A szabványok bűvöletében
2010. január 20. 11:59, szerda
Az első nagy számítógépes hálózatok létrehozása csak még jobban elmérgesítette az állami távközlési társaságok és az informatikusok közötti konfliktust. De már akkor is tudták a szakemberek, hogy annak a kezében van az adu, aki a szabványokat kidolgozza és keresztülviszi.

I. rész - Európa és a korai számítástechnika
II. rész - Európa megosztva az IBM ellen
III. rész - Charles de Gaulle az európai hálózat ellen
IV. rész - European Informatics Network (EIN)


Az 1960-as években még egyáltalán nem voltak fontosak a szabványok. Ez nem véletlen, hiszen az IBM uralta a számítástechnikai piacot. Néhány évtized múlva azonban megváltozott a helyzet. Egyre fontosabbá vált az általános adatátviteli szabványok megalkotása. Idővel minden piaci szereplő, legyen szó multinacionális óriásvállalatról vagy a legkisebb cégről, esetleg postai társaságról is saját hálózatot, ahhoz pedig saját protokollt tervezett.

A ma ITU néven ismert távközlési szervezetet jogelődjét még International Telepgraph Union néven alapították 1865-ben, majd 1946-ban új nevet kapott, így lett: Comite Consultatif International Telephonique et Telegraphique (CCITT). 1993 óta viseli az International Telecommunication Union (ITU-T) nevet és az ENSZ egyik tagszervezete.

Az 1970-es években az amerikai Packetswitching Inc. és a Telenet, valamint a szintén tengerentúli és az ARPAnet felépítéséért felelős Beranek Newman a terminálok hálózatba kötéséből pénzt akartak látni. Éppen ezért meg kellett győzniük a genfi székhelyű CCITT a szabványok fontosságáról és hasznosságáról. A helyzet azonban közel sem volt ennyire egyszerű. A vezetékek a postai társaságok tulajdonában voltak, amelyek így gyakorlatilag monopolhelyzetben érezhették magukat. Erről a pozíciójukról eszük ágában sem volt lemondaniuk, inkább megpróbálták az új piacot is ellenőrzésük alá vonni.

A postáknak akkoriban a legnagyobb gondjuk a telefonhálózat és a telefonközpontok megújítása volt, hogy kielégíthessék a növekvő számú távközlési igényeket. Csak Franciaországban 1976-tól 1983-ig 7 millióról 24 millióra nőtt a telefonállomások száma. Egyes tudósok már akkor szóba hozták a több irányú adatforgalomra képes hálózatokat, amelyek akár rádióhullámokon vagy műholdak segítségével is működhetnének. Változást az 1968-as amerikai Carterfone-döntés megszületése és egy 1971-es piacliberalizációs csomag bevezetése hozott, amelyeknek köszönhetően engedélyezték, hogy minden gyártó készülékei csatlakozhassanak a telefonhálózathoz.

A döntésnek komoly hatása volt az európai telekommunikációs piacra is. Igaz, a postai társaságokat és azok konzervatív vezetőit csak rendkívül nehezen tudták meggyőzni az informatikusok. Az egyik oldalon a lassú, megfontolt, körülményes szakemberek ültek, akik inkább nem nyúltak volna semmihez. Velük szemben pedig a tárgyalóasztalnál a fiatal számítástechnikai szakértők foglaltak helyet, akiknek nagy jövőt jósoltak és akik a gyors változtatásokhoz szoktak hozzá. Az akkori viszonyokra jellemző, hogy egy terméket hosszú ideig lehetett tervezni, hiszen azok a piacra dobás után csak 5-10 évvel váltak elavulttá. A Very Large Scale Integration (VLSI) bevezetése azonban jelentős mértékben lerövidítette ezt az időt. Hirtelen úgy tűnt, hogy pont a CCITT négyévenkénti szabványülései között túl sok idő telik el.

Az ARPAnet, a Cyclade, a francia PTT által 1973-ban létrehozott Transpac és a kanadai Datapac hálózatok megjelenése végleg eldöntötte a kérdést. Hirtelen fontossá váltak a szabványok. A brit posta az Experimental Packet Switched Service (EPSS) szolgáltatással kísérletezett, majd szóba került az Euronet létrehozása. Utóbbi célja a könyvtárak közötti információcsere biztosítása lett volna. Egy 1976-os előrejelzés szerint 1980-ra a fejlett országok mindegyik állampolgárának rendelkeznie kellett volna a nemzetközi hálózatokhoz való hozzáféréssel. Az új szabványok kialakításában oroszlánrészt vállalt mind Derek L. A. Barber, az EIN vezetője, mind pedig Louis Pouzin és Larry Roberts.

A CCITT hetedik munkacsoportja Genfben két szabványról tárgyalt. Az X.25-öt egyszerűen Standard Computer Interface névvel illették, míg az X.29 tette volna lehetővé az egyes terminálok és az úgynevezett PAD-ok (Packet Assembler/Disassembler) közötti adatcserét. Az akkori számítógépek nagy hátránya volt, hogy nem lehetett őket közvetlenül a hálózatra kötni. Ehhez úgynevezett Data Terminal Equipment (DTE) készülékekre volt szükség. A DTE-k gyakorlatilag a mai modemek és routerek előfutárainak tekinthetők.

Vint Cerf elmondta, hogy az ARPAnet esetében is ilyen eszközöket alkalmaztak. Minden információt a megfelelő sorrendben kellett előkészíteni, majd elküldeni. Ugyan elvileg lehetséges volt, hogy az adatcsomagok nem a korábban meghatározott sorrendben érkeztek meg a címzetthez, de ezt a problémát megoldották a DTE-k, amelyek újra sorrendbe rakták az üzeneteket. Larry Roberts hozzátette, hogy napjainkban többek között azért használja az emberiség a TCP/IP protokollt, mivel a korábbi megoldásnál olcsóbb, jobb alkalmazások használatát teszi lehetővé és jobb minőségű kapcsolatot biztosít. Azonban a két módszer között a fő különbség nem a protokollok tulajdonságaiban, hanem a hálózatok kialakításában, felszereltségében keresendő.

Roberts 1976 közepén jelentős sikert könyvelhetett el, amikor a CCITT szabványnak minősítette az X.25-öt. Az, hogy erre sor kerülhetett, leginkább a kanadai postának volt köszönhető, amely néhány évvel korábban felkarolta a fejlesztő és az ötletét. A kanadai postának ugyanis komoly problémát jelentett a saját protokolljainak és az IBM számítógépeinek ötvözése. Ebben segített az X.25. Pouzin így emlékezett vissza Robertsre: "Mindig is egy pókerjátékos volt. Pontosan tudta, hogy az Egyesült Államokban csak akkor lehet sikeres a saját cégével, hogy ha a genfi játszmát a szabványosítási testület előtt megnyeri."

Az X.25-öt hosszú éveken át zajló tárgyalássorozat után végül támogatták a posták, a szabvány iránt egyedül a spanyolok nem mutattak érdeklődést. Ők azzal érveltek, hogy a csomag-alapú hálózatuk, a RETD öt esztendeje kiválóan működik, ráadásul szabványok nélkül. Az X.25-tel kapcsolatos tervekkel kapcsolatban az volt a spanyol szakemberek véleménye, hogy azok nem jelentenek stabil alapot egy szabvány létrehozására. Felmerültek anyagi problémák is és az X.25-öt a nyilvánosságra hozatala előtt jelentős mértékben át is dolgozták. Ennek ellenére a szabványt még éveken át bírálta a szakemberek egy része, mondván: bonyolult és csak az úgynevezett Virtual Circuit Switching-eljárás alkalmazását teszi lehetővé.

Az igazi áttörést végül nem az X.25 érte el, hanem az Ethernet megjelenése az 1970-es évek végén és a TCP/IP bemutatkozása az 1980-as évek elején. Larry Roberts érdemei ettől függetlenül elvitathatatlanok.

A szintén genfi székhelyű Nemzetközi Szabványosítási Hivatal (ISO) kidolgozta az adatkommunikációs OSI-modellt. Az OSI az X.25-ön alapuló Open Systems Interconnection rövidítése. Az 1980-as évek elejétől az 1990-es évek közepéig az OSI és a TCP/IP támogatói között komoly vita alakult ki a számítógépes hálózatok jövőjéről. Ahogy az lenni szokott, mindegyik fél, az ISO, a CCITT és az amerikai ANSI is a maga igazát hangoztatta. Hubert Zimmermann szerint azonban a kérdés nem az volt akkoriban, hogy kinek volt jobb ötlete, hanem, hogy meghatároznak-e adatkommunikációs szabványokat vagy sem?

