Miközben Kína kezdi megelőzni tudományos téren is az Egyesült Államokat, a Közel-Kelet, élén Iránnal figyelemre méltó fejlődésen esik át.
Nagyon úgy tűnik, hogy az idei év Iráné lesz, hangoztatják az elemzők. Az ország tudományos teljesítménye tizenegyszer gyorsabban nőtt, mint a világ átlaga, amivel az összes többi országot megelőzik - bár tény, hogy van hová fejlődniük. A Web of Science adatbázisban található publikációk arról tanúskodnak, hogy a Közel-Kelet előretörése - elsősorban Törökország és Irán okán - közel négyszer gyorsabb a világátlagnál.
A kanadai Science-Metrix adatelemző cég részletes jelentést tett közzé az "ismeret teremtés geopolitikai eltolódásairól" az 1980-as évektől kezdve. "Ázsia gyorsabban zárkózik fel, mint azt korábban gondoltuk, Európa jobban tartja a pozícióját, mint azt a legtöbben várták, de a Közel-Kelet az a terület, amire igazán oda kell figyelni" - nyilatkozott a jelentés szerzője, Eric Archambault.
A világ tudományos outputja folyamatos növekedést mutat, az 1980-as éves 450 000 publikációval szemben 2009-ben másfélmillió jelent meg, miközben Ázsia a publikációk terén tavaly megelőzte az Egyesült Államokat. Irán publikációi a szervetlen és a nukleáris kémia, a nukleáris és részecske fizika, valamint az atomtechnika területein dominálnak. Az utóbbival kapcsolatos publikációik 250-szer gyorsabban növekedtek mint a világátlag, miközben gyógyászati és mezőgazdasági kutatások terén is fejlődés figyelhető meg az országban.
A Science-Metrix előrejelzése szerint az idén Kína ugyanannyi szakmailag lektorált természettudományi és műszaki munkát fog kiadni, mint az USA. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, 2015-re Kína minden területen utolérheti az Egyesült Államokat, bár 2030-ig az élet- és társadalomtudományok terén az USA előnye megmaradhat. Kína fejlődése nem hat újdonságként, azonban azt kevesen tudták, hogy szakmailag lektorált tanulmányaik száma ötször gyorsabban növekedik, mint az amerikaiaké.
"Európa együttműködési törekvései gyümölcsözőek" - folytatta Archambaut, elszakadva az ázsiai-amerikai összevetéstől. Európa a határain túlnyúló erőteljes befektetéseivel megtartotta pozícióját, és jelenleg a világ tudományos termésének több mint harmadát adja, ezzel területi megoszlásban az első helyen áll, mögötte Ázsia található 29, illetve Észak-Amerika 28 százalékkal. A Szovjetunió 1991-es összeomlásával a terület fejlődése jelentősen lelassult, csak 2006-ban tértek magukhoz az utódállamok, Latin Amerika és a Karibi-térség jelentős növekedést mutat, azonban igen parányi részt képviselnek világszinten. Óceánia, Európa és Afrika fejlődésének üteme az elmúlt 30 évben gyakorlatilag változatlan, egyedül Észak-Amerika tudományos termelése fejlődik "számottevően lassan" a világ egészéhez mérten.
"A publikációk száma nem tükrözi a minőséget" - ismerte el Archambaut. A minőségnek is van természetesen fokmérője, például a publikációkra való hivatkozások száma, amiben Ázsia koránt sem jár az élen, azonban ezen az alapon figyelmen kívül hagyni előretörésüket igen kockázatos lenne, vélekedik Archambaut. "Az 1960-as években, amikor a japán autók elkezdtek beáramlani az amerikai piacra, az amerikai gyártók nem ismerték el minőségbeli előnyüket" - ami hatalmas piaci részesedés vesztéshez vezetett Japán javára. "Ázsia az élre tör a tudományban, miközben Észak-Amerika fokozatosan lemarad" - foglalta össze az üzenet lényegét Archambaut.
Te meg melyik kavics alól bújtál elő? Speciel nem a bűnözőkre, hanem a Neumann, Wigner, Teller, Szilárd, Erdős, Fejér (és még sorolhatnám) nevekre gondoltam, meg akik még jöhettek volna ugyanebből az eresztésből. Egyikük sem a hozzád hasonlók pénzén lett híres, és még csak nem is ebben az országban.
