Valósággá válik a kvantum-szélessáv
2010. április 20. 22:54, kedd
A kvantumfizikának köszönhetően elkészült az első elméletileg feltörhetetlen nagy sebességű hálózat. A Toshiba Research Europe angliai laboratóriumának kutatói egy 50 kilométeres optikai kábelen küldtek titkosított adatokat másodpercenként több mint 1 megabit sebességgel.

A biztonságos kapcsolatok lényege, hogy az egyik felhasználó egy titkos kulcsot küld a másik félnek, mindez megfejelhető a kvantumkriptográfiával, ami a kulcsot különálló fotonok egy láncának kvantumtulajdonságaiba kódolja. A kvantummechanika biztosítja, hogy a kvantumkulcs bármilyen elfogási kísérletre megváltozzon, elárulva a feltörési szándékot. Emellett a titkosítási módszer rendkívül hosszú kulcsokat használ, ezeket is mindössze egyszer, ezért nem lehet kriptoanalízissel feltörni. "Még a kvantumszámítógépek sem lesznek képesek feltörni ezeket a kulcsokat, mert a klasszikus kriptográfiával ellentétben nem számítási komplexitáson alapulnak" - magyarázta Andrew Shields, a cambridge-i labor igazgatóhelyettese.

A kódolt fotonok küldése leggyorsabb útjának egészen mostanáig a levegő számított, ez azonban legfeljebb 700 méteres távolságot tudott áthidalni. Ahhoz, hogy a kvantumtitkosítás a gyakorlatban is alkalmazhatóvá váljon, a fotonoknak jóval messzebbre kell eljutniuk. Mindezt lehetőleg a már meglévő infrastruktúra alkalmazásával, mint a Toshiba által is használt optikai kábelek, amik jelenleg is az internet gerincét képezik.

Sajnos az optikai kábelek nagy távolságokra csak egy bizonyos hullámhosszokon képesek továbbítani a fényt. Ennek a hullámhossznak a különálló fotonjait nagyon nehéz észlelni, a Toshiba azonban kifejlesztett egy detektort, ami jelentősen fokozza az észlelhetőségüket, alacsony hibaarányt és rendkívüli átviteli sebességet biztosítva, méghozzá korlátlanul. A megoldás egy másodpercenként több mint 1 gigabites adatátvitel olvasására képes fénydetektoron és egy kezelő rendszeren alapul, ami nyomon követi az adatokat és csökkenti a hibák számát. Így legalább százszoros sebességnövekedést értek el a korábbi átlaghoz viszonyítva az 50 kilométeres száloptikás kábelen.

Shields szerint módszerük 3-5 éven belül mindennapos alkalmazássá válhat.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.Élet Julian Assange árnyékábanJacob Appelbaum pontosan tudja, hogy milyen az, ha valakit megfigyelnek.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Merces  
2010. ápr. 27. 16:48 | válasz | #34
...mijaza Sp_?
andersh   "Rest in Peace andersh" 
2010. ápr. 21. 23:03 | válasz | #33
a jónépet SP haja érdekli, vagy Győzike kirohanásai...
2010. ápr. 21. 22:34 | galéria | válasz | #32
A jónépet valószínűleg nem is különösebben izgatja az ilyesmi
2010. ápr. 21. 20:31 | válasz | #31
"Csak akkor jut pontos információhoz, ha véletlenül úgy állította be a polarizátort" ahogy a foton küldésénél volt, vagy arra merőlegesen.
2010. ápr. 21. 20:19 | válasz | #30
A lényeg az hogy egy db foton polarizáltságát nem tudjuk egyértelműen megmérni.

Hogy mérünk:
A foton útjába teszünk egy polarizátort, mögé egy detektort. A polarizátort persze többféleképpen helyezhetjük el. Kiválasztunk egy irányt.

Mi történik:
1. Jön egy foton ami előtte már átment egy ugyanilyen irányú polarizátoron. 100% hogy átmegy.
2. Jön egy foton ami előtte már átment egy az előbbire merőleges irányú polarizátoron. 0% hogy átmegy.
Ezeknél az eseteknél kapunk biztos információt.
3. Jön egy foton ami előtte tetszőleges irányba beállított polarizátoron haladt át. A kettő alfa szöget zár be. cos(alfa)^2 % hogy átmegy.
Amennyiben átment a foton a detektor jelet ad.

Ha egy harmadik fél le akarja halgatni:
Miérnie kell de, hogy állítsa be a polarizátort? Beállítja valahogyan.
Mér egy jelet a detektoron. Ebből mit tud meg? Nem sokat. Egy kivételével bármekkora szögnél átmehetett a foton.
Nem mér jelet a detektoron. Ez sem informtívabb. Egy kivételével bármekkora szögnél elnyelődhet a foton.