A legnagyobb tanulság alighanem az, hogy megvalósulhatott volna az 1976-os előrejelzés, ha már az 1960-as évektől kezdve az európai szakemberek és politikusok képesek lettek volna együttműködni. S ki tudja, akkor talán nem is az internetet használnánk, hanem a Cyclade-ot...
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.Élet Julian Assange árnyékábanJacob Appelbaum pontosan tudja, hogy milyen az, ha valakit megfigyelnek.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Justil  
2010. jan. 21. 22:40 | válasz | #44
már boccs, de ki beszélt itt egyengondolatokról meg egyenértékrendről? :)
ha fogod, kicsavarod az egészet és még el is túlzod, ne csodálkozz, ha kopár végeredményre jutsz...
2010. jan. 21. 22:02 | válasz | #43
Lehet hogy naívan és romantikusan állok az élethez, de szerintem attól szép a világ, hogy sokféle dolog van benne. Biztos hatékonyabban működne minden ha minden tökéletesen uniformizált lenne, egyenértékrend, egyengondolatok, egyennyelv, vagyis szabványos lenne, de ettől végtelenül kopárrá és unalmassá válna minden.
Justil  
2010. jan. 21. 21:38 | válasz | #42
" na azok háborodnának fel a legjobban amikor az ő életüket és világukat akarná kívülről szabványosítani valaki."

biztos sokan vannak így, de nem mindenki. ne általánosíts.
más kérdés, hogy valóban kevesen lehetnek, akik hajlandóak lennének áldozatot hozni.
2010. jan. 21. 18:53 | válasz | #41
Még annyi meglátásom lenne, hogy akik most bőszen kiállnak az élet minden területén a szabványosítás mellett (dobjunk ki mindent a kultúrából a feleslegesen változatos és csak gondot okoz, gátolja a haladást) legyen globális világegyenkultúra, na azok háborodnának fel a legjobban amikor az ő életüket és világukat akarná kívülről szabványosítani valaki.
Én nem ellenzem, hogy haladjunk a korral, csak a nagy igyekezetben ne öntsük már ki a gyereket is a fürdővízzel...
2010. jan. 21. 18:47 | válasz | #40
Le mertem volna fogadni, hogy valakitől megkapom a "Az ilyen konzervatív felfogás miatt tartunk még mindig ott ahol..." kezdetű szöveget. Próbáld kicsit tágasabb horizonton személni az egész "különböző kultúrkörök" kérdését. Aki csak addig jut el, hogy mennyi pénzt lehetne megspórolni ha nem kellene fordítani különböző nyelvek között, az szánalmasan rövidlátó a szememben. Nem hiszem hogy a civilizációnk jelenlegi állapota annak köszönhető, hogy sokféle és változatos az emberi kultúra. Nem fog eljönni a mennyország, ha mindenki egy nyelvet beszélne, attól még nem szűnne meg minden probléma. Nagyon leredukálod a problémát pusztán a kommunikáció egységesítése meg a költséghatékonyság szintjére.
A tudomány jelenleg is egy nyelvet beszél, illetve a szakterületeknek megvannak a fő publikációs nyelvei (természettudományok főleg angol, történelemtudományok asszem német), aki be akar kapcsolódni ebbe, kénytelen elsajátítani az adott terület szaknyelvét. Semelyik tudományos cikket nem fordítják le az összes létező beszélt nyelvre, hogy mindenki anyanyelvén olvashassa, nem értem, mit jössz ennek a költségvonzatával. Ez valóban uniformizálás, de mégsem totális, mint az általatok javasolt egységes világnyelv. A tudományos fejlődést nem a kultúrák sokfélesége hátráltatja. Tudományos pályán mozgok, hidd el, ez a legkisebb probléma.
Justil  
2010. jan. 21. 17:23 | válasz | #39
"Egy nemzetnek fontos a..."

érted, eleve így indítasz, én meg nem értem, miért lényeges ez egyáltalán? persze, azért, mert jelenleg az ember így van berendezkedve a Földön, világos. csak kérdés, hogy ez mire jó?
Justil  
2010. jan. 21. 17:20 | válasz | #38
"A gond csak az, hogy a jelenlegi globalista kulturat kepviselo csoport nem erdekelt sem a bolygo bioszferajanak, sem a felsovezetokon es csaladjukon kivuli emberek eletenek megovasaban."

ezzel értettem egyet, nem azzal, amit idéztél, ergo nem az egész hozzászólásával.

"Egy nemzetnek fontos a történelme, nyelve, máskülönben mi alapján sorolják magukat egy csoportba?"

miért kell magunkat csoportokba sorolni?

"Azon erőlködnek, hogy valamiképp bizonyítékokat gereblyézzenek ősi múltjukhoz."

ki nem sz@rja le, hogy mit csinálnak? :)
ziipp  
2010. jan. 21. 16:47 | válasz | #37
"Ez rank ugy vonatkozik, hogy az a mai kb. 4-5 millio magyarnak (5 millio a hataron tuliakkal) valahogy meg kellene probalnia egysegesen fellepni az orszagban talalhato ellenerdekelt csoporttal szemben, ha biztositani akarja a tuleleset."

Ezzel egyetértesz. Ez viszont ellentétben van korábbi - fejlődni kell ezerrel és levetkőzni a kultúrák gátló hatásait - panellel. Egy nemzetnek fontos a történelme, nyelve, máskülönben mi alapján sorolják magukat egy csoportba? Nézz meg más országokat, melyeknek nincs olyan hosszú története! Azon erőlködnek, hogy valamiképp bizonyítékokat gereblyézzenek ősi múltjukhoz.
ziipp  
2010. jan. 21. 16:25 | válasz | #36
Példának okáért Ricardo Smiths is hasonlóképp gondolkodhat, mint te.
Justil  
2010. jan. 21. 13:36 | válasz | #35
sajnos így igaz.
kvp  
2010. jan. 21. 13:21 | válasz | #34
A cikkrol annyit, hogy jo, de meg lehetne egy kis resz arrol, hogy hogyan hasznaltak (hasznaljak) az osi-t es a ip technologiakat egymas melett. (meg en is lattam itthon x25-os rendszert es osi szabvanyu email cimeket)

A jovovel kapcsolatban pedig annyit erdemes megjegyezni, hogy a nemzeti osszetartas tobbnyire kulturalis es/vagy rokonsagi alapon szervezodo nemzetek eseten ertelmezheto es a csoport a vilag tobbi reszehez valo hozzaallasat jelenti. Ha nagyobb gond lesz itt a Foldon, akkor ket ut jarhato, vagy nagy kozos osszefogas (erre jelenleg nincs sok esely) vagy minden csoport megprobal egymaga vagy masokkal szovetsegben tulelni.

Ez rank ugy vonatkozik, hogy az a mai kb. 4-5 millio magyarnak (5 millio a hataron tuliakkal) valahogy meg kellene probalnia egysegesen fellepni az orszagban talalhato ellenerdekelt csoporttal szemben, ha biztositani akarja a tuleleset. Mind ahogy globalisan is csak akkor uszhatjuk meg a bioszfera megtartasaval, ha a jelenlegi kornyzetrombolas helyett egy a kornyezet megorzeset fontosnak tarto csoport kerul tulerobe. Ez jelenthet bekes megoldas, de jelenthet globalis szintu nepirtast is, tehat nem biztos, hogy mindenkinek jo lenne ha a Fold megovasat valasztjuk, bar az emberisegnek hosszu tavon elonyos lenne.

Ha valaki ezt olvasva azt vonja le, hogy o egy masik (ellenerdekelt) csoport tagja, az a) ertheto b) eleg valoszinu c) teljesen normalis. A gond csak az, hogy a jelenlegi globalista kulturat kepviselo csoport nem erdekelt sem a bolygo bioszferajanak, sem a felsovezetokon es csaladjukon kivuli emberek eletenek megovasaban.
Justil  
2010. jan. 21. 12:59 | válasz | #33
Igazad van, nem lehet mindent alárendelni neki. Egy szóval sem mondtam ilyet, vagy ha igen, akkor rosszul fogalmaztam. Csak azt mondtam, hogy kellene, vagyis szerintem célszerű lenne. De nem megvalósítható.

"Számodra lehet kényelmesebb lenne az angol, de lehet pár milliárd kínainak nem"

Szavazzuk meg a kínait akkor, és ha mindenki benne van én biza megtanulok kínaiul akkor is, ha vért fogok izzadni, és kínaiul fogok kommunikálni.

Itt arról van szó, hogy az emberek még a legkisebb áldozatot sem hajlandóak meghozni a közös jóért, mindenki a saját boldogulását űzi és nem zavarja, ha közben keresztültapos mindenkin aki az útjába esik.
Justil  
2010. jan. 21. 12:56 | válasz | #32
Nem, nem újdonság, de azt hiszem ezt hiába is magyarázom neked. Szóval naiv vagyok, oké, de még mindig nem mondtad el, hogy konkrétan mi ez a propaganda, amit benyeltem...

Miféle trend ez, csak mert a környezetemben senki másban nem fedezek fel ilyen gondolatokat (100 emberből 1 esetleg). Azt mondod az átlag felfogását képviselem, ehhez képest a szűkebb és tágabb környezetemben nem igazán értenek meg az emberek.

