Egyenetlenségek a Föld gravitációs vonzásában
2009. december 29. 10:59, kedd
Páratlan adatokkal szolgál az európai GOCE műhold a Föld gravitációs vonzásának egyenetlenségeiről. A tudósok szerint már az első gravitációs térképek olyan részleteket tártak fel, amiket a korábbi földi és űrbeli mérések képtelenek voltak megjeleníteni.

A műholdat márciusban lőtte fel az Európai Űrügynökség, az ESA, azzal a céllal, hogy adataival részletesebb betekintést nyerjünk az óceánok mozgásába, illetve keretbe foglalhassanak egy egységes rendszert a magasság méréséhez. Bár az első térképek mindössze 47 napnyi működés eredményei, a szonda ugyanis csak szeptember 30-án kezdte meg tudományos munkáját, mégis bizonyítják a GOCE kivételes képességeit. "Elképesztő mennyiségű geofizika van ezekben a térképekben" - magyarázta a BBC-nek Rune Floberghagen, a GOCE küldetés vezetője. "Jól láthatók azok a területek, ahol nagyok az eltérések, ilyenek például az Andok vonulatai, a Marina-árok, vagy a Himalája. Valójában a kontinensek többségén rengeteg egyenetlenség észlelhető."


A térképen a piros színek a gravitáció pozitív változásait jelölik, ezeken a helyeken a Föld vonzása erősebb. Ezzel szemben a kék színek a gravitáció negatív változását jelzik, itt értelemszerűen kisebb a vonzás. Vagyis egy egyszerű példával élve, ha egy fürdőszobai mérlegre állnánk, akkor a piros régiókban egy kicsit nagyobb, a kékekben egy kicsit kisebb lenne a súlyunk.

Mint tudjuk, a bolygónk közel sem egy tökéletes gömb, az egyenlítőnél a sugara 20 kilométerrel hosszabb, mint a sarkoknál. Ezt az ellipszoidot magas hegyvonulatok és mély óceáni árkok alakítják ki. A Föld belső rétegei ugyancsak nem egyenletesek, egyes régiók vékonyabbak, míg mások sűrűbbek. Ezek a tényezők eredményezik a nehézségi, vagy gravitációs gyorsulás (g) értékének területenkénti eltéréseit, ami normál esetben 9,81 m/s2 körül mozog.

A GOCE feltérképezi ezeket a kicsi, ám jelentősnek mondható különbségeket a jelenlegi legmodernebb gradiométerével, a gravitációs tér apró iránybeli változásainak mérésére tervezett műszerével, amit a francia Onera cég készített és a legkisebb g gyorsulásokat is észleli. Az első térképek különösen a nagyobb magasságokban és a kontinentális területeken egészítik ki a meglévő modelleket. Az óceánoknál nem szolgálnak túl sok plusz információval, a tengerek topográfiájáról ugyanis jóval több műholdas mérés áll rendelkezésre.


Időközben a GOCE csapat hangsúlyozta, adatai még nem teljesen homogének, vannak olyan területek, ahonnan több információt sikerült beszerezni, mint máshonnan. Az ESA bejelentése szerint a GOCE a várakozásokkal ellentétben jóval tovább teljesíthet szolgálatot az űrben, mint azt a kilövéskor gondolták. Ez mindenek előtt a Nap szokatlanul csendes magatartásának köszönhető, a műhold ugyanis rendkívül alacsony, mindössze 254,9 kilométeres magasságon kering. Ennek a megtartásához a csökkenő naptevékenységnek köszönhetően kevesebb hajtóanyagra van szüksége a tervezettnél.

