Megtalálta első bolygóit a Kepler űrteleszkóp
2010. január 7. 02:26, csütörtök
A csillagok zümmögnek és pulzálnak, a kozmikus zene rezgései pedig segítenek a NASA Kepler Űrtávcsövének a Naprendszeren kívüli Föld-szerű bolygók felfedezésében.

A Kepler csapat az Amerikai Csillagász Társaság január 4-i ülésén jelentette be öt új bolygó azonosítását. Ezek az 1 méteres távcső első felfedezései, ami folyamatosan bámulja az égbolt egyik területét a csillagok fényének halványulása után kutatva. Ez egy-egy bolygó áthaladását jelzi, egyfajta "asztroszeizmológiai" rezgést hozva létre. A rezgések pontos megértése lehetővé teszi a csillagászoknak, hogy a Föld-méretű bolygókat két csoportba sorolják, az egyik a sziklás, a másik pedig a vizes bolygókat tartalmazza, magyarázta David Sasselov, a Kepler tudományos csapat egyik felügyelője, a Harvard Egyetem csillagásza.


A Kepler űrteleszkóp a földi előkészítés során

Mivel egy idősebb csillag magja másként rezeg, mint egy fiatalé, az asztroszeizmológiai mérések lehetővé teszik a csillagrendszer, illetve ezáltal a bolygó korának pontos megállapítását. Az adatok egyben jobb becslésekhez is vezetnek a csillag méretét illetően, ami pedig a bolygó méretének pontosabb meghatározását eredményezi. Ronald Gilliland, a Kepler csapat tagja szerint ez az extra pontosság a földi mérésekkel kombinálva 50 százalékkal precízebb eredményeket biztosít az úgynevezett exobolygók sűrűségének meghatározásában. Sasselov szerint ez már elegendő lehet ahhoz, hogy különbséget tudjanak tenni egy olyan sziklás bolygó mint a Föld, melynek mindössze 0,06 százaléka víz, és az igazi vízi világok, mint a nemrég felfedezett GJ 1214b között; utóbbi legalább 50 százalékban tartalmaz vizet.

A Kepler 2009 márciusában hagyta el a Földet, így még küldetése elején jár. A felfedezett öt bolygó alig hat-hét tudományos adat eredménye, esetükben csupán néhány napba telik, mire megtesznek egy kört szülőcsillaguk körül. A felfedezett bolygók közül négy nagyobb, mint a Jupiter, egy pedig megközelítőleg a Neptunusz méretével rendelkezik. Becsült hőmérsékletük 1200-1650 Celsius fok körül mozog. "A felfedezett bolygók forróbbak mint az olvadt láva" - nyilatkozott Bill Borucki, a Kepler vezető tudósa, aki leginkább az izzó kemencékhez hasonlította az exobolygókat, amik saját fénnyel rendelkeznek.


A Kepler által talált bolygók hőmérséklete és mérete

Az egyik bolygó azonban, ami a Kepler 7b jelet kapta, különösen érdekesnek ígérkezik, köbcentiméterenkénti 0,17 grammjával ez ugyanis a legalacsonyabb sűrűségű exobolygó, ami valaha felfedeztek. "A bolygó átlagsűrűsége, beleértve a magját is közel azonos a Styrofoaméval" - magyarázta Borucki, aki egy hőszigetelésben alkalmazott polisztirol habhoz hasonlította az új égitestet. "Elképesztően könnyű bolygó, olyasvalami, aminek egészen biztosan örülni fognak az elméleti tudósok, szerkezetének megértése ugyanis komoly feladatnak ígérkezik."

Több száz exobolygó-jelölt várja a megerősítést, ami elsősorban a távcső adatgyűjtésének a függvénye. A Földhöz hasonló bolygókra azonban még várni kell, ezeknek ugyanis jóval hosszabb a pályájuk, észlelésük több évet vehet igénybe. Mivel a Kepler csak a bolygók méretét méri, a tömeget a földi megfigyelésekből kell megállapítani. Arra azonban még a hatalmas, 10 méteres Keck távcsövek műszerei sem képesek, hogy egy Föld-szerű bolygó esetében ezt megállapítsák, ezért Sasselov egy új műszer megépítésén dolgozik. Ezt a 4,2-méteres William Herschel Teleszkópra szerelnék 2011-ben, vagy 2012-ben, amikor a Kepler már a kisebb bolygókat is észlelni fogja.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Tetsuo  
2010. jan. 12. 13:32 | válasz | #72
Hm.. aszittem demagog neoliberalis vagy, aki valojaban a kapitalizmust es Ámerikát isteniti. Rajtad sem lehet kiigazodni..
2010. jan. 11. 18:52 | galéria | válasz | #71
Pedig közakadozás, mert tőle, tőled, államtól nyúlja le a pénzt. De ha ilyen jólelkű, hogy a vagyona felét felajánlja az afrikai zuluknak, akkor miért nem adja nekem féláron a szoftvereit?
Majd a fennmaradó pénzből adok én alamizsnát a négereknek, akik nekem lesznek hálásak, nem Gécnek.
Olyan ez, mint a krisnások, hogy aszongya adjak nekik pénzt, hogy továbbadják a rászorulóknak.
Már az adományozás sem a égi, hanem láncadományozás, sokközvetítővel, akik mind lecsipegetnek belőle valamennyit.
Apropó, van olyan jótékonykodó alapítvány, amely az adományok 80%-át elkölti.

Az amerikai/magyar/belga... kormány is bezsebel egy csomó adót, utána elkezdi osztogatni a pénzeket. Így könnyű! Pláne kilentúrát kiépíteni.

Obama is egy jótékonykodó alapítványnál pusztította az adófizetők pénzét, soha életében nem volt egy rendes munkahelye.
Ezek akarnak minket vezetni?

A magyar adórenszer 1+1%-a meg röhej.

Az állami költségvetést meg mindenféle idióta OGy-képviselő szavazza meg.

Legyen az, hogy interneten szavazzuk meg mi a költségvetést.
Lenne 2 fő kategória: a minimum költségek (rendőrség, közkórházak, bíróság, vám, közigazgatási kenyérpuszítók, hadsereg, patkányirtók és sintérek stb.) szóval itt -tól - ig leetne szavazni; és utána következnének a fakultatív tételek, amelyekre, ha nekem úgy tetszik, az én adómból nem adok egy fillért sem.
Lenne itt haddelhadd! A sok ingyenélő széltolónak felkopna az álla.
A technológia már megvan erre, mármint a demokrácia szélesítésére.
2010. jan. 11. 13:19 | galéria | válasz | #70
Attól, mert az MS-nek nagy bevétele volt és egy személyben BG úgy döntött, hogy adakozik, az nem közadakozás.

A Vöröskeresztet államok is támogatják amennyire tudom, nem a kisemberek rakják össze azt a pénzmennyiséget.
2010. jan. 10. 21:33 | galéria | válasz | #69
Ez igen.
kamov  
2010. jan. 10. 19:12 | galéria | válasz | #68
Pár dologban kiegészíteném.

Az űrállomáson a kritikus rendszereket valóban egyszerű célgépek viszik saját szoftverrel.

Ebből két fő rendszer az orosz egység hat db német gyártmányú vezérlőegysége és az amerikai egység alapfunkcióit vezérlő célszámítógépek.

Minden mást, mint a kísérleti eszközöket vagy a robotkar vezérlését viszont laptopokkal oldanak meg. Van fent egy csomó.
Elég megnézni a NASA ISS képgalériáit, nehéz olyan képet találni amin nincs. A meghibásodások természetesen gyakoribbak mint a Földön, de nem kritikus rendszerekre teljesen jól megfelelnek.

A kezdetekben ezek a Laptopok egy darab kivételével mind Thinkpad 760-ok különböző változatai voltak voltak (166MMX, 200MMX). Az orosz részegységben máig működik néhány. Egy linuxos kivételével mindegyiken Win98SE van.

2003-tól vitték fel az A31p sorozatú TP-ket. Ezek már P4-esek voltak és máig ezek adják a derékhadat. Jórészt Win2000 van rajtuk, de van XP-s is. A Shuttle személyzetek ugyanilyen sorozatú személyi laptopjain hivatalosan tavaly cserélték a Win2000-et XP-re.

Tavaly (2009) kezdték el használni a T61p sorozatot amik már C2D procival vannak szerelve, és alapból XP fut rajtuk.

Általánosan látható hogy többéves jól kiismert konfigurációkat és szoftvereket használnak.

Szívás mondjuk azért néha van. A tavalyi 18. személyzet parancsnoka (Michael Fincke) megjegyezte hogy a régi 760-as sorozatú gépen a JAVA-ban megírt alkatrész és szerszámnyilvántartó program bizony már kb. 3-5 perc alatt tölt be... Ezt azóta egy A31P-vel orvosolták.

Úgyhogy az űrturisták azért bizakodhatnak, laptop ügyben.

Kísérleti jelleggel az Orosz szegmensben közönséges bolti PDA-kat is használnak.




2010. jan. 09. 19:16 | galéria | válasz | #67
OK, de csak odajeggyel. Sőt, Gyurcsányéknak legyen ingyen.
2010. jan. 09. 19:13 | galéria | válasz | #66
vigyenek fel űrtúristát
2010. jan. 09. 18:55 | galéria | válasz | #65
Majdnem.

Bill Gates összeharácsolt tőlünk kb. 26 mrd $-t, és pár éve kijelentette, hogy a felét jótékony célokra ajánlja fel. Nem ismerem a végét, de gondolom nem blöffölt.
Vagy ott van a LiveAid, meg mindenféle marhaság. Jim Bálna és gyűjt a wiki projektjére, bár nem ez a nagyságrend.
A Vörös Kereszt költségvetésének most nem akarok utánanézni, de szerintem világszinten megmozgatnak 10 mrd $-t évente.
Málta Szeretszolgálat. Ökumenikus Szeretetszolgálat.

Szóval, ha kiállna valamelyik fejes a nasától vagy az esától, és azt mondaná, emberek, csórók vagyunk, mert ezek a malac politikusok nem adnak pénzt, szerintem összegyűlne 5 mrd $.
Lényegében - ha úgy veszem - kb. 7 mrd ember van a Földön, egy főre 1$ sem jutna.
2010. jan. 09. 17:52 | galéria | válasz | #64
Volt már példa ekkora közadakozásra?
2010. jan. 09. 14:08 | galéria | válasz | #63
"Egy olyan távcső megépítése, amely a felszínen oxigént, vizet és szén-dioxidot keresve képes pásztázni a Föld-szerű bolygókat, ötmilliárd dollárba (933 milliárd forintba) kerül. Jelenleg ezek a tervek pénzügyi okok miatt kivitelezhetetlenek, ám a dolgok megváltozhatnak."

5 mrd $

Ennyit közadakozással is össze lehetne gyűjteni.
2010. jan. 09. 13:29 | galéria | válasz | #62
Válasz: Onnan, hogy megnő az ufóészlelések száma.
2010. jan. 09. 13:28 | galéria | válasz | #61
Kérdés: Honnan lehet tudni, hogy adott történelmi időszakban gazdasági válság van-e vagy sem?
Válasz:
2010. jan. 09. 09:08 | válasz | #60
Mivel tök új a teleszkóp, és csak pár hete működik, és mivel a nap előtt elhaladó bolygó fényének kitakarását érzékeli a műszer, ezek a bolygók pár nap alatt kerülik meg csillagot, tehát igen forróak. 1500 Celsius fokon meg nem jég az, hanem óriás gázbolygó.
Azok a bolygók, amik nagyobb keringésű idejüek, tehát meszebb vannak a csillagtól, azaz hidegebbek, ahhoz akár éveket kell várni, hogy elsurranjanak a csillag előtt a mi szemszögünkből.
2010. jan. 08. 22:04 | válasz | #59
Hm... ez a hír tetszik. Már várom, hogy mikor találkozunk valami élettel.

A vitát lezárva, az-az 50% víz bolygó biztos egy hatalmas nagy jéggolyó, más magyarázat nem lehet. :D
2010. jan. 08. 17:18 | válasz | #58
Mert nem erősséged a gondolkodás.
2010. jan. 08. 16:18 | válasz | #57
A Föld felszínének nagyobb részét víz – összesen 70,8 % - borítja, a maradék 29,2 %-a szárazföld. A kulcsszó a borítja. Erről egy vicc jut eszembe: "Az óceánjárón az egyik utas megszólal: Nézd mennyi víz! Mire a másik: Az semmi, képzelje mennyi van alatta."... Kicsit megfordítva, mekkora földtömeg van az óceánok alatt? Sok ezer nagyságrenddel több mint amennyi víz van a felszínen.

Ha Földet egy almához hasonlítjuk akkor a vízborítottság rajta vékonyabb mint az alma héja. Na most a kérdés, miből van az alma?
2010. jan. 08. 14:10 | galéria | válasz | #56
felület vs tömeg
zener  
2010. jan. 08. 13:56 | válasz | #55
"különbséget tudjanak tenni egy olyan sziklás bolygó mint a Föld, melynek mindössze 0,06 százaléka víz" lehet, hogy én értelmezzem félre, de a Föld 75%-a víz legalább is tudtommal.
2010. jan. 08. 12:45 | válasz | #54
tegnap volt a spektrumon a telesz-pókokról.
ez tetszik:
ejrópai nagyteló

két másik is épül az Andok hegységben. az egyik a Magellan 2500 méteren , a másik, több kicsiből álló rendszer 6000 méteren.
2010. jan. 08. 12:38 | válasz | #53
Azért mondtam Akuának, hogy ezres nagyságrendekben téved.
Mert azt írta, hogy egy 1Kg feljuttatása 80 millió dollár, ami gigamarhaság.
Tipikuan az az eset, amikor valakinek nincsenek fogalmai a nagyobb, mondjuk a milliós számnál. Amikor nem tud valaki különbséget tenni a milliárd és az tízezermilliárd között. Ha az ilyen emberek meghalják, hogy volt valahol egy egymilliárdos svindli, akkor azt hiszik, hogy abból a pénzből rendbe lehetne hozni az országot. És az a szörnyű, hogy kereskedelmi tévében is vannak ilyen emberek. A most átadott csúcstartó felhőkarcoló olyan egy és két milliárd dollár közötti összegből épült, tehát olyan kétszázhetvenmilliárd forintból, ha jól emlékszem. De lehet, hogy 280. A lényeg, hogy bemondták lazán, hogy 4000 milliárd forintnak megfelelő egymilliárdnemtomhányszázmillió dollárból építették. Hogy a faszba hozták össze, azt nem tudom.
2010. jan. 08. 08:44 | galéria | válasz | #52
A LEO pálya estén az olyan 10-20 k dollár / kg.
2010. jan. 08. 08:38 | válasz | #51
"Hadseregre miért? Tudod te hogy jutottak ki az első nagy válságból? Háborúval kérlek. Fejleszted a hadiipart, sok sok munkahelyet teremtesz, majd megtámadsz valaki az olajért, és mondjuk szept. 11. legyen a kiinduló. Beszedsz egy éves bevételt és így tovább. Háború nélkül nem működik semmi hosszú távon ami nagy."

Az nem az USA volt, hanem a náci Németország.
Az USA közmunkaprogramokkal heverte ki a gazdasági válságot, hidak, víztározók, utak építésével. New Deal.
Mellesleg a németek is nagyon sok autopályát építettek.
Mivel területileg kisebb ország, amai napig nekik a legfejlettebb az úthálózatuk.
2010. jan. 08. 08:23 | válasz | #50
"Nem az az elsődleges probléma, hogy minél nagyobb távcsövet gyináljunk, hanem az, hogy azt fel is kell juttatni az űrbe. Ez pedig komoly feladat. 4 liter víz, azaz 4 kg feljuttatása 80 millió dollár összeg. Ha jól rémlik, akkor 1 kg feljuttatása 20 kg színarany árával vetekszik. És néhány kilóból nem igen lehet fent építeni semmit. Több tonnáról van szó, amit fel kéne juttatni."

Itt ezres nagyságrendekben tévedsz.
Egy rakéta fellövése kijön 80 millió dollárból, sőt sok is hozzá

Meg ha szerinted 4 Kg feljuttatása 80 millió dollár, és egy kg feljuttatása 20 kg arany árával egyenértékű, akkor szerinted 80 millió dollárba kerül 80 kg arany. Ez unciánként 28348 dolláros árfolyamot jelentene.
Jelenleg pedig 1100 Dollár körül mozog.
Nagyjából egyik számról sincs valós elképzelésed.
2010. jan. 08. 07:21 | válasz | #49
"2009 kepler azé van ott pár év gondolom nem pentium 1 az agya....."

Hallottál arról a jelenségról, hogy az űrhajósok rendszeresen erős felvillanásokat látnak? Ez azért van, mert a kozmikus részecskék egy része nagy energiával átmegy az ürhajó burkolatán, keresztül az úrhajóson, majd kilép az űrhajóból. Ha az űrhajós retináján is keresztül halad, akkor azt elektromosan stimulálja, és ez egy felvillanás illúzióját kelti.

Egy processzor tranzisztorát is képes átbillenteni egy bizonyos csíkszélesség alatt. Már egy P1-es proci is állandóan fagyogatna ott fent az űrben.
Nagyjából a 386-os processzorok technológiája az, ahol elég nagyméretűek a tranzisztorok a chipekben ahhoz, hogy stabilan működjenek az űrben.
Tehát a 386-os processzorok csíkszélességével kell olyan processzorokat tervezni, amit az űrkutatás megbízhatóan hasznosítani tud. Felviheti magával az űrturista a laptopját, csak az minden különösebb ok nélkül végzetes hibaüzenetekkel, rejtélyes fagyásokkal fogja bombázni a felhasználót.
Ami mondjuk egy laptopnál idegesítő, de egy rendszert felügyelő számítógépnél rendkívűl kockázatos.
Ezt csak azért írom, mert a legtöbb informatikus sem tudja.
Tetsuo  
2010. jan. 08. 04:00 | válasz | #48
Igy van. A tarsadalmunk igenyli a haborukat, leteleme a pusztitas.
Elemir  
2010. jan. 07. 21:27 | válasz | #47
Hadseregre miért? Tudod te hogy jutottak ki az első nagy válságból? Háborúval kérlek. Fejleszted a hadiipart, sok sok munkahelyet teremtesz, majd megtámadsz valaki az olajért, és mondjuk szept. 11. legyen a kiinduló. Beszedsz egy éves bevételt és így tovább. Háború nélkül nem működik semmi hosszú távon ami nagy.

Na ezért is költenek ennyit, na meg sok más okból, mint például ne maradjanak le mások mellett, mert háború esetén gond lenne.
PetruZ  
2010. jan. 07. 19:42 | válasz | #46
Kizárt, mert korábban SW voltak és a Star Wars-ban nincs térkapu-technológia. :)
Tetsuo  
2010. jan. 07. 18:20 | válasz | #45
Nem tudhatod. Lehet, h nem idevalosiak.. :)
2010. jan. 07. 17:53 | galéria | válasz | #44
Sajnos nincs. Supergamez.

Pedig jó lenne.
PetruZ  
2010. jan. 07. 17:16 | válasz | #43
Az USA államadósságának egy jelentős része már kínai (állami) kézben van, sz*rnak ám ők is rendesen...

De nem lehetne ezt a témát itt ejteni?
djw  
2010. jan. 07. 16:40 | válasz | #42
nézd meg a Contact / Kapcsolat c. filmet. Simán hihető az a része, hogy hány olyan bolygó/faj van, akik intelligensebbek és idősebbek, mint az ember. Amúgy az SG-nek nincs valami köze a Csillagkapuhoz? :DD
2010. jan. 07. 15:39 | válasz | #41
Valahol én is halottam - talán egy dok film volt arról, hogy a Kínaiak éhbérért állítják elő a márkás cuccokat póló, cipő stb. amit itt 10 ezrekért kapsz mindegy - hogy az amcsik azért élnek jól mert kiviszik a problémáikat az országból. Nem tegnap láttam így a részletekre és a pontos szóhasználatra nem emlékszem de a lényeg az, hogy "néhány ország azért szív", hogy az amcsik ne.
NEXUS6  
2010. jan. 07. 15:26 | galéria | válasz | #40
"Oda fizeted az adódat? Nem. Jenki állampolgára vagy? Milyen alapon gondolod, hogy belepofázhatsz abba, hogy más mire költi a pénzét."

Az adódat ugyan nem oda fizeted, de azért az olajon, vagy a dollárközpontú világgazdaságon keresztül általában támogatod az amerikai gazdaságot (is). Benzint veszel, de ha csak kenyeret, akkor is az előállításában benne van az olaj, a dollár árfolyamát, ami gyak a világpénz funkcióját tölti be, az amcsik saját érdekeik szerint állapítják meg. A világ termelési fogyasztási rendszere az amerikai fogyasztásra épül. Kisember számára ez azt jelenti, hogy itt azért magasak az árak, hogy az amcsi választópolgár ne hőbörögjön a fel annyiba kerülő termékek, 1/3 árú benzin miatt sem!

Szal adózol rendesen, jobban mintha amcsi állampolgár lennél!!!
Azonban abban igazad van, hogy még annyira sem szólhatsz bele ezekbe, mintha amcsi állampolgár lennél.
2010. jan. 07. 15:06 | válasz | #39
USA 2009es védelmi költségvetése:
http://www.gpoaccess.gov/USbudget/fy09/pdf/budget/defense.pdf

Bőven át lehetne csoportsítani még 18 milliárd dollárt ezzel megduplázva a NASA költségvetését. Pl. Nemzeti gárdás tétel. Mire is vannak? Ha megszálló sereg lép az USA földjére akkor ők is ott lehetnek a védelemben. Meg kimentek Afgánba, Irakba is rendet tartani vagy mit csinálni. Jó. Meg otthon ha árvíz van vagy egyéb katasztrófa mennek aztán csinálják amit kell. Nem tudom de a Katrina ellen sztem nem kell M-16os.
70 milliárd Globális terrorizmus ellen. Hát...

De akkor is a kedvence,m az első tétel. Azon belül is a reagálás "a változó fenyegetésekre". Igen. Az afgán lázadók már plusz tárat is magukkal visznek és oldalfegyverük is van. Erre kell még plusz 50 milliárd.


2010. jan. 07. 14:43 | válasz | #38
A haszon maga a tudás. Benne van az ember természetében a tudni akarás. A kíváncsiság. Hát nem tudom de szerintem nagyobb haszna van annak, hogy megtudunk valami újat egy másik naprendszerről mint, hogy megtudjuk hogy lehet még könnyebben elpusztítani egy Iraki tankot, vagy meddig nézi a többi nagyhatalom fegyverkezünk ezerrel. Mikor kezdik el fenyegetésnek érezni, hogy: Jé! ennek már 10szer több és 10szer fejlettebb repülője, hajója meg tankja van mint nekünk. Mi lesz ha minket is kinevez terrorista támogató országnak?
2010. jan. 07. 14:34 | válasz | #37
Ebben is lehet van vmi. Amit az űrkutatás keretein belül kifejlesztenek abból a hadsereg is profitálhat.
2010. jan. 07. 14:32 | válasz | #36
Majd ha keresek havi 1 millát szó nélkül.
Bandew  
2010. jan. 07. 14:27 | válasz | #35
Miért fontos az űrkutatás? Azért amiért fontos volt, annak idején hajót építeni, vagy autót. Jah, hogy az a mai világunkban nem profitorientált? Akkor itt az ideje feltenni a kérdést: Ha a mai világban dollár milliárdokat költenek hadászatra, miközben csak töredékét egyéb technológiai fejlesztésekre, akkor pontosan hova tartunk? Merthogy ez semmiféle optimista gondolatot nem tartalmaz az holt biztos.
Tetsuo  
2010. jan. 07. 14:07 | válasz | #34
Az urlift eseten problema meg, a hatalmas sztatikus toltodes..
2010. jan. 07. 13:37 | válasz | #33
az a távcső pedig elég jó, és nagyon fontos szerepe van. nem nagyon hiszem, hogy sokat segítene jelenleg ha 10x ekkora is lenne. az usa-ra meg nem úgy kell gondolni, hogy van 1-2-10 gonosz fejes akik elköltik háborúra a pénzt. persze van költségvetés meg minden, de borzalmas kényszerpályán mozognak. ha Neked havi 100k forintból kell kijönnöd és ebből pl. beteg állatok segítésére max 100Ft-ot költesz, nem hülyézlek le, azért mert szerintem az állatok megmentése ebben az életben a legfontosabb feladat. persze egy ország más kaliber, de a helyzet ugyanez.