Csak akkor jut pontos információhoz, ha véletlenül úgy állította be a polarizátort.

Mivel a lehalgató méréskor nem tudja még hogy mik a helyes polarizátorállások, nem tudja helyesen reprodukálni se őket.

A kódolás feltörhetetlenségéhez tartozik az is hogy a kulcsot egyszer használják fel. Így minden szótárazási próbálkozás felesleges.

Az egészet zárt rendszerben hardware-esen oldják meg. Ha nem férsz hozzá fizikailag a kódoló egységhez, akkor semmi esély arra hogy információt szerezzél a két eszköz között.
Hacsak nincs egy eszközöd amire nem érvényes a kvantum-mechanika.
2010. ápr. 21. 18:52 | válasz | #29
Hát máshol nem olvastam utána, de itt a cikkben semmi ilyesmiről nem volt szó, amit írtál. Nem volt szó lehallgató megtévesztéséről sem, csak arról, hogy az a kulcs hiányában semmit nem ér a lehallgatott adatokkal.
Sir Ny  
2010. ápr. 21. 18:15 | válasz | #28
Én nem szeretném őket feltörni. Minek, ha van hozzájuk kulcsom?
Sir Ny  
2010. ápr. 21. 18:14 | válasz | #27
" A lényeg, hogy megnézni csak a küldő és fogadó fél tudja úgy, hogy ne változzon meg a jel. "

Nemérted. A fogadó abszolút nem tudja megnézni, hogy milyen állapotú a jel. Ő csak szórakozik a kapukkal, oszt vagy átmegy, vagy nem. Majd elmondja a küldőnek, hogy melyik ment át, és a küldő aztán azokat fogja használni, olyanokkal vegyítve, amik nem mennek át a fogadónál, hogy azt, aki lehallgat, megtévesszék. Tehát pl a küldő küld egy | - | - | - jelet, abból átmegy a fogadónak az 1. a 2. és a 4. Ezt elmondja a küldő a feladónak. Ezután a feladó a 3.-ba rossz információt fog rakni, mivel tudja, hogy az úgysem megy át.
2010. ápr. 21. 18:11 | válasz | #26
Szerintem már leírta itt a kolléga 1x, más néven.
2010. ápr. 21. 18:08 | válasz | #25
hát még úgy hogy az ibm 5 éve 64364564564564556 gigahertzes 4588939994885 pflops teljesítményű processzort készített 2w fogyasztással, ami 1 év múlva sorozatgyártásra alkalmas lesz... ja ez 4 éve volt, és sehol sincenek ezek a dolgok :D
Sir Ny  
2010. ápr. 21. 18:04 | válasz | #24
Mert ez fizikai titkosítás, az RSA meg matematikai.

Az RSA-nak az az előnye, hogy ott nem szükséges közös kulcs. Te a világ másik felén élő embernek is küldhetsz titkosított üzenetet, anélkül, hogy akármi információt váltottatok volna.
Sir Ny  
2010. ápr. 21. 18:01 | válasz | #23
Ezt mintha kb szó szerint már olvastam volna egyszer valahol.
hdo  
2010. ápr. 21. 17:47 | válasz | #22
Fogalmi tévedésben vagytok egynéhányan.

feltörés =/= lehallgatás

A feltörés kódfejtés, hozzáférés szerzése a hozzáférést biztosító kulcs/jelszó megfejtésével, egy titkosított adat/folyam/hoz.

Lehallgatás: A titkosítatlan adat/folyam/ használata _közbeni_ hozzáférés a szóbanforgó adat/folyam/hoz, vagy hozzáférés a kulcshoz/jelszóhoz.

Konkrét példa:
keylogger, jelszó kiolvasása a memóriából amit egy on-the-fly titkosító program (truecrypt pl.) oda tárol ---> lehallgatás

Fent említett eljárással titkosított adatokhoz való hozzáférés akár a fent említett módszerrel szerzett jelszóval, tippelgetéssel, egyéb más jelszó/kód fejtéssel ---> feltörés
2010. ápr. 21. 17:22 | válasz | #21
Azonkívül, hogy aranyosak nemtom miért szúrtad be ide őket.
Talán azért, mert őket is fel kell törni?
:-D
andersh   "Rest in Peace andersh" 
2010. ápr. 21. 16:59 | válasz | #20
és ha a legelején valaki lehallgatja a kulcsot akkor mivan?
csgery  
2010. ápr. 21. 16:13 | galéria | válasz | #19
az egyik az adatátvitelre a másik a kapura vonatkozik.
2010. ápr. 21. 13:38 | válasz | #18
OFF

