Szabad munkások építették a piramisokat
2010. január 14. 12:14, Csütörtök
Az egyiptomi nagy piramisok közelében felfedezett sírok elhelyezkedése megerősíti azt az elméletet, miszerint a gigantikus épületeket nem rabszolgák, hanem szabad munkások építették.

Hirdetés

A Kheopsz és a Khefren piramisoknál talált sírok égetett agyagtéglákból készültek, a kormeghatározás szerint 4500 évvel ezelőtt. Ez az első ilyen lelet a munkás sírok 1990-es felfedezése óta. "A sírokat az uralkodó piramisa mellé építették, ami azt jelzi, hogy ezek az emberek semmilyen körülmények között nem lehettek rabszolgák" - nyilatkozott Zahi Hawass, az ásatást vezető egyiptomi főarcheológus. "Ha rabszolgák lettek volna, nem építhették volna meg sírkamráikat az uralkodóé mellett."

A sírokban fekvő csontvázak az ősi egyiptomi rítusoknak megfelelően fejükkel nyugati, lábukkal keleti irányba fekszenek. Élelemmel megtöltött edényeket és egyéb tárgyakat is elhelyeztek mellettük, ami a túlvilági létüket szolgálta. A helyszínen talált bizonyítékok szerint az építkezésen dolgozó körülbelül 10 000 munkás naponta 21 szarvasmarhát és 23 juhot fogyasztott el, amiket a Nílus-delta és Felső-Egyiptom gazdaságaiból biztosítottak, taglalta Hawass. Ez arra utal, hogy az állatokat küldő gazdálkodók nem az egyiptomi államnak fizették adóikat, hanem befektették a birodalom egyik legnagyobb nemzeti beruházásába. A munkásokat három hónapos időszakokra alkalmazták, a 4. és 5. dinasztia (i.e. 2649-2374) uralkodására datálható sírokat pedig azok számára építették, akik életüket vesztették az építéseken.


Az egyiptomi régészeti hatóságok régóta próbálják eloszlatni a rabszolgákkal való építtetés mítoszát, mondván az aláássa az ősi egyiptomi civilizáció és építészetük kifinomultságát. Ezzel igyekeznek megdönteni az olyan elképzeléseket is, mint Erich von Dänikené, aki szerint a piramisokat még csak nem is emberek építették. Von Däniken és mások úgy vélik, az ősi egyiptomiaknak sem képességeik, sem az eszközeik, sem az intelligenciájuk nem volt elég fejlett ilyen építmények létrehozásához.
Megosztás |
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés





Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. jan. 29. 18:44 | galéria | válasz erre | #266
Csak mellékesen jegyzem meg, hogy rájöttem a "lélekjáratok" titkára.
2010. jan. 29. 17:08 | válasz erre | #265
Persze, meg az egyiptomiak az élieneket sem ábrázolták. Vagy olyan SG stílusban Rá egy goa'uld!

Ha meg előbb építették az ufók a piramisokat, érdekes, hogy pont jó emberi használatra...
2010. jan. 25. 19:04 | galéria | válasz erre | #264
Nem voltak ők annyira buták.
2010. jan. 23. 00:49 | galéria | válasz erre | #263
(Ez erőmű-piramis, de az ókoriak nem ilyenek voltak!)
2010. jan. 23. 00:47 | galéria | válasz erre | #262
Nappiramis (De őrült fantáziálgatásoktól, kérem, kíméljenek az urak!)

A Singapore-based company, MSC Power Corp, is building its first "solar pyramid" in India. The solar pyramid works by drawing in air, heating it with solar energy and moving it through turbines to generate electricty. The company aims to be listed this year on NASDAQ in an initial public offering that it says could be worth more than $5 billion.
The small scale of the power generation - up to 36 MW with the current design means it is more suitable for rural areas than for powering cities.
2010. jan. 23. 00:26 | válasz erre | #261
Epikurosz sok szemléletet tanult a hozzászólásaimból az elmúlt hónapokban. :)
2010. jan. 22. 16:02 | galéria | válasz erre | #260
érdekes? semmitmondó.
filozofál, mindenféle konkrétumok nélkül.
2010. jan. 22. 15:45 | galéria | válasz erre | #259
A tegnap néztem valamelyik term.tud. csatit, és olyan gépeket láttam, hogy élvezet volt őket nézni. Azért a modern technika verhetetlen!
Pares  
2010. jan. 21. 15:48 | válasz erre | #258
Még egy kis érdekesség, hogy a helyi legendákat se hadjuk ki a buliból:

"In Phoenician times, Baalbek had supposedly been a religious centre devoted to Baal. Local Arab legends place the cyclopean walls (the Baalbek Terrace) into the time of Cain and Abel."

Káin és Ábel idejében? Az meg mikor lehetett?
Pares  
2010. jan. 21. 15:37 | válasz erre | #257
Hasonlítsátok csak össze azt a 3 óriás követ a rómaiak által odaépített templomok jóval kisebb építőelemeivel. Feltűnően nagy a külömbség a 3 nagy kő és a rómaiak köveinek eróziójában. Még egy ellenérv, hogy sokkal öregebbek azok az óriás kövek a római templomoknál.
Pares  
2010. jan. 21. 15:32 | válasz erre | #256
18. század vége. Megcsinálták, de 2 év telt el a kő megmozgatásának elkezdése és a célba juttatása közt. 400 ember kellett hozzá, és új technikákat kellett kifejleszteni. Mindezt egy darab (bazi nagy és nehéz) kőért.

Ehez képest Baalbekban a többek közt 3db ezer tonna körüli Trilithonból álló falat azt se tudják, hogy kik, mikor és hogyan építették. Nem a rómaiak voltak, ezt még a régészek is elismerik. Nem voltak képesek megmozgatni akkora köveket, de alapvetően az építészeti stílusukba sem passzolnak bele az ilyen óriási építőelemek. Ráadásul ezeket nem 300 éve, hanem legjobb esetben is 5000 éve építették...

Itt egy érdekes írás Baalbek köveiről.
Pares  
2010. jan. 21. 15:04 | válasz erre | #255
Aha. Valami adat, hogy milyen nehéz kövekek, mennyi és milyen messzire?
2010. jan. 21. 00:07 | válasz erre | #254
Viccből írtam, de az irónia smiley nélkül nehezen megy át a hsz-en. :)
2010. jan. 20. 23:49 | galéria | válasz erre | #253
A "digitally restored" arra vonatkotik, hogy a fényképet restaurálták.
2010. jan. 20. 23:48 | galéria | válasz erre | #252
El vagytok tévedve. Ezek az óceániai bennszülöttek 1915-ben nem kísérleteztek, hanem építkeztek, őseik hagyományait követve.
wednes  
2010. jan. 20. 23:00 | válasz erre | #251
Nem a japánok güriztek, hanem helybelieket fogadtak fel a melóra, pénzért.
2010. jan. 20. 22:38 | válasz erre | #250
Hát jah, a kőtologató edezett egyiptomiakat összehasonlítva a pici japán tudósokkal...
2010. jan. 20. 19:55 | galéria | válasz erre | #249
Apropó, téged is meglep, hogy kevés a pocakos a képen?
2010. jan. 20. 19:54 | galéria | válasz erre | #248
Látod az elszántságot és intelligenciát a pasas arcán, amelyik a kövön áll?
Na, lassan olyan leszek én is. :-D
2010. jan. 20. 19:52 | galéria | válasz erre | #247
"Marinos Carburis, lieutenant-colonel in the Russian Army, organized the move of an enormous boulder called the Thunder Stone (Russian, Камень-Гром) from the Gulf of Finland in 1768 to Saint Petersburg, Russia for the purpose of using it as a pedestal for the Bronze Horseman statue. Based on the density of granite, the mass of the Thunder Stone has been estimated to be around 1500 tonnes. This was done by rolling it on bronze ball bearings on a track. It took an estimated 400 men 9 months to move it. [58]"
2010. jan. 20. 19:44 | galéria | válasz erre | #246

People on Nias Island in Indonesia move a megalith to a construction site, circa 1915. Digitally restored.
2010. jan. 20. 18:03 | válasz erre | #245
Nem akartam ennyire belemenni, de akkor elmondom. A 20. század előtt úgy ismerték meg a természetet, hogy észrevettek kísérletek alapján összefüggéseket. A huszadik századra ez megfordult, elkezdtek elméleteket gyártani (hiszen nehezen tapasztaltak atomi szintű jelenségeket, illetve relativisztikus sebességeknél történő eseményeket), és ezeket az elméleteket próbálták kísérlettel igazoltatni vagy cáfoltatni. Einstein kozmológiai állandója addig sejtés volt amíg kísérlettel Hubble cáfolta. De nem is került be a tankönyvekbe. Amíg kifejlődött a jó pár atommodell, az is ez az út. De azok csak szemléletes elképzelések voltak. Rutherford kikövetkeztette, hogy az elektronok vannak kívül, a pozitív töltés van belül, a méreteket kísérlettel megállapította (szórásos kísérlet), de kijelentette, hogy valahol a modell hibás, mert az elektronnak, mivel a körmozgást a Coulomb erő tartja fenn, de közben elektromágnesesen sugároz, a protonba kell zuhannia. De akkor nem lenne a világ világ. Aztán jött Borh a kvantált elektronpályákkal, de még ő sem értette. Aztán de Broglie egészítette ki az elektronok de Broglie állóhullámaival.

Tehát egy elmélet önmagában csak egy elmélet, ha a kísérlet igazolja, vagy cáfolja, akkor az kanonizálja a fizikába, vagy veti el. (Nem beszéltem még külön az axiómákról. Az másik nap.)
Tehát, mivel Einstein állandóját a világegyetem tágulása lerombolta, mint kísérlet, ezért nem került bele a fizika könyvébe. Így az állítás igaz maradt.
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 20. 01:24 | válasz erre | #244
lol
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 20. 01:23 | válasz erre | #243
Mivel szukitetted a definiciot, ezert az alkimiat nem hozom fel.
Es termeszetesen Newton torvenyei ma is ervenyesek, azt csupan kiegeszitette a 2 relativitas elmelet. Ebben egyetertunk.
Viszont peldaul Einstein "kozmologiai allandojarol" megfeledkeztel..
TomecK  
2010. jan. 19. 21:48 | válasz erre | #242
Nyah, igen kurvára elszamoltam :) felcseréletem egy két 10-est, szal akkor egy 100 tonnás kőhöz, aminél nagyobbak nem voltak kb. 300 ember kell, egy 1000 tonáshoz meg 3000 ember, ekkora bakot. :)
Pares  
2010. jan. 19. 20:07 | válasz erre | #241
Milyen érdekes, a kicsiket közelről, a nagyokat messziről kellett. :)
2010. jan. 19. 19:51 | válasz erre | #240
A kövek nagy részét közeli bányából szerezték. Csak a pár db brutál nagy követ hozták messziről.
Pares  
2010. jan. 19. 19:51 | válasz erre | #239
Úgy érted a kövek ott voltak, csak kocka alakúra faragták őket? Minek? Mármint Petrában nem faragtak a kövekbe tégla mintát, hogy úgy mondjam, vagy ilyen építő elemeket sem találsz ott. Ott egy az egyben, benne van a sziklában a "templom". Baalbekben pedig egyértelműen látni, hogy az alap több darab kőből épül föl, mint egy lego. Erre gondoltál? Raádásul amint említve volt, az arrébb lévő kőfejtőben is találtak hatalmas köveket (pl.: a "helybenhagyott" 1200 tonnásat is), szóval kötve hiszem, hogy csak "úgy" kifaragták helyben egy hegyből vagy dombból. Azokat oda vitték, és ott "rakták össze".
Pares  
2010. jan. 19. 19:40 | válasz erre | #238
"...30 emberre van szükség és egy 1000 Tonnás kőtömböt arrébhúznak ..... szal gyak egy középsulis osztállyal lehet megoldanám ezt a 1000 Tonnás kőelhuzást ... nem varázslat ez :)"

Szerintem jó lenne, ha használnál "egy kis józan paraszti eszet" is... 30 ember? 1000 tonna megmozgatása. Aha. Ennyi elég is.
wednes  
2010. jan. 19. 19:28 | válasz erre | #237
"de nem olyan vészes pár kilométer emelkedő fából...."

Ezt ugye most nem mondod komolyan?
Az a kevés fa amit Libanonból importáltak (cédrusok) erre biztos nem elég.

"Csakhogy a piramis építésénél nem egy, nem is kettő, hanem több tucat fából készült darura lett volna szükség, márpedig Egyiptom közismerten „fa szűkében” volt már a fáraók korában is. A daruk ácsolásához szükséges alapanyagot a mai Libanon területéről hozhatták volna, ami viszont roppant költséges művelet volt már akkor is, amikor hajóácsolás céljából importálták a fát Egyiptomba."

Már a fa daruk alkalmazását is elvetették, pedig az töredék nyersanyagot igényelne egy fa rámpához képest.
Ráadásul egy tökéletes, masszív, ellenálló, 8%-os lejtésű simára gyalult, folyamatosan karban tartott (évtizedeken keresztül) min 1 kilométeres fából készült rámpa lett volna a világ 8 csodája. Szinte tömör fából kéne lennie az egésznek, hogy a teher be ne szakadjon alatta. A képzett ácsok számáról már nem is beszélve. Már eleve egy hihetetlenül hatalmas hajóflottát kellett fenntartani, amik szállították a köveket (800km retúr) a Níluson a kőbánya és a kikötő között.
2010. jan. 19. 19:06 | válasz erre | #236
Remélem nem vagy repülőgéptervező 1000 tonna ugyanis 10.000.000 N, nem 100.000 , így a te paramétereid alapján nem 30, hanem 3.000 ember kell a huzigáláshoz
TomecK  
2010. jan. 19. 18:13 | válasz erre | #235
Nagyon nem bírok magammal és számoltam még egy kicsit, ha feltételezzük hogy a 140 m magas vitatott piramist, maximum 100 tonnás kődarabokból építették fel, akkor kiszámoltam, hogy 8 fokos meredekségű lejtőt építve, a piramis köré, akkor az egyenes lejtő esetén 1 kilométer hosszú lejtő, természetesen ha a piramist körbe-körbe akarjuk építeni akkor ennek a többszöröse de nem olyan vészes pár kilométer emelkedő fából.... szal a lényeg, hogy 8 fokos lejtésszög esetén 100 tonnás követ max. 6-7 ember felhúz ugyanilyen "görgős" módszerrel. plusz kell még 4-6 ember aki rakosgatja a gerendákat, ennyi kissé hihetetlen hogy 10 ember felvisz egy 100 tonnás követ 140 méter magasra ? Ha azt mondjuk hogy csak fél kilométert haladnak óránként akkor is 2 óra alatt felérnek a tetőre, és szerintem gyorsabban húzták. Szal nem kell ehhez az egész melóhoz több mint 10000 ember szerintem.
TomecK  
2010. jan. 19. 17:55 | válasz erre | #234
Namost még egy kis józan paraszti ész meg ugye fizika ... ha adott egy 1000 Tonnás kő egyből azt gondoljuk hogy azt nem tudjuk megmozdítani.. ez hülyeség 1000 tonnás követ helyenként alá kell ásni kör alapú fa gerendákat "cövekeket" kell aládugni úgy 50-60 cm-ként a többi helyen miután alatt vannak a cövekek kiássuk szépen, gyakorlatilag eltüntetjük a földet a kő alól és cöveket rakunk helyette, nah ha 1000 tonna akkor az 100.000 N erő lefele, ha veszünk egy igen csak durva és nagyon túlzó 0,2 -es súrlódási tényezőt akkor a súrlódási erő már csak 20000 N és egy átlagos ember szerintem átlagosan olyan 600-700 N erőt ki tud fejteni húzással akkor csak 30 emberre van szükség és egy 1000 Tonnás kőtömböt arrébhúznak ..... szal gyak egy középsulis osztállyal lehet megoldanám ezt a 1000 Tonnás kőelhuzást ... nem varázslat ez :)
2010. jan. 19. 16:23 | válasz erre | #233
"A fizika a viláunk alapvető működését modellezi, egy kövület kiásásából nem lehet olyan precízen, tisztán, tudományosan állást foglalni."

A fizika és archeológia között nincs más, csak +- 50 év.
2010. jan. 19. 16:20 | válasz erre | #232
Én azt a szót használtam, hogy természettudomány, és azt, hogy science. Nem azt, hogy tudomány. Mert bár a science magyar fordítása hétköznapokba a tudomány, az angolok ezt a szót szigorúan a természettudományokra értik. Nem a humán tudományokra, közgazdaságtudományra, stb... Nekünk mindegyikben benne van a tudomány szó, ezért a magyar tudomány sokkal inkább elkent. Ha természettudományról beszélünk, elsősorban a fizikáról, matemtiáról. Azután belevesszük a kémiát, mint az atomfizikának a kibővítését. A kémiából pedig felépül a biológia. Kémiai és fizikai alapokon nyugszik a földrajz, és ahogy távolodunk a fizikától, úgy lesz ez egyre kevésbé igaz. Ahogy az archeológia tudomány, nem természettudomány, bár földrajzi, biológiai alapokon nyugszik, legalább ugyanannyira történelem is. A fizika a viláunk alapvető működését modellezi, egy kövület kiásásából nem lehet olyan precízen, tisztán, tudományosan állást foglalni.

Szóval, amikor azt mondom, hogy Newton nem tapsztalt relativisztikus körülmények között tömegpont-mozgásokat, mégis, évszázadokkal később csak egyetlen szorzóval kellett ellátni a képletet, mely v<<c-re kiadja a klasszikus mechanikát, fogadd el, hogy a science modellje bővül, és nem átíródik. Newtonnak mindvégig igaza volt, amilyen körülmények között kísérleteket elvégzett. Az építőmérnökök, gépészmérnökök ugyanazzal az 1700-as évekbeli képlettel számolják a 21. századi feladataikat, mint amit Newton maga írt le. Ez igazolja a természettudomány létjogosultságát.
2010. jan. 19. 14:52 | válasz erre | #231
1. Nem a tudomány téved hanem az ember, de melyikük tévedhetetlen?
2. Az EMBERI tévedéseket a tudomány módszertanával tárták fel, és nem a te butaságoddal.
3. A tévedéseket mindig a tudomány művelői tárták fel, nem a hozzád hasonló "mindent kritizálok" típusú emberek.
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 19. 14:39 | válasz erre | #230
Azert azt nem mondhatod, hogy a tudomany csak boviti magat es nem tevedett soha..
LOL
2010. jan. 19. 13:14 | válasz erre | #229
Szerinted miért építenek részecskegyorsítót, ha nem azért, hogy kvarkokat ütköztessenek, hogy lássák, hogy a világ tapasztalata egyenlő-e azzal, amit levezettek? Ls tudtommal őslénytanból senki sem írta le egy könyvbe sem, hogy milyen a kültakarójuk színe. A tapasztalat ott a csontokból épül fel. A tárgyi leleekből következtetnek, és nem közölnek tényént vaktában ellőtt godolatokat. (És ha megint elkezdi valaki, hogy az evolúcióra nincs bizonyíték, javaslom, keresse fel Epikuroszt egy jó nagy kiosztásra. :P)
2010. jan. 19. 12:58 | galéria | válasz erre | #228
Azokat a bazi nagy 1k tonnás köveket nem kellett vinni sehová. A felhasználás helyén kifaragták őket, gyakorlatilag egy hegyet kifaragtak, abból lett a templom stb.
Azok az emberek csináltak ilyeneket. Petrát is szépen kifaragták az utódaik.
2010. jan. 19. 06:07 | válasz erre | #227
" tapasztalatokkal, kísérletekkel, mérésekkel alá van támasztva"

Meg 1 nagy turot... pl. elmeleti fizika...hol van benne a tapasztalat,kiserlet,meres? Vagy ez nem resze a termeszettudomanyoknak?
Vagy Oslenytan....hogyan is neztek ki? Mert arra semmi bizonyitek nincs,csak feltetelezes (horribile dictu...) hisz senki sem latta,csak elkepzelni lehet oket (persze a csontmaradvanyokbol rekonstrualni lehet a tobbe-kevesbe pontos alakot,de a pikkelyek,bor szinet nem...ha nincs maradvany,marad a valoszinuseg,nyakonontve nemi fantaziaval)
2010. jan. 19. 02:16 | válasz erre | #226
Az elozo bejegyzes djhambi-nak szolt csak rosszra klikkeltem.

udvozlet
2010. jan. 19. 02:11 | válasz erre | #225
"Oly sokszor fejtettem etz már ki, őszintén szólva unom kicsit. A természettudomány materialista, pozitiista. Ez azt jelenti, hogy van egy szűrő, amin csak azt engedi át, ami léteik, kísérlettel bebizonyítható, hogy a világ étnyleg olyan, amilyennek hisszük, és csak olyan dolgot ír le, ami mérhető. A science szerint a vigá megismerhető, és ezért folyamatosan bővíti a modelljét, de csak akkor, ha a dolog, mivel bővítem, tapasztalatokkal, kísérletekkel, mérésekkel alá van támasztva. Ily módon lehetetlen, hogy a modellbe olyan dolog csöppenjen be, ami nem felel meg a valóságnak, vagyis ami nem igaz. A fizikakönyveket nem átírják pár évszázadonta, hanem kibővítik. Tehát a természettudomáynak feltétel nékül lehet hinni. Minden, ami a természettudományos modellen kívül van, az ellenőrizhetetlen, ezáltal képzelgés, hit."

Amit irtal, az rendben van, de szerintem ez az egesz megfordithato. Tehat a mendemondak, es balladak, tanito mesek, levezethetok valos, megtortent esemenyekre.

Ha mindenki csak azt tartana elfogadhatonak amit mar egyszer bebizonyitottak, vagy ugy veltek, hogy bebizonyitottak, akkor egy helyben allnank, nem haladnank semerre.

Amig nincs megcafolhatatlan bizonyitek az epites modjara es korara es miertjere, addig ez is csak egy elmelet. Az persze nyilvanvalo, hogy a legnépszerubb elmelet.
2010. jan. 19. 00:53 | válasz erre | #224
Azért több neandervölgyi csontvázat ástak ki, mint UFO-t... az archeológusok tárgyi bizonyítékokból, DNS mintákból, C14 izotóp vizsgálatból, stb. építkeznek. És ott van a rengeteg tárgyi lelet, így eldönthetik egy barlangrajzról, hogy 20 ezer éves, ergo 20 ezer éve élt valaki, aki festette.
2010. jan. 19. 00:50 | válasz erre | #223
"Akkor csak olyan információk kerültek megörökíésre, melyekben biztoak voltak, és méltónak tartották a mgőrzésre."

"amikor meg Daniken esik szóba, akkor meg kiderül, hogy ma akár milyen "hülyeséget" leírnak, de régen csak azt írták le, amiben biztosak voltak és amit fontosnak tartottak?"

Egyserű. Régen az emberek fontosnak tartoták a hiedelemvilágukat. Ezért régen megörökítették a hiedelemvilágukat. Lásd: középkori kódexek, melyekben rendre arkhimédesi bizonyításokat írtak át vallási szövegekkel, és sok görög tudományos csoda így maradt ránk. Mert az akkoriak úgygondolták, hogy Isten 7 nap alatt teremtette a világot, és ezt fontosnak tartották, nem jelenti azt, hogy Isten 7 nap alatt teremtette a világot. Logikai félreértelmezés. Azért, mert a görögök azt írák, hogy isteneik az Oplympos hegyén laktak, még nem következik belőle, hogy ténylegesen onnan szórja villámait Zeusz. Ugynígy a mesés égi városaiddal. (Mily véletlen, hogy a hiedelemvilágokban az isteneket mindig az éggel kötötték össze, így könnyű az égbe belemagyarázni a repülő csészealjakat...)
Pares  
2010. jan. 18. 21:32 | válasz erre | #222
Látod! Most olvastam utánna, hogy a felső képen látható megközelítőleg 1200 tonnás félig kifaragott kő még a kőfejtőben maradt. Aztán kitudja, hogy azért maradt-e ott, mert nem bírták el...

De mit sem változtat ez a tényen, hiszen az alsó képen látható, már az alapba beépített, Trilithon-nak nevezett kövek még így is valahol 1000 tonna körül vannak...
Pares  
2010. jan. 18. 21:23 | válasz erre | #221
"Mi lenne, ha a könyveire úgy tekintenél, mint a tudományra? Fejlődik."

Azért meg ne tévesszen ám ez a mondat!

És ne hogy azt hidd, hogy én itt most valami Daniken képviselőre játszadozok, mert...

"Ő csak összekapcsolta a kettőt, pár "bizonyítékot" belemagyarázott..."
Á, hogy ez mennyire igaz az archeológiára is...
2010. jan. 18. 21:20 | válasz erre | #220
Azért azt hozzáteszem, hogy az ezer tonnás kövek a kőbányában fekszenek felhasználatlanul. Magyarán valószínűleg kifaragták őket, de nem tudták mozgatni.
Pares  
2010. jan. 18. 21:19 | válasz erre | #219


"Viszont ezen két kieelt hozzászólásodból iderül, hogy te csak Daniken szavait köpöd vissza, de sosem tettél fel a témával kapcsolatban értelmes kédéseket, csak egyszerűen elhitted, mit olavstál."

Ahha, peersszeeee (hogy amolyan közhellyel éljek). Én pontosan ugyan ezt írtam rólad. Perszehogy Daniken szavaival éltem, hiszen (bár ő németül vagy hogyan) ő se tudja más szavakkal kifejezni mondatait, így te is kénytelen vagy kiejteni azokat a mocskos szavakat, amiket Daniken papírra vetett, vagy kiejtett a száján.
De hogy ne csak félrebeszéljek, nemtudom, hogy honnan veszed, hogy csak Daniken szavait köpöm vissza, amikor szinte semilyen konkrétumot nem írtam (szándékosan).

Az ez után következő két bekezdésedet kihagyom a reakciómból, mert ahogy Te is írtad, tényleg egy hosszú, unalmas szöveg (szinte már közhely).

Viszont a következő bekezdésedben (meglepetésemre) hatalmas öngólt rúgtál:

"A kódexek idejében egy állatot le kellett vágni egy laphoz. Akkor csak olyan információk kerültek megörökíésre, melyekben biztoak voltak, és méltónak tartották a mgőrzésre. Manapság bárki bármit leírahat szövegszerkesztőbe, kiadhatja, senki se fogja ellenőrizni, hogy mennyire nagy halandzsa, vagy tudatos átverés. Azzal, hogy Daniken kialakította az UFO kultuszát, biztosította magának 40 évre a megélhetést."

Nahát! Milyen érdekes, amikor azzal jön valaki, hogy a 8000 éves iratokban szó szerint repülő városokról írnak, az csak mese, amikor meg Daniken esik szóba, akkor meg kiderül, hogy ma akár milyen "hülyeséget" leírnak, de régen csak azt írták le, amiben biztosak voltak és amit fontosnak tartottak? Milyen érdekes!

Ugyan, hadjuk ezt a Daniken-utáló témát. Látszik rajtad, hogy életedben nem fogtad egyetlen könyvét sem a kezében, és fogalmad sincs, hogy mi fán terem. De tényleg. Kritikák alapján véleményt formálni, hát nemtudom. Komolyan nincs kedvem most Danikenről vitatkozni. Inkább a következő hsz.-eimben írt dolgokra reagálj.
2010. jan. 18. 21:01 | válasz erre | #218
"Mi lenne, ha a könyveire úgy tekintenél, mint a tudományra? Fejlődik."

"Persze őt ezért rögtön megkövezték, ellentétben a tudósok ezreivel, akik persze sose tévedtek."

Tudod, nem kell ismernem Daniken összes kövét ahhoz, hogy kompetens hozzászóló legyek a témában, mert ismerek valamit, ami sokkal többet ér a bebiflázandó kitalációknál. Ismerem, hogy épül fel a természettudomány, és van józan eszem, logikám. Viszont ezen két kieelt hozzászólásodból iderül, hogy te csak Daniken szavait köpöd vissza, de sosem tettél fel a témával kapcsolatban értelmes kédéseket, csak egyszerűen elhitted, mit olavstál. (Mint Einsteint káromló áltudományos könyvek, vagy mint az Egely-bookok.)

Oly sokszor fejtettem etz már ki, őszintén szólva unom kicsit. A természettudomány materialista, pozitiista. Ez azt jelenti, hogy van egy szűrő, amin csak azt engedi át, ami léteik, kísérlettel bebizonyítható, hogy a világ étnyleg olyan, amilyennek hisszük, és csak olyan dolgot ír le, ami mérhető. A science szerint a vigá megismerhető, és ezért folyamatosan bővíti a modelljét, de csak akkor, ha a dolog, mivel bővítem, tapasztalatokkal, kísérletekkel, mérésekkel alá van támasztva. Ily módon lehetetlen, hogy a modellbe olyan dolog csöppenjen be, ami nem felel meg a valóságnak, vagyis ami nem igaz. A fizikakönyveket nem átírják pár évszázadonta, hanem kibővítik. Tehát a természettudomáynak feltétel nékül lehet hinni. Minden, ami a természettudományos modellen kívül van, az ellenőrizhetetlen, ezáltal képzelgés, hit.

Azzal, hogy sok áltudomáynos szenzációhajhász él és visszaél a szólásszabadsággal, tehát azzal adja el a könyveit, hogy ellenőrizetlen információkat közöl tényként, és megpróbálja még tudomáynosan meg is magyarázni, azok az emberek, akik nem rendelkeznek logikus gondolkodással, vagy elegendő természetudományos ismerettel, kihasználhatóvá és kihasználttá válik. Ez a civilizációnkba lassan beleolvadó métely. És akkor jönnek a hívők, akik (mint a hittérítők) szentül hiszik, hogy amit oda leírtak, az úgy van, és teleírják a tudományos fórumokat a beidomított képzelgéseikkel, és nem lehet harcolni ez ellen a butulás ellen.

A kódexek idejében egy állatot le kellett vágni egy laphoz. Akkor csak olyan információk kerültek megörökíésre, melyekben biztoak voltak, és méltónak tartották a mgőrzésre. Manapság bárki bármit leírahat szövegszerkesztőbe, kiadhatja, senki se fogja ellenőrizni, hogy mennyire nagy halandzsa, vagy tudatos átverés. Azzal, hogy Daniken kialakította az UFO kultuszát, biztosította magának 40 évre a megélhetést.

