 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Jujj!
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
Azt azért írtam, mert evidensnek vettem, hogy továbbmelegszik, és felforr, mielőtt elpárologna. Pontosabban nem tud elpárologni, mert felforr. Nem úgy kell értelmezni, ha megolvad, akkor azonnal nekiáll felforrni! Ismersz, és tudod, hogy nem vagyok óvodás.
Ha a te állításod lenne igaz, akkor nem tudna felforrni, mert miután megolvad és párolog, annyira lehűti, hogy sosem éri el a forráspontot. Vissza a zöldségelveshez. Ergo nem párolog, hanem forr. De ez ott lett tárgytalan, amint elkezdtünk azon gondolkodni, hogy egy folyékony valami hogy tud zuhanás közben párologni, sőt egyáltán fennmaradni az űrhajón. Ergo... harmadszorra csak nem írom le.
Pontatanul fogalmaztam. Te pedig halálfejes ökörséget írtá le. :)
De gondolkodtam, és arra jutottam, ha Epikurosz csak abban téved, hogy a burkolat jó hővezető fém, akkor elkpzelhető, hogy jó hőszigetelő fém (ilyen viszonylag kevés van, és nehéz lenne ideális tulajdonságút találni űrutazáshoz), vagy más dolog, pl. parafa (:P) vagy kerámia, és ez esetben előfordulhat, hogy a pereme állandóan megolvad, párolog, forr, kopik, mindegy, de akkor is igazam van a hőszigeteléssel kapcsolatban. :)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
"Megolvadás után forrni szoktak az anyagok, és nem párologni."
i-á!
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
"kabinok külső fémrétege izzani kezd, majd megolvad, és elpárolog. Ez az elpárolgó fém hőt von el a környezetétől, mint minden párolgás, tehát a kabin nem fog túlmelegedni addig, míg van fém, ami párolghat, így a kabinban 20 fok körüli hőm. van"
Ha nem lenne hőszigetelő, akkor még túlhűlne a kabin, ekkora párolgás mellett. :) (Elgondolkodtató viccet félretéve.)
Miközben az olvadt páncél 2000 fokon kopik. Tudod, ha a páncél megolvadna annyra, és persze feltételezve, hogy telíett folyadékként viselkedik, akkor azon erő hatására, mire a szél lekapná a kiszakadt molekulákat, nem gondood, hogy a páncél egyszerűen "lefolyna"? Tudod hő hatására (még olvad állapot előtt), a kristályszerkezet kezd felbomlani, a kötések gyengülnek a rácsban, és engedi, hogy diszlokációk keletkezzenek, amik mozgása a rugalmas alakváltozás. Addig üsd a vasat, amíg meleg. Nem félnél attól, hogy egyszeren lepottyan, letörik, lefolyik, leszakad, még mielőtt megolvad?
Sokat beszélsz, de keveset mondasz.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Én magyar tudósokat akarok!
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
(Mindkettő brit tudósnak képzeli magát!)
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
"Megolvadás után forrni szoktak az anyagok, és nem párologni. "
Halló, 112-es? Sürgősen kérem a Rendőrséget és a Mentőket! Hozzanak kényszerzubbonyt is. Két tomboló páciensem van: Juszufka és DJ Hambi (ő Elvis Presleynek képzeli magát).
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
Segítség! Fáj a butaságotok!
Vas:
Olvadáspont 1811 K
(1538 °C, 2800 °F)
Forráspont 3134 K
(2861 °C, 5182 °F)
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
A hőszigetelés fontosságát se felejtsük el! A kabin hőmérséklete szempontjából mindegy, hogy 1000 fokon forró fém van kívül, vagy stabilan 1000 fokos volfrám. A hőmérséklet befelé ugyanúgy terjedni fog, amit szigetelő anyagokkal lehet lassítani.
|
"kabinok külső fémrétege izzani kezd, majd megolvad, és elpárolog. Ez az elpárolgó fém hőt von el a környezetétől, mint minden párolgás, tehát a kabin nem fog túlmelegedni addig, míg van fém, ami párolghat, így a kabinban 20 fok körüli hőm. van"
Ezt írtad. Lehet hogy az az űrhajótervező mérnök Wolowitz volt, mert kicsit vicces, amit leírtál, meg akartalak óvni a szégyenkezéstől...
Megolvadás után forrni szoktak az anyagok, és nem párologni. A kettő között az a különbsg hogy a forrás a hőtől következik be, és a folyadék egész térfogatából kiszakadnak gázrészecskék, a párolgás csak a felszínen történik az előbb említett módon, és a párologna az űrhajó, az azt jelentené, hogy a hőpajzs defaultból folyadék lenne, vagy telített szilárd anyag, és ilyenekről még nem hallottam. Ergo a hőpajzs legrosszabb esetben is forr. Most nem tudom, hogy valaha tapasztaltad-e, hogy a leves, miközben forr, annyi hőt elvon, hogy a krumpli szobahőmérsékleten marad? Nem tudom, hogy hol élsz, de elég eldugothelyen lehet, mert a krumpli megfő, annak ellenére, hogy felforr a víz. :) Csak ismerni kell a mikrofizikai magyarázatot.