Kara: koreai lány popbanda. :)

2010. ápr. 21. 13:33 | válasz | #17
Laikusként a menet közbeni átjátszás elég könnyen kiszűrhető az átvitel idejének mérésével, esetleg egy másodlagos jel fázis eltolódásából. A GPS műholdak korában ez elérhetőnek tűnik.
2010. ápr. 21. 13:14 | válasz | #16
És miért jobb ez, mint az RSA? Gyorsabb visszafejteni?
2010. ápr. 21. 13:09 | válasz | #15
Feltörhetetlen gáz.
2010. ápr. 21. 12:26 | válasz | #14
ha ezt rövidebben leírtad volna, akkor is elhinném, hogy okos vagy, sőt egy Duna-kavicsot is kapnál ajándékba. (Így egy kicsit affektálósnak tűnik, de valószínűleg biztos, hogy jó.)
2010. ápr. 21. 12:04 | válasz | #13
De nem tudod mi volt az eredeti, mert megváltozott, amiatt, hogy megnézted. A lényeg, hogy megnézni csak a küldő és fogadó fél tudja úgy, hogy ne változzon meg a jel. Ezt az értelmező kulcsot pedig csak egyszer cserélik ki a legelején, utána pedig örök időkre ezt használják.
2010. ápr. 21. 11:56 | válasz | #12
Ez így van, ahogy mondod:

http://en.wikipedia.org/wiki/Quantum_cryptography#Man_in_the_middle_attack

Quantum cryptography is vulnerable to a man-in-the-middle attack when used without authentication to the same extent as any classical protocol, since no known principle of quantum mechanics can distinguish friend from foe.

De ez lényegében a transzporttól eltérő probléma, az azonosítás kérdése. Ma ezt többnyire független csatornán kiosztott kulcsokkal, pl. futár útján oldják meg.
2010. ápr. 21. 11:49 | válasz | #11
kvantu...um = kvantum
2010. ápr. 21. 11:25 | válasz | #10
A pontos megnevezés kvantuumos kulcsgenerálás.
Van két személy, A(lice) B(ob):

A kezdeményez:
Van neki egy polarizátora, és egy fényforrása.
(Itt csak síkban poláros fényről lesz szó, és a polarizátorok is ennek megfelelőek.)
A polarizátort nényféle álásban tudjuk elhelyezni:
Az első kettő legyen a vízszintes '-', és a függőleges irány '|'. Ezt a kettőt együtt '+' bázisnak nevezzük.
A második kettő legyen ezeknek 45°-kal elforgatott változata '/' és '\' (az irány lényegtelen). Ezt a kettőt együtt 'x' bázisnak nevezzük.

Generál A két véletlensámot. Pontosabban véletlen bitet.
Az első bit fogja meghatározni hogy x vagy + bázisból választunk irányt, a második sorozat pedig hogy pontosan melyik irányt választjuk a bázis két irányából.

B detektál:
Van neki egy olyan eszköze ami a fény kölünböző polarizáltságú fotonokat szétválogatja. Ilyet tud a kalcitkristály. Ez a berendezést kétféleképpen lehet beállítani. Vagy az '|' és '-' pol. fotonokat válogatja szét, vagy a '\' és '/' po. fotonokat válogatja szét. Ez alapján a kalcitot el lehet helyezni '+' bázisban vagy 'x' bázisban.
Ez a szétválogatás azt jelenti hogy bármilyen pol. foton is megy be a '+' bázisúban elhelyezett kalcitba, az abból kilépő foton biztos hogy '|' vagy '-' pol. lesz, és a két foton más irányba távozik. Ha a '+' bázisban elhelyezett kalcitba '|' vagy '-' pol. foton kerül akkor változatlan pol.-val lépnek ki. Ha '/' vagy '\' pol foton kerül akkor 50% hogy '|' 50% hogy '-' pol. foton lép ki.
A fotonok két lehetséges kilépésénél detektor van.

B is generál egy véletlen bitet ez alapján állítja be a polarizátort.

Összefoglalva:
A véletlenszámmal meghatározza a bázis amibe küld.
B véletlenszámmal meghatározza a bázis amibe detektál.
Amennyiben véletlenül azonos a bázisuk (erre 50% az esély), úgy B pontosan meg tudja határozni az A által küldött foton polaritását, mivel a kalcit nem csinál a pol.-val semmit, csak szétválogatja őket.

Ezt az egészet megismétlik sokszor. (Hogy hányszor az elsősorban a kulcs hosszától függ.)

