Leállíthatná-e a jog az LHC-t?
2010. február 25. 02:40, Csütörtök
Több országban is a bíróságokhoz fordultak a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) leállítása érdekében, mondván a kísérlet fekete lyukat hozhat létre, ami bekebelezi a Földet.

Hirdetés

Ennek a részecskefizikusok szerint semmi esélye, mégis sokan - alappal, vagy anélkül - hangot adnak kétségeiknek. Eric E. Johnson az Észak-Dakotai Egyetem jogtudományi professzora, aki maga sem hisz a világvége forgatókönyvben, jogi oldalról közelítette meg a kérdést és megvizsgálta hogyan reagálna egy törvényszék az LHC vagy bármely más hasonló, kimenetelét tekintve szinte megjósolhatatlan kísérletek esetében. Eddig egyetlen per sem járt sikerrel az LHC ellen. A két közvetlenül érintett országgal, Franciaországgal és Svájccal eleve megállapodása van a CERN-nek a jogi procedúrák elkerülésére, azonban ha a megfelelő indítványt sikerül beadni a megfelelő helyre, a bíráknak el kell majd gondolkodniuk azon, hogy milyen végzést hozzanak a világ megmentése érdekében.

Egy végzés végrehajtása viszonylag egyszerű, amikor például egy történelmi épület sorsáról van szó, de amikor a részecskefizika világába kell belemászni, az LHC leállítása félelmetes feladat bármelyik bírónak. A leállítása vonatkozó végzés kiadásához a bíróságnak egy úgynevezett "mérlegelési tesztet" kell elvégeznie. Ennek az a lényege, hogy a bíróság felméri azokat a károkat, amit a két fél elszenvedne, ha meghoznák, illetve ha nem hoznák meg a végzést, figyelembe véve az állítólagos következmények valószínűségét és a súlyosságát.

Lássunk egy gyors mérlegelést az LHC ügyében. A CERN-t érő veszteségek óriásiak lennének. Több ezer munkás elbocsátása mellett egy sok millió eurós rendszer elvesztését írhatjuk fel az ő oldalukra, nem is szólva a nagy tudományos kalandról. Ez komoly súly a mérleg egyik serpenyőjében. A másik oldalon azonban egy Föld-tömegű fekete lyuk áll, ami nem csupán lenyomja a másik serpenyőt, de fel is falja azt. Most már csak azt kell megállapítani, melyik oldal rendelkezik megfelelő megalapozottsággal. Ehhez a bíróságnak alaposan körbe kell járni a témát, ami tudományos szempontból is éppen elég sok vitát eredményez, az LHC-ben zajló fizika ugyanis még a fizikusok számára is ingoványos terület. Egy bírónak lehet, hogy csak néhány napja van a mérlegelésre, így kevés az esély, hogy eléggé bele tudja ásni magát a tudományba egy megalapozott döntés meghozatalához.


Általában amikor egy komplex tudományról van szó, a bíróság szakértőkhöz fordul. Itt azonban a szakértők egyike sem nevezhető elfogulatlannak. A CERN alkalmazza a világ részecskefizikusainak a felét, a másik fele pedig az első fél barátja vagy ismerőse, és mondhatni, hogy mindegyikük kivétel nélkül tűkön ülve várja az LHC adatait, hogy végre valamilyen előrelépést érjen el. Az LHC nem pusztán egy részecskefizikai kísérlet, hanem maga "A részecske fizikai kísérlet". Mit tegyen hát a bíróság?

Jó eséllyel marad a tudományos vitát körül vevő emberi környezet vizsgálata. Míg a fizika nagymértékben átláthatatlan a bíróság számára, az emberi tényezőkben jelentős tapasztalatuk van. Az egyik kérdés, amit a bíróság megvizsgálhat, hogy mennyire valószínű a tudományos munka elméleti alátámasztásának a hibátlansága. Akik a leállító végzést szeretnék elérni például kérhetik a bíróságot, hogy vegyék figyelembe az LCH biztonságosságáról közzétett nyilatkozatok igen váltakozó, időnként ellentmondó állításait.

1999-ben a fizikusok azt mondták, hogy belátató időn belül nem lesz olyan részecskegyorsító, ami egy fekete lyuk létrehozásához szükséges energiával rendelkezne. A 2001-ben publikált elméleti munkák azonban bizonyították, hogy ha a tér-időben léteznek rejtett extra dimenziók, akkor az LHC mégis képes lehet fekete lyukak létrehozására. Ezután a biztonsággal kapcsolatos bizonyítások megváltoztak.

2003-ban már azt állították, hogy bármely létrejövő fekete lyuk azonnal elpárolog a Hawking-sugárzásnak köszönhetően. Azonban amikor egy újabb elméleti munka ennek az ellenkezőjét állította, a CERN egy újabb fordulatot tett és 2008-ban kiadott egy jelentést, ami asztrofizikai bizonyításokon és nyolc fehér törpe csillag megfigyelésén alapult, miszerint nem kell félni, nem lesz itt semmi probléma. Ezek a csavarok elmozdíthatják a bíróságot annak irányába, hogy a jelenlegi biztosítékokat ne találják annyira meggyőzőnek, mint amilyenek valójában lennének.


Ezen felül a bíróság vizsgálhatja a szociológiai és pszichológiai környezetet is, amiben a vitatott tudományos munka született. A társadalom tudósok számos jelenséget azonosítottak, amikkel egy objektív kockázati értékítéletet jöhet létre. Például a Leon Festinger által 1957-ben megfogalmazott kognitív disszonancia leírja az emberek hajlamát olyan információk kutatása után, ami megegyezik a hitükkel, miközben figyelmen kívül hagyják az azzal ellentéteseket, mivel ha egy új információ ellentmond a korábbi elképzeléseinknek, vagy ismereteinknek, akkor disszonanciát, azaz belső feszültséget élünk át, amit igyekszünk csökkenteni.

Számolhatnak ugyanakkor a "csoportgondolkozással" is, ami által az intelligens egyének, akik egy csoportban dolgoznak, alárendelik magukat a csoport által elfogadott normáknak. Ilyenkor megjelenik a sebezhetetlenség illúziója és a csoportba vetett megkérdőjelezhetetlen bizalom, miközben egy olyan felfogást alakíthatnak ki, amit nem igazolnak tények. A megerősítési torzítás is egy újabb emberi hajlam, amivel kiszűrjük az információkat az elméleteink megerősítése érdekében. Utóbbiakat a Columbia Baleset Vizsgáló Bizottság is idézte, annak indoklásához, hogy miért hunytak szemet az űrsikló program vezetői az egyértelmű vészjelzések felett.

Egy döntés elé állított törvényszék ítéletét nagyban befolyásolhatják a fenti társadalmi hatások, melyek alááshatják az LHC biztonságosságáról alkotott konklúziót. Egy ilyen végzést természetesen igazságtalannak nevezhetik a fizikusok. Sokan azt bizonygatnák, hogy egy tudományos munkát kizárólag a tudományos érdemei alapján szabad elbírálni. Ez az érv egy akadémiai vitában kiváló lenne, tette hozzá Johnson, az LHC biztonságosságának kérdése azonban nem akadémiai, hanem a valós világ kérdése, igen nagy tétekkel. A tudomány a valós világ szemszögéből történő kiértékelése, és annak megértése, hogy a tudományos munka is csupán egy esendő emberi vállalkozás, nem pusztán igazságos, de elengedhetetlen is.
Kapcsolódó linkek
Megosztás |
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés




Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. márc. 07. 14:11 | válasz erre | #224
Most akkor az a szkeptikus, aki le akarja állítani az LHC-t vagy aki Entert nyom rá?
2010. márc. 07. 10:30 | galéria | válasz erre | #223
A buddhistak nem ufok,
LOL
2010. márc. 05. 18:18 | válasz erre | #222
Végig szkeptikus és tudományos precízségű érveket hoztam fel. A szkepticzmus a hozzáállás minőségét jelenti. Amit én filozófiának neveztem, az valójában gondolatkísérlet, és azért neveztem filozófiának, mert nem közvetlenül a természettudományokhoz kapcsolóik.

A kérdésed eldöntendő kérdés, és a válaszom: de, szkeptikus gondolkodású vagyok, és a kényelmesség pontosan az, hogy az ember egy folytonosan változó, bonyolult rendszert tudatnak, léleknek egyszerűsít le. Mivel a Földön mi vagyunk a legtudatosabb lények, és sokkal tudatosabbak vagyunk, mint az állatok (valójában a hétköznapjaink, a szokásaink, az ösztöneink ezt cáfolják), és ezér azt hisszük, hogy a tudat egy állandó állatokon felülemelő dolog. Most kíváncsi lennék, ha "földönkívüliek" jönnének, vajon ők mennyivel lennének nálunk tudatosabbak, és vajon az embert az állatok közé sorolnák-e be? Logikailag, hogy magunkat tartjuk a Földön a leginkább tudatosan működő lényeknek, még nem jelenti azt , hogy relatíve tudatos lények vagyunk a világmindenségben. Lehet, hogy a "földönkívüliek" már rég túljutottak a haszonszerzésen, a hierelen indulatokon, az erőszakon, a másik nemét folytatott küzdelmen, és a szex keresésének ösztöniségén. Teljesen szkeptikus minőségű gondolatfolyam, és ebből "vezetgettem le" gondolatfoszlányokat.

A szkeptikus (gondolkodás) - mint melléknév - egy 24 órás folyamat. Mivel az ember 24 órában nem foglalkozhat csak tudománnyal, szükségszerűen más témákkal is foglalkozik, ahol ugyanezt a bizonyítottan helyes logikát, gondolkodást kamatoztathatja. A szkeptikus - mint főnév - azt "vallja", hogy a világ megismerésének legmegbízhatóbb módja a tudományos módszer.

Ne magyarázz a szavaimba olyat, ami nincs!
Merces  
2010. márc. 04. 11:41 | válasz erre | #221
......no lám most meg nem vagy szkeptikus ,mert igy kényelmesseb_?
NEXUS6  
2010. márc. 03. 00:49 | galéria | válasz erre | #220
"Filozófiai kitéréssel: nem az a becsapás, hogy az állatoknak vagy számítógépük tudata van, hanem az, hogy az embernek sincs!"

Igazából nincs több kérdésem.:(

Én azért hiszek abban, hogy tévedsz és ugyan úgy neked is és nekem is van egy belső szubjektumunk, a tudatunk. Ha úgy tetszik Isten szeme, ami rajtunk keresztül szemléli a világot, önmagát.
Nem az a becsapás, hogy rendelkezünk ezzel, és azonosak vagyunk ebben, mert ezt te is, én is megtapasztaljuk. Hanem hogy ezt összetévesztjük azzal a kreatív álcával, ami ezt körülveszi és elhisszük a különbözőségünket és hogy "csak" valamik vagyunk.
Tesszük ezt valami gyenge ideakonstrukció, az egónk, vagy bármi miatt, az mindegy.

De ám legyen, legyen igazad!
Az a bonyolult szubjektum, amit még sem tudunk tovább bontani legyen csak valami termék, az idegek elektromossága, kémiája.
Azonban ha ez így van, akkor az a lánc tényleg igaz, amit leírsz a lényekről. Csakhogy akkor ez azt jelenti, hogy a tudat (és nem a magasabb rendű képességek, mint amit te fejtegetsz valójában) összekapcsolódik a lények létével, épp úgy ott van az egysejtűekben, a növényekben, baktériumokban, mindenben.
A kör bezárult.

Te is, én is beszélünk valamiről, ugyan arról. De te letagadod, hogy kimondtad volna.
2010. márc. 02. 23:45 | válasz erre | #219
"Gondolod, hogy egy számítógép is hisz valamit? Vagy csak, mint egy automata végrehajtja a programot, belül meg nincs semmi aki/ami hinne valamit, helyesebben ami átélhetné a hitet?"

Ez mindeképen érdekes dolog. Próbáld átérezni a fokozatokat!

Gonolom egyetértünk abban, hogy a növnyeknek nincsen tudatuk. Se a gombáknak. Az egysejtűeknél sem beszélhetük ilyesmikről, de ott kialakult már egyfajta ézékelés (papucsállatka), és az érzékelésnek nem lenne értelme, ha nem tudná valami egyszerű módon feldolgozni az indormációt. De bizonyára ezt nem neveznédtudtnak. A gyűrűsférgeknek már fejlettebb idegrendszerük van, dúc idegrendszer, egész összetett mozgásokra és érzékelésre képes. Az emlősök igen fejlett aggyal rendelkeznek. Képesek néha eszközhasználatra, vannak reflexeik, képesek felmutatni tanulékonyságot, mint az egerek, vagy a kutyák, kommuniálnak, sőt, álmodnak is. De talán ezt még nem neveznéd tudatnak. A törzsfejlődés során kialakult a Neandervölgyi ember is. Ők már használtak fegyvereket, és eltemették a halottjaikat. Ez egyfajta tudatosságot feltételez. Valószínűleg nevettek is, de ne tudtak írni, vagy nem beszélve kommunikáltak (nem vált le a gége), hanem ebben inkább a majmokra hasonlítottak. Vajon a beszéd fontos a tudat kialakulásában? Vajon a homo sapiens őseit meddig lehet beszámolni, hogy tudata van? Az ősembernek volt? A 40 ezer évvel ezelőtti embernek? Ez a gondolatmenet szemlélteti, hogy a tudat egy folyamatosan kifejlődő valami, nem egyik pillanatban megszültik, és akkor van és kész. Akkor ez nem csak tisztán az emberi fajjal van összeköttetésben, viszot, ha ez nem függ az emberi agytól, akkor biztosan reprodukálható. Az, hogy érzéseid vannak, nem más, mint kémiai folyamatok az agyadban, és idegpályák rendeződése. Ha amnéziás lennél, akkor elfelejtenéd a szerelmet. Akkor nem izzadnál le a kedvesed láttán. Ezek a folyamatok, az érzések, a tudat, az egyéni önállló gondolkodás,a ciovilizáció mind visszavezethető biológiai és kémiai egységekre, enzimekre, szöveekre, vagyis bonyolult, hosszú képletláncolatokra.

Idegsejteket mi is össze tudunk kapcsolni, mi is tudjuk szimulálni, létre tudunk hozni a bonyolult képletekkel a saját tudatunkat. Persze ehhez a mai fejlettségi szint alacsony, de nincs felső korlát. Már ma is léteznek tanulásra képes algoritmusok. A kulcs a bonyolultságban rejtőzik. Ma meg tudnánk írni egy papucsállatka reakcióit sámítógépen, egy papucsállatka progamot, ami bemeneten azt kapja, amit a lény érzékel, és kifelé pedig azt adja ki kimeneten, ahogy mozogna, amit ürítene. Talán 10 év múlva gyűrűsférget modelleünk, 100 év múlva talán embert tudatostul, tanulékonyságostul, lelkestül.

Filozófiai kitéréssel: nem az a becsapás, hogy az állatoknak vagy számítógépük tudata van, hanem az, hogy az embernek sincs! Az ember lénye 99.9%-ban tanult dolgokból áll, és a maradék 0.1% a megtanult dolgok feldolgozása, összekapcsolása, gyakorlatilag operátor által képzett új dolog, ez az alkotás. Mi sem jobb példa erre az, hogy azok az amatőr művészek, akik nem foglalkoztak még huszaik századi versekkel, rendre újra és újra feltalálják az impresszionalizmust, a szimbolizmust és a romantikát. (Amatőr Művészek Holapja) Tehát az, hogy nem tanultak meg bizonyos dolgokat, gátolja meg őket abban, hogy naprakész műveket alkossanak. Tehát a kreaivitás a megtanult elemek összekapcsolása.

Pl. ha azt mondom, hogy ezüst sarló, és a Holdra gondolok, akkor ez természetes, hiszen a Hold világos árnyalatú, néha sarló formájú, csillog, láttam Holdat, láttam ezüstöt, láttam sarlót, és összekapcsolom. De nem tudok kitalálni egy pamkihút, nem tudommegölteni tartalommal, mert sohasem láttam pamkihút, mert tudtommal nem létezik. Mivel nem láttál még sohasem fotont, ezért golyócskának képzeled el, és mivel nem láttál még fényt, csak szinusz hullámot, ezért a fényt szinusznak képzeled el. Pedig a kettő dolog ugyanaz. Elvi korlátja van, hogy olyan dolgot kreatívkodj ki, amit nem tanultál. Vagyis a kreativitás csak neuronok hálózata, ami eltérő embereknél eltérő, ezért a gondolkodás, kreativitás is eltérő. Ez részben adott, részben pedig bővíthető, fejleszthető. Pl. ha József Attila nem az élettől tanulja meg azt a mérhetetlen fájdalmat, ami verseiben tükröződk, akkor József Attila nem maradandó költő lenne, hanem pl. ha arisztokrata családba születik, csak közpszerű költő. Mert hiányozna belőle az, ami őt József Attilává tette, és azt az utcán és szegényégben tanulta meg.

"Jelenleg a tudomány még mindig valahol a XVII. szd-i óraművesek szintjén van"

Atomóra...

"Az a gond, hogy ebben a dologban sem mondták még ki a végső szót, de te még is elítéled, minősíted azt, aki a másik oldalt képviseli."

A kozmológia egzakt tudomány. A Nagy Bumm helytálló hipotézisnak tűnik (LHC), az evolúció egy működő, létező folyamat, és genetikai modellek, számtalan lelet tanúsítja. Mindenneű vallást vagy teremtéstörténetet ráhúzni ugyanolyan badarság, mint a Bohador fok és a Pokolba zúduló tenger meg az örvényből kilépő tűzokádó sárkány. Egyszr valaki hallott valamit, elmondta egy másiknak, az kitalált valamit, és így lett az intelligens tervezés.

"A tudomány jelenleg gyakorlatilag tagadja a célirányos erőket, ezzel tagadja az emberi tudatot magát is!"

A tudomány a célirányos erők helyett azt mondja, hogy ez a világ tulajdonsága. Nem célirányos, de változó, szerveződő valami. Nincsen egy felső hatalom, aki maga pakolgatja a részecskéket...
n3whous3   2006. 03. 30. óta regisztrált VIP fórumozó 
2010. márc. 02. 19:59 | galéria | válasz erre | #218
Azt azért ne felejtsd már el, hogy mennyi elkúrt elmélet és mennyi bizonytalanság állt már eddig is a tudomány útjába. Ki tudja, hogy véletlenül pont nem azoknak lesz igaza, akik szerint mégis meghízik az a fekete lyuk, ami képződhet az ütköztetőben? Érdekes, hogy pont most vagyunk a so-called világvége előtt, ami 2012-ben esedékes. Lehet mégis igaz lesz? :D
n3whous3   2006. 03. 30. óta regisztrált VIP fórumozó 
2010. márc. 02. 19:48 | galéria | válasz erre | #217
az merült fel vele kapcsolatban, hogy begyújtja a légkört és a Föld levegője elég.
2010. márc. 02. 14:36 | galéria | válasz erre | #216
Nem mindenki fél a fekete lyukaktól.
NEXUS6  
2010. márc. 02. 14:36 | galéria | válasz erre | #215
Jogos, de valójában mindig ezt is okságra akarják visszavezetni.
Az emberi gondolkodás ehhez képest teljesen jövőre irányuló dolog. Nem azért lett ilyen a jelenlegi társadalom, mert az emberi ösztönökben benne van valami erre irányuló minta, hogy ilyennek alakítsa ki a környezetét. Illetve az az érdekes, hogy ha az ember belső mozgatórugói (legyenek ösztönök) olyanok, hogy ilyen környezetet alakítsanak ki, az nem az eredeti környezet egyfajta reprodukálására szolgál! Az ember belső harca az állati ösztönös örökség és valami idealisztikus jövőben megvalósuló jóság között zajlik, ez utóbbi felé törekszik.
Ez utóbbira viszont nincsen természettudományos magyarázat.

Ugyan így az állatok esetében is. Többé kevésbé náluk is meg van valami törekvés valami náluk magasabbrendű felé, különben pl nem lehetne őket háziasítani. A háziasított állatok szinte extatikus csodálattal és szeretettel élik meg az ember közelségét. Ennek persze van biológiai alapja is. Azonban az a csodálatos, hogy ezt ki lehet belőlük hozni.

Aztán ott van a jelenlegi népbetegség, a depresszió kérdése is: vajon akkor lesz az ember depis, amikor valami olyannal találkozik, ami egy múltbeli feldolgozatlan emléket hoz elő belőle, amivel aztán a pszichológusok, majd évekig, évtizedekig játszanak macskaegér harcot. Vagy akkor, amikor úgy érzi, hogy bezárultak előtte a kapuk, hogy bekerült egy taposómalomba, amiből a jövőben sem fog soha kiszabadulni, és már soha nem lesz semmi jobb?
De miért nem elég már az ugyan olyan sem?
2010. márc. 02. 13:17 | válasz erre | #214
Javaslom a "Nagy a kicsi és az emberi elme" c. könyvet olvasásra. Hawking és Penrose írta.
2010. márc. 02. 13:13 | válasz erre | #213
Aki egy kicsit is jártas a részecskék világában, tudja, hogy lehet módja az idegsejteknek nem előrejelezhetően reagálni az ingerületekre. De ez még nem bizonyított biológiailag.
2010. márc. 02. 12:52 | galéria | válasz erre | #212
"A tudomány jelenleg gyakorlatilag tagadja a célirányos erőket, ezzel tagadja az emberi tudatot magát is!"