Viszont igaz az, mit írtam, hogyha 1000 fokon forr a hőpajzs, akkor amíg a hőpajzs el nem tűnik, a hő, az energia az elforrásra fog befektetődni, és nem a melegítésre, és vígan eléldegélnek egy pár centi hőszigetelő anyaggal. De valószínűbbnek tartom, hogy a folyékony halmazállapotot kihagyja a hőpajzs, és szublimál. Vagy többrétegű, és mindig egy réteg válik le. Vagy felizzik, és zuhanás közben leporladnak az izzó részek. Vagy megolvad, és olvadás közben potyognak le a megovladt részek, és ez esetben csak a fém olvadáspontjáig tudna melegedni a kabin külseje. Acél 800 fok, vörösréz 600. Ez a mai hőszigeetlő anyagoknak (amik az űrben is hőszigetelnek) meg se kottyan.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Én meg az Enterprise csillaghajón dolgozom. Felüdülés lesz ez a három nap.
|
Gyerekek feladom. Kész, ennyi volt. Három napig nem láttok.
Amúgy, az általam leírt magyarázatot egy vezető űrhajótervező mérnöktől hallottam, de ha ti jobban tudjátok... ezt is....
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
U.I.: lehet, hogy az emberek hülyülnek el, de ezt azzal kompenzálják, hogy nő a pofájuk. 
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Amikor a teát fújod, akkor abba más is belejátszik. Telített folyadék esetén molekulák ki-be járkálnak a folyadékból/ba. Mikor a teát fújod, akkor azt fizikailag elfújod, és nem tud visszapottyanni, vagyis az energiáját visszapottyanáskor nem tudja visszaadni a folyadéknak. Ezért az energia a molekulákkal egyesével szökik, ezért hűl. Az űrhajó pácnélja szerintem nem párolog, nem válnak ki belőle atomok párolgás hatására, mert nem telített folyadék. Egyébként amiről te beszélsz, az ekvivalens azzal a jelenséggel, hogy egy pohár víz szobahőmérsékleten áll, melegíted lámpával, mire megfagy, és mégjobban felmelegíti a levegőt. Ez ugye ellentmond a tapasztalatoknak, és a termodinamika tételeknek.
Lehet még, hogy elforr, vagy inkább szublmál, ez esetben kell neki egy hőmérséklet, amin ezt megteszi. Minaddig nem melegszik tovább az űrhajó, amíg a hőpajzs el nem szublimál, ezért ha viszonylag alacsony hőmérsékleten van a szublimálási pontja, akkor jó hőszigetelővel alatta megvédhetők az utasok. Ahogy azt a lentebb mellékelt ábrából ki lehet olvasni.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
A NASA tudtommal nem használ parafát. Ötletelni persze lehet róla. Nem vitatom, hogy okos emberek ötletelnek, dehát sok hasonlóan okos ember van világszerte (NEM magamra gondoltam)
Majd ha megcsinálják, akkor komolyan veszem.
Továbbá. Itt külön kellene választanunk a cikk témáját a hozzászólásokban felvetődött ötletektől, mert kezd egy kicsit összekeveredni az egész. Az ilyen "nem ezt írtam" "de ezt írtad"... tipusú érveknek nincs jelentőségük, szerintem nem azt kellene bebizonyítani, hogy milyen tévedhetetlenek vagyunk.
Tehát: az űrben lehet kohászkodni, meg termelni, de azt a földre lehozni nem gazdaságos, nem is lesz soha. (a Földre leküldéshez szükséges eszközöket is ott fönn kellene elkészíteni, hát nem tudom, hogy a Holdon mennyi parafa terem majd:-))
Amit ott fönt kibányásznak-kohászkodnak és megtermelnek, az nekik (Holdon, Marson) ott jól jön.
Amit itt "lenn" a földön megtermelünk, azt fölküldeni megintcsak igen drága dolog.
Szerintem ezeket Te is hasonlóan gondolod, csak a sok hozzászólás között már megnőtt a keveredés.
|
A jo es olcso megoldas jelen esetben a fem osszetetelu teherhordo keramia hovedo burkolat. Ilyen anyag lenne pl. a korundum, ami az aluminium oxid egyik fajta es ezen anyag egyik szennyezett formaja a rubint. Nagyon magas homersekleten olvad csak meg es oxidalodni sem tud hova. Tovabba jo hoszigetelo, olvasztokemenceket szoktak vele burkolni. Nehezen kopik ezert csiszoloanyagnak is jo. Masik jo tulajdonsaga, hogy mivel aluminium alapu, ezert viszonylag konnyu. A kristalyos valtozatbol urhajo ablakokat is keszitenek, bar en jelen esetben a jobb hoszigetelo kepessegu keramia valtozatarol beszelek. Az ursiklo kb. 1200 celsius fokos visszateres kozben, a korundum 2044 fokig nem olvad meg. A keramia allapot miatt pedig nagyon rosszul vezetne a hot, tehat nem melegedne fel a jarmu belseje. Ha ezt kiegeszitjuk egy shockrider hajtotesttel, akkor a forro gazok jo resze el sem jut a hajo burkolataig. A felhasznalas egyetlen akadalya a viszonylag magas eloallitasi koltseg, de tomeggyartas eseten ez sem lenne gond.
|
Amúgy meg, hogy a témához is hozzászóljak én mindig kerámia hőpajzsokról olvastam, illetve a philcsy által linkelt cikkekben fáról. Mindkettő hőszigetelő, ami hasznos. Biztos jó vastag fémmel is működik a dolog, de nem lehet véletlen, az előbb említett anyagokat alkalmazzák.
Maga az űrnapenergia meg szerintem hülyeség, ugyanolyan projekt, mint Irán atomdúsítása. Mindkettő fegyverkísérleteket akar tisztára mosni a sajtóban.
|
Te magad írtad le a megolvad szót. Az a pár nap szünet az SG-nek is jót tenne. Már repedeznek az oszlopai az arcod súlya alatt.
|
Amúgy kétségbe vagyok esve.
Egyre hülyébbek lesznek az emberek.
Mert ugye azt már az ókoriak is tudták, hogy ha lelocsolják magukat vízzel, akkor lehűlnek. Nem feltétlenül a víz hidegsége miatt.
Különben lehet, hogy igaza volt Platónnak, hogy az atlantisziek milyen ragyogó civilizációt képviseltek, mert úgy néz ki, hogy ahogy megyünk vissza az időben, egyre okosabb embereket találunk.
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
Ha nem írtok okos hsz-eket duzzogásból itthagyom a fórumot...pár napra.
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
Te, ne legyetek már ekkora idióták. Nem sima fémolvadásról van szó, hanem párolgásról. Nem megolvad és tocsog, hanem e l p á r o l o g, és minden párolgás hőt von el a környezetétől. Az űrhajó meg m o z o g, tehát nem kell fújkálni, mint a forró teát, hogy legyen helye az újonnan felszálló párának.
Nem fogom még1x elmagyarázni!
Gugli, wikipédia, fizikakönyv - de gyorsan!
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
Pontosabban, amíg az egész pajzs el nem subliml, addi nememelkedik tovább a fém hőmérséklete. Szóval ha jó szigetetlőt beraksz alá, nem kell attól tartanod, ha fémed forráspontja mondjuk alacsony 2000 fok, akkor a hajótest 2000 foknál melegebbre hevüljön.
A párolgás hőt von el dolog csak addig igaz, amíg a szél fújja a kezedet, és segít a folyadék-részecskéknek elszakadni, de olyan nincs, hogy melegítek egy víz-jég oldatot, és mégjobban lehűl, mert megolvad. Ez ellentétes az entrópiával. Egyszerűen állandó marad az oldat hőmérséklete, amíg el nem olvad az egész elegy. És ha jól hőszigeteled az edényedet, akkor magúszod, hogy az edényen kívüli jeged is felmelegedjen. Mert a víz-jég oladtod hőmérséklete az összes jég elolvdásáig állandó marad. Biztos láttál ilyen állapotváltozós görbét, ilyen lépcsős, és az olvadás-forráspontoknál vannak lépcsőfokok.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Az űrhajók hőpajzsa nem elég a visszatéréskor, hanem elpárolog a súrlódás hőjétől. Pontosabban elszublimál. És ahogy az általánosban tanultuk, a párolgás hőt von el.
Ennyi.
Ebben az esetben a parafa sem elég, hanem a hő hatására elbomlik, és elpárolog.
A pajzs elpárolgása közben keletkező plazma állapotú gázt hiszik lángcsóvának a hozzá nem értők.
|
Ez olyan kinyilatkoztatás?
|
Ha megolvadt, akkor forró. A fém pedig, ellentétben pl. a fával, iránytól függetlenül kiváló hővezető.
|
éN VAGYOK A hivatkozás!!!!!
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
Valami hivatkozás?
De OK, elhiszem neked.
Ettől függetlenül ha hiszed ha nem a parafa alkalmas hőpajzsnak.
"Ne merd többé rabolni az időm!"
Nem én rablom, te vesztegeted:)
|
Filcsy!
Nem vesztegetem veled az időm.
A földre visszatérő Szojuz meg Apolló kabinok külső fémrétege izzani kezd, majd megolvad, és elpárolog. Ez az elpárolgó fém hőt von el a környezetétől, mint minden párolgás, tehát a kabin nem fog túlmelegedni addig, míg van fém, ami párolghat, így a kabinban 20 fok körüli hőm. van. A kabinfalat tehát megfelelően mértezni kell.
Ne merd többé rabolni az időm!
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
http://www.cnn.com/2004/TECH/space/12/21/mars.heatshield/index.html
Persze ez csak CNN.
|
"A parafa másodpercek alatt elég"
Ezt csak úgy gondolod? Vagy kipróbáltad pl: egy lángvágóval?
"és nem von el annyi hőt, amennyi az űrkabin hűtéséhez szükséges."
Persze hogy nem von el, mert az égés hőt termel.
"Az űrkabin falát egyszerűen pár centivel vastagabbra kell tervezni, és az elpárolgó fém - amely ráadásul nem is vet fel tapadási problémákat - mindent megold."
Ha a fém párolog akkor az már régen baj.
|
A parafa másodpercek alatt elég, és nem von el annyi hőt, amennyi az űrkabin hűtéséhez szükséges.
Úgyhogy, el lehet felejteni. Én majdnem biztos vagyok benne, hogy ilyen célra nem alkalmazzák, esetleg belül, szigetelésként.
Az űrkabin falát egyszerűen pár centivel vastagabbra kell tervezni, és az elpárolgó fém - amely ráadásul nem is vet fel tapadási problémákat - mindent megold.
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
Én se CSAK a földre lehozatalról beszéltem.
|
"Ez a parafás ötlet szerintem kamu. Nem kell mindent elhinni, amit valaki leír az interneten." Igen sőt nem csak az interneten.
Mindenki saját maga dönti el mit hisz el.
Mindenki saját maga dönti el mit fogad el bizonyítékként és bizonyítási eljárásként.
Az egyik link NASA oldalára mutat. Persze attól még nem szentírás!
"Cork: biology, production and uses" ez egy megjelent könyv. Ettől persze még lehet szóról szóra hazugság.
Feltételezzük hogy a NASA ebben igazat mond:
"A parafa ugyanúgy ég, mint a rendes fa. Ezzel az erővel nyírfával is be lehetne burkolni a tárgyakat."
Igen bármelyik fa felhasználható. És igen közben ég, nem saját magát óvja meg hanem azt ami mögötte van.
"Másik aggályom: mennyi parafa kellene ehhez?"
A méret növelésével a térfogat köbösen nő, a felület pedig négyzetesen. Ebből következik hogy megfelelően nagy méretben a burkolóanyag feljuttatásának ára nem okoz problémát. Persze ha ebben a mértben más problémák merülnek fel akadályként az megint más.
|
Pedig idehánytál jó sok számot. Remélem van is, aki megérti őket (mert én megérteném, speciel, de most nem megyek beléjük). 
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
nem is tudom...
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
"A világűrben megépítendő cuccokról beszélek"
Te bizonyára. Más meg nem. Továbbá, pontosítva: a világűrben megépítendő és ott is felhasználandó cuccokról beszélsz. Nos, ez esetben nem neked szólt a "regényem."
"Aranyom!" --> férfi vagyok.
Ma még nem hánytam:-))
|
A test sebessége csak akkor lesz nulla a földfelszínhez képest, ha óriási energia befektetésével lelassítjuk.
|
A Föld által visszavert sugárzás mennyiségét nem tudom, az albedő hiányában, az 1 ezreléket azért vettem a saccolás alapjául, mert ez még albedó mellett is elég kevés.
|
Ez a Földet melegítő energianyaláb némi számadatokat megérne. Szerintem ehhez nagyon sok energia kellene, az emberiségnek -- ha nem nő a létszámunk 10milliárd fölé -- soha nem lesz szüksége annyi energiára, ami már melegedést okoz.
Számoljunk: a Föld sugara 6370km, tehát a Nap irányából nézve egy 127 millió km2 felületű kör.
A Nap energiasugárzása (napállandó) a Föld környékén kb. 1400W/m2 , vagyis 1,4 GW/km2. Az előbbi 127millió km2 körfelületre ez folyamatosan (éjjel-nappal) 1,8*10^17 W teljesítményt jelent.
Vagyis ennyit kap a Föld a Naptól, folamatosan.
Ha ennek az 1 ezrelékét használja fel az emberiség, az még nem okoz galibát.
Vagyis 1,8*10^14 W -ot használhatunk.
Hasonlítsuk össze más adatokkal, amiket a hétköznapokban ismerünk!
Ha a Földet 10milliárd ember fogja lakni, akkor a fenti teljesítmény egy főre 1,8*10^4 W vagyis 18kW. Sok ez, vagy kevés?
Nos Magyaroszág villamosenergiafogyasztását tekintve 6000MW (folyamatos, teljesítmény) 10millió főre, vagyis egy ember 600W-ot fogyaszt folyamatosan, éjjel nappal (kiátlagolva).
Magyarország teljes éves energiafogyasztása kb. 30millió tonna kőolaj-egyenérték (olvastam több helyen). Ez a 6000MW*1év -nek kb. a 3-szorosa.
Vagyis, ha mindent beleszámítunk, akkor egy ember idehaza kb. 1800W teljesítményt fogyaszt folyamatosan, ebben azonban MINDEN bennevan.
Vagyis a 18kW/fő meglehetősen magas energiafogyasztást (életszínvonalat) tesz lehetővé.
No persze ez csak elméleti maximum, egy korlát, amit a Föld felszínének melegedéséből van levezetve SACCOLT 1% feltételezésével.
Ezt az energiát meg is kell termelni, ha tényleg fel akarjuk használni. Jelen hozzászólás nem a megtermelésre vonatkozott, csupán a korlát nagyságrendjét számolgattam
|
Ez a parafás ötlet szerintem kamu. Nem kell mindent elhinni, amit valaki leír az interneten.
Én a házamban hagyományos kazánnal tüzelek, mindenféle építkezéi hulladékot (nomeg tüzifát is)
A parafa ugyanúgy ég, mint a rendes fa. Ezzel az erővel nyírfával is be lehetne burkolni a tárgyakat.
Másik aggályom: mennyi parafa kellene ehhez?
3.: Ha az űrben bányászunk (pl. aszteroidán vagy a Holdon) akkor a parafát oda fel kellene juttatni. Egyetlen kilogramm akármi (pl. parafa) feljuttatása sok tízezer dollár. Elég drága lenne az így kitermelt akármi.
Amit viszont el tudok képzelni: azokat a gépeket, amikre ott fönn (talán legelőször a Holdon) szükség lesz, azokat tényleg jobb lesz ott előállítani.
|
"Mi ez a parafás hülyeség?"
http://www.centennialofflight.gov/essay/Evolution_of_Technology/advanced_reentry/Tech20.htm
"While this may seem primitive, wood (in some cases cork) is actually used as an ablative material for some American rocket engine areas and payload shrouds, which heat up as the rocket flies through the atmosphere."
http://www.freepatentsonline.com/4112179.html
Itt részben parafát használnak.
http://marsrovers.jpl.nasa.gov/mission/spacecraft_edl_aeroshell.html
Jé itt is szilikagéllel kezelt parafát használtak.
http://books.google.hu/books?id=5uiycUoRmFkC&pg=PT271&lpg=PT271&dq=cork+ablative+heat+shield&source=bl&ots=QUm9TpDrfi&sig=RgmmKObrRRq0vJnDPUvOomX87n0&hl=hu&ei=LQxaS4-FL52mnQPf_diaAg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=8&ved=0CC8Q6AEwBw#v=onepage&q=cork%20ablative%20heat%20shield&f=false
Még mindig úgy gondolod hogy hülyeség?
|
"jeudi 21 janvier 2010 Au terme d'une enquête méticuleuse, le journaliste et réalisateur de ce film accablant révèle comment les enfants des communautés roms en Espagne, en Italie et en Roumanie sont arrachés à leurs parents et forcés à mendier dans les rues de Milan ou de Madrid. Puis, forcés à pratiquer le vol à la tire, en particulier en détournant l'attention de clients des distributeurs d'argent. Remontant toute la chaîne du petit mendiant voleur de rue au sommet de la pyramide, il révèle grâce au témoignage d'un de ces parrains repentis, comment les caïds s'enrichissent et se construisent de luxueuses villas dans les faubourgs de Bucarest, sur le dos des petits malheureux. Ce film réalisé sur le long cours représente une véritable traque de plusieurs mois à travers toute l'Europe et montre également comment les politiques de répression ou de réinsertion fonctionnent, parfois avec succès. Mais surtout, bien que dérangeant certaines convictions un peu angéliques sur les communauté rom, ce reportage est sans concession sur les souffrances endurées par les petites victimes, ces enfants dressés pour enrichir des mafieux sans scrupules.
Rediffusion le vendredi 22 janvier 2010 à 1h et le lundi 25 janvier 2010 à 15h30 sur TSR2." Innét
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
A Föld felszínéhez képest 0 sebesség a forgó rendszer miatt nem triviális dolog, üzemanyaggal kellene hozzá fékezni az űrjárművet, ami valószínűleg nagyobb teher cipelését jelentené, mint a hőpajzs.
Ha jól értelmezem a grafikont, akkor a 3500 nm-es infrasugárzásnak 90%-a eléri a földfelszínt, a veszteség tehát valóban nem lenne jelentős.
|
Mi ez a parafás hülyeség?
Az már a fellövéskor leégne.
A belépéskor meg elég, ha kellően vastag az űrkabin (Szojuz), és a külső réteg elég, így a kabinban 20 fok Celsius között szokott lenni a hőm.
Az amcsik siklója más forma, emiatt csmepézni kell, de az ő űrkabinjaik is hasonlóan viselkednek.
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
Tovabbra is azt allitom, hogy az energiat nem nekunk kell koncentraltan atcipelni a legkoron, egy ilyen energianyalab csak tovabb melegiti a bolygot, ha meg elteved, akkor csak gond van vele.
Az urkutatasnal pedig tenyleg az a lenyeg, hogy lehetoleg szinte semmit ne cipeljunk kifele a bolygok gravitcios godreibol, mert ez sok energiat igenyel es meg draga is. Amit lehet az erdemes az urben megepiteni, bar visszafele mar jobban meg lehet oldani, ha egy test sebessege relative 0 a Foldfelszinhez kepest, akkor nem fog elegni a leszallaskor, hanem csak siman leesik, vagy ejtoernyo eseten leszall. A fekezest pedig meg lehet oldani szepen lassan meg a felsolegkorben, pl. heat soaking segitsegevel. (lassu, de biztos eljaras)
Hopajzsnak a hoallo boritason es a levallo pajzson kivul meg jo a shock rider technologia, ahol a jarmu a belepesi hullamon lovagol, tehat a maga elott tolt legreteget hasznalja pajzsnak. Ez is igenyel minimalis hovedo boritast, de sokkal kevesebbet mint ami az ursiklokon van. Hatranya, hogy a mukodesehez a belepes soran meg kell orizni a sokszoros hangsebesseget, ami szerkezetileg eleg eros gepet igenyelne. Negyedik alternativa a plazma pajzs, ahol a gep maga allit elo a hoallo orr reszben elhelyezett generatorral plazmat es ez az egyfajta elektrosztatikus pajzs vedi meg. Hatranya, hogy sokkal tobb energiat igenyel mint barmilyen mas megoldas es a gep orrat ami kilog a pajzsbol ugyanugy szigetelni kell.
|
Arról nem is beszélve, hogy az űrbányászás során olyan itt a földön nagyon kevés mennyiségben található anyagokat is ki lehet bányászni.
"Maradj csöndben, ha más beszél, s meghallod azt is, amit nem öntött szavakba."
|
A technológia neve: ablation heat shield
|
Nem az égés hőt termel. Itt is. De ez itt elhanyagolható.
A légkörben a test két okból melegszik fel, a súrlódástól, illetve a test előtt összenyomott és ezért felmelegedett levegő fűti fel(ha gáz összenyomsz az felmelegszik, ebben az esetben több ezer fokosra). A parafa egyrészt hőszigetelő, így csak a felszíne melegszik fel elősször. Amikor a felszíne felmelegszik elkezd égni, a keletkező forró gázokkal csóvaként távozik a hő nagy része is. A felület közelében lévő felforrósodott levegőt szintén "lefújja" a keletkező gáz. Megfelelő vastagságú parafa kibírja a földetérésig.
Amikor egy meteorit, vagy mesterséges tárgy lép be a légkörbe, ott vagy fém ami elég, de ebból nem keletkezik gáz, vagy nem éghető. Így aztán az egész fel tud izzani.
|
Mert az égés hőt von el, a parafa elég, és közben megvédi amit bevontunk vele.
|
A parafaboritassal miert is lehet a legkorben egest megszuntetni?
Irrelevant... Your pils to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
|
Pedig milyen szép is lenne ha több ezer tonnás vasgolyók potyognának az égből...
|
Nem vágod. Egyáltalán nem vágod.
Pedig írsz te ide olyan regényeket, hogy Honoré de Balzac is megirigyelné.
Aranyom!
A világűrben megépítendő cuccokról beszélek.
Nem viszünk fel semmit, és nem hozunk le semmit. Mindent helyi anyagokból csinálunk, fent is, lent is. Eh, úgysem érted...
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
De komolyan:
Az előnye nem a földre lehozatal lenne, hanem az űrbe "felnemvitel".
Azt pedig kétlem hogy az ember sokáig kibírná hogy nem kezd odafent terjeszkedni. A bázis a holdon nem egy távoli scifi ötlet.
Vannak tudományos kutatások amelyeket vagy csak odafönt lehet megvalósítani, vagy olcsóbb odafönt mint idelent:
-Null vagy alacsonygravitációs kisérletek.
-Ott van például a napszél meg a kozmikus sugárzás. Idelent egy csomó energiát felhasználnak arra hogy különböző sugárzásokat előállítsanak ott meg csak úgy jön. "Csak" ki kell szűrni azt ami nem kell. (Persze az intenzitás korlátozott.)
A világon sok nemtudokmitkezdeniapénzemmelfelmennékazűrbe ember van és egyre több lesz. Előbb utóbb elér egy kritikus határt.
Térjünk vissza a cikkhez:
Ha te odafönt ilyen napelemrendszer akarsz megvalósítani nagyban akkor egy határon túl olcsóbb részben vagy egészben odafönt gyártani ezeket.
|
Ha csak a fémelőállítást visszük fel az is jó. Parafaborítással meg lehet akadályozni a légkörben elégést és veszteségeket, ahogy annak idején az oroszok csinálták.
A földet(vizet)érésre pedig akár jegyeket lehetne árulni.
|
A világ legnagyobb üzlete lesz a bányászás és feldogozás az űrben.
Csak óvatosan kell megvalósítani:
-ha túl korán kezded túl sok technológiát kell kifejlesztened
-ha túl korán kezded akkor nem lesz megfelelő kereslet
-ha túl sokáig vársz megelőznek
Csak egy cég kezdje el ezt ipari méretekben, egyből megjelenik még vagy egy tucat.
Hajrá kapitalizmus az űrkutatás jövője a tiéd!
|
Csak halkan hadd jegyezzem meg, hogy a "lőjük fel az űrbe az energiaigényes ipart" ötletet nem gondoltátok végig.
A fémkohászat évente 1 milliárd tonnánál több nyersanyagot használ fel, aztán a készterméket le is kell juttatni... A vas-bugák még csak lejönnek valahogy, némi veszteséggel, le-huppannak jó nagy döngéssel, de a mosógépek meg az autók nem élik túl a légkör tetején fellépő hőmérsékletet, a kapszula pedig, amiben le lehetne őket hozni, súlyosabb mint maga a lehozandó gép, drágább is és az élettartama annak is korlátozott.
|
"Nem is kellene feltétlenül lehozni a felszínre az energiát, az energiaigényes ipart kellene feltelepíteni. "
Erről van szó, kinyögted a lényeget!
Be kell fejezni ez a sok gyerekes rakétázást!
Legfeljebb az asztronautákat kell fellőni, pici kis takarékos űrhajókban, de cuccot nem kell oda felcipelni, ha lehet.
Az energia baromi fontos, mert, ha az van, akkor lehet az űrben lévő anyagokat felhasználva gyártani.
Alapvetően, mindent ott kell gyártani. Praktikusan a Holdon, de az aszteroida öv, a Mars stb. is sorra kell, hogy kerüljön.
Sokkal egyszerűbb felsugározni rádión egy tervrajzot, mint felcipelni oda a cuccot.
Egyesek hajlamosak megfeledkezni a józan paraszti észről.
(c) Epikurosz, 2003-2010. Minden jog fenntartva!
|
Az űrben csak fókuszálni kellene a napsugárzást. Aztán a földön majd termelünk energiát belőle.
Vagy maradva a lézereknél:
A lézerrel lesugározni az energiát, de nem úgy hogy napelem->elektromosság->lézer, hanem a lézer közvetlen pumpálását megoldani napenergiával.
Vagy:
Nem is kellene feltétlenül lehozni a felszínre az energiát, az energiaigényes ipart kellene feltelepíteni. Ez nem látná el a földet kinemfogyó megújuló enregiával, de tehermentesítésnek jó. Meg előbb utóbb ki akarunk menni az űrbe, akkor inkább ott gyártsuk hozzá az alapanyagokat.
Bányásszuk le a hódat az égrül!
|
Jelenleg a napenergia felhasználásának a rossz, de javulú hatásfok mellett a legnagyobb hiányossága, hogy ma nem tudunk olyan akkumulátorokat építeni, ami képes lenen tárolni a nappal megszerzett energiát, és éjszaka abból élni. Ez a napelemnél hiányosság, a Holdbázisnál kikerülhetetlen technológia. Nem beszélve arról, hogy a Hold bázis esetében kell egyszerhasználatos szerkezeteket építeni, és sokkal inkább amortizálódik az extrém hőmérséklet, sugárzáskülönbség, ileltve űrszemét, mikrometeoritok miatt mindaz a technológia, amit kint használunk, mint a pár napelemcella. A jelenlegi álláspontom az, hogy az elkövetkező 100 éven belül nem érdemes foglalkozni olyan holdbázissal, melynek célja a hatékonyabb energiabegyűjtés, és az űrbe kilőtt és visszahozott akkumulátorokkal valósítanánk meg az energia szállítását. (Nem beszélve arról, hogy a kilövéshez és visszahozatalhoz is kell energia.)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Ez valószínűleg csak egy demonstrációs kisérlet, pontosabban annak is csak a szándéka.
