A hangsebességet is átlépheti egy bázisugró
2010. január 25. 15:12, Hétfő
Az osztrák Felix Baumgartner próbál Joe Kittinger babérjaira törni, hogy megdöntse az ejtőernyős ugrás magassági rekordját, ami az elmúlt 50 évben senkinek sem sikerült.

Hirdetés

Kittinger ezredes az Egyesült Államok Légierejének Excelsior projektjében 31 kilométeres magasságban lépett ki ballonja gondolájából és egy speciális védőruha, valamint egy ejtőernyő segítségével épségben földet is ért. Az osztrák Felix Baumgartner, aki több ugrásával is felhívta már magára a világ figyelmét, a 37 kilométeres magasságot tűzte ki céljául. Több mint öt perces szabadesése során elvileg át fogja lépni a hangsebességet, amivel ő lenne az első ember, aki ezt gép segítsége nélkül teszi meg.

"Senki sem tudja milyen lesz" - nyilatkozott a BBC-nek. "Tény, hogy sok különböző légáramlat veszi körbe a testet, aminek így egyes részei szuperszonikus áramlásban, mások transzszonikus áramlásban lesznek. Hogy ez milyen reakciót vált ki, azt nem tudom megmondani." Kittinger rekordját legutóbb 2008-ban próbálta megdönteni a francia Michel Fournier, aki éveken át készült a nagy ugrásra - mi itt az SG-n 2002-ben számoltunk be először a kísérletről - ballonja azonban elszabadult, és a kapszula nélkül emelkedett a magasba.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz!

Baumgartner nem csupán a nyilvánosság, de időről időre a hatóság figyelmét is magára irányítja, amikor különböző építményekről, például a Petronas torony vagy a Rio de Janeiró-i Krisztus-szoborról hajt végre bázisugrást, de 2003-ban egy szénszálas szárnnyal átrepülte a La Manche csatornát is. Baumgartner és támogatói szerint a vállalkozás a tudományt is szolgálja, új adatokat nyerhetnek a sztratoszféráról, illetve a test reakciójáról a szélsőséges körülményekre.

A csúcsdöntésre valószínűleg még az idén sor kerül, méghozzá az előzetes információk szerint Észak-Amerikában. A tervek szerint Baumgartner egy 140 méter magas héliumballon nyomáskiegyenlített kapszulájában emelkedik a sztratoszférába, ahol 37 kilométernél, azaz 120 000 lábnál ugrik ki, Kittinger rekordja 102 800 láb. A kísérlet során egy speciálisan átalakított túlnyomásos öltözéket és sisakot visel. A Red Bull Stratos nevet viselő projekt szervezői szerint ha minden rendben zajlik, akkor körülbelül 35 másodpercre átlépheti a hangsebességet.

Joe Kittinger 1960. augusztus 16-án végrehajtott ugrása elképesztő teljesítmény volt. "Rendkívül barátságtalan odafent, minél tovább zuhansz, annál tűrhetőbbé válik a közeg" - beszélt a körülményekről az amerikai légierő nyugalmazott ezredese, aki sérült kesztyűvel ugrott ki a gondolából, azonban az alacsony nyomás és a nagy magasság hatására megdagadt keze meggátolta öltözetének dekompresszióját. Kittinger maga is támogatja Baumgartner kísérletét.

Baumgartner és Kittinger

Az osztráknak amellett, hogy meg kell küzdenie a rendkívül alacsony hőmérséklet és a ritka levegő által támasztott nehézségekkel, elsődleges feladata, hogy folyamatosan ügyeljen a helyes testtartásra. Ha elkezd pörögni azt szinte lehetetlen korrigálni, és könnyen ájuláshoz vezethet. Ejtőernyője eszméletvesztés esetén automatikusan kinyílik.

Baumgartner ugrásával az űrrepülést is segítheti, ha ugyanis neki sikerül a mutatvány, akkor elvileg a megoldást alkalmazhatják a járművük meghibásodása miatt visszatérni kényszerülő asztronauták esetében is. "Azt akarjuk bebizonyítani, hogy ha egy emberi lény kilép 120 000 láb magasságban egy kapszulából, képes biztonságban visszatérni a Földre" - magyarázta. Ha hihetünk Fournier ígéretének, 2010-ben ő is újra megpróbálkozik az ugrással.
Megosztás |
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés





Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 31. 13:14 | válasz erre | #72
Ebben is 1etertunk. ;)
2010. jan. 28. 09:00 | válasz erre | #71
Tévedés az a gondolat, hogy mert bizonyos elvekben nem értünk egyet, másban sem érthetünk. :D
2010. jan. 28. 00:44 | válasz erre | #70
Amúgy ugrás előtt leállítják a repülőforgalmat? Mi lesz ha nem tudja iránytani magát? Ilyen magasságból elég nagy terület ahová érkezhet.
Azért átélni egy ilyen élményt tényleg jó lehet.
2010. jan. 27. 20:00 | galéria | válasz erre | #69
A baloldali bunkóság és a jobboldali bunkóság a végén mindig egymásra szokott találni.

LÓL.
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 27. 11:47 | válasz erre | #68
Mondjuk az ilyet soha nem tudtam tisztelni. Atugrat egy szakadekon, leugrik a Petronasrol, stb.. csak drogos, semmi mas. Az o drogja az adrenalin.
Most kitalalt vmit, hogy a "tudomanyert" cimszoval tegye a bolondsagait.. felolem tegye, de nem tom ertekelni.
Az meg mekkora luzerseg, h elszabadul a leggomb. LOL
2010. jan. 27. 10:31 | válasz erre | #67
idén meg ernyőt felejti el!
kapszula az lesz....
hehehe
rjudit  
2010. jan. 27. 09:49 | válasz erre | #66
Dredd  
2010. jan. 27. 09:40 | válasz erre | #65
király a csóka, respect neki, de az igazi flash úgyis az lesz, amikor a SpaceShipTwo-ból fognak kifele ugrálni mindenféle elvetemúlt emberkék :)
stukov  
2010. jan. 27. 08:50 | válasz erre | #64
" ...Michel Fournier, aki éveken át készült a nagy ugrásra - mi itt az SG-n 2002-ben számoltunk be először a kísérletről - ballonja azonban elszabadult, és a kapszula nélkül emelkedett a magasba. "

Mekkora lehetettt már, teljes felszerelésben ugrált felfele hogy elkapja.
" - Bazeg nem kötötték ki rendesen???"
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 27. 00:45 | válasz erre | #63
Az nyerne, aki elobb olvassa a hsz-eket.. :S LOL
2010. jan. 26. 22:10 | galéria | válasz erre | #62
""természettudományos precízséggel... science téren? ""

Mámmá miá!
2010. jan. 26. 21:34 | válasz erre | #61
Én is ezt mondtam pár hsz-szel lejjebb, csak természettudományos precízséggel. Első.

Kéne olyan versenyt játzani - talán még a fórum szabályzata m tiltaná - hogy ki az, aki hamarabb megcáfolja Epikuroszt science téren?

Nyugi, csak vicc... csak nehogy ez az információ a horrorisák kezébe kerüljön!
2010. jan. 26. 20:28 | galéria | válasz erre | #60
Csak hogy a levegőbe beszéljünk...
2010. jan. 26. 20:18 | galéria | válasz erre | #59
Kb.
"First Man in Space - Skydiving From The Edge Of The World (Extended Version) // On August 16, 1960, Joseph Kittinger jumped his last ... all » Excelsior jump, doing so from an air-thin height of 102,800 feet (31,334 meters). From that nearly 20 miles altitude, his tumble toward terra firma took some 4 minutes and 36 seconds. Exceeding the speed of sound during the fall, Kittinger used a small stabilizing chute before a larger, main parachute opened in the denser atmosphere. He safely touched down in barren New Mexico desert, 13 minutes 45 seconds after he vaulted into the void.

The jump set records that still stand today, among them, the highest parachute jump, the longest freefall, and the fastest speed ever attained by a human through the atmosphere. Somewhat in contention is Kittinger's use of the small parachute for stabilization during his record-setting fall. Roger Eugene Andreyev, a Russian, is touted as holding the world's free fall record of 80,325 feet (24,483 meters), made on November 1, 1962."