És hogy gndolkozzunk kicsit az ő fejével. Milyen véletlen, hogy két rejtélyt kapcsolt össze. Amerika UFO lázban égett a 40-es évek óta, nem volt ötlet hogy hogy építették a piramisokat, és sokan foglalkoztak ezzel a huszdik században, és olyn misztikusnak tűnt az egyiptomi kultúra, felcsigázza az ember fantáziáját. Ő csak összekapcsolta a kettőt, pár "bizonyítékot" belemagyarázott, és ebből él a hetvenes évek óta. Persze, a kitalációja annyira megihlette az embereket, hogy mozifilmeket, 10 évados sorozatot, + 5 évados sorozatot, és még egy harmadikat is készítettek belőle. Daniken műve a fantaztikum és a szórakoztatóipar (mint Dan Brown és a Da Vinci kód), csak aki nem szkeptikusan vizsgálja a világot, könnyen hamis illúzióba kergeti magát.
Pares  
2010. jan. 18. 20:17 | válasz erre | #217
Szerintem mindenképpen érdekfeszítő, hogy kik és hogyan mozgatták meg ezeket a köveket, és hogy eredetileg milyen építmény alapjául szolgáltak...
Pares  
2010. jan. 18. 20:12 | válasz erre | #216
De khm. Ha már a nagy kövek mozgatásáról beszélünk, akkor egy kicsit had kalandozzak külföldre, nem messzire, csupán Libanonba, Baalbek-i romokhoz:




A többi képet majd megkeresitek. Az egyértelműen látszik, hogy az alsó kövek a legnagyobbak. Ha megfigyelitek, akkor látszik, hogy amikor a Rómaiak ráépítették a ma látható templomot, akkor az alapkövek már akkor rég ott voltak, hasonlóan erodált állapotban (mivel jóval kisebb építőelemekkel építették körbe). Ma is kérdéses, hogy kik, hogyan és mikor építették fel.

Az alapot képező kifaragott kövek közt van, amely megközelítőleg 1200 tonnát nyom. Azért valljuk be, ennek a megmozgatása még ma is gondot okozna. A többi "kisebb" sem kevesebb, mint 350-400 tonna (persze nem a rómaiak kis tégláira gondolok most...). Az is kérdéses, hogy miért volt szükség ilyen hatalmas, irdatlan nagy, nehéz és nehezen mozgatható köveket kifaragni és a helyükre tenni...
Pares  
2010. jan. 18. 19:43 | válasz erre | #215
Kezdjük ott, hogy nem az én történetem, hogy az Istenek az égből érkeztek.

"Az azték piramisok és a zikkuratok (sumér piramis) a bizonyítéka annak, hogy az ókori népek is foglalkoztak a piramisokkal. És itt nem arra kell gondolni, hogy azrét vannak piramisok minden népnek, mert mindenhol jártak UFO-k, hanem az bizonytja, hogy az ember művei, mert a több piramis is embri kéz műve, és ott sem említenek semmiféle földönkívülieket. Az hogy lebecsülitek az ókori tudósokat, és műveiket, egy rendkívüli hiba."

Itt pedig kifejtetted, hogy tökéletesen fingod nincs az egészről, ugyan azokat írod le, amit már valakitől hallottál, mellesleg ezek az állítások bőven nem igazak...
Daniken is ember, tévedhet, és tévedett is nem egyszer, ahogy az kiderült az eltelt évtizedek során. Mi lenne, ha a könyveire úgy tekintenél, mint a tudományra? Fejlődik. Bár az újabb könyveit nem olvastam (az utolsó amit olvastam, 2000-ben íródott, asszem, de lehet, hogy az csak a magyar kiadása volt, tudom, bűnös vagyok, bár még nem gyóntam meg egy archeológusnak sem a vétkeimet). Persze őt ezért rögtön megkövezték, ellentétben a tudósok ezreivel, akik persze sose tévedtek. Azt se felejtsük el, hogy vele kapcsolatban is sajnálatos módon írtó sok urban legend kering a neten, főleg úgy, hogy valahol valaki írt egy "hozzáértő" kritikát, a sok emberke, aki meg bele se olvasott egy könyvébe se, az meg persze elhiszi a kritikusnak, hogy az a csúnya gonosz Daniken ilyet meg ilyet mert mondani.

Nem szabad átesni a ló egyik oldalára se. Daniken a könyveiben felvetett jópár érdekes kérdést, és azokra itt-ott próbálta kifejteni véleményét. Sok esetben én sem értek vele egyet, nem is érthetek, ha utólag kiderült, hogy nem igaz, de azt is vegyük figyelembe, hogy a könyveiben (amikből az elsőket már lassan jó 40 éve írta) felvetett kérdések többségére csak évtizedek múlva (vagy még azok után se) jött ilyen-olyan válasz. Azért olyan szinten hasznos ezek szerint Daniken munkássága, hogy az addig "kínos" kérdéseket csak Daniken miatt próbálják megfejteni.

Én nem úgy vagyok ezzel, hogy most nekem van egy ilyen Zufós elméletem, nos jóvan, engem inkább csak azok a dolgok érdekelnek, amikre az archeológusok is csak vakargatják a fejüket, ráadásul ha a helyi folklórnak érdekes történetei vannak. Jólvan. Utólag tudnak rá mondani egy ésszerű magyarázatot, oké. De ha évek múltán is csak odáig jutnak, hogy "hát ez valószínűleg egy virágszirmokkal teli lélekjáratot ábrázol"...

De ha megbocsátasz, erről most kedvem és időm sincs bővebben írni. Maradjunk annyiban, hogy közel sem elegendő az egy vitához, amit ebből a témából tudsz. Esetleg googlezz ezek után a szavak után: Puma Pumku, Bep-Kororoti, Vimana, stb.
2010. jan. 18. 19:07 | válasz erre | #214
Neked az a történet, hogy az isteneik az égből szálltak le. Aztán majd 5000 év múlva meg azt fogják blogolni az akkoriak, hogy 2000 köryékén hétfejű sárkányok voltak a Európában. Egyébként javaslom, válaszold meg #182-es kérdéseimet, és akkor folytassk a beszélgetésünket. Addig csak egy mese. A csodatevő Jézuska pedig sejtergenerátorral gyógyított? Meg lézeres szemműtéttel adta vissza a látást? Ő is go'auld volt?

