Új irányba tapogatózik a mesterséges fotoszintézis
2010. április 13. 08:30, kedd
Az MIT kutatói új módot találtak a fotoszintézis utánzására. Egy módosított vírussal egyfajta biológiai állványzatot hoztak létre, ami képes összerakni egy vízmolekula hidrogén és oxigén atomokra bontásához szükséges nanoméretű komponenseit.

Hirdetés

Az új technika, amiről bővebben a Nature Nanotechnology szaklapban olvashatunk, fontos eleme lehet annak a hidrogéngazdálkodásnak, ami a szakértők többsége szerint meghatározó lesz a jövőben. Napfénnyel vízből hidrogént előállítani azt jelenti, hogy a hidrogén egy üzemanyag cella alkalmazásával könnyedén tárolhatóvá és bármikor elektromossággá, vagy akár folyékony üzemanyaggá alakíthatóvá válik. Míg más kutatók rendszerei elektromossággal választják szét a vízmolekulákat, az új biológiai alapú rendszer átugorva a köztes lépéseket közvetlenül a napfénnyel táplálja a reakciót.

Az Angela Belcher vezette csapat egy általános bakteriális vírust, az M13-mat alakította át, hogy az képes legyen magához vonzani és megkötni egy katalizátor, esetünkben irídium-oxid molekulákat, valamint kapott egy biológiai pigmentet, a cink-porfirint. A vírusok a módosítással gyakorlatilag vezetékszerű eszközökké váltak, amik rendkívül hatékonyan választják ki az oxigént a víz molekulákból. Idővel azonban a vírus-vezetékek összecsoportosulnának és elvesztenék hatékonyságukat, ezért a kutatók beiktattak egy plusz lépcsőfokot, egy mikrozselé-mátrixba ágyazva a vírusokat, amik így megtarthatták egységes elrendezésüket, ezáltal stabilitásukat és hatékonyságukat is.

Más kutatók a növények fotoszintetikus részeivel próbálják közvetlenül hasznosítani a napfényt, Belcher azonban úgy vélte, hogy a növényi alkotóelemek helyett inkább csak a módszerüket használja fel a cél eléréséhez. A növényi sejtekben természetes pigmentek nyelik el a napfényt, majd katalizátorok segítik a vízszétválasztó reakciót. Ezt a folyamatot másolta le a massachusettsi csapat.

Rendszerükben a vírus egyszerűen egy állványzatként funkcionál, a megfelelő tagolást biztosítva a pigmenteknek és a katalizátoroknak a vízszétválasztási reakció beindításához. "A pigmentek egy antennaként viselkednek, elfogják a fényt, majd továbbítják az energiát a vírus mentén, mint egy vezetéken" - magyarázta Belcher. "A vírus a hozzáadott porfirinekkel rendkívül hatékony fénygyűjtővé válik. Ugyanazokat a komponenseket használjuk, amikkel már korábban is próbálkoztak, mi azonban a biológia segítségével rendezzük össze ezeket, így jobb hatásfokot érünk el."

"Nagyon okos munka, ami a mesterséges fotoszintézis egyik legbonyolultabb problémáját, az összetevők nanoméretű rendeződését célozza meg az elektron átviteli arány kontrollálása érdekében" - kommentálta az eredményeket Thomas Mallouk a Pennsylvaia Állami Egyetem Anyagkémiai és -fizikai karának professzora. Mallouk azonban figyelmeztet, hogy még mindig számos problémát kell megoldani mielőtt ez, vagy bármely más mesterséges fotoszintetikus rendszer ténylegesen használható lesz az energia átalakításra.

"Hogy versenyképes legyen a napenergia más alkalmazásaival a rendszernek legalább tízszer hatékonyabbnak kell lennie a természetes fotoszintézisnél, képesnek kell lennie a reakció több milliárdszori megismétlésére, és olcsóbb anyagokat is találnunk kell. Ez nem valószínű, hogy a közeli jövőben megvalósul, mindazonáltal a most bemutatott elv fontos darabja lehet ennek a kirakós játéknak" - összegzett.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. ápr. 22. 19:25 | válasz | #40
Na, úgy néz ki, hogy a cég megszűnt: http://www.fn.hu/uzlet/20071113/felszamolas_alatt_budapesti_vegyimuvek/

Én kb. 1,5 évet dolgoztam ennél a cégnél, ebből kb. 1 évet az elektrolízis üzemben. Kemény év volt amúgy, nem fizikai értelemben.
Itt elektrolízis cellák működtek, bennük a katódot folyékony higanyréteg alkotta, felette volt a sós víz, majd az anód (vagy fordítva). Az elektrolízis során hidrogén, persze oxigén is, és lúg keletkezett.
A hidrogén csöveken ment egy sűrítő-cseppfolyósító állomásra, ahonnan kamionok szállították tovább.