2010. jan. 26. 20:06 | galéria | válasz erre | #58
Kérek engedélyt meghunyászkodni!
:-)
2010. jan. 26. 19:39 | válasz erre | #57
"Oly értelemben nem számít, hogy ha az űrhajóból kihajítasz 1 kg lúdtollat és 1 kg vasat akkor - ha nem lenne súrlódás a levegő miatt (menj el a Holdra, ott nincs!) - akkor, mivel mindkettő gyorsulása egyforma, egyszerre érnek földet.

Ha uyganezt a műsort egy liter tollal csinálod, ill. 1 liter vassal, az már más."

Marhára nem más.
Ha nincs közegellenállás, akkor egy kiló vas, és egy tonna alsónadrág, illetve 1 gramm lúdtol is ugyanúgy esik, mint egy felfújt lufi vagy egy tömör uránium golyó.

Azért te ilyen sületlenségeket ne mondjál!
2010. jan. 26. 18:59 | válasz erre | #56
2010. jan. 26. 18:58 | válasz erre | #55
befejezem az oktatást, még ennyit:

a mondat az ideális gázról szólt
te meg itt előadsz valamit a világűrről
érzed mi a hiba?
djw  
2010. jan. 26. 18:21 | válasz erre | #54
szóval beöltöztetik a fickót, mint állat - 1000 védőruha - és majd megvizsgálják, hogy milyen hatással lesz az ugrás az emberi testre? Ez csak nekem tűnik ellentmondásosnak? :)
2010. jan. 26. 18:21 | galéria | válasz erre | #53
Ráadásul ez fénykép, az emberi szem ennél kontrasztosabban látná, a Nap nem lenne ennyire elmosódott.

apropó, ilyen jutyubos ugrás jöhetne, ha értitek a célzást :-)
2010. jan. 26. 16:57 | válasz erre | #52
Kerestem képet 120e láb magasságból, hát nem leht semmi átélni.
2010. jan. 26. 15:09 | válasz erre | #51
Ott van hogy ideális gáz esetében. Az űrben tudtommal bazinagy vákum van, tehát nem idális gáz.

Ideális gáz fogalma:
- kohézió ≈0 (a részecskék közötti összetartó erőt elhanyagoljuk)
- részecskék mérete≈0 (a részecskéket pontszerűeknek tekintjük)

A valóságban ilyen gáz természetesen nem létezik, az ideális gáz csak egy nagyon leegyszerűsített modellje a valóságos gázoknak. Használata azért fontos mégis, mert elég „ritka” gázok esetében az ezen gáztörvények alapján végzett számítások elég jó közelítéssel adják meg az egyes állapothatározókat.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2010. jan. 26. 15:02 | galéria | válasz erre | #50
és így eljutottál a lendület fogalmáig :)
2010. jan. 26. 15:01 | galéria | válasz erre | #49
Az 1-esben igazad van, nem voltam elég egyértelmű.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2010. jan. 26. 15:00 | galéria | válasz erre | #48
megint pontatlan a wiki, nem első eset. Ha az amit itt írnak igaz lenne(hogy a közegtől nem függ), akkor lenne hangsebesség az űrben, de állítólag ott valamiért elég nagy csönd van... pedig vannak részecskék, csak ritkásan.
2010. jan. 26. 14:24 | válasz erre | #47
#35 - Hibás interpretáció. A gyorsulás független a tömegtől légüres térben, ha elhanyagolható a pici test tömege a nagy testéhez képest. Így mindegy, hogy 1 kg vasgolyóról, vagy 10 kg vasgolyóról beszélsz, ugyanúgy gyorsulnak. Ha az univerzumban van egy 10 kg vasgolyód és egy másik 10 kg vasgolyód, akkor egymás felé gyorsulnak a gravitációjuk miatt, és az a F = γmM/rˇ2 képlettel számolható. Ha az egyik golyót rögzítem (hozzá viszonyítok), és 1 méterre vannak, akkor a másik 10γ [m/s^2]-tel fog felé gyorsulni. Ez pedi nem g = 9,81 [m/s^2], hanem 6,67*10^(-10) [m/s^2].

#43 - Interpretáció nélkül csak betűk felsorolása. Értsd: minden energia visszavezehető három alapvatő energiára. A potenciális energia, ami a mezők hatásából ered, pl. gravitációs pot. energia, elektromos pot. energia, illetve a magban az erős kölcsönhatás energiája. A második energia a molekulák mozgási energiája, mint pl. melegítem, gyorsabban mozognak, akkor a hő a molekulák mozgási enegiáját növeli, vagy pl. felgyorsítok egy testet, és akkor is a molekulák sebessége nő, csak rendezetten. A harmadik energia a tömeg maga, a tömeg, mint egy más mértékegységben mért energia.

Ezek nélkül csak flood.
2010. jan. 26. 14:10 | galéria | válasz erre | #46
cigányútra ment. törlendő.
2010. jan. 26. 14:10 | válasz erre | #45
Igen mivel ugyebár a Súly az lényegében egy felületre gyakorolt erő ami a tömeg és a gravitáció szorzata. Nagyobb tömeg = nagyobb súly.
Ezek szerint te arra gondoltál, hogy ha X sebességgel a föld felé galoppozik egy hajó (ergó nem szabadesik), aminek a tömege Y akkor nagyobbat taccsan mintha X sebességel egy Y-n tömegű hajó csapódik be.

Ezért is néztem volna meg a Star Trekben egy olyan hajót ami WARP 9.9-el beleszáll egy vasmaggal rendelkező Föld-típusú bolygóba

(Azért jól elfizikázgatunk itt a fórumban )
2010. jan. 26. 14:08 | galéria | válasz erre | #44
"Először Steven Kistler készített aerogélt 1931-ben, miután fogadott Charles Learneddel, hogy képes a zselében a folyadékot gázzal kicserélni, anélkül hogy a zselé összeroskadna. Az első ilyen gélek szilikagélek voltak. Azóta bebizonyosodott, hogy aerogélt számos különböző anyagból lehet készíteni. Már Kirstler a szilíciumon kívül alumíniummal, krómmal és ónnal is kísérletezett.
Amikor megérintik, az aerogél a könnyű, de szilárd hab érzetét kelti. Neve ellenére száraz, és fizikai tulajdonságai teljesen elütnek a gélekétől. Könnyű nyomás nem hagy rajta nyomot, erős nyomás azonban maradandó mélyedést képezhet rajta. Nagyon erős nyomásra struktúrája radikálisan reagál és az aerogél üvegként törik darabokra.
Ez utóbbi tulajdonsága ellenére az aerogél strukturálisan rendkívül erős és saját súlyának kétezerszeresét is képes megtartani. Ez dendritikus mikrostruktúrájának köszönhető, amelyben a 2-5 nanométer nagyságú gyűrű alakú részecskék csomókba tömörülnek, nagyon porózus, majdnem fraktális szerkezetet létrehozva, amelynek pórusai 100 nanométernél kisebbek."
2010. jan. 26. 14:01 | galéria | válasz erre | #43
Pontosan.
És

E = m g h + m v v 0,5 + m c c
2010. jan. 26. 13:31 | galéria | válasz erre | #42
Ha helyesen értelmezed a #32-őt, akkor rájöhetnél, hogy lehetséges elvben ezt megtenni, ha 50 km magasan lépnéd át a hangsebességeet és erősebb ernyőt használsz. Ha párszáz méteren nyitsz ernyőt, akkor 200 km/h TAS = 200 km CAS.

Viszont, ha elég magasan vagy, akkor 240 km/h CAS = lehet 1200 km/h TAS is. Ezt fejből nem tudom, ehhez számolgatni kell vagy táblázatok kellenek.

Tehát arról van szó, hogy hiába süvítesz hangesebbességel magsan, a téged érő erőatás kb. ugyanakkora, mint 400 méteres kisebb sebességgel.

Vadászgépek alacsonyan pl. azért érnek el "csak" 1400-15000 km/h csúcssebességget, mert a gép strukturális igénybevétele van lehatárolva. Torlónyomás szempontjából a 2.2 Mach kisebb terhelés jelent, mint 1.1 Mach 1 km magasan.

