Sokan azért választanak Toyotát, mert megbízható márka hírében áll. A mostani visszahívások kellemetlenek, és az az érdekes, hogy az egyik meghibásodást szoftverhiba okozta.

Ami nincs, az nem tud elromlani. Jópár éve az autószerelőknek egy a korábbiakhoz képest teljesen új problematikával, pontosabban szakterülettel kell szembenézniük: a számítástechikával, és annak összes kritikus pontjával. Nem is olyan régen teljesen másképpen festett egy autó javítása mint manapság, mivel a hibák döntő többsége valamilyen mechanikai okra volt visszavezethető - ami egyértelmű (volt), mivel egy gépkocsi alapvetően mechanikai szerkezet. Az elektronika szerepe legfőképpen a gyújtás és az elektromechanikai részek körül volt számottevő, és amennyiben ezen a területen volt a hiba, szintén valamilyen alkatrész mechanikus cseréjével lehetett orvosolni a problémát.

A bonyolultabb, magasabb felszereltségű típusok esetében bonyolódott csak némileg a helyzet, ahol elektromos vezérlésű ülésállítás, klíma, ablakemelés stb. voltak találhatóak. Az elektromos problémák nem tartoznak az autószerelők kedvencei közé, ezért a szakértők inkább egyszerűbb modellt szoktak javasolni, amennyiben valaki olcsó, használt autót keres, és fontos, hogy gépkocsija megbízhatóan működjön.

Egyes szakértők szerint az elektronika megjelenése az autóiparban odáig jelentett gyakorlati hasznot, amíg megjelent az elektromos gyújtás. Nem kellett ugyanis többé rotort, megszakítót és elosztófedelet cserélni, valamint megszűnt a gyújtás, a megszakító hézag időközönkénti beállításának szükségessége - ezek kétségtelen előnyök. Azonban a számítástechnika fejlődésével innen már jócskán továbblépett az autóipar, és sokak szerint rossz irányba.


Ezzel az állítással persze lehet vitatkozni, és fognak is sokan, azonban tény, hogy a Toyota gépkocsik visszahívása rendkívül kínos a gyártó számára. A Toyotát az utóbbi években nagyon sokan a megbízhatósága körül kialakult nimbusz miatt választották, nem pedig autói tulajdonságai vagy szépsége okán. Nagyon sokan vélekednek ugyanis úgy, hogy "tudom hogy megbízható, de sosem vennék Toyotát, nem nekem való, én inkább AUTÓT vezetek". Használati tárgyként valóban van (vagy volt) értéke a Toyota autóknak, és ezt a gyártó is nagyon jól tudta, azonban most ott tart, hogy hírnevének - és költségvetésének - megtépázását nem más, mint egy szoftverhiba okozza, amit szoftverfrissítéssel lehet megoldani.

A gyárak nem keveset költenek fejlesztésre, és ezen belül a különféle elektronikákra. Az eredmény mára az lett, egyre több olyan hibalehetőség van amit szokványos eszközökkel és módszerekkel lehetetlen javítani. Több mint húsz évvel ezelőtt már megjelentek a motorvezérlő elektronikák, melyek ugyan tökéletesítettek bizonyos funkciókat, ugyanakkor a rejtett hibák fő okozói is lettek. Nem egyszer fordul elő, hogy a motor egyszerűen leáll, majd esetleg beindul, ha akar. Azonban innentől fogva elindult a lavina: a központi vezérőegység egyre nagyobb szerepet kapott, és már hosszú évekkel ezelőtt megjelentek olyan gépkocsik, melyekben már az ablaklehúzót is a számítógép vezérli. A szakmában sokakban felmerült a kérdés: ugyan minek?

Ma már ott tartunk, hogy egy autószerelő műhelyben kötelező tartozék egy motordiagnosztikai computer, lehetőleg olyan, amelyik minél több típust képes kezelni. A mai autók mechanikáján különféle szenzorok és érzékelők tömkelegével találkozhatunk, amelyek mérési eredményeket továbbítanak a gépkocsi számítógépeinek. Az értékek elemzése után ez vezérel szinte mindent: a gyújtást, a benzinbefecskendezést, a fékerőt, a rugózást, a műszereket, a belső hőmérsékletet, hogy csak néhány főbb dolgot említsünk, mert a sor szinte végtelen.


Túl azon, hogy a régebbi típusok sok örömet okoztak (és okoznak ma is) az autókat kedvelőknek azzal, hogy a klasszikus értelemben vett szereléssel javítani, karbantartani vagy tuningolni lehet őket, bizonyos értelemben több biztonságot is jelentettek. Egy ilyen autóval ugyanis nincs függő viszonyban a tulajdonos a márkaszervizzel. Természetesen ha a mai számítógépes autók tökéletesen megbízhatóak lennének, nem lenne baj, azonban szó sincs erről. Az elsők között a BMW volt ugyanis, amelyiknek az egyre bonyolódó elektronikák miatt tépázódott meg a hírneve, de a Mercedes is a mai napig rendszeresen küzd bizonyos javíthatatlan problémákkal.

