Minden adatot megmentett a mágnesszalag-bizottság, miután a pártállami rendszer állambiztonsági szolgálatainak mind a 18 adathordozóra mentett informatikai adathalmazát le tudta tölteni a szalagokról - mondta Barczi Imre, a munkabizottság tagja a hétfőn Budapesten tartott Mágnesszalag, dossziétörvény című vitán.

Hirdetés

Ezek a fájlok mintegy 40 megabyte-nyi információt tartalmaznak, amelyek 10 ezer hagyományos terjedelmű gépelt oldalt jelentenek, de valószínűleg ennél sokkal több rövidebb, akár százezer felvett adatcsoport is lehet rajtuk. Ezeket - anélkül, hogy a bizottság megismerte volna tartalmukat - az informatikai szakértők átírták DVD-kre, amiket már biztos, hogy a későbbiekben nem lehet manipulálni - közölte. Az informatikai szakember kitért arra, hogy a már megmentett adatok kódolása mindössze néhány száz munkaórába kerülne, ám azok most a Nemzetbiztonsági Hivatalban vannak, mint titokgazdánál. Az intézményen múlik csupán, hogy mikor és milyen formában kerülnek majd ezek az adatok a nyilvánosság elé.

Munkájuk közben akadtak "a szalagok rossz állapotából fakadó mechanikai problémák", amiket sikerült megoldani. A leolvasást kizárólag a Nemzetbiztonsági Hivatalban kellett végezniük, amihez a megfelelő számítástechnikai apparátust is be kellett szerezniük. Stefano Bottoni, a romániai Nemzeti Emlékezet Intézet munkatársa az ottani kutatási lehetőségekről elmondta: országukban a helyzet liberálisabb, mint Magyarországon, ugyanis "nem kell perektől tartani azoknak, akik ügynökökről publikálnak".

Beszélt arról is, hogy egészen 1999-ig elhúzódott náluk az átvilágítási törvény megszavazása, ám ennek gyakorlati megvalósítása 2006-ig meglehetősen lassan haladt. Ennek során 18 folyókilométernyi iratanyag került át az erre szakosodott levéltárba, ám a folyamatra rányomta bélyegét az, hogy a rendszerváltás utáni nemzetbiztonság szervezet határozta meg hogy mely dossziék kerülhettek a közgyűjteménybe.

Utalt arra is, hogy "1963-tól bizonyíthatóan nem voltak a romániai Belügyminisztériumban szovjet tanácsadók, ezért itt Moszkva tudta nélkül intézték a dolgokat". A kommunista diktatúra azonban a román állampolgárokat a legmesszebb menőkig felhasználta az állambiztonság szolgálatában, például a külkapcsolatokban mindenki egyúttal tiszt is volt. Meglátása szerint ezért a rendszerváltás után nem lehetett őket azonnal leváltani, mert akkor Románia addig jó diplomáciai rendszere felborult volna.

Bukovszky László prágai történész arról tartott előadást, hogy Csehországban 20 folyókilométernyi irat került a levéltárba, az ottani nemzetbiztonsági hivatal mindössze 4,5 százaléknyi dossziét tartott meg magának. Sőt, a publikussá nyilvánított iratokból az egykori Csehszlovákiából mintegy 900 ezer emberre vonatkozó adatot feltettek az internetre, és ott mindenki megtalálhatja az általa keresett személyt és a hozzá tartozó levéltári segédletet.

Keszeli Tamás szlovákiai történész közölte: náluk is van egy internetes keresőprogram, amelyen be lehet azonosítani az egykori ügynököket, társadalmi kapcsolatokat. Elmondása szerint náluk is volt számítógépes nyilvántartás a hálózati személyekről - párhuzamosan a kartonokkal - már a hetvenes években a pártállami időkben, noha ezt nem mindig vezették precízen a titkosszolgálati alkalmazottak.

Krzysztof Persak lengyelországi történész kiemelte: a 2000-ben létrehozott, varsói székhelyű lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete nem csak levéltárként, hanem oktatási intézményként is dolgozik, illetve 2007-től átvilágítási tevékenységet is folytat. A náluk őrzött 88 folyókilométer iratanyagból mindössze fél százalék a titkosított. A levéltárban fellelhető adatok alapján már bírósági eljárások is zajlottak, ennek alapján mintegy 400-an feleltek pártállami tevékenységükért Lengyelországban.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »