A kínai államtanács információs irodája ebben egyebek mellett azzal vádolja Washingtont, hogy a saját stratégiai érdekei szerint használja fel az emberi jogok kérdését a más országok belügyeibe való beavatkozáshoz.

Hirdetés

A nyilvánosan hozzáférhető, idézett forrásokból közölt adatokkal alátámasztott összefoglaló hat fejezetben bő részletességgel veszi górcső alá az amerikai emberjogi helyzetet. Egyúttal megállapítja: "Akkor, amikor a világ komoly emberjogi katasztrófától szenved az Egyesült Államok jelzálog-hitelezési válsága által előidézett nemzetközi pénzügyi válságban, az amerikai kormány továbbra is figyelmen kívül hagyja a maga emberjogi problémáit, s kedvét leli a más országok elleni vádaskodásban. Nagy kár."

A dokumentum külön tárgyalja a személyi és vagyonbiztonságot érintő amerikai helyzetet, a polgári és politikai jogok gyakorlásának kérdését, a gazdasági, szociális és kulturális jogok érvényesülését, a faji megkülönböztetést, a nők és gyermekek jogainak témakörét, valamint az Egyesült Államok jogsértéseit más országokban. "Miközben az amerikai kormány a szólás- és a sajtószabadságot, az internet szabadságát hirdeti, gátlástalanul figyeli és korlátozza az állampolgárok jogait, amikor érdekei úgy kívánják" - áll a jelentésben, amely példákat sorol megfigyelésekre, lehallgatásokra, az ellenségesnek ítélt (arab) televíziós csatornák szankcionálására.

Kína fontosnak tartotta most is hangsúlyozni, hogy a világháló 13 gyökérszerveréből a legfontosabb az Egyesült Államok területén van, s a többi 12-ből kilenc ugyancsak. "Az internet szabadságának látszata mögötti hegemónia" - fogalmaz sommásan. A dokumentum krónikus problémaként veti fel a fajgyűlöletet, a spanyolajkúak és a színes bőrűek megkülönböztetését, külön is kitérve a munkahelyeket, illetve a munkaerőpiacot jellemző helyzetre, a jövedelmi különbségekre, az oktatásban jelen lévő problémákra, a bűnözésben tapasztalható trendekre, a csoporthoz tartozók kárára elkövetett bűncselekményekre.

Külön téma az erőszak, a hatalommal való visszaélés, a rendőri brutalitás, a börtönviszonyok, a rabok jogai. A szerzők foglalkoznak a bővülő amerikai szegényréteggel és az ezzel összefüggő öngyilkosságokkal. Megállapítják, hogy Amerikában évente 32 ezer öngyilkosságot követnek el. A dolgozók jogait taglaló részben a csökkenő fizetésekről, elmaradt bérekről, a kényszerűségből egészségügyi biztosítás és ellátás nélkül élőkről esik szó.

A jelentés bő teret szentel az USA külföldi jogsértéseinek, és példákat hoz arra, amikor más országok szuverenitását sérti meg. A világ legnagyobb fegyverértékesítő hatalmaként emlegetett Egyesült Államok tajvani fegyvereladása ebben a fejezetben ugyanúgy szerepel, mint a nagy emberveszteséggel járó iraki és afganisztáni háború. "Az Egyesült Államok jelenleg 900 katonai támaszpontot tart fenn világszerte több mint 190 ezer katonával és 115 ezres személyzettel" - olvasható még a dokumentumban, amely egyebek mellett felhívja a figyelmet ezek környezetszennyező hatására is.

Az éves jelentés azért készült, "hogy az emberek a világon mindenütt pontosabb képet kapjanak a valós amerikai emberjogi helyzetről" - állítják az Egyesült Államok emberjogi gyakorlatának frissen kiadott kínai kritikájában a szerzők.