 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Kiló húsz deka lett, maradhat?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Jónapot kívánok! Kérek szépen húsz deka párizsit és egy kilo atomreaktort. Köszönöm szépen! 
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Súlyos tévedés ilyen számításokat leírni. A gépek méretével nem lineárisan és nem is köbösen alakul a teljesítményük. Elég csak egy szivattyúra és motorra ránzéni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Nos, ha 200.000 embernek az atomreaktora 21.500 tonna, akkor 10 ember atomreaktora hármasszabály alkalmazásával 10x21.500/200.000 annyi, mint 215 / 200 annyi, mint kb. 1 tonna. Ezt már a hátukon is feviszik a fiúk, nem igaz?
(Majd halgatyó ellenőrzi a számításokat :-D)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"The floating nuclear power station is a non-self-propelled vessel with a length of 144 metres (470 ft) and width of 30 metres (98 ft). It has a displacement of 21,500 tonnes[1] and a crew of 69 people.[2]
Each vessel has two modified KLT-40 naval propulsion reactors providing up to 70 MW of electricity or 300 MW of heat, enough for a city with a population of 200,000 people. It could also be modified as a desalination plant producing 240,000 cubic meters of fresh water a day.[1][3] Another modification will be supplied by two ABV-6M reactors with a capacity of around 18 MWe (megawatts of electricity).[4] Also, 325 MWe VBER-300 and 55 MWe RITM-200 reactors have been mentioned as potential reactors to use for the floating nuclear power station.[5]"
200 ezer embernek, tetszett hallani?
Nos, 10-100 embernek akkor elég egy iciripiciri atomreaktor is.
A ruszkiknak vannak is terveik, hogy a Marsra felcipeljenek egy atomreaktort, én is beidéztem ide valahová, nem fogom saját magam ismételgetni.
Kara kánként folytatom tanításom.
 |
Valakinek lentebb ez a mániája.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
De. A tengó súlypontját az atomreaktor határozza meg, de nagyon kemény. 100 tonnás nagyságrenben van a reaktro tömege. Ha akarod, akkor próálok adatot keresni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
miért kéne bármit is gyártani a Holdon?
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
"Csak néhány száz tonna egy olyan"
Az atomtengókon nem hiszem, hogy több 100 t-ás atomreaktorok lennének.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Vegyük sorba. Bányászni kell. Aztán törni az anyagot. Aztán szállítani. Az emberiség nagyrészt fémeket és műanyagot használ ma a fa mellett. Egy műhelyszintű nyamvadt fémöntöde üzemeltetése is lehetetlen kategória ma.
Az atomeraktor hogyan kerül oda? Csak néhány száz tonna egy olyan és a méretei olyanok, hogy te nem csomagolod be 1:1-ban rakétába. Összeszerelni egy örökkévalóságig tartana odafent.
Elékpesztő, hogy mennyire nem látjátok a problémákat. Tényleg nehéz belátni, hogy azon agyalnak ma, hogy a Holdon 2-nél több ember tovább maradhasson, mint pár nap? És már ezen kezdünk elhasalni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Hogy jön az ellensúlyos parittya ahhoz, hogy valamit gyártani kell a Holdon?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
"Amerika globális tudományos és műszaki vezetése forog kockán..."
És akkor mi van, ha nem Amerika fog vezetni? Vége lesz a világnak, vagy mi? Műszaki téren azért a Japánok sok mindenben jóval fejlettebbek az USÁ-nál. Csak éppen nem verik vele állandóan a mellüket. A legjobb és legtöbb informatikus Indiából jön. Meg még van egy csomó terület, amin nem Amerika vezet. Mondjuk morális téren.
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
|
ISS-en azoknak a paneleknek a nagy része nem napelem, hanem radiátor...
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
Nos, utána kéne számolni, de van egy gondolatom. Szóval ha közel lövöd a Naphoz, és ott nyitod ki, akkor felgyorsul, de a felgyorsulással - mivel a Nap nem pontszerű fényforrás, és a vitorlának is mérete van - ahogy egyre gyorsul, egyer kevésbé gyorsítja, mert egyre távolodik, és exponenciálisan csökken a fénynyomás, így nem lehet egy bizonyos határnál feljebbvinni ezt a sebességet, persze ha végtelen ideig gyorsul, akkor a határ a csillagos ég, de belátható időn belül ez sem túl jó megoldás. Az irányíthatóságával van mégis a legnagyobb baj, gyakorlatlag az egyszer valahogy van, és meg van szopva. Az ionhajtóműnél legalább a gyorsulás mértéke álandó, és nem csökkenő gyorsulásról beszélünk.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Nem az ár a probléma. tudtommal egyelőre nemzetközi szerződés tiltja ezeket.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
A gyártási folyamatok nagy része azért föggetlen a gravitációtól, és álltalában vannak alternatívák. Néhány folyamatnak pl.: egykristálynövesztés meg kifejezetten kedvez az alacsony gravitácíó. Az alacsony légnyomás se túl veszélyes mert sok folyamat alapból zárt rendszert követel amelyek nem azokat zártá lehet tenni. A felszin alatt meg a sugárzástól is védve lenne. Energiát nukleáris erőművel lehetne megoldani olyannal ami az atomtengeralattjárókban van. Tudom nehéz, de a tömegének nagyrésze szerkezeti anyag. Azt pedig a holdon is elő lehet állítani. Amíg ez meg nem épül vannak nagyteljesítményű nukleáris elemek. És ezeknél van hulladék hő is amit fel lehet használni más folyamatokhoz.
Ha azt mondod hogy jó de mind ez sokba kerül, igen sokba. De nem a technológiai megvalósíthatatlanság miadt nem csinálják.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
nem hinném, hogy olyan sok energia kéne egy ellensúlyos parittyához, közegellenállás nélkül.
van az a verseny, Tokai Challenger talán, amiben ilyen kis napelemes ótókák mennek bazi gyorsan. szóval szerintem elég sok energiát adhat egy napelem. főleg a zűrben, az ózonréteg és több kilóméternyi levegő árnyéka nélkül.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
Az a baj az űrkutatással, hogy nincs semmi állandó ami motiválná a vezetőket. Ők pénzben gondolkodnak elsősorban, nagyon sok ember így tesz, tulajdonképpen legnagyobb részt a pénz iránti vágy(vagy valami amit abból meg lehet venni) hajtja előre a társadalmunkat. Többi állandó tényező úgy gondolom nem játszik jelentős szerepet. Az űrkutatás első aranykorában azért volt jelentősen nagyobb a támogatottsága, mert nemcsak a pénz számított, hanem az, hogy megmutassák mire képesek, kivívják mások tiszteletét és elismerését, megmutassák ki a faszagyerek. Szóval a politikai haszon, azaz több választó, jobb kapcsolat más országokkal, vesztes ellenfeleket sújtó negatív hatások és tengernyi hasonló közvetett haszon. Ez mondjuk nem állandó dolog, de azért ez is valami. Mivel a holdat már ellőtték, a következő ilyen kihívás, ami ilyesfajta hasznot hoz, a Mars lenne, de ez a kihívás jóval nagyobb, úgyhogy nembiztos ,hogy megéri. Biztos nem 4 éves projekt, a versenytársak sem valami aktívak. Úgyhogy amíg vagy nem lesz 4-8 éves kilátásban a Marsraszállás vagy nem zárkóznak fel az ellenfelek, azaz amíg nem jelentenek fenyegetést az USA nagyhatalmi pozíciójára nézve, addig nem lesz itt második aranykor. A holdra szállás más országok részéről szerintem talán jelenthet még ilyesmi fenyegetést, de az is lehet, hogy csak szimplán telenyomják a sajtót ilyesmi címszövegekkel: Kína 50 év után utolérte a 70-es évek USA-ját, az oroszok végre holdra szálltak, ideje volt már.
Valamilyen szinten azért fenntartják, mert ha bezárnák a bazárt az azért nem vetne jó fényt rájuk + pazarlás is lenne kidobni az infrastruktúrájukat(erre specializált szakemberek, kutatóközpontok, intézmények).Tökmindegy, miután lelövik a következő ilyen kihívást ugyanaz fog történni mint, ami most történt, behal az egész.
Ezért jelentene nagy lökést az űrkutatásnak, ha megérné anyagilag kutatgatni ott. Talán ezért gondolta az elnök úr, hogy jó lenne erősíteni a privát szektort, mert ők úgyis pénzben gondolkodnak. Olyan úton indulnak el, ami megéri, vagy láthatólag meg fogja érni. Űrturizmus most az egyetlen ilyen dolog ami láthatólag megéri valamikor soká. Ha minden jól megy akkor dől majd a profit. Az a profit a fejlesztésekre, bővítésekre költődik majd. Ha elég fejlettek leszünk talán majd megéri mást is csinálni, pl bányászni, kolóniákat fenntartani. Az állami szektor meg csökkenti a költségeket, mivel a privát szektor majd ellátja technológiákkal és eszközökkel, ha már elég erős lesz. Szal nem kell kockázatot vállalniuk, nem kell infrastruktúrát sem kiépíteniük az adófizetők drága dollárjaiból. Az a pénz mehet majd az új lopakodó bombázó/tengeralattjáró/harci robot gyártásába. Vagy akár maradhat az űrkutatásban is, de átszervezve másra költenék. A lényeg ,hogy a privát szektor az űrkutatásban növeli az állam lehetőségeit. Itt tulajdonképp nem csak privatizálásról van szó és nem minden kerül a privát szektor kezébe. Az állam továbbra is menni fog a marsra és az aktuális elérhető kihívásokat igyekszik majd elérni. Szerintem, szerinted?
|
Szerintem működőképes. Sajna ha jól emlékszem a legutóbbi ilyen űrhajó elveszett a kilövésnél a hordozórakéta hibájából. Ugyanakkor szerintem zsákutca, nem lehet belőle annyit kihozni, mint a jelenlegi favorit hajtóművekből. Nem helyettesítheti azokat. Naphoz közel hatékony csak és nagyon nagy vitorlára van szükség, nappal szemben nem is m1. Azért mondjuk érdemes fontolóra venni, mint kiegészítő meghajtás a naprendszer peremére induló küldetéseknél.
|
amúgy meg kapja be obama, többet vártam tőle, nem azt, hogy a fejlődés útjába áll.
bár már az is fejlődés lenne ha a nagyhatalmak rájönnének a háborúzás feleslegességére és közösen tolnák a szekeret.
|
nem kell annyira beszarni. cd-t is sok cég gyárt és minden lejátszó ismeri. a kulcsaszó a szabvány, mert hiába építesz űrhajót, ha kilincset raksz az ajtóra, nem tudsz bedokkolni az iss-re. nyilván vannak és lesznek követelmények, csak itt egy csavart nem 20 ember tervez és 10 gyárt le 5 becsavar és 3 ellenőriz, hanem hatékonyabb és olcsóbb alkatrészekből hozzák ki ugyanazt. negyven éve az apollókban annyi tudás se volt mint ma egy tudományos számológépben. a technika most is meglenne felmenni, csak annyira túlbonyolítottak és túlbiztosítottak már minden rendszert, hogy nincs ember aki átlássa a következményeket, ha kiég egy led.
|
Mi a véleményetek a napvitorlásokról?
"Ha meg tudá közelíteni az Napot csukott vitorlákkal, ott kinyitva azokat, rettenetes sebességre tuda gyorsulni." - így olvastam egy ősmagyar rovásírásos feliratban.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
A ISS-nek elég brutális méretű paneljei vannak. Mégis mire elég? Arra, hogy csak éppenhogy életben tarthasson huzamosabb ideig kb. 8 embert és a rendszereket, amivel dolgoznak. Akkor szerinted ipari termeléshez mennyi kellene? Kérlek fejtsd ki pontosan, hogy mekkora teljesíményről beszélt te / m2.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Béni elvtársnak úgy látszik már nem ugrik be, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetet a republikánusok okozták. 2000-ben 95 milliárd dolláros éves költségvetési többletből csináltak hangyaszorgalommal, két háborúval ezermilliárdos hiányt. Aztán vették a kalapjukat, és a feketének otthagytak egy trágyadombot eltakarítani (ahogy szokták, milyen ironikus ez a történelmi párhuzam).
Mondjuk (őszi)Barack is eléggé SZDSZ-esen kezeli a problémát, gyorsan kinyír egy projektet, ami hosszútávon jár csak hatalmas haszonnal, és iszonyú sokáig tart a nulláról újra felépíteni. Helyette viszont még több pénzt öntött a hadseregbe.
Woodrow Wilson, Shimon Peres, Yitzhak Rabin, Yasser Arafat, Lê Ðức Thọ, Henry Kissinger, Mikhail Gorbachev, mi a közös a felsorolt nevekben? Már azon kívül, hogy ha németek lettek volna, Nürnbergben kötél általi halálra ítélték volna őket. Talált, mind kaptak béke-Nobel díjat! Ehhez a diszes társasághoz csatlakozott Barack Obama. Ezek után ne mondja senki, hogy nem érdemelte meg! :)
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Engem Gyurcsányra emlékeztet.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Miért, Obama szerinted melyik magyar politikusra hasonlít leginkább?
|
Érdekes a meglátásod, én elsőre nem is gondoltam hazai párhuzamra, mindössze Obama tevékenységének hatásait akartam illusztrálni. Úgy látszik azonban, hogy hasonló politikai beállítottságú emberek hasonló károkat tudnak okozni a világ bármely országában. Olyan ez is, mint az a kijelentés, hogy a világegyetem törvényei mindenütt ugyanazok.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Béni, ez mintha magyar név lenne...
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Indiana News (www.indynews.com)
„Tisztítja fegyvereit” egy republikánus szenátorjelölt Indianapolisban – írja az Indiana News. Richard Behney, aki vízvezeték-szerelő cége éléről csupán pár hónapja érkezett a politikai küzdőtérre, egy fegyvertartási jogokért kiálló csoport előtt tett igen különös megjegyzéseket.
„Üzenetem van Barack Hussein Obama és Evan Bayh (a helyi demokrata szenátor, akinek helyére Behney pályázik) számára: 2010 nem a kihívás, hanem a nagytakarítás éve” – mondta a fegyvertartók előtt. „Remélem, hamarosan új arcokat fogunk látni, mert ha nem, akkor úgy érzem, ideje kipucolni a fegyvereket, és készülni a nagy előadásra. Komolyan beszélek” – mondta a republikánus politikus a YouTube-ra is felkerült előadásában.
Behney később azt nyilatkozta egy televíziós interjú során, hogy senkit nem akart megfenyegetni, csupán az indianai lakosok véleményét és félelmeit szerette volna hangsúlyozni. A politikus kifejtette, úgy véli, a felelőtlen és határtalan kormányzati költekezés Haiti sorsára juttathatja az Egyesült Államokat, összeomlott gazdaságot és társadalmat hagyva maga után. Egy ilyen állapotba került államban pedig csupán a fegyverek védhetik meg a polgárokat.
„Ha az ország tovább halad ezen az úton, szó szerint saját magunknak kell majd megvédeni családjainkat” – mondta Behney. A férfi három másik republikánus jelölttel együtt verseng a szenátorjelöltségért.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Itt a Földön talán vicc, de az űrben rohadt nagy hatásfokkal megy. Plusz a holdi sarkvidékek szinte állandóan napfényben vannak és még a víz is helyben van.
|
Álljon meg a nászmenet. Ahhoz, hogy te a Holdra menjél nem virutális pénzekkel kell játaszni. Valós, kézzelfogható, egyszer használatos és méregdrága cuccokkal tudod megtenni.
Azt se feledd, hogy alacsony gravitácóban még nem gyártottunk igazán semmit. Van bárkinek fogalma arról, hogy milyen ipari tevékenységet és hogyan lehet űzni 1/6 gravitációnál minimális energiával? Mert honnan veszel több tucat MW teljesítményt? Mert bizony egyen folyamatokhoz ennyi kell.
Jelenleg egy autószerlő üzemet nem tudnánk a Holdon üzemeltetni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Pénzben számolni ezeket a dolgokat - kapitális baromság. Látszik, hogy Obama segélyszervezetnél dolgozott, vagy lopta a napot, mert fogalma nincs a társadalmi problémákról.
Igazából, egy országnak azt kell eldönteni, hogy mik a stratégiai érdekei. Az űrkutatás stratégiai érdek. Akkor, el kellene fogadni, hogy a GDP mennyi %-a menjen erre: 1%, 5%. Utána ezt tűzön-vízen át tartani kell. A magáncégek űrturista projektjei jó dolgok, de mindent nem lehet privatizálni, pl. a hadsereget sem, ill. csak részben.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Te is tudsz valamit.
Én ledeket vásárolgattam mostanában, és tudva tudom, hogy a kínai ledek nem bírják majd 10 évig, de kit érdekel? Max. 5 év múlva úgyis elavult lesz az összes. Amire viszont nagyon kell figyelni: olyan eszközök, amelyeken magad vagy mások élete múlik!
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ipari mennyiségű felhasználáshoz az vicc mennyiségű energia. A napelem hogy kerül oda? Szép nagy tömeg.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
azt nem veszed figyelembe, hogy a pénz, mint olyan, nem létezik. ha ők kifizetnek mondjuk 100 milliárd dollárt (ha már nagyobb számot nem tudsz a 100 milliárdnál, akkor jó lesz ez is), akkor az előbb utóbb visszakerül hozzájuk. és lőhetnek ki még egy űrhajót, és még egyet, és még egyet. és ha elég sok anyagot felvittek, akkor építhetnek egy 'majdnem'teljesen önellátó rendszert ott. csak energia kell hozzá.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
"Energiát honnan lopnak hozzá?"
tudod a Hold és a Nap nem ősellenségek, és nem kergetik egymást, mint a mesékben, amiket az óvónéni mond nektek.
ez nem olyan, hogy a Föld a Nap és a Hold között van, és akkor leárnyékolja a Holdat. a Holdat is süti a Napocska. méghozzá nagyon. a nasas emberek meg bemennek a teszkóba, és vesznek napelemet. és máris lesz tengernyi energiájuk.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
egyszerűbb lenne, ha a Holdról szállnának fel az ionhajtóműves űrhajók.
amúgy még egyszerűbb lenne csinálni a Holdra egy ilyen bazinagy parittyaszerűt.
azzal szinte minimális energiával kábé fénysebességre simán fel lehetne gyorsítani egy jó nehéz űrhajót, és akkor már csak a fékezéshez kell üzemanyagot vinni.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
a német minőség már jó ideje nem egyértelműen igaz
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felelős **
* az a bolond aki nem hagyja magát kicsit sem azzá válni *
|
Én eléggé más véleményen vagyok. Eddig még nem találkoztam jó minőségű kínai termékkel. Egyedül amiben jobbak, hogy sokkal olcsóbbak. PL most vettem egy időkapcsolót, amik Kínában készültek kb. 2000 Ft környékén voltak, ami Németben készült volt 9000 Ft, a Kínai bírja 3 évig a Német meg bírja 15 évig.