Tehát, igazából ha hidrogénautókat kezdenénk használni Budapesten, a szükséges üzemanyagtöltő állomások kiépítése és ellátása simán megoldható lenne. Persze, tudom, nem folyékony hidrogént kell ide-oda csurgatni, hanem zárt, biztonságos üzemanyagcellákat kell használni.
Maga a gyártási folyamat még eléggé gáz, környezetszennyező, legalábbis ilyen volt az általunk 1991 körül alkalmazott technológiával, de meg vagyok győződve, hogy teljesen zártkörűvé, nemszennyezővé lehet tenni.

Említett gyárban, amelyben ironikus módon az Illatos úton volt (a székhely meg a Kén utcában) egyébként fluorsavat is gyártottunk, amely légvezetéken ment tovább, és mindig evett a fene, amikor egy ilyen vezeték alatt átmentem, hogy kilyukad - volt erre példa! - és akkor átlyukassza a fejemet, mint a Nyolcadik utas a Halálban a földönkívüli undorító trutymója. Hajjaj, micsoda emlékek. Egyébként, miniatűr fekete lyukat okozhatott még ettől, csak nem tudok róla. :-D
2010. ápr. 22. 15:36 | válasz | #39
Látszik, hogy ehhez nem értesz.
Magyarországon a hidrogént vízből veszik ki. Legalábbis ez 2000 körül így volt a Budapesti Vegyiműveknél. Ha már nem így van, akkor szólj nekem is, hogy frissítsem az infóim.
2010. ápr. 22. 13:14 | válasz | #38
"kőszénből egylépésben elő tudod állítani a hidrogént,"

A szénbő veszi ki a hidrogént! Teccikérteni?
Zodd  
2010. ápr. 19. 14:50 | válasz | #37
Képzeld el hogy van. És amit említettem olyasmi hatásfokon. Igaz ipari felhasználásra készül, így nem kereskedelmi termék.
2010. ápr. 16. 17:28 | válasz | #36
Mutass olyan nagyüzemet ami vizet elektrolizálva állít elő hidrogént. Nincs. Nem azért mert kicsi a hatásfokat, hanem mert nincs értelme amíg van földgáz. Ha nincs földgáz akkor kőszén.
Ha a földgázból vagy kőszénből egylépésben elő tudod állítani a hidrogént, mi értelme lenne a fosszilis energiahordozóból elektromos energiát, abból meg vizet elektrolizálva hidrogént előállítani?
Majd ha Izlandon megépülnek az erőművek, megtudod milyen hatásfokkal lehet ipari méretekben hidrogént előállítani.
Zodd  
2010. ápr. 16. 10:12 | válasz | #35
Mutassál pár eljárást (nagyüzemit) ami ezt a valóságban is tudja.
hiftu  
2010. ápr. 15. 15:07 | galéria | válasz | #34
Fogok pár ilyen bacit, beledobom az óceánba és gyalog átsétálok rajta az O2 és H2 felhőben. Bagósoknak kirobbanó élmény lenne a közepén rágyújtani...
2010. ápr. 15. 12:16 | válasz | #33
Azt azért masszívan alábecsülted. Megfelelő eljárással 40% körüli az elektrolízis hatásfoka, elméleti határa pedig nincs is, tehát jövőbeli technológiai kérdés, hogy mennyire közelítjük meg a 100%-ot.
Zodd  
2010. ápr. 15. 00:00 | válasz | #32
Ebben a cikkben igaz nincs kiemelve, de ezt a módszert a hidrogén termelésére fejlesztik.
A foto-elektromos módszerben nem is a napfény elektromossága alakítása a rossz hatásfokú, hanem a víz bontása elektromossággal (1-2%).
2010. ápr. 14. 15:52 | válasz | #31
"Addig nem tart a fonál. A cikkig sem."
Miért nem tudsz még egyet klikkelni? Ott van a "Válasz 'Sir Ny' üzenetére (#2)" Egyáltalán milyen fonálról beszélsz?

