Rézzel is tisztítható a levegő
2010. január 19. 02:33, Kedd
Egy véletlen felfedezésnek köszönhetően kémikusok olyan katalizátorba botlottak, ami képes az oxigént érintetlenül hagyva kizárólag a szén-dioxidot kivonni a levegőből, majd egy hasznos anyaggá alakítani azt.

Hirdetés

A rézalapú vegyület nagyon messze van a gyakorlati alkalmazástól, azonban a benne rejlő innovatív kémia némi reményt ad arra, hogy egy nap egy katalizátorral szelektíven és hatékonyan távolítsuk el az üvegház gázokat a légkörből, szerves vegyületekké alakítva azokat.

A legtöbb olyan katalizátor, aminek a szerkezete egy fémes középpont, például egy réz atom köré épül, képes megkötni a szén-dioxidot egy gázfolyamban. Ha azonban levegőről van szó, akkor jobban szeretnek a bőségesen előforduló, jóval reakcióképesebb oxigénnel párt alkotni, ezért is teljesen váratlan az új vegyület ellentétes irányú szelektivitása, magyarázta Elisabeth Bouwman, a hollandiai Leideni Egyetem kutatója, aki kollégáival felfedezte a katalizátort. Eredményeikről a Science magazinban számoltak be.

Bouwman csapata a biológiai enzimek tevékenységét utánzó vegyületeket vizsgálta. Bouwman egy nikkelalapú vegyületet vizsgált, amit az összehasonlítás kedvéért megpróbált rézzel körülvenni. Ez a szerkezet egy sárgás oldatot eredményezett, ami később kékeszölddé változott, miután néhány napot eltöltött a szabad levegőn. A kékeszöld folyadék elemzése egy oxalát nevű szegmens megjelenését mutatta ki, ami két szén-dioxid-molekulából áll, hidat alkotva két rézatom között. Ez a részlet csak akkor alakulhat ki, ha nem oxigén, hanem szén-dioxid oxidálódik a réz összetevők körül. Bouwman maga sem tudja, miért részesíti előnyben a réz a szén-dioxidot az oxigénnel szemben, az azonban egyértelmű, hogy a molekuláris szerkezetben létrejött oxaláthíd rendkívül stabil.

Ezzel azonban még nem ér véget a történet, némi elektromos energia hozzáadásával ugyanis a kékeszöld elegy is úgy viselkedik, mint egy katalizátor. A komplex rézvegyület újrahasznosítható, és visszaállítható alacsony oxidációs állapota, az oxalát kivonható a molekulából. Bouwman egy elektrokémiai cellában, lítiumionok hozzáadásával távolította el az oxalátot a réz öleléséből. A hátramaradt eredeti réz komplex egy elektródának köszönhetően visszatért eredeti állapotába. Az elektróda pótolta azokat az elektronokat, amit a réz az oxalát eltávolításával elvesztett.

A cellának mindössze 0,03 volt feszültségre van szüksége a folyamathoz, ami jóval kevesebb mint az a 2 volt, amivel jelenleg hasznos vegyületekké lehet bontani a szén-dioxidot. A katalizátortól elválasztva az oxalátsó számos gyakorlati alkalmazással rendelkező vegyület alapjaként szolgálhat. Ilyen az oxálsav, amit előszeretettel használnak a laboratóriumokban és a háztartási termékeknél, különösen a rozsdamentes bevonatoknál, de alkalmazható a fagyállóként funkcionáló etilén-glikol előállításához és a kémiai szintézis egyik alkotóelemeként is.

A rendszer azonban még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető gyakorlati megoldásnak a levegő megtisztítására. "A vegyület hatékonysága nem elég jó" - foglalta össze tömören a problémát Bouwman. Eddig csapatával mindössze hatszor sikerült átforgatnia a rendszerét hét óra leforgása alatt, ez az arány pedig csak a tiszta szén-dioxiddal történt érintkezésre értendő laboratóriumi körülmények között. Egy hatékony katalizátornak egy óra leforgása alatt több tízezer ciklust kellene teljesítenie.

Ezzel szemben a nagy méretű szén-dioxidot eltávolító rendszerek - ha valaha is megvalósulnak a gyakorlatban - sokkal inkább a fizikai gázszeparációs membránokon fognak alapulni, melyek szelektíven szívják be a gázokat. Vagy ha maradunk a kémiai útnál, akkor a nátrium-hidroxid tisztítóberendezéseken, melyeknek a regenerálódáshoz nagy mennyiségű energiára van szükségük. Mindkét rendszer egyszerűen csak koncentrálja a szén-dioxidot ahelyett, hogy hasznos vegyületté alakítaná, mint Bouwman elektrokatalizátoros koncepciója.

Bouwan visszatért enzim tanulmányaihoz, azonban mellettük folytatja véletlen felfedezésének vizsgálatát is, melyből azt szeretné megtudni, vajon a rézmolekulák mellékcsoportjainak megváltoztatásával javíthatja-e a katalizátor hatékonyságát.
Megosztás |
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés





Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. jan. 22. 10:03 | galéria | válasz erre | #62
living machines
2010. jan. 21. 22:25 | válasz erre | #61
"A CO2 kivonására meg vannak módszerek, egyik lehet az, hogy szódavizet csinálsz a legénységnek, és ők egy részét lekötik, a többit meg felböfögik. A felböfögött széndioxiod egy részét élőgépekkel lehet lekötni, megy vegyszerekkel, meg, meg...
Ha tele van a bili, akkor ki is lehet eregetni az óóóceánba."

Hát igen, ez lett volna az eredeti kérdésem, köszi a hasznos választ. Egyébként mik azok az élőgépek?
2010. jan. 21. 21:47 | válasz erre | #60
kálium-peroxid helyett kálium-szuperoxid
2010. jan. 21. 21:40 | válasz erre | #59
Kimaradt a legjobb eljárás, az igazi ultimate technology:
kálium-peroxidot
CO2(meg egy kis pára) jön, O2 megy, kell ennél jobb?
2010. jan. 21. 21:35 | válasz erre | #58
Tényleg azt írtad, figyelmetlenül olvastam, bocs.
2010. jan. 21. 20:54 | válasz erre | #57
Mindent mondtam, csak a kérdésedre nem válaszoltam.

Fogalmam sincs hogy mennyire elterjedt az az eljárás. Az biztos hogy élő technológia.
2010. jan. 21. 20:20 | válasz erre | #56
Egy ideje használják. Akár ipari méretekben is, pl.: földgáz, biogáz széndioxidmentesítésére.
Folyamatosan fejlesztik, egyrészt az amin-t cserélgetik, hogy minél kevesebb kerüljön a levegőbe a folyamat során, másrészt a CO2 visszanyerését fejlesztik, hogy minél kevesebb energiát igényeljen.
Próbálkoznak a vízben oldás helyett, szilárd felületre rögzíteni az amino csoportot.

De azért akadnak alternatívák, főleg mióta beindult a biogáztermelés:
-Sok helyen elég az egyszerű vizes mosás, vagy nátriumkarbonát oldatos mosás.
-Vízmentes technológia a kalcium(vagy bárium)-oxid karbonáttá alakítása, majd hevítéssel felszabdítják a széndioxidot.
-Szintén vízmentes a PEG(Poly(ethylene glycol)) dimetiléteres oldata amely Selexol néven savas gázokat köt meg (HCl, CO2, HCN, H2S)
-Szén molekulaszitát használnak pl.: nitrogén előállításra, mert megköti az oxigént meg a széndioxidot, így csepfolyósítás nélkül lehet gyártani nitrogént. (azért nem nevezik egyszerűen aktívszén adszorbernek mert annál sokkal hatékonyabb)
-Vannak membrán "szűrők is" pl.: HDPE (nagy sűrűségű polietilén) amivel a széndioxidot a hidrogéntől elválasztják, itt a két oldal között nyomáskülönbséget hoznak létre és a kicsi apoláris komponens (hidrogén, metán) átmegy a túloldalra

Tengeralattjáróra én pl az aminoldatos eljárást találtam.
2010. jan. 21. 18:34 | galéria | válasz erre | #55
filcsi!
Ez mennyire napi gyakorlat?
2010. jan. 21. 18:31 | válasz erre | #54
Van módszer a CO2 kivonásra: #28 hsz.
2010. jan. 21. 18:25 | válasz erre | #53
Amit írtam az a levegőben lévő széndioxid nagyságrendje.
Amit te írtál az az évente a levegőbe kerülő széndioxid. Hol it a probléma?
2010. jan. 21. 17:24 | galéria | válasz erre | #52
"Ekkor előbb-utóbb oxigén marad csak a hajóban."

Ne kergess az elkeseredettségbe. Legalább te ne!

Az ember a levegőből csak az oxigént használja el, cserébe CO2-t ürít.
Ha minsig pótolod az elhasznált oxigént és kivonod a felesleges CO2-őt, annyi nagyjából elég is, mert a nitrogén stb. mennyisége nem változik. Legalábbis rövid távon nem.
A CO2 kivonására meg vannak módszerek, egyik lehet az, hogy szódavizet csinálsz a legénységnek, és ők egy részét lekötik, a többit meg felböfögik. A felböfögött széndioxiod egy részét élőgépekkel lehet lekötni, megy vegyszerekkel, meg, meg...
Ha tele van a bili, akkor ki is lehet eregetni az óóóceánba.
2010. jan. 21. 17:16 | válasz erre | #51
A 48. hsz.-ban elrontottam a linket!
Helyesen: a cikk vége felé
2010. jan. 21. 17:13 | válasz erre | #50
A cikk egy kémiai felfedezést ismertet, ami érdekes.
A "gyakorlati felhasználsát" az olvasó (mi) magyarázza bele.
Ha valami folytán kiderülne, hogy a vegyészek is felvetették ezt a CO2 kivonást a légkörböl, nos annak csak egy oka lehet: így reméltek több pénzt kapni a kutatásaikra (nomeg hírnév, idézettség, stb.) Sajnos, az alapkutatásoknak mostanában nem kedvez a gazdasági-politikai környezet (húúú de finom és szakszerű voltam:-)
2010. jan. 21. 17:05 | válasz erre | #49
Az előző hozzászólás továbbgondolása még ijesztőbb. Mi lesz ezzel a hatalmas iparral 50 év múlva?

Mi lesz az emberiséggel? Ezért félek a jövőtől, mert itt iszonyatos pusztulás felé rohanunk, és a "környezetvédők" nemhogy megállítani tudnák, hanem inkább elősegítik. Azzal, hogy néhány militáns emberiségellenes bűnöző az "atomvonat" elé fekszik, az emberiség létét teszik kockára.

Néhány nagyranőtt ventillátor ezt az iszonyat mennyiségű energiát nem fogja megtermelni. Ha valakit ráültetnénk egy szobabiciklire, hogy egyetlen kilogramm olaj energiáját termelje meg, hát bizony megizzadna!
1 kg olaj energiája 33% hatásfokkal kitermelve 14 MJ.
Ha a biciklisünk 50W teljesítménnyel dolgozik (azt hiszem, ez egy reális érték egy edzett ember számára, ha órákon át kell tekerni)
szóval 50W teljesítménnyel bő 3 napon át kellene egyfolytában tekernie, ha nem eszik, nem alszik, nem pisil...
Érdemes lenne kipróbáltatni az ultra-környezetvédőkkel meg a biciklisnek álcázott terrorista bűnözőkkel
Csak egy kis ízelítő az emberiség jövőjéből...azon jövőjéből, amit neki szántak a civilizáció ellenesek.
2010. jan. 21. 16:58 | válasz erre | #48
Ennél azért pár nagyságrenddel kevesebb. Ne túlozzunk (anélkül is elég félelmetes).
Az emberiség olajfeljasználása naponta kb. 86millió barrel, vagyis évente valamivel kevesebb mint 5 milliárd tonna.

Ha az olajat CH2 csoportokkal közelítjük, amiből 1 db CO2 és egy darab H2O lesz, akkor ebből kb. 17 milliárd tonna CO2 lesz.

Ehhez jön a szénerőművekben (főleg Kína) elégetett szén, valamint a kohászat szükséglete. A világ széntermelése kb. 6 milliárd tonna/év (a Wiki szerint), ebből keletkezik 24-25 milliárd tonna CO2

Összesen tehát 43milliárd tonna CO2.
Abban igazad van, hogy ez iszonyú sok. (túlzás nélkül is ijesztő)
2010. jan. 21. 15:19 | válasz erre | #47
"Amúgy ki mondta, hogy folyamatosan kell üríteni a mérges gázokat? Ha már nem tudják őket lekötni."

Tehát van egy nagy tartály, amiben gyűjtik, vagy hogy?

"Amúgy a levegő adott, csak az elhasznált oxigént kell pótolnod, de attól a levegő nem csak oxigénből fog állni."

Megint: persze, ha meg tudod tartani az eredeti komponenseket, azaz van egy módszered, amivel a CO2-t kiválasztod, a többit meg otthagyod! Vagy alternatíva: a generált oxigénhez valami semleges gázt adagolsz más forrásból.
2010. jan. 21. 15:14 | válasz erre | #46
"Buborékokat meg nem húznak maguk után mivel csak a széndioxidtól kell megszabadulniuk. Az pedig feloldódik a tengervízben ha kiengedik."

Igen, ha van egy módszerük a CO2 szétválasztására. Itt a kérdés a módszerre vonatkozik, nem arra, hogy mi a búbánatot csinálnak vele, ha már ki van véve... Epi javaslatát úgy lehet értelmezni, hogy nem is kell kivenni, engedjük ki az egészet. Abban pedig nem csak CO2 lesz.
2010. jan. 21. 15:11 | válasz erre | #45
"Epikurosz #27: "rossz levegő" == "széndioxid" és nem kell kötekedni."

Ha így lenne, akkor arra a kérdésre, hogy hogyan nyeletik el a szén-dioxidot azt válaszolta, hogy hát elnyeletik a szén-dioxidot. Ennél azért többet várok tőle :)
2010. jan. 21. 15:09 | válasz erre | #44
Továbbgondoltam, és abból következik. Annyit írtál, hogy csinálnak oxigént, a régit meg kiengedik. Ekkor előbb-utóbb oxigén marad csak a hajóban.
2010. jan. 21. 14:40 | válasz erre | #43
Szalacsi Sándornak igaza volt:
"a vízbül veszi ki a ... a ... az oxigént. Teccik érteni?"
Ő megmondta. Mi meg csak röhögtünk és nem értettük, nem halgattunk erre a nagy emberre.
Mostmeg látjátok! Úgy van ahogyan megmondta. Szórul-szóra!
kvp  
2010. jan. 21. 14:24 | válasz erre | #42
Tengeralattjaro:
-ujabban tengervizbol vonjak ki az oxigent (az oldott oxigent, mint a halak, tehat nem vizbontassal)
-a tengervizzel nyeletik el a szendioxidot
-az eljaras csondes es egyszeru, de nagyobb melysegben mar nem mukodik (a szivattyuk se birjak, de ott nem nagyon van vizben oldott oxigen sem)
-a tengeralattjarok ezert altalaban kozepes melysegben szoktak mozogni (fentrol mar nem latszik, de meg birjak a berendezesek)
2010. jan. 20. 18:51 | galéria | válasz erre | #41
Próbálj meg néha az orrodnál tovább látni, és tovább gondolni a partner hsz-ét.
Amúgy ki mondta, hogy folyamatosan kell üríteni a mérges gázokat? Ha már nem tudják őket lekötni.
Amúgy a levegő adott, csak az elhasznált oxigént kell pótolnod, de attól a levegő nem csak oxigénből fog állni.
2010. jan. 20. 18:04 | válasz erre | #40
Azért én is azt mondtam hogy vízbontás mellett!
És persze nem tiszta oxigénnel töltik fel a tengeralattjárót. Amit én mondtam annak pedig vannak veszélyei:
HMS Tireless (S88) 2007 az oxigénenerátor felrobbant.

Valahol azt találtam hogy az amerikai atomtengeralattjáróknál vízbontást használnak.
Az ISS-en is vízbontással álítanak elő oxigént.

A klorátok csak száraz helyen oxidálandó anyag nélkül nem hevítve stabilak. Csak akkor érdemes használni ha nincs felesleges energia és/vagy víz a vízbontásra.

Buborékokat meg nem húznak maguk után mivel csak a széndioxidtól kell megszabadulniuk. Az pedig feloldódik a tengervízben ha kiengedik.

Epikurosz #27: "rossz levegő" == "széndioxid" és nem kell kötekedni.
2010. jan. 20. 17:33 | galéria | válasz erre | #39
Ki beszélt itt tiszta O-ről?
2010. jan. 20. 17:20 | válasz erre | #38
Köszi! Ez alapján már találtam linket:

http://en.wikipedia.org/wiki/Carbon_dioxide_scrubber
2010. jan. 20. 16:51 | válasz erre | #37
Hát ezen nagyon meglepődnék, ha így lenne. Egyrészt nem jó, ha a tengót egy buborékcsík és annak zaja kíséri, másrészt tiszta oxigént még az űrhajókon se használnak az Apollo 1 balesete óta. Állítólag az alumínium úgy ég benne, mint egy darab fa. Persze lehetne, hogy adagolnak valamit vagy recirkulálják a nitrogént, de philcsy úgy tűnik, többet tud erről...
2010. jan. 20. 14:21 | galéria | válasz erre | #36
Majd jönnek a pufók ufók (az ügyeletes megváltók), és ők megoldanak mindent - helyettünk.
2010. jan. 20. 14:20 | galéria | válasz erre | #35
"Fogjuk meg, és vigyétek!"
2010. jan. 20. 14:20 | válasz erre | #34
"Mért nem fűtűnk széndioxiddal ha már annyi van?"
Mert nem lehet.(?)
Vagy én maradtam le valamiről nagyon?
Miről beszélek, széndioxiddal lehet fűteni. Magfúzió! Csináljunk mindenből vasat!
2010. jan. 20. 13:17 | válasz erre | #33
Mért nem fűtűnk széndioxiddal ha már annyi van?
HM? Hol egy értelmes feltaláló aki végre kiállna egy olyan technológiával ami ezt használja?
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 20. 13:11 | válasz erre | #32
Nepessegszabalyozas.
2010. jan. 20. 12:07 | galéria | válasz erre | #31
Afrikában meg éheznek, ugyi?
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 20. 01:09 | válasz erre | #30
Ezt nem tudtam, kosz!
Itt elek Angliaban es villamossagtant, sot elektronikat is tanultam otthon. :D
Arra nem is gondoltam, h ez is kulonbozhet.. na ezert volt nehany tablazat olyan furcsa.. hm. dolt es nem dolt nagy V. LOL ezek idiotak! :)
2010. jan. 19. 23:45 | válasz erre | #29
Az oxigén előállításra pedig a vízbontáson kívül kémiai oxigéngenerátort használnak:
pl.: nátrium-klorát + vas
2010. jan. 19. 23:33 | válasz erre | #28
Valamilyen szerves amin vizes oldatában nyeletik el a széndioxidot.
Régen pl.: 2-aminoetanol-t újabban pl.: 3-amino-1,2-propándiolt használnak.A Regenerálást pl.: melegítéssel és/vagy nyomáscsökkentéssel oldják meg.
2010. jan. 19. 22:05 | galéria | válasz erre | #27
Az én emlékeim szerint nincs korlát, mert oxigént a víz hidrolízisével korlátlan mennyiségben elő lehet állítani, ha nagyon muszáj, a rossz levegőt meg ki lehet engedni.
2010. jan. 19. 21:55 | válasz erre | #26
Amint valami természettudomáyos magyarázatot adtam, a cikktámadók helyét átvették a cikkvédők! :)
Nos  
2010. jan. 19. 20:40 | galéria | válasz erre | #25
Visszafogottabb dinamikával ugyan, de egyet értek Epikurosz kirohanásával.

(Bár a témához nincs hozzáfűznivalóm, ez nem fog minket megváltani.)
2010. jan. 19. 17:24 | válasz erre | #24
Tudja valaki, hogy mit használnak atomtengeralattjárókban? Emlékeim szerint elsősorban a CO2 eltávolító berendezések kapacitása korlátozza a víz alatti őrjáratok hosszát (80-100 nap).
2010. jan. 19. 16:04 | válasz erre | #23
Pláne, hogy az angolszász hétköznapokban font, láb, mérföld, stb. van. Csak az időre használnak ugyanolyan mértékegységet. :)
2010. jan. 19. 15:14 | válasz erre | #22
2010. jan. 19. 14:26 | válasz erre | #21
Az SI nem kötelező csak ajánlott.
Nekem pl az energia mértékegysége a Hartree és senki nem kérte ezt még rajtam számon.
2010. jan. 19. 14:18 | válasz erre | #20
"De hogy meg a potencial mennyisegre is kulon jelet hasznaljanak!! Az mindennek a teteje."

v - velocity
s - street
h - high
a - acceleration
t - time
F - force
m - mass
W - work
E - energy
I - impulse
R - resistance

A fizikai mennyiségeket évszázadok óta angol kedőbetűkből gyártjuk. Ugyanúgy SI-ről van szó, csak az U-t már hamarabb lefoglálták potenciális energiára, és az Ohm törvény náluk emiatt R=V/I. De ezek a jelek nem kőbevésett törvények, mindegy, hogy milyen betűt írsz oda, a lényeg, hogy amire te azt használod, arra jó legyen a számolásod és a mértékegységed. Pl. tanultunk már úgy fizikát, hogy V volt a feszültség jele, p volt az impulzusvektor, az "útszakasz" pedig r, vagy l szokott lenni. Energiára külön lehet kinetikus energiát K-val jelölni, csak energia dimenziójú mennyiségekre használunk E,W,Q,K,U jeleket. Lehetne egyet is használni, indexeléssel, de mindegy, így is több mennyiség van, mint angol+görög kis+nagy betű.
2010. jan. 19. 13:51 | válasz erre | #19
Ha valakinek azon jár az agya hogy a levegőből kiszedi azt a fránya széndioxidot, gondolja át alaposan. Nagyságrendileg ez 10^12 tonna (ezer miliárd tonna). A válalkozókedvűeknek ezekután: Sok szerencsét.
2010. jan. 19. 13:44 | válasz erre | #18
"Ez a részlet csak akkor alakulhat ki, ha nem oxigén, hanem széndioxid oxidálódik a réz összetevők körül."
Ez senkinek nem szúrja a szemét. (Ennyit a kémiatanításról)
Az elemi oxigén (a szövegkörnyezetből kiderül hogy erről van szó) nem igen oxidálódik. Redukálódik. A széndioxid szintén.
2010. jan. 19. 13:37 | válasz erre | #17
A szén ugyanolyan melléktermék mint az oxálsav.
2010. jan. 19. 13:37 | válasz erre | #16
Hozzá szólásomban a " még te sem" a nyomaték kedvéért szerepelt nem univerzális állításként. Csak személyes tapasztalatom, hogy az emberek többsége szerint a környezetvédelem helyzetének javítása mindig a nagy gonosz cégekről szól, nem a minden napi életről.
Az emberek szívesebben láncolják magukat fához, mint osztályozzák a szemetet nap mint nap.
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 19. 13:29 | válasz erre | #15
Hogy az angolok labat hasznalnak, az ok, es az ebbol fakado kulonbsegeket veletlenul bennehagyjak egy cikkben meg elmegy, pedig kotelezo naluk is az SI mint a legtobb orszagban..
De hogy meg a potencial mennyisegre is kulon jelet hasznaljanak!! Az mindennek a teteje.
kvp  
2010. jan. 19. 13:23 | válasz erre | #14
Ennel azert van egy egyszerubb megoldas is. Megfelelo energia segitsegevel a szendioxidbol elemi szenet es oxigen gazt lehet eloallitani. Csak ionizalni kell a szennyezett levegot es maris konnyen szetvalaszthato alkotorszeire esik szet. Lehet, hogy nem idealis energetikai szempontbol, de egyszeru es hatasos megoldas. Alternativakent, viz hozzaadasaval metanna lehet alakitani a szendioxidot, ami vagy felhasznalhato uzemanyagkent, vagy tovabb alakithato bonyolultabb szerves molekulakka. A levego tisztitasara csak olyan megoldas hasznalhato, ami nem eredmenyez semmilyen haszontalan mellektermeket es nem igenyel semmilyen csak egyszer felhasznalhato alapanyagot. Az ionizacios technikanak csak energiara van szuksege.
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 19. 13:19 | válasz erre | #13
Vannak emberek, akik hajlandoak lennenek mashogy elni a Fold erdekekben.
Nem mondhatod, h O pl. abszolute nem..
2010. jan. 19. 13:08 | válasz erre | #12
"Ráadásul az angoloknál a potenciál az U, és a potenviális energia a V."

Fordítva írtam. A potenciális energia jele az U, és az elekrtomos potenciálé a V.
2010. jan. 19. 13:06 | galéria | válasz erre | #11
Sok hülye!
Ha nem lett volna ez a cikk, én lehet, hogy a büdös életben nem hallottam volna erről, mert nem vagyok Science előfizető.

Ezeknek az Sg-s cikkeknek az az érdeme, hogy több szem többet lát alapon felhívja a figyelmed egy hírre, és ha az téged nagyon érdekel, akkor utánajársz.

Ne akard, hogy mindent a szádba rágjanak, te lusta dög, bunkó!

Ja, és semmi közöm a sg-hez, nem vagyok sem fordítójuk, se semmijük, de felháborító ez a sok finnyás, korlátolt barom.