|
A megújuló energiaforrások misztifikálása sem egy túl üdvözítő dolog. Megvan a maguk helye a rendszerben, a több GW-os nagyságrendű alaperőművi kapacitás lefedését inkább hagyjuk az atomerőművekre.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Sok esetben már jobbak. És már egy jó ideje konkurenciát okoznak az erurópaiaknak. Az, hogy az EU export olyan nehezen áll talpra jórészt annak köszönhető, hogy vannak területek, ahol a kínai áruk versenyképesebbek. A "made in chine" pedig már nem a bóvli jelképe. A csúcstechnológiát használó cégek nagyon nagy részének van kínai leányvállalata. Sőt, már nem egy kínai.
|
Szerintem ez nagy hülyeség. Magánszektor kezére adni egy ilyet felelőtlen dolog! Ott csak a pénz számít. Kötnek mindenkinek egy életbiztosítást, oszt ha felrobban menet közben kifizetnek x millió kárpótlást, úgy tesznek mintha javítanának valamin, és mehet a bolt tovább.
El tudjátok képzelni, hogy a magánszektorban a részvényesek eltűrik, hogy ne jöjjön a zsé hónapokig, mert valami 1 az ezerhez gixer becsúszott amire addig nem gondoltak, és ezért át kell tervezni részleteket?
A nagy túrót eltusolják, elbagatelizálják és mehet a menet folyhat a zsé! Csak akkor lenne biztonságos, ha kevés részvényes lenne, és teljes vagyonukkal felelnének a balesetekért.
Az lesz a kasa mikor 10-20 cég épít űrhajót! 3 nagy oprendszer sem képes kompatibilis és olyan lenni amire az életedet bíznád, itt meg ez csak egy icipici összetevője az egésznek, egy nagy katyvasz lesz az egész.
Azt sem értem, ha a más csinálja az űrhajót, akkor lehet hogy lesz új munkahely (bár jegyzem meg nem tudom miből, eddig sem a NASA hengerelte az acélt meg forrasztotta a paneleket, meg gyártotta az ic-ket), de akkor meg a NASA-tól rúgnak ki embereket és ugyan ott tartanak.
Ez ez Obama idióta, egyre inkább nem értem hogy lett ez elnök. Inkább a megújuló energiaforrásokba fektessenek energiát, abból lehet munkahelyet teremteni, jelzem ez Mo.-on is jól jönne, főleg, hogy a co kvótából befolyt összeggel lehetne is támogatni ezeket a munkahelyeket. |
Element Zero 
Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek.
"A programozó csak egy eszköz, ami a koffeint kódra alakítja át."
|
Nekem az a tapasztalatom, hogy a kínai áruk minőségben jobbak az 5 évvel ezelőtti kínai áruhoz képest. Még húsz év, és komoly problémái lesznek a európai piacnak...
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
A 6 db holdraszállás során számold ki, hogy mennyi tömeget vittek el oda és, hogy mi jött vissza. Mai áron 100 millárd dolláros nagyságrendről beszélünk.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Csak milyen infrastruktúra kellene a gyártásohz, hogy bármit a Holdon gyártsál le? Energiát honnan lopnak hozzá? :(
Jelenleg azon agyalnak, hogy egy átlagos család mennyiségű ember a Holdon képes legyen csak életben maradni és kutatgatni huzamosabb ideig.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Jelenleg olyan drága még a LEO pályára is felvinni és visszahozni valamit, hogy ha kész aranyrudakért mennél el csak a Holdig, még az sem érné meg. Vagy nagyon olcsón kellene repülni - űrszemét nélkül ! - vagy valami tényleg nagyon értékes és ritka anyagért kellene menni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
A 60-as évek táján fellőttek valami kis holdat. Tudtommal az mai napig odafent van, mint a legrégebben keringő űreszköz. Persze ma, mint már űrszemét.
Az akkori holdak nagy része felderítő hold volt. Azoknak alacsonyabban kellett leni az optikai akkori szintje miatt, hogy minél jobb képet adjanak. Mivel fotó kapszulákban jött vissza az anyag értelme sem volt olyan holdat felküldeni, ami évekig fent van, ha pár hét alatt előtta az összes anyagot.
A digitális KH műholdaknál már több éves élettartam volt a jellemző.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Hát sajnos manapság már nem is lehet jó és megbízható terméket kapni és ehhez ha nem is 100%-ban de köze van ahhoz, hogy Made in China felirat van rajta.
|
Azért a rephordozós része erős túlzás. Egy rephordozó éves üzemeltetési költsége 1-2 millárd dollár. Attól is függ, hogy a rajta leveő technika üzemeltetését is bele számolod -e vagy sem és, hogy a kísérő hajókat üzemeltetését is bele számolod -e. Akkor tovább nő a számla. Azért ennél elég sok ország költségvetése nagyobb...
Ettől függetlenül tényleg feltűnő az aránytalanság, de a 3 milliárddal növelést, azt nem az aboszlút védelmi költségvetéssel kellene összemérni. A NASA abszolút költségvetésével.
Eleve ott kezdődik, hogy a védelmi költségvetés több millió álláshely finanszírozását jelenti közvetlenül és áttételesen. A NASA közel sem mozgat már meg ennyi embert, nem az Apollo program korszakát éljülk. Egyfajta fajlagos költségvetésre kíváncsi lennék.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Egy 60% körüli Direkt NTR-nek fő baja az hogy 1000 fokos belépőéleket produkáló sebességgel fele annyi levegőt sem lehet keresztültekerni a hajtóművön mint amennyi kellene. Tehát vagy a reaktort olvasztod le vagy a gépet égeted el. A levegő csak kiegészítő betáplálásnak jó, mellette a tolóerő legnagyobb részét hajtóanyag hozzáadásával kell előállítani.
A direkt NTR-nél ráadásul a sugárszennyezés elkerülhetetlen.
|
Azért valjuk meg őszintén, egy nagyhatalom nem szívesen adná át a hatalmat a konkurenciának. Amerika idáid sok tekintetben úttörő szerepet vállalt -persze nem csak jószándékból - 0neház anyagi környezetű projektekben. Más országok meg csak élvezték a dolgot. Az elmúlt évek megmutatták hogy szeretne amerika ebből átadni vagy legalábbis több hozzájárulást más országoktól. A kínaiakról meg csak annyit hogy ők is emberek és nem sok külömbséget látok nyugati testvéreikhez képest. Ott basszák át az embert ahol tudják, csak ezt mosolyogva teszik amit a birkák be is opnak. Avagy ne bízz egy mosolygós ninjában. A világ ketté illetve háromra szakadása meg folyamatos az olaj kérdés csak egy része.
|
"a következő öt évben 6 milliárd dollárt fektet a magáncégekbe" - gondolom megint a Wall Street-i haverjai járnak jól..
Háború a nemzet ellen: http://docler.hu/video/160355 - http://docler.hu/video/160384 - http://docler.hu/video/160291 - http://docler.hu/video/160315
|
A magreakciót ott kint az űrben javasolták használni csillagközi utazáshoz, de azok nem fűtések, hanem robbantások.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"A másik dolog a hatásfok. Legoptimistább estben sem tudunk 35% feletti hatásfokkal átvinni a reaktor hőteljesítményét hasznos munkára, sem elektromos átalakítással (Vasimr-nak) vagy folyadékos hőcserélő körrel (Bussard-ramjet).
Hiperszonikus repülőnél egyszerűen nem lehet megszabadulni a hasznos teljesítményre fordulónál legalább kétszer több hulladékhőtől."
Ha a levegot futjuk kozvetlenul a reaktor hojevel es egy magas homersekletu reaktormagot hasznalunk (plutonium fast reactor), akkor a teljes homennyiseg a levegot futi, tehat a jarmuvet hajtja elore. 1200 megawattos volt a legnagyobb amit eddig epitettek.
Egy reaktort lehet ugy tervezni, hogy 30 perces az uzemideje es tobb szazszoros a leadott homennyisege. Energiatermelesre nem eri meg ilyet kesziteni, viszont raketahajtomunek jo.
"A radiátorokhoz túl nagy a légellenállás, a hajtóanyag csak a fúvóka hűtésére elég hőt tud elvinni. levegőnek történő hőátadásra sincs mód amikor hiperszonikus sebességnél a belépőélek eleve 1000 fok környékén vannak."
A reaktor hutese es a levego futese ugyan az, tehat innentol a reaktor teljes leadott homennyisege kozvetlenul a hajtomuvon ataramlo levegot melegiti. Nincs hulladekho, mert az elsodleges hutesi folyamat hajtja elore a jarmuvet. A general electric nuklearis sugarhajtomuve is ilyen volt az 50-es evekben, csak a ballisztikus raketak miatt vegul nem kerult sorozatgyartasra. Egyebkent egykoros volt, a reaktormagon vittek at a bearamlo levegot es a reaktor hutese generalta a toloerot.
Csak annyit irtam, hogy megoldhato, ha akarjuk. De egy hagyomanyos kemiai ram/scram jet-es hordozo (elso fokozat) es egy arrol inditott vasimir-t hasznalo urhajo sokkal olcsobb es konnyebben osszerakhato rendszer lenne. (es biztonsagosabb is) A technika megvan, csak nem hasznaljuk. De ha a scaled composites fele pegasus-bol epitenenek egy 4-szer nagyobb valtozatot, mar az is jo lenne, pedig az csak egy sima kemiai raketa. (es az egyik legolcsobb amerikai rendszer) |
Amúgy sem lehet mindent egy lapra feltenni.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Az eredeti felvetés ez volt:
"Amúgy pedig én egyvalamire koncentrálnám a NASA összes erőforrását és költségvetését: találjanak egy módot, hogy hogyan lehet nagy hatékonysággal és relatíve olcsón nagy tömeget Föld körüli pályára juttatni."