Ez nem így van.
A biológiában elismert célirányos erő az ösztön, a társadalomtudományokban meg az emberi tudat különböző termékei - ideológia, vallás, pártprogram - mind célirányos cuccok, amelyekkel a tudomány foglalkozik. Nem beszélve a pszichológiáról, amely aztán tényleg elismeri a tudat, tudatosság, célirányosság stb. létét.
2010. márc. 02. 12:09 | válasz erre | #211
"A tudomány jelenleg gyakorlatilag tagadja a célirányos erőket, ezzel tagadja az emberi tudatot magát is!
Azt, ami minden embernek a legközvetlenebb tapasztalata!"

A tudomány célja nem a tagadás, hanem a megismerés.
NEXUS6  
2010. márc. 02. 10:33 | galéria | válasz erre | #210
"Dehozzáálmodta a szférákat is..."

Ettől még tapasztalatokon, megfigyeléseken és nem elméleteken, ideákon, spekuláción és számításokon alapszik a műve.
Newtonnak is voltak misztikus gondolatai, sőt ugye hírbe hozzák mindenfajta titkos társaságokkal is.

"Te a lélekről beszélsz gyakorlatilag, nem?

Amúgy ez magánvélemény, de nem értek vele egyet. Az ember tudata pont az automata, az ember azt hiszi, hogy egy valami irányítja a mozdulatait, és ez az akarat. És könnyű ezt egy tudatnak, lélknek, agynak betudni."

LOL
Nem látod a gondolataidban a logikai bukfencet?
Gondolod, hogy egy számítógép is hisz valamit? Vagy csak, mint egy automata végrehajtja a programot, belül meg nincs semmi aki/ami hinne valamit, helyesebben ami átélhetné a hitet?
A tudat és az intelligencia, az agyi képességek, nem ugyan azok. Ezt magyarázom.
Az intelligencia, más képességek a tudomány számára többé-kevésbé reprodukálható dolgok, az emberi szubjektum, a tudat azonban nem!
Aztán ugye a vallások, amelyek e tekintetben évezredes tapasztalatok tárházai, rájöttek arra, hogy ez a tudat általában nem önmagában való, hanem mindig körülveszi valami test. Ez lehet fizikai, vagy valami kevésbé kimutatható, megtapasztalható, amit igen, léleknek szoktak nevezni.

"Azt aláírom, hogy az agy tudományos feltárása még gyerekcipőben jár, de hát a világ megismerhető."
Én is ezt mondom, viszont azt tagadom, hogy a jelenlegi tudásunk egyfajta extrapolálása lenne csupán ez a végső ismeret. Van itt valami, amit a tudomány csak kerülget, de nem mer igazán hozzá nyúlni.

"De a Holdraszállásnak a véletlenhez semmi köze. Az ember az evolúciós törvényszerűség miatt létezik, és akíváncsiság ugyancsak az evolúciós miatt jött étre, hiszen a gyűjtögető majmoknak néha új eledel kellett fogyasztaniuk, valahogy meg kellett tudni, hogy ki az ellenség, stb... Aztán ott a versengés, ami szintén egy evolúciós okozat, és az is kellett jócskán a Holdraszálláshoz. Meg kellett hozzá tudomány nem utolsó sorban. :) Ezek nélkül nem lett volna Holdraszállás. Mondhatni nulla lenne a valószínűsége ezek nélkül."

Egy ismeretlen, de tapasztalt ténnyel magyarázni a másikat nem magyarázat. Analógia ugyan, de az okokra, a lényegre nem ad magyarázatot.
Igen, az ember csinál dolgokat, pl a tudományt. De ezek a dolgok teljesen ellentétesek a természet tiszta törvényszerűségeivel, statisztikájával. Mint ahogy az ember, mint spirituális lény (tudományos értelemben) léte is az.
Jelenleg a tudomány még mindig valahol a XVII. szd-i óraművesek szintjén van, csak most már sokkal bonyolultabb szerkezeteket alkotunk, több millió soros programokat, több millió alkatrészből álló rendszereket.
Azonban nem tudunk "lelket" adni a rendszereinknek. Nincsenek olyan robotjaink, mint Asimov műveiben.

"Nem nézem le azokat az embereket, akik így gondolkodnak, hiszn sok van belőlük és más körülmények között én is ilyen lennék. Ők is ugyanolyan emberek, mint én."
Vesd össze:
"Dr. Tóth Tibor a Miskolci Egyetem főmarhája, a műszaki tudomány doktora, tanszékvezető tanár, az Informatika Intézet igazgatója, lehet, hogy jó szakmabeli informatikus, mégis, mikor eltér a szakterületéről, pl. kozmológiáról beszél, terjeszti az intelligens teremtéses marhaságait, lejáratja a tudományt."
Az a gond, hogy ebben a dologban sem mondták még ki a végső szót, de te még is elítéled, minősíted azt, aki a másik oldalt képviseli.
Szal teljesen igazságtalan dolog őket elítélni, mivel a világ teleológikus, cél-okságból történő szemlélése évezredek óta szembehelyezkedik a világ csupán ontológiai naturalisztikus szemléletével. A két oldal hívei állandó "harcot" vívnak.
Jelenleg a tudományt olyan elvek uralják, amelyek teljesüléséhez elégséges a pusztán közvetlen okokra visszavezetni a jelenségeket.
Az ember azonban nem egy "meglökött kő", sőt az állatok sem, de még a növények, és talán még a kövek sem ilyenek valójában!
A világ jelenségeinek 99%-a tényleg visszavezethető a naturalisztikus oksági viszonyra. De ez a statisztika úgy is előállhat, hogy a létező dolgok cél-okságból fakadó "cselekedetei" kioltják-lerontják egymást, és csak ritka esetben jutnak el a célirányos önszerveződő komplexitás magas fokára, de a törekvés, és a képesség ettől függetlenül talán minden létezőben megvan.

A tudomány jelenleg gyakorlatilag tagadja a célirányos erőket, ezzel tagadja az emberi tudatot magát is!
Azt, ami minden embernek a legközvetlenebb tapasztalata!

Ez a röhej és nem az amikor bolondos ufókutatók lepkehálóval rohangálnak zöld mezőkön fizikai bizonyítékra vadászva a legutóbbi ufóészlelés után.
2010. márc. 02. 09:36 | válasz erre | #209
A Vallásosok általában egy univerzumban hisznek, amit "isten teremtett" és ezért éppen olyan, hogy élhetünk benne. Régebben azt hitték, hogy csak a lapos föld létezik és minden körülötte forog. Ha a Biblia vagy bármelyik vallási könyv tényleg isten szava lenne, akkor a relativitáselmélet alapjai és a részecskefizika alapjai is benne lennének olyan kifejezésekkel, amelyeket mindenkor megértenek, különben nincs értelme.
A multiverzum elmélet választ ad arra, hogy miért éppen ilyen a világegyetemünk. Sajnos a legnevesebb elméleti fizikusok között is vannak olyanok ( pl.: Roger Penrose), akik a keresztény vallásuk miatt előítéletekkel állnak hozzá a munkájukhoz.
NEXUS6  
2010. márc. 02. 09:05 | galéria | válasz erre | #208
:)
Köszi!
Hát nem tudom, mindig is elég racionális voltam, amellett, hogy kutattam, kísérleteztem az ezoterikus dolgokkal is. Persze az ember mindig talál új dolgokat, ami finomítja a téveszméit.
De inkább csak mostanában kevésbé érzem annyira szarnak a világot, mint 1-2 éve.

Azért jó, hogy vannak itt régi, megbízható, strapabíró bútordarabok, akiken a kiscicák mindig tudják élesíteni a karmukat!
2010. márc. 02. 01:28 | galéria | válasz erre | #207
Régóta olvaslak, és ugyan politikailag nem állunk egy oldalon, de mindig kedveltem a hozzászólásaid, mert amellett, hogy intelligencia van bennük, sokszor humorosak is, és a humor az, ami nehéz dolgokat emészthetővé tesz. Az utóbbi időben egyfajta változást érzékelek a gondolkodásodban, valamiféle elszakadást a szigorúan materialista, szerintem marxizmusra épülő szemléletedtől. Jól látom, vagy csak téves értelmezés?
2010. márc. 02. 01:24 | válasz erre | #206
"Ptolemaiosz megfigyelésekre alapozva írta meg legnagyobb csillagászati művét"

Dehozzáálmodta a szférákat is...

"Mert ha csupán a jelenlegi tudomány által leírt módon léteznénk, akkor nem lennénk többek automatáknál, nem gondolkodnánk magunkról és nem a világegyetem egészét akarnánk ésszel felfogni, hanem csak közvetlen környezetünket, ez lenne a logikus."

Te a lélekről beszélsz gyakorlatilag, nem?

Amúgy ez magánvélemény, de nem értek vele egyet. Az ember tudata pont az automata, az ember azt hiszi, hogy egy valami irányítja a mozdulatait, és ez az akarat. És könnyű ezt egy tudatnak, lélknek, agynak betudni. De valójában nem egy tudat létezik, hanem sokmilliárd idegsejt összetett kommunikációja alkotja a tudatot, a kreativitást, és ez részben genetikai eredetű, részben tanulható. Ezt az bionyítja, ha valakinek megsérül a agya külső behatásra, akkor megváltozik a személyisége, a gondolkodásmódja, számtalan példa van erre, az 50-es években bűnözők nazális részébe belefűrészeltek, hogy jámborak legyenek. Ez sikerült, de jóval butábbak is lettek. Vagy a kőzetrobbantó, akinek az agyán átrepült a vascső, és túlélte, és ő is megváltozott tudatú lett. Amit az ember egy tudatnak, léleknek él meg, az valójában sokmilliárd idegsejt kapcsolódása és kommunikációja.

Azt aláírom, hogy az agy tudományos feltárása még gyerekcipőben jár, de hát a világ megismerhető.

"De mit mond arra, hogy pl. a Földön összegyűlik valami energia, ami kilök egy anyagdarabot egészen a Holdig, az aztán mondjuk onnan ugyanígy visszatér a Földre, úgy hogy közben a rajta levő bonyolult életformának semmi baja nem esik?
Megmondom mit mond erre a tudomány, azt, hogy ennek a valószínűsége NULLA!"