Azt ugye észrevetted hogy a (#12)-re több válasz is volt.
Ha már fonalakról van szó.
#2 #9 #12
Itt szétvált:
A fonál: #12 #13 #15 #17 #23 #25 #27 #29 #30 #(most itt tartunk)
B fonál: #12 #16 #18 #19 #20 #24 (szerintem te innen tévedtél el)

Nézd már meg hogy miről vitatkozunk!
Segítek jobb alsó sarokban "Válasz ... üzenetére" rá kell kattintani rekurzívan.

Ember egy éve regisztráltál. Nem vetted még észre hogy egy fórumon nem csak szigorúan egy témáról van szó? Tudod, egymás üzeneteire válaszolgatunk és így néha nagyon messzire eljutunk. Mit nem lehet ezen érteni?

Részemről vége!
Sir Ny  
2010. ápr. 14. 15:20 | válasz | #30
Addig nem tart a fonál. A cikkig sem. Én csak azt írtam, hogy fákat egyszerűbb ültetni, mint ilyenekkel baszakodni. És egészségesebb is. A fonalat hambi kezdte el a fotoszintézis hatásfokával. De ez lényegtelen is, hogy honnan indult.
Mellébeszélés helyett jöjjenek a tények (mármint arról, hogy miről volt szó):

"A lényeg abban rejlik, hogy a növények a napenergiát 95%-os hatékonysággal képesek kémiai úton tárolni és energiává alakítani." - fotoszintézis hatásfoka

"Üzenem a biológus barátodnak, hogy a fotoszintézis hatásfoka kb. 30%. :) Igaz, ez még mindig nagyobb, mint a napelemeké. " - fotoszintézis hatásfoka

"Lehet hogy a végén a fák is jól járnak. Felturbózzuk a fotoszintézidüket 15-20%-ra. Ők nőnek mint a veszedelem, mi meg kapunk sok biomasszát. Génsebészet rule! " - még itt is a fotoszintézis hatásfoka, bár ezt mondjuk te írtad, lehet, hogy a fotoszintézis hatásfoka helyett a kinyerhető energiára gondoltál, de akkor meg miért nőnének a fák veszettül? Azt hiszem már akkor se volt meg a fonalad.

"globalisan 1%-ra becsulik a fotoszintezis hatasfokat, a beeso feny/termelt biomassza-ra szamolva. " - itt is a fotoszintézis hatásfokáról van szó, és nem a kinyerhető energiáról.
2010. ápr. 14. 13:55 | válasz | #29
A cikkben energiatermelésről volt szó.
És ha visszaköveted a "fonalat", a TE kérdésed:
"és nem egyszerűbbek ennél a növények? mármint ilyenek helyett fákat ültetni."
2010. ápr. 14. 13:50 | válasz | #28
http://adatbank.transindex.ro/vendeg/htmlk/pdf5621.pdf

Itt megtalálható a kép a 76. oldalon.
Sir Ny  
2010. ápr. 14. 13:36 | válasz | #27
Ööö. Azt hiszem valahol elveszthetted a fonalat. Ugyanis arról volt szó, hogy a növények hány %-ban hasznosítják a napenergiát.
2010. ápr. 14. 13:35 | válasz | #26
Emberek, itt két különböző dologról van szó. Biomasszánál a kész növényt getjük el. Az elégetéssel nyerthő energia elég kevés a növényt ért összes fényenergiához képest, mert ami ATP-t előállít a növény, nagyrészt felhaználja növekedésre, szaporodásra, és amit elégetünk, az csak a megmaradt ATP és szerves anyagok.

A másik az, hogy a növény által begyűjtött fényenergiát közvetlenül felhasználjuk vízbontásra (ez a 95%). Tehát a zöld színtestben a fény kis energiájú elektronokat gerjeszt, és ezeket közvetlenül akarják felhasználni. Ugye ez különbözik az előzőtől, és itt jön be a nanotechnológia. Nem engedjük, hogy felhasználja növekedésre, szaporodásra, hanem közvetlenül lecsapoljuk azt, amit megtermel.

Tudom, nem kifejezetten biológusi hozzászólás, és emiatt viszonylag pongyola.

2010. ápr. 14. 13:31 | válasz | #25
Ha energiát akarsz termelni illik beleszámolni a hatásfokba a rendszer üzemeltetésére fordított energiát.
A hatásfoknál a hasznosítható energiát veszik figyelembe. Az az energia amit a növény az életfolyamatai során felhasznál számunkra kárbavész.

