 Hozzászólások A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Én csak annyit tennék hozzá, hogy 1 mérés nem mérés :)
|
Pontosan úgy van ahogy tanult barátom írta.Az üvegről sem gondolnád,hogy folyik,aztán mégis:) Azért nehéz elképzelni hogy a köpeny szilárd(asztenoszférában van kb 1% folyékony),mert te csak azt látod hogy a felszínen hogy folyik ki a láva,és nehéz elképzelni,hogy gyakorlatilag a köpenyben csak egészen speciális esetekben tud a köpeny anyaga megolvadni. De elég csak pl belegondolni: ha olyan folyékony lenne a köpeny mint a felszínre kerülő láva,sokkal drasztikusabb és látványosabb lemezmozgásoknak kéne lenniük
|
(A videó nem pont ide illik, csak a vége felé említi meg a szurokcsepp kísérletet, az eleje még másról szól. Mindenesetre a Wikipédia ,,Pitch drop experiment'' cikke jól leírja a választ.)
|
Najó deakkor mitől mozognak?
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Ha ez a kép simán a felszín egyenetlenségeit mutatja, akkor a Föld belseje egy teljesen homogén sűrűségű cucc, amit nehezen hiszek el. Egy sor jó lett volna arról, hogy az aprócska Hold hatását hogyan kalkulálták bele az egész mérésbe.
|
Azért jó ha tudjuk hogy a a "Föld belseje" egyedül a külső magban folyékony,meg még esetleg a D" rétegben,ne tessék elhinni ezt a kőzetlemezek úszkálnak a forró trutyin dolgot:)
|
"Ha jobban megfigyeled, π fázisülönbségű négy szinusz egymáson." - mi van? π: 180 fok. Vagyis pont ellentétes az eredetivel. 2π-re meg megkapod az eredetivel azonos fázisút. Miért kell 4 szinusz, ha kettő is elég? Még ha π/2-t írtál volna, akkor rendben lenne.
|
Egyébként megtudná valaki mondani, hogy ez a műhold pontosan milyen technikával méricskél? Lehet, hogy nem olvastam figyelmesen, de nem találtam a cikkben. Ezt picit hiányolom az itteni cikkekből: leírhatnák a hátteret a lehetőségekhez mérten részletesebben is, mert nem mindenki oly jártas minden tudományban , mint néhány kedves fórumozó:)
"Az emberi faj legnagyobb hiányossága: képtelenek vagyunk felfogni az exponenciális függvényt."
Albert A. Bartlett
|
Nem úgy van az, mert ha a Hold a túloldalon van, akkor a műholdhoz képesti párezer kilométer távolsága hirtelen megnő 12.6 ezer kilométerrel, és tudjuk, hogy a távolság négyzetével fordítottan arányos az erő, és a kék szinusz nagyon-nagyon alvány lenne, kb. 2 nagyságrenddel, vagyis kb. századakora lenne a kék, mint a barna.
Bocsánat, baj ott van, hogy felcseréltem színeket az előbb, (így hajnalban) és ezért elnézést is kérek. A Hold ponthogy kékre festené a nagybecsű szinuszunkat, mert csökkentené a Föld gravitációr erejét. És ha megnézitek, É-D irányú, vagyis akkor a Hold az egyenlítőre merőlegesen keringene, illetve csak kicsit térne el, mert elég szinuszosan néz ki a szinusz. Nincs nagyon deformálódva. Ezeket leszámítva tök jó gonolat volt.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Nem lehet a Hold a ludas, mert a mérést csak akkor befolyásolná így, ha a műhold a Holdat és a Földet összekötő egyenesen van, de ez ennyi idő alatt még nem tesz ki egy ilyen szép szinusz, ahhoz több idő kellene, ráadásul nem mindegy hogy a Hold a Föld túloldalán van-e, vagy a műhold háta mögött. Kék szinusznak is kellene lennie, mivel utóbbi esetben gyengébb gravitációs hatást mérne a műhold, ami "kékeltolódást" jelent.
|
Nem igaz, mert 21,5Km. :)
|
djhambi! Ez a Hold levezetés zseniális, nem tudom ellenőrizni fejben, de biztosan igaz. A szonda mozgása önmagában nem indokolná ezt a mintát (szerintem). De valaki nyugtasson meg: ugye az nem igaz, hogy a Föld sugara az egyenlító síkjában 20(!) km-el hosszabb, mint a sarkok felé?