A valószínűség fogalma a véletlen események fogalomrendszerében él. Egy kockdobásnak hat kimenetele van, de ha belenyúlok, hogy hatos legyen, jé, csak nem hatos lett? Tedd emberiségfüggetlenné, ténylegesen véletlenné, és rájössz, hogy a tárgyak önmaguktól nem repkednek... Másrészt vannak olyan valószínűségek, amikkel azért nem foglalkozik a mtematika, mert nem lehet jó modellt alkotni, pl. létezik-e idegen élet a galaxisban? Ezt eghagyjuk az ufókutatóknak. :)

De a Holdraszállásnak a véletlenhez semmi köze. Az ember az evolúciós törvényszerűség miatt létezik, és akíváncsiság ugyancsak az evolúciós miatt jött étre, hiszen a gyűjtögető majmoknak néha új eledel kellett fogyasztaniuk, valahogy meg kellett tudni, hogy ki az ellenség, stb... Aztán ott a versengés, ami szintén egy evolúciós okozat, és az is kellett jócskán a Holdraszálláshoz. Meg kellett hozzá tudomány nem utolsó sorban. :) Ezek nélkül nem lett volna Holdraszállás. Mondhatni nulla lenne a valószínűsége ezek nélkül.

"Nem kell elfogadni a dolgokat, de ha becsukod a szemed, mert nem mersz szembenézni bizonyos dolgokkal, legalább ne hülyézd le azt, aki ezt veled szemben megteszi."

Ezt nem tudom mire vélni. Talán arra gondolsz, hogy görcsösn szorongatom a tudományt, és elvetek minden bölcsészfilozófiát és lenézek. Nos, ez nem így van, én is agyalok, csak ezeket nem írom le fórumba, mert nem lenne valóságalapja annak, amit leírnék. Pl. a emberek viselkedésén gondolkoztam sokat, a férfi-női szerepeken, a hatalmon, meg vajon van-e kapcsolat az emberi jóság és rossz életkörülmények között? Sokat gondolkoztam az Isten témán, és más vallásokon, próbáltam elképzelni a jövőt, a birkaszellemet nézegettem, az irányíthatóságot, megpróbáltam az emberi oldalról vizsgálni a politikát, az anyagi oldalról, az élet célján, élrtelmén én is filóztam, és hosszan sorolhatnám... Nem nézem le azokat az embereket, akik így gondolkodnak, hiszn sok van belőlük és más körülmények között én is ilyen lennék. Ők is ugyanolyan emberek, mint én. (Többek között a felsőbbrendűségen, és a rasszokon is filóztam.) Csak annyi a különbsg, amire rá kellett jönnöm, hogy ahogy kigondoljuk a világot, az kevésbé lesz maga a világ, mintha megismerjük. És igen, nekem is voltak filozófiai gondolataim, melyeket a tudomány későbbmegcáfolt, és nem, még sohasem cáfolta meg a gondolat a tudományt.
NEXUS6  
2010. márc. 02. 00:43 | galéria | válasz erre | #205
"Az analógia hibás, hiszen az ókoi görögök nem a mai tudománytörténetet birtokolták. Ma a tudomány a kísérletekkel van összhangban. Az van benne, amit tapastzaluk. Ami számunkra a valóság. A görögök pedig filozófiai úton gondolkodtak - vajon miért látszódik a hajó árbóca? Vajon meddig lehet osztani egy homokszemcsét? Vajon miért tökéletes szám a 6?"

Nem hibás az analógia, mert Ptolemaiosz megfigyelésekre alapozva írta meg legnagyobb csillagászati művét, az Almagesztet, ami több mint 1000 évig a csillagászat alapműve volt. Ilyen szempontból is korszakalkotó a műve, a modern tudomány előhírnöke volt.
Más kérdés, hogy a fennmaradt táblázatok sem stimmelnek valamiért. De ebbe nem mennék bele most, hogy miért is.

"Ha a csodák megismételhető, reprodukálható jelenségek lennének, akkor helyet foglalnának a tudományban. De ezek pont ellenőrizhetetlen állítások. Még ha lennének is, csak lokálisan, és pillanatnyilag. Pedig azt tapasztaljuk, hogy mindenhol és mindenkor ugyanazok a törvények igazak."

Ez igaz feltéve, ha a tudomány szempontjából elnézően nem veszünk tudomást egy csomó jelenségről.
Kezdve a legalapvetőbbel, az emberi tudattal. Az emberi intelligencián és egyéb az emberhez kapcsolódó agyi képességeken túl az embernek van valami egyetemes szubjektív rendszere, ami maga a titok a tudomány számára.
Mert ha csupán a jelenlegi tudomány által leírt módon léteznénk, akkor nem lennénk többek automatáknál, nem gondolkodnánk magunkról és nem a világegyetem egészét akarnánk ésszel felfogni, hanem csak közvetlen környezetünket, ez lenne a logikus.
Ja és mellesleg ugyan cselekednénk, de kreatív módon döntéseket hozni nem lennénk képesek.
Csak ezzel az "aprósággal" adós a tudomány, hogy mi a lófax is az emberi tudat.
Egész addig, amíg ezt nem illeszti be rendszerébe, minden egyes emberi döntés és sors csoda és megmagyarázhatatlan transzcendentális aktus marad!

Szal az emberi tudás csúcsának integrált rendszerét sokféleképpen nevezték: filozófiának, teológiának, alkímiának, és mostanában tudománynak. Mindegyikhez kapcsolódott egy szervezet, egy intézmény rendszer, amely soxor segítette, soxor meg gátolta alapvetően új gondolatok beépülését ebbe a rendszerbe.
Így talán már nem is tudománynak fogjuk azt a rendszert sem nevezni, ami majd megadja a választ az emberi tudat és az emberiségen túlmutató tudat kérdésére.

A tudomány felírja a lehetőségeket és a valószínűségeket, azonban az alkotás, a kreatív választás aktusával nem tud mit kezdeni.
Pl. leírja, hogy milyen eséllyel csapódnak be meteorok a Földbe.
De mit mond arra, hogy pl. a Földön összegyűlik valami energia, ami kilök egy anyagdarabot egészen a Holdig, az aztán mondjuk onnan ugyanígy visszatér a Földre, úgy hogy közben a rajta levő bonyolult életformának semmi baja nem esik?
Megmondom mit mond erre a tudomány, azt, hogy ennek a valószínűsége NULLA!
Márpedig ez megtörtén, ugye;)
Persze hiszen, a szokásos válaszunk az, hogy az emberi intelligencia tette lehetővé. Nem egészen csak az intelligencia, hanem a tudat, a vágyaink, a kapcsolataink, a belső spirituális lényünk, amik azt mondták, hogy annak ellenére, hogy ilyen dolgok a természetben nem történnek, mi még is megteremtjük.
Szal ezexerint az ember képes valami kisebb csodát tenni, ez tény.:D

A kozmológusok meg sokat filóznak, hogy miért ilyen viszonylag emberbarát a világegyetem, aminek amúgy marha kicsi az esélye, kb mint hogy az előbb említett módon anyagdarabok repkednek fel a Holdra meg vissza.
Innen már csak egy gondolati lépés, hogy miért is ilyen a világmindenség, ki vagy mi tehet erről, és ezek szerint tett is?

Nem kell elfogadni a dolgokat, de ha becsukod a szemed, mert nem mersz szembenézni bizonyos dolgokkal, legalább ne hülyézd le azt, aki ezt veled szemben megteszi.
2010. márc. 01. 20:18 | válasz erre | #204
Így a személyes véleményformálás jogosultsága mégkérdőjeleződik...
2010. márc. 01. 20:18 | válasz erre | #203
Nem ismersz.
2010. márc. 01. 20:16 | válasz erre | #202
"De ebből is látszik, hogy mekkora a kupleráj a tudományos intézményrendszeren belül, mindenki beszél össze-vissza, más meg kapásból leugatja."

Természetes, hogy az aktuáltudományban némileg rendetlenség van, hiszen kevés ember érti. De az idő múlásával kitisztul, a fél évszázados tudomány pedig stabil.

Németit is először kitagadta a magyar matematikai társadalom, később pedig a legnagyob matematikusokkal publikált közösen. De ez most van, a múlt tudománya pedig már kitisztult.

"Ott van pl a Ptolemaiosz féle rendszer a világegyetemre. Nem azért volt jobb mert igazabb volt, mint egy sima heliocentrikus világképp. Épp ellenkezőleg totálisan melléfogott. Azonban volt annyira bonyolult, hogy sok mindent meg tudott magyarázni."

Az analógia hibás, hiszen az ókoi görögök nem a mai tudománytörténetet birtokolták. Ma a tudomány a kísérletekkel van összhangban. Az van benne, amit tapastzaluk. Ami számunkra a valóság. A görögök pedig filozófiai úton gondolkodtak - vajon miért látszódik a hajó árbóca? Vajon meddig lehet osztani egy homokszemcsét? Vajon miért tökéletes szám a 6? A pitagoreusok pl. a számok harmóniáját keresték. Vajon megfigyelt egyetlen csillagász szférákat? Vajon sugároztak alfa részecskékkel atomokat? A görögök pont ott hibáztak, hogy filozófiai módon kutatták a világot. Pl. a Zénón aporták. A mozás értelmetlen, mert Akhilleusz sohasem éri utol a teknőst, pedig a valóságban azt tapasztaljuk, hogy igen. A másik pedig, hogy van két ugyanolyan nyílvessző, az egyik mozog, a másik áll, és nem jöttek rá, amit Newton első törvényébe megfogalmaz, hogy az egyenes vonalú egyenletesen mozgó és álló nyílvessző dinamikailag ekvivalens. Ők azt hittéik, hogy az erő a sebességgel arányos, és ez felszabadíthatatlan ellentéteket mutatott náluk. Ahelyett, hogy kavicsot dobáltak volna, és lejtőn gurítottak volna golyókat. Persze, hogy hibás volt a világkpük is, mégis, a hajóárbócra visszatérve, valami mérés mégiscsak volt, tapasztalat, hiszen hajósok voltak, és ezért kisebb hülyeséget mondtak, mint a totálisan bölcsész egyház.

"pl. a csodák, amelyek ugye azt hívatottak bebizonyítani, hogy a racionalitással szemben is vannak erők a világban."

Ha a csodák megismételhető, reprodukálható jelenségek lennének, akkor helyet foglalnának a tudományban. De ezek pont ellenőrizhetetlen állítások. Még ha lennének is, csak lokálisan, és pillanatnyilag. Pedig azt tapasztaljuk, hogy mindenhol és mindenkor ugyanazok a törvények igazak.

"Nos az a helyzet, hogy csodák, olyan dolgok, amikre a tudomány rendszerének halvány lila hozzálövése sincs nap mint nap történnek."

Ez érdekelne. Tudnál mondani párat?

Remélem nem Uri Gellerre célzol.
2010. márc. 01. 19:48 | válasz erre | #201
Csak gratulálni tudok. Végre van valami értelmes kísérlet, ráadásul EURÓPAI... ááá, sok hülye anti-technológiai elmehet a vasútállomásra.
2010. márc. 01. 17:39 | galéria | válasz erre | #200
Nem neked írtam. Te nem is létezel.
2010. márc. 01. 15:56 | válasz erre | #199
Ez már megint kit érdekel
dorje  
2010. márc. 01. 15:53 | válasz erre | #198
Olyan ez, mint amikor kínálgatja magát nekem álmaim nője. Ha ráugrok, lehet, hogy agyonver a díjbírkózó pasija. Ha nem ugrok rá, egész életemben agyalhatok rajta, hogy volt-e egyáltalán díjbírkózó pasija.
Szerintem rá kell ugrani...
2010. márc. 01. 15:12 | galéria | válasz erre | #197
Anno én is írtam a Wiki csodával foglalkozó cikkébe.
2010. márc. 01. 13:39 | válasz erre | #196
Arról nem beszélve, hogy a vallást annyiféle képen lehet értelmezni, ahány ember létezik. A tudom, meg ugye matematikával van megfogalmazva.
2010. márc. 01. 13:35 | válasz erre | #195
Helló Nexus6!

Kíváncsi lennék én egy csodára. Még soha sem tapasztaltam csodát. Viszont a tudomány történelmi fejlődését olvasva nagyon sok "csodáról" derült ki, hogy meg van a racionális magyarázata.
Ha valaki azt mondja: Csodát láttam, azt nem tudja bebizonyítani, mert valószínűleg érzékcsalódás áldozata, vagy általa ismeretlen jelenséget tapasztalt.
Merces  
2010. márc. 01. 10:59 | válasz erre | #194
.....ne erőlködj nem vagy igazi szkeptikus, az igazi szkeptikus a nagy valószinüségekben is kételkedik nem csak a kicsikben. Te meg a nagy tudomány zsoltárát fujod itt nekem és közben simán megégetnél egy Galileit.
.....Sokan azt hiszik, hogy a kételkedés, a szkepticizmus az, hogy ugyanúgy hülyeség........ilyet nem állitottam.
NEXUS6  
2010. feb. 28. 23:46 | galéria | válasz erre | #193
"Mindegy, hogy hoyg nevezzük, vagy hogy írjuk le a törvényt, a akkoris törvény mard."
Ja, persze, igaz. De ez most hogy jön ide?
A gond az, hogy az eltérő nyelvezetet, szimbólum, és gondolkodási rendszereket nem képes senki átlátni.

"Dr. Tóth Tibor a Miskolci Egyetem főmarhája, a műszaki tudomány doktora, tanszékvezető tanár, az Informatika Intézet igazgatója, lehet, hogy jó szakmabeli informatikus, mégis, mikor eltér a szakterületéről, pl. kozmológiáról beszél, terjeszti az intelligens teremtéses marhaságait, lejáratja a tudományt."
Ez megint hogy jön ide?
De ebből is látszik, hogy mekkora a kupleráj a tudományos intézményrendszeren belül, mindenki beszél össze-vissza, más meg kapásból leugatja.
Én inkább a Fleischmann-Pons esetet emelném ki, amikor olyan szinten csípőből elutasították a dolgokat, hogy az már híres kutatóknak is szemet szúrt.
Pl a Nóbel-díjas Julian Schwinger inkább lemondott a Amerikai Fizikai Társaságbeli tagságáról, amikor látta, hogy a fizikusok, hogy támadják a vegyészeket, mert az ő területükre tévedtek.

"De fontos kiemelni, hogy a tudomány fejlődésével a modell konvergál a valósághoz."
Azt nem tudjuk szerintem, hogy mihez konvergál, csak azt hogy összetettebbek lesznek, és használhatóbbak. Ott van pl a Ptolemaiosz féle rendszer a világegyetemre. Nem azért volt jobb mert igazabb volt, mint egy sima heliocentrikus világképp. Épp ellenkezőleg totálisan melléfogott. Azonban volt annyira bonyolult, hogy sok mindent meg tudott magyarázni.
Ezért húzódik a szám mindig mosolyra, amikor azt látom, hogy egy amúgy szép tiszta kerek elméletet nekiállnak paraméterezni, csak hogy megfeleljen a valóságnak.

"Mivel nem kitalálja a világot, hanem megismeri, és a modell közeledik az idő függvényében a valósághoz, ez az adolog, ami a legközelebb áll a tényleges valósághoz, így ha van bármilyen "vallás", amit lehet választani, törvényszerűen a tudmány áll a legközelebb a valósághoz."

Nem feltétlenül. A vallás is keres analógiákat a valóságra vonatkozóan, sőt vannak pl. a csodák, amelyek ugye azt hívatottak bebizonyítani, hogy a racionalitással szemben is vannak erők a világban.
Ha a csoda valóságosnak bizonyul, a tudomány nem tudja minden kétséget kizáróan valami racionális,a tudomány rendszerébe illeszthetően a csoda okát meghatározni, akkor a tudomány végessége és a transzcendens dolgok léte is bizonyítottá válik.
Nos az a helyzet, hogy csodák, olyan dolgok, amikre a tudomány rendszerének halvány lila hozzálövése sincs nap mint nap történnek.
Ezek soxor nem transzcendens okokra vezethetők vissza sokkal inkább a tudomány végességének.
Szal ezért javaslok egy kicsit kevesebb vehemenciát, ebben a nagy tudományos hittérítésben. Mert a nagy vergődésnek pont az lesz a vége, hogy csak ez utóbbit sikerül bebizonyítani, az emberek meg még inkább mennek neki a hülyeségnek.



2010. feb. 28. 23:38 | galéria | válasz erre | #192
Légy szíves nézd a Hír-TV-n Bogár László professzort, most!
NEXUS6  
2010. feb. 28. 23:20 | galéria | válasz erre | #191
Mer biztos nem voltak még szerelmesek.
2010. feb. 28. 20:02 | galéria | válasz erre | #190
"fajfenntatási ösztön"

ezért engem lehurrogtak, hogy csak létfenntartási ö. van, egyéni szinten.
2010. feb. 28. 15:04 | válasz erre | #189
"Az egyes területek nyelvezete, szimbólum rendszere is eltérő!"

Mindegy, hogy hoyg nevezzük, vagy hogy írjuk le a törvényt, a akkoris törvény mard. Pl. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA és rotH ≡ J+∂D/∂t egyenleteknek ugyanaz a fizikai tartalma, ugyanannak a törvénynek két formája. Úgy tűnhet, hogy teljesen más képileg, mégis ellentmondásmentes, és egymásból kölcsönösen levezethetők.

"A tudományon belül is rengeteg támadás éri azokat, akik valami interdiszciplináris dologgal foglalkoznak, merthogy ugye valójában egyik terület szempontjából sem teljesen tiszták, pongyolaságokat kénytelen alkalmazni."

Dr. Tóth Tibor a Miskolci Egyetem főmarhája, a műszaki tudomány doktora, tanszékvezető tanár, az Informatika Intézet igazgatója, lehet, hogy jó szakmabeli informatikus, mégis, mikor eltér a szakterületéről, pl. kozmológiáról beszél, terjeszti az intelligens teremtéses marhaságait, lejáratja a tudományt. Tessék a szakterületen megmaradni! Egyébként a ME-nek is érdeke, hogy az iskolát ne nézzék hülyének, a tudományban van egyfajta öntisztító folyamat, megszülik a hülyéiket és kitagadják. Ha egyvalaki hülyeséget állít, a többiek meg tudják cáfoli, és meg is teszik, mert a közösségének is van érdkeltsége.

"Nem lehetséges tehát az objektív valóság közvetlen megismerése, az azzal való azonosulás."

Ez így van. De fontos kiemelni, hogy a tudomány fejlődésével a modell konvergál a valósághoz. És egy szint után amúgyis elhanyagolnád. Pl. Építőmérnökök nem számolnak a relativisztikus képletekkel, nekik elég a sima Newton törvényrendszer.

"De csak egy módszer, így az eredményeit, a segítségével megalkotott modelleket egységes, a végső igazságról szóló valaminek tekinteni, már gyakorlatilag a vallásokkal azonos szemléletet takar."

Mivel nem kitalálja a világot, hanem megismeri, és a modell közeledik az idő függvényében a valósághoz, ez az adolog, ami a legközelebb áll a tényleges valósághoz, így ha van bármilyen "vallás", amit lehet választani, törvényszerűen a tudmány áll a legközelebb a valósághoz. Ezért van az, hogy a keresztény vallás kénytelen volt elfogadni a Föld gömbölyűségét, a Föld korát, és el fogja fogadni az evolúciót (már a hatrán van).

"Hinni, hogy a tudományos ismeretek egyfajta egységet és a valóság egyetlen lehetséges magyarázatát adják, csupán hit, mert hogy ezt még senki nem tapasztalta meg!!!"

Azért, mert a világ bonyolult, ezért senki sem fog megvilágosodni egymaga. Emberi korlát. Ez nem jelenti azt, hogy az egyszerű magyarázatok lennének igazak, csakmert azokat egy ember is átélheti. A tudomány egysges, csak az ember béna hozzá. De a tudomány felosztható szakterületekre. Világhírű magyar matematikus (illene tudnom a nevét) sztochasztikával foglalkzik, özegyűjtött egy többszáz fős team-et, és közösen összegyúrtak egy tétel bizonyítását, úgy, hogy az tízezer oldal lett, és részekre van bontva, egy ember képtelen átlátni, vagy megérteni, a különböző csapatok külön részfeladatokat bizonyítottak, és egyben az egész be lett bizonyítva. Nem kellene törvényszerűen ilyennek lenni a tudománynak, de igen, ilyen, és bizonyatja, hogy a tudomány egységes, diszjunkt építőelemekből éítkezik, tehát gátlástalanul felbontható részelemekre. Persze a fizikában kicsit nehezebb ezt átlátni, hiszen pont fordítva szerveződik, mint a matematika. A matematikában def -> bizonyítás -> tétel -> tétel egyéni alklamazásai a sorernd, míg a fizikában egyén alkalmazások (kísérlet) -> [intuitív általánosítás] tétel (axióma), és mivel a bionyítás a definícióból vezethető le, de a világmindenség definícióját nem ismerjük, hanem magunk definiáljuk a mennyiségeket, az axiómákat sosem bizonyíthatjuk. Tehát létezik egységes világ, amit a tudomány szeretne megismerni, de csak kisebb egységekből tudjuk felépíteni, azért, mert ez a világ egy tulajdonsága. De a kisebb egységek idővel nagyonn egységekké állnak össze. Pl. felfedezték az áramot, felfedezték a mágnest, azt hitték, hogy függetlenek, rájöttek, hogy nem, és egységbe gyúrta őket Maxwell.

"Így van, a filozófia a rengeteg irányzatával, viszont a tudomány csúcsán van, vagy alapját képezi, nézőpont kérdése."

Ez ötcsillagos megfogalmazás.

"A félművelt ufóhívők?
A tudományos világ képviselői tényleg lemennek egy ilyen iszapbirkózás szintjére? Ez csak őket minősíti."

