Egyre inkább előkerül az a kérdés, hogy vajon a távközlési hálózatok üzemeltetői akadályozhatják vagy korlátozhatják-e az adatok továbbítását vagy sem.

Hirdetés

A hálózatok működtetői pénzt akarnak látni az infrastruktúra bővítéséből és kiépítéséből, ezzel szemben az online cégek attól tartanak, hogy erősödhet az internetes cenzúra, sérülhet a piaci verseny és megakadhat az innováció. Vajon minden adatot ugyanolyan módon kell kezelni a világhálón vagy sem? Lehetővé kell-e tenni, hogy bizonyos adatcsomagok gyorsabban jussanak el másoknál a virtuális térben? S ha igen, akkor ki dönthet ezekben a kérdésekben? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják évek óta a hálózatüzemeltetőket, illetve a tartalomszolgáltatókat.

A British Telecom, a Deutsche Telekom és más telekommunikációs konszernek álláspontja az, hogy ők építették és építik a hálózatokat, így teljesen jogos az a követelésük, hogy az infrastruktúrákat nagymértékben leterhelő vállalatok, mint például a Google fizessenek ezért. A másik oldal viszont azt mondja, hogy mindenkinek biztosítani kell az információhoz való szabad hozzáférést és a távközlési társaságok nem élhetnek vissza piaci hatalmukkal. Ráadásul csak akkor valósulhat meg a fejlődés és az igazi internet, hogy ha minden adat gyorsan és könnyen juthat el a címzettekhez. A webes cégek készek lennének mindezt törvényekben is rögzíteni, hogy így védjék magukat és a felhasználókat. Ezt az elképzelést támogatja egyébként az Európai Bizottság is.

Utóbbiak vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen a két nagyhatalmú tábor között őrlődnek. Egyrészt a szolgáltatóknak köszönhetően szörfölhetnek a világhálón, másrészt a különböző webes ajánlatokat használják. A telekommunikációs cégek naponta sértik meg az internetsemlegesség elvét, hiszen meghatározzák, hogy melyik információ mennyire gyorsan jusson el a címzetthez és letilthatják a számukra nem szimpatikus szolgáltatásokat. Az IPTV-s szolgáltatásoknak például előnyt kell élvezniük ahhoz, hogy a közvetített kép ne akadjon meg, de továbbítani kell az e-maileket is.

A helyzet hasonló a mobilpiacon is, ahol a Skype folytat elkeseredett küzdelmet azért, hogy a szolgáltatók fogadják el és ne tiltsák VoIP-szoftvere használatát. A vitában számos szakember és nagy tekintélyű vezető hallatta már a hangját, köztük volt Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója is, aki természetesen az internetsemlegesség mellett állt ki. Joggal merül fel a kérdés, hogy ebben a kényes vitában milyen pozíciót tölt be az állam és az Európai Unió. A piaci egyensúly ugyanis törékeny. Szükség van ugyanis a szolgáltatókra, de a webes cégekre is. S, ha nem születik normális kompromisszum, azzal az egész világ csak rosszul járhat.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »