A Google-ügyet nem kellene "túlértékelni", sem a kínai-amerikai kereskedelmi kapcsolatokkal összefüggésbe hozni - vélekedett sajtótájékoztatóján Ho Ja-fej kínai külügyminiszter-helyettes.

Hirdetés

"A Google ügyét nem szabad a két kormány vagy a két ország kapcsolatának szintjére emelni, különben nem értelmezzük helyesen a helyzetet" - jelentette ki. Amennyiben külföldi vállalatok Kínában nehézségekbe ütköznek, akkor a helyi törvényekkel összhangban kell megoldást keresniük - húzta alá a miniszterhelyettes, hozzátéve, hogy "a kínai kormány kész segítséget nyújtani az adott probléma megoldásához". Ho Ja-fej megjegyezte, hogy sok országban létezik az internet ellenőrzése nemzetbiztonsági okokból, s "ez alól Kína sem kivétel". "Ha külföldi vállalatok ezzel kapcsolatban más nézeteket képviselnek, akkor a törvények adta lehetőségek keretében kereshetnek megoldást" - erősítette meg végül a kínai kormány álláspontját a vezető kínai diplomata.

Kínában eddig Ho volt a legmagasabb szintű vezető, aki reagált a Google kilenc nappal ezelőtti bejelentésére, miszerint a rendszerét kínai területről ért beazonosítatlan hekkertámadások arra indították, hogy kivonuljon Kínából. A 2006-óta a kínai piacon lévő cég keresője tartalmának kötelező szűrése miatt is szót emelt, és kijelentette, hogy a korlátozásoknak nem kíván eleget tenni. A bejelentéskor Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is felemelte szavát az internet szabadságának biztosítása mellett, és később a Fehér Ház szóvivője hasonló tartalmú állásfoglalást tett. Peking visszautasította az amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton felszólítását arra, hogy Kína (más országokkal együtt) szüntesse meg az internet korlátozását, és úgy véli, hogy a kijelentés ártott a két ország kapcsolatainak.

Ma Csao-hszü figyelmeztette az Egyesült Államokat a tények tiszteletére és arra, hogy "fejezze be igazságtalan Kína-ellenes vádaskodását az úgynevezett internet-szabadság hirdetésével". Ma szerint Kínában az internet nyílt, és emlékezetett arra, hogy az internetezők száma elérte a 384 milliót, az országban 3,68 millió weboldal és 180 millió blog működik. A kínai alkotmány védi az állampolgárok szólásszabadságát és a kínai kormány következetes politikája az, hogy fejleszti az internetet - jelentette ki a szóvivő, mindezt kiegészítve azzal, hogy Kínának sajátos belpolitikai helyzete van, és önálló kulturális hagyományokkal rendelkezik; az internet törvényi és politikai szabályozása pedig összhangban van a világon tapasztalható általános gyakorlattal.

A Global Times című lap a Google-ügy kapcsán tapasztalt amerikai politikai megnyilvánulásokat, konkrétan Clinton kemény hangú felszólamlását Amerika kampányának tartja értékeinek kiterjesztésére és más kultúrák "befeketítésére". A Nyugatról érkező - agresszív retorikával megtöltött - információ azok ellen irányul, akik nem akarják őket követni - olvasható az írásban, amelyben "az információ imperializmusaként" jellemzik a Nyugat diktálási szándékát.

"Clinton ugynevezett internetszabadsága az Egyesült Államok által uralt szabadság" - vélekedik Jü Van-li, a Peking Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértője ugyancsak a Global Times cikkében. A világ 13 root szerveréből tíz az Egyesült Államokban van, ami azt jelenti, hogy ezek ellenőrzésével az USA határozhatja meg az internet szabadságát. "Hogyan tudja Clinton garantálni neked a szabadságot, ha hazája rendelkezik a hatalommal ahhoz, hogy kikapcsoljon téged?" - kérdezi Jü.

Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója a The Wall Street Journalban úgy nyilatkozott, hogy cége jelenleg a kínai törvények követésével, a szűrt keresési találatok szolgáltatásával tovább működik Kínában, de "viszonylag rövid időn belül" változásokat terveznek ezen a területen. Schmidt kijelentette, hogy szereti a kínai embereket és kínai alkalmazottaikat, az üzleti lehetőséget is, és maradni szeretnének. A vállalat - mint mondta - "párbeszédet folytat" a kormány hatóságaival.