Tudományos szempontból elég mozgalmas évnek ígérkezik 2010. Végre eljuthatunk a világ legnagyobb kísérletének első felfedezéséhez, magasabb szintre lép az idegen civilizációk utáni kutatás, elkészíttethetjük saját géntérképünket, megszülethet az első mesterséges élet, és jönnek a latin ábécével szakító domainek.

Kezdjük a sort a Nagy Hadronütköztetővel (LHC), ami választ adhat az univerzum egyik nagy kérdésére, a tömeg eredetére. A megoldást elsősorban a Higgs bozonoktól várják, az elméletek szerint ugyanis ezek ruházzák ugyanis fel az elemi részecskéket tömeggel. Sajnos a Higgs felbukkanására még nem sok remény van jövőre, ellentétben egy másik részecskével, a neutralínóval. Soha senki nem észlelte még, azonban a standard modell hiányosságait orvosló szuperszimmetria elmélet kimondja a létezését.

A szuperszimmetria megduplázza az elemi részecskék számát, egy nehezebb szuper-társat rendelve minden egyes standard modell részecske mellé. Minden szuperszimmetrikus részecske, ami a korai univerzumban létrejött, azóta már rég elbomlott a legkönnyebb ilyen részecskévé, a neutralínóvá, ami - mint azóta kiderült - a legnagyobb esélyes a sötét anyagra. A neutralínó észlelése egyszerűbbnek ígérkezik a Higgs-énél, így megjelenésére jó esély ígérkezik 2010-ben. Felfedezésével két probléma is megoldódna, egyrészt megerősítést nyerne a szuperszimmetria, másrészt választ kapnánk a világegyetem hiányzó tömegének kérdésére.


2010 a földönkívüli intelligencia kutatásában is új fejezetet nyit. Áprilisban lesz 50 éve, hogy Frank Drake elvégezte az első modern kísérletet a földönkívüli élet kutatásában. Munkatársaival négy hónapon át figyelte a Green Banki Tatel rádiótávcsövet intelligens jelek után kutatva a Tau Ceti és az Epsilon Eridani csillagok irányából. Ez volt az Ozma projekt, ami útjára indította a SETI kezdeményezést.

Ma a SETI egy több lábon álló projekt, az Arceibo Obszervatórium mellett szolgálatba állt a kaliforniai Allen Teleszkóp Tömb (ATA) is (a Microsoft társalapítója szponzorálja), ami 2009-ben 40 kis tányérból formált egy hatalmas távcsövet. Ám ez még koránt sem a végleges teljesítménye, az idén már 350 tányérral kémlelheti az eget. Emellett érkezik az úgynevezett optikai SETI is, a Harvard Egyetem kezdeményezése. A hetvenes évei végén járó Drake a legkifinomultabb kutatást indíthatja az idegenek fényjelei után. Az egyidejűleg hét fénydetektort használó kutatás képes lesz megkülönböztetni a jóval gyengébb jeleket a csillagok fényétől és messze nem lesz olyan érzékeny a "vaklármára", mint a korábbi kísérletek.


Márciusban a Föld mélységei is feltárulnak. Egy robot tengeralattjáró 6000 méteres mélységbe merészkedik, hogy megtapasztalja egy óceáni árokban tomboló forróságot, a hatalmas nyomást és a mélység brutális geológiai képződményeit, egy eddig ember által még nem látott világot tárva az InterRidge kutatói elé. A célpont a Jamaica és a Kajmán-szigetek között fekvő Kajmán-árok, ami lassan szétnyílva enged utat a friss lávának, amiből idővel egy óceáni gerinc keletkezik.

Az ilyen gerincek adnak otthont a hidrotermális hasadékoknak, amik koránt sem újak a tudomány számára, ilyen mélységben azonban még soha nem tanulmányozták azokat. Az InterRidge által meglátogatott mélységben a víz nem forr fel, amíg el nem éri az 500 Celsius fokos hőmérsékletet. A magas hőfok és nyomás miatt számos bizarr organizmus, köztük a kemoszintetikus baktériumok új fajainak felfedezésére számítanak. A különleges világról március végén érkeznek majd az első felvételek.


2010 lehet a szélesebb rétegek számára is elérhető genom szekvenálás éve. 2007-ben a DNS kettős spirálszerkezetét felfedező James Watson 1 millió dollárért készíttette el saját géntérképét. Az elmúlt két évben az ár a tizedére csökkent, az Archon X-díj azonban még ennél is jóval lejjebb akarja tornászni a költségeket, 10 millió dollárt ajánlva fel annak a csapatnak, ami elsőként szekvenál 100 emberi genomot 10 nap alatt egyenként kevesebb mint 10 000 dollárért.

Meglepő módon az elérhető árért folyó versenyben vezető cég, a kaliforniai Complete Genomics nem is nevezett a díjra, pedig ők állítólag az év végéig 10 000 emberi géntérképet készítenének el genomonként mindössze 5000 dollárért. Egy rivális társaság, a massachusettsi Knome 12 000 dollárért készít el jelenleg egy teljes szekvenálást. Ez a legtöbbünknek még mindig nem engedhető meg, azonban 2010-ben rutinná válhat az eljárás és akár egy plazma TV áráért is elkészülhet személyes géntérképünk. Ettől ugyan még nem leszünk okosabbak, de néhány éven belül már az értelmezésük is rutinszerűvé válhat.


2010-ben Istent is játszhatunk, megteremthetjük az első mesterséges életet, egy élő baktériumot, aminek a génállománya teljes egészében egy laboratóriumban készül. Synthia Craig Venter teremtménye lesz, ugyanakkor nem ő az egyetlen aki ilyen irányú kutatásokat folytat. George Church a Harvardon egy önmagát felépítő riboszómát készített, egy proteineket előállító sejtgyárat. Várakozásai szerint 2010-ben eljutnak az önmagukat többszöröző szintetikus riboszómákig is.

Az X-díj nem csak a genetika területén mozdíthatja előre a tudományt, de a "zöld" autózás is közelebb juthat a megvalósuláshoz. Májusban indul az ugyancsak 10 millió dolláros gépjármű X-díj, ahol az rúghat labdába, akinek a járműve egyetlen amerikai gallonnal megtesz 100 mérföldet. Az általunk használatos mértékegységekben ez egy liter üzemanyaggal 42,5 kilométer megtételét jelenti. Több mint 40 csapat nevezett a versenyre, köztük több nagy név is, mint a Tesla Motors, az Aptera vagy az indiai Tata, a nagy amerikai és európai autógyártók közül azonban egy sem szállt ringbe.


A versengés két kategóriában folyik majd, a fővonalat a négykerekű, négy utas szállítására alkalmas, legalább 280 literes csomagtérrel rendelkező járművek képviselik, míg az alternatív vonalon nincsenek ilyen megkötések. Ide tartozik a kanadai elektromos hibrid, az eVaro is, ami 5 másodperc alatt gyorsul óránkénti 100 kilométeres sebességre és egy gallonnal 165 mérföldet tud megtenni. Fontos követelmény, hogy nem futurisztikus koncepció autókat várnak a szervezők, hanem tömeggyártásba vihető gépeket, ami éves szinten legalább 10 000 darab előállítását jelenti.

Ugyancsak 2010 lesz az az év, amikor az internet felhasználói szakíthatnak a latin ábécével. A netet szabályzó ICANN októberi döntése szerint a világhálót használó 1,6 milliárd embernek több mint fele csak az internetezés miatt használja a latin karaktereket, így elfogadottá vált a nem-latin top-level domainek (TLD), azaz legfelső szintű tartományok alkalmazása. Az első ilyen nemzeti domainek 2010-től lépnek életbe, eddig 12 nemzet élt a lehetőséggel. Az első arab domain valószínűleg egyiptomi lesz, miközben Oroszországban is számos megrendelést vettek fel a cirill betűs TLD-kre.


Ha eleinte nem is fogjuk érezni az új rendszer hatásait, a változásoknak jelentős folyományai lesznek a világháló jövőjét tekintve. Bár ma még a latin írásmóddal rendelkező nyelvek dominálnak az interneten, a kínai nyelv azonban hamar elhódíthatja az angoltól a legtöbbek által beszélt nyelv címét, miközben India és Oroszország is jelentős ütemben terjeszkedik a világhálón. De nem szabad figyelmen kívül hagyni a Közel-Keletet sem, hiszen ez a régió termeli jelenleg a legtöbb új felhasználót.

És végül szóljunk a sok kezdet mellett egy olyan 2010-es eseményről, ami egy korszak lezárását jelenti, ez nem más mint az űrsiklók nyugdíjazása. Bár nem volt egy futurisztikus valami és nélkülözte az űrhajózás hőskorát idéző romantikus allűröket is, a NASA-nak pontosan az volt vele a célja, hogy egy hétköznapi repülő eszközt kapjon, amivel az űrrepülés rutinszerűvé válhat. A végeredmény némileg más lett, és a célt sem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Az űrbe való eljutás mind a mai napig drága, és ami a legszomorúbb, elég veszélyes vállalkozás, utóbbit a két űrsikló katasztrófa emléke teszi egyértelművé. Összességében a 30 éves történelmét nézve a flotta teljesítette a rá rótt szerepet, több száz embert juttatott el a világűrbe és segítségükkel megépült a Nemzetközi Űrállomás is.


A három megmaradt űrrepülő mindegyike meglátogatja még az űrállomást 2010-ben, azonban amikor a Discovery szeptemberben földet ér a kifutópályán, az űrsiklók nem megszokott hangárjaikban, hanem az űrrepülési és repüléstörténeti múzeumokban pihenhetnek majd.