Már vártam egy zsidósirató hozzáröffenést.... strigula Milyen intelligencia? Jah, értem, a hogyan semmizzünk ki és/vagy öljünk meg embereket gazdasági/katonai/politikai erőfölény segítségével. Néhány a legújabbak közül, a zsidó intelligencia csillanásaiból: Sukoró ingatlanpanama, tudjukkik kezében lévő kereskedelmi bankok egyoldalú, szerződésszegő, kamatemelései, ami rengeteg embert tett földönfutóvá, pont az ilyenek által amúgy is kizsigerelt hazánkban. Öööö, ha lehet ez az intelligenci nem hiányzik... Jah megmégegy, ha egy zsidó kutatásait kell finanszírozni, aki amúgy magyar állampolgár, akkor jól jön a nácifasisztarasszista magyar csőcselék pénze, ha a kutatás sikeres lesz, és pénzt kezdene fialni, netán dicsőséget jelent akkor hirtelen zsidó intelligencia, műve az egész...ugye-ugye?
Ezennel, nagy nyilvánosság előtt tagadom a hollokamusztot!
Egyébként erre rátett egy lapáttal Ramin Mehmanparaszt, az iráni külügyminisztérium szóvivője, aki szerint US és EU támogatja a terroristákat, bár ő a szunnita lázadókról beszélt.
Beszéljünk EU-ról, és főleg HU-ról, mert minket ez érdekel elsősorban. Adórendszerünk, bürokráciánk és idióta politikusaink miatt EU nem tud fejlődni úgy, ahogy arra lehetőségei lennének. Elcseszett, szétkúrt adórendszerünk van, a parazitákat favorizáló szociális hálónk, rossz bevándorláspolitikánk, borzasztóan rossz gazdasági-kereskedelmi szabályozásunk, rémes közbiztonság, elcseszett oktatás.
De lássunk egy idézetet a szakemberektől. A forrás a Magyar Feltalálók Egyesületének honlapja.
"Látható az adatokból, hogy Trianon után az ország szellemi téren nem roppant, össze. Horthy Miklós kormányzósága alatti időszakban mutatott teljesítményünk jelentősen felülmúlta, mind a megelőző, és mind a következő negyedszázadokban elért szellemi eredményeinket. A III. negyedszázadban, a klasszikus szocializmus korában, az alkotói tevékenység jelentősen visszaesett. Függetlenségünk elvesztése, és a sok évszázados társadalmi-gazdasági rendünk szétrombolásának ez lett az egyik legsúlyosabb következménye. Az utolsó negyedszázadban pedig a számadatok tanúsága szerint éppen hogy elértük a Trianon előtti szintet.
Megállapítható tehát, hogy a huszadik század második 50 évében megnyilvánult súlyos visszaesés miatt e században Magyarország szellemi téren hanyatlott."
"Az adatokból leolvasható, hogy az alkotóerő a nyolcvanas évek közepén tetőzött, majd a kilencvenes évek közepéig lassan, majd azután jelentősen hanyatlott. Az utóbbi években enyhe növekedést mutat. Napjainkban ezen a téren olyan a helyzet, mint a II. világháború alatt. A technikai fejlődése a világban pedig egyre gyorsul, a szabadalmazott találmányok száma szakadatlan növekedik.
A kilencvenes években még 10 000 magyar műszaki alkotás és ennek megfelelő egyéb mű születhetett volna meg. Ez esetben Hazánk szellemi potenciálja elérte volna a Horthy korszak szintjét.
A huszadik században szabadalmat kapott magyar feltalálók közül a legtermékenyebbek a század második felében alkottak, és munkásságuk a gyógyszeriparral kapcsolatos. Ők a MAFE alapító tagjai, Szporny László elhunyt, a többiek még aktívak. Megadtuk találmányaik külföldi oltalmazására utaló adatokat is a Delphion IPN adatbázisból elérhető adatok alapján."
"Valaki egyenesen azt javasolta, hogy vezessük be, hogy mindenki legfeljebb 20 cikket közölhet egész életében. Nekem tetszik."
