Új korszakot nyit az LHC-rekord
2010. március 31. 15:32, szerda
A korábbiaknál három és félszer magasabb energiaszinten sikerült protonokat ütköztetni az LHC-ben, a fizikusok szerint egy új korszak kezdődik.

A mérföldkőnek számító keddi esemény alapjaiban új fizikai felfedezésekhez vezethet, így nem csoda, hogy nagy volt az öröm a Nagy Hadronütköztető vezérlőtermében, amikor az első 7 TeV-on történt ütközéseket kora délután megerősítették. A kutatók mindenesetre figyelmeztetnek, hogy a szubatomi becsapódásokból összegyűjtött adatok kiértékelése időbe telik, azaz a közvélemény nem számíthat azonnali eredményekre.

"Nagy felfedezésekre csak akkor számíthatunk, ha már több milliárd eseményt gyűjtöttünk össze, amik között be tudjuk azonosítani a nagyon ritka eseményeket, amik az anyag egy új állapotát vagy új részecskéket jelezhetnek" - nyilatkozott a BBC-nek Guido Tonelli professzor, az LHC CMS-detektorának szóvivője. "Ez nem máról holnapra fog megtörténni, hónapok és évek türelmes munkájára lesz szükség."


Az első megerősített ütközés ábrázolása

Az LHC minden idők egyik legnagyobb tudományos vállalkozása, ami a CERN 27 kilométeres alagútjában helyezkedik el a francia-svájci határ alatt. A közel fénysebességgel összeütköző részecskesugarak eddig még nem látott jelenségeket hozhatnak napvilágra a keletkező "törmelékből". A fizikusok elsődleges célkitűzése a Higgs-bozon részecske megtalálása, aminek elvileg igen mélyreható szerepe van a világegyetem szerkezetében.

"Ez egy új terület" - tette hozzá Tonelli professzor. "Ha új részecskéket szeretnénk felfedezni, akkor elő kell állítanunk azokat, ezek az új részecskék pedig nagy tömegűek, így az előállításukhoz nagyobb energiákra van szükség. Kedden először állítottunk elő olyan részecskéket, amik a korábbiaknál három és félszer több energiával rendelkeznek." Az új rekordot egy éves leállás fogja követni, ami alatt a részecskegyorsítót felkészítik a 14 TeV-os események létrehozására.
Kapcsolódó linkek
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.Élet Julian Assange árnyékábanJacob Appelbaum pontosan tudja, hogy milyen az, ha valakit megfigyelnek.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. ápr. 10. 10:05 | válasz | #113
Például téged is érdekelhet, mert tudod, hogy ezután is kit kell gyűlölni.
2010. ápr. 08. 23:26 | válasz | #112
Kiafaszt érdekel? Miért hiszed, hogy ez az egész oldal egyedül te körülötted forog?
2010. ápr. 07. 23:08 | válasz | #111
"Lehetne, csak kellene egy politikus, aki azt mondja, hogy embert juttatunk az évtized végéig a legközelebbi csillagig, és onnan biztonságban vissza is hozzuk."

Irány a Nap!
2010. ápr. 07. 12:42 | galéria | válasz | #110
NEVET VÁLTOZTATTAM!
Újjászülettem!
2010. ápr. 07. 12:16 | válasz | #109
Én meg azon gondolkodtam hogy tényleg nehéz dolog közel fénysebességre gyorsítani.
Legyen a cél v = 0.1*c (itt még nem nagy hiba a relativisztikus hatás elhanyagolása) ekkor E = 1/2m*v^2 = 1/2m*c^2 / 100 energia kellene.
Ez azt jelenti hogy 100%-os hatásfoknál is az űrhajó tömegének 1/100-ad részét kitevő antianyagnak megfelelő energiaforrás kellene a gyorsításhoz és ugyan ennyi a lassításhoz.
2010. ápr. 07. 11:46 | válasz | #108
De egyébként elgondolkodtam a miért is nem építünk csillagközi relativisztikus sebességű űrhajót kérdéskörön, és arra kellett jussak, hogy a korábbi, nem lennénk rá képesek egy évszázadon belül c. kijelentésem baromság. Lehetne, csak kellene egy politikus, aki azt mondja, hogy embert juttatunk az évtized végéig a legközelebbi csillagig, és onnan biztonságban vissza is hozzuk.

Nem tudja valaki Obama e-mail címét?

U.I.: Azt is megírom neki, hogy Dallasba semmi esetre se menjen kampányolni.:-]
2010. ápr. 07. 11:41 | válasz | #107
Erre általánosságban válaszolnék: nyilván nagyon sok minden megoldható a mai technológiai szinten, sokkal több dolog, mint amit meg is finanszíroznak, ellenben olcsóbb és bejáratott technológiával lényegesen elérhetőbb lenne alapvetően az egész űrutazás, beleértve a bolygó vagy csillagközi repüléseket is.

Azt gondolom, ennek a nanotechnológia a kulcsa, lévén így nem csak rendkívül kis méretű, hanem nagyon erős szerkezeteket is készíthetünk, úgymond minden egyes atomi kötést a saját szolgálatunkba állíthatunk. Ma, ha készítünk egy vascsövet, akkor annak falában sajnos az atomok közötti kötéseknek csak kisebb hányada mutat olyan elrendezést, ami számunkra - akinek csőre van szüksége - fontos, a beépített anyag nagyobb része azért kell, hogy statisztikailag létrejöjjön a szükséges erősséget biztosító kötéstömeg. A nanotechnológiával készült csőben nincs selejt kötés - legalábbis elvileg - így lényegesen tömeghatékonyabb az így készült alkatrész. Azt pedig gondolom nem kell részletezzem, a repülésben így az űrrepülésben is miért lényeges a könnyű és erős anyagok használata.
2010. ápr. 06. 23:35 | válasz | #106
"Ezek szerint te alapvetően generációs űrhajóra gondolsz"
Nem én csak tartottam magamat a 300km/sec-es sebességkorlátodhoz. Mint írtam nem tudok semmilyen olyan tényezőről ami ezt indokolná (talán kevés energiát tudunk "magunkkal vinni"). De ha tényleg van ilyen technikai korlát akkor természetesen csak a generációs űrhajó jöhet szóba. Éppen ezért ahelyett hogy értelmetlen vitába folynánk, erről írok.
Én így képzelném el:

Egy kisbolygó belsejében kialakítani az "utasteret". Megfelelő energia és nyersanyagellátással a szerkezeti elemeket karban lehet tartani.

A létfentartás sem megoldhatatlan. Az emberek ellátása:
-növényi alapon: szénhidrát termelés, fény és tápanyagellátást mesterségesen meg tudjuk oldani
-bioszintetikus úton: fehérje előállítás gombák és baktériumok által
-ha szükséges tudunk oxigént ezen felül előállítani
-nyomelem és vitamin ellátás se lenne gond
Bár a mesterséges bioszféra-programok (tudtommal) nem sikerültek, ott nem is avatkoztunk be a dolgok menetébe, mindent a természetre bíztunk.

