Bár Barack Obama NASA költségvetésének részletei csak a jövő hét elején jelennek meg, a sajtó szerint a Fehér Ház megszabadul a Constellation programtól és a következő öt évben 6 milliárd dollárt fektet a magáncégekbe, hogy azok lássák el az űrhajósok alacsony földkörüli pályára juttatását. Ez azt jelenti, hogy az USA belátható időn belül nem tér vissza a Holdra, a NASA pedig közel 50 év után elveszti az emberi űrrepülésben szerzett privilégiumát.
Hirdetés
A terv kimenetele erősen kétséges, mert bár a támogatói kör szerint a stratégiaváltással új iparágak lendülhetnek fel és több ezer új munkahely jön létre, a Kongresszus ellenzi Obama tervét. A leghangosabb kritikák természetesen a jelentős NASA érdekeltséggel rendelkező államokból, különösen Floridából érkeznek. "El kell érnünk, hogy az elnök többet tegyen a NASA-ért" - hangoztatja Bill Nelson, Florida állam demokrata szenátora. "Amerika globális tudományos és műszaki vezetése forog kockán, ha nem tartunk fenn egy erősebb űrkutatási programot."
Ugyancsak Floridából, a republikánus Bill Posey az űrsikló program ideiglenes meghosszabbítását szorgalmazza. "Folytatom a munkámat mindkét pártbeli kollégáimmal, hogy Amerika továbbra is első maradhasson az űrben. Ez a téma még közel sem lefutott" - írja állásfoglalásában. Posey szerint Obama tervei az űrprogram "lassú halálát" jelentik.
Időközben a nyugállományba vonuló űrsikló flottát felváltani hivatott Constellation program gerincét képező Ares rakéta és az Orion űrhajó folyamatos csúszásokat szenvedett el a múlt évben, ami egyre nagyobb és aggasztóbb szakadékot képez az űrsiklók és az Egyesült Államok új emberi űrrepülési rendszere között.
A magánszektor ugyanakkor üdvözölné a döntést, bár eddig egyetlen kereskedelmi cégnek sem sikerült még önerőből űrhajót pályára állítani, Brett Alexander, a Kereskedelmi Űrrepülési Szövetség elnöke szerint azzal az elkötelezettséggel, amit Obama tanúsít, fel tudják venni a kesztyűt és meg tudják oldani a feladatot. "Úgy vélem a kereskedelmi társulásoknak meg kell adni a lehetőséget a sikerre" - tette hozzá Leroy Chiao, egykori NASA űrhajós, aki részt vett a NASA terveket felülvizsgáló elnöki bizottságban. "Az alacsony földkörüli pályára való eljutáshoz szükséges technológia már 50 éve létezik - nincs benne semmi új."
Ugyanakkor Chiao még korainak tartja a Constellation program teljes leírását, ő inkább csak a tervek módosítását valószínűsíti, George Logsdon, a George Washington Egyetem űrpolitikai szakértője viszont nem ilyen derűlátó. "A Constellation halott" - mondta, bár ez szerinte sem jelenti azt, hogy az USA nem térne vissza a Holdra, csupán nem annak az ütemtervnek megfelelően, ahogy azt az előző elnök, George W. Bush 2004-ben lefektetett. Obama tervei és a paradigma váltás nem rossz Amerikának, egyaránt vérfrissítés lenne a NASA-nak és a magánszektornak, miközben segítene az Egyesült Államok vezető helyének megtartásában is.
"A visszatérés 'víziója', amit 2004 óta a NASA irányít, végig alulfinanszírozott volt" - nyilatkozott Joan Johnson-Freese, A Haditengerészeti Akadémia Nemzetbiztonsági Karának tanára. "Obama űrtervének egyik célja hogy lehetőséget nyújtson a NASA-nak valami maradandót alkotni, mintsem egy megfontolás nélküli, irreális visszatérés-a-Holdra tervet dédelgetni."
Súlyos tévedés ilyen számításokat leírni. A gépek méretével nem lineárisan és nem is köbösen alakul a teljesítményük. Elég csak egy szivattyúra és motorra ránzéni.
Nos, ha 200.000 embernek az atomreaktora 21.500 tonna, akkor 10 ember atomreaktora hármasszabály alkalmazásával 10x21.500/200.000 annyi, mint 215 / 200 annyi, mint kb. 1 tonna. Ezt már a hátukon is feviszik a fiúk, nem igaz? (Majd halgatyó ellenőrzi a számításokat :-D)
"The floating nuclear power station is a non-self-propelled vessel with a length of 144 metres (470 ft) and width of 30 metres (98 ft). It has a displacement of 21,500 tonnes[1] and a crew of 69 people.[2] Each vessel has two modified KLT-40 naval propulsion reactors providing up to 70 MW of electricity or 300 MW of heat, enough for a city with a population of 200,000 people. It could also be modified as a desalination plant producing 240,000 cubic meters of fresh water a day.[1][3] Another modification will be supplied by two ABV-6M reactors with a capacity of around 18 MWe (megawatts of electricity).[4] Also, 325 MWe VBER-300 and 55 MWe RITM-200 reactors have been mentioned as potential reactors to use for the floating nuclear power station.[5]"
200 ezer embernek, tetszett hallani?
Nos, 10-100 embernek akkor elég egy iciripiciri atomreaktor is. A ruszkiknak vannak is terveik, hogy a Marsra felcipeljenek egy atomreaktort, én is beidéztem ide valahová, nem fogom saját magam ismételgetni.
Ne hagyd magad manipulálni, tájékozódj több forrásból!
Ajánlott honlapok:...www.jobbiktv.hu...www.youtube.com/user/jobbikmedia
De. A tengó súlypontját az atomreaktor határozza meg, de nagyon kemény. 100 tonnás nagyságrenben van a reaktro tömege. Ha akarod, akkor próálok adatot keresni.
Vegyük sorba. Bányászni kell. Aztán törni az anyagot. Aztán szállítani. Az emberiség nagyrészt fémeket és műanyagot használ ma a fa mellett. Egy műhelyszintű nyamvadt fémöntöde üzemeltetése is lehetetlen kategória ma.
Az atomeraktor hogyan kerül oda? Csak néhány száz tonna egy olyan és a méretei olyanok, hogy te nem csomagolod be 1:1-ban rakétába. Összeszerelni egy örökkévalóságig tartana odafent.
Elékpesztő, hogy mennyire nem látjátok a problémákat. Tényleg nehéz belátni, hogy azon agyalnak ma, hogy a Holdon 2-nél több ember tovább maradhasson, mint pár nap? És már ezen kezdünk elhasalni...
"Amerika globális tudományos és műszaki vezetése forog kockán..."
És akkor mi van, ha nem Amerika fog vezetni? Vége lesz a világnak, vagy mi? Műszaki téren azért a Japánok sok mindenben jóval fejlettebbek az USÁ-nál. Csak éppen nem verik vele állandóan a mellüket. A legjobb és legtöbb informatikus Indiából jön. Meg még van egy csomó terület, amin nem Amerika vezet. Mondjuk morális téren.
A komputer olyan gép, amely olyan gyorsan számol, hogy egyetlen másodperc alatt több hibát tud elkövetni, mint ötven szorgalmas matematikus húsz év alatt.
Photoshop tutorialok - bonfire.blog.hu
Nos, utána kéne számolni, de van egy gondolatom. Szóval ha közel lövöd a Naphoz, és ott nyitod ki, akkor felgyorsul, de a felgyorsulással - mivel a Nap nem pontszerű fényforrás, és a vitorlának is mérete van - ahogy egyre gyorsul, egyer kevésbé gyorsítja, mert egyre távolodik, és exponenciálisan csökken a fénynyomás, így nem lehet egy bizonyos határnál feljebbvinni ezt a sebességet, persze ha végtelen ideig gyorsul, akkor a határ a csillagos ég, de belátható időn belül ez sem túl jó megoldás. Az irányíthatóságával van mégis a legnagyobb baj, gyakorlatlag az egyszer valahogy van, és meg van szopva. Az ionhajtóműnél legalább a gyorsulás mértéke álandó, és nem csökkenő gyorsulásról beszélünk.
A gyártási folyamatok nagy része azért föggetlen a gravitációtól, és álltalában vannak alternatívák. Néhány folyamatnak pl.: egykristálynövesztés meg kifejezetten kedvez az alacsony gravitácíó. Az alacsony légnyomás se túl veszélyes mert sok folyamat alapból zárt rendszert követel amelyek nem azokat zártá lehet tenni. A felszin alatt meg a sugárzástól is védve lenne. Energiát nukleáris erőművel lehetne megoldani olyannal ami az atomtengeralattjárókban van. Tudom nehéz, de a tömegének nagyrésze szerkezeti anyag. Azt pedig a holdon is elő lehet állítani. Amíg ez meg nem épül vannak nagyteljesítményű nukleáris elemek. És ezeknél van hulladék hő is amit fel lehet használni más folyamatokhoz. Ha azt mondod hogy jó de mind ez sokba kerül, igen sokba. De nem a technológiai megvalósíthatatlanság miadt nem csinálják.
nem hinném, hogy olyan sok energia kéne egy ellensúlyos parittyához, közegellenállás nélkül.
van az a verseny, Tokai Challenger talán, amiben ilyen kis napelemes ótókák mennek bazi gyorsan. szóval szerintem elég sok energiát adhat egy napelem. főleg a zűrben, az ózonréteg és több kilóméternyi levegő árnyéka nélkül.
Az a baj az űrkutatással, hogy nincs semmi állandó ami motiválná a vezetőket. Ők pénzben gondolkodnak elsősorban, nagyon sok ember így tesz, tulajdonképpen legnagyobb részt a pénz iránti vágy(vagy valami amit abból meg lehet venni) hajtja előre a társadalmunkat. Többi állandó tényező úgy gondolom nem játszik jelentős szerepet. Az űrkutatás első aranykorában azért volt jelentősen nagyobb a támogatottsága, mert nemcsak a pénz számított, hanem az, hogy megmutassák mire képesek, kivívják mások tiszteletét és elismerését, megmutassák ki a faszagyerek. Szóval a politikai haszon, azaz több választó, jobb kapcsolat más országokkal, vesztes ellenfeleket sújtó negatív hatások és tengernyi hasonló közvetett haszon. Ez mondjuk nem állandó dolog, de azért ez is valami. Mivel a holdat már ellőtték, a következő ilyen kihívás, ami ilyesfajta hasznot hoz, a Mars lenne, de ez a kihívás jóval nagyobb, úgyhogy nembiztos ,hogy megéri. Biztos nem 4 éves projekt, a versenytársak sem valami aktívak. Úgyhogy amíg vagy nem lesz 4-8 éves kilátásban a Marsraszállás vagy nem zárkóznak fel az ellenfelek, azaz amíg nem jelentenek fenyegetést az USA nagyhatalmi pozíciójára nézve, addig nem lesz itt második aranykor. A holdra szállás más országok részéről szerintem talán jelenthet még ilyesmi fenyegetést, de az is lehet, hogy csak szimplán telenyomják a sajtót ilyesmi címszövegekkel: Kína 50 év után utolérte a 70-es évek USA-ját, az oroszok végre holdra szálltak, ideje volt már. Valamilyen szinten azért fenntartják, mert ha bezárnák a bazárt az azért nem vetne jó fényt rájuk + pazarlás is lenne kidobni az infrastruktúrájukat(erre specializált szakemberek, kutatóközpontok, intézmények).Tökmindegy, miután lelövik a következő ilyen kihívást ugyanaz fog történni mint, ami most történt, behal az egész.
Ezért jelentene nagy lökést az űrkutatásnak, ha megérné anyagilag kutatgatni ott. Talán ezért gondolta az elnök úr, hogy jó lenne erősíteni a privát szektort, mert ők úgyis pénzben gondolkodnak. Olyan úton indulnak el, ami megéri, vagy láthatólag meg fogja érni. Űrturizmus most az egyetlen ilyen dolog ami láthatólag megéri valamikor soká. Ha minden jól megy akkor dől majd a profit. Az a profit a fejlesztésekre, bővítésekre költődik majd. Ha elég fejlettek leszünk talán majd megéri mást is csinálni, pl bányászni, kolóniákat fenntartani. Az állami szektor meg csökkenti a költségeket, mivel a privát szektor majd ellátja technológiákkal és eszközökkel, ha már elég erős lesz. Szal nem kell kockázatot vállalniuk, nem kell infrastruktúrát sem kiépíteniük az adófizetők drága dollárjaiból. Az a pénz mehet majd az új lopakodó bombázó/tengeralattjáró/harci robot gyártásába. Vagy akár maradhat az űrkutatásban is, de átszervezve másra költenék. A lényeg ,hogy a privát szektor az űrkutatásban növeli az állam lehetőségeit. Itt tulajdonképp nem csak privatizálásról van szó és nem minden kerül a privát szektor kezébe. Az állam továbbra is menni fog a marsra és az aktuális elérhető kihívásokat igyekszik majd elérni. Szerintem, szerinted?
Szerintem működőképes. Sajna ha jól emlékszem a legutóbbi ilyen űrhajó elveszett a kilövésnél a hordozórakéta hibájából. Ugyanakkor szerintem zsákutca, nem lehet belőle annyit kihozni, mint a jelenlegi favorit hajtóművekből. Nem helyettesítheti azokat. Naphoz közel hatékony csak és nagyon nagy vitorlára van szükség, nappal szemben nem is m1. Azért mondjuk érdemes fontolóra venni, mint kiegészítő meghajtás a naprendszer peremére induló küldetéseknél.
nem kell annyira beszarni. cd-t is sok cég gyárt és minden lejátszó ismeri. a kulcsaszó a szabvány, mert hiába építesz űrhajót, ha kilincset raksz az ajtóra, nem tudsz bedokkolni az iss-re. nyilván vannak és lesznek követelmények, csak itt egy csavart nem 20 ember tervez és 10 gyárt le 5 becsavar és 3 ellenőriz, hanem hatékonyabb és olcsóbb alkatrészekből hozzák ki ugyanazt. negyven éve az apollókban annyi tudás se volt mint ma egy tudományos számológépben. a technika most is meglenne felmenni, csak annyira túlbonyolítottak és túlbiztosítottak már minden rendszert, hogy nincs ember aki átlássa a következményeket, ha kiég egy led.
"Ha meg tudá közelíteni az Napot csukott vitorlákkal, ott kinyitva azokat, rettenetes sebességre tuda gyorsulni." - így olvastam egy ősmagyar rovásírásos feliratban.
A ISS-nek elég brutális méretű paneljei vannak. Mégis mire elég? Arra, hogy csak éppenhogy életben tarthasson huzamosabb ideig kb. 8 embert és a rendszereket, amivel dolgoznak. Akkor szerinted ipari termeléshez mennyi kellene? Kérlek fejtsd ki pontosan, hogy mekkora teljesíményről beszélt te / m2.
