Paul Otellini, az Intel vezérigazgatója szerint már látható a számítástechnika egy új érája, amelyben a hálózatba kötött, digitális rendszerek szinte minden élethelyzetben körbevesznek bennünket.

Hirdetés

A Német Műszaki Tudományos Akadémia (acatech) müncheni sajtóbeszélgetésre hívott néhány IT-szakembert, köztük Paul S. Otellinit, az Intel vezérigazgatóját. A Hotel Bayerischer Hofban tartott rendezvényen az acatech bemutatta az Integrált Kutatási Koncepció Kiberfizikai Rendszerek projektet, ami az úgynevezett beágyazott rendszerek következő generációját jelenti. Az eseményen meghívott vendégként részt vett Wolf-Dieter Lukas, a német oktatási és kutatási minisztérium osztályvezetője; Manfred Broy, a Müncheni Műszaki Egyetem professzora; Reinhold Achatz, a Siemens kutatási ügyekért felelős vezetője és Paul S. Otellini, az Intel vezérigazgatója.

"Mi a következő dolog a számítógépes rendszerek evolúciójában?" - tette fel a kérdést Otellini. A szakember meg is válaszolta a kérdést: "Gyakorlatilag minden az lehet. Az asztali számítógépek és a laptopok korszaka lassan a végéhez közeledik, az okostelefonok és a netbookok pedig csak a folyamat elején tartanak. De már látható a számítástechnika egy új érája, amelyben a hálózatba kötött, digitális rendszerek szinte minden élethelyzetben körbevesznek bennünket."


Manfred Broy, Paul Otellini, Reinhold Achatz, Henning Kagermann és Wolf-Dieter Lukas
"A jövőben minden elektronikus alkatrész össze lesz kötve az interneten keresztül. A mai beágyazott rendszerek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az alkalmazási lehetőségek gyakorlatilag végtelen számúak és ebben a folyamatban az Intelnek komoly és erős partnere lehet az acatech. Amikor Henning Kagermann, az acatech elnöke megkérdezte, hogy csatlakozni akarunk-e az akadémiájukhoz és részt akarunk-e venni a projektjükben, a döntés nem volt nehéz."

Otellini hangsúlyozta: "A legjobb példák a beágyazott rendszerekre az egyes autókban fellelhető tucatnyi számítógép. Már nem csak a szórakoztatóipari és navigációs készülékekben vannak processzorok és operációs rendszerek, hanem az ABS-ben is. Szintén CPU-k dolgoznak a mosógépekben, hűtőszekrényekben. A jövő a beágyazott rendszerek összekötéséről szól majd. Amennyiben ez megvalósul például az autók esetében, úgy a járművek mobil multimédiás központokká alakulnak át. De az új technológia egyúttal biztonságot is jelenthet, hiszen figyelmeztethet a kopott gumikra. Az autóipar mellett még két másik ágazat használja a beágyazott rendszereket: az energiaellátási szektor és a kereskedelem."

Kagermann beszédében az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának prognózisát idézte, amely szerint a Föld egy olyan változási folyamat előtt áll, mint amilyennek utoljára 1990-ben, az internet megjelenésekor lehettünk tanúi. Az acatech elnöke úgy vélte, még nem lehet tudni, hogy milyen lesz a beágyazott rendszerek jövője. Ezen a területen ugyanis nincs megfelelően koordinálva a kutatás és a fejlesztés.

Manfred Broy elmondta, hogy az újságíróknak és a szakembereknek a közeljövőben meg kell jegyezniük a kiberfizikai rendszerek kifejezést. Ilyen megoldások ott valósulnak meg, ahol a beágyazott rendszerek hálózatokba kötődnek, akár globális viszonylatban is. Már egyetlen ilyen eszköz is nagy hatásfokú lehet és hatalmas mennyiségű adattal dolgozhat. Technológiailag azonban sokkal több minden lehetséges annál, mint ami ma megvalósítható. Természetesen az új megoldások megjelenése új kérdéseket is felvet majd, például, hogy hol vannak az adatfelvétel határai.

"Már 30 évvel ezelőtt is beágyazott rendszereket fejlesztettünk ki. Akkor még szekrény méretűek voltak. Ma már elférnek egy körömnyi területen és ezzel gyakorlatilag a mindennapok összes eszközében megjelenhettek. A jövőben a környezet ismeri majd fel, hogy egy adott helyzetben milyen megoldásokra, szolgáltatásokra és támogatásra lesz szükség. A legfontosabb azonban, hogy a folyamatok végső döntéseit továbbra is az ember hozza meg" - szögezte le végül Reinhold Achatz. A szakember hozzátette: a kutatási és fejlesztési kérdések mellett azonban lesz még egy megválaszolandó felvetés: mik az emberek igényei?

Az acatech programját támogatja még három szakmai szervezet, a ZVEI, a VDMA és a BITKOM. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az Intel milyen összeggel segíti a programot, de az is biztos, hogy a német kutatók számíthatnak az Intel laboratóriumok támogatására.