Megpillantották a sötét anyagot?
2009. december 20. 09:57, vasárnap
A Fermilab tudósai csütörtökön két olyan eseményt is észleltek, ami karakterisztikáit tekintve "egybeesik" a rejtélyes anyagéval.

Hirdetés

Elképzelhető hogy a Fermilab tudósainak sikerült észlelniük a sötét anyagot. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Fermi Nemzeti Laboratóriuma két olyan eseményt is észlelt, ami karakterisztikáit tekintve "egybeesik" a rejtélyes anyagéval. A tudósok hangsúlyozzák, jelenleg még nem tudják megerősíteni, hogy valóban a sötét anyagot sikerült-e észlelniük.

"Bár ez az eredmény konzisztens a sötét anyaggal, ugyanúgy megegyezik a háttérsugárzással is" - nyilatkozott a Fermilab igazgatója, Pier Oddone. Az észlelések a sötét anyag részecskék detektálására létrehozott CDMS (Kriogén Sötét Anyag Kutatás) kísérlet keretében történt. A teszteket egy régi bányában elhelyezett földalatti laboratóriumban hajtották végre Minnesota északi részén. Jövőre a CDMS egy továbbfejlesztett detektort helyez el a bányában, ami a jelenleginél jóval eredményesebben szűrheti ki a háttérsugárzást. "Amennyiben a két esemény valóban sötét anyag jelzés volt, akkor az új detektor egyértelműen igazolni fogja, hogy sötét anyag részecskét találtunk."


Az elméletek szerint a hagyományos anyag, a gázok, csillagok, bolygók és galaxisok kevesebb mint 5 százalékát teszik ki a világegyetemnek, a fennmaradó rész láthatatlan. A csillagászok szerint a maradék 70 százalék "sötét energia", egy elméleti jelenség, ami az univerzum tágulásának sebességére gyakorol hatást, 25 százalék pedig a sötét anyag.

Az elméleti fizikusok szerint ez a sötét anyag a Wimpeknek (gyengén kölcsönható, tömeggel rendelkező részecskék) nevezett szubatomi részecskékből tevődik össze. Ezen elméletek szerint hasonló a tömegük az atommagokéhoz, ami minden atom tömegének a döntő hányadát eredményezi, azonban ezek inkább "lepattannak", semmint kölcsönhatásba lépnek bármilyen más anyaggal.

A fentiek alapján szinte lehetetlennek tűnik megtalálni ezeket a részecskéket, így a CDMS kísérlet detektorait úgy tervezték meg, hogy felvegyék azt a parányi energiamennyiséget, amit a Wimpek szétszóródásukkor maguk után hagynak - ez az egyetlen nyom, ami maradhat utánuk. A CDMS tudósai úgy vélik a Wimpek nyomára bukkantak azokban a hőlerakódásokban, amik a közel abszolút nulla fokra lehűtött szilícium és germánium detektorokban maradtak. "Az árnyékoló anyagok rétegei, valamint a kísérlet fölött elhelyezkedő félmérföldnyi kőzet általában meggátolja, hogy a háttérsugárzás részecskéi eljussanak a detektorig" - olvasható a Fermilab közleményében.