Béni elvtársnak úgy látszik már nem ugrik be, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetet a republikánusok okozták. 2000-ben 95 milliárd dolláros éves költségvetési többletből csináltak hangyaszorgalommal, két háborúval ezermilliárdos hiányt. Aztán vették a kalapjukat, és a feketének otthagytak egy trágyadombot eltakarítani (ahogy szokták, milyen ironikus ez a történelmi párhuzam).
Mondjuk (őszi)Barack is eléggé SZDSZ-esen kezeli a problémát, gyorsan kinyír egy projektet, ami hosszútávon jár csak hatalmas haszonnal, és iszonyú sokáig tart a nulláról újra felépíteni. Helyette viszont még több pénzt öntött a hadseregbe.
Woodrow Wilson, Shimon Peres, Yitzhak Rabin, Yasser Arafat, Lê Ðức Thọ, Henry Kissinger, Mikhail Gorbachev, mi a közös a felsorolt nevekben? Már azon kívül, hogy ha németek lettek volna, Nürnbergben kötél általi halálra ítélték volna őket. Talált, mind kaptak béke-Nobel díjat! Ehhez a diszes társasághoz csatlakozott Barack Obama. Ezek után ne mondja senki, hogy nem érdemelte meg! :)
Írtam egy fizikakönyvet, kizárólag erős idegzetűeknek!
Ide töltöttem fel: http://www.scribd.com/bvalek2
Plan 9 felhasználó: http://plan9.bell-labs.com/plan9/
Érdekes a meglátásod, én elsőre nem is gondoltam hazai párhuzamra, mindössze Obama tevékenységének hatásait akartam illusztrálni. Úgy látszik azonban, hogy hasonló politikai beállítottságú emberek hasonló károkat tudnak okozni a világ bármely országában. Olyan ez is, mint az a kijelentés, hogy a világegyetem törvényei mindenütt ugyanazok.
„Tisztítja fegyvereit” egy republikánus szenátorjelölt Indianapolisban – írja az Indiana News. Richard Behney, aki vízvezeték-szerelő cége éléről csupán pár hónapja érkezett a politikai küzdőtérre, egy fegyvertartási jogokért kiálló csoport előtt tett igen különös megjegyzéseket.
„Üzenetem van Barack Hussein Obama és Evan Bayh (a helyi demokrata szenátor, akinek helyére Behney pályázik) számára: 2010 nem a kihívás, hanem a nagytakarítás éve” – mondta a fegyvertartók előtt. „Remélem, hamarosan új arcokat fogunk látni, mert ha nem, akkor úgy érzem, ideje kipucolni a fegyvereket, és készülni a nagy előadásra. Komolyan beszélek” – mondta a republikánus politikus a YouTube-ra is felkerült előadásában.
Behney később azt nyilatkozta egy televíziós interjú során, hogy senkit nem akart megfenyegetni, csupán az indianai lakosok véleményét és félelmeit szerette volna hangsúlyozni. A politikus kifejtette, úgy véli, a felelőtlen és határtalan kormányzati költekezés Haiti sorsára juttathatja az Egyesült Államokat, összeomlott gazdaságot és társadalmat hagyva maga után. Egy ilyen állapotba került államban pedig csupán a fegyverek védhetik meg a polgárokat.
„Ha az ország tovább halad ezen az úton, szó szerint saját magunknak kell majd megvédeni családjainkat” – mondta Behney. A férfi három másik republikánus jelölttel együtt verseng a szenátorjelöltségért.
Ne hagyd magad manipulálni, tájékozódj több forrásból!
Ajánlott honlapok:...www.jobbiktv.hu...www.youtube.com/user/jobbikmedia
Itt a Földön talán vicc, de az űrben rohadt nagy hatásfokkal megy. Plusz a holdi sarkvidékek szinte állandóan napfényben vannak és még a víz is helyben van.
Álljon meg a nászmenet. Ahhoz, hogy te a Holdra menjél nem virutális pénzekkel kell játaszni. Valós, kézzelfogható, egyszer használatos és méregdrága cuccokkal tudod megtenni.
Azt se feledd, hogy alacsony gravitácóban még nem gyártottunk igazán semmit. Van bárkinek fogalma arról, hogy milyen ipari tevékenységet és hogyan lehet űzni 1/6 gravitációnál minimális energiával? Mert honnan veszel több tucat MW teljesítményt? Mert bizony egyen folyamatokhoz ennyi kell.
Jelenleg egy autószerlő üzemet nem tudnánk a Holdon üzemeltetni.
Pénzben számolni ezeket a dolgokat - kapitális baromság. Látszik, hogy Obama segélyszervezetnél dolgozott, vagy lopta a napot, mert fogalma nincs a társadalmi problémákról. Igazából, egy országnak azt kell eldönteni, hogy mik a stratégiai érdekei. Az űrkutatás stratégiai érdek. Akkor, el kellene fogadni, hogy a GDP mennyi %-a menjen erre: 1%, 5%. Utána ezt tűzön-vízen át tartani kell. A magáncégek űrturista projektjei jó dolgok, de mindent nem lehet privatizálni, pl. a hadsereget sem, ill. csak részben.