off: egy űrlift megépítésénél a szakítószilárdsági probléma elsősorban nem a saját súlyából ered (tömeg + tömegvonzás), hanem a Coriolis erő (tömeg + szögsebesség)ből.
Egyébként valóban olyan anyag sem ismert (a pókháló sem az), ami a saját súlyát megbírná, pedig egy űrliftnek az lenne a kisebb kaliberű terhelés. (feltételezik, hogy majd elő tudunk állítani olyan, valószínűleg nanoszálas anyagokat, amik rendelkeznek a szükséges tulajdonságokkal, csak akkor még mindíg ott a probléma hogy nem csak a saját tömegét kell elbírnia, hisz valmait még szállítani is szeretnénk benne...)
PetruZ  
2010. jan. 07. 13:33 | válasz | #32
Jelenlegi becslések szerint a bolygórendszerek akár 10%-a is hasonló lehet a Naprendszerhez, amelyben a lakhatósági zónában legalább egy szilárd, a víz és a légkör megtartására alkalmas (se nem túl forró, sem nem túl hideg) bolygó létezhet. Mivel ilyet még nem találtunk (ill. van egy potenciális jelölt, de az még túl nagy és eléggé a zóna határán van), ezért ez csak becslés.
Pont a napokban olvastam erről egy cikket. Fogták az eddigi összes exobolygóhoz tartozó rendszert, kiszámolták a lakhatósági zónák méreteit, és leszűrték azokra, amelyeknél az óriásbolygók elhelyezkedése és aránya hasonlít a Naprendszeréhez (pl. a Jupiter nélkül a Föld még a mostaninál is mozgalmasabb hely lenne, majdhogynem céltáblát lehetne ráfesteni :) ), vagy ahol egy belső, nem túl nagy óriásbolygó mintegy "kiválthatja" a Merkúrt és a Vénuszt. Ebből jött ki ez a 10%-os becslés.
Ez azért még így is egy erős túllövés, feltehetően nem minden zónában van ilyen bolygó, de ha még csak ennek a 10%-át is nézzük, az is egy igen-igen jelentős szám. Na, majd leghamarabb a James Webb űrteleszkóppal meglátjuk, mennyi az annyi. :)

#20:
Vannak ígéretes kísérletek egy holdfelszíni teleszkópra egy folyékony anyaggal, ami odafent megszilárdulna és tökéletes tükörként funkcionálhatna. Már csak a megfelelően homorú és sima alapfelülettel, no meg a feljuttatással és "szétpermetezéssel" vannak gondok. :)

#3, #8:
A James Webb lesz az. Spéci méhsejt-szerkezetű tükrei lesznek, amelyek különleges fémfóliából állnak és majd az űrben hajtogatja ki magát, amivel összeáll az a bazi nagy tükör, amit hiányolsz.
Jelenleg egy ekkora tükör elkészítése, becsiszolása, majd "hangolása" (mert azt is kell) borzasztó drága, nem is van olyan cég, ami meg tudná csinálni. Ezért indultak el a sok tükrös, összekapcsolt rendszerek felé.

#5:
Ez így nem igaz, a HATNet jelenleg 10-nél tart, ennél vannak sokkal sikeresebb "vadászok" is (pl. a Keck-ek már lassan 60-nál tartanak, az ESO saját távcsövei is 40 körül). Az viszont igaz, hogy a HATNet, mint olcsó, kis "amatőr" távcsöveket összekapcsoló és vezérlő rendszerként egész jól teljesít.
2010. jan. 07. 13:29 | galéria | válasz | #31
Nem 80 millió! "Csak" kb 80.000 USD, de hordozóeszköztől függően változik :)
2010. jan. 07. 13:17 | galéria | válasz | #30
Csak attól, hogy az a hobbim nem akarom az asztalt üvöltve verve megmondani, hogy adott ország mire költse a pénzét.

A hadticehnika is tudomány, mert öszetett műszkai szerkezetekről beszélünk.

A Hubble teleszkóp pl. részben egy Kh-11 műhold technológiát hasznosító eszköz, amennyire én tudom.
2010. jan. 07. 13:16 | galéria | válasz | #29
Az űrkutatás miben hasznos? A mindennapi életre vetítve te gyakortaliag érdekes híreket kapsz és passz. Ma már nem az űripar húzza magával a többi ágazatot. A többi ipar húzza fel az űripart.

Az USA kormánya úgy dönt, hogy adott összeg elköltése az adott helyen jobb. Pont. Ha nem tetszik mejd oda politikusnak és változtasd meg a rendszert. Elnök kivételével bármi lehetsz elvileg, mint nem amerikai születésű állampolgár.