Ott kezdődik a baj, hogy elhiszel egy 5 ezer éves mesét.
Pares  
2010. jan. 18. 19:07 | válasz erre | #213
A francba, pedig reméltem, hogy ezúttal nem halucinálok...
TomecK  
2010. jan. 18. 18:55 | válasz erre | #212
nem, nem látjuk :)
Pares  
2010. jan. 18. 18:40 | válasz erre | #211


Látjátok azt a vékony menetet a kőtömb bal oldalán? És azon belül azokat a kis (kevesebb mint 1cm átmérőjű) lyukakat? Sokkal precízebb és fejlettebb technológiával rendelkező civilizációra utalnak, mint amivel a több száz évvel utánnuk kialakuló Inka birodalom rendelkezett.
Mellesleg Puma Pumku a neve a helynek (közel Tiahuanaco-hoz, több mint 3500 méteres magasságban).
TomecK  
2010. jan. 18. 18:38 | válasz erre | #210
Ja igen, és amivel 100 % -ig meg lehet buktatni az UFO-s emberkéket, az hogy a kőtömbök belső részein, ahol még csak szél sem fú, ott is vannak faragás, meg mindeféle megmunkálási nyomok, az Űrlények ezeket biztos direkt lézerrel nyomták bele nem ? :) XD srácok viccesek vagytok. Nekem személy szerint sokkal jobban tetszett az egyiptommuzeum ahol olyan hidraulikus emelőket mutattak, hogy lesett az állam, és bizony azok is több ezer évesek, pl. volt egy spéci nagyon nehéz ajtójuk ahol víz volt az ajtó alatt valahol és mikor melegítették elkezdte kinyomni az ajtót, szal úgy lehetett kinyitni ha alágyújtottál a vizes tartálynak. Én mondom sokkal jobb volt az a kor amikor nem az ember szájába rágták, hogy hogyan is csináld hanem neked kellett kitalálni. Lehet beletelt egy emberöltőnyibe, hogy kitalálj valami működőképest, de megoldották.
TomecK  
2010. jan. 18. 18:32 | válasz erre | #209
Plusz élőben is néztem és sok képen is látszik, hogy nem is annyira profi az illesztés mindenhol, szerintem nem fordítottak olyan nagy figyelmet a csiszolásra ahogy ezt gondolják manapság, csak csinálták a kőtömböket, és ha valami nagyon nem passzolt akkor kicsit kikaróztak, ennyi.
TomecK  
2010. jan. 18. 18:29 | válasz erre | #208
Nekem is van egy elméletem bibbííí. Szerintem 100% hogy emberek építették, gondoljatok bele, a magyarok is felhúzták a Nándorfehérvári várat, igaz sokkal jobb volt akkor már a technikai (bár szerintem a középkor és ókor között nincs technikai külömbség, lehet, hogy az ókoriak fejeltebbek voltak) szal ők is megcsináltak egy kibaszottnagy várat kibaszottnagy kövekből, igaz ezek közel nem akkora méretűek de nem is annyi emberrel és idő alatt épültek...
Nah, szerintem meg úgy csinálták az egész piramis dolgot, hogy ástak egy baszottnagy lyukat ez volt a kamra belseje, aztán belpottyantották a legnehezebb tehertartó köveket, ezzel meg is van a föld alatti rendszer, amikor már földszinthez értek akor meg körüs körül vagy mindig más felől nem túl nagy lejtésszögű emelkedőket csináltak és arra felhúzták a köveket majd pedig szépen helyükre pottyantották, nem volt ott olyan hatlamas emelgetés. Voltam a piramisoknál és én nekem nagy csalódás volt, szerintem közel nem olyan lenyűgöző teljesítmény sőt nekem kissé kicsinek is tűntek, nem úgy mint a filmekben. De akár csinálhattak szerpentint is a piramis köré hogy tovább vigyék a köveket. Elvégre ha azt nézed a Piramis sem más mint egy hegy, és 140 m -nél sokkal magasabb hegykre is cipeltek fel hatalmas terheket egyszerű emberek, erre találták ki a szerpentint. Szal aki nem hiszi (és teheti) menjen oda nézze meg és szerintem rájön, hogy ez annyira nem is olyan elképzelhetetlen dolog. A kőtermelésről meg annyit hogy az szerintem az volt a legkisebb gondjuk.
Szerintem ha ezeket a hozzászólásokat akkori egyszerű építőmunkások olvasnék fognák a fejüket, hogy úristen ezt, hogy nem tudja felfogni ez a sok túlfejlett marha ???
Pares  
2010. jan. 18. 18:23 | válasz erre | #207
Még mindig semmi? Hmmm...
Pares  
2010. jan. 18. 18:22 | válasz erre | #206
Az egészen biztos, hogy az ókori egyiptomiak a maguk módján fejlettebbek voltak, mint a ma ott élő, velük távolról sem rokonságban álló "föld-örököseik"...
Pares  
2010. jan. 18. 18:16 | válasz erre | #205
A te logikáddal igen. A mai templomokról nincsenek történetek, hogy Isten építette azokat. Látom még mindig nem olvastál meg tanulni! Hülye.
Pares  
2010. jan. 18. 18:13 | válasz erre | #204
Sok-sok ember, meg egy-egy nagyobb szobor. Piramis sehol.
wednes  
2010. jan. 18. 14:50 | válasz erre | #203
Hát arra befizetek. :XDD
Elég ha elméletben levezeted, én már azzal is megelégszem. Persze ez nem azt jelenti, hogy a gyakorlatban működik is lásd: japán tudóscsoport.

Ki mondta, hogy nem lehet ókori vagy inkább akkori technikával megépíteni??
Itt az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan mik is voltak EZEK a technikák. Mert, amit eddig feltételeztek azokról kiderült, hogy kivitelezhetetlen, nem állja meg a helyét.
2010. jan. 18. 14:27 | válasz erre | #202
Ezt én is hallottam anno. Nem tudom mik azóta a fejlemények.
Sir Ny  
2010. jan. 18. 14:21 | válasz erre | #201
figyu. ha adsz nekem 20 000 embert, akik napi 12 órában dolgoznak a tűző napon, akkor én levezénylem, hogy 20 év alatt megépüljön a piramis. okcsi?
még ilyet, hogy ma ókori tehnikával nem lehetne megoldani. lol.
2010. jan. 18. 13:21 | galéria | válasz erre | #200
A kövek formátlanok, emellett látszanak rajtuk a súrlódások nyomai.
brueni  
2010. jan. 18. 13:12 | válasz erre | #199
a transformers2-ben elmondják, hogy mire volt jó a piramis :-)
de viccet félretéve. kölyökként régen hallottam olyat, hogy találtak egy szőrszálat egy darab kőben. akkor azt kezdték el feszegetni, hogy mi van ha kizsaluzták a köveket, minden féle törmelékből, zúzalékból beton-jellegű anyagot kevertek és a helyszínen kiöntötték a "követ". így kerülhetett bele szőrszál, és szinte mindent meg tudtak vele magyarázni. könnyű volt az anyagot cipelni, nem kellett 50 tonnás kövekkel zsonglőrködni. nem kellett annyit csiszolni az illesztések miatt, stb...
kb mint a Hoover-gát.
bár azóta se hallottam róla, de nem tartanám hülyeségnek ezt a fajta építkezési módszert. tény, hogy nem vasbeton, de lehet, hogy frankó receptjük volt...
hm?
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 18. 13:05 | válasz erre | #198
Na vegre egy hiteles magyarazat! :D
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 18. 13:01 | válasz erre | #197
LOL Ha mar ennyire fiction, akkor engedjetek el a fantaziatokat: pl mi van, ha nem kibszott "vilagitotorony" volt a piramis, hanem vmi energiagyujto? Volt egy idoszak mikor mindenki probalgatta, h telleg elesedik-e a zsilettpenge.. :D
2010. jan. 18. 12:55 | válasz erre | #196
Totál igazad van,én is pont ezt magyarázom itt de nem érti senki..!
2010. jan. 18. 12:04 | galéria | válasz erre | #195
Jé, kezded átvenni a stílusom!
2010. jan. 18. 11:50 | válasz erre | #194
A te logikáddal a templomokat Isten építette, mert a freskókon mindig van angyal. Hülye!

