Hiába nő az internetet használók köre, a kedvencünk még mindig a televízió. Még az új technológiákra fogékony fiatalok is többet tévéztek tavaly, mint 2008-ban.

Az AGB Nielsen minden évben felméréseket végez a hazai médiafogyasztással, azon belül is a televíziós szokásainkkal kapcsolatban, és az eredményt akár még meglepőnek is mondhatnánk. Hiába bővült ugyanis 2009-ben az internetet használók köre, a klasszikus televízió-nézés is növekedett, ha az egyénre vetített mennyiséget percekre bontjuk le. Ez azt jelenti, hogy míg 2007-ben az összlakosságra vetítve egy ember átlagosan napi 259 percet tévézett, addig 2008-ban 260-at, míg tavaly 265 percet. (Az eltérések minimálisak ugyan, de a növekvő trend vitathatatlan.)

A 18-49 évesek szerencsére már jóval kevesebbet gubbasztanak a tévékészülékek előtt, de a 2007-es 216 és a 2008-as 219 perc után 2009-ben már átlagosan 226 percet töltöttek a plazmák, LCD-k és hagyományos televíziók előtt. S ha a modernizációra még inkább fogékony, 18-34-es korcsoportot vesszük górcső alá, akkor is azt láthatjuk, hogy három éve 185, két éve 188, míg tavaly már 194 percet tévéztek a naponta elhasználható 1440-ből.

A következtetést levonhatjuk: a televízió-nézés Magyarországon még mindig a legnépszerűbb szabadidős tevékenység. Nemzetközi összehasonlításban mindössze az Egyesült Államok és Szerbia előz meg minket, az a két ország, mely hagyományosan hazánk előtt szokott végezni. Az International Key Facts adatai szerint - melyet az RTL Klub bocsátott rendelkezésünkre - a 18 éven felüliek 2009-ben itthon napi 274 percet tévézték, Amerikában 298-at, míg Szerbiában 302-t.


Az élcsoportban Magyarország mögött Görögország, Horvátország és Románia végzett. Japán a középmezőnyben 227 perccel áll, míg a lista végén Svédország (170 perc), Ausztria (156 perc) és Svájc (143 perc) "kullog". Még mielőtt földrajzi sajátosságokra gyanakodnánk, érdekességként meg kell említeni, hogy míg a legtöbbet tévézők között zömében Közép-Európa és a Balkán országai találhatóak meg, addig Szlovákia és Szlovénia 188 és 186 napi tévés perccel olyan "nyugati" országok mögé került, mint Spanyolország (238 perc), Németország (221 perc) vagy Írország (195 perc).

Az adatokból le is vonható a következtetés, miszerint egyelőre botorság a televízió halálát jövendölni, hiszen még a netkorszakban is nő a naponta tévézésre fordított időmennyiség. A fenti adatok is bizonyítják, hogy a nagyon magas internet-penetrációval és szofisztikált internethasználattal rendelkező USA továbbra is kiugróan magas televízió használatot mutat, s a Nielsen kutatási alapján az átlagos napi tévézési idő is nőtt a tavalyihoz képest.

Kiegészítő adatként érdemes megjegyezni, hogy a sokcsatornás vétellel rendelkező 4 évesnél idősebb személyek aránya nem változott 2008 ősz és 2009 ősz között, ez továbbra is 81%. Azonban az összetétel átstrukturálódott, hiszen megnőtt a műholdas digitális vétellel rendelkezők aránya, és a kábeles háztartásokban élők közül többen igényeltek digitális set-top-boxot, az IPTV pedig már 3%-nál tart itthon. A földi sugárzású digitális adás terjedése viszont továbbra se indult be.