A SpaceX készen áll az űrsiklók utáni korszakra
2010. február 22. 14:06, hétfő
A NASA űrsiklói utolsó küldetéseiket teljesítik az idén, z magánkézben levő SpaceX azonban már készen áll hogy egy új, önerőből épített rakétával pótolja a kiöregedett flottát után maradó űr egy részét.

A SpaceX - teljes nevén a Space Exploration Technologies - új Falcon 9 rakétája már Cape Canaveralban várja bemutatkozását, amit az idei év első félévére terveznek. Az első kísérleti repülést követően, valamikor május és november között már egy teherűrhajót, a Dragont állíthat pályára, ami ellátmányt szállít a Nemzetközi Űrállomásra, 2014-től pedig már űrhajósok is repülhetnének vele.


A Falcon 9 a Cape Canaveral-i összeszerelő csarnokban. Bal oldalon látható a rakéta kilenc Merlin 1C-ből összetevődő hajtóműrendszere, ami az első fokozatot fogja gyorsítani

A céget a PayPal-lal ismertté vált Elon Musk alapította, és kisebb Falcon 1 rakétáival már több műholdat is sikerrel pályára állítottak. "Elon azzal a reménnyel indította ezt a vállalkozást, hogy a professzionális űrhajósok számára elérhetőbbé teszi a világűrt, előremozdítva az emberi űrkutatást" - nyilatkozott a SpaceX elnöke, Gwynne Shotwell a SPACE.com-nak.

Obama elnök döntése értelmében az elkövetkező öt évben az emberi űrrepülés a NASA-tól a kereskedelmi cégek felé fog tolódni, a költségvetés ugyanis 6 milliárd dollárral támogatja a magáncégeket az emberek alacsony földkörüli pályára való eljuttatásában. A SpaceX-nek jelenleg is 1,6 milliárd dolláros szerződése van a NASA-val, ami 12 teherszállító repülést foglal magában az ISS-re. Egy másik cég, a virginiai központú Orbital Sciences szintén egy rakétán dolgozik, amivel ők is egy saját fejlesztésű teherűrhajót juttatnának el az űrállomásra a NASA-val kötött 1,9 milliárdos szerződés égisze alatt, ami 8 repülésre szól.

"Számomra az egyik legizgalmasabb dolog a 2011-es NASA költségvetésben, hogy elismeri az űrkutatás egyik legnagyobb akadályát, hogy a repülésekért fizetni kell" - nyilatkozott Ken Bowersox, a NASA egykori asztronautája, aki jelenleg a SpaceX űrhajós-biztonságért felelős alelnöki posztját tölti be. Bowersox szerint a NASA és a kormány feladata az új célpontok kijelölése, míg a magáncégek, mint a SpaceX dolga, hogy kidolgozza a cél megvalósítását. "Érdekes lesz megfigyelni mi történik, amikor összevegyítjük azokat a képességeket, ami csak a kormánynak van meg, azzal a rugalmassággal és kreativitással, amivel a magánszféra rendelkezik" - tette hozzá.


A Falcon 9 egy másik szemszögből, elől a Dragon, utána a rakéta második fokozata a Merlin Vacuum hajtóművel, és végül az első fokozat

A SpaceX ugyanakkor jó példája a "minden kezdet nehéz" alapelvnek is. A cég 2006 óta három sikertelen kilövést számolhatott el a Falcon 1-el, és csak a negyedik nekifutásra kóstolhatták meg a siker ízét, ami 2008 szeptemberében következett be. Az ötödik kereskedelmi kilövés 2009 júliusában két tiszta indítást jelentett egymás után, ami Shotwell szerint "kritikus mérföldkő" volt a cég életében, de ezzel együtt is akad még bőven legyőzésre váró kihívás. "A történelem azt bizonyítja, hogy az első két repülés, történjen az bármilyen járművel, kínlódás" - magyarázta Shotwell, hozzátéve, hogy a Falcon 9 esetében igen fájdalmas lépéseket tettek meg, hogy már az első repülés zökkenőmentes legyen.

A kétfokozatú rakéta 55 méter magas és 10 450 kilogramm rakományt tud alacsony földkörüli pályára eljuttatni. A cég már készen áll egy nagyobb teljesítményű változat terveivel is, ami két további gyorsító rakétával felszerelve akár 32 tonna terhet is képes lenne az űrbe juttatni. A SpaceX már megépítette két Falcon 9 rakéta fő alkotóelemeit a minősítési és hajómű tesztekhez, vagyis a Cape Canaveralban várakozó rakéta valójában már a harmadik Falcon 9. A valós képességeket azonban az összes számítógépes szimuláció és begyújtási teszt ellenére is csak az első kilövés után fogják megismerni, hangsúlyozta Shotwell.

Bár a SpaceX tervei szerint csak számos ember nélküli teherjárat kilövése után ültetnek űrhajósokat a Dragon fedélzetére, heves ellenállásra készülhetnek a kereskedelmi űrrepülésben részt vállaló többi céggel együtt az Egyesült Államok kongresszusa, valamint a leállított Constellation program támogatói részéről. Egy független tanácsadó bizottság már januárban felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a magáncégek nem felelnek meg a NASA emberi űrrepülési szabványainak.

Musk "bizarrnak" nevezte a bizottság értékelésén, mondván, hogy alig fordítottak időt a SpaceX járműveinek vagy adatainak tanulmányozására. "A kereskedelmi cégek termékeik és szolgáltatásaik minőségétől függően tudnak megmaradni egy adott üzletágban és az ISS küldetések minősége egyértelműen tanúsítja a biztonságot és megbízhatóságot" - jegyezte meg Shotwell. "Az elért eredményeinknek köszönhetően vagyunk életben."