Carlos Frenk professzor, a brit Durham Egyetem kozmológusa, aki számos elméletet fejlesztett ki a világegyetem szerkezetéről, "kecsegtetőnek" nevezte az amerikai eredményeket. "A sötét anyag teszi az univerzumot érdekessé" - nyilatkozott a BBC-nek. "Ez felel a gravitációs erők nagy részéért, ami alakot ad az univerzumnak." Frenk professzor szerint a kozmológia világa a Fermilab eredményeinek hírétől hangos, és nem csodálkozott, hogy az amerikaiak még azelőtt közzétették a hírt, mielőtt igazolást nyert volna, hogy valóban a sokat vitatott sötét anyagot észlelték, a tudósok között ugyanis nagy a versengés a felfedezést illetően. "Ez a tudomány egyik legfontosabb problémája" - tette hozzá.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2009. dec. 27. 16:16 | galéria | válasz | #245
Te is csijjagász vagy, mejt a kajácsonyfátok tetejére apucid feljakott egy vijágító csijjagot.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2009. dec. 27. 15:40 | válasz | #244
Hát azért páran tudjuk miről beszélünk...
Merces  
2009. dec. 27. 12:00 | válasz | #243
Teljessen igazad van , ezek itt utolsó vérig képessek harcolni az igazukért miközben legalább annyira fogalmuk sincs miröl beszélnek mint nekem aki beismerem
Major  
2009. dec. 27. 11:44 | válasz | #242
Ény azé szejetem ojvasni az esgét, mejt a komennetek végigojvasása után meginyt megájjapítató hoggy itt mindenyki infojmatikus vagy csijjagász
2009. dec. 25. 00:47 | válasz | #241
A helyzet az, hogy kétféle hamazdefiníció van. A halmaz, mint bármilyen elemek egy kupacba rendelése, azt nem definiáljuk, mert alapfogalom, dekb. arról szól, hogy dobozokba rakunk dolgokat. Van egy adott konkrét halmaz definíciója, ami annyit tesz, hogy egy adott halmazról megmondom, hogy milyen elemek kerüljenek bene, vagy mi alapján kerüljenek bele elemek?
2009. dec. 25. 00:32 | válasz | #240
Engem az sem zavarna, ha itt-ott nem teljesülne ez a szuper megmaradás és néha egy kis + vagy - lenne a dologban. Sőt egy kicsit utána gondolva a teljes kép együtt ugye anyag + energia + információ plusz a sok dimenzió (számuk ismeretlen:). Az oda-vissza alakulgatás miatt nagyon nehéz biztosat mondani, csak max, amit írtál, hogy az egész együtt ugyan annyi marad, de ez kevéske alapnak. Igen, működik, de lazán rádobni egy végtelen kiterjedésű valós dologra, hogy zárt rendszer és mi ezt így is kezeljük. Ezek alapján hiszem, hogy kiszámítható, hogy pontosan hova csap be a villám, csak ez egy 126 ismeretlenes egyenlet megoldása. Az ember eddig nem lát el, persze nem is kell neki ezt erőltetni egyesek szerint :) Nem akarom feszegetni ezt, csak érdekelne.
2009. dec. 25. 00:22 | válasz | #239
A neutron csillag kizárva, mert egy ici pici kis elektron réteg tönkre teszi a kérdésemet. Elég egyetlen réteg, mint az atom körül, és máris ott a baj. Tehát újra, de javítva : milyen színű a neutron elektron nélkül?
2009. dec. 24. 22:03 | válasz | #238
És az egyelemű halmaz? Vagy az üreshalmaz?
Sir Ny  
2009. dec. 24. 21:18 | válasz | #237
de, ez bizony definíció.
qetuol  
2009. dec. 24. 20:41 | galéria | válasz | #236
ez nem definíció , tehát nem tudtad definálni a halmazt
Sir Ny  
2009. dec. 23. 23:00 | válasz | #235
"Különben, nem tudsz olyan elemet mondani, amiben valami nem lenne közös."

és ezzel mi a problémád?
Merces  
2009. dec. 23. 20:30 | válasz | #234
szóval vegyük át mégegyszer a csákók lementek a bányába a sokol rádiójukkal és suhogott egy kicsit ebböl arra következtettek hogy LÉTEZIK A SÖTÉT ANYAG nekem erröl az egészröl ez jut eszembe http://www.youtube.com/watch?v=IqhlQfXUk7w
2009. dec. 23. 14:58 | galéria | válasz | #233
...nem tudsz 2 olyan elemet mondani,...
2009. dec. 23. 14:57 | galéria | válasz | #232
Épp az, hogy djhambi látszólag nem közös tulajdonságú elemeket tartalmazó halmazokról is írt.
Különben, nem tudsz olyan elemet mondani, amiben valami nem lenne közös.
Ha más nem, amikor leírtad, akkor már megteremtetted a közösséget azzal, hogy szavakat írtál le.
Sir Ny  
2009. dec. 23. 11:40 | válasz | #231
nincs igazad. az azonos tulajdonságú dolgok akkor is halmazt alkotnak, ha te nem szeretnéd.
2009. dec. 23. 00:16 | válasz | #230
Hát, akkor már pontosabban: a halmaz egy olyan valami, ami magába foglal bizonyos dolgokat (ezek a halmaz elemei), méghozzá úgy, hogy egy adott tulajdonságuk alapján helyezi őket egy csoportba.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2009. dec. 22. 21:51 | válasz | #229
Az Univerzumok zárt rendszernek tekintjük. Mert ha nyílt rendszer, akkor azt ami rajta kívül van, szintén bele kell számítani, hiszen az Univerzum "minden együtt", vagyis megint zárt rendszert kapunk. Nem jelenik meg csak úgy innen onnan semmi. A megmaradási törvények nem teszik lehetővé, és eleddig igen megbízhatóan működtek, nem valószínű, hogy holnaptól másképp lesz.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2009. dec. 22. 21:46 | válasz | #228
A szeretet más javára való törekvést jelent. Nem érzés, nem varázslat, hanem egy szabad akaratból hozott döntés.