Félreérted. Ezt arra hoztam fel példának, hogy a tudomány létjogosultsága a világ reflexiójából ered, tehát az, hogy a géped előtt ülsz, az bizonyatja, hogya tudomány működőképes. A természettudomány azért ilyen sikeres, mert nem fogadnak el olyan állításokat, amiket alapból nem lehet megcáfolni. Pl. Isten létezik. Ez a kijelentés azért hibás, mert még ha nem létezne, akkor se lenne rá alklamam, kísérletem, hogy megcáfoljam. A fizika törvényei kísérletekkel cáfolható, de az a tapasztalat, hogy nem cáfolódnak meg. Ha egy tudományos elméletet egyetlen megalapozott kísérlet cáolja, akkor az egyértelműen az elmélet átdolgozását kívánja maga után hordozni. Tehát az, hogy valaki azt állítja, hogy van UFO, az olyan állítás, ami nem megcáfolható, mert ha nem létezne, se lehetne megcáfolni. A szkeptikusok nem is foglalkoznak emiatt ufohívőkkel.

Azonban az antiholdraszállósokkl igen, és minden általuk felhozott stúdióbizonyítékra hoztak értelmes fizikai magyarázatot. Vanak rövidebbek, de természetesen belinkelt hosszabb, precízebb változat is van.

"mivel a tudományra alapuló orvoslás csak széttárja a kezét, inkább ide járnak, ide költik a pénzüket."

Végső elkeseredettség és fajfenntatási ösztön. Ez érthető, hogy legalább a reményt meghagyja. De kiváltani vele az orvoslást undorító. Másrészt egy olyan ember, aki tudja a készülékéről, hogy nem csinál semmit, elfogadhatatlan haszonszerzés. A kézrátevők sokszor pedig maguk is elhiszik. De nem szólok be, mert nekem is van kézrátevős gyógyítós rokonom, és tudom, hogy a válás után ebben lelte meg a nyugalmát, és azt hozzáteszem, hogy teljesen ingyen gyógyít, és nem is fogadhat el pénzt.
NEXUS6  
2010. feb. 28. 13:09 | galéria | válasz erre | #188
"Van mégis egy apró különbség. A tudomány a világ megismerése. Világ csak egy van, így tudományi is csak egy van."
Egyrészt viszont szubjektív nézőpontból annyi van, ahány ember, tudat. Másrészt a tudomány maga is széttöredezett. Az egyes területek nyelvezete, szimbólum rendszere is eltérő!
A tudományon belül is rengeteg támadás éri azokat, akik valami interdiszciplináris dologgal foglalkoznak, merthogy ugye valójában egyik terület szempontjából sem teljesen tiszták, pongyolaságokat kénytelen alkalmazni.
És még egy apróság, az emberi agy alapvetően modellez, a modell viszont nem azonos a vizsgálat tárgyával. Nem lehetséges tehát az objektív valóság közvetlen megismerése, az azzal való azonosulás.
A tudomány egy módszer, részben tartalmazza a felállított modell szkeptikus vizsgálatát, illetve módszereket hogy juthatunk minél több információhoz, a környezetünkből.
De csak egy módszer, így az eredményeit, a segítségével megalkotott modelleket egységes, a végső igazságról szóló valaminek tekinteni, már gyakorlatilag a vallásokkal azonos szemléletet takar. Nincs olyan tudós, aki minden területtel egyformán magas szinten tisztában lenne, erre az emberi agy nem képes. Hinni, hogy a tudományos ismeretek egyfajta egységet és a valóság egyetlen lehetséges magyarázatát adják, csupán hit, mert hogy ezt még senki nem tapasztalta meg!!!

"Filózásból, gondolkodásból annyi van, ahány ember."
Így van, a filozófia a rengeteg irányzatával, viszont a tudomány csúcsán van, vagy alapját képezi, nézőpont kérdése.

"Ha egy UFO hívő vagyok, akkor azt állítom, hogy elraboltak, vagy láttam őket, stb. De ezek nem olyan állítások, melyeket próbára lehetne tenni,nem vizsgálahtók precízen. Nem falszifkálhatók. Nem tudok olyan kísérletet létrehozni, ami ezeket cáfolná. Ezért ha azt állítom, hogy látatm UFO-t, akkor nem tudjuk hogy ez megfeel-e a valóságnak? A természettudomány ilyen értelemben egyértelmű, és ez a referencia az érvényességére."
Kik is a szkeptikusok céltáblái?
A félművelt ufóhívők?
A tudományos világ képviselői tényleg lemennek egy ilyen iszapbirkózás szintjére? Ez csak őket minősíti.
Vagy a témát a lehető maximális objektivitással, esetleg kétkedve, de modelleket felállítva kívánják vizsgálni? Ahhoz, hogy az előbbi iszapbirkózásba teljes lelkiismereti tisztasággal belemenjenek a téma mélyreható ismeretével kell rendelkezni. Egy olyan témának, amit 50 éve vizsgálnak a nagyhatalmak kormányainak megbízásából!

"Energiacsakra, jószerencse, asztrológia, távgyógyítás, UFO piramisok, örökmozgók, mind mérhetetlen, ellenőrizhetetlen, vagy természettudományoan cálfolt tartalom."
Erre meg csak azt mondom, hogy az utóbbi 1-2 évben több kollégámnál is, akik amúgy műszaki végzettséggel rendelkező emberkék, némelyik doktori fokozattal is rendelkezik migrénes fejfájással, fülzúgással, akármivel végigjárták a kálváriájukat az egészségügy rendszerében. Röntgen, labor, CT, akármi. Nem találtak náluk semmit. Így aztán járnak, jártak a csontkovácsokhoz, kínai csodadoktorokhoz, mint kisangyal. Csodát nem tettek, de valamit segítettek.
Van akinél elmúltak a panaszok, van akinél nem. Jobb híján, mivel a tudományra alapuló orvoslás csak széttárja a kezét, inkább ide járnak, ide költik a pénzüket.
2010. feb. 28. 00:54 | válasz erre | #186
Ezek az emberek nem a robbanástól félnek, hanem az ismeretlentől, de túl kényelmesek ahhoz, hogy hajlandók legyenek megismerni a tudás lényét.
2010. feb. 27. 23:48 | válasz erre | #185
Ok, és miért félünk egy mikro fekete lyuktól???
Én nem parázom, de páran a világvégét látják ebben ugyanúgy, mint az atombomba kísérletkor, amikor is jó sokan attól rettegtek, hogy nem áll le a láncreakció, és game over az egész földnek. Végül is okos dolog ez az atomosdi, csak nem kellet volna fegyvernek alkalmazni. Reméljük ezt az új technológiát nem fogják fegyverkezésre használni, aminek azért sajnos elég kicsi az esélye.
2010. feb. 27. 22:30 | válasz erre | #184
Miért kezdtek el kételkedni a Hawking sugárzás létezésében? (Attól eltekintve, hogy ismereteim szerint eddig nem sikerült megfigyelni a jelenség révén elfogyó fekete lyuk megszűnésekor létrejött gamma fotonokat.) Valaki emlegette, hogy több forgatókönyv van a bolygó felfalását illetően, egy gyors és egy lassú. Nekem úgy tűnt, akkor jön a gyors forgatókönyv, ha a lyuknak van elektromos töltése, egyébként a lassú elnyelés következik.

A világtengerek és a légkör hidrogénjének fúziós elégetésével kapcsolatos érdekesség, hogy a szovjetek terveztek egy gigantikus, hajóra telepített hidrogénbombát, amely vezérlőrendszere autonóm módon, egy atomháború kitörésére jellemző sugárzásnövekedés hatására végezte volna el ezt a gyújtást. Végül nem építették meg.
2010. feb. 27. 19:42 | válasz erre | #183
"......vedd már észre magad te is csak egy habzó szájú fanatikus vagy,pont mint a ZUFÓ kutatók akik készpénznek adják elő a szürkéket meg a szőkéket"

Van mégis egy apró különbség. A tudomány a világ megismerése. Világ csak egy van, így tudományi is csak egy van. A tudomány ezért nem demokratikus, csak egyféle (időben a valósághoz konvergáló) állítás lehet igaz. Úgy is felfoghatjuk, hogy Isten által megteremtett világ.

Filózásból, gondolkodásból annyi van, ahány ember. Ugyangy UFO hívésből, valláskeresésből, mindenki mást mond. Azért, mert ez az ember maga, sohasem lesz Isten világa. (Ez csak allegória.)

Tehát, ha a világon van létező mankó, amiben a lehető leginkább megbízhatunk, amire támaszkodhatunk, ha el akarunk valamit dönteni, akkor az a természettudomány. Ezt művelni, oktatni a világ egyik legnemesebb munkája.

"és már ne haragudj de eddig vagy ezer hsz. ed olvastam de egyikböl se jött le hogy kételkednél bármiben"

Ez egy fórum, és szoktam megalapozott, a tudománytól eltér érdekességeket mondani, közagzdasági témában, művészetekben. Néha vicces hangvételű hsz- írok. De várom az idézeteidet, hogy bármilyen maszlagot hiszékenyen elhittem, és nem kételkedtem.

Sokan azt hiszik, hogy a kételkedés, a szkepticizmus az, hogy ugyanúgy hülyeség a természettudomány, mint a Feng Shui, és egyikben sem kell hinni. Na, ez potosan azoknak az áltudósoknak a következménye, akik saját hülyeségükel ködösítik a tudomány presztizsét és jó hírnevét. Persze ahhoz, hogy az ember erre rájöjjön, sokat, ó, nagyon sokat kell tanulni fizikát! Persze erre mondhatnád, hogy ugyanolyan elvakult vagyok, mint a többi, és csak annyi tudok erre mondani, számodra ez ténylegesen nem érthető úgy, mint számomra, és ahhoz, hogy ezt megértessem veled, le kéne írnom mindent, amit a terészettudományokról - ezáltal a természetről és a világról - tudok. Ez több idő lenne, mint amit a fóruma le tudnék írni, és amit te el tudnál olvasni. Ezért had mentegetőzzem azzal, hogy a bonyolult természettudományok létjogosultságát az egyszerű törvények, és az ezekből létrejhozott bonyolult, megképített eszközök bizonyítják, tehát a természettudomány a világban megállja a helyét. Egy termszettudományos állítás kísérlettel cáfolható lenne, ha tudnánk cáfolnikísérlettel, pl. vizsgálhatom, hátha nem igaz Newton törvénye, akkor egy kavics ejtésével, vagy akár bonyolult mechanikus gépekkel próbára tehetem ezt. Tehát a tudomány állításai falszifikálható állítások. Ha egy UFO hívő vagyok, akkor azt állítom, hogy elraboltak, vagy láttam őket, stb. De ezek nem olyan állítások, melyeket próbára lehetne tenni,nem vizsgálahtók precízen. Nem falszifkálhatók. Nem tudok olyan kísérletet létrehozni, ami ezeket cáfolná. Ezért ha azt állítom, hogy látatm UFO-t, akkor nem tudjuk hogy ez megfeel-e a valóságnak? A természettudomány ilyen értelemben egyértelmű, és ez a referencia az érvényességére. Persze ez minden humán bölcseletre és áltudományra, keleti irányzatra is érvényes. Energiacsakra, jószerencse, asztrológia, távgyógyítás, UFO piramisok, örökmozgók, mind mérhetetlen, ellenőrizhetetlen, vagy természettudományoan cálfolt tartalom.
2010. feb. 27. 19:14 | galéria | válasz erre | #182
Ma a Dunán néztem meg egy tud.ism.terj. filmet. Az első részben szó volt a termeszekről.
Az ausztrál tudósok egy termeszvárat tanulmányoztak, de szerencsére és hálistennek már lakatlan volt, mert egyébként horrorfilm lett volna belőle.

