 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Felfelé úgy tudom, hogy véges az univerzum, bár korlátlan, vagy mi.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Igazad van.
#157 és #154 ben is.
djhambi-nak: neked is rosszul mondtam
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
"megkapjuk annak a "találok elektront" esemény valószínűség sűrűség-függvényét"
Megint: ez nem egy pdf! Te erről beszélsz:
http://en.wikipedia.org/wiki/Electron_density
Lehet valószínűségi értelmet adni neki minden pontban, de ez nem egy teljes eseményrendszer felett értelmezett sűrűség-függvény. Az eloszlás valamilyen változóra vett marginalizálásával nem feltétlen sűrűség-függvényt kapunk.
Hasonlóképp: korrektül úgy lehet 0 valószínűségű eseményeket tárgyalni, hogy a kísérlet "nem sikerült" lehetőségét egy új változóval beveszed az állapottérbe - és nem úgy, hogy egyszerűen lenullázod a sűrűséget az egész állapottéren.
|
Mennyire kicsi az oszthatatlan egész??? Mennyire lehet lemenni, mik azok, amik tovább már nem bonthatóak?? Talán a szuperhúrok? Szerintem ezt még nem tudhatja senki...
|
Nyuszika, miért? Talán nem az???
|
"Miért várod el hogy a valószínűség sűrűség-függvénytől hogy korrekt hullámfüggvény legyen? Soha nem az, még egyrészecsénél sem."
Ez nem egy valószínűség sűrűség-függvény (pdf), az definíció szerint 1-re integrálódik. Ha az lenne, akkor természetesen nem kellene hullámfüggvénynek lennie. Talán pongyolán fogalmaztam: azt akartam mondani, hogy ezt a függvényt nem egy korrekt hullámfüggvény négyzetes integráljával kaptad.
|
Aham, értem. Köszönöm szépen.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
"Tudtommal egy darab elektron megtalálási valószínűsége az egész térben P = ∫pdV = 1."
Egy darabé igen. De ha több részecskéből áll a rendszer? Sok mindenhez lehet valószínűséget rendelni.
pl.:
-lehetetlen esemény: singlet triplet spektroszkópiai átmenet. Ennek a valószínűsége 0 hiába integrálod a végtelen időben.
-Legyen az esemény két részecske ütközése (ha így jobb legyen konkrétan proton-proton ütközés), ehhez az eseményhez tartozó valószínűség sűrűség-függvényt végtelen térben és végtelen időben integrálva végtelent kapsz. (persze ezzel lehet kötekedni: hogy a tér és az idő végtelen-e illetve mindig és/vagy mindenhol létezhetnek-e protonok)
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Nem beszélhetünk egy kiválasztott részecskéről, de beszélhetünk arról hogy egy térrészben mekkora valószínűséggel találunk részecskét.
"A sűrűség-függvény azon téren értelmezett, hogy "egy elektron van x és egy elektron van y helyen", nem mosható össze a kettő." De összemosható.
1. Csak egy elektron helyére vagyunk kíváncsiak. Ezért a többi elektron koordinátái szerint az egész térre integrálunk. Marad egy egyszerű 3 változós függvény amelyet egésztérre integrálva 1-et kapunk.
2. Mivel a részecskéink fizikailag megkülönböztethetetlenek, ezért a második, ..., részecske megtalálása egy adott térrészben ugyanolyan valószínűségű mint az első elektronunké. Ezért az előbb kapott függvényt beszorozzuk a részecskék számával és megkapjuk annak a "találok elektront" esemény valószínűség sűrűség-függvényét.
Az így kapott függvénynek még fizikai értelme is van, (egészen pontosan az alapállapothoz tartozónak). A rendszert ugyanúgy egyértelműen leírja mint az említett Schrödinger-egyenlet. Ennek a neve DFT magyarul: sűrűség funkcionál elmélet.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
 |
Nyuszika!
Az általános suli hanyadik osztályában tanították, hogy "hiszen a mikro- és makrouniverzum is végtelen"?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"Ki tudsz számolni egy ilyen mennyiséget, valóban 2 lesz az integrálja, de szerintem ez nem egy korrekt hullámfüggvény, amit be lehet dobni egy Schrödinger-egyenletbe." Miért várod el hogy a valószínűség sűrűség-függvénytől hogy korrekt hullámfüggvény legyen? Soha nem az, még egyrészecsénél sem.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Én sem tudhatok mindent nyolc általánossal...:))
|
Szükség van némi pontosításra. Igazad van, mert nem is végtelenekről van szó, hanem /csak/ az univerzumunkról, ami tudtommal kinetikailag mintegy 28 milliárd fényév, anyagi értelemben pedig ennek a töredéke. Az idővektor 14 milliárd, a hely pedig az az egészen kevés olyan pont, ahol adott a feltétel a komplex rendszerek kialakulására. /ebből persze elég sok van, de messze nem annyi, hogy az egyenlet végét nulláról kimozdítsa, talán csak a G-állandóval egyenlő mértékben. Így majdnem igazad van... A negyedik "végtelenről" nem esett szó, pedig azon múlik minden. Azon a néhány ponton, ahol az összes feltétel adott, ott végtelenül bonyolult és kiszámíthatatlan lesz a globális egész, hiszen a mikro- és makrouniverzum is végtelen. Kicsiből a nagy. Nekünk nem tűnik sok időnek 4 milliárd év/relatíve/ de egy kvark vagy bozon életciklusa hányszor fér ebbe bele?
Most már át is fordult a mérleg nyelve 0-ról 1-re Biztosan sokan máshogy gondoljátok, de nekem ennek az elméletnek a legfontosabb bizonyítéka a létezésem ténye... |
Amúgy egyetértek, és bátor embernek tartalak ("szerintem rengeteg ilyen bolygót fogunk találni,"), de én nem vagyok ennyire kategorikus ("de intelligenciát sehol sem").