Az ESA tervei szerint két évig tudta volna tartani a pályáját a műhold, a jelenlegi körülmények mellett azonban ez az idő akár öt évre is kitolódhat. "A műhold által tapasztalt légellenállás nagyban eltér a modellek által jósolttól" - tette hozzá Floberghagen. "Ez pedig azt jelenti, hogy nem csak a gravitációs mező mérésekből profitálhatunk, de a műholdra ható erők méréseiből is. Ezért azt tervezzük, hogy a küldetésnek lesz egy másik eredménye is, amiből a termoszféra modellezői kamatoztathatnak, azok az emberek, akik a légkör felső rétegeinek sűrűségét modellezik."
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
redder  
2010. jan. 04. 11:18 | válasz | #39
Én csak annyit tennék hozzá, hogy 1 mérés nem mérés :)
2010. jan. 01. 21:07 | válasz | #38
Pontosan úgy van ahogy tanult barátom írta.Az üvegről sem gondolnád,hogy folyik,aztán mégis:)
Azért nehéz elképzelni hogy a köpeny szilárd(asztenoszférában van kb 1% folyékony),mert te csak azt látod hogy a felszínen hogy folyik ki a láva,és nehéz elképzelni,hogy gyakorlatilag a köpenyben csak egészen speciális esetekben tud a köpeny anyaga megolvadni.
De elég csak pl belegondolni: ha olyan folyékony lenne a köpeny mint a felszínre kerülő láva,sokkal drasztikusabb és látványosabb lemezmozgásoknak kéne lenniük

physis  
2010. jan. 01. 18:50 | válasz | #37
(A videó nem pont ide illik, csak a vége felé említi meg a szurokcsepp kísérletet, az eleje még másról szól. Mindenesetre a Wikipédia ,,Pitch drop experiment'' cikke jól leírja a választ.)
physis  
2010. jan. 01. 18:45 | válasz | #36
Engem is ez érdekelt, és a válasz, amikor megtudtam végül, nagyon meglepett. Éppen ez bizonyult eddig számomra a legcsodálatosabb a geológiában: a hétköznapi intuíció kitágítása.

Szurokcsepp kísérlet



Még jobban meglepett, hogy a Wikipédia szerint a köpeny viszkozitása 10¹⁹ and 10²⁴ Pa·s között lehet, ami még annál is jóval nagyobb, mint a szurok 2,3·10⁸ Pa·s értékú viszkozitása.

Mindenesetre a köpeny anyagának áramlása lassú, nagy időskálán kell ezt elképzelni.
2010. jan. 01. 17:28 | válasz | #35
Najó deakkor mitől mozognak?
2009. dec. 31. 16:52 | válasz | #34
Ha ez a kép simán a felszín egyenetlenségeit mutatja, akkor a Föld belseje egy teljesen homogén sűrűségű cucc, amit nehezen hiszek el. Egy sor jó lett volna arról, hogy az aprócska Hold hatását hogyan kalkulálták bele az egész mérésbe.
2009. dec. 31. 12:34 | válasz | #33
Azért jó ha tudjuk hogy a a "Föld belseje" egyedül a külső magban folyékony,meg még esetleg a D" rétegben,ne tessék elhinni ezt a kőzetlemezek úszkálnak a forró trutyin dolgot:)
2009. dec. 30. 12:26 | galéria | válasz | #32
OFF
Bevásárlórobot egy butapesti teszkóban. :-)
2009. dec. 30. 11:26 | válasz | #31
"Ha jobban megfigyeled, π fázisülönbségű négy szinusz egymáson." - mi van? π: 180 fok. Vagyis pont ellentétes az eredetivel. 2π-re meg megkapod az eredetivel azonos fázisút. Miért kell 4 szinusz, ha kettő is elég? Még ha π/2-t írtál volna, akkor rendben lenne.
Talgi  
2009. dec. 30. 09:30 | válasz | #30
Egyébként megtudná valaki mondani, hogy ez a műhold pontosan milyen technikával méricskél? Lehet, hogy nem olvastam figyelmesen, de nem találtam a cikkben.
Ezt picit hiányolom az itteni cikkekből: leírhatnák a hátteret a lehetőségekhez mérten részletesebben is, mert nem mindenki oly jártas minden tudományban , mint néhány kedves fórumozó:)
2009. dec. 30. 09:28 | válasz | #29
Nem úgy van az, mert ha a Hold a túloldalon van, akkor a műholdhoz képesti párezer kilométer távolsága hirtelen megnő 12.6 ezer kilométerrel, és tudjuk, hogy a távolság négyzetével fordítottan arányos az erő, és a kék szinusz nagyon-nagyon alvány lenne, kb. 2 nagyságrenddel, vagyis kb. századakora lenne a kék, mint a barna.

Bocsánat, baj ott van, hogy felcseréltem színeket az előbb, (így hajnalban) és ezért elnézést is kérek. A Hold ponthogy kékre festené a nagybecsű szinuszunkat, mert csökkentené a Föld gravitációr erejét. És ha megnézitek, É-D irányú, vagyis akkor a Hold az egyenlítőre merőlegesen keringene, illetve csak kicsit térne el, mert elég szinuszosan néz ki a szinusz. Nincs nagyon deformálódva. Ezeket leszámítva tök jó gonolat volt.
endrev  
2009. dec. 30. 08:53 | válasz | #28
Nem lehet a Hold a ludas, mert a mérést csak akkor befolyásolná így, ha a műhold a Holdat és a Földet összekötő egyenesen van, de ez ennyi idő alatt még nem tesz ki egy ilyen szép szinusz, ahhoz több idő kellene, ráadásul nem mindegy hogy a Hold a Föld túloldalán van-e, vagy a műhold háta mögött. Kék szinusznak is kellene lennie, mivel utóbbi esetben gyengébb gravitációs hatást mérne a műhold, ami "kékeltolódást" jelent.
2009. dec. 30. 06:36 | válasz | #27
Nem igaz, mert 21,5Km. :)
2009. dec. 30. 04:25 | válasz | #26
djhambi!
Ez a Hold levezetés zseniális, nem tudom ellenőrizni fejben, de biztosan igaz. A szonda mozgása önmagában nem indokolná ezt a mintát (szerintem).
De valaki nyugtasson meg: ugye az nem igaz, hogy a Föld sugara az egyenlító síkjában 20(!) km-el hosszabb, mint a sarkok felé?
2009. dec. 30. 01:23 | válasz | #25
Mert a szinuszt úgy lehet előállítani, hogy egy körmozgás vetületének hosszának időbeni változását nézzük. És lényegében itt is erről van szó. A Föld forgása adja a papíron az időtengelyt, a Hold pedig kering a Föld körül, de gömbi koordináta rendszerben úgy jelenik meg, mint ahogy az egyenlítőhöz képest nem ugyanott van, vagyis az egyenlítő síkjára vetített a Holdból kiinduló merőleges a síkot döfő pontja és az egyenlítő távolsága adja az időben változó vetületet, amit a Föld forgása nyújt szinusszá. Zseniális.
2009. dec. 30. 01:14 | válasz | #24
Ismét megsúgom, hogy ahogy a Hold elhaladt egy mérési pont fölöt, befolyásolta a mérést, mivel ellentart a mérőműszerre hatott erőnek, ezáltal kisebb gravtációs erőt mérve, pontosan emiatt vannak az ár-apály jelenségek is, és szvsz ez magyarázza a szinuszokat.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2009. dec. 29. 23:31 | válasz | #23
Gondolom itt a pontosság növelése az újdonság.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2009. dec. 29. 23:31 | válasz | #22
Az igaz, de ezekhez az anomáliákhoz mérhetetlenül kevés. Különben sem megyünk sokra azzal a tudattal, hogy van neki. Ahhoz, hogy az elektromágneses mező gravitációja bármibe beleszóljon, még egy szupernóva villanása is kevés.
2009. dec. 29. 23:15 | galéria | válasz | #21
A gravitáció ott a legnagyobb ahol a hegyláncok vannak. Andok, Himalája, Alpok stb. Jé, ezt eddig is tudtuk.
2009. dec. 29. 18:30 | válasz | #20
Ott gyengébb a mágneses mező nem? Nem taszító. Vagy azt írta?
2009. dec. 29. 18:28 | válasz | #19
A mágneses mező pedig görbíti a teret.
http://en.wikipedia.org/wiki/Stress-energy_tensor
2009. dec. 29. 17:13 | válasz | #18
Ki lehet számolni, hogy a pár millió tonna sziklának mekkora a gravitációs ereje? F=γmM/r^2 ; M a sok szikla tömege, m a műholdé, r a távolság, γ pedig állandó.
Pares  
2009. dec. 29. 16:42 | válasz | #17
Biztos teli vannak unobtaniummal...
NEXUS6  
2009. dec. 29. 15:05 | galéria | válasz | #16
Tiszta Avatár!
2009. dec. 29. 14:34 | válasz | #15
Azt elfelejtetted, hogy a kontinentális lemez kb. kétszer-háromszor vastagabb, mint az óceáni lemez.
tomat0  
2009. dec. 29. 14:34 | válasz | #14
Hmm, úgy tűnik megérte bejárni a mechanika előadásokra. :)
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2009. dec. 29. 14:32 | válasz | #13
Az is. A műholdpálya levetítve a Föld felszínére.
tomat0  
2009. dec. 29. 14:29 | válasz | #12
Olyan a mintázat, mint a Lisajous-görbe.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2009. dec. 29. 14:28 | válasz | #11
Te lélekben szegény, te. Apró eltérésekről van szó, épp akkorákról, amiket az okoz, hogy ott egy kevés víz van szikla helyett. Inkább igyál valamit
2009. dec. 29. 14:22 | válasz | #10
Ikszdé lol. Bennem is megfordult ez a lehetőség egy pillanatig...aztán rájöttem hogy hülyeség.

