Egy új név jelent meg a periódusos táblán, a copernicium, a 112-es rendszámú elem, ami nem kevesebb, mint 14 éves múltra tekint vissza.
Hivatalos nevét felfedezőitől, a darmstadti Nehézion-kutató Központ (GSI) Sigurd Hofmann vezette csapatától kapta. Az atommagjában 112 protont tartalmazó elem a legnehezebb a természetben előforduló elemek között. A cím eddigi birtokosa, az urán, 20 protonnal kevesebbet tartalmaz. "A cél a periódusos rendszer végének a megtalálása" - tette hozzá Hofmann.
A 112-es elem története 1996-ban kezdődött, amikor Hofmann és csapata beszámolt kísérletükről, amelyben egy cinkatomokból álló sugarat lőttek ki egy ólomdarabra. A reakció hatására létrejött atom magja több fokozatban bomlott el, minden egyes szakaszban egy két neutronból és két protonból összetevődő alfa-részecskét bocsátva ki. A hatodik bomlásból származó alfa-részecske energiája és élettartama megegyezett a 102-es rendszámot viselő nobélium alfa-részecskéjével. Mivel az előző öt szakasz összesen 10 protont távolított el, Hofmann csapat megállapította, hogy az eredeti atom magja 112 protont tartalmazott.
Volt azonban néhány megválaszolatlan kérdés, például úgy tűnt, valami nincs rendben az ötödik szakaszban kibocsátott alfa-részecske energiájával. Az ötödik kibocsátandó alfa-részecskének a rutherfordiumból (104-es rendszám) kellett volna jönnie, mégis a német csapat által megfigyelt energia magasabb volt, mint a korábbi rutherfordiummal kezdett kísérleteknél észlelt. Emellett a csapat felfedezett egy olyan alfa-részecske-kibocsátási szekvenciát is, ami leállt, még mielőtt elérte volna a nobéliumot. A két bomlási lánc közötti ellentmondások arra sarkalták az egységes nemzetközi kémiai nómenklatúra kialakításáért felelős Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Unióját (IUPAC), hogy elutasítsák Hofmann első kérelmét az elem elismerésére.
A korábban ununbium néven szereplő 112-es rendszámú elem február közepén megkapta a GSI által már tavaly júliusban javasolt copernicium nevet
A következő évben a dolgok egyértelműbbé váltak. Hofmann csapata bejelentette, hogy megvizsgálták nyers adataikat és nem találtak bizonyítékot a rövidebb bomlási láncra. Konklúziójuk szerint azt egy együttműködő partnerük, Viktor Ninov "hamisan kreálta", így ezt a részt visszavonták az 1996-os jelentésből. "Nagyon mérgesek voltunk" - mondta Hofmann. "A mai napig nem tudjuk miért tette". Ninovot még abban az évben kirúgták a kaliforniai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumból, miután kiderült, hogy ott is több eredményt manipulált egy szintetikus elemmel, a 118-assal kapcsolatban.
Hofmann csapata újrafuttatta a kísérletet és újabb bizonyítékokat terjesztett be a 112-es elemmel kapcsolatban, ennek ellenére az IUPAC 2003-ban ismét elutasította a kérelmét azzal az indokkal, hogy a bomlási lánc különbözött az elsőtől és nem ismételhető meg. A perdöntő bizonyíték 2004-ben érkezett, amikor a japán RIKEN szupernehéz-elem laboratóriumában Koshuke Morita elkészítette a 112-es elem két atomját. Egy ezt követő felfedezéssel kombinálva, mely szerint a rutherfordium két alfa bomlási útvonalat is felvehet, az IUPAC végül elismerte az új elem létezését, vegyjele a Cn lett.