Valahol valami ellentmondás lehet itt úgy érzem :)
Justil  
2010. jan. 21. 12:50 | válasz | #31
Ezzel nem mondtál semmi újat. Igaz, nincs időm minden témában átnyálazni több száz oldalnyi cikket, blogot, miegymást, de azért hidd el, elég jól ki tudom szűrni, hogy mi a teljes képtelenség. Az apróbb túlzásoknál, ferdítéseknél természetesen nehezebb a dolga az embernek.
2010. jan. 21. 10:28 | válasz | #30
slickboy: "Nekem sivárnak tűnik az ilyen jövőkép." Mi sivár neked? Az, hogy nem keresnek rajtad a fordító meg tolmács cégek? Meg az, hogy nem kell pénzelned millió egy különböző kisebbség "nyelvi és kultúrális jogainak biztosítását"? Ha a tudomány egy nyelvet beszél, akkor a technológiai fejlődés is gyorsítható, ha pedig így történik, akkor talán az emberiségnek is van esélye túlélni a civilizációnk szánalmas állapotát. Az ilyen konzervatív felfogás miatt tartunk még mindig ott ahol...
Tetsuo  
2010. jan. 21. 09:31 | válasz | #29
Nezd mar meg, hogy kik mondjak es melyik adatokat.. es nezd mindig a forrast es annak forrasat. Mikor elolvasol a temarol tobb tucat konyvet, atolvasol jopar publikalt cikket, aktualis velemenyeket hallgatsz tudosoktol/szakertoktol, rajossz, hogy az emlitett temaban 2 nagy informaciohalmaz kulonul el.

Az egyik mogott nagy mammutvallalatok allnak, a masik halmaznak joval kisebb a hangja, de tudomanyosan megalapozottabb es fuggetlen..
2010. jan. 21. 09:23 | válasz | #28
Beszéljen mindenki angolul egységesen. Hát persze. Töröljük el az országhatárokat, mert így megspóroljuk a határőrzés költségeit. Hát persze.
Nem lehet mindent alárendelni az "ésszerűségnek". Számodra lehet kényelmesebb lenne az angol, de lehet pár milliárd kínainak nem. Most akkor hogyan győznéd meg őket, hogy hagyják el az anyanyelvüket, csak mert az plusz gondot okoz a kommunikációban, amiért eltérő "szabvány" szerint kommunikálnak? Csak hogy visszakanyarodjak picit a cikkhez. A világ bonyolultabb annál, minthogy rendet vágjunk benne pár "szabványosító" művelettel. Nem attól lesz szerintem jó itt élni a Földön ha majd egységes nyelvet beszélünk és egységes kultúránk lesz és kidobunk minden régi felesleges "hagyományt" meg "elavult dolgot". Nekem sivárnak tűnik az ilyen jövőkép.
Tetsuo  
2010. jan. 21. 09:22 | válasz | #27
Bizonyara ujdonsag neked, hogy az Interneten is fellelhetoek azok az agymoso mogulok, akik pl a kereskedelmi tv-kben is diktalnak.
Alapbol hamisitva, csusztatva vannak a hirek, stb.. olyan profi marketinget, propagandat hasznalva, hogy (nem akarok nagyon offolni, de a lenyeg) egy atlag muveltsegu, intelligenciaju embernek nehez eligazodni az olvasott (latott, hallott) cikkek es a valos informaciok kozott.
Szinte mindent cégérdekek iranyitanak, resen kell lenni. ;)
Az atlagembert (mert a rendszer arra lett tervezve) siman babukent rangatjak, trendekkel, felelmekkel, fogyasztasi-, erotikus vagyakkal, stb.

Nem allitom, h en olyan profi vok, h precizen tudom szurni az infokat, de hsz-eid alapjan, nalad jobban. ;) Ne erts felre, nem akarlak megbantani, csupan naiv vagy, ennyi.
Justil  
2010. jan. 21. 02:58 | válasz | #26
De azért kíváncsivá tettél: mit nyelek be egész pontosan? És miféle médiumokról beszélsz? Tévét nem nézek, rádiót nem hallgatok (hacsak nem zenét). Újságot max ha unatkozom és nem otthon vagyok. Marad tehát a net, amiről megegyezhetünk, hogy szintén aktív eszköze az agymosásnak, csak hogy mivel épp a te postodra reagálok, ez azt jelenti, hogy te is használod, akkor te hogyan védekezel az agymosás ellen, vagy az szelektív? :)
Justil  
2010. jan. 21. 02:55 | válasz | #25
Ez jó duma volt, de szerencsére rám nem igaz...
Justil  
2010. jan. 21. 02:52 | válasz | #24
jópofa szöveg amúgy ez a "ha tudnál valamit erről meg arról".