Kara kánként folytatom tanításom.
|
És szerinted pontosan hogyan fogunk kapcsolatba lépni az Alfa Centauri ötödik bolygóján élő patkányszerű állatkákkal? Mert ugye egyelőre őket se tudjuk észlelni. Ahogy írtam, szerintem rengeteg ilyen bolygót fogunk találni, de intelligenciát sehol sem. Elég sok program célozza most a Föld-szerű bolygók detektálását, nagyon remélem, találnak majd sokat. Bár az igazi átütő erejű felfedezés az lenne, ha oxigént és vízgőzt mutatnának a légkörben a színképek, ehhez sajnos egyelőre egyik futó program sem elég erős.
|
Ki tudsz számolni egy ilyen mennyiséget, valóban 2 lesz az integrálja, de szerintem ez nem egy korrekt hullámfüggvény, amit be lehet dobni egy Schrödinger-egyenletbe. Még csak nem is valószínűség, ami definíció szerint nem mehet 1 fölé.
|
Technikai gondjaitok vannak. Két elektronos rendszernél már nem beszélhetünk egyetlen elektron megtalálási valószínűségéről, ki kell menni szorzattérbe. A sűrűség-függvény azon téren értelmezett, hogy "egy elektron van x és egy elektron van y helyen", nem mosható össze a kettő. Ebben a térben teljesen korrekt 1-re integrálódó valószínűség írja le a rendszert.
|
Bár nem hiszem, hogy egyformán értjük a "káosz" és a "rendszer" fogalmakat, talán azt bontod tovább, amit én is írtam, hogy az entrópia bezony függ a megfigyelőtől. Ezt szerintem is nagyon fontos hangsúlyozni, szeretünk elfeledkezni róla. Ami nekünk csak gáz egy tartályban, és a hőmérsékletén és a nyomásán kívül nem érdekel bennünket különösebben a tartalma, egy végtelenül kifinomult észlelőnek izgalmas billiárdmeccs lehet (feltéve persze, hogy a megfigyeléshez szükséges entrópiát leadja máshol, lásd még Maxwell-démon).
Viszont a végtelenről szóló fejtegetésed az integrálelméleti problémák mellett azért sem állja meg a helyét, mert nemcsak végtelenül kicsi valószínűségeket ismerünk, hanem nulla valószínűségűeket is. Azonkívül arról is lehet beszélni, hogy minek kisebb vagy nagyobb a valószínűsége, így véletlen rendszereken is van értelme jóslatokat, azaz fizikát csinálni.
Egy "valódi káosz", tehát ahol valóban minden megtörténik, kezelhetetlen. Amikor a fizikai valóságról beszélünk, mindig feltesszük, hogy van benne rendszer, különben nem lenne miről beszélni. Lásd még Klapunciusz és Trurl történetei.
Az élet keletkezése egy konkrét probléma, ezért nem kell ilyen messzire menni. Jelenleg ugyanis senki sem tudja megmondani, pontosan mekkora is annak a bizonyos kezdőlépésnek a valószínűsége. |
főemlősökkel - akartam mondani.
Bár, ha ideveszem pl. a kutyát, amely nem is főemlős, de idomítható, akkor a kör még tágítható. 100 millió év már elég lesz?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Na, de kérlek, én nem szűkítettem le az egykorúságot a rádiózásra. Gyakorlatilag mi lefelé az emlősökkel tudunk kommunikálni valamennyire, ami már 70 milliós időablakot jelent.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
P(0<x<1, 0<y<1, 0<z<1, 0<t<1) = 1/16, mert mindegyik felezi az intervallumot. :)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Elismerem, hogy a poenciáldoboznak csak a felszínét kapirgálom. De valszámból még nem láttam olyan példát, hogy 1-nél nagyobb valószínűség jöjjön ki. Megpróbálom a lehető legpontosabban leírni, hogy mire gondolok, mert lehet, hogy elkommunikálunk egymás mellett, és utána te is eírod a legpontosabban a gondolatidat, jó?
Az eredeti idézet ez volt:
"ha egy esemény valószínűsége végtelenül kicsi, egy végtelenül nagy térben, a képletet végtelen időbe helyezve eredményként azt kapjuk, hogy az esemény végtelenszer megtörténik!"
Én úgy gondolkodtam, hogy egy esemény valószínűsége úgy lehet végtelenül kicsi, ha egy folytonos valószínűségi problémám van, mind a térben, mind az időben. Tehát négy koordinátám van, három tér és egy idő valószínűségi változóm. Tehát egy olyan valószínűséget keresek, hogy P(x,y,z,t) = ?
Továbbá felteszem, hogy az eloszlás egyenletes mind térben, mind időben.
Úgy értelmeztem, hogy minden változó folytonos. Tehát ha bármelyik változóra diszkrét értéket keresek, pl. P(0,y,z,t) = ? akkor az a valószínűség kinullázódik, mert az x = 0 síkban az y,z tengelyen bárhol lehet az esemény, és bármikor. Ahhoz, hogy nullától különböző valószínűséget kapjak, intervallumot kell vizsgálni, pl. P(0<x<1, 0<y<1, 0<z<1, 0<t<1) ha a tér és idő nem végtelen nagy lenne, hanem bezárnánk egy valamekkora idő és térdobozba, akkor ennek lenne nullától különböző valószínűsége. (pl. ha megadom, hogy [0<x<y<z<2, 0<t<2], akkor P(0<x<1, 0<y<1, 0<z<1, 0<t<1) = 0,5)
Az egész tér-idő dobozra az egy esemény valószínűsége P = 1, hiszen valamikor, valahol be kell következnie az eseménynek. (Már nem kell dobozba zárni, lehet integrálni mínusz végtlentől végtelenig, úgyis P = 1.)
Több esemény esetén attól függően, hogy egymástól függő, vagy független események azok, a valószínűség megváltozik. Független eseményeknél annak az esélye, hogy mind a kettő valamikor, valahol bekövetkezik, az egész térre és időre, P = 1 (a valószínűségek intervallumonként szorzódnak, majd kiintegrálódnak mínusz végtelentől végtelenig minden változó szerint).
Ha két független esmény bámelyikének bekövetkezését keresem, akkor az egyéni valószínűségeik összeadódnak. Logikus, hogy egy intervallumban tehát megkétszereződjön a valószínűség, de így se láttam még soha olyan példát, ahol 1 fölé ment volna.
Tudtommal egy darab elektron megtalálási valószínűsége az egész térben P = ∫pdV = 1.
Nem volt még olyan helyzet, hogy több elektron lett volna egy potenciáldobozban, ezért erről nem tudok nyilatokzni.
Kérlek, magyarázd el, hogy szerinted hol a hibám, de azt hiszem, sejtem. Ugyanis az elektronos példádban az esemény az időben állandó, tehát az elektron nem egy pillanatig történik, hanem mindig van valahol, ezért időtől független a létezése. Három koordinátával leírható. A két elektron megtalálási valószínűsége 2 más gondolkodásmódot igényel, de kezdem kapizsgálni, hogy mivel független események bármelyike, a valószínűségek összeadódnak, és ha egy valószínűsége az egész térre 1, akkor kettőé 2.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
A civilizációk rádiózó és űrhajózó korszakáról egyelőre annyit tudunk, hogy száz évig biztosan tart, többet nem. Ha csak olyan partnert tud valaki elfogadni, aki napra pontosan egyidős vele, nehéz dolga lesz.
|
Ezzel csak arra akartam utalni hogy a valószínűség sűrűség-föggvény (nevezzük nevén) teljes térre vett integrálja nem mindig 1.
"Az egész térre az összes esemény valószínűsége nulla. (hiszen az adott időpillanat diszkrét)"
Az előbbi példánál maradva egy diszkrét pillanatban is van értelme arról beszélni hogy az elektron valahol van. Sőt az is biztos hogy az egész térben 2 van. Így az e- megtalálás valószínűsége nem 0 hanem 2, hiába a diszkrét időpont.
Ha egy változás valószínűségéről beszélünk, példánál maradva elektronátmenet, akkor már a diszkrét idő miadt tényleg 0 valószínűséget kapsz bármely időpillanatban.
Tehát az amit leírtál speciális esetre igaz lehet de csak úgy általában a folytonos valószínűségekre nem. Fontos az is hogy minek a valószínűségéről beszélünk.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
"Viszont az egész térre integrálva a valószínűségnek az jön ki, hogy 1."
Ez azért csak speciális esetben igaz.
pl.:
H2 molekula 2e-. Annak a valószínűsége hogy elektont találok az egész térre integrálva 2.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Elgurult...
Kara kánként folytatom tanításom.
|
(hiszen az adott térrész diszkrét) -> hiszen az adott térkoordináta diszkrét.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
""Lásd: ha egy esemény valószínűsége végtelenül kicsi, egy végtelenül nagy térben, a képletet végtelen időbe helyezve eredményként azt kapjuk, hogy az esemény végtelenszer megtörténik!"
Nem feltétlenül. A ha végtelenekkel számolsz (ezt határérték-számolással teheted meg, ha tévedek javítson ki valaki) akkor két végtelen érték hányadosa lehet végtelenül kicsi, egy konkrét szám, vagy végtelenül nagy."
Ja, de folytonos valószínűségeknél nem nézünk soha diszkrét eseményt, mert annak a valószínűsége mindig nulla, egy intervallumra szabad csak valószínűséget számolni. Viszont az egész térre integrálva a valószínűségnek az jön ki, hogy 1. Tehát fordítva gondolkozol.
1. A végtelenül nagy (esemény)térben egy darab esemény valószínűsége mindig nulla. (hiszen az adott térrész diszkrét)
2. Az egész térre az összes esemény valószínűsége nulla. (hiszen az adott időpillanat diszkrét)
3. Az egész térre és az egész időre az összes esemény valószínűsége 100%, vagyis 1.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Egyetértek azzal, hogy a munkanélküliség a munkához való hozzáállástól, és nem a munkahelyek hiányábóladódik. De ez igaz romára, de igaz a rózsadombon henyélő ficsúrra is.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
"Az emberi lépték szerint nehéz. Na meg a csillagokból se mind képes rá."
Na igen, mondhatni képtelenek vagyunk rá. :) De a fórumban kozmikus léptékű dolgokról van szó, úgyhogy nem biztos, hogy az emberi képességek határai az alap.
"Tippnél kicsit több. Részecskeütközésekkel már sok magreakciót megvizsgáltak."
Ez igaz, de szerintem nyugodtan kijelenthetjük, hogy még csak az elején vagyunk az útnak, hogy megismerjük a csillagok működését.
|
"Néhány? Néhány milliárd? Vagy még inkább néhány tízmilliárd?"
Igaz a "néhány" helytelen, inkább "csak a csillagok egy részében".
"Nehéz?" Az emberi lépték szerint nehéz. Na meg a csillagokból se mind képes rá.
"Miért, mert csak tippeljük, hogy hogyan működik?"
Tippnél kicsit több. Részecskeütközésekkel már sok magreakciót megvizsgáltak.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Epikurosz. Vegyél egy nagy levegőt, számolj el tízig és tegyél egy szívességet az emberiségnek, kapcsold ki a számítógépedet. Örökre. Faragj teknőt, meg fakanalat, hátha jobb lesz.
"Csak néhány csillag belsejében. Nehéznek meg éppen elég nehéz."
Néhány? Néhány milliárd? Vagy még inkább néhány tízmilliárd? Nehéz? Miért, mert csak tippeljük, hogy hogyan működik?
|
"De annyira nem is nehéz, nem igaz? Valami hasonló folyik a csillagok belsejében."
Csak néhány csillag belsejében. Nehéznek meg éppen elég nehéz.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Nyuszika!
Belezavarodtál a sok fektetett nyolcasba.
Ha annyi nyolcas lenne, egymás-hegyén hátán lennénk itt, annyi ET telefonálna, hogy csak a roaming díjakból meg lehetne élni.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"Lásd: ha egy esemény valószínűsége végtelenül kicsi, egy végtelenül nagy térben, a képletet végtelen időbe helyezve eredményként azt kapjuk, hogy az esemény végtelenszer megtörténik!"
Nem feltétlenül. A ha végtelenekkel számolsz (ezt határérték-számolással teheted meg, ha tévedek javítson ki valaki) akkor két végtelen érték hányadosa lehet végtelenül kicsi, egy konkrét szám, vagy végtelenül nagy.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Tök jó témának indult, muszáj ezt a hülyeséget belekeverni? Epikurosz, ahogy te mondtad: "csak ugye a kollégák felfogása nehéz", nem megy ez neked, fogadd el.
Másrészt meg:
"Nyuszika!
Tudod mi a gond ezzel a nagy optimizmussal?
A világegyetemben a tömör anyag elég ritka, 90 akárhány százaléka hidrogén meg ilyenek. Abból meg nem lesz vaskarika olyan könnyen."
De annyira nem is nehéz, nem igaz? Valami hasonló folyik a csillagok belsejében.
|
Buta.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
off:
"Megkértelek szépen, hogy ne lógj a nyakamon?" Nem kértél eddig semmit, szépen meg pláne nem, és nem kötelező válaszolni.
"A termelőeszközt maga termeli meg mindenki magának, már ha nem lusta. A földet is." Ez hülyeség! Hol élsz te? Az őskorban? Mert kb akkor készített mindent magának az ember.
"A földet is." Miről beszélsz te? Hogy lehet földet termelni? A földet kisajátítani lehet csak.
És mégegyszer mondom: NEM KÖTELEZŐ VÁLASZOLNI! Főleg ha nem tudsz mit mondani.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Megkértelek szépen, hogy ne lógj a nyakamon?
Termelőeszköz. Marxizmus.
A termelőeszközt maga termeli meg mindenki magának, már ha nem lusta. A földet is. A bicskával nem lopni kell és késelni, hanem fakanalat és teknőt kell vájni vele, és mindjárt jobb lesz.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
off
"Nincs ilyen." Van ott.
"Ha a cigányok munkanélküliségére gondolsz" Nem, nem arra gondolok. Arra gondolok hogy a termeléshez eszközök kellenek. És ha én nem hagyok neked eszközt akkor nem tudsz termelni. Ha elveszik a földed akkor hogy termelsz rajta? Ha bezárják a gyárat hogy termelsz benne? Komolyan azt hiszed hogy akinek nincs munkája az mind csak nem akar dolgozni?
"a te elkúrt nevelésed sem feladatom nekem itt helyrehozni" Azt hogy melyikünk nevelése van elkúrva... De minek kell itt személyeskedni? És se mondom hogy milyen nagyarcú paraszt vagy. Akkor meg minek sértegetni egymást. Jobb a békesség.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Nyuszika!
Tudod mi a gond ezzel a nagy optimizmussal?
A világegyetemben a tömör anyag elég ritka, 90 akárhány százaléka hidrogén meg ilyenek. Abból meg nem lesz vaskarika olyan könnyen.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Sokan azzal érvelnek, hogy Központi átfogó értelem nélkül nem jöhetne létre semmilyen komplex rendszer, /élet/ mert mindig kell hozzá egy értelem, ami a káoszból rendszert csinál. Ez NEM igaz. mert ha a rendszer annyi komponensből áll, mint itt a földön, akkor a káosz maga a rendszer, és egyszer mindenképp megtörténik, ami megtörténhet. Lásd: ha egy esemény valószínűsége végtelenül kicsi, egy végtelenül nagy térben, a képletet végtelen időbe helyezve eredményként azt kapjuk, hogy az esemény végtelenszer megtörténik!
|
off
Nincs ilyen. A munkától senkit nem zavarnak el, vagy ha igen, annak oka van.
Ha a cigányok munkanélküliségére gondolsz, ők a hibások. A munkaalkalmat is mindenki saját magának teremti elő. Amúgy, kinek van kedve mocskos, megbízhatatlan, a közösséget bomlasztó embereket alkalmazni? Aki még a saját ruházatát, házát, környezetét sem tudja tisztán tartani, és erre nem is törekszik?
De, téma lezárva, nem pazarolom rád az időm, a te elkúrt nevelésed sem feladatom nekem itt helyrehozni.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Pontosítok:
Mivan akkor ha én nem hagyom hogy valaki más termeljen azért hogy én termelhessek helyette, akkor a megtermelt érték az enyém?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Ott van a kozmikus háttérsugárzás. Lehet hogy pont azzal szkennelnek minket.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Mivan akkor ha én nem hagyom hogy valaki más termeljen, akkor a megtermelt érték az enyém?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
A hangyás gondolatod nagyon tetszik.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Kb. 10 éve volt egy levélváltásom egy amcsi ipsével. Akkor arról írtam neki, hogy miért nem tapasztaljuk magunk körül ET-éket. Az én elméletem is vmi ilyesmi volt, hogy nem szondákat kell keresni. Ha én ET lennék, magukat az embereket használnám szondaként, és szerintem ha valaki nagyon kontemplatív, minden érdekli, de csak úgy, autista, az már gyanús. Picit poénból is írtam, természetesen.
A hsz-ed emlékeztet még Carl Saganre. Ő, élete utolsó éveiben elment kicsit a miszticizmus felé, a mindenben értelmet kereső irányzat ("panteizmus") felé. (Remélem te nem vagy halálos beteg...)
Ami engem zavar, az a következő:
Most attól függetlenül, hogy létezhet-e olyan intelligens létforma, amely átmegy számunkra láthatatlan dimenziókba, ha elfogadjuk az evolúciót - és nem csak a Földön! - akkor csak itt a galaxisunkban rengeteg átmenetnek kell lennie; az általad említett lehetőségtől a bacilusokig, és közte hozzánk hasonló lényekig. Nekünk igazából ezeket kell keresnünk, hisz a többiekkel nem lenne közös témánk. Erre utaltam társkeresős hasonlatommal korábban, csak ugye a kollégák felfogása nehéz.
Visszatérve az előző témára: nézegettem Attenborough filmjét a hangyákról és termeszekről. A boly belsejét pici, optikai szálas kamerás cuccal figyelték meg. Nos, nem tudom, hogy a hangyák megcsípkedték-e a cuccot legelőször, mint idegen tárgyat - megszokták csípkedni, amúgy - de utána teljesen figyelmen kívül hagyták, élték tovább az életüket, gyakorlatilag tudomást sem vettek a kameráról. Mindenesetre az tény, hogy ki kell kerülni, rá lehet mászni, ott van fizikai valójában.
A bolyon kívüli tevékenységhez meg ez sem kellene, csak egy távcső, és igazából - drága beendezésekkel - a bolyba is be lehetne látni úgy, hogy annak nem lenne fizikailag érzékelhető nyoma (szkennerrel).
Szóval, az, hogy mi nem érzékelünk semmit, az nem jelent semmit, és igazából annyira nem is kell nekünk ezzel foglalkoznunk, mindaddig, amíg olyan létformával nem találkozunk, amellyel kölcsönhatásba tudunk lépni.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Nem egy jól látható élőlényről beszélek, hanem arról, hogy az idegen intelligencia itt lehet körülöttünk, bennünk. Ha nagyon sci-fi párhuzamot akarnék találni, talán a Galaxis Útikalauz áll a legközelebb, ahol a Föld valójában egy szuperszámítógép.
Elvileg simán lehetséges, hogy bizonyos természetesnek gondolt folyamatok valójában egy szuperintelligencia által formált számítás részei. Az entrópia ugyanis bizonyos értelemben szubjektív mérce, mert a makroállapotok definíciója függ a szemlélőtől. Semmi akadálya, hogy egy gigantikus protuberancia anyagában kölcsönható részecskék "mellékesen" valamilyen óriási számítás részeredményét produkálják. Nekünk az egész csak elektromágneses zajnak látszik, de egy óriási számítási kapacitással rendelkező megfigyelő a kitörésben mintázatokat, egyenletek eredményét látja. Ha esetleg a jelenség kezdőállapotát tudatosan beállítja, ez az entitás a csillagok energiáját számításokra használhatja.
Ezt a perspektívát figyelembe véve kicsit abszurd végtagokkal rendelkező, űrhajózó, rádiózó lényeket keresgélni. Hamarosan mi magunk is elveszítjük a végtagjainkat. Én azt tippelem, hogy a Planet Finder-hez hasonló programok hamarosan önteni fogják az élettel rendelkező bolygókat, és ha valahogy odajutunk, akkor azt fogjuk találni, hogy valaha volt rajta fejlett intelligencia, de eltűnt. Felszívódott. A nyomok alapján nyilvánvalóan átmentek egy technológiai szingularitáson, de onnantól nem tudjuk, hova tűntek. De az is lehet, hogy olyan pusztaságokat hagynak maguk után, mint a Mars.
Ez nem csak filozófia. Elvileg egy ilyen intelligencia is észlelhető, bár roppant nehezen: entropikus anomáliákat, a zajból kiemelkedő, nem zajszerű mintázatokat kellene keresgélni a Világegyetem anyagában. De ha találunk is ilyet, inkább egy új természeti törvényt fogunk belelátni.
És tényleg mi van, ha már most *minden* megfigyelt természeti jelenség egy ilyen, számunkra rejtett értelemnek végez számítást? Ha az ismert mintázatok, a molekulák, az atomok már ezért álltak össze? A Világegyetem "buta", egyszerű törvényekkel szabályozható anyaga az anyagot korlátlanul ismerő és uraló lénynek vagy lényeknek csak játszótér... |
Nagyon szépen megfogalmaztad, öröm ilyen hozzászólásokat olvasni! :)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Nem nyert. A kvantummechanika és a relativitáselmélet pont azt bizonyította be, hogy kicsiben és nagyban nem ugyanazok a törvények a meghatározóak. Érdekes lenne, ha a kvantummechanika emberi méretekben is használható lenne, pl. átmehetnénk falakon az alagúteffektus miatt. A relativitáselmélet esetében meg a nagymamád fiatalabb lehetne nálad, ha sokat fut és lassabban öregszik, mint te.
Már a hangya esetében sem áll a hasonlat, mert emberi méretben csodálkozna, hogy nem tud a falon vagy plafonon végigmászni, és ebben nincs semmi modern fizika.
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB
Minek több?
|
A vagyon azé, aki megtermeli, nem a tolvajoké.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"újra kell osztani a nemzeti vagyont" ebben mondjuk igaza van. Bár "újra kell osztani a vagyont" így helyesebb lenne.
Azt viszont nem várhatja Zsigó Jenő se hogy az emberek majd jószendékukból megteszik. A jelenlegi helyzetben meg főleg nem.
Előbb vagy utóbb meg úgyis kell lennie legalább részleges visszosztásnak.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Kb. egy hete néztem egy kerekasztal beszélgetést az ATV-n. (Régen úgy hívták, hogy "magyar ATV", de ma már nyílt kártyákkal játszanak, levedlették a "felesleges" jelzőket.)
A meghívottak között volt, több más díszpinty mellett, Zsigó Jenő, a Roma Parlament elnöke. Szerinte, újra kell osztani a nemzeti vagyont, és nem ilyyen pár milliárdos programokban kell gondolkodni, hanem több száz milliárdokban. Nem dolgozni kell ám, hanem zsarolni, követelőzni, lopni, csalni.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Okos embereink lehet, hogy vannak, de nem a politikában.
De ha pl. Budapest várostervezését nézem, ott sincsenek.
Zajlik az ország folyamatos, kíméletlen kirablása.
Egy kis hír az uzsorások áldozatairól:
"Nyírő Árpád, a Tolna Megyei Igazságügyi Hivatal osztályvezetője közölte: a sértettek kárenyhítésért fordulhatnak a hivatalhoz; eddig hét család élt a lehetőséggel. A családok a 85527 forintos alapösszegnek legfeljebb a tizenötszörösét kaphatják meg."
Tehát, ha valaki felelőtlen, és uzsorakölcsönt vesz fel, a végén a magyar adófizetők pénzéből - amelyet jelenleg címeres gazemberek kezelnek - akár 1 282 905 forintot is kaphat kárenyhítésként.
Jegyezzük meg, hogy az uzsorások áldozatai cigányok, akik sok más felzárkóztató, szociális, iskolai ingyen étkeztetési, közüzemi költségeket megtérítő, és isten tudja még hány támogatás haszonélvezői. A mi pénzünkből.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"Viszont a műholdgyártással alapvetően két probléma lép fel: semmi tapasztalatunk sincs űrtechnológia terén, tehát megoldani számos olyan problémát, ami felmerülhet: speciális méretekre csökkenteni az alkatrészeket, speciális anyagokat kikísérletezni, melyek bírják azokat a körüméyneket."
Nos, nagyjából ez a lényege k+f-nek. Megoldani a problémákat, nem igaz? Kis országunknak nincsenek igazán jelentős ásványkincsei. Már nem vagyunk a vas és acél országa. Bárki bármit mond, a mezőgazdaságunk egy nagy rakás f*s. Ellenben vannak egész jó egyetemeink és egész okos embereink. Szerintem egyszerű a képlet. Kutatás fejlesztés.
|
A kolléga hülyeségeket beszél.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
A sugárzás miadt mennek tönkre?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Utána hóapokig űrszemét, majd elég.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Igen, de 100 millió forint a ilövés, hogy max. 2 hétig lesz a vilgűrben, utána nagy folytonos valószínűséggel tönkremegy. Tudod, ilyen exponenciálisan öregedő függvénny mentén.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Egyetértek abban, hogy Magyarországnak lenne jövője egyrészt könnyűipari területen, másrészt a kutatás-fejlesztésben.
Viszont a műholdgyártással alapvetően két probléma lép fel: semmi tapasztalatunk sincs űrtechnológia terén, tehát megoldani számos olyan problémát, ami felmerülhet: speciális méretekre csökkenteni az alkatrészeket, speciális anyagokat kikísérletezni, melyek bírják azokat a körüméyneket. Ezt nem áltod, mert nincs benne tapastzalatod, de én valamennyire látom a magam körüli technológiai szükségleteket (bátyám dolgozott egy ESA projekten) és tudom, hogy nem lehetne egyből kereskedelmi célokra alkalmazahtó műholdat elsőre összerakni, mert még a légkörben elégne. Az amcsik sem egy űrállomással kezdték az űrversenyt. Lépésenként kell előrehaladni, és úgy érzem, hogy tanácsokat, tapasztalatokat az ESA-val együttműködve szerezhetünk, cserélhetünk, így költséghatékonyabb lenne a vállalkozásunk.
A másik megoldatlan probléma a pénz. Magyarországon bátyám ESA projektjét offolták, hogy a MASAT-ot támogassák. (Bátyám írta a műhold képtömörítő programját, tucatmagával, és ezt több hónapig, tehát lehet látni, hogy nem csettintésre áll össze a műhold.) Azonban az EU a pénz dolgában is segíthet, nekünk talán csak arra kellene pénz, hogy valamiféle ESA intézményt létesítsünk Magyarországon, és az rengeteg munkahelyet biztosítana, sok okos és jól kereső külföldit, aki Magyrországon költi el a pénzét, persze ehhez meg kéne teremteni az infrastruktúrát is, meg nem ártana tudni angolul-németül országszinten.
És megoldódna mind a technikai tapastzalatlanság, mind a pénz megteremtésének problémája.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
"és 100 millió forint csak a kilövésre"
Hát ez az. 100 milla a gdp-hez viszonyítva semmi. Fika. A fika fikája. Egy átlagos számítógépes játék nem készül el ennyiből. Ötvenszer ennyit rá lehetne fordítani.
|
Nem csak presztízskérdés.
Én teljes szívemmel támogatom az európai együttműködést, ezen a téren is, de az nem zárja ki a nemzeti programokat.
Minden európai országnak van saját TB-rendszere, meg ilyen-olyan programjai (szélerőművek, atomerőművek stb.).
Az EU nem fog nekünk ingyen adni egy műholdat, hogy tessék itt van, használjátok egészséggel, sugározzátok vele a Duna Tv-t, meg a többit.
Még egyszer leírom: egy műhold legyártása olyan projekt, amelyet Magyarország fel tud vállalni. Nem kis játékszeren kell játszani, hanem olyan eszközt kell mindjárt építeni, amelynek valós kereskedelmi haszna is van.
Hordozórakétát nem tudnánk építeni jelenleg, mert a II. vgh. utáni vesztes államként nem engedték fejleszteni a rakétaipart, de műhold építésére képesek lennénk, ill. vagyunk. Legalábbis nagyon remélem. De minden van itt, borkultúra fejelesztéstől a putrifelszámolásig, csak olyan nincs, ami a jövőt építené.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Persze a presztizsen kívül semmi haszna nem lenne, de el lehetne indítani egy európai-amcsi vs. orosz-kínai versenyt, ami hasonló gazdasági fejlődéssel járna, mint ami a hidegháborúban történt.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Mivel ez az első magyar műhold, leginkább arra jó, hogy tapasztalatokat szerezznek a fejlesztők, hogy ha bármit ki akarnak küldeni világűrbe, mire kell számítani. És hidd el, 3 év tervezés, hardver elkészítés, szoftver megírás, felkészülés az extrém fizikai körülméynekre, és 100 millió forint csak a kilövésre nem "bohóckodás".