Ezzel tökéletesen egyetértek, azzal a kiegészítéssel, hogy legyen hatóságilag tilos mások ötleteinek ellopása, vagy ha azok felhasználhatók, akkor legyen hatóságilag kötelező az eredeti szerző idézése, hivatkozás rá.
Ahmadinejad kijelentette, hogy a dúsítással nem állnak meg, hanem elmennek 20 százalékig - ez verte ki főleg a biztosítékot a többi nagyhatalomnál.
Az oroszoknak amúgy azért nem jó Irán függetlensége, mert ha felszabadítja kőolaj és földáz lelőhelyeit, akkor esetleg meghatározó pozícióba kerülhet az exportjával! Ez pedig szöges ellentéte annak, amit az orosz akar. A kínaiak azért aggódnak Irán felől, mert rengeteg pénzt invesztáltak be Iránba - pontosan azon kőolaj és földgáz lelőhelyekbe és föltárásukba, és ezt féltik egy esetleges háború miatt. Izrael viszont meg akarja támadni Iránt - Szaud-Arábia, Törökország és Iraki útvonalakon, amivel meg belerángathatja Amerikát a béke Nobel-díjas Obamával a háborúba. Amerikának viszont szintén nem érdeke (a dúsítás mellett), hogy Európa Iránból olcsóbb földgázhoz jusson, mert gazdaságilag mégiscsak vetélytársa.
Quality or Quantity? Ki a fenét érdekel, hogy hány százázer baromilag értéktelen "tudományos" munkát jelentetnek meg (főleg, ha tudjuk, hogy ez politikailag van ilyen irányba terelve http://www.lambdassociates.org/blog/decline.htm?), inkább az a fontos, hogy milyen minőségűek ezek a kutatások és, ami még talán ettől is fontosabb, hogy alkalmazásuk mennyire befolyásolja az életünket pozitív irányban.
Egyébként a kisbaba növekszik a leggyorsabban, tehát egyáltalán nem csoda, hogy a fejlett országok nem a leggyorsabb növekedést produkálják, de minőségben több mint valószínűleg toronymagassan vezetnek.
Katonai célú robotokban az amerikai kutatóműhelyek előzik az egész világot, de a "vadászrobottól" nagyon messze van mindenki. Na nem a morális döntések miatt.
A robotfociból, és általában a public domain kutatásból nem sok mindent lehet levonni az adott országra nézve. Az, hogy ki nyer ezekben a versenyekben, sok mindenen múlik. A kutatás nem az alkalmazás minőségéről szól, hanem az elméletről, tehát lehet, hogy az utolsó helyen végző csapatnak volt valójában a legértékesebb megoldása, mert mondjuk forradalmian új módszerről van szó.
A publikációk száma egyébként valóban egyre kevesebbet ér. Kolléga nevetve mesélte, hogy ismer egy kínai srácot, aki két év alatt 25 publikációt csinált - konferenciák mind, természetesen. Elárasztanak bizonyos területeket, pontosan belőtték, mennyi szükséges egy közléshez, szorgalmasak, de a fenti grafikonokat megtöltő munkák túlnyomó többsége értéktelen. Alapos iparosmunka, de semmi ötlet nincs bennük.
Ez a krízis a tudomány egész területére érvényes, a leközölt cikkek számát igyekszik növelni mindenki, mert az mérhető könnyen. Valódi tudományos értéket viszont az ötlet jelent, amit mások is fel tudnak használni. Ez csak évtizedek alatt válik mérhetővé (ennyi idő kell hozzá, hogy mások is felismerjék a jó ötleteket). A publikációs kényszer viszont az ötletek rovására megy. Valaki egyenesen azt javasolta, hogy vezessük be, hogy mindenki legfeljebb 20 cikket közölhet egész életében. Nekem tetszik.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
Hát ez fényévekre van egy autonóm "vadász robbottól". Ott kezdőik, hogy talán fel kellen ismernie, hogy ki mi az ellenség. Sokszor erre ma az ember képtelen, nemhogy egy robot.
Attól, hogy valami elmegy A pontból B-be még nem fog döntéseket hozni és főleg nem olyat, aminek sokszor morális vonzata van...