Így is offolunk már, nem akarok még jobban, de mondok 1 példát: pl itt az energia válság ugye, kőolaj, miegymás. Ugyanaz a szitu, mint a népességgel, van, aki 20 évre becsüli a megmaradt készleteket (egyre csökkenő kitermelés és nagyobb ár mellett persze), van aki 50 évre, van aki meg legyint, mondván van itt még sz@rásig. Kinek van igaza? Ugyanez a gazdaságra (kicsit általános megközelítésben). Szerinted így meg úgy működik, ennyit és ennyit bír el, stb. Más mást mond. Kinek van igaza? Kinek van valami valódi rálátása a dolgokra, és ki az aki csak találgat? Érdekes kérdések ezek. Mert vélemény ezekről a dolgokról az sokféle van, és ezek úgy tűnik eléggé megoszlanak.
Justil  
2010. jan. 21. 02:48 | válasz | #23
Naja, 50 éve ezt mondhatták kb a 7 milliárdra is.
Hidd el, nagyon jól tisztában vagyok azzal, hogy mik a korlátaink...és simán lehet még a mostaninál 2x-3x annyi ember a Földön. Persze az valószínűbb forgatókönyv, hogy 1 bizonyos kritikus tömeg elérése után vagy kitörne vmiféle háború, vagy az emberek nagy része csak "simán" éhen-szomjan halna, ilyesmi. Tehát normális körülmények közt valóban nem lenne képes a Föld eltartani ennyi embert, de ki mondta, hogy életszínvonal is lesz?
Tetsuo  
2010. jan. 21. 02:37 | válasz | #22
A baj az, h a legtobb ember ugy gondokodik mint Te. Nem vagy kulonc, te vagy az atlag. A legtobb ember benyeli ezt a neoliberalista utopikus maszlagot, hiszen alapelfoglaltsaga, hogy azokat a mediumokat hasznalja, amin mossak az agyát, amin a ideologizalt ("demokratikus") fogyasztoi tarsadalom birkajava nevelik.
Tetsuo  
2010. jan. 21. 02:32 | válasz | #21
Nem vagyok nyelvszakerto, de megkoveznelek en is :)
Tetsuo  
2010. jan. 21. 02:31 | válasz | #20
4x ennyien nem leszunk az biztos.. ha tudnal vmit a termeszetrol, a tapanyageloallitasrol, a gazdasagunk mukodeserol, az ebbol fakado problemakrol, akkor tudnad, hogy a Foldon nem lesz 27Mrd ember soha.
Justil  
2010. jan. 20. 22:13 | válasz | #19
erre meg annyit, hogy nyilvánvalóan mindennek vannak fokozatai. te kiforgattad a szavaimat oly módon, hogy erős túlzásba vitted át, persze amit írtam abból végülis leszűrhető a következtetésed, de én nem erre gondoltam.

a család mint egység felbontása 1 következő fokozat lenne...K-Paxx-et láttad? bizonyos feltételek mellett az is működhetne, de jelenleg sem értelmét, sem lehetőségét nem látom, és nem is vágyom ilyesmire. ezt meghagyom a sci-fi témakörének.

ellenben az országok szerinti felbontás az, ami szerintem...hát hogy is fogalmazzak.."elavult" (és itt nem jó ellenpélda az EU meg hasonlók, hiszen az csak 1 névleges dolog, továbbra is magyarországon vagyunk mellettünk meg ausztria, románia, és a többi...)

ugyancsak ez a véleményem a nyelvekről is, bár a sok nyelvszakértő biztos megkövezne ezért :) tökjó, hogy tanulunk nyelveket, és én is elég jól beszélem az angolt, meg az oroszt, de valahogy annyira felesleges az egész. egy elég jó ellenérvet felhozott egyszer itt az SG-n nekem valaki, nem emlékszem már: miszerint a nyelv meghatározza a gondolkodásmódot és így akinek magyar az anyanyelve az összetettebb gondolkodásra is képes lehet, stb. ezen tényleg elgondolkodtam akkor, érdekes dolog, van benne igazság, mégis ha mérlegelni kellene, azt mondanám, inkább beszéljen mindenki angolul, egységesen (csak zárójelben megjegyzem, az angol nem annyira puritán nyelv ám, amilyennek sokan hiszik. tényleg könnyű megtanulni, de a szókincse jóval gazdagabb, mint ahogy sokan képzelik, pusztán csak rengeteg ember a saját angol tudásából indul ki, ez itt a gond).

hogy benyeltem vmi propagandát? lehetséges, mivel én én vagyok, és a saját "testemben" ülve nézek kifelé a fejemből, ezt nehéz megítélni. azt aláírom, hogy ezek tulajdonképpen eléggé a globalizációval rokonlelkű gondolatok.
csak hogy nekem soha semmi bajom nem is volt a globalizációval, 1 dolgot leszámítva: irányított, és ráadásul rossz kezekben van a gyeplő.

