Kiadó: Capcom
Fejlesztő: Airtight Games
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel 2,4Ghz vagy AMD 2,0 GHz CPU, 256 MB V-RAM, 1 GB RAM, 10 GB HDD
Ajánlott: Core 2 Duo E6600 2,4GHz vagy Athlon 64 X2 Dual Core 3600+ CPU, 512 MB V-RAM, 2 GB RAM, 10 GB HDD
Hasonló játékok: nincs
Kategória: külsőnézetes akciójáték

A Bermuda-háromszög, vagy más néven az Ördög-háromszöge, a világ egyik legnagyobb rejtélye. A Bermuda szigete, Puerto Rico és Miami által kirajzolt területet hajók és repülőgépek különös eltűnéséért tették felelőssé. A mai napig nincs egyértelmű magyarázat az ott történtekre. Sokan természetfelettiként emlegetik az eseményeket, mások a földönkívüliek meglétével támasztják alá teóriáikat, de akadnak egészen hihető, tudományos magyarázatok is, amelyek szimplán az emberi fantáziának tulajdonítják a Bermuda-háromszög rejtélyét.

Higgyünk bármiben, a rejtélyes Atlanti-óceánon megtalálható területet a második világháború idején kezdték el történetekkel felruházni, bár sokkal korábbról, már Kolumbusz korából is vannak feljegyzéseink az ott történt különös eseményekről. Mivel a rejtélyes dolgokról lehet a legjobb ötleteket, történeteket és ezáltal videojátékokat készíteni, csak idő kérdése volt, hogy mikor dolgozza fel egy merész fejlesztőcsapat a témát. Az Airtight Games megtette, így Dark Void név alatt, interaktívan kereshetünk választ a háromszög által felvetett kérdésekre. Sajnos azonban sem a válaszok, sem a megvalósítás nem nyerték el maradéktalanul a tetszésünket.


A történet főhőse Will, aki az 1930-as években egy teherszállító repülőgépen szolgál pilótaként. Egy takaros kis menyecskével és egy jó barátjával a fedélzeten éppen egy fontos rakományt szállít, mikor a Bermuda-háromszög fölé kerül, ahol műszerei megbolondulnak, és gépe felett elveszti az irányítást. A zuhanásért azonban nem csak a megmagyarázhatatlan esemény, hanem egy ufószerű tárgy megjelenése is okolható. A földet érés bár nem volt könnyed és zökkenőmentes, Will, valamint kis barátnője túlélték, és nem telik bele túl hosszú időbe, hogy kiderítsék, mi folyik ott, ahol vannak.

A Bermuda-háromszög a játék szerint egy párhuzamos dimenzió, ahol a The Watchers nevű, rendkívül fejlett technológiával rendelkező, leginkább a robotokra hasonlító népség az úr. Hogy kik ők? Történetük sok-sok millió évvel ezelőttre nyúlik vissza, egy olyan világba, ahol felsőbbrendű lényként voltak tisztelve. Az emberiség néhány tagja, kiknek sikerült természetfeletti erőre szert tenniük, viszont megelégelte uralkodásukat, és a sokat emlegetett háromszögbe száműzte őket, hogy ott csendben és nyugodtan készüljenek a visszavágóra.

A Bermudában azonban nem csak ők, hanem hozzánk hasonló módon odakerült emberek egy csoportja is él, akik amellett, hogy lázadóként próbálnak életben maradni, most hősi harcot is vívnak a Watchers fajjal. Úgy látszik, hogy mindenki a mi érkezésünkre várt, hiszen alig értünk oda, máris fenekestül felforgattuk a párhuzamos dimenziót. A célunk tehát adott, teljesítése pedig kötelező, hiszen csak így juthatunk ki a háromszög fogságából.


A Dark Void egy felettébb érdekes koncepcióból építkezik, enyhe sci-fi hatásokkal ötvözve a valóságos rejtélyt, amely roppant érdekesen indul, ám sem a történet, a játék menete pedig pláne nem bontakozik ki előttünk úgy, ahogyan azt ezek után elvárnánk. A sztorit talán felesleges tovább boncolgatni, a játék más részeit azonban érdemes közelebbről is megvizsgálni, hiszen bár majdnem minden egyes részlete félresikerült, látszik, hogy nem az ötletek hiánya okozta a bukást. Kezdjük talán ott az egészet, hogy behatároljuk a stílust.

Már itt nehézségekbe ütközhetünk, hiszen alapjaiban véve egy hátsónézetes akciójátékról beszélünk, a Dark Void mégsem csupán ennyi, hiszen nem csak a földön futkározva, fedezékről-fedezékre ugrándozva éljük át a három nagy fejezetre tagolt sztorit, hanem a levegőben hancúrozva is. Főhősünk ugyanis az első fegyverei után hamarosan megkapja a hátára szerelhető rakétáját is - a későbbiekben jetpack -, amellyel nem csak szabadon szárnyalhatunk a felhők között, hanem lebeghetünk, óriási szakadékokat ugorhatunk át.

De a legjobb mégis az, hogy az átlagos játékokban megismert horizontális játékmenetet ezzel a repülő alkalmatossággal átalakíthatjuk vertikálissá, legalábbis akkor, amikor a program ezt hagyja. Ennek hála, sokszor olyan nyaktörő helyzetekbe kerülünk hősünkkel, hogy kell néhány másodperc ahhoz, hogy rájöjjünk, merre van az előre és merre van a hátra, de úgy általában a vízszintes. Aki játszott már esetleg a Shattered Horizon nevű nagyszerű alkotással, és ott megtapasztalta a súlytalanságot - esetleg emlékszik a Dead Space ezen részeire -, az máris tudja, miről van szó.