Iranrol meg egy adalek. Volt tavaly nyaron egy robotikai verseny Ausztriaban, Graz-ban (robocup). A legtobb csapat robotfociban meg hasonloban indult, ezek engem kevesbe erdekeltek (bar a muegyetem 3. lett robot jeghokiban), de volt ket erdekes kategoria is, a mentorobotok es a haztartasi robotok. Az iraniak nagyon jo helyen vegeztek a mentorobotok kategoriaban, leverve az europai es amerikai csapatokat. Ezek azok a jarmuvek amik emberi bevatkozas nelkul kepesek romok es osszetort jarmuvek kozott mozogni, lepcsore maszni es hokamera meg egyeb szenzorok segitsegevel embereket keresni. Mondanom sem kell, hogy irannak ket oka van ra, hogy pont ebben legyen jo. Egyreszt sok nalluk a foldrenges, ezert jol jonnek az ilyen jarmuvek, masreszt ha valaki fegyvert pakol rajuk, akkor egy tokeletes autonom katonai vadaszrobotot kap.
Ezek utan miben voltak jok a japanok meg az europaiak? Haztartasi robotokban, mivel azokra nagyon nagy szukseg lesz az eloregedo lakossag miatt. A jenkik meg csak fociznak, de ujabban elverik oket meg a kinaiak is. (egyebkent meg rengeteg kinai vendeg kutato van amerikaban, akik valamiert a phd utan tobbnyire hazamennek)
. . . és az atomtechnika, hadi és űrtechnika után az építészetben kell majd nagyot alkotni. Mert ugye a Holdon is Mekka felé kell majd nézni az összes mecsetnek . . .
Az emberek okosak. Ha belegázolnék a strand vízébe
VV ruhában pár laboros kacattal és azt mondanám: nagy a víz dihidrogénmonoxid (H2O)
tartalma, ez könnyen fulladást okozhat, sikítva menekülnének.
Az amcsik leszarjak mennyire hulye naluk az atlagember, hiszen europabol meg azsiabol importaljak a szurkeallomanyt. Ha megnezzuk a nobel dijasok nemzetiseget es azt hol dolgoznak amikor elerik az eredmenyeiket akkor nyilvanvalo. Csomo azsiai es europai tudos dolgozik az USA-ban, es bizony az egyetemeiken ezeknek kotelezo tanorakat is tartani, igy az amcsi diakok maris elonyben vannak a tobbiekkel szemben.
Szted az amerikai ipar fejlettnek számít? Annak egyenes következménye lenne, hogy kevesebbet fogyasztanak, kevesebb szennyezéssel, nagyobb hatásfokkal. Ezt azért nem lehet elmondani.
Nem hiszem azt. Tudom. Tudom, hogy mindenhol, nálunk is, rengetegen vannak, akik abszolútt alulinformáltak a dolgokkal kapcsolatban. Ez kb. világszintű probléma. Csak az a külömbség a mi hülyéinkel meg az ő hülyéikkel kapcsolatban, hogy nekik "nagyobb" befolyásuk van a világ történéseibe.
Na nehogy azt képzeld már, hogy Magyarországon szerinted nincsenek ilyen hülyék... Két adat, elég beszédes.
- Kiket választottak meg kétszer az elmúlt 8 évben? - Ki Bp. főpolgármestere 20 éve?
Eh...
Attól, hogy egy jenki nem művelt lehe jó szakember. Lehet, hogy szakbarbár, de iparuk fejlettséges a világ nagy részét szépcsapja. Mi szegények meg lehetünk büszkék általános műveltségünkkel, ami nagyjából seggtörlésre jó...
Persze ez nem mindenkire vonatkozik. Ez csak "átlag". Vagyis a "többségre". Így érthető, hogy miért teheti meg az amerikai kormány "bűntetlenül" azt, amit akar. A média a legfőbb fegyverük a saját népük ellen. Obamával is jól átbaszták a jónépet.
Az amerikaiak jelentősen lemaradnak a világ vezető államaitól, ha az átlag IQ szintet, az alapműveltséget és hasonló dolgokat vesszük figyelembe. Sok olyan államtól is lemaradnak, amik jóval kevesebb százalékot költenek a tanításra.