Gwynne Shotwell

A NASA még nem szabta meg hivatalosan az űrhajósok szállítását megcélzó kereskedelmi járműveket osztályozó biztonsági standardjait, néhány meglévő iránymutatást azonban már megosztott a versenyszférával, állítják az űrügynökség illetékesei. A SpaceX átmeneti irányvonalakat fogadott el, melyek a jelenlegi legénységi osztályozáson alapulnak a NASA kívánalmainak megfelelően. "Nem számítunk arra, hogy nekünk könnyebb lesz, mint másoknak, és nem is szeretnénk, hogy megkülönböztetettként kezeljenek minket" - mondta Shotwell. "A tőlünk telhető legbiztonságosabb járművet tervezzük."

Öt űrhajós már túlesett a SpaceX Dragon űrhajójához szükséges előzetes kiképzésen, így ők már tudják, hogyan folytassák le az ember nélküli Dragon összekapcsolódási műveleteit az űrállomással, a SpaceX azonban felkészült arra a napra is, amikor maguk az űrhajósok utaznak a Dragonnal. A legnagyobb módosítás ami a teherváltozatot emberi repülésre is alkalmassá teszi egy kilövéskori menekülési rendszer beépítése az asztronauták számára. Ettől eltekintve minimális módosításokat kell végrehajtani, nyilatkozott Musk. "Meggyőződésünk, hogy utasonként 20 millió dollárból ki tudjuk hozni" - mondta Musk, ami valóban nem túl drága, ha figyelembe vesszük azt az 51 millió dollárt, amibe egy orosz Szojuz utazás kerül űrhajósonként a NASA-nak.

Az USA új űrtervei között szerepel az ISS élettartamának 2020-ig való kitolása is, ami szintén kedvező a SpaceX számára. "Ez mindenképpen egy hosszabb távú piacot jelent az ellátmány feltöltési tevékenységeknek" - mondta Shotwell. "Másrészről, úgy vélem, hogy rengeteg pénzt fektettünk be az ISS-be és fontos politikai kapcsolatok kovácsolódtak ebben a folyamatban." Jelenleg a SpaceX teljes egészében a NASA-val kötött szerződésének első fejezetére koncentrál, ami három Dragon repülési demonstrációt is magába foglal. "A NASA 278 millió dolláros befektetéssel egy vadonatúj rakétához és egy teherszállításra alkalmas Dragon űrhajóhoz jut. Ennél jobb árfolyamot nem tudok elképzelni a dollár számára" - összegzett Shotwell.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. márc. 08. 23:36 | válasz | #52
Megint a fellövük az égbe ezer tonnákat pár kilós cuccok űrbejuttatására korszak jön? Ha ez így halad akkor a "2188 az űrlények megint a Földre jöttek, de a Marsról simán visszavertük őket a saját galaxisukba" című filmek és játékok erősen elszámolták az évszámot.XD
2010. márc. 02. 23:44 | galéria | válasz | #51
a dédid órája mérte a GPS koordinátákat, játszott le mp3 fájlokat, lehetett vele telefonálni?
2010. márc. 02. 21:23 | válasz | #50
Falcon névről eszembe jutott a Millenium Falcon. Bármely birodalmi hajónál kétszer gyorsabb! :P
Tetsuo  
2010. feb. 26. 23:17 | válasz | #49
Dedapam svajci oraja meg ma is jar.. nekem kb volt vagy 3 komoly svajci es japan (meg kb 5 gagyibb) oram ami mar beszart..
2010. feb. 26. 15:36 | galéria | válasz | #48
részben igaz.
valójában, nem lehet olyan terméket gyártani, amely egész életedben kitartson, a fejlődésre szükség van. abban persze igaza van, hogy az újrafeldolgozást és a természtbarátságot tovább kell fokozni.
Tetsuo  
2010. feb. 26. 01:09 | válasz | #47
Na ez egy ki*szott jo video, atfogo, preciz, megis konnyed.. profi munka.
Koszi a linket!
NEXUS6  
2010. feb. 23. 14:34 | galéria | válasz | #46
Szerintem teljesen jogos amiket felvetsz.

És az a helyzet, hogy ezen problémák kezelésére létezik intézményszerű szervezet, a még a II. VH vége előtt létrehozott ENSZ.
Létrehozásakor úgy tűnt, hogy ha nem is arra hívatott, hogy egyfajta Világkormány legyen, azonban egy olyan fórum lehet, amin keresztül lehetséges a tagországok érdekeinek és tevékenységének összehangolása.
Rengeteg szakbizottsága van, pl a Világűrbizottság, amelyet nem sokkal az első szputnyikok fellövése után hoztak létre.
Fennállásának 50 éve alatt azonban kb 5-6 egyezmény létrehozásán kívül nem sok mindent tud felmutatni. Annak ellenére, hogy a Hold-, és a Világűregyezmény létrehozásán ő bábáskodott, nem igazán arra hivatott szervezet, hogy a különböző űrügynökségek konkrét tevékenységét összehangolja.

A világűr és a Hold békés célú felhasználását biztosító egyezmények gyakorlatilag biztosították, hogy a nagyhatalmak ne terjesszék ki a katonai tevékenységüket, a Hidegháborút az űrre. Nem azért mert nem lettek volna rá képesek, hanem pont azáltal mert biztosították, hogy a másik fél se tegye tehesse meg azt, ha betartja az egyezményben foglaltakat.
Az egyezmények ráadásul alapvetően korlátozzák az űrbéli üzleti, gazdasági tevékenységet is, hiszen gyakorlatilag semmilyen űrbeli tárgyra nem formálhat sem állam, sem természetes, vagy jogi személy jogokat.

Valóban el kell gondolkodni, hogy hogyan tovább. De szerintem nem azért mert jön valami hihetetlen katasztrófa.
Épp ellenkezőleg.
Egyrészt biztos, hogy a Föld klímája változik, mint ahogy mindíg is változott. Tendenciájában pedig valóban melegszik, már vagy 10-12 ezer éve. Szal az egy dolog, hogy mennyire tehetünk róla. Általában semennyire, még ha valszeg azért bizonyos tekintetben erősítettük is.
Azonban ettől függetlenül sok problémát felvet, sok katasztrófát is okoz. Könnyebb a gazdag országok kormányainak és lakosságának torkán lenyomni, hogy segítsék meg a rászorulókat, ha felelősség érzetet keltünk bennük. Más célja, vagy alapja nem igen van a klíma hisztériának.