Hiszen a Föld kétharmada vvíííz...nade alatta csókolom kőzetlemezek vannak!

Ha felszelném a Földet, 1-2 mm lenne csak a vízréteg alatta meg tömör lemez alatta meg folyékony forró trutyi...nemde?

Szvsz ez a merottan vízvan..marhaság.
2009. dec. 29. 13:43 | válasz | #9
Vagy lehet maga a Hold is, ami befolyásolja a kísérleteket.

roliika: kövesd végig a szemeddel a szimuszt, és rájössz, hogy a rece az több szinusz összemosódása.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2009. dec. 29. 13:32 | válasz | #8
Semmi köze hozzá. Kicsit ránézek, láthatod, hogy a szárazföldek felett jellemzően pirosabb, mint a tengerek fölött. Kő sűrűbb mint a víz, ennyi. Nem kell rögtön a zufókra meg teszlára, meg bermuda nadrágra gondolni.
2009. dec. 29. 13:18 | válasz | #7
A taszító mágnesesség nem kevesebb mint a vonzó....viszont nincs kizrva, hogy a taszító mágnesesség a gravitációt is csökkentheti.
Cat  
2009. dec. 29. 13:10 | galéria | válasz | #6
Szóval ezért kövérek az amerikaiak.
2009. dec. 29. 13:07 | válasz | #5
Hát persze! A teret minden "erőhatás" görbíti. Nem csak a tömeg. A mágnesesség is. Nagyobb mágneses erő nagyobb térgörbület -> nagyobb gravitáció. Kisebb mágneses mező kisebb térgörbület -> kisebb gravitáció.
2009. dec. 29. 12:10 | válasz | #4
http://www.ktg.gau.hu/~podma/terinfo/5_fejezet_files/image004.gif Ezen a pályán mozognak a GPS holdak..sinus hullám így ok is ha olyan holddal nézegették ami így mozog...de mi a túró az a nagyon éles szögű rece izé végig?
2009. dec. 29. 11:53 | válasz | #3
Egy anekdota szerint, egy medikus felfedezett valamit: a kórlapokat tanulmányozva észrevette, hogy mindenkinek páros a pulzusszáma! Aztán a prof felvilágosította, hogy nem szokták egy percig számolni, csak felszorozzák..

Nos, azok a görbék ott nagyon hasonlítanak egy Föld körül keringő műhold pályájára. :)
2009. dec. 29. 11:42 | válasz | #2
Ha jobban megfigyeled, π fázisülönbségű négy szinusz egymáson. Persze a sarkoknál össze kell őket húzni, és akkor deformálódik.
Nem akarok semmit sem feltételezni, mert minimum három "elképzelhető" okot találtam, mi okozhatja ezt a szép rajzot. Majd megmondják a brit tudósok 2 hónap múlva.
2009. dec. 29. 11:18 | válasz | #1
Hmmm... érdekes kép.

Északi rész pozitív irányba megy el, míg a déli negatív irányba, pont mint a mágnesesség. És éppen pont az Egyenlítőtől.

Délen és északon halványan szinuszhullám szerűséget lehet látni, igen igen egyenletes, "középen" pedig dupla fűrészfogat, szintén iszonyat egyenletes...éppen pont mint a mágnesesség...