Érthető ez?
Hoz_Hun   2002. 12. 02. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 12. 02. óta regisztrált VIP fórumozó2002. 12. 02. óta regisztrált VIP fórumozó2002. 12. 02. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 26. 13:29 | galéria | válasz erre | #41
Oké, már értem. Amit én mondok az gyorsulási erő, itt meg a gyorsulásról magáról van szó. Ha kiugrok a gépből és utánam rúgnak egy kazánt, akkor (Galilei és a fizika szerint) ugyan olyan gyorsan érjük el a talajt. A becsapódáskor viszont (Newton és fizika szerint az érkezés ereje, az ami m*g) különbözőként nyomjuk szét azt, amire ráesünk. A becsapódás ereje függ a tömegtől a zuhanó sebessége meg nem. Na megvilágosodtam... ideje volt.
2010. jan. 26. 13:12 | válasz erre | #40
Adok egy ezrest, ha sisak nélkül ugrik és még egyet, ha hangsebességnél kinyitja az ernyőt! :DDD
2010. jan. 26. 13:02 | válasz erre | #39
Aztan a youtube-on megnezzuk, hogy csapodott be a faszi, mert elaxodott valami
2010. jan. 26. 12:15 | válasz erre | #38
Bekarikáznak egy 100 kilóméter sugarú területet
JL666  
2010. jan. 26. 12:06 | válasz erre | #37
és olyan magasról hogy tudják kontrollálni, hogy a Föld melyik pontjára essen?
2010. jan. 26. 11:35 | válasz erre | #36
"Galileiről rengeteg történet kering. Ezek közül talán a leghíresebb a pisai ferde toronyból leejtett különböző tömegű testek elbeszélése. Ezzel bizonyította, hogy a szabadesés sebessége független a testek tömegétől (kizárva a légellenállást). Ez ellentétes volt azzal, amit Arisztotelész állított: a nehezebb testek gyorsabban, a könnyebbek lassabban esnek, egyenes arányosságban a tömeggel."

Forrás: Wikipédia

Ergó: Ha azonos magasságból leejtünk egy tankhajót és téged (és nincs légellenállás) akkor egyszerre értek földet. Fizika 5. osztály
2010. jan. 26. 11:22 | galéria | válasz erre | #35
Oly értelemben nem számít, hogy ha az űrhajóból kihajítasz 1 kg lúdtollat és 1 kg vasat akkor - ha nem lenne súrlódás a levegő miatt (menj el a Holdra, ott nincs!) - akkor, mivel mindkettő gyorsulása egyforma, egyszerre érnek földet.

Ha uyganezt a műsort egy liter tollal csinálod, ill. 1 liter vassal, az már más.
Hoz_Hun   2002. 12. 02. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 12. 02. óta regisztrált VIP fórumozó2002. 12. 02. óta regisztrált VIP fórumozó2002. 12. 02. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 26. 10:17 | galéria | válasz erre | #34
Na jól megkevertetek. Nekem ilyenkor mindig az m*g ugrik be mint gyorsulási erő, amiben az m az a tömeg (a g meg értelem szerűen a gravitációs gyorsulás, asszem 9,81m/s2). Szóval ezért nem értem mikor azt mondjátok a tömeg nem számít..... tudom általános műveltség, de régen volt már. Okosítsatok ki.
2010. jan. 26. 09:58 | válasz erre | #33
"A képletből látható, hogy ideális gáz esetében a c hangsebesség csak a hőmérséklettől függ, a nyomástól és a sűrűségtől nem. A levegő jól megközelíti az ideális gázt. A hőmérséklet a magasság függvényében változik, a következő táblázat a levegő egyes adatait mutatja a hőmérséklet ill. a magasság függvényében:"

wikip
2010. jan. 26. 09:47 | galéria | válasz erre | #32
Ez a sebesség érték valójában CAS (calibrated air speed érték). A CAS azt viszont egy érdekes szám, a levegő dinamikus nyomása szerint mért egy sebességet, tehát valójában csak nagyon alacsonyan és szélcsendben egyezik meg a valós haladási seebességed TAS (true airspeed) a CAS értékkel. Nagyon magasan a 200 CAS is lehet hangsebesség felett. Ha hazaértem, akkor töltök fel pár magyarázó diagramot.
2010. jan. 26. 09:22 | válasz erre | #31
A link szerint nincs is meleg 30km magasságában (a zöld grafikon). 110km felett kezd erősen meleg lenni, de a légkör ritkasága miatt akkor sem érezne belőle sokat az ember.
2010. jan. 26. 08:17 | válasz erre | #30
A tömege nem, de a súlya igen. Mivel zuhanó testnek nincs súlya (súlytalan). A tömeget és a súlyt illik nem összekeverni. A többi stimmel. Ezért is nevezeik azt az erőt ami ideprésel minket a földre tömegvonzásnak. És mivel a súly a tömegvonzás ellenében kifejtett erő, ami függ a tömegtől (minél nagyobb tömegű valami, annál nagyobb lesz a súlya), ezért igaz hogy zuhanásnál mindegy a súly, de a megérkezés pillanatában pont hogy az érdekli az embert leginkább. Mivel ugye a gyorsulás illetve a lendület megmaradás törvénye megint csak képes hozzácsapni párszáz kilót a súlyra megérkezéskor (próbáltad már mozgó liftben mérni a súlyod? Jópofa egyszer érdemes kipróbálni :D ).