A hulladék újrafeldolgozását is megtudnánk oldani, csak energia kérdése. A szerves hulladék újrafeldolgozása történhetne biológiai úton. De úgy általában a hulladék potenciális nyersanyag (az hogy jelenleg nem éri meg feldolgozni az nem azt jelenti hogy nem lehetséges feldolgozni). És persze a termelt hulladék is minimlizálható ha akarjuk.

Az egészségügyi ellátást optimalizálása talán egy kicsit embertelen lenne.

Mi kell még a túléléshez?

A fejlődés pedig nem állna meg az elindítással, ők a fedélzeten is fejleszthetnek, a földről is küldhetnek utánuk információkat egy ideig.

A legénységet is válogathatnánk. Az eugenetika igenis működik, vagyis működött amíg nemkívánatossá nem nyilvánították (egyébként teljesen érthető), de a cél szentesíti az eszközt.

"hacsak nem következik be valami egetverő áttörés az anyagtudományokban (közelebbről az alkalmazott nanotechnológiában)/fizikában." Milyen forradalmi áttörésre gondolsz? És egyáltalán milyen a jelenlegi technológiával megoldhatatlan problémát látsz?

Az emberek emberfeletti tettekre képesek ha okot adsz rá nekik. Az ókor csodái, a középkor hasonlóan csodás építészete, az egy északa alatt megtanult féléves anyag, mind ezt bizonyítják.
2010. ápr. 06. 22:25 | válasz | #105
Nos, azon kívül, hogy kis túlzással piramison és kőbaltán kívül még semmit sem építettünk, ami évezredekig rendeltetésszerűen használható lett volna, lényegében semmi. Ezek szerint te alapvetően generációs űrhajóra gondolsz, nem mélyedtem el a területben különösebben, de azért sekély belgondolással is akadna gond szép számmal. Ki merném jelenteni, nem lennénk képesek önfenntartó, több ezer vagy több tízezer ember létfeltételeit évezredeken át biztosítani képes űrhajót építeni ötven éven belül, hacsak nem következik be valami egetverő áttörés az anyagtudományokban (közelebbről az alkalmazott nanotechnológiában)/fizikában.
2010. ápr. 06. 16:36 | galéria | válasz | #104
Nem a KSH adta meg az biztos. Angol wikiből szedtem.
2010. ápr. 06. 16:27 | válasz | #103
"Ismereteim szerint a ma elvi szinten elképzelhető leggyorsabb meghajtási mód, az ion/plazma hajtóművel kombinált magnetoszféra vitorlás sem volna képes többre, mint 300 km/sec"
Ebben kételkednék. Mi akadályozza meg azt hogy 300km/sec-nél gyorsabban haladjon? A közegellenállás a relativisztikus sebesség eléréséig nem okoz gondot. A sebességnek már csak az elérhető energia szab felső határt. De legyen igazad. 300 km/sec max sebesség. Miért probléma az hogy évezredekig halad az űrhalyó?
2010. ápr. 06. 14:53 | válasz | #102
Végülis a Marson letelepedés menne fél évszázadon belül valami számottevő populációval, de ezt a közeli csillagokig eljutást - a Nap nem ér - hogy gondoltad? Ismereteim szerint a ma elvi szinten elképzelhető leggyorsabb meghajtási mód, az ion/plazma hajtóművel kombinált magnetoszféra vitorlás sem volna képes többre, mint 300 km/sec, ezzel pedig a legközelebbi csillagrendszer is néhány évezred..
2010. ápr. 04. 22:06 | válasz | #101
Először is leszögezném hogy nem áll szándékomban antianyag-akkumulátorral megmenteni a földet.
Amiket említesz azok technikai jellegű problémák, így elvileg megoldhatóak.
Jelenleg alacsony hőmérsékletű mágneses csapdázást alkalmaznak nagy vákuumban. Biztos lehet rajta még fejleszteni ha mást nem jobb vákuumot, alacsonyabb hőmérsékletet, erősebb mágnest alkalmaznak. Szintén megkönnyítené a tárolást ha az antiprotont fúzióval nagyobb tömegű antielemmé alakítanánk.

"2-3 db antihidrogén atom még igazából nem antianyag" Már egy pozitron is antianyag.

Az előállítás és a lehűtés, mint írtad, tényleg nehéz dolog. A pozitron és az antiproton lefékezése nem probléma (mágneses térben eltérítve energiát vesztenek), ha viszont antihidrogént készítesz belőlük energia szabadul föl. A keletkező antihidrogén energiáját és impulzusát el kell távolítani:
-spontán rekombináció (az energia és az impulzus majd "elszivárog")
-lézer-indukált rekombináció (indukált emisszióval kilépő foton elviszi az energiát és az impulzus egy részét)
-három-test ütközéses rekombináció (2 pozitron 1 antiproton) (ezt írtad te, az egyik pozitron elviszi az energia és az impulzus egy részét)
-pozitrinium(elektron-pozitron "atom")-antiproton ütközés (az elektron elviszi az energia és az impulzus egy részét)

Az energia visszanyerése ezek után már "nem probléma". Fűtesz vele kazánt.

Egyébként engem személy szerint a pozitrínium létezése is csodálattal tölt el.
2010. ápr. 04. 19:18 | válasz | #100
Fülrágás-menet:-))
2010. ápr. 04. 19:17 | válasz | #99
A biztonságos tárolást hogyan lehet megoldani? (Hmm...)
Úgy, hogy másodpercenként ne szökhessen el túl sok részecske, mert a miattuk fellépő sugárzás esetleg tovább növeli a szökési rátát.
2-3 db antihidrogén atom még igazából nem antianyag

Az előállítás is problémás. A pozitront és az antiprotont ugyanis le kell fékezni, hogy a befogás megtörténhessen, amellett a befogáshoz még egy (azaz harmadik) részecskére is szükség van amennyire én tudom.
Ez a lefékezés -- ha a részletekbe belegondolok -- eléggé bizonytalan (szerintem normál anyaggal gyakorlatilag nem megy).

Az energia visszanyerése sem igazán megy (kisebb méretekben)

Epikurosz: a 98.-beli számadatokat ki adta meg és mi alapján?
2010. ápr. 04. 16:35 | galéria | válasz | #98
Assuming an optimal conversion of antiprotons to antihydrogen, it would take two billion years to produce 1 gram or 1 mole of antihydrogen (approximately 6.02×10-23 atoms of antihydrogen).

