Kristályhegyek mesélnek a Hold múltjáról
2010. január 13. 02:48, Szerda
Hatalmas felszíni kristályokat észleltek a Holdon az indiai Chandrayaan-1 szonda adataiban, ami egy ősi magmaóceánra utal.

Hirdetés

Az elméletek szerint az égitest több mint 4 milliárd évvel ezelőtt állt össze a Föld és egy Mars méretű objektum ütközéséből kilökődött olvadt törmelékhalomból. A modellek szerint a becsapódásból, valamint a formálódó anyag nyomásából eredő hő egy több százmillió éven át jelenlévő magmatengert hozott létre, amiben a nehéz, vastartalmú ásványok lesüllyedtek, kialakítva a Hold köpenyét, míg a könnyebb, vasban szegény ásványok, az úgynevezett plagioklászok kristályossá váltak, és a felszínre emelkedve kérget alkottak.

Erre az ősi kristályos kéregre azonban nehéz közvetlen bizonyítékokat találni a meteoroid becsapódások és a későbbi lávafolyamok romboló hatása miatt. Sokáig csak az Apollo küldetések által begyűjtött mintákból bizonyították a létezését, tavaly azonban a japán Kaguya szonda több kráterben is kristályos anyagot észlelt, amit most a Chandrayaan-1 adatai is megerősítenek. Az indiai szonda 10 hónapon át gyűjtötte az adatokat a Hold körül keringve, tavaly augusztusi meghibásodásáig. A szonda rátalált az ősrétegre - egy hatalmas plagioklászkristály-rétegre egy hegyvonulat mentén a Hold 930 kilométer széles Orientale-medencéjében. A viszonylag fiatal képződményt kevésbé formálta át a láva, mint más hasonló méretű krátereket.


1994-ben az amerikai Clementine űrszonda olyan területekre bukkant az Orientale belsejében, amik teljesen vasmentesnek tűntek, a hőn áhított plagioklászra utalva. 15 évvel később a Chandrayaan-1 már képes volt észlelni a kristályok által elnyelt fényt is, amiből megállapította, hogy az alacsony vastartalmú, szinte kizárólag plagioklászt tartalmazó úgynevezett anortozitos kőzet legalább 40 kilométeren terpeszkedik. A kőzet rendkívül tiszta, kevesebb mint 5 százaléka áll vasban gazdag ásványokból, ami meghaladja az ősi kéreg elsődleges információforrásainak számító Apollo-minták többségének tisztaságát.

"Ez megváltoztatja a játékszabályokat" - nyilatkozott Paul Warren a UCLA tudósa. "Most újra kell gondolnunk a Hold-tudományok nagy részét, olyan témákat, mint a kéreg átsodródását a sűrűbb magmaóceánon, valamint a kéreg összetöredezésének mértékét a nagy becsapódások nyomán."

Egy alternatív elmélet szerint a Hold kialakulása jóval kevesebb energiával ment végbe és felszíne gyorsan megszilárdult. Ebben az esetben a plagioklászok vulkanikus események sorának hatására érhették el a felszínt, a rendkívüli tisztaságú kristály azonban egy jóval globálisabb folyamatra utal. "Nagyon jól összehozható a magmaóceános történettel" - tette hozzá Carle Pieters, a Brown Egyetem tudósa, aki decemberben az Amerikai Geofizikai Egyesület ülésén már beszámolt a Chandrayaan-1 eredményeiről.
Megosztás |
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés





Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. feb. 05. 20:03 | galéria | válasz erre | #24
Nos, a dolgok bonyolultabbak, mint gondolnád.
csiber  
2010. feb. 05. 14:32 | válasz erre | #23
Lehet menni bányászni :D
2010. jan. 15. 09:50 | válasz erre | #22
Cueva de los Cristales gipszbarlang,ha esetleg vki utánna szeretne nézni
2010. jan. 14. 19:31 | galéria | válasz erre | #21
De édi!
2010. jan. 14. 18:25 | válasz erre | #20
ez viszont itt a kis bolgonkon lett fotózva
2010. jan. 14. 18:14 | válasz erre | #19
2010. jan. 14. 18:06 | válasz erre | #18
2010. jan. 14. 18:04 | válasz erre | #17
2010. jan. 14. 16:50 | válasz erre | #16
2010. jan. 14. 00:10 | galéria | válasz erre | #15
Ha magyar vagy, nem
2010. jan. 13. 15:32 | válasz erre | #14
Ha bányászni akarok kristályt a holdon arra kaphatok kezdő vállalkozóknak járó állami támogatást? Gyorsan veszek még pár telket :D
2010. jan. 13. 15:24 | galéria | válasz erre | #13
De ugye vágod is?
2010. jan. 13. 15:22 | válasz erre | #12
2010. jan. 13. 15:16 | galéria | válasz erre | #11
"Itt vannak, látom, amint figyelnek minket!"
2010. jan. 13. 15:07 | válasz erre | #10
"hihette az ember, hogy egyéb sincs a Holdon, mint regolit és por," meg usákok..
2010. jan. 13. 14:47 | galéria | válasz erre | #9
A cím jó, a cikk is, mert eddig azt hihette az ember, hogy egyéb sincs a Holdon, mint regolit és por, sok finom, a szaharainál is mocskabb por.
A kristályokkal is lehet kezdeni valamit, csak nehogy Gyurcsók Ferencék kezébe kerüljön, és ibolyaszínben májusban a kampány idején gyógykristályokként próbálják ránksózni.
2010. jan. 13. 14:25 | válasz erre | #8
4.GYF monnyon le!
NEXUS6   2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 13. 14:08 | galéria | válasz erre | #7
Ez a következő poénhullám lenne?

1. Csak nehogy ....!
2. .....-ban meg éheznek!
3. Milyen szánalmasan bulvár-címe van a cikknek!

NEXUS6   2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó
2010. jan. 13. 14:06 | galéria | válasz erre | #6
Kit érdekel India, amikor Afrikában meg éheznek!?
:)
2010. jan. 13. 11:57 | válasz erre | #5
kit érdekel india? én is éhes vagyok.... :)
2010. jan. 13. 11:19 | válasz erre | #4
ja mondtam már,hogy Indiában éheznek.....
2010. jan. 13. 11:06 | válasz erre | #3
Valaki úgyis be fogja nyögni, hogy:
"Indiában meg éheznek..."
2010. jan. 13. 10:26 | válasz erre | #2
ennél szánalmasabb címet nem nagyon lehetett volna adni a cikknek
2010. jan. 13. 08:36 | válasz erre | #1
Valószínü ott lakott a szuperman!