Valahol el kell kezdeni, bár a problémák ismertek és óriásiak. Csak címszavakban:
-- A fénybegyűjtő műhold feljuttatása geoszinkron pályára és ott tartása (fény-nyomás, napszél pályamódosító hatása)
-- Az óriás napelem műhold élettartama az ottani viszonyok között
-- Az energia lejuttatása (ezzel több probléma is van, például a nyaláb széttartása miatti nagy területszükséglet a fogadóállomáson, továbbá biztonsági problémák)
-- a lesugárzott energia visszaalakítása (itt is több probléma van, hatásfok, ill . a légkör elnyelő hatása miatti sugárgyengülés.
Megjegyzem, hogy a fogadóállomást valahol egy 6000méter feletti hegyi területen kellene felépíteni, mert ott tizedakkora sincs a levegő elnyelő hatása, nincsenek madarak, városok, repülőgépek, hajók.
Viszont akkor itt a földfelszínen kell nagy távolságra elvezetni az energiát.
Remélhetjük, hogy a problémákkal az indítványozók is tisztában vannak, csupán a sajtóban nem jött le. (az angol eredetiben sincs semmi konkrétum)
|
Én arra lennék kíváncsi,
hogy ha kivesszük a "pénz" tényezőt,
akkor melyik érné meg jobban.
Energia és nyersanyag igény szempontjából.
Nyilván hosszú távon.
És meddig lehetne fejleszteni az ehhez szükséges technológiát,
mert ugye a mai legkorszerűbb (javítson ki aki tudja, hogy van jobb) lítium elemek sem univerzálisak abból a szempontól,
hogy állásban van némi veszteségük, és az alapanyag előfordulása is korlátozott.
"Now, let's kill that fucking band. ... Fuck you everybody, good night! "
|
........ja ja ki kell próbálni de majd ha nem arany árban megy fel a sok szemét az ürbe
|
De gondolom az is megoldható, hogy néha más hullámhosszt használva nem energiatermelésre, hanem fegyverként is használható legyen. Úgyhogy tuti az összes nem barátságos ország megtámadná az ensz-nél az ötletet, ha nagyobb mérétkben elkezdenék használni.
|
Az elnyelt energia nem egyenesen arányos az intenzitással (csak kis intenzitásnál). Kétszer akkora intenzitásnál az elnyelt energia a kétszeresnél kevesebb. Ezzel a veszteséget lehet csökkenteni.
Ugyanazt a mennyiségű energiát ha keskenyebb hullámhossz tartományon küldöd át, az az adott tartományon nagyobb intenzitást jelent. A veszteség viszont nem arányosan nő.
Ha a tartományt kellően leszűkíted (lézer), ezzel a vezteségek nagy részét elkerülöd.
Így lehet (szerintem) hogy egy 10kW-os infralézer kevésbé süt mint egy 1kW-os hősugárzó.
|
A légkör, meg a test nem minden hullámhosszon egyenlően nyeli el az infravörös sugárzást. Megkeresték azt a sávot amin a legkissebb az abszorpció, így az nagyobb teljesítményen sem "süt".
|
Erről a koncepcióról már régóta sokat lehetett hallani. Az egyetlen újdonság, amit ebben a cikkben írtak, hogy egy 10-20kW-os infralézer nem veszélyes. Ha ezt valaki meg tudná magyarázni nekem, na az érdekelne. Még abban is benne vagyok, hogy bontsák fel 20 darab 1kW-os lézernyalábra. Szerintem az is süt. Úgyhogy szerintem ez kizárt dolog, mert nem tudom.
|
Ennek az egésznek egyetlen előnye lenne: a jelenleg lelassult űrtechnikai fejlesztéseket kicsit megmozgatná.
|
Nekem se tűnik jó ötletnek, de azért nem kéne egyből elvetni. Ki kell szépen próbálni, ahogy tervezik is, és utána levonni a tanulságokat.
|
Nem tartom jo otletnek amit kitalaltak. Egyreszt ha barmilyen sugarnak van energiatartalma, ami kinyerheto, akkor ha valami bekerul a forras es a cel kozze, akkor az kapja meg az energiat. Az teljesen mindegy, hogy megfo a mikrohullamtol vagy megsul az infratol. A masik gond az, hogy a legkor rengeteg energiat nyelne ebbol el es mar amugy is eleg meleg, nem kell meg az is, hogy a Fold meg nagyobb feluleten gyujtse az urbol a napenergiat, inkabb a kisugarzast kellene javitani (tehat az uveghazhatast csokkenteni). Ha mar mindenkeppen energiat akarunk eloallitani, akkor jo lenne csak abbol dolgozni ami amugy is a bolygot melegiti, pl. a szaharaban levo napenergiamennyiseggel. Femtukros stirling generatorokkal viszonylag olcson es jo hatasfokkal lehet aramot eloallitani es egy foldi tavvezeteknel azert joval kisebb a veszteseg, sot meg biztonsagosabb is. Egy muhold felloves arabol egesz nagy feluletet lehetne lefedni es egy nasa fele linearis stirling generator eloallitasa meg a fem tukorfelulettel egyutt is filleres dolog, arrol nem beszelve, hogy teljesen kornyezetbarat es az alapja egy jo 200 eves technologia.
|
OFF
Ez még csak nem is az éhezésről szól, hanem az emberi primitivitás magasfokáról és arról, hogy Afrika tele van ostoba, buta és tudatlan négerrel.