Megpróbáltam kitalálni, milyen lenne egy ilyen ,,neutronium'' anyag, sajnos nem ismerem az anyag törvényeit. Eddig annyira jutottam eddig, hogy, legalábbis ennek az 1-es izotopja, a mononeutron:
2) Mivel nincs elektronhéja, sőt az ,,atommagjában'' sincs semmiféle töltéshordozó, ezért az ,,atomjai'' nem pattannának le egymástól rugalmas golyókként, sőt nemcsak hogy nemcsak hogy egymásról sem, hanem a közönséges atomokról, molekulákról sem! Szerintem nem lehetne semmiféle edényben benne tartani, mert egész egyszerűen elszivárognék a falakon keresztül. Sőt, nemcsak hogy akadálytalanul beszivárognék az atomok közé, hanem időről időre el is találná az edény atomjainak magjait, hiszen semmiféle elektomos taszítóerő nem lökné el az elektronhájaktól, de még a protonoktől sem! Az elektonhéjak esetleges más jellegű akadályozó hatását nem tudom felbecsülni. Szerintem az összes atommagot viszonlag akadálytalanul megközelíthetné (bizonyos statisztikai valószínűséggel), és akár át is alakíthatná őket (talán valami nehezebb izotóppá alakítaná azokat, vagy valami radioaktív bomlásra kényszerítené, nem tudom).
Szóval szerintem a neutronium, legalábbis annak 1-es izotópja (mononeutron), no az hétköznapi szemmel nézve valami ronda erősen radioaktív (negyedórás felezési idejű) anyag lenne, ami ráadásul a környező anyagot is radioaktívvá tenné vagy részben átalakítaná, és semmiben sem lehetne benne tartani, mert viszonylag szabadon diffundálna bármiféle anyagban.
No eddig erre jutottam, de persze nem tudom, tényleg így lenne-e.
A város méretű neutroncsillagokról nem tudok semmit. Állítólag valami szilárd héjat feszítenek ki magukra, ami a gravitáció miatt hihetetlen sima, és időnként döccen-roppan egyet, ahogy a forgás lassulása miatt változik a pörgő rendszer egyensúlya. És hogy nem teljesen egységes a belsejük és a külsejük. Mindenesetre itt már sok olyan törvény van, amiről még csak nem is hallottam.
"A feketelyukban is megmarad minden, csak nem látod mert nem sugároz ki semmit. Amint kritikus mennyiségű anyagot szív magába megszűnik ez a tulajdonsága és kiadja amit addig bevett. :) "
Ebben a hozzászólásodban nincs egy szó sem, ami igaz lenne.
A fekete lyukban közel sem biztos, hogy megmarad az anyag. Maximum csak a kvantumtulajdonságai. Az eseményhorizonton belül az sem lepne meg, ha egyetlen részecskévé állna össze minden a lyukba hulló anyag. Nem egy több részecskéből álló részecskévé, hanem egy szuperelemi részecskévé, ami nem osztható, nem tartalmaz más részecskét. Tehát az összes kvantumtulajdonságot szummázó magasabb osztályú elemi részecskévé.
A fekete lyuk semmiféle kritikus mennyiségű anyag elnyelése után nem fog kidobni magából semmit. Viszont az eseményhorizont közvetlen közelében a teret alkotó virtuális részecskepárokból alacsony valószínűséggel felszakadhatnak úgy, hogy az antianyagot elnyeli a lyuk, a valódi anyag pedig megszökik a lyuktól. De ez nem a feketelyukból jön, hanem a fekete lyuk eseményhorizontja melleti tér bomlásából.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Ha valami rögtön lebomlik, azt hogy a francba lehet a természetben előforduló elemnek nevezni?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25" floppy & Dataset
Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12" Hercules Monitor DOS 1.0
Megy rajta a Crisys, mint az állat!
A feketelyukban is megmarad minden, csak nem látod mert nem sugároz ki semmit. Amint kritikus mennyiségű anyagot szív magába megszűnik ez a tulajdonsága és kiadja amit addig bevett. :)
jo lenne megfejteni honan jon a gravitacio.Hihetetlen,hogy az mindent tul el.Egy feketelyukban minden megszunik,atalakul,kifacsarodik,de a tomegvonzas meg ott is megmarad.
ha lenne erős kölcsönhatás full neutronos atommagok között, akkor nem csak neutroncsillagokban fordulna elő a netronium, hanem nagyon gyakori anyag lenne :)
De van neutronból álló anyag :) és igen a neutroncsillagokban, van összetartó erő is, a gravitáció. Igen el is van nevezve, ez a 0-ás rendszámú elem :)
""Az atommagjában 112 protont tartalmazó elem a legnehezebb a természetben előforduló elemek között. A cím eddigi birtokosa, az urán, 20 protonnal kevesebbet tartalmaz."
Lnézést, de ez így nem felel meg a valóságnak. A természetben előfordul még a Plutónium és a Neptúnium is és asszem még az Amerícium is."