amúgy vágom, hogy legtöbbeteknek ezek mondhatni beteges nézetek, de már rég rájöttem, hogy másképpen gondolkodom ezekről a dolgokról, mint a legtöbb ember, és ezzel most nem azt akarom mondani, hogy jobban, csak másképp :)



Justil  
2010. jan. 20. 21:57 | válasz | #18
erre annyit, hogy sokféle becslés van, amit te mondasz, az az egyik, de én hallottam már laza duplázódást(14 milliárd), sőt triplázódást (20 milliárd) is 2050-re.
ne kezdjünk el vitatkozni arról, hogy melyik igaz, ugyanis egyrészt pont azért becslések, mert csak becslések másrészt nem tudom, hogy te honnan hallottad, de legyen elég annyi, hogy én több elvileg elismert tudósembertől is hallottam a fenti számokat. ettől persze megint csak mondom ez még csak 1 becslés, de ők is végeztek vmiféle kutatásokat, és nem a levegőbe beszélnek.

hogy kinek lesz igaza, azt majd meglátjuk akkor, ha még élünk.
ziipp  
2010. jan. 20. 21:39 | válasz | #17
Kiegészítésként még annyit, hogy a becsült legnagyobb népesség 10 milliárd kb. 2050-ben, mivel a fejlődő országoknál is csökkenő tendenciát mutat a szaporulat.
ziipp  
2010. jan. 20. 21:34 | válasz | #16
Érdekes hozzáállás.
Ezt a családodra vetítve azt jelentené, hogy nem érdekel, mi történt a szüleiddel, sőt talán még arra is képes volnál, hogy eldobd őket valamilyen homályosan értelmezhető "holnapért". Persze erre valószínűleg nem lennél képes. A még most is jól működő érzelmeknek nevezett ösztönrendszer visszatartanának ettől. :)
Összességében az a benyomásom, hogy csúnyán benyeltél valami propagandát. (Ne vedd bántásnak!)
Justil  
2010. jan. 20. 21:23 | válasz | #15
Akkor még valamit tisztázzunk, mert nem világos. Mit értesz leigázás alatt pontosan?
2010. jan. 20. 21:02 | válasz | #14
Bárki más.Akiknek nincs elég földjük,vagy túl sokan vannak 1 helyen,vagy a mostani helyükön nem szívesen látják őket.Mindenki foggal körömmel ragaszkodik a múltjához,(a pofátlanabbak másoktól ellopják)te meg csak eldobnád...

"ez meg különben jól hangzik, de csak üres szavak"
(:
Justil  
2010. jan. 20. 20:10 | válasz | #13
sőt, tovább megyek, ha már így felhoztad...kik igáznak le? érdekelne...
Justil  
2010. jan. 20. 20:09 | válasz | #12
"Akinek nincs múltja annak nincs jövője"

ez meg különben jól hangzik, de csak üres szavak...
Justil  
2010. jan. 20. 20:08 | válasz | #11
látod, ez az a hozzáállás, amiről beszéltem. pontosan ez az, ami ma még so-so, de "holnap" nem fog működni. tudni illik majd beolvasztanak téged is szépen, ha tetszik ha nem, ha akarod ha nem...csak te nehezebben tudod majd elfogadni és feldolgozni.
2010. jan. 20. 19:28 | válasz | #10
Akinek nincs múltja annak nincs jövője.Az általad említett gyökértelen népeket nagyon gyorsan beolvasztják,leigázzák.
Justil  
2010. jan. 20. 18:25 | válasz | #9
épp ez az, szerintem sem negatív dolog a hagyományőrzés...alapvetően. de a Föld sem 7 milliárd ember eltartására lett "kitalálva", hát mi lesz ha még 3x 4x 10x ennyien leszünk??? szvsz, az ember illetve az emberiség vagy gyökeresen megváltozik, vagy csúnya vége lesz, és pont.

tisztelet pedig sokféle létezik...nem feltétlenül a hagyományokat és a múltat kell tisztelni, lehet azt is, de ne keverjük a dolgokat össze!
Elemir  
2010. jan. 20. 18:12 | válasz | #8
Sry a szóismétlésekért, deeeee nem kicsit vagyok fáradt. Vakon vagyok. Remélem azért ki lehet hámozni a lényeget:)
Elemir  
2010. jan. 20. 18:10 | válasz | #7
Üdv!