Te is tudsz valamit. Én ledeket vásárolgattam mostanában, és tudva tudom, hogy a kínai ledek nem bírják majd 10 évig, de kit érdekel? Max. 5 év múlva úgyis elavult lesz az összes. Amire viszont nagyon kell figyelni: olyan eszközök, amelyeken magad vagy mások élete múlik!
azt nem veszed figyelembe, hogy a pénz, mint olyan, nem létezik. ha ők kifizetnek mondjuk 100 milliárd dollárt (ha már nagyobb számot nem tudsz a 100 milliárdnál, akkor jó lesz ez is), akkor az előbb utóbb visszakerül hozzájuk. és lőhetnek ki még egy űrhajót, és még egyet, és még egyet. és ha elég sok anyagot felvittek, akkor építhetnek egy 'majdnem'teljesen önellátó rendszert ott. csak energia kell hozzá.
"Energiát honnan lopnak hozzá?" tudod a Hold és a Nap nem ősellenségek, és nem kergetik egymást, mint a mesékben, amiket az óvónéni mond nektek. ez nem olyan, hogy a Föld a Nap és a Hold között van, és akkor leárnyékolja a Holdat. a Holdat is süti a Napocska. méghozzá nagyon. a nasas emberek meg bemennek a teszkóba, és vesznek napelemet. és máris lesz tengernyi energiájuk.
egyszerűbb lenne, ha a Holdról szállnának fel az ionhajtóműves űrhajók. amúgy még egyszerűbb lenne csinálni a Holdra egy ilyen bazinagy parittyaszerűt. azzal szinte minimális energiával kábé fénysebességre simán fel lehetne gyorsítani egy jó nehéz űrhajót, és akkor már csak a fékezéshez kell üzemanyagot vinni.
Én eléggé más véleményen vagyok. Eddig még nem találkoztam jó minőségű kínai termékkel. Egyedül amiben jobbak, hogy sokkal olcsóbbak. PL most vettem egy időkapcsolót, amik Kínában készültek kb. 2000 Ft környékén voltak, ami Németben készült volt 9000 Ft, a Kínai bírja 3 évig a Német meg bírja 15 évig.
A megújuló energiaforrások misztifikálása sem egy túl üdvözítő dolog. Megvan a maguk helye a rendszerben, a több GW-os nagyságrendű alaperőművi kapacitás lefedését inkább hagyjuk az atomerőművekre.
Sok esetben már jobbak. És már egy jó ideje konkurenciát okoznak az erurópaiaknak. Az, hogy az EU export olyan nehezen áll talpra jórészt annak köszönhető, hogy vannak területek, ahol a kínai áruk versenyképesebbek. A "made in chine" pedig már nem a bóvli jelképe. A csúcstechnológiát használó cégek nagyon nagy részének van kínai leányvállalata. Sőt, már nem egy kínai.
Szerintem ez nagy hülyeség. Magánszektor kezére adni egy ilyet felelőtlen dolog! Ott csak a pénz számít. Kötnek mindenkinek egy életbiztosítást, oszt ha felrobban menet közben kifizetnek x millió kárpótlást, úgy tesznek mintha javítanának valamin, és mehet a bolt tovább. El tudjátok képzelni, hogy a magánszektorban a részvényesek eltűrik, hogy ne jöjjön a zsé hónapokig, mert valami 1 az ezerhez gixer becsúszott amire addig nem gondoltak, és ezért át kell tervezni részleteket? A nagy túrót eltusolják, elbagatelizálják és mehet a menet folyhat a zsé! Csak akkor lenne biztonságos, ha kevés részvényes lenne, és teljes vagyonukkal felelnének a balesetekért. Az lesz a kasa mikor 10-20 cég épít űrhajót! 3 nagy oprendszer sem képes kompatibilis és olyan lenni amire az életedet bíznád, itt meg ez csak egy icipici összetevője az egésznek, egy nagy katyvasz lesz az egész. Azt sem értem, ha a más csinálja az űrhajót, akkor lehet hogy lesz új munkahely (bár jegyzem meg nem tudom miből, eddig sem a NASA hengerelte az acélt meg forrasztotta a paneleket, meg gyártotta az ic-ket), de akkor meg a NASA-tól rúgnak ki embereket és ugyan ott tartanak.
Ez ez Obama idióta, egyre inkább nem értem hogy lett ez elnök. Inkább a megújuló energiaforrásokba fektessenek energiát, abból lehet munkahelyet teremteni, jelzem ez Mo.-on is jól jönne, főleg, hogy a co kvótából befolyt összeggel lehetne is támogatni ezeket a munkahelyeket.
"Words offer the means to meaning, and for those who will listen, the enunciation of truth. And the truth is, there is something terribly wrong with this country, isn't there?"
Nekem az a tapasztalatom, hogy a kínai áruk minőségben jobbak az 5 évvel ezelőtti kínai áruhoz képest. Még húsz év, és komoly problémái lesznek a európai piacnak...
A 6 db holdraszállás során számold ki, hogy mennyi tömeget vittek el oda és, hogy mi jött vissza. Mai áron 100 millárd dolláros nagyságrendről beszélünk.