És erre ötleteltek az ion-hajtóművel, de ezek szerint te is egyetértesz abban, hogy nem fog felszállni a Földről ion-hajtóműves űrhajó 30 éven belül...
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Pályára juttató rakétáknál amúgy sem megengedett a nukleáris hajtóanyag, és ne is legyen.
Viszont lehetne nukleáris aksikat használni a bolygók kutatásánál, és akkor nem kellene röhögni a Spirithez hasonló roverek bohóckodásán.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Nincs egy nap.
A fölös hő elvezetése nélkül nincs egy perc sem a reaktorélettartam.
Ugyanis másodpercek alatt szétolvad az egész.
|
nem érted. ezt a teljesítményt csak rövid ideig kell tartani. a reaktorok pedig ahelyett, hogy egy éven át 1000 MW teljesítményt adnak le, le tudnak adni egy napig 365000 MW teljesítmény (kvp szerint. szerintem nem)
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
Csak én mondom, hogy ez jó?
A NASA élő kövületekkel van tele, akik sokszor tudósnak nevezik magukat, és akik imádják lenyelni a milliókat "fejlesztés" meg "kutatás" címszavak alatt. Ezzel a lépéssel sok ilyen vén hülye repül, és olyan embereknek, vállalatoknak is lesz esélyük bizonyítani, akiknek korábban nem adatott meg.
|
Nem. Ez teljesítmény. Ezért is van megadva wattban nem pedig Joule-ban ami ugye az energia (vagy munka ahogy tetszik).
A másik dolog a hatásfok. Legoptimistább estben sem tudunk 35% feletti hatásfokkal átvinni a reaktor hőteljesítményét hasznos munkára, sem elektromos átalakítással (Vasimr-nak) vagy folyadékos hőcserélő körrel (Bussard-ramjet).
Hiperszonikus repülőnél egyszerűen nem lehet megszabadulni a hasznos teljesítményre fordulónál legalább kétszer több hulladékhőtől. A radiátorokhoz túl nagy a légellenállás, a hajtóanyag csak a fúvóka hűtésére elég hőt tud elvinni.
levegőnek történő hőátadásra sincs mód amikor hiperszonikus sebességnél a belépőélek eleve 1000 fok környékén vannak.
|
"Namost ehhez képest egy nagy atomtengeralattjáró 200MW körül van egy átlagos atomerőművi blokk meg kb. 500-1000MW"
Viszont ezeket evek alatt adjak le. Ha 10-20 perces uzemidore tervezunk egy gyorsreaktort, akkor az boven leadja a kivant teljesitmenyt. A plutoniumos gyorsreaktorok pedig meg konnyebbek is mint a hagyomanyos tarsaik. Az emelo hajtomu csak addig kell, amig palyara allnak, utanna az urben mar jo kismeretu 200MW-os is. Ez csak annyit jelent, hogy ket fokozat kell, egy palyara allito ami visszajon es egy bolygokozi. (esetleg el lehet dobni a felszallo fokozatot a bolygo elhagyasa utan, de az pazarlas lenne)
|
Az energetikán bukik meg a dolog a gyakorlatban.
Egy hangsebesség alatti bombázóhoz még elég egy pár MW teljesítményű reaktor.
Ekkora teljesítmény az űrbeli manőverekhez is elég.
Viszont egy használható (>10t) tömeget Föld körüli pályára juttató eszköz energiaigénye rakéta esetén már többtíz GW-os kategória. Hiperszonikus repülő esetén is többszáz MW teljesítmény kell.
Namost ehhez képest egy nagy atomtengeralattjáró 200MW körül van egy átlagos atomerőművi blokk meg kb. 500-1000MW
|
meg lehet vinni kis paksocskát is :) bár hűteni nehéz :D
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
hát persze. de az emberek vígan eléldegélnek ott. egy üvegház+almafa -> oxigén meg kaja megvan.
de egy ilyen újrahasznosító rendszerhez csak energia kell, az meg ugye van bőven, mer ott sütöget a napocska.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
"Egyrész már van erősebb ionhajtómű, vasimr-nek hívják... másrészt senki sem akart földről pályára állni vele, űrben való mozgásra való."