Esetleg szerintem költség többet az én sörszámláimra, mert én meg abban látok magamnak hasznot...
2010. jan. 07. 13:15 | galéria | válasz | #28
feltételezésre nem költenek dollár milliókat
türelem
ha Kepler beváltja a reményeket és tucatjával találja a földszerű bolygókat akkor jöhet a folytatás
Pares  
2010. jan. 07. 13:05 | válasz | #27
Igen? Akkor nemértem, hogy miért bizonytalankodnak még mindig a földönkívüli életben...
Tetsuo  
2010. jan. 07. 13:00 | válasz | #26
Igen, halozatban mukodtetett tavcsorendszer sokkal hatekonyabb mint egy db gigaszi meretu tavcso.
Tetsuo  
2010. jan. 07. 12:57 | válasz | #25
A pokhalo szakitoszilardsaga kb 5x nagyobb mint az acele..
Tetsuo  
2010. jan. 07. 12:55 | válasz | #24
Ezt eddig is felteteleztek..
WinG  
2010. jan. 07. 12:53 | válasz | #23
hát pókokkal :P
Akuma  
2010. jan. 07. 12:32 | galéria | válasz | #22
Ez a kepler űrteleszkóp is tuti több volt néhány grammal 1 kilógrammnál :P
Pares  
2010. jan. 07. 12:26 | válasz | #21
"...aki leginkább az izzó kemencékhez hasonlította az exobolygókat, amik saját fénnyel rendelkeznek."

Érdekes lehet a látvány. Majdnem mint a Barna törpék?
Akuma  
2010. jan. 07. 12:24 | galéria | válasz | #20
Nem az az elsődleges probléma, hogy minél nagyobb távcsövet gyináljunk, hanem az, hogy azt fel is kell juttatni az űrbe. Ez pedig komoly feladat. 4 liter víz, azaz 4 kg feljuttatása 80 millió dollár összeg. Ha jól rémlik, akkor 1 kg feljuttatása 20 kg színarany árával vetekszik. És néhány kilóból nem igen lehet fent építeni semmit. Több tonnáról van szó, amit fel kéne juttatni.

Elsődleges probléma mégsem a pénzben keresendő. Ezt tényezőt ki lehetne kerülni egy űrlift megépítésével, ami egyszeri költség lenne, és amelyel minimálisá válna a holdig szállítási költség. Ezt a megtakarított összeget pl hold bázis építésre lehet fordítani, illetve a holdra lehetne építeni akár több nagyobb átmérőjű távcsövet és egyéb mérőeszközöket. Több távcsővel több esély. Illetve adott irányba is nézhet több távcső, csak legyen más a beállítot fókusza. Ráadásul a hold légkör mentes (nem tökéletesen, de vákuum van) és zaj is minimális rajta.

A legfőbb probléma pedig az anyagtudományban kereshető. Jelen pillanatban nincs olyan gyártható anyag, ami elbírja az űrig a saját súlyát. Így felvonóról nem lehet szó jelenleg. De ez nem azt jelenti, hogy a jövőben nem lesz. A pókok pókhálója adott átmérőn 100szor erősebb lenne, mint az acélsodrony. Csak ugye hogyan kéne gyártani pókhálósodronyt? :P

Pares  
2010. jan. 07. 12:23 | válasz | #19
A témára visszatérve:

Ha ilyen rövid idő alatt ennyi exobolygót felfedeztek (nemcsak a Kepler), akkor szerintem a mi naprendszerünkről már most megállapíthatjuk, hogy nemhogy közel sem egyedi, de inkább egy a kitudja hány száz milliárd közül. A Földszerű bolygók felfedezése is csak valóban a mi technológiai szintünktől függ. Biztos vagyok benne, hogy amint képesek leszünk észlelni a Föld méretű bolygókat, tömegesen fogják is felfedezni őket...
Pares  
2010. jan. 07. 12:18 | válasz | #18
Hadd már ezt az adózós szöveget. USA nagyhatalomra játszadozik. A politikájuknak globális következményei vannak. Ahelyett, hogy valami hasznos dologra költenék a dollár százmilliárdjaikat, mint pl. olyan űrprogramok amiket a 60-as években vittek véghez, ahelyett inkább háborúkat indítanak olajmezőkben gazdag sivatagos országok ellen, amiknek kb. 0 "béke" meg "anti-terrorista" értéke van, mivel a kib*szott (előzőleg általuk támogatott) terroristáik ugyan úgy gond nélkül tevékenykednek tovább, simán feljutnak akár milyen gépre. Erről van szó.
2010. jan. 07. 12:13 | válasz | #17
Én is erre tippeltem volna, de szerintem az egész bolygó anyagát nézik, nem a felszínét. Emiatt lehet olyan megdöbbentő az a bolygó. Elsüllyedsz és szinte soha nem érsz talajt.
2010. jan. 07. 12:11 | galéria | válasz | #16
Amúgy - na, majd kapok én ezért! - az is lehet, hogy ha az usa nem költene a háborúkra 1000 milliárdot, a NASA-nak még 13 milliárdot sem tudna adni, hanem csak 2-őt.
Pares  
2010. jan. 07. 12:09 | válasz | #15
Nem sokak szerint, hanem tény. A nagy Afganisztáni "béke" hadjáratuk is csak totális káoszba taszította az országot, csak úgy, mint Irakot.
2010. jan. 07. 12:02 | galéria | válasz | #14
Van olyan, hogy te is támogathatod ezeket a kutatásokat. Nem kell mást tenned, csak egyes alapítványok bankszámlájára átutalod a pénzt.
Bandew  
2010. jan. 07. 11:45 | válasz | #13
Ha jenki lennél, akkor sem szólhatnál bele.
2010. jan. 07. 11:18 | galéria | válasz | #12
neked a haditechnika a hobbid, másnak csak a tudomány
ezen nem kell fennakadni
a hadi fejlesztések szükséges rossz, szükséges mert háborúk voltak és lesznek
de tény hogy az USA egy olyan hatalom ami nagy beruházásokat tud egymaga megvalósítani és sokak szerint a harcászatra többet költenek mint kellene
2010. jan. 07. 10:52 | galéria | válasz | #11
Mert nincs kellő átmérőjű hordozórakéta hozzá. A James Webb távcsőnél is valami hajtogatásos technikával lesz kibontva a cucc.