|
Mert a szinuszt úgy lehet előállítani, hogy egy körmozgás vetületének hosszának időbeni változását nézzük. És lényegében itt is erről van szó. A Föld forgása adja a papíron az időtengelyt, a Hold pedig kering a Föld körül, de gömbi koordináta rendszerben úgy jelenik meg, mint ahogy az egyenlítőhöz képest nem ugyanott van, vagyis az egyenlítő síkjára vetített a Holdból kiinduló merőleges a síkot döfő pontja és az egyenlítő távolsága adja az időben változó vetületet, amit a Föld forgása nyújt szinusszá. Zseniális.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Ismét megsúgom, hogy ahogy a Hold elhaladt egy mérési pont fölöt, befolyásolta a mérést, mivel ellentart a mérőműszerre hatott erőnek, ezáltal kisebb gravtációs erőt mérve, pontosan emiatt vannak az ár-apály jelenségek is, és szvsz ez magyarázza a szinuszokat.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Gondolom itt a pontosság növelése az újdonság.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Az igaz, de ezekhez az anomáliákhoz mérhetetlenül kevés. Különben sem megyünk sokra azzal a tudattal, hogy van neki. Ahhoz, hogy az elektromágneses mező gravitációja bármibe beleszóljon, még egy szupernóva villanása is kevés.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
A gravitáció ott a legnagyobb ahol a hegyláncok vannak. Andok, Himalája, Alpok stb. Jé, ezt eddig is tudtuk.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ott gyengébb a mágneses mező nem? Nem taszító. Vagy azt írta?
|
A mágneses mező pedig görbíti a teret. http://en.wikipedia.org/wiki/Stress-energy_tensor
|
Ki lehet számolni, hogy a pár millió tonna sziklának mekkora a gravitációs ereje? F=γmM/r^2 ; M a sok szikla tömege, m a műholdé, r a távolság, γ pedig állandó.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Biztos teli vannak unobtaniummal...
Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek.
"A programozó csak egy eszköz, ami a koffeint kódra alakítja át."
|
Tiszta Avatár!
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Azt elfelejtetted, hogy a kontinentális lemez kb. kétszer-háromszor vastagabb, mint az óceáni lemez.
|
Hmm, úgy tűnik megérte bejárni a mechanika előadásokra. :)
|
Az is. A műholdpálya levetítve a Föld felszínére.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Olyan a mintázat, mint a Lisajous-görbe.
|
Te lélekben szegény, te. Apró eltérésekről van szó, épp akkorákról, amiket az okoz, hogy ott egy kevés víz van szikla helyett. Inkább igyál valamit 
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Ikszdé lol. Bennem is megfordult ez a lehetőség egy pillanatig...aztán rájöttem hogy hülyeség.
Hiszen a Föld kétharmada vvíííz...nade alatta csókolom kőzetlemezek vannak!
Ha felszelném a Földet, 1-2 mm lenne csak a vízréteg alatta meg tömör lemez alatta meg folyékony forró trutyi...nemde?
Szvsz ez a merottan vízvan..marhaság.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Vagy lehet maga a Hold is, ami befolyásolja a kísérleteket.
roliika: kövesd végig a szemeddel a szimuszt, és rájössz, hogy a rece az több szinusz összemosódása.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Semmi köze hozzá. Kicsit ránézek, láthatod, hogy a szárazföldek felett jellemzően pirosabb, mint a tengerek fölött. Kő sűrűbb mint a víz, ennyi. Nem kell rögtön a zufókra meg teszlára, meg bermuda nadrágra gondolni.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
A taszító mágnesesség nem kevesebb mint a vonzó....viszont nincs kizrva, hogy a taszító mágnesesség a gravitációt is csökkentheti.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Szóval ezért kövérek az amerikaiak.
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Hát persze! A teret minden "erőhatás" görbíti. Nem csak a tömeg. A mágnesesség is. Nagyobb mágneses erő nagyobb térgörbület -> nagyobb gravitáció. Kisebb mágneses mező kisebb térgörbület -> kisebb gravitáció.
|
http://www.ktg.gau.hu/~podma/terinfo/5_fejezet_files/image004.gif Ezen a pályán mozognak a GPS holdak..sinus hullám így ok is ha olyan holddal nézegették ami így mozog...de mi a túró az a nagyon éles szögű rece izé végig?
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Egy anekdota szerint, egy medikus felfedezett valamit: a kórlapokat tanulmányozva észrevette, hogy mindenkinek páros a pulzusszáma! Aztán a prof felvilágosította, hogy nem szokták egy percig számolni, csak felszorozzák..
Nos, azok a görbék ott nagyon hasonlítanak egy Föld körül keringő műhold pályájára. :)
|
Ha jobban megfigyeled, π fázisülönbségű négy szinusz egymáson. Persze a sarkoknál össze kell őket húzni, és akkor deformálódik. Nem akarok semmit sem feltételezni, mert minimum három "elképzelhető" okot találtam, mi okozhatja ezt a szép rajzot. Majd megmondják a brit tudósok 2 hónap múlva.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Hmmm... érdekes kép.
Északi rész pozitív irányba megy el, míg a déli negatív irányba, pont mint a mágnesesség. És éppen pont az Egyenlítőtől.
Délen és északon halványan szinuszhullám szerűséget lehet látni, igen igen egyenletes, "középen" pedig dupla fűrészfogat, szintén iszonyat egyenletes...éppen pont mint a mágnesesség...
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
|