Amiről te írsz, az egy életveszélyes babona, több szempontból is. A szeretet azért gyógyít, mert azok akik szeretnek, ápolják a betegeket. Nem gyógyít csak úgy magától, a messziről szeretéstől senkinek sem lesz jobb. Már az apostolok is kijelentették, hogy a hit illetve a szeretet értéktelen tettek nélkül, nem véletlenül.

Ha mindenképpen matek, akkor a játékelmélettel gyönyörűen lehet modellezni a szeretet hatását a csoportban/társadalomban.
Sir Ny  
2009. dec. 22. 21:22 | válasz | #227
alapfogalom, nem szokás definiálni. de attól még lehet.
Sir Ny  
2009. dec. 22. 21:16 | válasz | #226
Halmaznak nevezzük az olyan dolgok összességét, amiknek legalább egy közös tulajdonságuk van.
qetuol  
2009. dec. 22. 19:41 | galéria | válasz | #225
*ne válaszolgass
qetuol  
2009. dec. 22. 19:40 | galéria | válasz | #224
én is azt állítottam h a halmaz alapfogalom , szerintem a tér is az. ők állították, h nem azok, azért kértem h akkor definiálják. olvass vissza, ha nem világos és válaszolgass olyan kérdésre, amit nem neked tettem fel.
2009. dec. 22. 19:21 | galéria | válasz | #223
hambi,
Én csak rádnézek, és tudom, hogy mi az a sötét anyag :-D
(csak poén

Amúgy elolvastam a scientia2-es kolléga blogját. nem rossz, csak kicsit türkös.
2009. dec. 22. 19:11 | válasz | #222
A teret nem definiálni szokuk, hanem kifeszíteni lineárisan független (egység)vektorokkal, vagyis bázissal (maximális független generátorrendszer).
2009. dec. 22. 19:06 | válasz | #221
A középiskolában a halmaz alapfogalom, ezért nem definiáljuk. Egyébként egy tetszőleges H halmazt az elemeivel definiáljuk, pl. H = {0, 1, 2, π, piros, kék, háromszög, négyzet}.
2009. dec. 22. 18:56 | galéria | válasz | #220
"Egy ilyen objektumot gyakorlatilag úgy tekinthetünk, mint amit kizárólag neutronok alkotnak. Ez a konfiguráció egy hatalmas atommaghoz hasonlítható, melynek tömegszáma A~10^57 és a Z/A~10^-2. A gravitációs nyomást a neutronok rövid hatósugarú nukleáris taszítóereje egyenlíti ki. Egy a mi Napunkéval megegyező tömeggel rendelkező neutroncsillag átmérője kb. 10 km, ezért optikai távcsövekkel lehetetlen megfigyelni."

