A szívpanaszok vizsgálatára általában elektrokardiográfiai (EKG) készülékeket használnak. Ám a drága berendezések csak a jól felszerelt egészségügyi intézményekben állnak rendelkezésre, és igénybe vételükhöz a legtöbb helyen beutaló szükséges.

Hirdetés

Ezt váltja ki a 3M Littman elektronikai vállalat által feltalált Electronic Stethoscope 3200 elnevezésű szupersztetoszkóp és a hozzá fejlesztett cardioscan szoftver. A szívhangok észlelésével egyidejűleg a készülék korongjára szerelt kis adó vezeték nélküli elektronikus (blue tooth) hálózaton keresztül a háziorvos laptopjába továbbítja a hallható dobbanásokat és zörejeket. A laptopba telepített szoftver azután a hallható hangokat olyan görbéken is megjeleníti, amilyeneket a nagy EKG-készülékek produkálnak.

A görbék később ismételten és lassítottan is lejátszhatók, kinyomtathatók, lemezre archiválhatók és e-mailen a kardiológiai központba is továbbíthatók. A már forgalomba került és a Popular Science folyóirat 2009. decemberi számában is bemutatott készülék 765 dollárba kerül. A gyártók számítása szerint csupán az Egyesült Államokban évente nyolcmillió EKG-felvételt és ugyanannyi utat válhat ki: ezáltal 9,4 milliárd dolláros költség takarítható meg, ami jóval több a szupersztetoszkópra fordítandó összegnél.

Az orvosok "rangjelzése" a nyakukban viselt sztetoszkópjuk, azzal különböztetik meg magukat a nem doktorált egészségügyiektől. A 190 évvel ezelőtt Hyacinthe Laënnec által feltalált és először 1819-ben alkalmazott gyógyászati segédeszközzel ellenőrzik a két kis pitvarból és két nagyobb kamrából álló szív működését. A szív fölé helyezhető hallgatókorongja által észlelt hangot csöve felerősítve továbbítja a két fülhallgatóba.

A percenként 72-szer összehúzódó, csupa izom nagykamra az aortákon, az ütőereken át préseli, továbbítja a vért a testünkbe, és a vénákon, visszereken fogadja vissza. "Ténykedését" jól hallható kisebb, dubb, majd egy hangosabb DUBB dobbanás jelzi. A sztetoszkóppal nem csak ezek a hangok észlelhetők, hanem a működésével együtt járó szívzörejek is. A tapasztalt kardiológus, de egy gyakorlott háziorvos is ezekből következtethet a szívbillentyű-működési rendellenességekre, esetleges érdugulásokra vagy áteresztésekre.

Amennyiben gyanúsak a zörejek, ma már olyan intézménybe irányítják a pácienst, ahol az elektrokardiogrammot képernyőre rajzoló vagy mindjárt papírra nyomtató készüléket alkalmaznak, amely a kardiológus fülénél is egyértelműbben diagnosztizálja a szív működését. Miként az új szupersztetoszkóp is.