Sok néző félti az RTL Klub és a TV2 nézettségét az internettől és a kisebb csatornák térnyerésétől, de az adatok azt mutatják, nincs miért aggódnunk.

Arról legutóbbi tévés elemzésünkben már írtunk, hogy a magyar embereknek mondhatni a mindene a televízió, hiszen nem sok országban néznek többet tévét, mint kis hazánkban. A 2009-ben regisztrált napi 265 perc tévézés az előző évhez képest növekedést jelent, ami már csak azért is meglepő, mert az internet egyre inkább kezd elterjedni itthon.


Természetesen a tévét nézők jó része még mindig az országos csatornák közül választ magának szórakozást, azon belül is a két kereskedelmi adó jön szóba. 2009-ban a 18-49 év közötti kereskedelmi korosztálynak átlagosan 22,1%-a a TV2-t követte főműsoridőben, míg 30,7%-a az RTL Klubot. Ez az összesített 52,8% arány remekül jelzi azt, hogy a két kereskedelmi adó szép lassan veszti el nézőit, szedi az áldozatát a fragmentáció jelensége. (2006-ban még 62,9%, 2007-ben 60,6%, 2008 pedig már csak 57,3% volt a nagyok közönségaránya az esti órákban.)

A fragmentáció világjelenség, a csatornák számának bővülése és az országos csatornák közönségének csökkenése más országokra is jellemző, hiszen a tévézési kedv lassú csökkenése mellett egyre gazdagabb a tévés paletta, egyre több műsor közül választhat a néző. Mi azonban elmondhatjuk, hogy a piacvezető csatorna, jelen esetben az RTL Klub, jobban tartja magát mint az európai országok többségében.


A fenti táblázathoz annyit mindenképp érdemes hozzáfűzni, hogy Csehországban a kábelezettség 22%-os, Szlovákiában pedig a földi analóg arány 42%, ami magyarázza a vezető csatorna magas eredményeit. Bulgáriában csak 25-30 csatorna van a piacon. És Portugáliában nincs sok portugál csatorna, a helyi tőke inkább fizetős csatornákat indított.

A középmezőnyben helyet foglaló magyar csatornák és nézőveszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni: az m1 a 2008-as 6,9%-ról 4,9%-ra esett vissza 2009-re, míg a Viasat 3 5,6%-ról 5,1%-ra. A "nyertesek" között is RTL-közeli IKO-csatornák találhatóak, hiszen a Film+ egy év alatt 3,3%-ról 4,4%-ra nőtt, a Cool pedig 1,5%-ról 3,8%-ra. A Cool térnyerése főleg a nagyvárosi fiataloknak köszönhető, a Film+-é pedig remélhetően annak, hogy már nem csak B-, C- és Zs-kategóriájú filmeket adnak, hanem sok, remekül ismételhető klasszikust és pár éves mozis produkciókat, amiket az emberek sokadjára is megnéznek.

Ha reality-rajongók a Discovery-t és a többi, valóságshow-kkal és dokumentumsorozatokkal operáló adót keresné az élmezőnyben, annak csalódnia kell. A kisebb csatornák tábora ugyanis hiába bővül egyre inkább, eredményeik továbbra is 1,5% alatt maradnak. Ebben a ligában egyébként az AXN és a Discovery, mint dinamikusan növekvő és legjobb eredményeket felmutató csatornák, számítanak a legsikeresebbeknek.


A fenti adatokól, trendekből, de a nézők visszajelzéséből is teljesen egyértelműnek tűnik, hogy bár a "nagyok" egyre kisebb teret birtokol, de messze vannak attól, hogy a kisebb csatornáktól kelljen tartaniuk huzamosabban. Egy szóval az RTL Klub és a TV2 híveinek nincs mitől tartania. Egyelőre.