Amelyek mind könnyebbek ennél. A természetben viszont az Urán (92 proton) fordul elő, minden efölötti csak mesterséges úton állítható elő. Béta bomlással esetleg lehetne az Uránból Neptúnium vagy Plutónium, de mivel alfa bomlással bomlik csak, ezért mégsem lehet. Ha mégis van (a wikipédia szerint nyomokban Plutónium) akkor az vagy valami meteorral jött (és az abban lévő is uránból keletkezett), vagy emberi tevékenység eredménye.
Olyan elem nincs, mert ha csak neutronok vannak, akkor a dolog nem áll össze kémiai elemmé. Nincs összetartó erő. A neutroncsillagok belsejében sem hoz létre a gravitáció neutronokból álló kémiai elemeket, hanem egy kompakt massza az egész. Ha úgy vesszük, akkor a neutroncsillagot lehet egyetlen nagy, neutronokból álló atommagként tekinteni, de ez már csak művészi ábrázolás.
Az az elem már elég régóta jelen van a scifi-kben. Olyan elemet takar, ami csak neutronokból áll, ha benne lenne a periódusos rendszerben akkor a 0-ás elem lenne. Elvileg létezhet neutron csillagok belsejében.
A film nagyjabol minden tudomanyos alapot nelkuloz.. de ez nem is baj, hiszen mesefilm, viszont a harc a vegkifejletben meg az eroltetett militarista fokarakter, a benan feszult cselekmeny.. eleg ocska.
"I cannot stand him. He's a liar," Sarkozy told Obama. The US president responded by saying: "You're fed up with him? I have to deal with him every day."
"Az atommagjában 112 protont tartalmazó elem a legnehezebb a természetben előforduló elemek között. A cím eddigi birtokosa, az urán, 20 protonnal kevesebbet tartalmaz."
Lnézést, de ez így nem felel meg a valóságnak. A természetben előfordul még a Plutónium és a Neptúnium is és asszem még az Amerícium is.
"Megkérdeztük Dr. Janák Lajost, a Baktay Ervin Asztrológiai Intézet vezetőjét, hogy egy hullócsillag képes-e előidézni változásokat a horoszkópban, de azt a választ kaptuk, hogy egy efféle égi jelenség vizsgálata nem tartozik a csillagjóslás feladatai közé, és csak a babonások hiszik, hogy a hulló csillag hatással lehet az ember életére."
Lol mekkora üzleti fogás... Pont az asztrológus babonásozza le a csillaghullósokat.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
A filmben azért akarták megszerezni mert egyrészt ritka, másrészt energiatermelésre használták, akkor lehet ez a része sem teljesen alaptalan. Ahogy az uránból és társaiból, ebből is lehetne talán energiát kinyerni.
"A 118-as elemért ment a harc az Avatarban. Unonoctium, ki akarták bányászni. Lehetséges, hogy a jövőben találnak ezeknek az elemeknek egy relatíve stabil változatot, vagy azt gondolták úgyse tudja senki miről van szó?"
A 118-as pont stabilabb mint a tobbi. Tovabba ugy nez ki, hogy ez az egyetlen foldi nyomason es homersekleten szilard halmazallapotu nemesgaz. (mint ahogy a higany fem, csak foldi nyomason es homersekleten folyekony) Egy baja van, hogy nagyon ritka. Supravezetonek viszont tenyleg jo lenne, ha tobb lenne belole.
Nem értek hozzá, de nekem úgy tűnik ,hogy már ezek az új elemek a kémia "megerőszakolásai". Úgy tudom az utolsó x nagyon rövid bomlási idővel rendelkezik mind, amellett ,hogy nehéz előállítani, ergo használhatatlan. De javítsatok ki ha tévedek.
A 118-as elemért ment a harc az Avatarban. Unonoctium, ki akarták bányászni. Lehetséges, hogy a jövőben találnak ezeknek az elemeknek egy relatíve stabil változatot, vagy azt gondolták úgyse tudja senki miről van szó?
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Rögös utat járt be a copernicium
Föld körüli pályára állhat a Pentagon űrrepülője
Leállíthatná-e a jog az LHC-t?
Nem elégedettek a lézeres légi rakétavédelemmel
A SpaceX készen áll az űrsiklók utáni korszakra
Iráné a leggyorsabb tudományos növekedés
A sebesség öl
Milliónyi szerves molekula egy meteoritban
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
