Az e-könyvekre és az elektronikus újságokra sok felhasználó és elemző tekint úgy, mint a nyomtatott médiák utódaiként. Néhány piaci szereplő azonban most lehűtötte a kedélyeket.

Hirdetés

Az Amazon és a Sony e-könyv olvasó készülékeit, illetve az Apple termékét gyakran emlegetik a könyv- és médiaipar lehetséges megmentőiként. "Sem az Apple iPadje, sem a Kindle nem fogja megmenteni az újságokat. Ettől persze még bárki reménykedhet ebben. Az e-könyv olvasók úgy néznek ki, mint az internet az 1990-es években. Ezzel szemben az iPad fejlődése sokkal érdekesebb; a médiaiparnak ezért inkább ki kellene várnia a fejleményeket és az iPad eladási adatait. Sok érdekes próbálkozás lesz és ezek közül számos látványosan meg is fog bukni. Az viszont biztos, hogy a fizetős tartalmak jelentik a jövőt" - szögezte le Peter Krotky, a Diepresse.com ügyvezetője.

Clemens Schwaiger, az Arthur D. Little munkatársa hozzátette, hogy nem lehet csodát várni azoktól az eszközöktől, amelyek eladási adatai meg sem közelítik az iPhone vagy a PlayStation Portable eladási adatait. Ráadásul komoly problémának nevezte, hogy az emberek túlzottan a hardverjellemzőkre koncentrálnak, holott sokkal inkább a megjelenítendő tartalmak az érdekesek. Az iPhone értékesítése is azután gyorsult fel, hogy egyre több alkalmazás jelent meg rá.


"Ahhoz, hogy továbblépjünk a mostaninál többet kell tenni. Nem lehet egyszerűen fogni a könyveket, azokat digitalizálni és az e-könyv olvasókon megjelentetni, majd várni. A digitális szövegek ennél többet jelentenek. Az iPaden, a Kindlen és más készülékeken megjelenő tartalmaknak multimédiásaknak kell lenniük és lehetővé kell tenniük a digitális történetmesélést." - közölte Schwaiger.

"Az emberek nem csak könyveket akarnak olvasni ezeken az eszközökön, hanem videókat is nézni vagy játszani. A többség éppen ezért tábla-PC-ket vagy úgynevezett slate-PC-ket használ majd, mivel azokban kiaknázhatják ezeket a lehetőségeket" - hangsúlyozta Nicolas Sorger, a Microsoft munkatársa. Bernhard Wiesinger, a Hutchison 3G képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy több száz euróba kerülő eszközökkel nem lehet tömegpiacot létrehozni. Az iPad legolcsóbb változata pedig Európában legalább 500 eurót kóstál majd.

A szakember rámutatott, hogy a médiaiparnak egy olyan új üzleti modellt is ki kell dolgoznia, amely figyelembe veszi a mobil szolgáltatók igényeit. Arra a kérdésre azonban a kiadóknak kell válaszolniuk, hogy miért kellene az iPad-tartalomért fizetni, amikor az adott művek ingyen is elérhetők a világhálón.