Az okostelefonok és a mobil szolgáltatások új generációjának elterjedésével az a veszély fenyeget, hogy egyre nagyobb lesz a digitális szakadék a különböző felhasználói rétegek között.

Hirdetés

Ian Hosking, a Cambdrige-i Egyetem szakértője 20 éve kutatja a területet és véleményére a világ minden táján adnak. "Úgy gondolom, hogy egyrészt nagyon komoly igény van az emberekben arra, hogy részesei legyenek a társadalomnak és hogy szövegben és beszédben egyaránt kommunikáljanak egymással, ezáltal pedig függetlenek maradjanak. Másrészt a mobil eszközök akár egészségügyi célokra is felhasználhatók, például vércukorszint-mérésére. Az a legnagyobb kihívás, hogy miként egyszerűsíthető le a mobil készülékek segítségével a mindennapi életünk."

"Soha nem szabad elkövetni azt a hibát, hogy az idős emberekre egységes célközönségként tekintünk. Mindenkinek mások ugyanis az igényei és a kulturális háttere, valamint a technológiához való viszonya. Egyes nyugdíjasok lelkes iPhone-használók, míg mások még egy mobiltelefont sem kapcsolnának be. Van ugyanakkor egy csoport az idősek között, amelynek tagjai hajlandóak lennének arra, hogy kezeljék az új technikákat, ha azok kellően egyszerűen kezelhetők lennének. Ráadásul a nyugdíjasok jóval hűségesebbek egy márkához, ha az korábban elnyerte a tetszésüket" - hangsúlyozta Ian Hosking.

A szakember elmondta: a legfontosabb az, hogy a termékkoncepciók és -ötletek összhangban legyenek azzal a felhasználói generációval, amely számára készültek. Miközben a mai fiatalok a számítógépekkel együtt nőttek fel és könnyen eligazodnak a különböző menükben, addig az időseknek néha komoly gondot okoz egy eszköz kezelésének elsajátítása. Éppen ezért fontos, hogy a gyártók és a fejlesztők olyan szavakat és szimbólumokat használjanak, amit az öregebbek is ismernek.

Ezenkívül az időseket bátorítani és támogatni kell a mobilok használata során. A siker titka: egy könnyen megtanulható menüstruktúra és a legfontosabb funkciókhoz vezető közérthető nyelvezet. A készítők gyakran alkalmaznak olyan technikai nyelvet vagy protokollokat, amiket a nyugdíjasok egész egyszerűen nem értenek.

"Szintén fontos kitérni a képernyő méretére. Sok idős ember maga is meglepődik, hogy mennyivel jobban tudja elolvasni egy apró kijelzőn megjelenő betűket. Vagyis nem csak a képernyő mérete a meghatározó, hanem a formája, a betűk kontrasztja és a háttér is. Emellett az is fontos lehet, hogy a kijelző fényes vagy matt-e. Legtöbbször mindig a legújabb funkciókra akarják rábeszélni a felhasználókat. Most éppen az érintőképernyő a divat, két évvel ezelőtt pedig a kamera és a Bluetooth volt az. Sok nyugdíjas akart Bluetooth-kompatibilis eszközt, pedig azt sem tudták, hogy működik."

"Az érintőképernyők nagy kihívást jelentenek az idősebbeknek, mivel a kijelzők először üresek és a formájuk, illetve a gombjaik sem a megszokott koncepciókat követik. Ez komoly kezdeti akadályt jelenthet. Az iPad bemutatóján két újságíró nem tudta, hogy miként lépjenek ki a készülék e-könyv menüjéből. Végül a próbálkozásaikat siker koronázta, de a korosabb embereknél nincs meg ez a kísérletező kedv. Nekik el kell magyarázni, hogy mi hogyan működik" - tette hozzá a szakember.

Hosking szerint a mobil kommunikációban is létezik digitális szakadék az egyes generációk között és ez a szakadék az elmúlt két esztendőben a mobil böngészők és a közösségi portálok mobilokon való megjelenésével csak nagyobb lett. Ma már szinte mindenre alkalmas egy mobil és ez baj, hiányoznak ugyanis a specifikusan egy területre kihegyezett termékek. Ettől függetlenül a nyugdíjasok is fogják használni a mobil böngészőket, ha lesznek az ő igényeiknek megfelelő programok és szolgáltatások.

"A leginkább úgy lehet bizalmat ébreszteni az idősekben és felkelteni az érdeklődésüket a téma iránt, ha egy hasonló korú személy magyarázza el vagy mutatja meg nekik a dolgokat. Ilyen esetben ugyanis ez egy konstruktív tanulási élmény. Emellett azonban a távközlési társaságoknak ügyelniük kell a technikai jellemzőkre és a szolgáltatások részleteire is" - szögezte le végül Ian Hosking.