Mondjátok, miért van az, hogy vannak bizonyos témák, amiknél az emberek úgy nagy hirtelen elfelejtenek gondolkodni?
pip  
2010. ápr. 14. 12:02 | válasz | #24
globalisan 1%-ra becsulik a fotoszintezis hatasfokat, a beeso feny/termelt biomassza-ra szamolva. Ez az adat hazavagna az egesz biomasszara alapulo megujulo energiatermeles letjogosultsagat. A "biomassza-kutatok" szerint novelheto az arany, mert a Foldet nem olyan novenyzet boritja, ami a magas hatasfoku beeso fenyatalakitasra specializalodott. Nagyon is valos kutatasi cel a fotoszintezis hatekonysaganak novelese, akar genmodositassal is.
Sir Ny  
2010. ápr. 14. 11:23 | válasz | #23
Ekkora baromságot is rég olvastam.

Mondjátok csak, a hatásfokba mióta számoljuk azt bele, hogy az energiát felhasználjuk?
A kocsi motorja 0 hatásfokú, mert az energia arra használódik, hogy előre viszi a kocsit, vagy mi?


Mondjátok, miért van az, hogy vannak bizonyos témák, amiknél az emberek úgy nagy hirtelen elfelejtenek gondolkodni?
2010. ápr. 14. 10:04 | válasz | #22
Milyen szép is lenne, ha a kocsikon a turbófeltöltő helyett egy nagy cukorrépa pislogna...
2010. ápr. 13. 23:57 | válasz | #21
Teljesen jogos felvetés: vagy energia, vagy oxigén.