ezek a disznók nem azt nézik, hogy adott szituból hogyan tudom kihozni a maximumot, hanem húzzák azt a fittyedt, biggyedt szájukat.
Beeee!
2010. jan. 19. 13:06 | válasz erre | #10
Szerintem ott történt a baki, hogy a Volt az elektromos potenciál mértékegysége, és nem az elektromos potenciális energiának. Mert a mechanikában a potenciális eneriga összetéveszthető egy laikus számára az elektromos potenciállal. Megtetézi a helyzetet, hogy az elektomos potenciál özvetlenül számolható a potenciális enegiával, amennyiben a próbatöltésünket egységnek vesszük. Ráadásul az angoloknál a potenciál az U, és a potenviális energia a V. (Vagyis ott a potenciális energia jele az U, válunk pedig a feszültségé, ami a potenciálkülönsbég.) Valójában annyi a kettő között a különbség, hogy a feszültség egysgnyi tötésre, a potenciális energia q töltésre mennyi energia kell egységnyi távolságra történő elmozduláshoz. Tehát a fogalmazása nem elegáns, de nem lőtt messzire.
uwu  
2010. jan. 19. 11:50 | galéria | válasz erre | #9
Szerintem nem annyira gáz, máshol is ez van. Aki akarja azért megérti. Csak egy kis baki, nem kell túldramatizálni.
2010. jan. 19. 11:49 | válasz erre | #8
1.Bár a Volt kétségtelenül nem az energia mértékegysége, de az elektrokémiában erős összefüggés van a feszültség és a villamos teljesítmény között. P=I*U vagyis azonos átalakult anyag mennyiség mellett kisebb feszültség mellett kisebb elektromos teljesítményre (energiára) van szükség.
2.Elektronvoltot inkább a fizika egyes területein használják nem a kémiában.
3.Ha egy újságíró tudományos cikkeket próbál írni, kutyakötelessége némileg elmerülni a természet tudományban, persze ha egy természet tudós ír ismeret terjesztő anyagokat neki is érdemes megtanulni írni.
4.Az eredeti Science-es cikk sem valami részletes, jó.
5.Ez egy véletlen felfedezés, szó nincs MEGOLDÁSRÓL vagy MEGELÖZÉSRŐL. Egyébként a megelőzéssel az az egy baj van hogy a mostani életformánk feladásával járna, amire senki nem hajlandó, még te sem.
2010. jan. 19. 11:36 | válasz erre | #7
namost a bibi nem ott van, hogy az újságíró nem ért a fizikához (ezt senki nem várja el tőlük) a bibi ott van, hogy ezeket az sg-n megjelenő cikkeket az esetek nagy részében csak fordítják. Tehát a cikk író fordítani nem bír.
Természetesen a műfordítzás külön szakma és ebben az esetben nem ártott volna ha a fordítás után valaki lektorálja a cikket.

Szóval az sg-n megszokott jelenség az, hogy trehányúl fordítanak.

Egy kis fizikai ismeret a cikk fordítójának:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektromos_%C3%A1ram
2010. jan. 19. 11:25 | válasz erre | #6
Igen, a megelözés jobb (sokszor még olcsóbb is), csak 2 baj van vele:
1 - gondolkodni kéne hozzá, mégpedig elöre!
2 - ha már megtörtént a baj, akkor cseszheted a megelözést ;)
2010. jan. 19. 10:15 | válasz erre | #5
MEGELŐZNI kéne a problémákat, nem MEGOLDANI. Csak persze a megelőzésben nincs haszon....
2010. jan. 19. 09:59 | válasz erre | #4
Ne ebbol az sg-s figyelemfelkelto cikkbol probald megerteni, szerintem szerezd be a Scienceben megjelent eredeti publikaciot, es akkor vilagosabb lesz. Ja es nyilvan nem lehetett abban sok szakmai hiba, ha a Scienceben megjelenhetett... az, hogy itt miket irkalnak ossze egy olyan dologrol, amihez gozuk sincs, az egy dolog :)
2010. jan. 19. 08:31 | válasz erre | #3
Ez a cikk így egy neszesemmifogdmegjól. Sok szakmai hiba van benne és igazából azt sem értem, hogy mi lesz a lítium ionokkal, és hogy ha ilyen rendszereket építenének akkor mi a francot tudnánk kezdeni azzal a sok oxálsavval.
Berber  
2010. jan. 19. 07:02 | válasz erre | #2
Az ujságírók a szavak "mesterei". Közük nincs a tudományhoz álltalában. Ha lenne, akkor rézvegyületekkel babrálnának, nem szavakkal. (Ezért aztán, valószínűleg mangát se fog jól rajzolni.)
szombi  
2010. jan. 19. 04:11 | válasz erre | #1
"0,03 Volt elektromos energiára van szüksége"

A "Volt" mióta energia? Talán "elektronvolt", nem?

TESSÉK MEGTANULNI A FIZIKÁT!

Ha ez nem megy, akkor a kedves cikkíró inkább rajzoljon lolicon mangát, és ne tévessze meg a laikus olvasókat...