Azonban pont az a gond, hogy egy korszak határára értünk, ami nem arról szól valójában, hogy bizonyos dolgokról le kell mondanunk, mert kevés van belőle. Például a környezetti forrásokról, vagy a biztonságról.
A helyzet az, hogy a Világ valóban átalakulóban van, de nem mert a szűkség és ínség új magaslatait és mélységeit kell megtapasztalnunk, hanem épp ellenkezőleg, amikor a szellemi és fizikai gazdagság új magasságait és általános voltával kell szembesülnie azoknak a vezetőinknek, akik kormányzásukat a korlátozott források fölötti uralomra alapozták.
Nekik rémisztő, hogy az eddig centralizáltan elosztott javakhoz, ma mindenki hozzájuthat minimális korlátozással, ez valóban veszélyezteti a biztonságot, de természetesen elsősorban az ő biztonságukat.
Ezt próbálják most az átlagember szintjére is kisugározni. És amíg hiszünk nekik, addig el is érik céljaikat.
Carsee  
2010. feb. 23. 13:47 | válasz | #45
Igazad van.
Lehet hülyeség amit gondolok, de nem egy ország bizonyos hivatalának (pl NASA) kellene magára vállalnia első sorban a fejlesztést. Mindenkinek érdeke, hogy fejlődjön az űrkutatás.

Pl.: Nem szemetelek, nem égetem a világítást feleslegesen, nem pocsékolom a vizet stb. szóval próbálok figyelni a környezetre, de nem vagyok optimista. A Föld X éven belül bizony túlnépesedik, nem tudja ellátni élelemmel az Y mennyiségű embert. Egyre melegebb van és egyre rosszabb a levegő. Fogy az olaj is egyre több a H5N1,H1N1 stb. Ez soha nem lesz jobb csak rosszabb.

Talán idejében kellene elgondolkodni azon, hogy miképp tovább. Nem az én életemben kell a Marsra menni vagy akárhová - esetleg valami Földhöz hasonló - bolygóra, de már az én életemben el kellene kezdeni kutatni. Lehet, hogy ez túl sci-fi, előbb-utóbb minden ilyen történet könnyen valósággá válhat.

(Asimov-tól a kedvencem amikor Giskard robot kikapcsolhatná az az erősítőt amivel a bolygót felmelegítik és lakhatatlanná teszik), de nem teszi, mert látja, hogy ha egy bolygóra támaszkodunk akkor eléggé kiszolgáltatottak vagyunk.

Én nem számolok az emberi tényezővel, hogy kinek mi az érdeke, mert iszonyatosan naív vagyok tudom :) Szeretném azt hinni, hogy nem az instant meggazdagodás érdekli az embereket.
Bandew  
2010. feb. 23. 12:28 | válasz | #44
dobsz=fogsz
Bandew  
2010. feb. 23. 12:24 | válasz | #43
Vicces, mert minden amit itt leírtál egyáltalán nem igaz, csak mi úgy látjuk! Ez nem egy légből kapott összeesküvés-elmélet, sajnos ez egy tényekkel bizonyítható globális átb@szás. Elég egyetlen példának Teslát felhoznom! Lassan 100 éve megalkotott olyan dolgokat, amiktől ma is padlót dobsz! Érdekes módon még mindig nem látom háztartásainkban ezeket a találmányait. Akkor miről is beszélünk?
Egyébként ahelyett, hogy most itt válaszolgatnék, inkább itt egy rövid kis 20 perces filmecske, dióhéjban elmagyarázza miről is szól mai gazdaságunk:
Annie Leonard: Tárgyaink Története
NEXUS6  
2010. feb. 23. 12:14 | galéria | válasz | #42
Hát igen ez az elmélet.
Gyakorlatilag meg a megrendelők és a hátteret biztosító cégek is amerikaiak, nyugatiak. Szal lemenni valahova Afrikába és ott kűzdeni egy politikailag nem túl stabil országban, több ezer km-ről szállítani a cuccosokat, kiépíteni az inrastruktúrát stb. nem feltétlenül bevállalható, már csak gazdaságossági szempontból sem.

Persze az ottani hatóság rányomja a pecsétet, de ha az űrhajó felrobban az ugyan úgy a vállakozás végét jelenti, mint ha nagynehezen az amcsi engedélyt szerzi meg.
NEXUS6  
2010. feb. 23. 12:09 | galéria | válasz | #41
Pláne, hogy a NASA eddig is civil cégekkel dolgoztatott, pl a Boeinggel (persze ez annyira civil, mint a MOL, vagy az OTP Magyarországon), de most valahogy kiestek a pixisből.

Mindig ez a mutyizás megy, soha nem tudja az ember, hogy mi megy a háttérben, mik a döntések okai és nem indokai. Bár általában egy biztos, hogy az okok szinte soha nem szakmaiak.;(
kvp  
2010. feb. 23. 11:56 | válasz | #40
"Egy kereskedelmi, vállalkozás alapon megvalósított kísérleti jellegű Mars expedíció szinte teljesen kizárt, merthogy az állami hatóságok nem engedélyeznék, merthogy a felelősség végül is az övüké és nem a civil cégé!"

Miert kell egy civil cegnek megkerdeznie az usa-t? Ha nem tetszik az usa-nak, akkor elmennek egy masik allamba, mondjuk az egyik egyenlitoi afrikai orszagba, amugy is onnan lenne a legolcsobb az inditas es meg a helyi lakossag sem tud sokat tenni ha nehany raketa visszaesik. (legfeljebb meghalnak a szennyezo anyagoktol vagy a ceges biztonsagi orok fegyvereitol) A kapitalizmusnak alapvetoen jo a demokracia hianya, ezt sok kapitalista felismerte mar. Demokracianak meg alapvetoen nem jo a kaptializmus, de ezt ugysem meri kimondani egy vezeto sem.

Ha valakinek van eleg penze es kitarto, akkor lekorozheti a nasa-t es az usa nem fog egy nagyobb haborut kirobbantani egy kis ceg miatt, ami meg a kozvetlen erdekeit sem veszelyezteti. (tehat nincs benne az olajuzletben) A kereskedelmi urhajozasnak akkor lesz itt az ideje, ha lesz benne eleg penz es most ugy nez ki, hogy lesz. Egyebkent mar most is az FAA szabalyozza a dolgot, nem a NASA, de ha nem amerikai teruletrol indulnak az urhajok, akkor semmilyen szabalyozas sem letezik. (azert a kereskedelmi urhajos jelveny jol nez ki)

gyozo  
2010. feb. 23. 11:43 | válasz | #39
Megmondom én mi ez. Mutyi. Mutyi az egész.

Én mindig is nagy érdeklődéssel követtem az űrprogramot, már amennyire távolról, néhány cikk alapján lehetett.

Igazából szerintem ez pénzcsúsztatgats össze-vissza. A NASA nyilvánvalóan nem váltja meg az világot egyedül. Nem is ez a célja, sohasem volt. Annyi az érdeme, hogy összegyűjtött sok nagy koponyát, és most a rémségek kicsi házaként túráztatja őket egy-egy irodában, hogy hadd durranjon el az agyuk valami nagy ötleten.

A holdprogram óta pedig csak toporgás van egy helyben. Nincs igazán cél, tehát el sem lehet érni. Most én azt látom Obama döntése mögött, hogy most ő szeretné megmondani, ki rugjon labdába.

A magáncégek persze semmit nem fognak hozzátenni az emberes űrutazás fejlődéséhez. Nekik ez pénz. Egy drága szafari, egy repülő cirkusz. Lődd fel az népet, hozd vissza, hadd lebegjen a milliárdos csórikám a fene nagy űrben, aztán csókolom.

Jó, mondjuk amíg az állambácsi játszotta náluk is át a pénzt, az sem volt jobb. kitolták a milliárdokat a NASA-nak valami érthetetlen eszközért fejében. Amikor azok meg éppen összerakták volna, lefújták az egészt.

Mutyi ez, semmi több. Egy millióért wc deszka? Persze...
2010. feb. 23. 10:45 | válasz | #38
ez az. bütyköljünk a garázsban aztán majd félútról hazatelefonálunk, hogy hihi, lemaradtatok...
NEXUS6  
2010. feb. 23. 10:19 | galéria | válasz | #37
"Azert jo lenne, ha mindenki osszeszedne magat, de mig a nasa nem engedhet meg maganak egy teljes kudarccal vegzodo Mars kuldetest, addig egy vallalkozo csapat, ahol a vezetok is rajta ulnek az urhajon siman vallalhat egy 50% alatti siker valoszinusegu missziot, legfeljebb mind meghalnak. Igy vagtak neki az usa alapito 'atyai' is az ujvilagnak es kb. a feluk tul is elte az elso telet. Viszont aki meguszta, annak a leszermazottai az usa-t alapito csaladok kozze tartoznak."

Romantikus, csak nem igaz.
Elvileg a NASA egy szinte félkatonai szervezet. Persze mostanában elcivilesedet és ennek megfelelően soha nem azzal baxogatják, hogy elérte-e már a kitűzött célokat, hanem hogy, hogy áll a költségvetése?
Az, hogy a tevékenységére erős behatás van a fegyveres erők részéről azt is jelenti, hogy bevállalhat olyan kísérleteket, a melyek sikere nem 100% és még emberi áldozatokat is hozhat.
Az ürrepülőgépek katasztrófái is rosszul voltak kommunikálva ilyen szempontból, mert azt hangsúlyozták, hogy szegény ártatlan civil kutatók meghaltak, miközben az űrsikló küldetéseinek, kísérleteinek jelentős része eleve katonai célú volt.
A kommunikáció csapdájába estek, azzal, hogy korábban a technológiai felsőbbrendűséget és a totálisan békés, tudományos tevékenységet hangsúlyozták a katasztrófa sokkal súlyosabbnak tűnt, mint amilyen valójában volt, mert a NASA imidzse maga is összeomlott, ami politikai szempontból még súlyosabb mint az emberek elvesztése.

A NASA-val szemben egy magán vállakozás eleve nem kap engedélyt olyan tevékenységre, ami jelentős kockázattal, egészségkárosodással járna a résztvevők számára!!!
A kereskedelmi űrrepülésre vonatkozóan, jelenleg kb azok az elvárások/követelmények, mint a polgári légiközlekedés biztonsági előírásai.
Egy kereskedelmi, vállalkozás alapon megvalósított kísérleti jellegű Mars expedíció szinte teljesen kizárt, merthogy az állami hatóságok nem engedélyeznék, merthogy a felelősség végül is az övüké és nem a civil cégé!
Narxis  
2010. feb. 23. 10:06 | válasz | #36
Írj már ékezetekkel.
NEXUS6  
2010. feb. 23. 10:02 | galéria | válasz | #35
"Az Apollóval feljutottak a Holdra, ahol ott is hagytak valamit, a lelkesedést és a perspektívát."

Pontosabban a politikusok lelkesedését hagyták ott. Mégpontosabban 1967. jan 27-én a Világűr egyezmény aláírásakor vesztették el.

Van egy hatalmas, feltáratlan erőforrásokkal megáldott, beláthatatlan térség, amely politikai sérthetetlenségét a nagyhatalmak egyezményben garantálják, jóformán semmilyen gazdasági, ipari tevékenység nem folyik ott, szinte csak tudományos és turizmus.
Nem a Hold, nem az űr, hanem az Antarktiszról van szó.
De ugyan ez érvényes az űrre is. Ha a nagyhatalmak valamilyen terület tekintetében megegyeznek a status quo fenntartásában, abban hogy katonai felhasználásba nem vonják be, akkor azt évtizedekig képesek megtartani.