Jelenleg olyan drága még a LEO pályára is felvinni és visszahozni valamit, hogy ha kész aranyrudakért mennél el csak a Holdig, még az sem érné meg. Vagy nagyon olcsón kellene repülni - űrszemét nélkül ! - vagy valami tényleg nagyon értékes és ritka anyagért kellene menni.
A 60-as évek táján fellőttek valami kis holdat. Tudtommal az mai napig odafent van, mint a legrégebben keringő űreszköz. Persze ma, mint már űrszemét.
Az akkori holdak nagy része felderítő hold volt. Azoknak alacsonyabban kellett leni az optikai akkori szintje miatt, hogy minél jobb képet adjanak. Mivel fotó kapszulákban jött vissza az anyag értelme sem volt olyan holdat felküldeni, ami évekig fent van, ha pár hét alatt előtta az összes anyagot.
A digitális KH műholdaknál már több éves élettartam volt a jellemző.
Hát sajnos manapság már nem is lehet jó és megbízható terméket kapni és ehhez ha nem is 100%-ban de köze van ahhoz, hogy Made in China felirat van rajta.
Azért a rephordozós része erős túlzás. Egy rephordozó éves üzemeltetési költsége 1-2 millárd dollár. Attól is függ, hogy a rajta leveő technika üzemeltetését is bele számolod -e vagy sem és, hogy a kísérő hajókat üzemeltetését is bele számolod -e. Akkor tovább nő a számla. Azért ennél elég sok ország költségvetése nagyobb...
Ettől függetlenül tényleg feltűnő az aránytalanság, de a 3 milliárddal növelést, azt nem az aboszlút védelmi költségvetéssel kellene összemérni. A NASA abszolút költségvetésével.
Eleve ott kezdődik, hogy a védelmi költségvetés több millió álláshely finanszírozását jelenti közvetlenül és áttételesen. A NASA közel sem mozgat már meg ennyi embert, nem az Apollo program korszakát éljülk. Egyfajta fajlagos költségvetésre kíváncsi lennék.
Egy 60% körüli Direkt NTR-nek fő baja az hogy 1000 fokos belépőéleket produkáló sebességgel fele annyi levegőt sem lehet keresztültekerni a hajtóművön mint amennyi kellene. Tehát vagy a reaktort olvasztod le vagy a gépet égeted el. A levegő csak kiegészítő betáplálásnak jó, mellette a tolóerő legnagyobb részét hajtóanyag hozzáadásával kell előállítani.
A direkt NTR-nél ráadásul a sugárszennyezés elkerülhetetlen.
Azért valjuk meg őszintén, egy nagyhatalom nem szívesen adná át a hatalmat a konkurenciának. Amerika idáid sok tekintetben úttörő szerepet vállalt -persze nem csak jószándékból - 0neház anyagi környezetű projektekben. Más országok meg csak élvezték a dolgot. Az elmúlt évek megmutatták hogy szeretne amerika ebből átadni vagy legalábbis több hozzájárulást más országoktól. A kínaiakról meg csak annyit hogy ők is emberek és nem sok külömbséget látok nyugati testvéreikhez képest. Ott basszák át az embert ahol tudják, csak ezt mosolyogva teszik amit a birkák be is opnak. Avagy ne bízz egy mosolygós ninjában. A világ ketté illetve háromra szakadása meg folyamatos az olaj kérdés csak egy része.
"A másik dolog a hatásfok. Legoptimistább estben sem tudunk 35% feletti hatásfokkal átvinni a reaktor hőteljesítményét hasznos munkára, sem elektromos átalakítással (Vasimr-nak) vagy folyadékos hőcserélő körrel (Bussard-ramjet). Hiperszonikus repülőnél egyszerűen nem lehet megszabadulni a hasznos teljesítményre fordulónál legalább kétszer több hulladékhőtől."
Ha a levegot futjuk kozvetlenul a reaktor hojevel es egy magas homersekletu reaktormagot hasznalunk (plutonium fast reactor), akkor a teljes homennyiseg a levegot futi, tehat a jarmuvet hajtja elore. 1200 megawattos volt a legnagyobb amit eddig epitettek.
Egy reaktort lehet ugy tervezni, hogy 30 perces az uzemideje es tobb szazszoros a leadott homennyisege. Energiatermelesre nem eri meg ilyet kesziteni, viszont raketahajtomunek jo.
"A radiátorokhoz túl nagy a légellenállás, a hajtóanyag csak a fúvóka hűtésére elég hőt tud elvinni. levegőnek történő hőátadásra sincs mód amikor hiperszonikus sebességnél a belépőélek eleve 1000 fok környékén vannak."
A reaktor hutese es a levego futese ugyan az, tehat innentol a reaktor teljes leadott homennyisege kozvetlenul a hajtomuvon ataramlo levegot melegiti. Nincs hulladekho, mert az elsodleges hutesi folyamat hajtja elore a jarmuvet. A general electric nuklearis sugarhajtomuve is ilyen volt az 50-es evekben, csak a ballisztikus raketak miatt vegul nem kerult sorozatgyartasra. Egyebkent egykoros volt, a reaktormagon vittek at a bearamlo levegot es a reaktor hutese generalta a toloerot.