Miután meg volt a mérés, A és B telefonon (vagy bármilyen más úton), megbeszélik milyen bázisban mértek. Azokat az eseteket amelyben a bázis azonos volt, tehát a polaritásmérés pontos volt, megtartják. A polaritást természetesen nem beszélik meg.
Kulcsként ezek után a polaritás értékeket használhatják.


Mi véd a lehalgatástól?
Eddig igazán semmi.
Bárki lehalgathatja a komunikációt, mérve egy által választott bázisban a foton polarizációját. Itt megjegyeznél hogy 1 foton polarizációját nem lehet biztosan megmérni. Mérés előtt bázist kell választani, az eredmény pedig a bázis két álapota közül az egyik lesz. A mérés során a foton pol.-ója megváltozik amennyiben a halgatózó véletlenül nem a megfelelő bázisban mér.
Ennek az lesz a következménye hogy A és B hiába mért véletlenül azonos bázisba, ha a halgatózó nem ugyanolyan bázist használt akkor a polarizáció, tehát a kulcs megfelelő bitje nem biztos hogy meg fog egyezni.
(Mivel a bázisadatokat csak a mérés után osztják meg egymással, ezt a harmadik fél még nem használhatja a lehalgatásnál.)

A lehalgatásra tett kisérletre úgy tud A és B rájönni hogy a kulcs egy részét nyilvánosan megosztják egymással. Amennyiben nem egyeznek, valami baj van. Ha nincs baj akkor a maradékot használják ténylegesen kulcsnak.
A kulcs hosszának növelésével annak az esélye hogy valaki sikeresen lehalgathatja a komunikációt exponenciálisan csökken.


Megkell jegyezni hogy a kvantuuum-állapotok, pl egy foton pol.-ja nem másolható. Ez a kvanuum-mechanikából következik.
2010. ápr. 21. 11:19 | válasz | #9
OFF
Gondolj arra, hogy Ekhnaton is urlakodása n-edik évében nevet váltott. :-D
Sir Ny  
2010. ápr. 21. 11:16 | válasz | #8
Epi: ez a Kara kán név vérgáz
Sir Ny  
2010. ápr. 21. 11:14 | válasz | #7
A lényeg az, hogy ha meg akarjuk nézni a jelet, akkor attól megváltozik.

Csak azt nem értem, hogy ez mitől feltörhetetlen.
Ha megy az adat, mi azt beolvassuk ( be lehet olvasni, hisz a fogadó fél is be tudja olvasni ), és utána generálunk egy ugyanolyat ( lehet ugyanolyat generálni, hisz a küldő fél is generálta, akkor mi is tudunk ), akkor a fogadó fél nem fogja tudni, hogy az adat az meg van figyelve.
hdo  
2010. ápr. 21. 11:12 | válasz | #6
http://www.sg.hu/cikkek/41871/hiperter_hajtomuvet_vizsgal_az_amerikai_kormany

Eszerint a cikk szerint még 1 év és hiperhajtómű is lesz ... szóval a kvantum szélessáv egy nagy nulla, semmi kihívás nincs benne! :D
Sir Ny  
2010. ápr. 21. 11:09 | válasz | #5
"A kvantumfizikának köszönhetően elkészült az első elméletileg feltörhetetlen nagy sebességű hálózat."

hogy mik vannak? feltörhetetlen nagy? ez a feltörhetetlen ez valami új szleng, mint a tök, vagy a rohadtul, kurvára, stb.?
2010. ápr. 21. 10:34 | válasz | #4
Most 1 megabit vagy 1 gigabit?
brueni  
2010. ápr. 21. 09:46 | válasz | #3
a fotonsokszorozó már régóta létezik, így ezt nem számolnám áttörésnek. a lényeg pedig pont kimaradt a meséből, nevezetesen, hogy mitől ismei fel a kód, hogy őt most elfogták...
2010. ápr. 21. 01:09 | válasz | #2
Annyira nem értem, de nem is fontos, van rá 3-5 évem, hogy megértsem. :-)
2010. ápr. 20. 23:06 | válasz | #1
"Shields szerint módszerük 3-5 éven belül mindennapos alkalmazássá válhat." -már kormányzati vagy titkosszolgálati körökben. A jónép holtbiztosan nem férhet hozzá ehhez, csak a "kiválasztottak", hiszen az Egyesült Államok soha nem fogja megengedni olyan titkosítási eljárások használatát, amiket nem lehet belátható időn belül feltörni!
Barátaim, nem engedhetjük, hogy ez a technológia tenoristák kezébe kerüljön!!!