"Az RX J185635-3754 neutroncsillag, az első, melyet a látható fény tartományában is sikerült megörökíteni. A Hubble űrtávcső felvétele." (wik)
2009. dec. 22. 18:53 | galéria | válasz | #219
El kell képzelni egy 10 km átmérőjű neutronalmát, labdát vagy hívd, aminek akarod, de a csillagászok neutroncsillagnak nevezik.
2009. dec. 22. 18:28 | válasz | #218
Nem egyetlen neutronra gondoltam nyilvánvalóan, hiszen az alma sem piros, ha egyetlen atomot kiemelek belőle és azt nézegetem. El kell képzelni egy alma nagyságú neutron csoportot. Az akkor full fekete lesz? Szóval elnyeli az energiát 100%-osan. Értem.
2009. dec. 22. 18:25 | válasz | #217
Az anyag/energia kezelése a végtelen űrben úgy mintha az zárt rendszer lenne picit nehezebben érthető. Hogyan mérnek valamit, aminek a kitejedése jóval nagyobb, mint egy zárható szoba? Vagy férleértettem és a teljes univerzumot egy zárt valaminek tekintik, így élhet(?) a dolog. Egyébként számolni kell azzal, hogy innen-onnan megjelenik energia vagy anyag, ami meglepő lehet egy kvázi zárt rendszerben.
qetuol  
2009. dec. 22. 17:02 | galéria | válasz | #216
ez nem definíció, a definíció így néz ki: Halmaznak nevezzük azt a ........ pontosan akkor ,ha.......
Sir Ny  
2009. dec. 22. 16:08 | válasz | #215
Az olyan dolgok, amiknek legalább egy tulajdonságuk közös, halmazt alkotnak.
2009. dec. 22. 13:28 | válasz | #214
Van benne valami: feketelyuk, féregjárat, ... xD

"A matekosoknak üzenem, hogy ha levezetik a hagyományos matekkal a szeretet gyógyító erejét és be is bizonyítják( valóban bizonyítást nyert már számtalanszor nem matekkal),akkor van miről beszélnünk :P "

A kérésed hülyeség, nem a matek foglalkozik vele, talán a sejtbiológia, biokémia, extrém kémiai reakciók hatása.
A bizonyítás szigorúan természettudományos kifejezés, de ha a tankönyvekben nincsen szó arról, hogy bizonyítást nyert a szeretet gyógyító ereje, akkor a kísérletek és tapasztalatok helyére kérlek ne írd ezt a kényes szót.
Nem értem, hogy miért kel neked extrém példa, hogy bizonyítást nyerjen a temészettudmány létjogosutsága. Számos (számtalan) más szélsőséges helyzetben bizonyít évezredek óta.

Ha viccnek szántad, visszavonom. :P
qetuol  
2009. dec. 22. 13:19 | galéria | válasz | #213
te meg a halmazt.
qetuol  
2009. dec. 22. 13:19 | galéria | válasz | #212
jó, akkor tessék, definiáld a teret!
2009. dec. 22. 11:22 | galéria | válasz | #211
Ha nem teszed be kattintható linkként, nem fogom megnézni!
2009. dec. 22. 11:20 | válasz | #210
Szerintem a történelem folyamán jól követhető, hogy amikor a "tudosoknak" valamiről semmilyen fogalmuk sincs, de eredményeket várnak töllűk akkor valami megfoghatatlan dolgot ellátnak valamilyen negatív jelzővel, mint most ez a sötét anyag meg sötét energia, miez vmi darkos funklubb ?!=)

Amikor valami biztos azt szivesebben illetik fényes, kellemes jelzőkkel.
Szóval ha ilyesmiről tényleg tudnának biztosat a csillagászatban, amiről a cikkben szóvan, akkor sztem nem "sötét" akárminek neveznék...

A matekosoknak üzenem, hogy ha levezetik a hagyományos matekkal a szeretet gyógyító erejét és be is bizonyítják( valóban bizonyítást nyert már számtalanszor nem matekkal),akkor van miről beszélnünk :P
2009. dec. 22. 09:43 | válasz | #209
http://scientia2.blog.hu/2009/11/28/sotet_anyag_amp_sotet_energia
2009. dec. 22. 09:26 | galéria | válasz | #208
Köszi szépen!

Nem konvenció, nem ígéret, hanem bizonyíték!
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2009. dec. 22. 09:10 | válasz | #207
Alapvető tulajdonságunk a kíváncsiság. Tudom hogy most az polkorrekt, ha valaki nem kérdez, hanem megelégszik azzal, ami kielégíti az elemi ösztöneit. De hát az az emberi természet nem ilyen, mi nem heveredünk el jóllakottan mint egy kutya, a következő etetésig. Kérdezünk, először arról ami körülvesz, aztán annak az okairól, végül az értelméről.
xenor  
2009. dec. 22. 09:01 | válasz | #206
1.)
3^5 = 3*3^4
3^4 = 3*3^3
...
3^1 = 3*3^0 -> 3^0 = 1

2.)
x^n/x^m = x^(n-m)
ha n = m, akkor 1 = x^n/x^n = x^(n-n) = x^0
-> 3^0 = 1

3.)
lim n->0(x^n) = 1
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2009. dec. 22. 05:37 | válasz | #205
A neutron önmagában lebomlik 14 perc és 46 másodperc felezési idővel, úgyhogy ez az ötlet nem állja meg a helyét.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2009. dec. 22. 05:35 | válasz | #204
Dehogynem üti, pont ez a legnagyobb dilemmája az általános relativitáselméletnek (az mellett, hogy miért pont 4 dimenzió?). A teret és időt tárgyak egymáshoz való viszonyában értelmeztük, erre kiderül, hogy ez a téridő vissza tud hatni a tárgyakra, meg hullámok terjednek benne, akkor is ha teljesen üres. Mivel az elmélet csak feltérképezni tudja a téridőt, magyarázatot nem ad erre a problémára.

Tudtommal sem erre, sem a téridő 4 dimenziós mivoltának magyarázatára nincs még csak egy vad ötlet sem, nemhogy elmélet. Úgy vagyunk vele, mint ősember a tűzzel, ismerték a tulajdonságait, épphogy elkezdték használni, de fogalmuk sem volt, hogy mi történik az égés során. Remélem nekünk nem fog olyan sokáig tartani kideríteni a téridő természetét.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2009. dec. 22. 05:13 | válasz | #203
Egy zárt anyagi rendszer energiája definíció szerint az a mennyiség, aminek állandó marad a számértéke, ahogy telik az idő. Ilyen mennyiség mindig csak egyetlen egy van, és mindig azt tekintjük energiának.

(vagyis az energiamegmaradás törvénye sosem sérülhet, hiszen azt neveztük el energiának, ami megmarad. Ha amit méricskélünk, mégsem marad meg, akkor rossz mennyiséget méricskéltünk, és tovább kell keresni azt, ami akkor is megmarad, ha leszakad az ég)

A sötét energia csak egy fedőnév, de tényleg. Halvány fogalmunk sincs mit takar, csak elneveztük, hogy beszélni tudjunk róla. Hívhatnánk mumusnak is.
andersh   "Rest in Peace andersh" 
2009. dec. 22. 00:09 | válasz | #202
mivan? már nem csak a pornó topicban de már itt is a vallás?
felejtsék már el az emberek egyszer és mindörökre..
endrev  
2009. dec. 21. 22:27 | válasz | #201
"Az elméleti fizikusok szerint ez a sötét anyag a Wimpeknek (gyengén kölcsönható, tömeggel rendelkező részecskék) nevezett szubatomi részecskékből tevődik össze. Ezen elméletek szerint hasonló a tömegük az atommagokéhoz, ami minden atom tömegének a döntő hányadát eredményezi, azonban ezek inkább "lepattannak", semmint kölcsönhatásba lépnek bármilyen más anyaggal."

Bátorkodok szólni, hogy ez pont megfelel a lassú neutronnak... Szükségtelen lenne új részecskét kitalálni, amikor gerjesztetlen neutronmasszával ugyanúgy magyarázható az egész jelenség, és az anyag evolúciója.
2009. dec. 21. 22:01 | válasz | #200
És ha belegondolsz, teljesen igaza van.
2009. dec. 21. 21:59 | válasz | #199
Nem, ezt Einstein találta ki
2009. dec. 21. 21:46 | galéria | válasz | #198
Én a bizonyos szót kicserélném a pontosra.
Ezt amúgy te találtad ki?
Szépen hangzik.
2009. dec. 21. 21:45 | galéria | válasz | #197
" amiknek nincs értelme anélkül, hogy lenne ott valami, aminek mérete és élettartama van. Ezek szerint a téridő létezik a benne lévő tárgyaktól függetlenül is, és képes kölcsönhatásra."

Ez nem üti egymást?
Merces  
2009. dec. 21. 20:59 | válasz | #196
a setét anyag a bányában van,XD és milyen energiát méricskéltek odalenn ?
vagy az energia is alapfogalom amit nem kell megmagyarázni(bocs a tudatlanságomért, álltalában megfájdul a fejem a metafizikusoktol)
Sir Ny  
2009. dec. 21. 20:58 | válasz | #195
a pont és a halmaz definiálva van. és nekem halvány lila gőzöm sincs, hogy mi az a tér. azon kívül, hogy általában zöld kockákkal szokták ábrázolni.
2009. dec. 21. 20:42 | válasz | #194
"Amennyiben a matematika törvényei a valóságra vonatkoznak nem bizonyosak, amennyiben bizonyosak, nem a valóságra vonatkoznak."
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2009. dec. 21. 19:47 | válasz | #193
A gravitációs hullámok a téridő hullámzásai. Ez nem valamiféle anyag vagy éter, hanem az a tér, amiben távolságokat mérünk, utat teszünk meg, és az az idő, amit órákkal mérünk ahogy eltelik közben, ez benne a megdöbbentő. Miért 4 dimenziós? Rejtély. Hogy hogy hullámzik, forgó testek körül csavarodik, amikor nincs is ott semmi? Hiszen csak távolságokból és időtartamokból áll, amiknek nincs értelme anélkül, hogy lenne ott valami, aminek mérete és élettartama van. Ezek szerint a téridő létezik a benne lévő tárgyaktól függetlenül is, és képes kölcsönhatásra.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2009. dec. 21. 19:39 | válasz | #192
Naiv vagy :)

Helyezzünk el két próbatestet egymáshoz képest mozdulatlanul a világűrben. Ha gravitációs hullámok haladnak keresztük rajtuk, akkor periodikusan közelíteni és távolodni kezdenek egymáshoz képest, úgy, hogy közben egyáltalán nem gyorsulnak. Ez egy bizonyított jelenség, 1993-ban Nobel-díjat osztottak ki érte. Na most akkor magyarázd el nekem, hogy képes egy "alapfogalom" ilyesmire? :)
qetuol  
2009. dec. 21. 18:11 | galéria | válasz | #191
a teret nem definiáljuk, mert alapfogalom (olyan mint a pont vagy a halmaz). hallgatólagosan mindenki egyetért abban, hogy mi az a tér. akinek nincs elképzelése arról, mi az a tér, az szellemileg fogyatékos.
Sir Ny  
2009. dec. 21. 17:45 | válasz | #190
miért látjuk a dolgokat? mert a dolgok nem neutronokból állnak...
az elektron pl kék, mivel minden minek mínusz töltése van, az kék. a proton meg piros. egyébként ha így van, akkor a neutron nagy valószínűséggel sárga, és akkor a tárgyak színét az adja meg, hogy milyen arányban találhatók benne protonok, neutronok, és elektronok.
Sir Ny  
2009. dec. 21. 17:42 | válasz | #189
mármint ez az amit nem hiszek el. az a baj, hogy folyton elfelejtem, hogy már nem hiszek az ősrobbanásban. hiszen olyan logikus, és úgy adja magát. csak sajnos van benne egy igen apró bökkenő.
2009. dec. 21. 17:39 | válasz | #188
Ha tényleg el akarunk képelni egy neutront ,akkor kezdjük azzal, hogy nem egygolyócska, mint azt szemléletesen, és hibásan a fejünkbe veri a Bohr modell. Valami számunkra teljesen elképzelhetetlen, megismerhetetlen, idegen kinézete van. Nincs színe, mert nem golyócska. Nem a hétköznapi értelemben vett anyag. És mivel a látható fény (!) hullámhossza nem összemérhető a neutron hullámhosszával, valószíűleg láthatatlan. (Most beszólhatsz, hogy akkor miért látjuk a dolgokat, de ez túlságosan felettünk áló dolog, és nem vagyok hajlandó válaszoli, mert a kérdés lenne ahülyeség.)
Sir Ny  
2009. dec. 21. 17:37 | válasz | #187
de mi még abban a fázisban vagyunk, hogy gyorsulva gyorsul. a világegyetem az még nagyon-nagyon-nagyon fiatal.
2009. dec. 21. 17:36 | galéria | válasz | #186
Hurrá! Megjöttek az okoskodók!

Már csak a szőrözők hiányoznak!
Sir Ny  
2009. dec. 21. 17:36 | válasz | #185
ez egyszerű. a végtelennek az 5%-a szintén végtelen.
hogy miért? ha jól tudom, akkor a végtelen definíciója az, hogy egyenlő a saját maga egy részével. ezt nagyon, de nagyon nehéz felfogni. illetve felfogni, megérteni nem is lehet, az igazságnak való elfogadása nagyon nehéz. például, ha én azt mondom neked, hogy pontosan, darabra ugyanannyi racionális szám van, mint ahány egész szám, akkor a józan logikád tiltakozni fog, hogy ez hülyeség. hiszen tényleg hülyeség. dehát ez van.
2009. dec. 21. 17:31 | válasz | #184
Ezt már leírtam, olyan, mintha 7000 m/s lenne a kezdősebesége, de valójában nagyon rövid időalatt gyorsul fel ekkora sebességre, ugyanis a repesz repül, és amíg a bomba egyen van, egyre nagyobb erő hat a kémiai reakció közben a testre, mire az átszakad, és akkor, mikor elindul a repesz, neki s fel kell gyorsulnia, olyan ez, mint a puskagolyó. Olyan gyorsan felmegy 7000 m/s-ra, és utána gyorsulás olyan hamar eltűnik hogy kihagyjuk a számításból és a grafikonról,és azt mondjuk, hogy 7000 m/s kezdősebességgel repül egy bombarepesz.
Sir Ny  
2009. dec. 21. 17:28 | válasz | #183
fekete szín = nem érkezik vissza fény az adott dologról. mivel egy neutronról nem tud fény visszaverődni, tehát egértelműen fekete a neutron.
Sir Ny  
2009. dec. 21. 17:27 | válasz | #182
szín = a dologól visszavert fény hullámhossza.
ha te visszaversz nekem egy neutronról egy fényt, akkor én majd megmondom neked a színét.
2009. dec. 21. 17:25 | válasz | #181
Ezt szintén pongyolán, a könnyebb érthetőség miatt fogamaztam meg így. Az abszolút koodinátarendszer nem létezik, de ezt egy másik topicban kifejtettem.
2009. dec. 21. 17:23 | válasz | #180
Minenhol milliárd.
2009. dec. 21. 17:23 | válasz | #179
"mert úgy tűnik, hogy minden anyag egy ponttól távolodik. "

a tudósok egy dolgot szoktak kihagyni: a nézőpontot. Ui. ez a távolodás bizonyítottan csak a mi szemszögünkből igaz. De ugye az ember a világ közepe: tehát ha mi ezt látjuk akkor máshol is ez van. Az embernek továbbá a határok is kellenek: olyan nincs, hogy valami mindíg is volt és nem keletkezet sehogy és nem is fog elpusztúlni sehogy. Ezért most ugye ott tartanak, hogy a robbanással keletkezett és gyorsúlva tágúl ergo: elöbb v. utóbb de "szét fog esni" tehát megszűnik. Ismét egy korlát, semmi nem tart örökké. Hiszen az ember nem ismer olyat ami örökké van, tehát ennek sem szabad örökké lennie.
Ez mondjuk valahol érthető is: a Földön minden kezdődik és véget is ér, ninc solyan, hogy pl. megyek és soha nem érkezek meg sehová, mert legrosszabb setben körbementem a bolygón. Ismét egy korlát.



2009. dec. 21. 17:22 | válasz | #178
Ugynis nem látunk messzebbre, mint 13,7 millió fényév. De a 13,7 milió fényév sugarú gömb térfogatának 5%-a galaxis. Bár pongyola megfogalmazás, mert az anyag inhomogén.
2009. dec. 21. 17:20 | válasz | #177
Az ilyen kis foronoknál, elektronoknál az van, hogy egy állandó egésszámú többszörösnyi energiája van, nincs átmenet, és ennek a kvantumszámok az okai. (Az elektronoknál.) Ezt úgy nevezzük, hogy előre meghatározott diszkrét energiaszinteken létezhenek. Az atomoknál nagyobb anyagra nem jellemző, hogy a sebesség-idő függvényben nem megszüntethető szakadás van, ami lényegében annyit tesz, hogy ugrásszerűen nem változik meg a sebesség, csak folyamatosan, bámilyen kicsi időtartamokra nézed ezt.
Sir Ny  
2009. dec. 21. 17:17 | válasz | #176
"Lehet hogy hülyeség de ha vmi felrobban - C4 sacc 7000 m/s ha jól emlékszem - akkor 0ról rögtön ennyire ugrik? 7000re. Kihagyva a többi "sebességfokozatot"? "