A NASA állami megbízásra egy csomó projektet megkezdett, pályázatokat kért be, megkötötte a szerződéseket a vállalatokkal, majd pedig a politikusok döntése után törölték az egészet. A 70-es évektől tucatszám voltak ilyen jövőbe mutató projektek. Sajna soha nem azt mondták a NASA-nak, hogy figyeljetek itt van ennyi meg ennyi pénz, nem sok, de most ennyit adunk, és itt van egy ütemterv, ami 30 évre szól. Csináljátok meg. Évente meg jelentsétek, hogy hol tartotok.

De ehelyett szinte minden tételről el kell számolniuk. Ezen buktak meg, és ezt csinálta most Obama is.
2010. feb. 23. 09:17 | válasz | #34
bezzeg, ha mindenki szépen kifizetné a nasanak a jogdíjat, ahogy azt a művészek is követelik, akkor máris nem lenne veszteséges... mert mondjuk minden teflon edény alján ott fityegne: 10 Ft NASA jogdíj...
igenis van pénz a kutatásban, csak át kell gondolni, hogy mikor járjon le egy szabadalom... Elvis lánya miért él meg apuci lemezeiből?
Chocho  
2010. feb. 23. 08:54 | válasz | #33
"Mert meg nem sikerult kitalalni, hogyan lehet ezt a gyakorlatban is osszehozni."

Fenét! Azért nem sikerült, mert nem is igen kutatták, hisz manapság a pénz az energiatermelők kezében van. Ha Te kitalálod, hogyan lehet azt "csak úgy" kreálni, beteszel nekik, így ahol tudnak, gátolnak, például nem adnak pénzt, vagy addig perelnek valami hülyeséggel (ipari kémkedés, ilyesmik), amíg fel nem adod. Ettől függetlenül tény, hogy eddig egy ötlet sem jutott el a bizonyítható megvalósításig, még az olyan "zugtudósok" elméletei sem, mint a Hutchnison-effektus.
Chocho  
2010. feb. 23. 08:50 | válasz | #32
Félreértettél. A NASA-sok közül nem a kutatások vitték a pénzt, hanem a fejesek. Csak a fejlesztésekre lett fogva. :)
Kensin  
2010. feb. 23. 08:20 | galéria | válasz | #31
Zsír! Ha kiadják magáncégeknek az űrkutatást, több energiát fektethetnek az MMORPG-jükbe!
kvp  
2010. feb. 23. 02:03 | válasz | #30
"Ha te előállítasz egy végtelen energiát, akkor magasan levered a többi céget! Eddig ugyebár stimmel! Akkor miért is nem történt ez meg eddig?"

Mert meg nem sikerult kitalalni, hogyan lehet ezt a gyakorlatban is osszehozni.

"Ha pedig ne adj isten sikerülne piacra dobni ezt a bizonyos energiát, azzal a saját sírodat is megásnád, hisz elég lenne 1x megvennie mindenkinek."

Hibas logika. Ennyi energival akar az egesz bolygot is meg lehet hoditani (vagy gazdasagilag, vagy katonailag), tehat az ilyet nem eladni szokas, hanem felhasznalni.

"Szerinted miért nincs olyan elektronikai cucc, ami életed végéig kibírná javítás, elavulás és ráfizetés nélkül?"

Mert gyorsabban fejlodik a technika, mint ahogy tonkremennenek a cuccok. Mostanaban mar a tartosabb dolgok nem mennek tonkre, hanem joval korabban kidobjuk oket. Az olcso fogyasztasi termekek viszont ugy vannak belove, hogy kb. addig birjak amig el nem avulnak, mert utanna altalaban igy is ugy is szemet lesz beloluk. Attol meg lehet venni sokszoros aron olyan termeket ami nem megy tonkre az ember elete soran, csak altalaban nem eri meg.

"Való igaz a pénz és a kapitalizmus meggyorsítja a folyamatokat, egészen addig, ami eléri határait, onnantól kezdve ugyanis visszafogja saját magát."

Innentol erdemes az emberi szellemre bizni a dolgokat. Ez az a filozofia, amit a hires hegymaszo mondott, amikor megkerdeztek miert ment fel a hegyre. Azt mondta, hogy azert mert ott van. (mas indoka tenyleg nem volt) Amig van emberiseg, addig mindig lesz valaki akinek olyan alma van ami elore viheti az emberiseget.

Azert jo lenne, ha mindenki osszeszedne magat, de mig a nasa nem engedhet meg maganak egy teljes kudarccal vegzodo Mars kuldetest, addig egy vallalkozo csapat, ahol a vezetok is rajta ulnek az urhajon siman vallalhat egy 50% alatti siker valoszinusegu missziot, legfeljebb mind meghalnak. Igy vagtak neki az usa alapito 'atyai' is az ujvilagnak es kb. a feluk tul is elte az elso telet. Viszont aki meguszta, annak a leszermazottai az usa-t alapito csaladok kozze tartoznak.

Amikor a google par eve aprilis elsejen bejelentette, hogy sajat Mars kuldetest indit, de csak oda, tehat telepeseket keresnek, rengeteg jelentkezo akadt. Jo reszuk akkos is ment volna, ha tudja, hogy nem biztos hogy tuleli az elso evet. Ez is vallalkozo szellem csak nem anyagi ertelemben.
2010. feb. 23. 01:55 | válasz | #29
Mégis van Firefox és mégis van Google... Pedig a leghatalmasabb cégek egyikének joggal nevezheted a Microsoftot.

A vállalai perek elég költségesek. Akkor nem éri meg az erőforrásokat inkább fejlesztésre használni?

Ha felfedezed az ingyenenergiát, nem attól kell tartanod, hogy a vállalatok eltesznek láb alól, inkább attól, hogy rájönnek, hogy kifejleszthető az ingyenenergia, és ők is kifejlesztik, mert lesz rá piac. Lásd: iPhone -> mára minden mobilgyártónak van okostelefonja.