Antimatter is said to be the most costly substance in existence, with an estimated cost of $25 billion per gram for positrons[17], and $62.5 trillion per gram for antihydrogen.
2010. ápr. 04. 14:25 | galéria | válasz | #97
...nem azért mert könnyű, hanem azért mert nehéz...
2010. ápr. 04. 14:25 | válasz | #96
Van ilyen energiatárolási formánk az antianyag. Elő tudjuk állítani, tudjuk biztonságosan tárolni. Csak az egész procedúra hatásfoka rettenetes.
2010. ápr. 04. 14:23 | válasz | #95
Ezek az elképzelések amiket említesz nem hiszem hogy meg fognak valósulni.
Amikor az "összes eddig megismert anyag"-ról írsz akkor gondolom a proton-neutron-elektron anyagokra gondolsz. És valóban minden megváltozna ha találnánk valamilyen új stabil részecskét, de ezekkel szemben én szkeptikus vagyok.
A példáddal nem értek egyet. Már a ami technológiával képesek lennénk a Marson letelepedni, vagy más közeli csillagokra eljuttatni az emberi fajt ha erre szükség volna. Nem azért nem tesszük ez mert nem vagyunk rá képesek, csak még túl sokba kerülne ahhoz képest hogy nincs semmi igazi okunk rá. Van más bajunk is.
2010. ápr. 04. 14:08 | válasz | #94
Igazad van.
De ha megnézzük a modern fizika hatókörét, ahol bizonyíthatóan vagy várhatóan helyesen írja le a valóságot, akkor azt találjuk hogy a körülöttünk lévő világot szinte teljesen leírja. A gyakorlati problémákhoz nem valószínű hogy új elmélet kell, legfeljebb ha az egyszerűbb formalizmussal rendelkezik.
A fejlődésünket elsősorban a jelenlegi elméletek használhatóságának növelése fogja jelenteni.
2010. ápr. 04. 12:27 | galéria | válasz | #93
..és itt megállnék. Ahol egy pofon nem használ, ott már csak a válópör segít. Fölösleges tovább erőlteni.
2010. ápr. 04. 12:20 | galéria | válasz | #92
Hálistennek nem, mert én nem az a típus vagyok. Én, mintsem hogy felakasszam magam, lehúznék két nagy pofont a csajomnak (ha bevállalja a büntit). Vállalva azt a kockázatot, hogy a jogvédő hisztérikusok családi erőszak bélyegét süssék rám.
2010. ápr. 04. 10:38 | válasz | #91
Megölted az ex-nejed? :P

halgatyó: a 6 perves hsz-különbségedből ítélve gyors menet lehetett. xD

Miért április 4-én jön ki rajtam a tréfálkozás? :)
2010. ápr. 04. 10:02 | galéria | válasz | #90
...és hogy folytassam a gondolatmenetet: létezik a végzet asszonya is, aki amíg domináns szerepben vagy felnéz rád, utána meg húzza a száját. Ez néha tragédiához vezethet.
2010. ápr. 03. 22:17 | galéria | válasz | #89
EZEK AZ ASSZONYOK MINDIG akkor zavarják meg a férfiak dolgát, amikor nem kellene.
Asszonynak a fakanál mellett a helye!!! (Mármint kavargassa vele a levest, nem üthet!)

2010. ápr. 03. 10:07 | válasz | #88
Folytatom, csak az asszony megzavart.
Nem találtunk olyan energia-eltárolási lehetsőéget sem, amely pl. a részecskefizikában szokásos energiaszinteken működne, vagyis az eltárolható energia meghaladhatná még az urán energiasűrűségét is.

Lehetne még sorolni, csak nem akarok scifit írni.
2010. ápr. 03. 10:01 | válasz | #87
Nem vitatom az általad felsorolt fejlesztések óriási jelentőségét, csupán kiegészíteném a 66. hozzászólás végén található listát, hogy világosabb legyek.
Nem találtunk pl. olyan anyagot, amely szilárdsága pl. a gyémántnál sok nagyságrenddel nagyobb, vagy olvadás (bomlás-) pontja mondjuk tbb millió fok lenne.
Az összes eddig megismert anyag tulajdonságait az elektronhéj alacsony (max. néhány eV) energiaszintjei határozzák meg, és jól látható és kb. jósolható ezen anyagok tulajdonságai.

Nem találtunk antigravitációs effektust (amit itt a Földön létre tudnánk hozni), továbbá nam találtunk különféle erőtereket sem, amelyeket generátorokkal lehetne fejleszteni.
Például olyan erőteret, amelyet kívül elhelyezkedő forrással befelé irányuló erőként lehetne alkalmazni (tudjuk: az elektromosan töltött gömb belsejében a térerősség zéró, ha nincs belül is töltés)

Az általad felsorolt -- igen fontos -- találmányok túl messzire nem fejleszthetők már tovább, az anyagban rejlő fizikai korlátok miatt. (Ne legyen igazam:-))

Például: ha a Nap egyszer túlmelegedni kezd (NEM biztos, hogy ehhez 5milliárd év kell) vagy más komoly probléma támad, az emberiséget a jelenleg ismert eszközök nem mentik meg. Ez igaz a még nem kifejlesztett, de a mai tudomány által belátható jövőbeni találmányokra is.
2010. ápr. 02. 21:40 | galéria | válasz | #86
Jóuzsi, te mit csinálsz itt?
2010. ápr. 02. 20:47 | válasz | #85
Amiket írsz (lézer, félvezető, Casimir effektus, stb.) azok mind a 20. század elején kidolgozott kvantummechanikának a termékei. És igenis egyidősek a maghasadással/fúzióval, mert a 40-es 50-es évekre esik a megjelenésük. (Kivétel az AFM (80-as évek), szupravezetés (1911)) Mondhatni ma is abból élünk, amit a század első harmadában kitaláltak, a többi csak finomítás. Persze, hatalmas a fejlődés, mint ahogy az autók is fejlődnek, de a mai motorok is ugyanazon az elven működnek, mint Daimleré 120 éve.
2010. ápr. 02. 15:23 | válasz | #84
Nem tudom, hogy miért nem lehet, de akkor se a tudományos cikkek alatt éljék ki magukat.
2010. ápr. 02. 14:21 | galéria | válasz | #83
Mondanám én is, hogy jogosan kaptak büntipontot (nekem is járt volna), de valamiért mégsem. Miért nem lehet létrehozni ezeknek a "tiltott" kérdéseknek egy megfelelő topikot, pl. politika, a pártok eddigi tevékenységei (ami már történelem), ugyanez igaz a holokausztra, a mai állítólagos neonácizmusra, és ezekre. Mivel van több jogosultsága ezen az oldalon, forumban az olyan témáknak, mint pl. "Hogyan néz ki a cipőd?", mezőgazdasági topik, meg úgy a topikok 99% -a.
2010. ápr. 02. 11:05 | galéria | válasz | #82
Igen, láttam..mindennek a gyökere az ember, és az, h önző és kapzsi, még nem tudta kinőni.. :) Nem kell itt politikai erőket, oldalakat védeni.Felelősen kellene irányítani a dolgokat, és nem lenne baj.Mondjuk, mindentől függetlenül, kultúráltan szoltatok hozzá..bár megvan szabva, h nem lehet politizálni, de ha valaki kultúrált, nem tudom, h miért kell baszogatni.Nah mind1.
2010. ápr. 02. 10:31 | válasz | #81
Egy esetért kaptátok, de simán kijárt, mert állandóan teleszarjátok a topikokat a hülye a politikai világnézeteitekkel.
2010. ápr. 02. 10:09 | válasz | #80
OFF