Csak annyit irtam, hogy megoldhato, ha akarjuk. De egy hagyomanyos kemiai ram/scram jet-es hordozo (elso fokozat) es egy arrol inditott vasimir-t hasznalo urhajo sokkal olcsobb es konnyebben osszerakhato rendszer lenne. (es biztonsagosabb is) A technika megvan, csak nem hasznaljuk. De ha a scaled composites fele pegasus-bol epitenenek egy 4-szer nagyobb valtozatot, mar az is jo lenne, pedig az csak egy sima kemiai raketa. (es az egyik legolcsobb amerikai rendszer)
"Amúgy pedig én egyvalamire koncentrálnám a NASA összes erőforrását és költségvetését: találjanak egy módot, hogy hogyan lehet nagy hatékonysággal és relatíve olcsón nagy tömeget Föld körüli pályára juttatni."
És erre ötleteltek az ion-hajtóművel, de ezek szerint te is egyetértesz abban, hogy nem fog felszállni a Földről ion-hajtóműves űrhajó 30 éven belül...
Pályára juttató rakétáknál amúgy sem megengedett a nukleáris hajtóanyag, és ne is legyen. Viszont lehetne nukleáris aksikat használni a bolygók kutatásánál, és akkor nem kellene röhögni a Spirithez hasonló roverek bohóckodásán.
nem érted. ezt a teljesítményt csak rövid ideig kell tartani. a reaktorok pedig ahelyett, hogy egy éven át 1000 MW teljesítményt adnak le, le tudnak adni egy napig 365000 MW teljesítmény (kvp szerint. szerintem nem)
A NASA élő kövületekkel van tele, akik sokszor tudósnak nevezik magukat, és akik imádják lenyelni a milliókat "fejlesztés" meg "kutatás" címszavak alatt. Ezzel a lépéssel sok ilyen vén hülye repül, és olyan embereknek, vállalatoknak is lesz esélyük bizonyítani, akiknek korábban nem adatott meg.
Nem. Ez teljesítmény. Ezért is van megadva wattban nem pedig Joule-ban ami ugye az energia (vagy munka ahogy tetszik).
A másik dolog a hatásfok. Legoptimistább estben sem tudunk 35% feletti hatásfokkal átvinni a reaktor hőteljesítményét hasznos munkára, sem elektromos átalakítással (Vasimr-nak) vagy folyadékos hőcserélő körrel (Bussard-ramjet). Hiperszonikus repülőnél egyszerűen nem lehet megszabadulni a hasznos teljesítményre fordulónál legalább kétszer több hulladékhőtől. A radiátorokhoz túl nagy a légellenállás, a hajtóanyag csak a fúvóka hűtésére elég hőt tud elvinni. levegőnek történő hőátadásra sincs mód amikor hiperszonikus sebességnél a belépőélek eleve 1000 fok környékén vannak.
"Namost ehhez képest egy nagy atomtengeralattjáró 200MW körül van egy átlagos atomerőművi blokk meg kb. 500-1000MW"
Viszont ezeket evek alatt adjak le. Ha 10-20 perces uzemidore tervezunk egy gyorsreaktort, akkor az boven leadja a kivant teljesitmenyt. A plutoniumos gyorsreaktorok pedig meg konnyebbek is mint a hagyomanyos tarsaik. Az emelo hajtomu csak addig kell, amig palyara allnak, utanna az urben mar jo kismeretu 200MW-os is. Ez csak annyit jelent, hogy ket fokozat kell, egy palyara allito ami visszajon es egy bolygokozi. (esetleg el lehet dobni a felszallo fokozatot a bolygo elhagyasa utan, de az pazarlas lenne)
Az energetikán bukik meg a dolog a gyakorlatban. Egy hangsebesség alatti bombázóhoz még elég egy pár MW teljesítményű reaktor. Ekkora teljesítmény az űrbeli manőverekhez is elég.
Viszont egy használható (>10t) tömeget Föld körüli pályára juttató eszköz energiaigénye rakéta esetén már többtíz GW-os kategória. Hiperszonikus repülő esetén is többszáz MW teljesítmény kell. Namost ehhez képest egy nagy atomtengeralattjáró 200MW körül van egy átlagos atomerőművi blokk meg kb. 500-1000MW
hát persze. de az emberek vígan eléldegélnek ott. egy üvegház+almafa -> oxigén meg kaja megvan. de egy ilyen újrahasznosító rendszerhez csak energia kell, az meg ugye van bőven, mer ott sütöget a napocska.
"Egyrész már van erősebb ionhajtómű, vasimr-nek hívják... másrészt senki sem akart földről pályára állni vele, űrben való mozgásra való."