Az egyipomi vallás szerint Seth kikaparta Hórusz egyik szemét, ezért világosabb a Nap a Holdnál, és Hórusz büntetésből leharapta Seth tökeit. Ezért terméketlen a Nílus területe. Tehát a Holdat a gonosz UFO-k építették, büntetésből a jó UFO-k egy gépezettel rossz termőtalajt csináltak az egyiptomiaknak. Hülye!
2010. jan. 18. 11:42 | galéria | válasz erre | #193
Igen, és a magyarok is szarvasok voltak.
sokakat ma is felszarvaznak, amúgy.
2010. jan. 18. 11:41 | galéria | válasz erre | #192
ja, és akkor nem lehetett azt megcsinálni, hogy beülök a netre, és mindenféle baromságot összehordok, meg lustálkodom.

Dolgozni kellett, mert ha nem dolgoztál, nem is ettél. Nem volt olyan, hogy segély. (Na, jó, katasztrófa esetén a fáraó adott egy kupa gabonát a hombárból.)
2010. jan. 18. 11:18 | válasz erre | #190
Az ufók építették. frensys megmondta. Nem figyeltek?
2010. jan. 18. 10:48 | galéria | válasz erre | #189
Én ezt a linket már röviddel azután elolvastam, hogy megjelent (2007-ben).
2010. jan. 18. 10:32 | galéria | válasz erre | #188
"annyi nagydarab sirrablo rohangalt a nagy piramis belsejeben, hogy ledorzsoltek a falakrol a festeket. "

Hülye!

Ha egy festék lebomló anyagból készül, akkor az magától lebomlik, elporlad, eltűnik a semmibe. Nem kell ledörzsölni, érted?!
2010. jan. 18. 10:29 | válasz erre | #187
Eddig azt mondták a régészek, azért temették a piramis közelébe az építőket, mert az akkori hitrendszer szerint így a tulvilágon is tovább szolgálják az uralkodót... most mi változott?

Szerintem a hagyományos logikával végig gondolva szinte biztos, nem emberek építették a piramisokat.
Ezt talán az is alátámasztja, hogy több olyan leírás van a falakon, és ősi monda az emberek emlékezetében miszerint az akkori "építők" Istenek és az égből szálltak le a földre.
Több ilyen feljegyzés maradt, mint amennyi arra utalna, hogy ember építette :D
2010. jan. 18. 04:00 | válasz erre | #186
Koszonom valaszod, sikerult megnevettetned.
Epikurosz, megnyugtatlak, szerintem sem az UFO-k epitettek a piramisokat. Emberek epitettek, csakhat ugye senki sem tudja biztosan hogy hogy, es foleg, hogy mikor.

"Miért építették fel a dubaiak a Burdzs Kalifát? Az amcsik a Brooklyn Bridget vagy az Empire State Buildinget vagy a Szabadság szobrot? A kínaiak a Nagy Falat? A kínaiak a Mao mauzóleumot? Az észak-koreaiak Kim Ir-szen mauzóleumát? Vagy ott van a Kremlben a Lenin mauzóleum.
Stonehenge. Angkor. Mexikói piramisok. Húsvét-szigeteki szobrok.
Kínai agyaghadsereg."

- Nem ertetted a kerdest, en irtam felrerthetoen: nem a funkcioja a lenyeg, hanem a miertje... tudod, akkoriban kb 500 ezer ember elt a birodalomban, innen nezve a tobb ezer munkast foglalkoztato epitkezes, hatalmasnak szamitott. Kheopsz farao valoszinuleg hihetetlen nagy tiszteletnek orvendett, hogyha az akkori munkasok eletuk nagyreszet az epitkezessel toltottek. Errol nem sokat tudunk, ugyanis egy pici szobrocska meg nehany feljegyzesen kivul nemsok maradt fenn rola.


"Amikor a Nagy Piramis felépült, épp kialakult az írásbeliség. Kr.e. 3000 körül. A kezdeti írásbeliség nyilvántartási és számadási céllal funkcionált, esetleg totemek, istenek ábrázolása, még nem volt szerepe a történetírás."

- Tehat ha jol ertem, nem tudtak irni, de megterveztek, majd kiviteleztek egy akar 20 evig is eltarto epitkezest. Tobb ezer munkas dolgozott rajta evekig, de senki nem irt rola egy szot sem. Meg egyszer, EGY SZOT sem jegyeztek fol.

"
1. Mert volt ízlésük, nem szerették a giccset.
2. Én erre tippelek: A falak festettek voltak, de teljesen lekopott a cucc. Később finomítottak ezen."

- Szoval nem szerettek a giccset... tehat nem diszitettek semmit arannyal, nem dekoraltak semmit hireoglifakkal, festmenyekkel.
" A falak festettek voltak, de teljesen lekopott a cucc. Később finomítottak ezen."
- Ez mar tenyleg vicces, annyi nagydarab sirrablo rohangalt a nagy piramis belsejeben, hogy ledorzsoltek a falakrol a festeket.

Nem az egyiptomi birodalom epiteszeit, kulturajat akarom lebecsulni, mert latom ez teged erzekenyen erint. A parszti jozanesz es az altalanos intelligencia, az ami arra kesztet, hogy koluljarjam a temat. Nem kell szajba ragni semmit, egyszeruen fol kell noni ahoz, hogy vannak mas velemenyek is. Szamomra a tortenelem konyvek csak egy iranyt adnak, de nem lehet 100%-osan epiteni rajuk.

udvozlet