(nem kötekedés csak irritál ha valaki összekeveri a dolgokat, mert a hajdani fizika tanárom ezt verte belém.)

bocsi ha egy kicsit kaotikus lett, de még nem ittam KV-t :P
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2010. jan. 26. 02:04 | galéria | válasz erre | #29
fail, mind2-től függ. :D
2010. jan. 26. 00:14 | válasz erre | #25
Az RTL klubbon meg azt mondták, hogy ott 50 fok van. És hogy ez milyen veszélyes.
Az agyamat eldobtam, hogy ezek mennyire hülyék...
Hamed  
2010. jan. 26. 00:12 | galéria | válasz erre | #24
Hat elore is respekt ennek a csokanak. Remelem felveszik es ha nem lesz gebasz publikalni fogjak.
Nem csipem a red bull nyomulasat mindenhol, de ez a projekt tetszik.
2010. jan. 26. 00:00 | válasz erre | #23
37 Km magasan már nagyon alacsony a légnyomás.
Lefordítva, ritka a levegő, ezért kisebb közegellenállást eredményez.
Azaz jóval nagyobb sebességen egyenlítődik ki a súly és a közegellenállás, tehát nagyobb sebességre lehet gyordulni.

Ha belegondolsz, már a Himaláján is olyan ritka a levegő, hogy kevesek képedek oxigénpalack nélkül megmászni azt a hegyet.
Azért ez egy kicsit magasabban van.
2010. jan. 25. 23:55 | válasz erre | #22
Szerintem parasztvakítás arról beszélni, hogy valaki kiugrik 37 Km magasból egy ejtpernyőből, akkor az mennyire hasznos lehet egy úrhajósnak, aki 20 ezer Km/h sebességgel térne vissza a légkörbe.
2010. jan. 25. 23:00 | válasz erre | #21
Akkor gyorsan iratkozz be.
Nem a sűrűségtől függ levegőben, hanem a hőmérséklettől.
GerY5  
2010. jan. 25. 22:18 | válasz erre | #20
Az ottani "hs" jóval kisebb, mivel ritkább közegben a hang is lassabban terjed. Fizika, általános iskolai anyag...
2010. jan. 25. 21:33 | válasz erre | #19
bocs, rosszul fogalmaztam, a légellenállásra gondoltam, csak más közelítésből... hisz azért nem mindegy ha valami 1kg vas és tömör, vagy 1kg vas és 1mm vastag falú labda...

nem tudom miért nem az egyszerű légellenállás kifejezést használtam.. :P
2010. jan. 25. 21:06 | válasz erre | #18
könnyen,
csak az a probléma hogy az "ottani" hs nagyobb, mint a légköri hs
2010. jan. 25. 20:35 | válasz erre | #17
Emiatt pedig az ottani hangsebességet könnyűszerrel túllépheti :)
2010. jan. 25. 20:24 | galéria | válasz erre | #16
+alaktényező
HöfEE  
2010. jan. 25. 20:07 | galéria | válasz erre | #15
Amúgy nem néz ki 40 évesnek, teljesen meglepődtem mikor olvastam róla a wikipedia szócikket :O
HöfEE  
2010. jan. 25. 20:04 | galéria | válasz erre | #14
Ez azért nem semmi ha sikerül, ha nem, tisztelet.
T0nk  
2010. jan. 25. 19:51 | válasz erre | #13
LEO-ról vicces lenne így visszatérni. Akkor kell egy hőpajzs is a ruhához, mert különben flöncs...
Cat   2002. 12. 17. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 12. 17. óta regisztrált VIP fórumozó2002. 12. 17. óta regisztrált VIP fórumozó2002. 12. 17. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 25. 19:26 | galéria | válasz erre | #12
37 km magasan szinte nincs légellenállás.
2010. jan. 25. 19:23 | válasz erre | #11
Én pedig úgy tudtam, hogy az ember csak egy bizonyos pontig gyorsul. Ameddig a gravitáció és a légellenállás ki nem egyenlíti egymást. Ami valahol 200 km/h körül van. Utána már nem gyorsul tovább, mert a levegő annyit csillapít rajta, hogy a sebessége állandó maradjon.