Egyébként, amit mondasz, az nem hülyeség, de én akkor már azzal egészíteném ki, hogy az ESA-t lehetne tuningolni európai összefogssal, és akkor ketten a NASA-val összefogva megőrizhetjük az űrversenybeli előnyünket a kínaiakkal, ruszkikkal szemben.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Bevallom neked, pontosan nem számoltam utána ezeknek, mert mindig jönnek olyan fejszámolóbűvészek, mint halgatyó és a többiek, és nem szeretném elvenni a kenyerüket, meg jó látni, ahogy diadalt ülnek a lehengerlő bizonyítékok bemutatása után.
Amit biztosra állítok: egy komoly, tévéműsorainkat visszasugárzó és esetleg másokra is alkalmas (pl. műholdas telefónia, távérzékelés stb.) műhold megépítésére képes lenne Magyarország, és olcsó pénzért az oroszok fel is juttatnák az űrbe. Jelenleg is fizetünk a műholdas tévéműsorokért, így gazdaságilag teljes mértékben indokolt lenne egy komplex magyar műhold (nem az a maszat, amivel a BME-n bohóckodnak). Ami szintén fontos, hogy a műhold megépítésébe bekapcsolódhatna több hazai egyetem és vállalat, végre kapnának ők is valami érdekesebb feladatot. No, de visszatérünk megint oda, ami úgy látszik, hogy az alfa és az omega nálunk: a politikusaink bunkósága megakadályozza az ilyen projekteket. Pedig, még egyszer mondom, szerintem 5-10 év alatt megtérülne.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Sajnos a fenysebesseget (normal terben) tullepo kiserletek nemigazan mervadoak, hiszen nemsikerult egyertelmuen bizonyitani oket. Amolyan SG-s kacsa hirek. Egyebkent minimum egy nobeldijat ernenek.
Persze lassitani lehet, peldaul vizben lassabban terjed a feny, mint koztudott.
Epikurosz: En is orulnek, ha lenne mar valami egyertelmu nyelvtani szabaly erre vonatkozolag. Kukacos fele erzelekesre visszaterve: Mivel a radiohullam kozel fenysebesseggel terjed, igy egyertelmu, hogy az nem hasznalhato. Viszont nagyon messze vagyunk attol, hogy fenysebesseg feletti komunikaciot hasznaljunk. Igy szerintem ervenybe lep az amit mondtam, hogy egyaltalan lehetseges e?
|
s €100 billion over 30 years
Ja hogy az nem 100 millió hanem 100 milliárd euró, azért úgy már másabb :/
|
Én számolgattam, hogy egy SETI fenntartása vagy egy robotos marsmisszió kb. hogyan viszonyul a magyar GDP-hez.
(adatok a wikiről)
Mars misszió spirittel meg opportunity-val: mindösszesen kb. 1000 millió dollár
SETI fenntartása: évi 4 millió dollár
Űrállomás fenntartása: 100 millió euró 30 évre, azaz mondjuk 140 millió dollár.
Magyar Bruttó GDP (2005-ben): 22 027 Mrd forint, nagyon nagy vonalakban (220-as dollárral számolva) 10000 millió dollár. Most ne kössetek bele, hogy 190 vagy 230, nem ez a lényeg, a nagyságrend.
Tehát a magyar bruttó gdp-nek 10%-ából kijönne egy marsmisszió, 1%-ából egy űrállomás 30 évre? Lehetséges, hogy ez tényleg így van, vagy éppen baromira elszámoltam valamit? Osszátok az észt.
|
Egyébként, én jobban szeretném, ha fonetikusan (kiejtésnek megfelelően) írnánk a szavakat, de nem rajtam múlik.
Témára visszatérve - és ezt hiányoltam kukacosék hsz-ében is - filozofálgatás helyett szerintem arra kellene koncentrálni, hogy miként lehetne tökéletesíteni az érzékelési módszereket, esetleg újakat is találni. Nem tudom, hogy mi magyarok mennyire tudnánk ezen a téren labdába rúgni, de pl. a Föld pályáját súroló aszteroidák terén szépen teljesítenek a csillagászok, sőt exobolygókat is fedeztek már fel.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Szerintem csak összekeverte a fénysebességet a fény sebességével.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
Hivatkozás? Engem baromira lenyűgözne... Kb. öngyilkos lennék, de legjobb esetben is bölcsésznek állnék. :P
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
"+ Idetartozik es masok is emlitettek mar, hogy mas civilizacioknak mar lehetett ideje arra, hogy szamunkra elkepzelhetetlen teknologiai szintet erjenek el es meg is talaljanak minket."
Én továbbra is állítom, hogy amennyiben egy ilyen civilizáció ránk talál egyszerűen nem látná értelmét, hogy kapcsolatba lépjen velünk. Hiszen egy olyan technológiai szintet elért faj, amelyik képes a csillagközi utazásra és valószínüleg több rendszert kolonizált már (esetleg képes arra is, hogy a rendszerek központi csillagaiból közvetlenül nyerjen energiát) nem látna bennünk semmit. Egyszerűen nem vagyunk tényezők egy ilyen civilizációnak.
|
Kieg.
Szakirodalmat/irodalmat olvasok, csak sosem magyarul.
|
Nekem annakidejen kiejtes szerint belemvertek K-val, de igazad van szotarban ch-val szerepel mar. Vicces, hogy direkt nem akarom "kulfoldiesen" irni, de megis az a helyes mar. Mindenesetre nemhiszem, hogy ez barmit valtoztat a leirtakon.
|
Szióka!