Eltették láb alól a Lexust, vagy az elektromos autófejlesztőket az olajvállalatok?
Tetsuo  
2010. feb. 23. 00:44 | válasz | #28
Nem a legjobb hasonlat, de nagyjabol igazad van. ;)
Tetsuo  
2010. feb. 23. 00:41 | válasz | #27
Na es akkor mi van? Miert kene a NASAnak vezeto szerepet jatszania?
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2010. feb. 23. 00:33 | galéria | válasz | #26
vasimr inkább több ezer tonnás űrvonat lesz, mert lehetséges, és mert egy reaktor nem könnyű :)

Holdnak sok értelme van bevenni... pl onnan kémiai hajtóanyag nélkül lehet terhet indítani, a földről meg csak rakétákkal lehet elindulni.
Bandew  
2010. feb. 22. 22:27 | válasz | #25
A NASA veszteséges, ezt nem is vitatom! Erre inkább az a válaszom, hogy "Na és?". Most azért kelljen visszafogni az emberiség fejlődését, mert "nincs rá pénz"? Ez elég primitíven hangzik!
Bandew  
2010. feb. 22. 22:24 | válasz | #24
Sajnos ez a téves felfogás a kapitalizmussal szemben! Gondolj csak bele! Ha te előállítasz egy végtelen energiát, akkor magasan levered a többi céget! Eddig ugyebár stimmel! Akkor miért is nem történt ez meg eddig? Azért mert több ezer másik céget tennének tönkre teljesen, akik ezt nyilván nem akarják. Pár milla gazdát cserél, pár ember kényelmes életet kap cserébe, le is van zsírozva. Ha pedig ne adj isten sikerülne piacra dobni ezt a bizonyos energiát, azzal a saját sírodat is megásnád, hisz elég lenne 1x megvennie mindenkinek. Szerinted miért nincs olyan elektronikai cucc, ami életed végéig kibírná javítás, elavulás és ráfizetés nélkül? Naivitás azt gondolni, hogy a versenyszellem a lehető legoptimálisabb eredményeket hozná meg, hisz a multik érdekei ellen szólnak. Ez ugyanúgy az űrkutatásra is igaz lesz a jövőben.
Való igaz a pénz és a kapitalizmus meggyorsítja a folyamatokat, egészen addig, ami eléri határait, onnantól kezdve ugyanis visszafogja saját magát. Ezt érdemes úgy elképzelni, mint egy kötelet, amivel felrántod a dolgokat a levegőbe. Gyorsan és hirtelen indul meg a magasba, mindenki csak bámul, hogy "Vááá!", de aztán elérkezik a pont, amikor épp a kötél nem engedi a tárgyat még magasabbra jutni.
Carsee  
2010. feb. 22. 22:16 | válasz | #23
Valahol azért kellene tesztelni leszállóegységeket, életfenntartó megoldásokat és egyéb dolgokat, későbbi bázisok és hosszabb utazások kapcsán. Én is drukkolok a VASIMR-nek.
T0nk  
2010. feb. 22. 22:07 | válasz | #22
Arról pedig, hogy hogy bír a magánszektor olcsóbb lenni, mint egy állami intézet: Állami intézet megcsinálja x összegért. Használ y melóst hozzá z összegért. Magáncég megcsinálja x/2 összegért. A főnök vesz magának egy Ferrárit, két nyaralót és egy jachtot. Használ y melóst hozzá ? összegért. És a megoldás a ? helyén van. Tudom mocskoskomcsiduma.
2010. feb. 22. 22:03 | galéria | válasz | #21
Hagyjátok már békén ezt a Holdról a Marsra koncepciót. Semmi értelme nincs a Holdat belevenni. Pláne nincs kémiai ketyerékre tervezni egy Mars expedíciót. A VASIMR-é a jövő, nem a 3-400 tonnás űrvonatoké.
T0nk  
2010. feb. 22. 22:02 | válasz | #20
Ezt így egy másik cikkhez akartam írni, de ide is jó lesz.

Szóval nézzük meg csak azt, hogy minek a rövidítése a NASA.
National Aeronautics and Space Administration. Magyarul: Nemzeti Légügyi és Űrhajózási HIVATAL.

Ezek után senki ne rója fel nekik, hogy pénzbe kerülnek, és vagy bürokratikusak. Ez a dolguk. Az adminisztrációt a jövőben is nekik kell csinálni, és kézben tartani a gyeplőt. Ugyan úgy, mint bármely más közlekedési hivatal teszi. Az a furcsa, hogy eddig többek voltak, mint egy egyszerű hivatal.
Carsee  
2010. feb. 22. 21:47 | válasz | #19
Azért annyi félsz van a dologban, hogy a magáncégek arra mennek, amerre a lehető legrövidebb idő alatt kitermelhető a lehető legnagyobb profit. Tehát ha wellness szállodára van kereslet LEO pályán, akkor építenek egyet és nem pedig mondjuk a Holdon próbálnak LH-LOX üzemanyagot előállítani ami majd egyszer lehet elvisz a Marsra.
2010. feb. 22. 21:35 | válasz | #18
A hidegháború miatt nemzetek közötti verseny volt jó hatással a technológiákra. Nincs hidegháború, most a magáncégek versenyének lesz jó hatása a technológiákra. Ezt látja Obama, de sok ember ugye fél minden változástól, mert úgy érzk, hogy a változás veszélyezteti az egzisztenciájukat.
Carsee  
2010. feb. 22. 21:35 | válasz | #17
OFF
ISS és nem IIS :) már a szemem is golyózik
Carsee  
2010. feb. 22. 21:34 | válasz | #16
Ne haragudj ezt kihagytam. A politikai tényezőt szándékosan nem vettem bele a képbe. Az Apolló-program alatt bizony kaptak annyit amennyi kellett, mert le kellett győzni az oroszokat. Mivel már nincs versenyhelyzet megakadtak a dolgok, elapadtak a források. A fegyverkezésre költött milliárdokat érzem én is feleslegesnek. Nehéz hosszú távra tervezni, de talán egy olyan nemzetközi összefogás kellene mint amilyen az IIS kapcsán van/volt. Mindenkinek érdeke hogy legyen egy eszköz a kezünkben amivel előbb-utóbb talán más bolygókon is megvetheti az ember a lábát.
2010. feb. 22. 21:33 | válasz | #15
"Naná, hisz a NASA nem pénzszerzésre orientálódott! Természetes, hogy nyeli a pénzt!"