Oké, hogy szkafanderben ugrik, de annak a tömege sem lehet 200 kg, mert meg sem tudna benne mozdulni (ugye az űrhajósoknál nemigen számít a súly, még a Holdon sem), így pedig nem érheti el a hangsebességet.

Nem vagyok sem fizikus, sem matematikus, de aki ért hozzá, az ki tudja számolni pontosan, hogy hány kilónak kell ahhoz lenni, hogy elérje a hangsebességet. Ez kevés szerintem.
csuszi  
2010. jan. 25. 18:32 | galéria | válasz erre | #10
a gyorsulási képletben hol látsz tömeget? mert kurvára ugyanolyan 1 tonnának és 1kg-nak.

ami egyedül számít az a felület azaz a légellenállás.
2010. jan. 25. 17:28 | válasz erre | #9
akkor egyszerre zuhan a két test, de az ember lelassul mert kisebb a tömege a méretéhez képest és a levegő lelassítja, pláne ha nem rakéta pózban zuhan a fején "egyensúlyozva" hanem nagy felülettel, hassal lefelé

Hátha ez a Baumgartner híresebb lesz mint a mi nagyfejű szemöldökhuszárunk XD
2010. jan. 25. 17:27 | válasz erre | #8
Vov. Le a kalappal a tag előtt. Van neki vér bőven a ...
Pares  
2010. jan. 25. 17:03 | válasz erre | #7
Csak a nagy öltözködés közben az ejtőernyőt el ne felejtsék!
2010. jan. 25. 16:57 | válasz erre | #6
Erről az újabb Star Trek filmből jut eszembe az a jelenet, amikor kiugrottak a kompból, és spec ruhában léptek (zuhantak) be a légkörbe, majd ejtőernyővel ereszkedtek alá. Akkor a film innen vette az ötletet!
Mcsiv  
2010. jan. 25. 16:02 | válasz erre | #5
akkor a kapszulával együtt (de mégis külön-külön) csapódik be;)
NEXUS6   2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 25. 15:49 | galéria | válasz erre | #4
A Columbia megsemmisülésekor 20Mach körüli sebességgel ment, 60 Km körüli magasságban volt, azonban viszonylag nagy darabok maradtak egyben: sisak, futómű, miegymás.
Ha talán az emberei testet nem is lehetne ilyen esetben kontrollálni, pl a pörgést kivédeni, de egy felfújható, aerodinamikus kialakítású, automatikus vezérlésű "ruha" képessé teheti az emberkét ilyen körülmények között is a túlélésre és a sikeres visszatérésre!
2010. jan. 25. 15:47 | válasz erre | #3
a rajta lévő ruha is egyfajta kapszula, ha így nézzük, akkor voltaképpen csak arról szól a dolog, hogy minél kisebb legyen a kapszula/ruha mérete és súlya :)
Cat   2002. 12. 17. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 12. 17. óta regisztrált VIP fórumozó2002. 12. 17. óta regisztrált VIP fórumozó2002. 12. 17. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 25. 15:45 | galéria | válasz erre | #2
Van a csávón néhány réteg ruha.

Alul egy fekete, arra ráveszi a zöldet, arra egy fehéret, erre a sárgát, és rá még egy vastag fehéret.

Jól látom?
2010. jan. 25. 15:31 | válasz erre | #1
"Azt akarjuk bebizonyítani, hogy ha egy emberi lény kilép 120 000 láb magasságban egy kapszulából, képes biztonságban visszatérni a Földre"

Ha egy álló kapszulából akkor igen. De mi van ha egy 600kmh-val zuhanóból próbálja ugyanezt?