Ez így nem korrekt. Szeretném megértetni: nem, azért kaptuk, mert túl sokat politizáltunk, hanem mert egyszer politizáltunk. életlenül elolvasott egy moderátor egy olyan topicot, amibe Epikursz belinkelt valamit, meg én válaszoltam egy érdekességgel, hogy azért mi mindennek a gyökere, és erre a két hsz-re kapcsiból járt 4 büntipont fejenként. :) Normálisan már kb. tízszer ki kellett volna rúgolódnunk, és másoknak is virulniuk kéne büntpontokkal, de ez egyfajta színvonal, az SG-sek biztos nem szeretnek tudományos fórumot olvasni, mert pl. nem értenek hozzá, és elsikkadt kicsit a moderálás is ezzel.
2010. ápr. 02. 09:41 | válasz | #79
Ezt a gondolatmenetet folytatva, vajon milyen mélységig érthető meg az univerzum az ember képességeivel? Mikor válik a legrátermettebb elmével rendelkezők számára is áttekinthetetlenül bonyolulttá az absztrakciós szint?
2010. ápr. 02. 08:51 | galéria | válasz | #78
túl sokat búvárkodtak a politika mélytengerében... XD
Lmntal  
2010. ápr. 02. 02:12 | válasz | #77
"HA nem tudjuk mérni akkor nem is kell foglalkozni vele."
"Jelenleg nincs olyan jelenség amire azt tudnánk mondani hogy ez egy ilyen "fénynél nagyobb sebességű világgal" való kölcsönhatás."
Kiegészíteném azzal, hogy: vagy legalább is nem vesszük az adott helyszínen jelentékenyen észre, vagy komplexitását tekintve magasan felette áll a "lineárisan követhető" kölcsönhatásoknál. Gondolok itt pillangó hatás; káosz elmélet; húr elmélet...
De amúgy tetszett a válasz.

"Mi a baj(om) willcox-al?" - na ezért írtam, hogy: "A "Ti"-t az veszi magára akinek nem inge" (te bizony felöltöztél... :-) )
2010. ápr. 02. 02:07 | válasz | #76
"Golyót, azt láttunk, látuk, ahogy a víz hullámzik, de fotont még nem láttunk, ezért csak ezekhez tudjuk kötni."
Én erre azt mondom:
Golyót, vízet ahogy hullámzik még sosem láttunk, csak fotont.
2010. ápr. 02. 01:58 | válasz | #75
off: Mire kaptad a büntipotot. Láttam Epikurosznak is van. Csak nem összekaptatok?
2010. ápr. 02. 01:38 | válasz | #74
"Sajnos a nagy sebességeknél tapasztalható rendellenességek tények, ezeket meg kell emészteni."

Igen, a fizikával közelebbi köszönőviszony kialakítása esetén alapvetően szükséges némely hétköznapi fogalom tartalmi kibővítés/átírása. Egy ötéves, egy ötödikes és egy ötödéves teljesen más tartalmat ért az "idő" szó mögött. Egy középiskolás kábé annyit mond, ha megkérdezed, mi az a foton, hogy fényrészecske. Úgy képzeli el, mint egy golyót, és röpköd, és világít. Néha összeköti a hullámokkal, mert hallott valamit a "fény kettős természetéről". Sok helyen találkoztam az utóbbi években a fénnyel, mint elektromágneses hullámmal. Többek között Fizikában és Elektromágneses terek c. tantárgyban is. A középiskolás fény képem gyökeresen megváltozott. Megtanultam, hogy a belém nevelt foton, a golyócska szemléletes ugyan, de távol áll a valósától. Mivel senki se látott még fotont, ezért el sem tudjuk, mi emberek képzelni, "hogy nézhet ki", vagy egyáltalán milyen. Valami ilyesmi lehet: az elektromos és mágneses tér gyors egymásba alakulásának térbeli tovaterjedése, mely ipulzust szállít, és kvantált energiacsomagokkal közöl energiát a környezet felé. Ez baromira nem egy golyócska, de még nem is szinuszhullám, ami a tankönyv egyik végéből a másikba megy. Néha úgy viselkedik, hogy az ember egy hullámmal tudja könynen jellemezni, néha úolyan tulajonsága döntő, hogy golyóval szemléletes az ábrázolása, de nekinem kettős természete van, ő valójában egy harmadik valami, egy ember számára elképzelhetetlen jelenség, egy foton. Hogy miért elképzelhetelen? Mert még sohasem láttunk ehez hasonlót se életünkben! Golyót, azt láttunk, látuk, ahogy a víz hullámzik, de fotont még nem láttunk, ezért csak ezekhez tudjuk kötni. Ugyanez igaz a speciális relativitás elméletre is. Az emberi tapasztalattól olyan messze áll, hogy sok esetben elképzelhetetlennek tűnik. Megpróbáljuk a saját ismereteinket ráerőltetni, hogy majd az 2c-vel mozog, mert a kocsik is ennyivel távolodnak. A foton nem golyócska. A nagy sebességgel mozgó autók nem fognak 2c-vel távolodni. Szépen leírta előttem sok rendes hozzászóló az ideillő transzformációt és képleteket. Az, hogy van valaki, aki nem tudja különösebben elképzelni ezt a bonyolult, embetől távoli nagysebességű világot, egyáltalán nem bűn, vagy baj. Csak az emberben lehetne annyi szerénység, hogy elfogadja, hogy nem érti, és tiszteletben tartja azt, hogy a másik érti. Ez mondjuk nem zárja ki azt, hogy ő legyen a legjobb ács az országban, amely becses mesterséghez pedig a sok kétbalkezes fizikus nem ért.
2010. ápr. 02. 01:04 | válasz | #73
javítom
"következetesen összemossa a klasszikus mechanikával (a sebesség összeadásnál)"
következetesen összemossa a Galilei-féle relativitási elvvel, és használja a Galilei-transzformációt (a sebesség összeadásnál)
2010. ápr. 02. 00:54 | válasz | #72
"Na most nagyon kikapok... :-)"
Amit írsz az alapjában véve nem hülyeség.
Szigorűan véve a speciális relativitáselmélet nem tiltja a fénynél nagyobb sebességű részecskék létét, csak a fénysebesség átlépését. Tiltja viszont a fénysebesség alatti és feletti részecskék közötti kölcsönhatást, egészen pontosan az olyan kölcsönhatást amelyben információ adódik át.
Ez nem pont az amit te leírtál de lényegében az.