A termeszvárat először körülásták, majd fűrésszel kettőbe vágták, hogy tanulmányozzák a szerkezetét. Ez nem jött össze, így másik módszert kellett választani. Ezúttal, gipsszel kiöntötték a várat, majd miután az megszilárdult, nagynyomású vízzel kimosatták a falak anyagát. Így megmaradt egy szép, szoborszerű építészeti alkotás, amely jól mutatta a termeszvár belső alagútjait, üregeit, járatait. Utána a komputertomográfnál ismert elvet alkalmazva, egy nagy szkennert állítottak fel, és a termeszvár-gipszszobrot a tetejétől a talpáig szeletekre vágták úgy, hogy közben minden szeletnek beszkennelték a képét. Egy 3D-s szoftver segítségével létrehozták a vár számítógépes modelljét.

Az egészből az volt az egyik legnagyobb tanulság, hogy a vár szellőztetését a szél végzi, a termeszek a vár magasságának, valamint az egyes alagutaknak, a kivezető nyílásoknak a variálásával oldják meg a lakóhelyük természetes, energiatakarékos és hatékony szellőztetését. Ezeket az ismereteket lehet alkalmazni a magas épületeknél.

Szóval, azt kívánom, hogy a nálunk fejlettebb civilizációk is legyenek tekintettel a mi érzékenységünkre, amikor minket tanulmányoznak.
2010. feb. 27. 18:13 | válasz erre | #181
zufók vannak. ez tény kérem szépen. no hogy földönkívüli repülős csészealjak, fedélzetükön földönkívüli lények vannak-e az már más kérdés.

Egyébként az adatokat megnézve, akkora butaság kimondani, hogy az ufóészlelések baromságok, mint azt állítani hogy nem azok...
A tudományos társadalom is beszűkült ahogy azufóhívők is.
Ok kussoltam. :D
2010. feb. 27. 18:10 | válasz erre | #180
Mikrofeketelyukakról van szó. Ne keverd a kettőt.
Merces  
2010. feb. 27. 17:09 | válasz erre | #179
és már ne haragudj de eddig vagy ezer hsz. ed olvastam de egyikböl se jött le hogy kételkednél bármiben..........
Merces  
2010. feb. 27. 17:02 | válasz erre | #178
......vedd már észre magad te is csak egy habzó szájú fanatikus vagy,pont mint a ZUFÓ kutatók akik készpénznek adják elő a szürkéket meg a szőkéket
2010. feb. 27. 14:38 | galéria | válasz erre | #177
Biztos vagy benne, hogy az én hsz-emre írtál? Ugyanis nem látok a kettő között összefüggést..
vax  
2010. feb. 27. 13:36 | válasz erre | #176
Érdekes, amikor "áttörés" előtt állnak az energia termelés területén is. "Beszólt" földgáz-kőolaj LOBBY. :(
2010. feb. 27. 12:28 | válasz erre | #175
Javítsatok ki ha tévednék, mert eléggé gyatra a tudásom ezen a téren, de egy igazi jól kinéző fekete lyuk nem egy halott csillag "összeomlásából" keletkezik?
Csak azért kérdem, mert ott akkor adott egy igen nagy tömegű csillag, itt viszont 2 parányi protont ütköztetnek, amiknek nem hinném, hogy túl nagy a tömegük. Mint előttem már sokan mondták ismeretlen a végkimenetel, de nem hinném, hogy egy egész földet bekebelező fekete lyuk fog keletkezni, max. egy parányi ami elnyeli az LHC-t és mindenki boldog, megint elmarad a jó öreg világvége, a Maják is fellélegezhetnek, jöhet az újabb időszámításuk, az időből visszautazott "mentsük meg a földet az LHC programtól" fanok is visszautazhatnak LHC mentes idejükbe.
2010. feb. 27. 11:03 | galéria | válasz erre | #174
Na, és hun vannak a számítgatásaid?

Igen, igen, ezek kőkemény tudománypolitikai, ERKÖLCSI, és filozófiai kérdések.
Ugyanarról van szó, mint az őssejtkutatás, génmanipuláció, klónozás, robotika... esetében.

"Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?
Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?"
(Szerzőt nem írok, mert illik tudni.)

Ilyenkor volna szükség olyan bölcselkedőkre, meg erkölcscsőszökre, mint én is, de kérdés, hogy meg leszünk-e hallgatva? Vagy a túlbuzgók, a buták, az agresszívek, az úrhatnámok, a hiperaktív tótumfaktumok ebbe is beleütik az orrukat.
2010. feb. 27. 09:39 | válasz erre | #173
A Budapesti Szkeptikus Konferencia online nézhető:

http://szkeptikus.bme.hu/

A tervezett témák:

A délelőtti előadások az energiapolitika kikerülhetetlen kérdéseit járják körül: a villamosenergia-igények kielégítésének lehetőségeit és feltételeit, és ehhez kapcsolódóan a megújuló energiák hazai kínálatát. Mit várhatunk a széltől, a biomasszától, a geotermikus energia hozamától? Kell-e új atomerőmű?

"Kételkedem, tehát vagyok!"

Filmvetítés és beszélgetés:

Az elmúlt évben a Cinemart Kft. filmet készített a Szkeptikus Társaság közreműködésével. Az ötvenegynéhány perc alatt számos olyan témát járunk körül, amelyek felpiszkálják a kriktikus ember kétkedését: pálcás vízkeresés, asztráltest, gázfogyasztáscsökkentő mágnes, fogyasztáscsökkentő benzinadalékok, horoszkópok, méregtelenítés, falszárító...

Délutáni program a szkeptikusok áltudományok elleni fellépésének médiabeli lehetőségeit vizsgálja. Tehát akarva-akaratlan a tudományos újságírás kérdései is szóba kerülnek.

Ha érdekelnel valamelyik téma, ne légy rest bővíteni ismeretanyagod! Aki többet tud, kevésbé verhető át!
2010. feb. 27. 07:36 | válasz erre | #172
Legjobb, ha megkérdezik Eli Stone megérzéseit az LHC-vel kapcsolatban, vagy John Crichtont.
2010. feb. 26. 23:23 | válasz erre | #171
Ha az emberiség a mostaninál sokkal erősebb gazdasággal és fejletteb hitech iparral rendelkezne, akkor ez a kérdés előnyösen hatna a fejlődésre: meggyorsítaná az űrkutatást, és a Földtől igen távoli kutatási bázisok építését (nagy létszámú elkényeztetett személyzettel:-))) (tudósok:-))

A jelenlegi állapotunkban azonban Földtől távoli bázisok építése szóba sem jöhet. Sokkal sürgetőbb feladat a működő fúziós erőmű megalkotása.
2010. feb. 26. 23:16 | válasz erre | #170
A probléma (többek között) abban rejlik, hogy a nagyon nagy negatív hatású, de nagyon kicsi valószínűségű események megitélésére sem a közvélemény, sem a politikusok, sem a jogászok
NINCSENEK felkészülve.

Akkor pedig egyéb érdekek és erővonalak mentén történik majd a döntés.
Én pedig félek. De nem a fekete lyukaktól, hanem a középkor visszatérétől.

Az emberiség amúgyis hajszálon egyensúlyoz a civilizáció pusztulása (olaj fogy, a csúcson túlvagyunk...) és a megmentése között.
Az utóbbihoz hatékony tudomány és erős gazdaság (hitech ipar!) kell.

Erre a rúgásra nagyon nem volt szükségünk.
2010. feb. 26. 23:11 | válasz erre | #169
Ennek a kérdéskörnek igen messzire vezető következményei lesznek (nem lehetnek, hanem lesznek!) a tudomány fejlődésére.
Ez a kérdés, hogy "jogunk van-e leállítani egy x% valószínűséggel nagyon veszélyessé válható kísérletet"
már felvetődött korábban is (például az atombombák erejének a növelése ügyében), de akkor más volt a társadalmi-politikai környezet.

Ez az ügy olyan, mint a palackból kiszabadult szellem: most már nem lehet visszagyömöszölni. A nagy kérdés feltétetett.

Valószínű, hogy most, ebben az LHC ügyben tovább folynak majd a kisérletek. Remélem, hogy születik majd valami jól hasznosítható tudományos eredmény.
(Ne feledjük, hogy a maghasadás felfedezése óta nem talált az emberiség újabb energiaforrásra, eddig hiába mentünk egyre lejjebb az anyag építőköveinek vizsgálatában)

Ám a kérdés fel volt téve egyszer, és ezután már fel lesz téve újra meg újra.
Ezzel a tudomány fejlődését befolyásoló társaadalmi tényezők közé egy újabb elem -- méghozzá igen erős elem -- lépett be.

Azt, hogy mennyire kellemetlen eseménynek mekkora valószínűsége esetén kell egy kisérletet betiltani, és hogy mi legyen a Föld többi országában (ahol esetleg el lehet végezni)
Nos, ezeket a kérdéseket -- gyanúm szerint -- nem fogja vizsgálni semmilyen bíróság.