A tudomány úgy fejlődik, hogy nem kell mindent újra felfedezni, hanem elolvassuk mások írományait. Ha valaki olvas magyar nyelvű tudományos témájú írásokat, akkor látja, hogy technika, technológia stb. Ha valaki ezeket rosszul írja, mármint úgy, hogy teknika, teknológia, akkor az illető nem tájékozott, nem olvasott szakirodalmat. Ennek ellenére nem kell elcsüggedni, mert az ember fejlődőképes.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Reggel meg atneztem a kommenteket, aztan valaszolni mar nem volt idom, de latom Sadun Tryst mar reszben megtette helyettem.
En sem irom le a lehetoseget, de sokan masokkal ellentetben (legtobb ismerosomre gondolva) ugyanakkora eselyt adok arra is, hogy nem kivitelezheto. Ugygondolom az eddigi tenyek inkabb azt tamasztjak ala, hogy a sci-fi-ben latott ide-oda ugralunk talan sosem valosulhat meg.
Elvegre mi a nagy hiba a vallasos emberek ervelesenek? Hogy van egy megallapitasuk, amihez alakitjak a tenyeket, nem pedig a tenyekbol vonjak le a megallapitast. Tehat, ha tenyekkel tudjuk alatamasztani a fenysebesseg feletti utazast, akkor tudomanyosan gondolkozunk, viszont, ha a fenysebesseg feletti utazas feltevesehez alakitjuk a tenyeket, akkor az nem tudomanyos. Valos peldaval elve, ha a megfogalmazasom kicsit zavaros volt:
1.Tudomanytalan - Ozonvizrol tudjuk, hogy volt, hiszen irva van a Bibliaban, ezt alatamasztja az, hogy halcsontvazakat talaltak 3000 meter magasan az Andokban.
2.Tudomanyos - Tengerfenekrol szarmazo, evmilliok alatt kepzodott kozet talalhato 3000 meter magasan, tehat a tengerfenek valamifelekeppen szarazfoldi hegysegge formalodott.
A vegeredmeny pedig ismeret, vagyis a tudomanyos megkozelites cafolja a tudomanytalant. Persze ehez bizonyitott tenyekre van szukseg, nem pedig olyanra, mint hogy a fold lapos. Az sem veletlen, hogy vallast hoztam fel peldanak, hiszen a tudomanytalan gondolkozas nemtobb, mint puszta hit.
+ Idetartozik es masok is emlitettek mar, hogy mas civilizacioknak mar lehetett ideje arra, hogy szamunkra elkepzelhetetlen teknologiai szintet erjenek el es meg is talaljanak minket.
Ez az a tema, amibol azonnal tobbszaz kerdest/gondolatmenetet lehet alkotni, egy példa:
- Ha a robotika/szamitasteknika alapfeltetele a fejlett teknologianak, akkor a fenysebesseg feletti utazas ismeretevel minden egyes bolygora kuldheto reproduktiv szonda, ami ugye mint a bakterium egy szelet huson rovid ido alatt milliardnyi mennyisegre osztodik szet. A visszakuldott adatok alapjan egy ertelmes szamitogep mar megtudja allapitani, hogy van e ertelmes elet az adott bolygon.
Erre jogosan irnatok, hogy ha olyan fejlett egy civilizacio, akkor a reproduktiv robotokban rejlo veszelyeket is ismeri.
De erre is ott a valasz, hogy ugyanugy kezelni is tudja. Es mivel a cel igen fontos, felterkepezni mindent, igy vegre is lesz hajtva elobb-utobb. (megjegyzes, hogy igen valoszinu, hogy minden ertelmes lenynek a megismeres a celja, hiszen a teknologiai fejlodesnek is ez az alapja)
Ne ertsetek felre, nem akarok harcbaszallni az eselyek ellen, viszont ugygondolom erdemes ismerni a pesszimista oldalt is, hiszen az optimista feltevesek altalanosan ismertek.
Ui. Ha valaki ugyerzi, hogy itt-ott hulyeseget irtam, akkor nyugodtan kijavithat kuluralt formaban, nem fogok megsertodni.
|
Az 1800-as években kiszámolták, hogy 1950(?)-re már annyi zabot fognak zabálni a párizsi lovak, hogy nem tudnak majd annyit termelni. És tényleg.
|
Ezt NEXUS6 #8 hsz-re írtam
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t
(Az ember) "Tudásra törpe és vakságra nagy."
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Használj TE is szinkrotronsugárzást!
|
|
Az elmélet, mely szerint idegen mikroorganizmusok rejtőznek a Földön, már kering egy ideje a tudósok körében, tette hozzá Jill Tarter, az amerikai SETI projekt igazgatója. A távoli civilizációk jeleit kutató kezdeményezés vezetője elmondta, hogy számos tudós érdeklődik a Davies által 2007-ben lefektetett elmélet iránt. A gondolatmenetet a brit-amerikai fizikus "Az idegenek köztünk vannak?" című publikációja indított el három évvel ezelőtt. A Scientific American-ben publikált gondolatindító kérdésre még nem érkezett válasz, de azt Davies is elismeri, hogy egyáltalán nem lenne egyszerű egy ilyen organizmust találni, különösen, hogy már eleve az idegen organizmus ismertetőjegyeinek meghatározása is komoly problémákat okoz.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A Földön is lehet idegen élet
Végleg lecövekel a Spirit
Gazdasági növekedést vagy klímaváltozást szeretnénk?
A hangsebességet is átlépheti egy bázisugró
Új anyagokat ihlethet a "vascsiga"
Előrelépés a köldökzsinórvér őssejtek alkalmazásában
Űr-napenergia rendszert tesztelne az EADS Astrium
Rézzel is tisztítható a levegő