Djhambi szokta volt mondani hogy amit nem tudunk mérni az nem is létezik. (Nem pontos idézet.) Tehát ezt a "fénysebességnél nagyobb sebességű világot" HA nem tudjuk mérni akkor nem is kell foglalkozni vele. Jelenleg nincs olyan jelenség amire azt tudnánk mondani hogy ez egy ilyen "fénynél nagyobb sebességű világgal" való kölcsönhatás.

A tapasztalat egyszerűen az hogy a fénysebesség átlépése problémába ütközik.

"Szerintem willcox nem tudatlan, vagy "antiszorgalmas" hanem a Ti jelenlegi lexikális tudásotok nagyobb, ez egy igazság, de nem AZ Igazság. Teccccik érteni mire gondolok?" Nem igazán értem mire gondolsz. Senki sem mondja azt hogy bármelyik jelenlegi(és jövőbeli) elmélet maga AZ Igazság. Ezért nevezzük őket modelleknek.
Mi a baj(om) willcox-al?
Egyszerűen azt állítja hogy a mérési eredményeket a fizikusok globálisan és szisztematikusan meghamisítják! #50 #39
Úgy próbálja cáfolni a speciális relativitáselméletet hogy következetesen összemossa a klasszikus mechanikával (a sebesség összeadásnál) és amikor ellentmondásra jut azt a következtetést vonja le hogy a speciális relativitáselméletet hibás. Magyarul egy elméletet úgy cáfol hogy hibásan használja azt és mivel (természetesen) ellentmondásra jut az elméletet hibáztatja ezért. Nem tudatlan, és nem "antiszorgalmas", csak (akarva vagy akaratlan) nem veszi észre a hibáját akkor sem amikor arra rávilágítanak.

"nem kel jártasnak lenni a fizikában, vagy bármiben ahhoz, hogy az ember jó kérdést, vagy érdekes megállapítást tegyen"
De kell. Egy jól megfogalmazott kérdés magában hordozza magát a választ is. (Ezt most jólmegaszontam.)
Lmntal  
2010. ápr. 01. 23:32 | válasz | #71
Ezt muszáj hozzátennem: alább a "fénysebességet" sajátosan értelmeztem, mert amúgy értem hogy az pont annak a "közelítő mértékegységnek a neve", tehát ezt már ne írja le senki okulásul. Ha ez valakit sértett, akkor ezúton esdeklem a megbocsátásáért... illetve azoktól is kérem, akik hangsúlyozási, fogalmazási, helyesírási hibát találtak és ez bármely későbbi kommentemre is igaz. Köszönöm.
Lmntal  
2010. ápr. 01. 23:26 | válasz | #70
Na most nagyon kikapok... :-)

Nem védeni akarom willcox-ot és leszögezem, hogy lövésem sincs a fizika ezen mélységeiről, de:

Függetlenül attól hogy a sebesség növelésével tart az 1-hez és sose éri el, meg inercia rendszer meg, tömeg meg satöbbi. És az is baromi jó dolog, hogy a képletek és a mérések ezt látszanak igazolni amit itt alább páran már megfogalmaztak. (nincs kedvem görgetni és control-c-zni)
Akkor mi van, ha egyébként sokkal baromi gyorsabban is történnek az események csak a mi lehetőségeink pont addig tartanak, hogy azt számoljuk és mérjük amit. Teszemazt "csak az illusztáció kedvéért" mi van ha mi csak valami elszáguldó dolog "csóváját" látjuk, vagy, csak addig a pontig érzékeljük mint mondjuk hang esetén a hangrobbanás és utána elhagyjuk (tudom hogy más természetű hullámokról beszélünk), de annak is lehetnek egyéb tulajdonságai. Továbbmegyek: mi van ha PONTOSAN AZÉRT mert NAGYOBB ez a SEBESSÉG mint a FÉNYSEBESSÉG ez a mi tér-idő rendszerünkben egyszerűen nem találkozik, teszem azt mire észlelnénk logikusan az már előbb megtörtént mint az észlelése, vagy a létrehozásának kezdete.

Szerintem willcox nem tudatlan, vagy "antiszorgalmas" hanem a Ti jelenlegi lexikális tudásotok nagyobb, ez egy igazság, de nem AZ Igazság. Teccccik érteni mire gondolok?

A "Ti"-t az veszi magára akinek nem inge :-)

És akkor mi történik amikor két éppen 14 Te V-on működő LHC-t ütköztetünk???

A hülyeséget félre téve, szerintem már az is merőben más eredményt hozna ha az ütköztetések nem "szemből" történnének, hanem kvázi valamilyen szögben, vagy ha a megtett út nem egy körpályán hanem egy önmagába visszatérő rugóban történne stb...

És most lehet jönni azzal, hogy két pont szerű dolog csak effektíve szemből tud ütközni, ja egészen addig amíg nem találsz pontosabb nagyítót...

OFF: nem kel jártasnak lenni a fizikában, vagy bármiben ahhoz, hogy az ember jó kérdést, vagy érdekes megállapítást tegyen (fel), mint ahogy attól még hogy valaki bort iszik, prédikálhat vizet ha amúgy az hasznos a többiek számára...
2010. ápr. 01. 21:41 | válasz | #69
"De nem találtunk egyéb olyan, nagyjelentőségű bármilyen egyéb jelenséget, amit csak közlítőleg is össze lehetne mérni a 20.század első felében elvégzett atommagkutatással"

Ezzel nem értek egyet:
-lézer
-félvezető
-szupravezető
-NMR (ez mondjuk atommagkutatással kapcsolatos)
-atomi szintű leképezési és/vagy manipulációs technikák: STM, AFM
(-félve említem meg a Casimir effektust)
Ezek egyenként hasonló kaliberűek mint a fisszió/fúzió.

Teljesen új tudományterületek alakultak ki, amelyek önmagukban is hasonló horderővel és gyakorlati haszonnal bírnak mint a magfizika.
-kvantum-kémia
-a molekuláris-biológia
-na meg úgy az egész informatika/információ elmélet

Abban viszont egyetértek hogy ez a CERN-es kisérlet nem fog közvetlen világrengető eredményt hozni. (Tudom feketelyuk.)
2010. ápr. 01. 19:45 | galéria | válasz | #68
JIMMY FELTÁMADT!!!!! éljen 04.01 XD
laloi  
2010. ápr. 01. 18:54 | válasz | #67
Reggel óta vesztegzár alatt van a svájci Nagy Hadronütköztető, amely pár nappal ezelőtt kezdett sikeresen ütköztetni atomokat, majd ma hajnalban nagyobb teljesítményre kapcsolt.