Elolvasva bejegyzéseid sokszor kikerekedett a szemem.
Hát nem tudom. A hagyományok, és az értékek a saját történelmünk miatt lényegesek. Történelem tudása nélkül, pedig újra elkövetjük hibáinkat.
Olyan, mintha mindig elfelejtenéd, hogy nézz ki oldalra, mielőtt lelépsz a járdáról. Akkor lehet elsőnek megúsztad, de legközelebb már elüt egy autó.

A hagyományőrzésnek nincsenek nincsenek negatívumai, ha jól kezeli persze, illetve hagyományok, szokások, a múlt iránti tisztelet nélkül mégis milyen tiszteletet hiányolsz? Minél messzebb mész a múltadtól, annál jobban nem érdekel ez és ez igaz az emberekre is.

Nyilván ez egy picike kis ország, picike kis dolgokkal, de ebben a céltalan világban a régi dolgok megléte nélkül, nem sok értelmét látnám. Bár most sem. Vegyek egy kötelet mi?:)
Justil  
2010. jan. 20. 15:52 | válasz | #6
ok, én nem is konkrétan rád reagáltam, bocs, ha úgy tűnt. csak úgy leírtam azt, ami néha kikívánkozik belőlem :)

még ha azt is írtad volna, amit nem :) és arra reagáltam volna, vitázni akkor sincs értelme, mert többnyire mindenki ragaszkodik a saját kis véleményéhez (én sem vagyok kivétel, nem azért írom), ezért sem jutunk előbbre.

az etika hiánya..hát igen...meg még sok minden más is hiányzik manapság. tisztelet, például.
2010. jan. 20. 15:09 | válasz | #5
Mikor leírtam mit leírtam nem is gondoltom se Istenre se nemzetre, de még országra sem. Csak olyan egszerű póri értékekre gondoltam mint az etikett/etika. Ennek hiánya már ezen a fórumon is igen látványosan kiütközik. Elég csak végigolvasni néhány felhasználó "vitatkozását",vagy ahogyan egymással beszélnek.

P.S: további viták elkerülése véget érdemes figyelembe venni #2 kommentemben azt a kis apróságot hogy európáról írtam nem kishazánkról.
Justil  
2010. jan. 20. 14:32 | válasz | #4
OFF:

már megint ez a hülyeség. 50-100 év múlva, ha addig nem pusztulunk ki valamitől, el tudjátok képzelni mennyien leszünk?

mi a francnak ragaszkodni a hagyományokhoz, meg régi értékekhez? fejlődni kell, ezerrel, lehetőleg még sokkal gyorsabban, mint most, és akkor talán kitalálunk valamit, hogy ne itt pusztuljunk meg mind, éhen, szomjan, megsülve, vagy esetleg belélegezhető levegő nélkül.

bazz, már majdnem 7 milliárdan vagyunk, és egyesek még mindig a saját nemzeti szokásaikhoz, értékeikhez ragaszkodnak. pff, mit egyesek...rengeteg ember.
holott semmi értelme, mert akár az isten, akár az evolúció intézte úgy, hogy sokféle kultúra, nyelv és szokás alakult ki, ez ma már nem működik, és ez nem az én véleményem, hanem a puszta tényállás, ami nagyon is jól látszik abból, hogy mik történnek a világban. az emberek megosztva élnek a vezetés által, és ez a megosztottság pontosan ezekből az alapvető különbségekből ered (illetve erre épül) amiket senki nem hajlandó feladni.

de most komolyan, én nem lennék ellene semmiféle hagyományőrzésnek meg nemzeti érzések táplálásának, ha mondjuk úgy 500 millióan lennénk...azt mondanám ok, de mi értelme ezeknek a dolgoknak, ha pár évtizeden belül annyian leszünk, hogy nem lesz 1 szabad négyzetkilóméter sem?

na, mit fogok én kapni ezért...minimum antimagyarista leszek gondolom

/OFF
2010. jan. 20. 13:24 | válasz | #3
50-100év múlva senkit nem fog érdekelni, a hagyomány meg a nemzeti összetartás mindenki a youtube-n nő fel meg az amerikai filmeken. Az EU még csak most kezd kibontakozni nem kéne eltemetni.
2010. jan. 20. 13:06 | válasz | #2
Sajnos a hagyományok/régi értékek az elmúlt 50 évben europa szerte rohamosan feledésbe merültek. Attól hogy van még néhány beidegződés az szinte nem jelent semmit.
Tetsuo  
2010. jan. 20. 12:43 | válasz | #1
Az EU soha nem lesz olyan mint USA.
Itt joval konzervativabb rendszerek vannak, a nemzetek nem fogjak feladni hagyomanyaikat, regi ertekeiket, mint a kalandor aranyasok es rabszolgatartok..
Inkabb meg kene szuntetni, hiszen kolonc minden nemzetnek.