Annyira bírom mikor a sok gyökér fikázza a jenkiket, de még követelőzik is?

Oda fizeted az adódat? Nem. Jenki állampolgára vagy? Milyen alapon gondolod, hogy belepofázhatsz abba, hogy más mire költi a pénzét.

Hihetetlen nagy arcod van.
2010. jan. 07. 10:32 | galéria | válasz | #10
a Keplernek az a feladata hogy minél több exobolygót találjon az égbolt bizonyos részén
arra pedig elég ez a méret
még nem tudják hogy az exobolygók mennyire ritkák, meg egy csomó más adatot
amíg nem tudod mit is akarsz megfigyelni addig hogyan építesz rá gigászi távcsövet?
a Kepler adatai segítenek majd a jövő exobolygó kémlelő teleszkópjainak tervezésében
2010. jan. 07. 10:14 | válasz | #9
Mindig elszomorít amikor az jön le, hogy a pénz miatt nem építik meg ezt, halasztják el azt, kompromisszumot kötnek erre vagy arra a projektre mert nem tudják kikalkulálni a költségvetésből. Amikor pedig akár század százalékos lecsípésekkel jutna bőven.
2500 trillió dollár körül van az USA éves bevétele. Hadseregre bezzeg költenek. Mi a lófasznak!?
Áááá. Mindegy.
2010. jan. 07. 10:11 | válasz | #8
Persze a méret is csak egy szempont. Sok kicsivel ki lehet váltani egy kurva nagyot. Halottam is vmi ilyesmit hogy majd egyszer talán valamikor fel akarnak lőni egy azt hiszem 5 különálló távcsőből álló exobolygó vadász távcsövet amivel a légkör összetételét is faszán lehet figyelni. Lehet lesz következtetni, hogy van e a bolygón pl. növényi élet.

Technológiáról meg annyit, hogy nem arról van. Ott van a Hubble. 2.4 méteres tükörrel. Ha az ment ekkora tükörrel majdnem 16 éve akkor a Kepler miért ne ment volna?
2010. jan. 07. 10:06 | válasz | #7
Én nem azt mondom, hogy a Hublenál butább. Lehet faszább nála. Alá írom, rendben. Én csak azt mondom, hogy mit tudom én várnak két évet spórolnak még lóvét és megy egy nagyobb. Ki gazdálkodják vhogy.
chase  
2010. jan. 07. 09:48 | válasz | #6
sziklás bolygó vs vizes bolygó

Én arra tippeltem volna, hogy a Földet a vizes bolygók közé sorolják, mert a felületén nagyobb %-ban van víz. Erre kiderül, hogy sziklás és csak 0,06 %-a víz.

2010. jan. 07. 09:12 | válasz | #5
Tudod a csillagászatban nem a méret a lényeg. A HatNet 11 cm (magyar) távcső(vek) - mellesleg a legsikeresebb exobolygó kereső távcsőprogram. És ne aggódj lesz 6 méteres távcső is, JWST. De a technológiai fokozatosság elve itt is érvényesül...
2010. jan. 07. 08:54 | válasz | #4
lüke,azért ez nem igaz ,lehet hogy nem nagy, de azért jóval többet tud ,mint huble,kifejezetten más tartományokban ,is tudja kémlelni az eget,kicsit jobb.
1994 huble
2009 kepler azé van ott pár év gondolom nem pentium 1 az agya.....
2010. jan. 07. 08:49 | válasz | #3
Miért nem bírnak egy rendes méretű távcsövet építeni és feljuttatni? 5-6 méteres tükörrel? Persze! A pénz miatt. Nagyra nincs lóvé mert jaj milyen szegény az USA. Így ezzel a "kicsivel" bohóckodnak. Siralmas.
Nem baj. Talán majd a sárgák.
mumpic  
2010. jan. 07. 08:47 | válasz | #2
Azok a vonalkák jelölik hogy "kb pontosan" hol van azon a skálán a hőmérséklet, nem előjel.
L3zl13  
2010. jan. 07. 08:10 | válasz | #1
A méret/hőmérséklet szemléltető ábra szerint negatív kelvin fokok uralkodnak a Jupiteren és a Neptunon? Érdekes...