Jelenleg keveset lehet tudni a Svájcban található óriási földalatti komplexumban uralkodó állapotokról. A sajtótájékoztatót holnapra ígérik, de egyes bent rekedt és rémült alkalmazottaknak sikerült a sajtóhoz pár mondatos üzenetet elküldeniük, mielőtt megszakadt az összeköttetés.

Történt ugyanis, hogy az egyik hét TeV energiájú sugár akkora erővel csapódott a célpontba, hogy az egyszerűen szétszakította a lokális téridőt és utat ütött az ötödik dimenzióba. Az ilyen lyukak normális esetben alig észlelhetőek, mivel csupán 10-26 másodpercig léteznek. Az első lyuk ennek rendje és módja szerint fel is szívódott.

Három és fél perccel ezután azonban egy jóval nagyobb és tartósabb kapu nyílt a teremben. A szemtanúk egy nagyjából két méter átmérőjű, halványkék alakzatról számoltak be, amely az ütköztető mágneseivel egy szobában, a föld felett nem sokkal lebegett. Szerencséjükre azonban senki nem tartózkodhat abban a kamrában, az ütközések során keletkező sugárzás miatt.

A kapu megjelenését követően a kívülről elérhető webkamerák képei megváltoztak; valószínűleg pár nappal korábbi képeket sugároz. A nézők azonban az utolsó képkockákon a svájci, angliai és francia különleges erők csapatszállítóit, továbbá több jelöletlen helikopter láttak.

A létesítményből utoljára küldött e-mail azonban szörnyű fejleményekről számolt be: a földalatti ATLAS létesítményből rémült sikolyok és szakadatlan fegyverropogás hallatszódott az egyetlen nyitva maradt aknán keresztül.

http://www.technet.hu/techtud/20100401/vesztegzar_alatt_az_orias_reszecskegyorsito/
2010. ápr. 01. 16:01 | válasz | #66
Hm... Ez az "új korszak" talán egy kis népszerűség-fellendítő túlzás.

Messze még annak az ideje, hogy a gyakorlatban is felhasználható, fontos felfedezés szülessen.

Az atommagok átalakításának felfedezései óta nem találtunk új energiaforrást (igaz, hogy az előzőt sem használjuk fel, ehelyett még mindig az olajat égetjük).

De nem találtunk egyéb olyan, nagyjelentőségű bármilyen egyéb jelenséget, amit csak közlítőleg is össze lehetne mérni a 20.század első felében elvégzett atommagkutatással. (új energiaforrás, teleport, vagy akármi)

Szóval óvatosan az "új korszakkal"
2010. ápr. 01. 14:41 | galéria | válasz | #65
Jóuzsi, nagyon belelendültél!

Amúgy, meg tényleg nincs Kelvin fok, de még lehet. :-)
2010. ápr. 01. 14:24 | válasz | #64
Én garantálom neked azt, hogy ha valakinek megvan a kellő absztrakciós készsége, hogy az egyiket alkalmazza, annak a másikkal sem lesz semmi baja.
2010. ápr. 01. 14:22 | válasz | #63
Nem fognak számolni velük soha az életükben, csak a formálódó filozófiájukhoz akarják felhasználni ezeket. Ezért ajánlom hogy ha valaki az egyiket nagyon nem tudja elfogadni akkor ott egy alternatíva, ami talán jobban beleillik a világlépébe.
2010. ápr. 01. 14:14 | válasz | #62
Ne röhögtess már, tisztelettel? Komolyan gondolod, hogy van ezek között valaki, akinek ezért nem tetszik, de majd a Lorentz-transzformációkat levezetve, azt alkalmazva rögtön tetszik neki? Ezek Youtube-on, meg vízautón felnőtt trollok, akik fél meg negyedtudással idejönnek osztani az észt arra is lustán, hogy először utánanézzenek annak, hogy mit kritizálnak. Vicc az egész.
2010. ápr. 01. 14:09 | válasz | #61
Még egyszer megemlítem hogy ha valakinek nem tetszik a speciális relativitáselméletben szereplő kitüntetett vonatkoztatási rendszer hiánya, akkor magával a Lorentz-elv alkalmazásával leírhatja ugyanazokat a jelenségeket. Itt nyugodtan használhat kitüntetett inerciarendszert.
Sajnos a nagy sebességeknél tapasztalható rendellenességek tények, ezeket meg kell emészteni.
2010. ápr. 01. 14:09 | válasz | #60
Itt vagy N+1-edik jómadárnak, akinek láthatóan fogalma sincs mi van a speciális relativitáselméletben, de már izomból nyomod, hogy hibás az egész. A relativisztikus sebességösszeadás nem úgy működik, hogy c+c=2c, hanem (c+c)/(1+cc/c^2) = c. Ezt most nyilván nem érted, meg le is szarod, meg mindjárt nekem esnek 25-en, hogy ez kizárt dolog, mert nem tudom. Előre üzenem nekik, hogy nem érdekel, ez így van és kész. Akit érdekel, utánanéz, a többi meg marad olyan hülye, mint eddig.
2010. ápr. 01. 14:02 | válasz | #59
Ha hiszed hanem (úgysem hiszed) de ki lehet mérni a (ez már általános relativitáselmélet) egy torony lábánál és a tetején elhelyezett óráknál az idő másként telésének tényét.
2010. ápr. 01. 14:00 | válasz | #58
""Ezt igazolja a tapasztalat, semmi sem cáfolta még meg" - szerintem viszont igenis van cáfolat, csak azok mindig le vannak söpörve az asztalról, mint egyfajta eretnekség." Én hiszek abban hogy nem söpörnek le az asztalról hiteles mérési eredményeket csak azért mert az nem illik a képbe, te pedig abban hiszel hogy ezt megteszik. Arra azért kíváncsi lennék hogy mi alapján választod ki hogy kinek hiszel kinek nem. (Vagy úgy vagy vele mint az egyszerű lány a sporttal: A vesztesnek szurkolok, mert sajnálom, szegényt mindenki csak lehurrogja, meg olyan cuki.)

Lassan kezd formálódik az hogy a természettudományhoz miben kell hinni / mit kell elfogadni.
Eddig:
-a világ megismerthetősége
-a világ leírhatósága matematika segítségével
-a természettudományokat művelők által közreadott adatok hitelességébe vetett hit
Na meg kell ego, (You can do it!) hogy ne mennyen el a kedved még az elején.
-saját magadba vetett hit
2010. ápr. 01. 13:49 | válasz | #57
"Én nem axiómák szerint élek" Pedig aszerint élsz. Az embernek a gondolatait mindig valamire kell építenie. Amikor a kocsikat hoztad fel példának, a Newton-i mechanika axiómarendszerét használtad.
2010. ápr. 01. 13:44 | válasz | #56
"A végtelen elég rossz példa, mert az matematikai fogalom, a fénysebesség pedig pontosan meghatározható fizikai mérték."
Tévedsz.

