Egy apró mérges parazita darázs genetikai térképe elvezethet a vegyszer nélküli kártevő irtáshoz és betekintést nyújt a környezet és az emberi betegségek összefüggéseibe.

Hirdetés

A Science magazin pénteki számában megjelent publikáció szerint első alkalommal szekvenálták a kártevők egy természetes ellenségét, a Nasonia darázs genomját. Ez egy genetikai rendszer modelljeként is szolgálhat, amivel jobban megismerhető lenne az evolúciós és fejlődési genetika. A nemzetközi kutatócsoport által négy év alatt elkészített géntérképből kiderül melyek azok a kulcsfontosságú gének, amik a darazsat a rovarvilág egyik leghatékonyabb gyilkosává teszik. A hozzá hasonló úgynevezett parazitoidok mérget fecskendeznek az áldozataikba, majd petéket helyeznek el bennük vagy rajtuk. A fiatal darazsak elfogyasztják az addig oltalmat adó testet, ami így nem csupán egy inkubátorként, de táplálékként is szolgál számukra.

"Több mint 600 000 faj létezik ezekből az elképesztő rovarokból, és sokkal tartozunk nekik. Ha nem lennének, térdig járnánk a kártevőkben" - nyilatkozott a Nasonia Genom Munkacsoport vezetője, John Werren, a New York-i Rochester Egyetem professzora. A parazitoid darazsak olyanok, mint az "intelligens bombák", csak bizonyos rovarfajok után kutatnak és ölnek meg. "Ha ki tudnánk aknázni a bennük rejlő képességeket, akkor sokkal többet érnének a vegyszereknél, amik nem csupán a kártevőket, de minden mást is megmérgeznek a környezetükben, köztük minket is" - magyarázta Werren.

A kutatást, ahogy azt a csoporttal közreműködő Ryszard Maleszka professzor nyilatkozata is megerősíti, elsősorban a nem-kémiai rovarirtók kifejlesztésének szeretnék szentelni. Maleszka kollégáival az Ausztrál Nemzeti Egyetem biológia karán a DNS metilációban résztvevő géneket kereste. A DNS metiláció olyan öröklődő információ, amely a DNS-hez kötődik, azonban nem kódolt a nukleotidokban, általa vizsgálható, hogyan változtatják meg a gének viselkedését a környezeti tényezők.

A professzor elmondása szerint a méheknél a DNS metiláció azt dönti el a gének számára, hogy egy termékeny királynőt, vagy egy terméketlen dolgozót hozzanak-e létre, mindezt a táplálék függvényében. A Nasonia darazsaknál a metiláció inkább a fejlődést szabályozza és eldönti hogyan menjen végbe a fejlődés, a pontos szerep meghatározásához azonban további elemzésekre lesz szükség.

Maleszka szerint rendkívül fontos lenne megismerni a gének és a környezet kölcsönhatását, vagyis az epigenetikát, hogy többet tudjunk meg az emberi betegségekről. "Azáltal, hogy jobban megismerjük a metiláció működését egy olyan, viszonylag egyszerű lénynél, mint a Nasonia darázs, többet tudhatunk meg a működéséről az embereknél, ahol a folyamat számos olyan betegségnél is fontos szerepet játszhat mint a rák, az elhízás, vagy a mentális rendellenességek" - taglalta Maleszka.

A Nasonia genom több biológiai meglepetést is tartogatott, a darazsak például 79 különböző méreg proteint állítanak elő, melyek közül több még ismeretlen a tudomány számára. A méhekkel ellentétben a darazsak nem a fájdalomokozásra, hanem a petéik számára kiválasztott gazdatest viselkedésének kontrollálására használják mérgeiket. Ezek az összetevők érdekesek lehetnek a gyógyászat számára is.