CO2 + H2O + fényenergia = (CH2O)n szénhidrát + O2 + H2O

A szénhidrát elégetésekor CO2 keletkezik.
2010. ápr. 13. 22:17 | válasz | #20
Lehet hogy a végén a fák is jól járnak. Felturbózzuk a fotoszintézidüket 15-20%-ra. Ők nőnek mint a veszedelem, mi meg kapunk sok biomasszát. Génsebészet rule!
Petys  
2010. ápr. 13. 21:52 | galéria | válasz | #19
Igazából a biosz könyvnek van igaza, épp most tanulom érettségire! :)
Amúgy a biohidrogén ötlete nem új keletű, de ez a technológia felettébb érdekes...
A jövő azt hiszem a biotechnológiában van, inkább vesszenek a maradi sötétzöldek!
2010. ápr. 13. 21:04 | válasz | #18
Igazad lehet. A wiki is a te oldaladon áll:
Plants, typical 0.1–2%
Typical crop plants 1–2%
Sugarcane 7-8% peak
2010. ápr. 13. 20:37 | válasz | #17
"De bővíthető a kör, ha figyelembe vesszük, hogy a növény (ah jól emlékszem) a ráeső fény kb. 3%-át használja fotoszintézisre."
Meg ugye a sejtnek közben minimum életben kell maradnia, de a valóságban inkább osztódnia kell. Ez megint a teljes hatásfokot rontja.
Petys  
2010. ápr. 13. 20:12 | galéria | válasz | #16
Ti ezt honnan veszitek?! A legjobb "hatásfokon működő" növény sem tudja elérni az 5%-ot, a kukorica meg a burgonya 3% körül van.
Az a hatalmas hatásfok még a fotolízis szakaszra sem mondható, hiszen a fény energiája nem közvetlenül érkezik a P680-as fotorendszerre és hasznosul, hanem közvetetten antennamolekulákról (Klorofill A és B, Xantofill) kerülnek át az elektronok, ez jelentős energiaveszteséggel jár...
2010. ápr. 13. 20:08 | válasz | #15
Azt nem tudom, hogy külön ezeknek a pigmenteknek mekkora a hatásfoka. És igen, ez a 30% a termelt szénhidrát energiatartalma és az elnyelt fényenergia közti arány. De bővíthető a kör, ha figyelembe vesszük, hogy a növény (ah jól emlékszem) a ráeső fény kb. 3%-át használja fotoszintézisre. ...*p0
2010. ápr. 13. 18:48 | válasz | #14
Meg napelem is van már 30%-os hatásfok fölötti, csak nem a teszkógazdaságos számológépben. A közeljövőben pedig egyre megfizethetőbbek lesznek a jobb technológiák.
2010. ápr. 13. 18:16 | válasz | #13
Lehet hogy csak az első lépés hatásfokára gondolt, amikor a klorofil elnyeli a fotont, és a vízbül kiveszi a zoxigént, nameg a P680 vagy P700 rendszer redukálódik. Ebben a lépésben szerintem simán megvan a >90% hatásfok. Csak ugye ezután van még egy sor nem 100% hatásfokú elektronkémiai reakció mire cukor lesz belőle.
Az egész hatásfokat meg: 0.95*p1*p2*p3*...*p4 = 0.3 . Simán kijön. (Mondjuk erről a Drake egyenlet jut eszembe.)
2010. ápr. 13. 17:52 | válasz | #12
Üzenem a biológus barátodnak, hogy a fotoszintézis hatásfoka kb. 30%. :) Igaz, ez még mindig nagyobb, mint a napelemeké.
Sir Ny  
2010. ápr. 13. 17:37 | válasz | #11
akármit is akarsz elégetni, ahhoz akkor is kell oxigén. na, és mi termeli a zoxigént? csak nem a fa?
2010. ápr. 13. 15:07 | válasz | #10
Hogy lenne melléktermék az oxigén, amikor a termelt hidrogén elégetéséhez jból fel kell használni?
2010. ápr. 13. 14:41 | válasz | #9
Beszéltem erről egy biológus barátommal. A mesterséges fotoszintézis lényege nem az oxigéntermelés elsősorban, az csak melléktermék lenne. A lényeg abban rejlik, hogy a növények a napenergiát 95%-os hatékonysággal képesek kémiai úton tárolni és energiává alakítani. Ez félelmetes a mi 20%-os napelem-celláinkhoz képest. Ha ezek a bacik még nem is érik el a 95%-ot, csak mondjuk olyan 60-70%-os hatékonyságot mutatnak, az is lényeges áttörés lenne az energiaiparban. És ugye a melléktermék oxigén, és nem szén-dioxid.
2010. ápr. 13. 14:23 | galéria | válasz | #8
Elég csak azt megnézni, hogy hány olyan élőlény van amit az ember évezredek óta próbál kiirtani mégsem megy...
Ami pedig a fák nélküli oxigéntermelést illeti - a légköri oxigén nagy része a tengeri fotoszintetizáló mikroorganizmusok működésének az eredménye. A légkörben az oxigén egyébként is irtóztató mennyiségben jelen van, az elfogyni nem nagyon fog egy jó darabig. A veszélyt a szén-dioxid koncentrációnövekedése és az erősödő üvegházhatás jelentik.
Ahoy  
2010. ápr. 13. 13:36 | válasz | #7
Hát ha ilyen ütemben folytatjuk a bolygó pusztítását, simán... De szerintem előbb fogjuk kiirtani magunkat egy globális háborúval, hogy aztán a természet újra birtokába vegye a bolygót. Mindig lesznek olyan ellenálló növények és állatok, amik túlélik a bolygó rákfenéjét, az embert. Sokmillió évvel túlélik.
2010. ápr. 13. 11:57 | galéria | válasz | #6
Aha, nyilván...aztán jött a forgószél, felkapott több tonna csokoládét beterítette a búzamezőket és úgy lett a csokapik.
kvp  
2010. ápr. 13. 11:46 | válasz | #5
A tudosok azert dolgoznak mesterseges megoldasokon, mert varhatoan par evtized/szazad alatt ki fog halni a bolygo teljes termeszetes elovilaga. Fak nelkul viszont nehez lesz oxigent termelni az embereknek, hacsak nem talalnak addig valamilyen olcso megoldast. Azert nem a novenyek hasznalataval foglalkoznak, mert az oket foglalkoztato nagytokesek szemeben a bolygo bioszferajanak megmentese fel sem merult.
2010. ápr. 13. 10:28 | válasz | #4
Ültetek egy erdőt. 10 év múlva kivágom, és elégetem. Több lesz ettől a széndioxid a levegőben mint 10 évvel korábban?
hopp  
2010. ápr. 13. 10:00 | válasz | #3
Fa ültetésével maximum gőzgépekhez tudsz fűtőanyagot gyártani, ezzel viszont hidrogéncellákat lehetne gyártani, amit egy icipicit környezetkímélőbb elégetni, mint bármi mást. Arról nem is beszélve, hogy ha elégeted, akkor víz lesz belőle, amiből megint lehet hidrogént gyártani ezzel a módszerrel. Nem véletlenül ölnek milliárdokat a hidrogén hatékony előállításának kutatására. :)
Sir Ny  
2010. ápr. 13. 09:37 | válasz | #2
és nem egyszerűbbek ennél a növények? mármint ilyenek helyett fákat ültetni.
2010. ápr. 13. 08:46 | válasz | #1
Sok sikert hozzá!