Videó demonstráció:
Az amerikaiak nagy része abszolút nem- vagy rosszul informált. Viszont ennek a "gyenge teljesítménynek" véleményem szerint célja van (az utolsó videóban meg is van említve az iraki háborúval/Szaddammal/9-11-el kapcsolatban), mert a nem jól vagy egyáltalán nem informált, "buta" embereket (birkákat) könnyebb becsapni, stb.
Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek.
"A programozó csak egy eszköz, ami a koffeint kódra alakítja át."
A rendszerváltás után igen elszaporodtak a humán képzéseken az egyedek, szerencsére már erre rájöttek, és az utóbbi 1-2 évben államilag csökkentik a humán képzések létszámát, és próbálják növelni a természettudományosat. Persze ezalatt a középiskolás oktatás színvonalát lerontották, így nem tudom, hogy mi értelme? (Igaz, ezt 4 évvel korábban tették.)
Amúgy úgy tudom, a lengyelek az IMF hitelüket is K+F-be ölték. Az legalább beindítja az iparilag alulmaradt és mezőgazdaságilag érdektelen országok gazdaságát.
Nem kell szakértőnek lenni. Nézd meg, hogy az ipar kimenete micsoda és mennyiből. Ennyi.
Elég szemléltes példa a Nyugat-Európa és a jenki szint közötti difiről, hogy az EF-2000 majdnem annyiba fáj, mint egy F-22. A két gép közötti eltérést szerinten nem kell ecsetelni túlságosan. Más dimenziót képviselnek.
A lengyel publikációk száma pont annyival több, amennyivel többen vannak.
Az emberek okosak. Ha belegázolnék a strand vízébe
VV ruhában pár laboros kacattal és azt mondanám: nagy a víz dihidrogénmonoxid (H2O)
tartalma, ez könnyen fulladást okozhat, sikítva menekülnének.
Ha jól látom a pont ugyan annyi, az kb. 2800=3800.:) L.o. meg, ami M.o-hoz képest egy baxom nagy ország meg '80-ban kb 1000-et publikált valamiért, és innen indultak.
Másrészt manapság, ha eldobsz egy követ az biztos, hogy egy doktorra fog esni nálunk, annyi van belőlük, mert viszonylag olyan könnyű megszerezni a címet, ami jellemzi valahogy a publikációk minőségét is. Igaz '80-ban meg valszeg azért annyi született, mert a pártkongresszus és az ötéves terv ezt határozta meg. Ha nem tudták tartani legfeljebb kiadtak Lenin elmélkedés elemzéseket, vagy fejtegetést a szocialista rendszer felsőbbrendűségéről.
Inkább az első grafikon az érdekes, és fura, hogy azzal nem foglalkozik senki. Azon látható, hogy Magyarországon 1980-ban pont ugyanannyi publikáció született, mingy 2005-ben, ezzel szemben Lengyelország megtriplázta a tudományos kutatások mennyiségét. (Igen, ez nem ugyanaz a minőséggel, mint a cikk is írja, de azért lehet ez alapján következtetéseket levonni.)
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
Erről a statisztikai hókuszpókuszról, mindig az albán traktortermelés hihetelenül dinamikus növekedése jut eszembe, ami adott évben akár 300%-is lehet. Most már 4 traktort gyártanak.
Szerintem meg nem a publikációkat kellene nézni, hanem a haditechnikai és más fejlesztésket. Irán jelenleg olyan dolgok előállítására sem képes, ami a jenkiknél 40 éve rutinszerű volt és Kínában is az már 15 éve.
Irán először talán oda jusson el, hogy finomítókat épít, hogy a világ egyik legnagyobb gáz- és olajkitermelője ne importáljon finomított termékeket. Sokak szerint a mostani rendszer is pont olyan korrupt, mit a Sah rendszere volt, csak ma jól pofánvág a rendszer, ami nem éppen világi alapokon nyugszik.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Iráné a leggyorsabb tudományos növekedés
A sebesség öl
Milliónyi szerves molekula egy meteoritban
A sérült agy eltávolodik az anyagi világtól
Alternatívákat követelnek az útsózás hatásai
Újabb bizonyíték az Enceladus folyékony vizére
Igyon sört, ha erős csontokat szeretne
Kettős szerkezet a víz rejtélyének kulcsa?
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