A fény sebessége kiszámolható mért adatokból, ez igaz. A fénysebesség viszont nem a fény sebessége. A fénysebesség egyik definíciója: a fény tökéletes vákuumban mért sebessége. De mivel tökéletes vákuum nem létezik, így ez nem egy mérhető dolog. Másként fogalmazva, a fénysebesség a fény terjedésének maximális sebessége, ez már barátságosabb de méréssel csak közelíthető érték.

Az ember alapvetően szubjektív. Kellő szigorral nézve a dolgokat, minden általunk a világ leírására használt szó, és gondolat csak az általunk elképzelt világba létezik, és nem a valós világban (ha ilyen egyáltalán létezik).
2010. ápr. 01. 13:29 | válasz | #55
Értem te egyiket sem fogadod el. Pedig ezek a modellek helyesen írják le a megfigyelhető események (hozzájuk tartozó) körét. Ez tény. Akkor mi is velük a probléma?
Murmur  
2010. ápr. 01. 12:44 | válasz | #54
Van Celsius-fok, meg van Kelvin. Olyan nincs, hogy Kelvin fok. :)
2010. ápr. 01. 12:18 | válasz | #53
lehet ő a mobiltelefonba is kiabál, mert hát messze van az akivel beszél, hátha nem hallja rendesen :D
2010. ápr. 01. 12:18 | válasz | #52
willcox

az látszik keményen, hogy nem érted s ezért tagadod, hibásnak titulálod. tipikusan egyszerű emberke viselkedés. :)
2010. ápr. 01. 11:40 | válasz | #51
Ez nem holmi mese, amit elhiszünk, vagy nem. Illetve lehet nem elfogadni, de a tények önmagukért beszélnek. A relativitáselmélet mérésekkel igazolt, az idődilatáció, a tömegnövekedés stb. A modern fizika sehol nem lenne relativitáselmélet nélkül. Nem úgy van ám, hogy a fizikusok hasukra ütnek, és kitalálnak valamit.
2010. ápr. 01. 11:27 | válasz | #50
"mert lassabban jár az "órájuk" - jól bebifláztad a mesét, de szerintem ezt ő is tudta.
2010. ápr. 01. 11:16 | válasz | #49

Epikurosz, mármint 0 Kelvin alá nem lehet menni. Gondolom erre gondoltál.

Ha két proton egymással szembe megy 99% fénysebességgel, akkor egymást nem úgy látják, hogy~2x fénysebbességgel jön a másik, mert lassabban jár az "órájuk".

2010. ápr. 01. 11:15 | válasz | #48
Elég időt töltöttem el vele, hogy rájöjjek, hogy nem igaz.
Van is saját elképzelésem, ami nekem megfelel. Díjakra nem tartok igényt, pláne nem Nobel-díjra, mert az már kellőképpen lejáratódott (nemcsak az én szememben).
2010. ápr. 01. 11:12 | válasz | #47
Jaja, csak erről sokan sok helyen és soxor megfeledkeznek, a fizika oktatásban is.
2010. ápr. 01. 11:09 | válasz | #46
A végtelen elég rossz példa, mert az matematikai fogalom, a fénysebesség pedig pontosan meghatározható fizikai mérték. Kétszeres végtelenről butaság beszélni, meg (végtelen+1)-ről is.
2010. ápr. 01. 10:22 | válasz | #45
(hmmm... ez a számegyenes egyébként tök szemléletes példa!)
ha én a 0-nál állok, a pozitív irányba is végtelen sok szám szerepel rajta, meg a negatív irányba is végtelen sok, tehát a számegyenes kétszer végtelen sok számból áll, "merthát mindkét irányba!"

kb. ugyanez a mondás a fénysebességre, "merthát mindkét irányba!"
2010. ápr. 01. 10:18 | válasz | #44
willcox:
"... mindkét részecskéhez képest nyugalomban lévő pont ... ehhez a ponthoz képest ... akkor egymáshoz képest sokkal többel kell, hogy menjenek."

oké hagyjuk az inercia rendszert, mert bonyolult. ezt talán Te is "elhiszed": v=s/t azaz a sebesség a megtett út és a közben eltelt idő hányadosa.
ha elfogadod hogy az idő változásának a sebessége két test számára különböző, ha mozognak egymáshoz képest, akkor érheted, hogy a sebességük nem csak a megtett út függvénye. azaz Te, mint "álló" pont egész egyszerűen más időtartamban méred a két részecske megtett útját, így a sebességét is, mint a részecskén utazó idő/sebességmérő szerkezet.

"Nálam ez pont a duplája, függetlenül attól, hogy egyes (szerintem hibás) képletek szerint mennyi jön ki."

Lehet hogy a hétköznapi tapasztalataidnak ellentmond (jöttél is a 30al menő autóiddal), de attól még kisérletileg igazolható, mérésekkel alátámasztott tényről beszélünk, nem hittanról. azt hogy Te ennek sose néztél utána, vagy kevés időt szántál rá és nem értetted eléggé meg, nem jelenti, hogy nem igazak.
Ha mégsem gondolod helyesnek a relativtás elmélet modelljét, vagy matematikáját, akkor találj ki a világot pontosabban leíró modellt, dolgozz ki kisérleteket melyekkel igazolni tudod a modelled helyességét és söpörd be a fizikai nobel díjat. addig viszont inkább fogadd el, hogy ez nem divatozás kérdése, hogy "hiszel-e benne".