A lényeg tehát az, hogy a régi típusokat sokszor az út szélén meg lehett javítani, vagy annyira rendbehozni, hogy az ember eljusson hazáig, vagy a legközelebbi szervizig. Különösen, ha a férfi tulajdonosnak volt némi műszaki affinitása és szerszáma - márpedig sok ilyen van. Azonban az autók fejlődése már visszafordíthatatlanul a számítástechnika fejlődésével egyenesen arányos, a mai autókat szinte teljesen számítógépek vezérlik, ami fejlődésnek van titulálva. Igen ám, de sok autószerelő vonja ezt kétségbe, hiszen az autók régebben is kényelmesek, gyorsak voltak, a mai feleslegesen túlbonyolított típusok esetében pedig már a fékbetétek cseréjét sem lehet egy számítógép rácsatlakoztatása nélkül elvégezni.

A gépkocsiknál az elektronikai problémák amúgy is mindig az "elvarázsolt" kategóriába voltak sorolva. A kábelek, csatlakozási pontok, érzékeny részek nagyon sok nehezen kideríthető hibát okoznak, amit az anyagok és alkatrészek nem megfelelő minősége, a költségek visszafogása tovább fokoz. Egy zárlatos kábelköteg, vagy egy oxidálódott csatlakozó sokszor régen még az út szélén javítható volt, ma már viszont szó sincs erről. A mai világban ilyenkor már a gépkocsi számítógépe is fals információt kap, aminek következtében a gépkocsi gyakran egyszerűen leáll, és gyári szervizért kiált. A megállást tehát egy teljesen primitív, banális hiba is okozhatja, amivel "normális esetben" tovább lehetne haladni, és nem kellene a hidegben gyerekekkel együtt várni a segítséget egy messzi, elhagyatott helyen. Az ilyen szituáció a számítógépektől való függésünk eredménye.

De térjünk vissza egy pillanatra a Toyotához. A 2010-es Prius esetében tisztán szoftveres a probléma amit a gyár frissítéssel tud megoldani. Hibrid meghajtású autóról van szó, amely esetében szakértők szerint a rendszer bonyolultsága indokolja a számítógépes vezérlést. Azonban a hiba a Prius esetében nem a hajtásláncot, hanem a fékeket érinti, ami kétségtelenül igencsak kritikus pont: a Priust vezető olyamit érez, hogy elmegy a fékhatás. Lényegében tehát azt lehet mondani, hogy immár autóvezetés közben is az életünk egy számítógép kezében van, mivel a fék vezérlése is ezen keresztül történik. Ismerve a számítógépekkel kapcsolatos állandó problémákat, ez sokaknak nagyon rossz ómen, és inkább szeretnének a fékpedál alatt egy hagyományos, egyéb rendszerektől független mechanizmust érezni.

Viszont a számítógépes irányításnak köszönhetően sok apró finomságot meg lehet csinálni, amit anélkül nem. A blokkolásgátló, a kipörgésgátló, a menetstabilizátor, vagy hogy kanyarodásnál a belső kerekeket finoman befékezik csökkentve a fordulókört, mind megkönnyítik az életünket. Rengeteg baleset lesz elkerülhető, ha a luxuskategóriánál lejjebb, a tömegautók szintjén is alapfelszereltség lesz az ütközést figyelő kamerarendszer, mely automatikusan befékezi az autót, ha akadályt lát maga előtt.

Azonban a tervezők itt nem állnak meg, a folyamat folytatódik. A Nissan és a General Motors olyan kísérleteket folytat, ami lehetővé teszi a gépkocsi okostelefonnal történő vezérlését. Lehetővé válna például a belső hőmérséklet (klíma), és elektromos autók esetében a feltöltés, vagyis "tankolás" előre programozása. A vezeték nélküli megoldásokat ismerve az biztos, hogy az ilyen dolgok továbbfejlesztésének csak a fantázia szabhat határt, miközben azt is nagyon jól tudjuk, hogy ezek a rendszerek mennyire sérülékenyek. A jelek szerint ennek ellenére a jövő autóit szoftverek és vezetéknélküli eszközök fogják vezérelni. A témát ismerők el tudják képzelni, hogy ez milyen sérülékenységet jelenthet külső behatolók, vagy tipikus hibák esetében.

A kérdés az, hogy jó lesz-e ez nekünk, vagy esetleg jobb volt régen. Ugyanis kétségtelen, hogy mechanikai szempontból is fejlődek a gépkocsik, és a húsz évvel ezelőtti technikai színvonalnak köszönhetően a motorok és egyéb mechanikai fődarabok sokkal tartósabbak és megbízhatóbbak, mint régebben. Az autók esetében pedig ez a fontos, éppen ezért sok szakértő azt kérdezi, mit keresnek számítógépek és szoftverek ilyen mennyiségben a mai autókban?