Pár évtizede még, amikor a jövőt elképzeltük, sok lehetőséget és sok lehetséges akadályt sejtettünk előre.
Ám ilyen jellegű akadályra senki sem gondolt.
Mi jöhet még?
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. feb. 26. 23:11 | válasz erre | #168
Nem osszefognanak a cel erdekeben, hanem egy masik csoport ELLEN.. pl az arabok/kinaiak a zsidok/amcsik ellen.. stb, tehat a politikat nem tudnak felre tenni akkor sem, szerintem.
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. feb. 26. 23:06 | válasz erre | #167
:) Az artatlansag velelme es nem vedelme. Reszben igazad van, de ha nagyon nagy a rizikofaktor (v a valoszinuseg) akkor mas a szitu.
2010. feb. 26. 20:31 | válasz erre | #166
Ki a f@szom találja ki ezeket a hülyeségeket?
Földet elpusztító feketejuk Cernben? LOL :D
De jó lenne ott lenni amikor teljes sebességgel beindítják az lhct. :)

Egyébként ez a vita kb olyan szintű, mint hogy az autók kipufogógáza miatt melegszik a bolygónk. LOL :D
kow83  
2010. feb. 26. 20:20 | válasz erre | #165
"incs akkora szerencsénk, mert túl egyszerű lenne." LOL :D

Igazából azon fantáziálok, hogy azt megnézném, hogy lenne pl. 10 évünk, hogy átköltözzünk a Mars-ra és ezért az 1db célért mindenki összefogna, végre egyszer valahára :)
2010. feb. 26. 19:42 | galéria | válasz erre | #164
Te vagy a Budai Bernadett?
2010. feb. 26. 17:46 | válasz erre | #163
Nem vagyok jogszakértő, de egy találmánynál, vagy szabadalomnál is mindenkit megillet az ártatlanság védelme. Tehát adott esetben azt kell bizonyítani, hogy létrejön fekete lyuk, és nem a tudósokak kell bzonyítani, hogy nem jön létre. Most, aki ért hozzá, az azt mondja, hogy stabil fekete lyuk nem jön létre, és dolgozik az LHC-n. Vagyis nincs olyan ember a világon, aki tudná bizonyaítani, hogy létrejön.

Ez sarkított hozzászólás, kérlek ne válaszojlatok ilyeneket, hogy nem lehet bizonyítani, hogy létrejön/nem jön létre, mert csak valószínű, hogy nem jön létre, vagy olyat, hogy én láttam egy embrt, ak bizonyítani tudta, mert a mondanivalómnak nem ez a magja. Aki ilyen részletekbe gabalyodik, és emiatt ilyet ír vissza, az nem érti a hsz logikai értelmét.
2010. feb. 26. 16:43 | galéria | válasz erre | #162
ilyen erővel mondhatnád azt is, hogy a gyilkosokat csak olyan ügyvédek védjék, akik már öltek embert, mert máskülönben nem értenek hozzá...

Nem mondom, hogy okos döntés volt ilyen beadványokat beadni a bíróságokra, de mégis csak kíváncsi vagyok a döntésre és annak indoklására.
2010. feb. 26. 16:36 | galéria | válasz erre | #161
Nem akarok sokat hozza szólni, mert le van írva a LYUK elmélet:
http://index.hu/tudomany/higgs80909/
2010. feb. 26. 16:18 | válasz erre | #160
Rendes tudós semmit nem ad meg 100%-biztosra. Adott állítás csak úgy lehet korrekt, ha jelzik mellé a hibahatárokat. Pl. ha felemelsz egy vasgolyót, akkor igen nagy valószínűséggel (99,jó sok kilenc%) leesik a földre. De megvan az esélye annak is, hogy épp az elengedés pillanatában az összes atom hőmozgás-vektora fölfelé áll, és akkor leesés helyett fölfelé fog elindulni.
A kérdésre a válasz az, hogyha nem létezik Hawking-sugárzás, akkor ráb*sztunk, és egy pillanat alatt vége lesz a világnak.
A saját cinikus véleményem pedig az, hogy nincs akkora szerencsénk, mert túl egyszerű lenne.
2010. feb. 26. 16:07 | válasz erre | #159
Talán ez volt de ha kerestek szerintem találtok még erre utalásokat:

http://news.bbc.co.uk/1/hi/sci/tech/4357613.stm

It was generated at the Relativistic Heavy Ion Collider (RHIC) in New York, US, which smashes beams of gold nuclei together at near light speeds.
kow83  
2010. feb. 26. 16:05 | válasz erre | #158
Az írásom arra az igen igen valószínűtlen esetre vonatkozott, hogy az LHC proton nyalábai STABIL fekete lyukat hoznak létre, ha mégsem léztezne a Hawking sugárzás. Ahogy olvasgattam a témában ez több mint valószínűtlen, de 100%-ra senki sem tudja.
2010. feb. 26. 16:02 | válasz erre | #157
http://spectrum.ieee.org/aerospace/astrophysics/physicists-make-artificial-black-hole-using-optical-fiber

Skót fizikusok csináltak pl de amerikaiakról is van tudomásom most ezt találtam.

"2008—Physicists at the University of St. Andrews, in Scotland, report that they have created an analogue to a black hole in their lab. Such a tabletop black hole, made from a length of optical fiber and laser light, may prove invaluable in understanding the characteristics of these exotic astronomical objects, scientists say."
Andr0   2008. 01. 23. óta regisztrált VIP fórumozó2008. 01. 23. óta regisztrált VIP fórumozó2008. 01. 23. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. feb. 26. 15:59 | válasz erre | #156
Istenekre mondom ezek hülyék... ennyi erővel ne üzemeltessünk atomerőművet mert felrobbanhat... ne egyél villával mert véletlenül belefejelhetsz... ne vegyél levegőt bazd...
2010. feb. 26. 15:55 | válasz erre | #155
"Ha létrehoztunk volna, arról én tudnék. :-)"
Feliratkoztál a feedre, mi?
2010. feb. 26. 15:44 | válasz erre | #154
Bocsi http://en.wikipedia.org/wiki/ITER ezt akartam írni nem tom miért a CERN-t írtam ITER helyett:D Pontosítok. Ez még nem igazán működik. Pár teszt már volt de nem 5 milla fokon ahol kezd beindulni az egész. A lényeg hogy nem rossz. Az hogy csináltak már feketejukat olvastam valahol ha megtalálom a linket akkor muatatom csak éjszakai műszak után még nem aludtam és mennem kell mindjárt dolgozni:D Csak hát a net:DDD
2010. feb. 26. 15:01 | galéria | válasz erre | #153
nazsóval, a cern az egy szervezet, az már rég müxik, és az égisze alatt épült meg az lhs, amely már müxik. és mi mégis élünk.
2010. feb. 26. 15:01 | válasz erre | #152
Teljesen joogos, le kell állitani, mert hátha feketelyukat csinál. Bizonyíték nincs rá, de azért állítsuk le.

Okés, Ezennel bejelentem, hogy a tempolomi misézés lehet, hogy feketelyukat csinál. Azonnal tiltsák be ( a harangozással együtt, mert az is lehet, hogy feketelyukat csinál).
2010. feb. 26. 14:57 | galéria | válasz erre | #151
"Fekete jukat meg már hoztak létre a földön ha jól emlékszem valami kísérletnél. Csak később derült ki a vizsgálatok során. Nem egyszerű azért egy ilyet létrehozni, és főleg nem stabillá tenni. Ha ez lenne a feladatuk akkor rendesen meg kéne izzadniuk hozzá a mai ismereteink szerint."

Fekete lyukat még nem hoztunk létre. Ha létrehoztunk volna, arról én tudnék. :-)

"A CERN sem így fog megépülni. "
A CERN már megépült, sőt müxik.
2010. feb. 26. 14:47 | válasz erre | #150
Ugyan már. Egyszer úgy is meg kell halni, akkor már a tudomány érdekében haljon ki az emberiség mint hogy egy kibaszott űrszikla eltalálja a földet
2010. feb. 26. 14:16 | válasz erre | #149
I lol'd

Egyébként pár kedves kommentezőnek hozzátenném, hogy amíg nem tanulnak meg normálisan, nem paraszt módjára beszélni/írni, addig senki se fogja komolyan venni azt, amit írnak. Nem a tökéletes, hibák nélküli írást kérem, mert azt szinte senkitől nem várhatjuk el, nem vagyunk mindannyian helyesíró bajnokok, de a paraszt beszéd nem ilyen témához illik...
2010. feb. 26. 13:59 | válasz erre | #148
Kulcsszó: Hawking sugárzás. Egy párszáz proton tömegű fekete lyuk eszerint néhány milliárdod másodperc alatt szétsugárzódik. Ekkor elvileg azt látják, hog a két nyaláb ütközik, az egész látszólag eltűnik (nagyon rövid időre) Aztán látszólag a semmiből előjön egy nagy csomó mindenféle részecske.
Egyébként meg nem tom mit aggódtok, kísérjétek figyelemmel a nyilvános webamecet, és nyugodjatok meg:LHC Webcam
:P
kow83  
2010. feb. 26. 13:44 | válasz erre | #147
Engem egy kérdés foglalkoztat:

Ha létrehoznánk egy Mikro fekete lyukat, akkor azt mindenképpen észrevennénk-e? Ugyanis az még mindig nem gond, mert jó esetben van idő evakuálásra (a Marsra), de ha egyszer hirtelen azon kapjuk magunkat, hogy omlik a vakolat a földről, akkor már késő lenne.
2010. feb. 26. 13:44 | galéria | válasz erre | #146
Remélem majd sikerül valami dimenzió kaput nyitni vele és visszatérhetnek az eltűnt inkák a földre!
Merces  
2010. feb. 26. 12:23 | válasz erre | #145
..........no jó szerintem megint rossz oldalrol közelitjük a lovat, a kérdés az hogy mit hozhat a kisérlet,és milyen lehetőségeket nyit meg, kontra a kockázat ,tudni illik ha nem csinálunk semmit abba ugyanugy beledögölhetünk legfeljebb később, dehát bárkire bármikor rászakadhat az a nyomorult ``bálkón``
2010. feb. 26. 12:13 | válasz erre | #144
Ja ezeket elrettentésre használták miután mindenki tudta milyen veszélyesek. A tényen nem változtat hogy sok ember túlmisztifikálta. A kísérleteknél mindíg számolnak ilyesmivel. Fekete jukat meg már hoztak létre a földön ha jól emlékszem valami kísérletnél. Csak később derült ki a vizsgálatok során. Nem egyszerű azért egy ilyet létrehozni, és főleg nem stabillá tenni. Ha ez lenne a feladatuk akkor rendesen meg kéne izzadniuk hozzá a mai ismereteink szerint.

http://amazing-space.stsci.edu/resources/explorations/blackholes/teacher/sciencebackground.html

És valsz mivel ez a para a tudósok többször is átgondolták, átrágták maguk ezen. Ha csak azt vesszük hogy ez már nem arról szól hogy összeöntök pár dolgot aztán kiderítem mit csináltam hanem komoly fizika, és számolás van mögötte ahol sokféle lehetőséget átgondoltak Nem hinném hogy csak úgy megépítettek valamit nagyon drágán és majd lessz ami lessz alapon elkezdik a kísérleteket. A CERN sem így fog megépülni. Ott is többször átgondolt, több ország legjobb tudósaiból álló gárda dolgozik a kivitelezésen, és hogy mik lehetnek a buktatók.
2010. feb. 26. 11:57 | galéria | válasz erre | #143
Mi lesz féléven belül. Leérettségizel?