Múltkor összeírtuk, hogy mennyi technológia jutott el az átlagemberhez a NASA fejlesztéseiből, kezdve a teflontól az összes hírközlési kütyüig és ezek a magánszférába jutatása jövedeelmforrás volt. Mostanra a NASA inkább csak veszteséget termel, de azt nagyon, a magáncégek pedig megtalálhatnák az emberek számára használható, eladható technológiákat.
2010. feb. 22. 21:29 | válasz | #14
"Minél több energia van a technológiánk által, annál kevesebb profitot mutathat fel egy cég, amely el akarja adni az adott energiát, hisz ha nem tudná eladni, mert olyan sok van belőle, akkor csődbe menne."

Viszont ha lenne egy cég, aki olyan technológiát hoz,ami radikálisan csökkenti az energiafelhasználást a termékével, akkor minden ember ezen cég termékeit vásárolja, és az megéri nekik. A verseny ezt jelenti.
2010. feb. 22. 21:25 | válasz | #13
Szerinted környezetvédelemből fejlesztenek zöld járgányokat, vagy azért, mert egyre nagyobb kereset van, egyre több ember hajlandó pénzt ölni a zöld technológákba? Az egész kapitalizmus lényege ezen alapul. A kereset maga után húzza a kínálatot is.
Bandew  
2010. feb. 22. 21:13 | válasz | #12
Gondolod, hogy a NASA önállóan hozza a döntéseit, hogy mit fejlesszen? Sajnos nem! Nem beszélve arról, hogy akármekkora összegekről is beszélünk, a NASA soha nem kapott igazán megfelelő támogatást, pont hogy a hidegháború alatt. Sajnos a kutatás gyorsan elszív pár milliárdot, de ez még mindig édeskevés ahhoz képest, amennyit fegyverkezésre költ az USA! Azért ezt nem árt figyelembe venni!
Carsee  
2010. feb. 22. 20:56 | válasz | #11
Szerintem is jó ötlet a magáncégek bevonása, mert sajnos úgy néz ki, hogy a NASA-nál - az elmúlt 15-20 évben - elfogyott a lendület. Rengeteg pénzt költenek el láthatatlan dolgokra. Fejlesztettek szondákat, marsjárót is, de az emberes űrrepülés terén szinte semmit sem tudnak felmutatni.

Az Apollóval feljutottak a Holdra, ahol ott is hagytak valamit, a lelkesedést és a perspektívát. 81-ben életre hívták az űrsiklót - STS rendszert - de azóta nem fejlesztettek semmi olyan átütő dolgot mint a sikló, illetve a már említett Apolló űrhajó. Ennek okát én abban látom, hogy a hidegháború megenyhülésével az űrsiklók elvesztették elsődleges feladatukat és tulajdonképpen műholdak pályára állításán kívül mást nem csináltak (újabban ugye az ISS-t látják el), bár igazán egyéb dolgokra nem is alkalmasak. Ettől függetlenül nekem az űrsikló jelenti az emberes űrrepülést magát, csodálattal tölt el, hogy 81-ben az ember ilyet tudott alkotni. Az Apolló után a Shuttle egy luxuslimuzin, de drága és túl sok pénzt vont el más területekről.

Amit én a fő problémának érzek, az az, hogy a Hold túl közel van és már jártunk ott -> minek oda visszamenni? A Mars pedig túl távol van és sok a kihívás. Nem tudja a NASA eldönteni, hogy melyiknek van több értelme.
Bandew  
2010. feb. 22. 20:48 | válasz | #10
Naná, hisz a NASA nem pénzszerzésre orientálódott! Természetes, hogy nyeli a pénzt! Mégis kinek éri meg egy Mars-kutatás? Abból nem fog pénz termelődni.
Sajnos a kutatás egy alapjaiban pénznyelő dolog. Egyszerűen nem lehet pénzben mérni, csak vinni fogja a pénzt. A kérdés itt az, hogy ez tényleg akkora bűn lenne? Mert ha ezt annak veszed, akkor azzal csak azt bizonyítod, hogy a pénz fontosabb a tudománynál. És ami vicces, hogy ma tényleg fontosabb is! Ha magáncégek kezébe kerül a dolog, akkor ott sokkal hamarabb kerülhetnek ki fejlesztések, hisz a pénz motiválja a dolgot, de ezek a fejlesztések olyanok lesznek, amik profitot hoznak az adott cégnek. Tehát az adott cég meg fogja szabni saját határait, ami a tudományban (mint tudjuk) nem létezik. Csupán azt fogják fejleszteni ami pénzt hoz a konyhára. Mit gondolsz az energiaipar miért nem fejlődik olyan gyorsuló ütemben? Azért mert minél jobb technológiák vannak, annál jobban romba dönti a céget, amely kifejlesztette! Minél több energia van a technológiánk által, annál kevesebb profitot mutathat fel egy cég, amely el akarja adni az adott energiát, hisz ha nem tudná eladni, mert olyan sok van belőle, akkor csődbe menne.
Tehát csakhogy tisztán leírjam a dolgokat:
Ha pénz van a háttérben (mire másra épülne egy cég) az meggyorsítja a folyamatot, de hosszútávon lelassíttatja önmagát, hogy életben maradjon! Megszabja nekünk embereknek, hogy mi elérhető és mi nem! Hogy fizessünk érte! Ez egy teljesen természetes és kikerülhetetlen folyamat a cégeken belül! Vegyük csak a General Motors-t és az elektronikus autóját! Dollár milliókat öltek bele, mégis kinyírták, hiszen onnantól kezdve felesleges lett volna benzint venni, autókat szervizelni (sokkal hosszabb élettartama van!), cégek ezrei mentek volna csődbe, azt meg ugyebár senki nem akarja, hisz akkor miből él meg! Miből tartja el a sok ezer embert?
Igen, fellendülés lesz az elkövetkező években, hisz milliárdokat hoz a konyhára, de amint csökkenne a bevétel, úgy fogja magát egyre jobban visszavenni, nehogy mán elessünk a profittól! Az üzleti élet ezt a magatartást diktálja, ígyhát ez is fog megtörténni!
edios   2004. 01. 05. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 01. 05. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 01. 05. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 01. 05. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 01. 05. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. feb. 22. 19:24 | galéria | válasz | #9
szerintem jó irány ez, hogy egyre inkább a cégek kezébe kerül az űrkutatás.