ps.: minden fénysebességgel kapcsolatos hírnél jön egy megmondó ember, aki ráadásul szándékosan igyekszik nem megérteni a leírtakat. ha lenne egy hír, hogy a számegyenesen végtelen sok szám szerepel, akkor is beírná valaki, hogy nem is végtelen, mert el lehet számolni végtelen+1-ig is, meg 2végtelenig? :)
2010. ápr. 01. 09:29 | válasz | #43
A 'modell' definíció szerint sem a valóság pontos mása, hanem annak egy leegyszerűsített változata, ami megfelelő körülmények esetén jól közelíti a valóságot.
csiber  
2010. ápr. 01. 08:09 | válasz | #42
ti sose alszotok?
2010. ápr. 01. 08:01 | válasz | #41
A silány fogalmazásért elnézést, korán van még. Vagy későn. Vagy húgom.
2010. ápr. 01. 07:59 | válasz | #40
Attól valóban nem, viszont ha a kísérletek bizonyos paramétertartományon belül jó egyezés mutatnak a leírtakkal, akkor az arra a paramétertartományra vonatkozóan jó közelítésnek tekinthető, szem előtt tartva, hogy nyilván ez nem a legvégső igazság.
Vegyük figyelembe, hogy modellekkel dolgozunk, amelyeknek megvan a maguk érvényességi köre. A rel is egy ilyen modell, kis tömegeknél és sebességeknél visszaadja a newtoni mechanikát, más körülmények között pedig majd átmegy valamilyen más elméletbe, talán a p-brán elméletbe, talán valami másba. A rel szerint a fénysebesség határsebesség, s ezt számtalan kísérlet megerősítette, nincs itt szó bizonyítékok félresöpréséről vagy eretnekségről. Ellenben a kvantummechanika egyes jelenségeinél úgy tűnik, végtelenül nagy az információ terjedési sebessége, s ezt sem titkos tan, ez már a múlt század elején tudott volt.
A rel és a kvantummechanika bizonyos területen jó közelítését adja a valóságnak, de látszanak az értelmezési tartomány határai is. Mindkettő az emberi szellem monumentális és ragyogó alkotása, s jelentős szerepet töltöttek be az elmúlt század jelentős ütemű technikai fejlődésében. Nem ott kell beléjük körmöt ereszteni, ahol jól működnek, mindannyian tudjuk, hogy nem a valóságot írják le, van mögöttük más elmélet, amely a világunkat a makroszinten ismerttől emberi ésszel elképzelhetetlenül és szinte felfoghatatlanul idegennek írja le. Talán célszerű volna a figyelmet ezekre fordítani, itt van mit keresni, kutatni.
2010. ápr. 01. 07:07 | válasz | #39
Ha van egy, mindkét részecskéhez képest nyugalomban lévő pont (az lhc bármelyik pontja ilyen) és ehhez a ponthoz képest majdnem fénysebességgel megy minkét részecske, akkor egymáshoz képest sokkal többel kell, hogy menjenek. Nálam ez pont a duplája, függetlenül attól, hogy egyes (szerintem hibás) képletek szerint mennyi jön ki.
Fizikában és elektronikában is elég sokat számoltunk annak idején komplex számokkal...
"Ezt igazolja a tapasztalat, semmi sem cáfolta még meg" - szerintem viszont igenis van cáfolat, csak azok mindig le vannak söpörve az asztalról, mint egyfajta eretnekség. Én nem axiómák szerint élek, hanem a tapasztalataim alapján és ennek azok a posztulátumok ellentmondanak. Félreértés ne essék: én is tanultam ezeket, csak én nem fogadom el. Hittant is tanultam, mégsem fogadom el, hogy van isten. De mint ahogy egy istenhívőt sem akarok a magam igazáról meggyőzni, így azokat sem, akik a fizika ezen részét elfogadják. Maradjunk ennyiben.
Tetsuo  
2010. ápr. 01. 01:25 | válasz | #38
Szamold bele a tomegdilataciot is. ;)
2010. ápr. 01. 00:37 | válasz | #37
maestro85: nem akkora nagy hülyeség az a mondat. A tömeg más mértékegységben mértenergia. (Einstein nyomán szabadon.)

willcox: ott rontod el, hogy azt hiszed, van abszolút inerciarendszer. Pedig nincs. Nem mondhatod azt, hogy két foton egymástól távolodik, csak azt, hogy hozzád képest egy foton távolodik, de hozzád képest felső korlát lesz a fénysebesség az ő távolodásának. A relativisztikus sebesség egy tengelyirányra: v/√(1-v^2/c^2). Ahogy v -> c, úgy tart az egész tört c-hez. Ha v > c, akkor a gyök alatt negatív szám lenne. Ebben a fizikában valahogy még nem láttam értelmezsét a komplex számok képzetes részének, így ezt hanyagoljuk. Hogy miért lenne ez a képlet igazabb bármely más képletnél? Einstein második posztolátumából vezethető le. Hogy a posztulátum miért lenne elfogadható? Ezt igazolja a tapasztalat, semmi sem cáfolta még meg, ilyen axiomák körül élünk, és bízhatunk bennük.
2010. márc. 31. 23:24 | válasz | #36
Senki sem vitatja, hogy a fény fénysebességgel terjed (a hang meg hangsebességgel, és csak a közegtől függ, hogy mennyi az annyi). Szép is lenne, ha nem így lenne, hiszen róluk nevezték el. De azt már nem fogadom el, hogy az határsebesség lenne. Lehet, hogy mint a hang sem képes fénysebességgel menni, úgy sok más egyéb sem. De hogy semmi, azt már nem fogadom el.
PS: nem mentem bele semmilyen csapdába, csupán arra írtam egy példát, hogy a ma elfogadott fizikára sem lehet ész nélkül csak a matekkal zsonglőrködni.
És egy közérthetőbb példa, ami pár éve itt már olvasható volt: egy régi vicc következik.
Pistikéék a negatív számokat tanulják. A tanító néni mond is rá egy példát:
- Gyerekek! Ha ötből elveszünk hetet, majd kettőt hozzáadunk, akkor nullát kapunk. Ugye értitek, gyerekek?
Minden gyerek érti, csak Pistike nem, de nem mer jelentkezni. Otthon elmeséli az apjának a példát, és kéri, hogy magyarázza el érthetően. Az apja mond is egy szemléletes példát:
- Kisfiam! Ha öten utaznak a villamoson, és heten leszállnak, akkor két embernek vissza kell szállni, hogy üres legyen a villamos.
:)
2010. márc. 31. 23:05 | galéria | válasz | #35
Na látod, most megfoglak, ill. bementél a csapdába!

Ha elfogadod, hogy -273 Kelvin fok alá nem lehet menni, akkor fogadd el azt is, hogy a fénysebesség egy természetes korlátja az elektromágneses hullám (foton) terjedési/mozgási sebességének.

Segítek, oksi?
A mozdulatlanságot nem lehet überolni (persze az is relatív), szóval olyan nincs, hogy egy adott térfogatban az atomok egymáshoz képest nem mozognak, és infrasugárzást sem bocsátanak ki, és ehhez képest még jobban fokozzuk a mozdulatlanságukat.

A fotonnál a c szintén egy ilyen határállapot, a foton jellege, természete miatt ennél gyorsabban nem tudja szedni a lábát.

Az persze nem kizárható, hogy van valami más, ami gyorsabban mozog. Hogy mi az - ne kérdezd, mert nemtom.
2010. márc. 31. 22:59 | galéria | válasz | #34
Ha ez igaz, akkor az nagy teljesítmény.
Egyébként, fotont senki nem akar felgyorsítani, meg fotonokat sem akarnak egymásnak ütköztetni.
nem is tudom, hogy ez most mér jutott eszembe.