ez egy jó dolog. ebben hinni lehet. ha valami felrobban, az magától, mindenféle misztikus bizbasz nélkül, egyre gyorsabban tágul.
2009. dec. 21. 17:12 | válasz | #175
"Az elméletek szerint a hagyományos anyag, a gázok, csillagok, bolygók és galaxisok kevesebb mint 5 százalékát teszik ki a világegyetemnek, a fennmaradó rész láthatatlan. "

na végre. Már vártam az újabb érdekességet. Egy végtelen tér 5%-a... mennyi és egy végtelen 5%-a? (és mielött belémkötne valaki: nincs bizonyítva a világegyetem végessége)
2009. dec. 21. 17:08 | válasz | #174
Nos, a 3nál töb térdmenzió bevezetésére azért volt szükség, mert csak így jöhttek ki a kísérleti eredmények értelmesnek. Ezt nem csak kitalálták. Ugyanígy a fekete lyuk. Egyszer Hawking kiokosodta, hogy lehet, hogy léteznek, aztán kiderült, hogy minden galaxis közepén feketelyuk csücsül.
Sir Ny  
2009. dec. 21. 17:06 | válasz | #173
"de az Ősrobbanás nevet kapta, mert úgy tűnik, hogy minden anyag egy ponttól távolodik."

ezt Epikével beszéld meg
2009. dec. 21. 17:03 | válasz | #172
A krónikák, kolostorok és az első egyetemek idején a papok egyet jelntettek a tudománnyal, hiszen ők művelték, tanítotá, ők voltak az olvasó emberek.
Sir Ny  
2009. dec. 21. 17:01 | válasz | #171
az ősrobbanás egy ciklus, ami ismétlődik újra és újra. most aztmondják az okosok, hogy a világegyetem tágul. én azt mondom, hogy egyszer majd abba fog maradni a tágulása, és újra összevonzzák egymást az anyagok, megint ősrobbanás lesz, aztán megint, aztán megint, aztán újra és újra és újra...
Sir Ny  
2009. dec. 21. 16:57 | válasz | #170
""Sima feketelyuk". A feketelyuk is csak egy elmélet. Nem látott még sehol senki egyet sem, csak feltételezik, hogy itt meg ott vannak. "

bazmeg, láttad már a saját segglyukadat? NEM?! akkor a segglyukad egy elmélet, nincs bizonyítva, hogy létezik.


egyébként a feketelyuk az egy teljesen közönséges csillag, aminek olyan nagy a tömege, hogy a saját fényét visszaszívja magába. ennyi, és nem több.
Sir Ny  
2009. dec. 21. 16:53 | válasz | #169
NEMNEMNEM!!!
rosszul értelmezed!
az ősrobbanás az nem az anyag, hanem a jelenleg ismert univerzumunk keletkezését írja le!
2009. dec. 21. 16:44 | válasz | #168
matematika + sötét anyag = a valóság leírása

Már csak az a fránya sötét anyag nem világos :)

Picit off, de fizika tanár sem tudta rá a választ anno réges-régen: milyen szine van a neutronnak? Csak úgy magában: full fekete? tükröződik :)? átlátszó? Ha bárki tudja lécci válaszoljon, mert ez nekem még kérdéses. Thx!
2009. dec. 21. 16:23 | válasz | #167
Folytathatod a flémet reggelig, de mit sem változtat a tényen!
2009. dec. 21. 15:21 | galéria | válasz | #166
Amúgy ellent is mondottam saját magamnak, egy kicsit.

Mert, lehetnek olyan jelenségek, amelyeket a matematika segítségével gyönyörűen megmagyarázunk - például, a fekete lyukakat vagy a 11 dimenzió létét -, de azok a valóságban nem léteznek.

Ezért kell a megfigyelés és a kísérlet, amely kiszűri a sok elmélet közül azt, amely fedi a valóságot.