ON
"Maradj csöndben, ha más beszél, s meghallod azt is, amit nem öntött szavakba."
|
Ez biztos, hogy nem tudja felvenni a versenyt a Földön az atomenergiával, akkor meg minek nagy mértékben beruházni bele? OK, hogy kell alternatíva, de nehogy már erre alapuljon a Földön az energiatermelés(méregdrágán)
A holdbázisra meg szintén kevés lenne, maximum vésztartalék energiának lenne jó(ha az ottani reaktor leolvad/elfogy a fűtőanyag)
Távolabbi küldetésekre pedig az atomreaktor(majd később a fúziós erőműves(ha le lehet miniaturizálni 1 űrhajói méretre)meghajtás, vagy a Földön létrehozott nagy energiakoncentrációjú üzemanyagot[antianyag, ha gazdaságosan meg lehet valósítani az előállítását]) kellene erőltetni.
|
Nekem nem azt jelenti ez a cikk, hogy a feketék hülyék. Nekem azt jelenti, ha nincs a világról 100%-os ismeretünk - márpedig ez elvi képtelenség - akkor a szélsőséges viselkedés megmutatja valahol kártékony mivoltát, de ezt csak egy magasabb szinten lévő közösség ismerheti fel. Azért érezzük, hpgy "Úristen!", mert mi "tudjuk", hogy az emberi áldozattal nem lehet fejlődni. De mint ahogy ők sem, mi sem érezzük a saját szélsőséges lépéseink őrültségeit. Sosem szabad valamibe belebuzulni ész nélkül! És ez mindenre igaz, nem a politika miatt mondtam. A vallási elbetegesedés, a feltétlen Danikenhívés, a túlzott preciziás a munkában (depressziót okozhat), akinek van ideje, folytatatja a felsorolást.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Mert mar 20adszorra szurod be.. :S
A Jobbik pedig egyertelmu annak, aki szemelyesen talalkozott veluk, forumon v barhol.
Elutasitani pedig a tipikus TV2/RTLK-n es az Index/Origo-n tajekozodo emberek fogjak, vagyis az agymosottak.
|
80as evekben epult is nehany ocska monstrum, milliardokbol, igaz azok mézerek voltak tobbnyire, ha jol emlexem..
A Jobbik pedig egyertelmu annak, aki szemelyesen talalkozott veluk, forumon v barhol.
Elutasitani pedig a tipikus TV2/RTLK-n es az Index/Origo-n tajekozodo emberek fogjak, vagyis az agymosottak.
|
es kar, hogy vannak mas hatasok is.. pl potencialkulonbseg.
A Jobbik pedig egyertelmu annak, aki szemelyesen talalkozott veluk, forumon v barhol.
Elutasitani pedig a tipikus TV2/RTLK-n es az Index/Origo-n tajekozodo emberek fogjak, vagyis az agymosottak.
|
Hát én úgy vélem ez az erőmű nem tudná felvenni a versenyt semmilyen földfelszíni erőművel sem.
Már régóta kísérleteznek vezeték-nélküli energiatovábbítással. Ha kihagyjuk Tesla kísérleteit, mert nem dokumentálta azokat, a legjobb hatásfok sem érte el a 90%-ot. Rövid, 1-2 km-es távon. Itt meg geostacionárius pályáról lenne szó.
Ami a madarakat illeti, ennél a kísérletnél még nem hiszem, hogy különösebb bajuk lenne, de az ipari változat halálbiztosan megsütné a belsejüket, akár egy mikrohullámú sütő.
A másik, a pályára helyezés. A Földről fellőni ezt az erőművet, annyiba kerülne, hogy annál sokkal gazdaságosabb lenne, ha a Holdon gyártanák le az egészet, és onnan hoznák ide, a Föld körüli pályára.
|
Az űrlift előfutára lehetne a vezetékes megoldás. Mármint ha megoldható.
|
Persze h nem!!! szolga sorsba fogjuk az osszes Ufot es azok fogjak pedalozni a generatorokat 0-24! tortenelem alapjan meg stimmelne is a keplet..
|
|
"Ma még nem vagyunk működési stádiumban, ez csak egy teszt" - nyilatkozott Francois Auque, a projekt vezetője a BBC-nek. "Ahhoz, hogy az egészet megvalósítsuk, vagyis egy működő rendszert kifejlesszünk, természetesen partnereket és befektetőket kell találnunk."
Robert Laine, az Astrium műszaki igazgatója ezzel együtt elismeri, hogy több jelentős kihívást kell még leküzdeniük. "Ma még lekorlátozza a kinyerhető energia mennyiségét a lézer mérete. Ez az elsődleges akadály"- magyarázta. "A fogadó oldalon az infravörös energia elektromossággá való átalakítása területén nagyon gyorsan haladunk, köszönhetően az átalakítók kifejlesztése terén kialakított együttműködésünknek a brit Surrey Egyetemmel. Az alapelv, hogy nagyon nagy hatékonyságú átalakítást nyerjünk. Ha sikerül 80 százalékot elérnünk, már győztesnek mondhatjuk magunkat."
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Űr-napenergia rendszert tesztelne az EADS Astrium
Rézzel is tisztítható a levegő
Elkészült az első parazita rovar géntérképe
Szupervírusokat is létrehozhatnak a gyógyszerek
Szabad munkások építették a piramisokat
Kristályhegyek mesélnek a Hold múltjáról
Génállományunk 8 százalékát vírusoktól kaptuk
Az egereknél a mobiltelefon csodákra képes