Pedig hasznalhato palyaraallasra is, csak nem gyorsito modban kell hasznalni, hanem az ionizalo mikrohullamu egyseggel melegiteni kell a kivulrol beszivott levegot. Ekkor egy termikus ramjet-et kapunk, amit atomreaktorral meghajtva egesz jo eredmenyeket lehet elerni. (lasd: project rover) Az ur hatarat elerve, ahol a rendszer hatekonysaga lecsokken meg mar at lehet allni a vasimir rendszerre. Ha sporolni akarunk a hajtogazzal, akkor Bussard kollektorokkal lehet az urbeli hidrogent osszeszedni, ami ionizalva majd felgyorsitva a vasimir hajtoanyaga lehet. Az egesz lenyege, hogy vinni kell egy nagyteljesitmenyu reaktort (fisszios vagy fuzios alapvetoen mindegy). Egyebkent a nuklearis termikus raketat es a vasimir elodjet a Bussard ramjet-et ugyanaz az ember tervezte, aki mellekesen kitalalt egy hatekony fuzios rendszert is. (a 3 rendszer egyetlen kozos baja, hogy alapbol picit instabilak, de ez aktiv visszacsatolassal elvileg megoldhato)
miről beszélsz? Egyrész már van erősebb ionhajtómű, vasimr-nek hívják... másrészt senki sem akart földről pályára állni vele, űrben való mozgásra való.
"A kínai ipar tömegcikkei gagyik. Ennyi!" Mivel szinte minden ott készül, beleértve high tech számítástechnikai és szórakoztató cuccokat is, ez elég súlyos így nem? Vagy most tömeg cikk az, amiből nem 8 millió készül és pár száz dollár, hanem 100 millió fröcsöntött műanyag és 50 cent? Mert ilyen szempontból a százforintos boltban kapható termékek mind halom kaki, tök mindegy melyik országban készültek ...
Hát erre csak ez jutott eszembe.. Nem tudom, hogy hol olvastam vagy hallottam. Valami ilyesmi volt. Milyen boldog lehetett Obama mikor az első fekete elnökként megválasztották elnöknek, hát még a gazdája.
másrészt viszont a Holdon gond nélkül fenntartható egy 'majdnem'önellátó rendszer. ahhoz szinte csak energia kell, abból meg ott annyi van, mint a tenger.
a legcélszerűbb amúgy egy, a Holdon működő űrhajókilövő állomás lenne. a Hold közel van - oda sok anyagot fel tudunk vinni. onnan pedig sokkal olcsóbban tudnánk kilövöldözni az űrhajókat.
A Jobbik pedig egyertelmu annak, aki szemelyesen talalkozott veluk, forumon v barhol.
Elutasitani pedig a tipikus TV2/RTLK-n es az Index/Origo-n tajekozodo emberek fogjak, vagyis az agymosottak.
Az a gond, hogy te most a jelenlegi technológiákról beszélsz, nem arról, hogy ezeket hová lehet fejleszteni. Persze, hogy most nem tudunk az űrbe így jutni, mert ha tudnánk, akkor most nem beszélgetnénk.
A lézer még lehet jobb, de egyelőre csak egy techdemót csináltak, tehát működik a cucc. Innen lehet tovább fejleszteni, nagyobb teljesítménnyel. És nem hiszem, hogy annyira nehéz lenne vele célozni, ha mégis, akkor nagyobb felületű lesz az űrhajó alja. Az űrlift tényleg hülyeség, ebben egyetértünk. Az ionhajtóműnél meg már megint csak a jelenlegi technológiáról beszélsz. Tudom, hogy kicsi a tolóereje, ezt kéne fokozni. Előbb-utóbb csak sikerül.
A terv kimenetele erősen kétséges, mert bár a támogatói kör szerint a stratégiaváltással új iparágak lendülhetnek fel és több ezer új munkahely jön létre, a Kongresszus ellenzi Obama tervét. A leghangosabb kritikák természetesen a jelentős NASA érdekeltséggel rendelkező államokból, különösen Floridából érkeznek. "El kell érnünk, hogy az elnök többet tegyen a NASA-ért" - hangoztatja Bill Nelson, Florida állam demokrata szenátora. "Amerika globális tudományos és műszaki vezetése forog kockán, ha nem tartunk fenn egy erősebb űrkutatási programot."
Ugyanakkor Chiao még korainak tartja a Constellation program teljes leírását, ő inkább csak a tervek módosítását valószínűsíti, George Logsdon, a George Washington Egyetem űrpolitikai szakértője viszont nem ilyen derűlátó. "A Constellation halott" - mondta, bár ez szerinte sem jelenti azt, hogy az USA nem térne vissza a Holdra, csupán nem annak az ütemtervnek megfelelően, ahogy azt az előző elnök, George W. Bush 2004-ben lefektetett. Obama tervei és a paradigma váltás nem rossz Amerikának, egyaránt vérfrissítés lenne a NASA-nak és a magánszektornak, miközben segítene az Egyesült Államok vezető helyének megtartásában is.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Új korszak előtt állhat az USA emberi űrrepülése
A Földön is lehet idegen élet
Végleg lecövekel a Spirit
Gazdasági növekedést vagy klímaváltozást szeretnénk?
A hangsebességet is átlépheti egy bázisugró
Új anyagokat ihlethet a "vascsiga"
Előrelépés a köldökzsinórvér őssejtek alkalmazásában
Űr-napenergia rendszert tesztelne az EADS Astrium
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