Pedig hasznalhato palyaraallasra is, csak nem gyorsito modban kell hasznalni, hanem az ionizalo mikrohullamu egyseggel melegiteni kell a kivulrol beszivott levegot. Ekkor egy termikus ramjet-et kapunk, amit atomreaktorral meghajtva egesz jo eredmenyeket lehet elerni. (lasd: project rover) Az ur hatarat elerve, ahol a rendszer hatekonysaga lecsokken meg mar at lehet allni a vasimir rendszerre. Ha sporolni akarunk a hajtogazzal, akkor Bussard kollektorokkal lehet az urbeli hidrogent osszeszedni, ami ionizalva majd felgyorsitva a vasimir hajtoanyaga lehet. Az egesz lenyege, hogy vinni kell egy nagyteljesitmenyu reaktort (fisszios vagy fuzios alapvetoen mindegy). Egyebkent a nuklearis termikus raketat es a vasimir elodjet a Bussard ramjet-et ugyanaz az ember tervezte, aki mellekesen kitalalt egy hatekony fuzios rendszert is. (a 3 rendszer egyetlen kozos baja, hogy alapbol picit instabilak, de ez aktiv visszacsatolassal elvileg megoldhato)
http://en.wikipedia.org/wiki/Robert_W._Bussard |
miről beszélsz? Egyrész már van erősebb ionhajtómű, vasimr-nek hívják... másrészt senki sem akart földről pályára állni vele, űrben való mozgásra való.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
Szethordanak a bazist!
HT: Budapesti Spartacus SE
IRL: Ferencvárosi TC, KRC Genk
Battlefield 3
|
Holdról hajtómű nélkül is felszáll egy űrhajó :)
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
Egy éve még űrliftről beszeltek emberek. Kérem szépen, get real !
|
"A kínai ipar tömegcikkei gagyik. Ennyi!"
Mivel szinte minden ott készül, beleértve high tech számítástechnikai és szórakoztató cuccokat is, ez elég súlyos így nem? Vagy most tömeg cikk az, amiből nem 8 millió készül és pár száz dollár, hanem 100 millió fröcsöntött műanyag és 50 cent? Mert ilyen szempontból a százforintos boltban kapható termékek mind halom kaki, tök mindegy melyik országban készültek ...
|
Hát erre csak ez jutott eszembe.. Nem tudom, hogy hol olvastam vagy hallottam.
Valami ilyesmi volt.
Milyen boldog lehetett Obama mikor az első fekete elnökként megválasztották elnöknek, hát még a gazdája.
A halál megoldja a problémákat, nincs ember, nincs probléma. - Joszif Visszarionovics Sztálin
|
másrészt viszont a Holdon gond nélkül fenntartható egy 'majdnem'önellátó rendszer.
ahhoz szinte csak energia kell, abból meg ott annyi van, mint a tenger.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
a legcélszerűbb amúgy egy, a Holdon működő űrhajókilövő állomás lenne. a Hold közel van - oda sok anyagot fel tudunk vinni. onnan pedig sokkal olcsóbban tudnánk kilövöldözni az űrhajókat.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
nem bábu. őt nem irányítja senki. ő alapból ilyen hülye. elég csak ránézni.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
omg
"I cannot stand him. He's a liar," Sarkozy told Obama. The US president responded by saying: "You're fed up with him? I have to deal with him every day."
|
|
A terv kimenetele erősen kétséges, mert bár a támogatói kör szerint a stratégiaváltással új iparágak lendülhetnek fel és több ezer új munkahely jön létre, a Kongresszus ellenzi Obama tervét. A leghangosabb kritikák természetesen a jelentős NASA érdekeltséggel rendelkező államokból, különösen Floridából érkeznek. "El kell érnünk, hogy az elnök többet tegyen a NASA-ért" - hangoztatja Bill Nelson, Florida állam demokrata szenátora. "Amerika globális tudományos és műszaki vezetése forog kockán, ha nem tartunk fenn egy erősebb űrkutatási programot."
Ugyanakkor Chiao még korainak tartja a Constellation program teljes leírását, ő inkább csak a tervek módosítását valószínűsíti, George Logsdon, a George Washington Egyetem űrpolitikai szakértője viszont nem ilyen derűlátó. "A Constellation halott" - mondta, bár ez szerinte sem jelenti azt, hogy az USA nem térne vissza a Holdra, csupán nem annak az ütemtervnek megfelelően, ahogy azt az előző elnök, George W. Bush 2004-ben lefektetett. Obama tervei és a paradigma váltás nem rossz Amerikának, egyaránt vérfrissítés lenne a NASA-nak és a magánszektornak, miközben segítene az Egyesült Államok vezető helyének megtartásában is.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Új korszak előtt állhat az USA emberi űrrepülése
A Földön is lehet idegen élet
Végleg lecövekel a Spirit
Gazdasági növekedést vagy klímaváltozást szeretnénk?
A hangsebességet is átlépheti egy bázisugró
Új anyagokat ihlethet a "vascsiga"
Előrelépés a köldökzsinórvér őssejtek alkalmazásában
Űr-napenergia rendszert tesztelne az EADS Astrium