úgy lehet komolyabb fejlődést elérni, ha van rá keret, ahhoz pedig verseny szükséges, ami hidegháború idején volt, mentünk is a holdra. ma azonban nincs, szóval valahogy teremteni kell, és pont erre jó a magánszféra:)

ráadásul ez olyan folyamat, ami ha egyszer beindul, akkor már nem nagyon fogja senki leállítani, avagy nem olyan mint a nasa, ami vagy kap elég pénzt vagy nem. a kérdés inkább csak az, hogy mivel lehet rávenni a befektetőket. űrhotel poén, de vonzereje csak egy szűk réteget érint szvsz.
Chocho  
2010. feb. 22. 18:25 | válasz | #8
Már nem azért, de a Hold eddig is magánkézen volt, ha úgy vesszük, hisz csak az amerikaiak engedhették meg maguknak, hogy rendszeresen meglátogassák...
2010. feb. 22. 18:18 | válasz | #7
Hupsz a Hold már tényleg magán kézbe van jogilag, de az csak az emberi hülyeség határtalansága miatt van.
2010. feb. 22. 18:14 | válasz | #6
Aztán majd xy év múlva azon kapja magát az emberiség, hogy a hold magán kézben van és Nasa-nak kell majd engedélyt kérni meg adót fizetni, hogy leszálljon a Hold-on.
Chocho  
2010. feb. 22. 18:11 | válasz | #5
Visszaélésre? Már megbocsáss, de ha valami, hát a NASA visszaélt a rábízott pénzekkel rendesen. Milliárdokat nyeltek el kutatásra és fejlesztésre úgy, hogy ennek látványos eredménye már nagyon régóta nem volt. Az űrverseny befejezése megölte a motivációt, és ebből az lett, ami minden pénzes állami cégnél lesz, ha épp nem olyan szükséges a munkája: "Jön pénz, költsük el, oszt sírjunk, hogy kell még, mert ez nem elég!" Ennyi és nem több.

A magánszféra behozása Obamától jó ötlet, mert mind írtad, ott mindenki azért fejleszt, mert pénzt akar, és nem fordítva. Így várhatóak lényeges eredmények, úttörő ötletek, és olyan emberek is a húsosfazék közelébe férkőzhetnek, akik a NASA egyeduralma alatt nem kaptak rá alkalmat.
Bandew  
2010. feb. 22. 17:45 | válasz | #4
Azért elég szomorú, hogy a fejlődés lehetősége is szép lassan magáncégek kezébe kerül, akik nyilván saját érdekeiket veszik csupán figyelembe. Ugyanakkor az is igaz (és szintén szomorú!), hogy csak akkor éri meg a mai világban fejleszteni valamit, ha az pénzt hoz a konyhára. Tehát logikus ez a folyamat, hogy szépen átcsúsznak a dolgok. Csakhát sajnos ez rengeteg visszaélésre ad okot.
Frayer   "Rest in Peace Frayer" 
2010. feb. 22. 17:26 | galéria | válasz | #3
fasza
kvp  
2010. feb. 22. 17:02 | válasz | #2
Az Obama dontesnek csak annyi volt a lenyege, hogy Bush valasztasi igerete volt az ares rendszer, ami raadasul az o tamogatoit juttatta penzhez. Obamanak meg az az otlete, hogy ha valahogy ra tudnak venni a maganszektort, hogy nelkuluk csinalja, akkor a koranyzatoktol fuggetlenul lenne nemi eselye az emberisegnek arra, hogy eljusson valahova. Az iss karbantartasa nem kerul szinte semmibe, annak a penznek a toredekebol amit az ursiklokra koltottek boven kijon az oroszoknak es a tobbi allamnak fizetendo penz, amibol azok uzemben tartjak az iss-t. Es mindjart van hova mennie az elso maganurhajoknak, amig a fenti szerelocsarnokban ossze nem raknak par magan urallomast. Ez lenne az iss elsodleges ertelme. Masodlagosan meg hasznalhato urallomas meretu melyuri hajok es szontak osszeszerelo uzemekent, erre az oroszoknak lenne szukseguk. Az eu meg letudja vele az egesz fejlesztesi es urkutatasi kotelezettseget. A nasa meg mehetne vissza kutatni, pl. epiteni egy rendes hajtomurendszert, de ugy nez ki, hogy ezt is magancegek fogjak osszehozni, a nasa max. csak tesztelni fogja az iss-en. (lasd: vasimr)
NEXUS6  
2010. feb. 22. 15:31 | galéria | válasz | #1
Lévén, hogy a rendszer teljesen újrafelhasználhatóra van tervezve, lehetséges, hogy üzleti siker lesz, és valóban egy mérföldkövet jelent az ürrepülés történetében.

Az Obama döntéssel kapcsolatban csak azt a problémát látom, hogy ugyan ezeket a vállalkozásokat hozza pozícióba (mondjuk még mindíg nem értem, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező cégek pl. Boeing miért nem tudnak értelmes dolgokat ugyan ennyi pénzből összehozni), azonban ezzel együtt a perspektivikus programot is törölték.
És ez gáz.
Pár éven belül a magáncégek űrhoteleket fognak üzemeltetni, a NASA meg majd elmondhatja, hogy van egy marhadrágán fenntartott ISS-ük, aminél addigra - 10 év - lehet, hogy már nagyobb magán létesítmények is lesznek!

A magáncégek addigra talán már más égitestekre készülnek, a NASA meg a föld alá.