A 2000 és 2003 közötti úgynevezett New Economy válság idején egy fiatal nőt is kirúgtak a Szilicíum-völgyben. Akkor még senki sem sejthette, hogy néhány esztendő múlva sikeresen tér vissza az IT-világba.

Hirdetés

Mitchell Baker nem kesergett túlzottan, hanem hazament és a régi ötletein kezdett el dolgozni. Ezek egyikéből jött létre később a Mozilla Alapítvány. A szervezet által kifejlesztett Firefox egyre sikeresebb. Ugyan a sebességet tekintve megelőzi a Chrome, de egyre több hivatalban térnek át a szoftverre vagy ajánlják a használatát. Baker számára nem volt idegen a böngészők világa, hiszen az 1990-es években fiatal ügyvédként a Netscape cégnél dolgozott.

"Már fiatalon megfertőződtem az internet vírusával, mert én ezt a jelenséget csak így hívom. Állandóan sci-fi könyveket olvastam, voltak köztük orosz művek rosszul lefordított kiadásai is. Sok kiadványban olyan extrém módon hálózatba kötött társadalmakról volt szó, ahol az információ szabadon áramolhatott. Éppúgy, mint ma a világhálón. Olyan ez, mint amikor valakinek maláriája van, semmit sem tehet ellene" - szögezte le a szakember.


A Netscape akkor élte a fénykorát, a World Wide Web úttörőinek egyike volt. Évek múlva azonban szembekerült a Microsofttal és annak vezetőjével. Bill Gates felismerte, hogy cége nem zárhatja ki az életéből az internetet, ezért úgy döntött, hogy egy hasonló programot fejleszt ki, mint a Netscape. Kifejlesztették az Internet Explorert, amit a Windows operációs rendszerekkel együtt jutott el a felhasználókhoz, így nem csoda, hogy csak kevesen töltötték le a Netscape-et. Az európai és az amerikai versenyügyi hatóságok csak lassan reagáltak az új helyzetre és mire eszméltek, a Netscape gyakorlatilag eltűnt a piacról.

A cég öröksége azonban megmaradt, köszönhetően egy egyszerű, de nagyszerű lépésnek. A Netscape vezetői úgy döntöttek, hogy a szoftver forráskódját mindenki számára elérhetővé és módosíthatóvá teszik. Így alakult ki a Mozilla és a program élére Mitchell Baker került. "Kell, hogy legyenek olyan dolgok is az interneten, amik nem csak az üzletről szólnak" - jegyezte meg az alapítvány vezetője és ez a mondat tökéletesen tükrözi a szervezet szemléletét.

A nyílt forráskód ötlet azonban már túl későn érkezett a Netscape megmentéséhez, és Baker 2001-ben megkapta felmondólevelét. Azonban a program emiatt nem állhatott le. A lakásában egy szobát rendezett be központnak és onnan koordinálta a munkát. "Gyakran azt csinálom, amihez senkinek sincs kedve. Egyszer egy hetet fordítottam egy olyan irányelv kidolgozására, amelyben leírtam a kezelőfelület kiválasztásának folyamatát" - emlékezett vissza Baker. 2003-ban hagyta ott végleg az AOL-t, majd kis idő múlva megalapította a Mozilla Alapítványt és megvásárolta az AOL-től a szükséges jogokat.

Bár minden jel arra mutatott, hogy reménytelen vállalkozásba fog, hiszen tízből kilenc számítógépen az Internet Explorert használták, a szakember nem adta fel. Mindig a tökéletességre törekedett, már iskolásként is. Hosszú fejlesztések eredményeképpen megszületett a Firefox, aminek az első végleges változata 2004-ben mutatkozott be. Az alapelv megmaradt: a forráskód 40 százalékát önkéntesek fejlesztik, a fennmaradó részt az alapítvány 250 munkatársa.

Hiába azonban a siker, komoly viharfelhők gyülekeznek a Mozilla feje fölött. Jelenleg ugyanis a szervezet bevételeinek a 90 százalékát a Google adja, azért, hogy az ő keresője legyen az előre beállított startoldal. Megjelent azonban a Chrome és a vállalat a 2011 őszén lejáró támogatását várhatóan nem hosszabbítja meg. "Alternatívákat keresünk" - hangsúlyozta Mitchell Baker. Feladni biztosan nem fogja.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »