 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Semmi különös, csak felvidított a párbeszéd. 
|
?
One Ring to rule them all, One Ring to find them,
One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
|
Na várjál, mindjért eldöntjük szubjektív dolgokról objektíven, hogy relatívak-e, vagy sem. 
|
Semmi sem relatív? Kérek egy magyarázatot! 
One Ring to rule them all, One Ring to find them,
One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
|
Véleményem szerint a művészet relatív, mert eltérő emberek számára eltérő alkotások jók. Ráadásul az örök érték fogalma i relatív. (Tudom, ettől biztos kikészültél, de várj, mindjárt megmagyarázom.) Térjünk vissza az afrikai törzsekhez, ahol a nők csiklóját kivágják, hogy ne élvezhesék a szexet. Ez Magyarországon, vagy bárhol Európában egyszerű csonkítás lenne, de náluk teljesen természetes. Eltérő kultúrák, illetve eltérő népcsoportok mást tartanak örök értéknek. Pl. a komolyzenében rengeteg vallási szövegű szerzemény keletkezett, a költészetben József Attilának kommunista megnyilvánulásai voltak, mégis mindkettőt egyformán értékesnek tartjuk. Bár lehet, hogy Alien egy másik bolygóról szarna az egészbe, és egyiket se tartaná valódi művészetnek, vagy örök értéknek. Csatolunk vissza a búra alá dugott szardarabhoz: szerintem a művészet relatív, mert az ember önmagának megtestesülése egy nagyítón keresztül. És az emberek különböznek, és ebből következik, hogy más emberre ugyanaz a dolog másképp hat. Egy feka, nyomornegyedben született srác biztos jobban értékeli a gettó-rap-et, mint én, mert több mindent mond számára.
#191: nem hiszek Istenben, de mindenképp összefügg a művészettel a hagyományok révén, és ki lehet vetíteni. Pont a pozitivista fizika az oka annak, hogy nem hiszek benne. Most nem fejtem ki, mert sokan viszaírnának, és az az érzésem, hogy vakon beszélnénk el egymás mellett, a fórumozók egy része meg akarna győzni, hogy van, a másik része azt, hogy nincs, és értelmetlen párbaj alakulna ki. Egyébként sem lenne értelme vallási vitát folytani, mert bizonyítékok híján üres bombázás lenne mindkét oldalról. A hit azért hit, mert mindenkinek joga van eldönteni, hogy miben hisz. Ja, és zsidó sem vagyok.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
 |
Semmi sem relatív. Az, hogy minden relatív, csak azok mentegetőzése, akik Einstein könyveinek csak a címét olvasták el. A te életed sem relatív, akiket szeretsz azok sem relatívok. A művészetben is van örök érték, legalábbis az emberi történelem perspektívájából.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Gyógyulást kívánok, és addig is jobb közérzetet.
A természettudomány iránti kíváncsiság művészi formába öntésére sokáig kerestem példákat, végül a természeti népek költészeténél kötöttem ki (eszkimók, szibériai kisnépek, ausztrál bennszülöttek), mert azt találtam a legtöményebbnek e szempontból. Meglepő mélységű a közvetlen érdeklődés a természeti világ iránt, és elég empirikus is, mellőzik a doktriner, zárt hitvitákat.
|
Sok sikert kívánok hozzá Neked. Én egyelőre még a négy Newton törvénynél tartok, a matematika felől jöttem ide, a fizikába csak nemrég kezdtem kontárkodni, főleg azért, mert motivációt ad a matematikához.
|
Látjátok, még a művészet is relatív! :)
One Ring to rule them all, One Ring to find them,
One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
|
Persze! Ismerjük, tudjuk, hogy van, de az agy nem látja át, nem érzi a valóját!
A röntgensugárzásról is tudjuk, hogy létezik, mégsem képes az ember látni!
Ezek egyszerű fizikai korlátok, de attól még megismerhetjük őket.
One Ring to rule them all, One Ring to find them,
One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
|
/off
Azt vettem észre, igazából mindegy miről beszélgetsz kivel, előbb utóbb valaki úgyis elkezd zsidózni.
2009, Üdvözöllek abszurdisztában/hungarisztánban!
na ezért kell innen a 3,14csába elhúzni...
/on
djhambi:
Nem hiszem, hogy isten létezik. Ha igen, BIZTOSAN nem az az isten, amit mi úrnak, allahnak vagy jehovának hívunk. Az ábrahám vallások rossz úton vannak. A mindenható jó isten logikailag lehetetlen ebben a világban.
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
|
A művészet egy nehezen körüljárható valami. Nehéz megmondani, hogy mi tartozik művézetnek, és mi nem. Ha egy világkiállításon egy búra alá dugott szardarabot kiállítasz, valaki azt fogja mondani, mekkora ember, kifejezte az egész világ baját egyetlen szóval, valaki pedig azt fogja mondani: ilyet én is tudok csinálni.
Van olyan ismersöm, aki nem tartja művészetnek a szrelmes verseket, mert nincs lényegi mondanivalója, egyszerű önkifejezés, és semmi több, üres, önző valami. Van olyan ismerősöm, aki a komoly zenén kívü minden mást elítél, mert ugyanaz a pár akkor ismétlődik,milye unalmas így a zene. Jó, de mi van a The Queennel, vagy Pink Floyddal, és vajon összehasonlíthatók-e egy Demjénnel? (Engem baromira idegesít, mert nem szövegszerű: "ezért míínden faal sötétóóóldaláán" "annyi faal ledőőlt és aanyi nőt" nem elírtam, csak leírtam, hogy hogy énekel.) Vajon az művészet, hogy ősember két botot összeüt ritmikusan? Persze a komoly-könnyűzenében az is előjön, hogy egy Kodály -Budaváti tedeum teljesen másra való, mint Tiesto új száma. Az előző egy komolyzenét művelő ember számára annyira komoly, hogy élvezhetetlen lesz a hallgatás, a tiestora meg lehet táncolni, kábszerezni és jól érezni magad. Teljesen más a kettő célja.
Én úgy vélem, hogy annyira nem definiálható a művészet, hogy nem is érdemes ezzel foglalkozni, mert annyian különbözünk, máshol, más korban nőttünk fel, egyénenként változik. Viszont definiálhatunk egy maradandó művészet nevű dolgot, és az idő rostája majd kiszórja a szemetet, ahogy Demjént kiszórja, és kiszórt eddig is többezer komolyzenei kakit, csak azokról nem tudunk, mert már eltűntek. Az viszont már a jövő zenéje! 
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Nincs semmi baj, művészlelkektől soha nem vártam el a józan észt. :-D
Nos, a művészet egy kutya dolog, még kutyább, mint a tudomány, ha lehet ezt így mondani. Azért, mert a tudománynak csak igaznak kell lennie, de a művészetnek esztétikusnak és eredetinek is, és ezt a 3-at egyszerre elérni baromira nehéz.
Nekem a fiatalkori verseim egész jók voltak, de mostanra már nem akar összejönni a dolog. Az Istennek sem.
Mutatok egy példát. Ezt a verset 18 éves koromban írtam.
Őszi madár
Amikor megláttalak téged,
léha, füttyös este volt,
a szél őszi fákat tépett,
hajadra rézsút hullt a hold.
Darvak szálltak délnek az égen,
költözött a sok madár,
s te úgy ellibbentél a szélben,
mint fájó búcsúzás.
Őszi madár...
Szép, tömör, szomorú vers a beteljesületlen vágyról.
Gondoltam megírom a 3. és 4. versszakot is, de nem voltam rá képes, és nem is lett volna értelme, hisz minek befejezni az egyszerit, a soha vissza nem térőt, a befejezhetetlent?
Van zenéje, hangulata, jól visszaad egy életérzést, nincs benne képzavar. Akár meg is lehetne zenésíteni. Ehhez képest már csak visszafejlődtem.
Nem dícsérni akarom magam, tudom, vannak sokkal jobb versei is másoknak, de nálam valahol itt kezdődik a mérce.
Manapság sokan tévesen ítélik meg a művészetet és a szerepét. Azt mondják, hogy a művészet az önkifejezés, az önmegvalósulás eszköze, mintha ezek lennének a legfontosabb szempontok, és egy torz személyiségtől is alig várjuk, hogy önkifejezzen és önmegvalósuljon.
Pedig a művészet több ennél, és ilyenformán közelít a tudományhoz: képesség arra, hogy meglásd az igazat (értéket) és a szépet (a fent említett első két feltétel, de sokakban már ezek sincsenek meg), és képesség (tehetség és munka) arra, hogy ezt visszaadd (itt jön be főleg az egyéniség, az eredetiség).
Egy művészet van, de egy művészetben három istenség van.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Látom, olyan jól magyarázok, hogy a relativitás már senkit nem érdekel.
|
Bocsi, kicsit túlreagáltam. xd
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Eddig tudtam, hogy a tudományokhoz nem értesz, de most mártudom, hogy a művészetekhez sem. Gondolom nem azért írsz a topcba nap 20 órán át, mert kétekezi munkát végzel. Így megkérdőjeleződik létezésed létjogosultsága.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Epikurosz, drága szerelmem, nem kellett volna lógni a suliban, mikor hazád nyelve nevezetű tantárgyat tanítottak neked. (Hogy megértsed: magyart.)
Amikel felsoroltál, mind-mind ambivalencia, szürreális képek sorozata, melyek kifejezik a beteg ember vergődését, háynattatását. Egyszerre forró és hideg, a Holt teger dupla bomba: egyrészt közelebb visz Istenhez, és emelkedett lesz, másrészt utal anev a halálra, és a tenger édes vize egyértelmű jel a halucinálásra. Tudom, hogy tudományos fórum, de én se szoktam olyan dolgokba pofázni, amihez nem értek, köszönöm.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
OFF
Még pár megjegyzés:
"deret izzadok"
Deret izzadni nehéz lesz, mert nulla fok alatt van, de egy költőnek talán az is lehetséges.
"Epe ízű leheletem"
Ez igaz is.
"Holt-tenger édes vizén"
Úgy tudtam sós, de ha neked édes, üsse kő.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
OFF
Mondjuk, az teljesen világos volt, hogy zsidó vagy, az új infó nekem csak az, hogy a Holt-tenger partján hullik a pihe-puha pelyhes. De persze lehet libatoll is. Bajnainak odáig is elér a keze. :D
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ja, amúgy "a hőmérséklet az, amit a hőmérő mér". Megyek, és megmérem a lázam. xd
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Láz
Ruhámba pállok, megfagyok,
Rugdalok, didergek, vagyok?
Ezer kétség közt fetrengek,
Halódok, vagyok, remegek.
Egyedül kínzó sötétben,
Mindvégig teljesen ébren,
Hűvös veríték csomózik
Forró keblemen.
Csak az a pihe-puha pelyhes
Hullik szüntelen.
Vért nyögök, deret izzadok.
Az életemért izgulok.
Epe ízű leheletem,
A szobám halott, kietlen.
Tájjellegű boromat
Kitöltöm, ifjú koromat
Bánom, többé nem remélek.
Nem nekem való az élet.
Minden izmom rángatózik,
Lelkem viszont ringatózik
A Holt-tenger könnyű vizén,
A Holt-tenger édes vizén.
2009. december, djhambi
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Nem lehet aludni, tanulni kő! xd
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
1. Aki lázas, aludjon. Alapszabály.
Kérem kapcsolja ki. xd
majd folytatjuk..
|
Lehet, hogy hülyülésbe megyek így, 38 fokos lázzal, de kérlek, defináld a pillanatot. Egy Δt->0 dologról van szó? Akkor arra a pici infinit dezimális dt-re is igaz, hogy ismétlődik, és van hossz, csak egyre kisebb, amíg lényegében nullához tart. De minden dt-re igaz marad az, amit mondok, vagyis nincs abszolút most, mert minden időpillanatnak van hossza. xd
Az ember érzékelésében a látás diszkrét, valójában a sezm ugrándozik, a hallás, és a többi, mivel van ingerküszöb, szintén nem folytonos. Ebből arra következtetek, hogy az érzékelés nem folytonos, vagyis az érzékelésben sincsen most. De ne fogd vissza, ha hülyeséget beszélek. Nem könnyen érthető dolgokról beszélünk.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
"Ennek a furcsaságnak az oka a már említett "a mozgó órák menetirányban késnek". Egy ilyen ferde koordinátarendszer úgy metszi az álló koordinátarendszert, hogy az állítás oda-vissza igaz."
Ime
Felrajzolható ellentmondás mentesen, tehát igaz.
|
" is ugyanannyi életideje van,"
Megint egy hosszabb időperiódusról beszélsz. Én egy pillanatról. A MOSTról.
/lehet hogy a többi ember mégsem úgy éli meg, mint én??? xd/
|
Igazából amiről én itt írok az nem fontos a pozitivista fizika szempontjából. A relativitás a maga helyén tökéletesen működik.
De a világ megértéséhez tovább kell ezen lépni. Ebben segít a Lorentz étermodell.
Senki nem akarja eltörölni a relativitást. Az egyik legszebb elmélet. De nincs belőle továbblépési lehetőség. Lehet sokan gondolhatják úgy, hogy nem is kell továbblépni, de ezt én másképp látom.
Lentebb volt egy videó, ahol Teller Ede olyasmit mondott, hogy aki érti a relativitás 4 dimenziós geometriáját, az érti a relativitást. /tudom idézni pontosan illene./
Abban igaza van, hogy azután minden probléma kezelhetővé válik. Egyenletekkel felírható.
De az ember kiváncsi, és tudni akarja, mi van emögött a furcsa viselkedés mögött. És a Lorentz étermodell nyitottabb, több részlet felfedezhető a segítségével.
|
Ha egy olyan bolygón élnél, ami baromi, baromi gyorsan forog, akkor számodra az idő ugyanúgy telne, de Alien-nek lassabban, illetve Alien azt látná, hogy nézd, a kis hülyét, alig született meg, és már meg is hal. Ha soraidból jól olvasom ki, arra gondolsz, hogy Aliennek is ugyanannyi életideje van, meg neked is, csak más körülmények között élitek meg, arra rábólintok.
Einsteint nem amiatt hoztam fel, mert bele akarom keverni a kvantumelektrodinamikát a témába, hanem hogy az ő példája a legjobb bizonyítéka az állításnak: Istent nem érdekli, hogy az emberrel életében igazságos legyen. Hogy mi van a halál után, azzal a fizikusok nem foglalkoznak, akkor jönnek a filozófusok meg azok az emberek, akik ülnek egy fotelben, vagy ülnek egy szőnyegen a földön, és kigondolják, hogy mi lehet a halál után.
((Utána meg tényként közlik, mire két ilyen muksóka között ellentét alakul ki, meg vallási háború, mert mindenki csak önmagával foglalkozik. De ez duplazárójeles, mert ezzel a fizika nem foglalkoik. Persze, hogy ne csak a negatívat mondjam, mondjuk pozitív lehet a felismerés öröme is, hogy kitaláltam, mi Meander célja az emberrel, és ezt olyan jó másokkal megosztani.))
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Az idő, egy mérték, ami mozgásokból van származtatva. A mozgások térben zajlanak, ezért keveredik a Lorentz transzformáció során a tér és idő koordináta.
A mozgó periódikus mozgások lassabban zajlanak le. Igazából ilyen egyszerű.
A dolog megfordítható, ha beülünk a mozgó test mellé, akkor az a periódikus mozgás fog lassabb lenni, ami mellett az előbb áltunk. Ez a pont, ahol az emberek sírva szoktak fakadni, de nem kell pánikolni, Ennek a furcsaságnak az oka a már említett "a mozgó órák menetirányban késnek". Egy ilyen ferde koordinátarendszer úgy metszi az álló koordinátarendszert, hogy az állítás oda-vissza igaz.
|
Azért ennyire ne keverd a fogalmakat.
A QED-hez Einsteinnek nem sok köze volt. Sőt a valószínűségek fizikájához, a kvantummechanikához se sok. Nem is kedvelte igazán. Enyhén szólva. xd
A kvantumokhoz volt köze, azért is kapta a nobelt. Nem a relativitásért. Ahhoz úgy kellet volna elmagyaráznia, hogy mindenki 100%-ig megértse. Hát az lehetetlen.
A kvantumvilágban van egy bizonyos időhatározatlanság, ami az energiától függ. De most ezt ne keverjük ide.
Én az emberi agyról beszélek. A jelenérzetről.
Az előbb írtam, hogy érzelmeknek nem sok helye a fizikában. De a mérések eredményei az emberi elmében összegződnek. Ilyen formán a "jelenérzet" egy közvetlen mérésnek feleltethető meg. Én érzem, hogy most, pillanatok sorában létezem. Miért lenne ez a másik embernél máshogy? Márpedig ha így éli át mindenki, akkor milyen jogon, mire fel lenne valaki előrébb az "időben"?
|
De ez már Schrödinger, és ehhez MÉG nem értek. :)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Na jó, a "nagyon bukás" nem teljesen megfelelő jelző.
|
Meg Einstein I. posztuátuma is kimondja, hogy a fénysebesség minden inerciarendszerben állandó, és c.
"Nem hinném, hogy Isten bárkinek olyan előjogot adott volna, hogy a többi emberhez képest előrébb járjon az "időben"."
Einstein azt mondta, hogy "Isten nem kockajátékos." Azért mondta, mert maga sem hitte el azt (amit kiszámolt), hogy a kvantumelektrodinamika valószínűségekkel írható le. Pedig de.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Szóval egy nem-standard elméletre gondolsz, amelynek igazolása szempontjából fontos lenne, hogy erre külön figyeljünk, és ne egyszerűen elfogadjuk alapból, hogy a fénysebesség tisztán állandó, mindenféle rejtett vagy mögöttes ok nélkül, tehát egy természetes váltószámot ad meg hossz és időegységek között oda-vissza?
|
Csak azt akartam megmutatni, hogy a méter is függ a fény sebességétől.
Ha már helyesen beállított méterrudaknál szinkronizálom az órát az ugyan az, mint amikor fényjelekkel szinkronizálom. Mivel a métert eleve a fény segítségével vettem fel.
|
"Ezt nem értem, mire akarsz utalni?"
Csak arra, hogy a távolság definiciója a fény futásidejétől függ.Az idő pedig periódikus mozgásoktól, amelyek atomi szinten szintén függenek a fény haladási sebességétől.
Ebből egyszerűen levonható a végső következtetés, ha változik a fény sebessége, akkor minden átdefiniálódik. A méter, a másodperc. Minden a fény sebességétől függ.
Olyannyira átdefiniálódik minden, hogy eltüteti előlünk a fény sebességének a megváltozását.
Ezért állandó a fény sebessége.
Számunkra.
|
... és az órák fényjelekkel való szinkonizációjának leírása. Mire utaltál? Szerintem jól írtam le, ugyanúgy, ahogy Wheeler is leírta a fényjellel való szinkronizációt (bár Wheeler háromdimenziós ,,rácsrendszert'' írt le, én meg itt megelégedtem egydimenziós koordinátarendszerrel, mert az ollós példa szempontjából az is elég a szemléletes kép megvilágítására).
|
Ez azért nem hülyeség, mert időt atomórával radioaktív bomlással pontosan lehet mérni. A fény sebessége állandó, ezért ebből nyugodtan következik a hossz mérhetősége.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Még egy gondolat az abszolút jelenhez.
Nem hinném, hogy Isten bárkinek olyan előjogot adott volna, hogy a többi emberhez képest előrébb járjon az "időben".
Azért tettem idézőjelbe, mert az előbb definiáltuk az időt. Periódikusan mozognak a testek, amihez mi emberek számokat rendelünk. Ennek fényében ez a fogalom, hogy "időben előrébb lenni" vagy "időben utazni" teljesen értelmetlen.
|
Azért van létjogosultsága azon definíciónak, hogy az idő az, amita z óra mér, mert minden más mértékegységet is mréshez kötünk. Van egy abszolút méterrúd, azzal mérhetjük a hosszúságot. Hidd el nekem, hogyha fényhez közeli sebességgel megyek, akkor megváltozik az álló méterrúd hossza is, ugyanúgy, ahogy másképp jár az óra. A baj csak annyi, hogy az emberbe beleneveltek egy olyan időfogalmat születése után, ami fizikai szempontból nem állja meg a helyét. Ennek megértése elengedhetetlenül szükséges a relativitás-elmélet megértésében.
Ezért is nyögdécselem folyton-folyvást az alábbi hét szót: az idő az, amit az óra mér.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Ezt nem értem, mire akarsz utalni?
Mindenesetre az egység lényegtelen, csak az a lényeg, hogy a távolságot és az időt ,,azonos'' egységben mérjük. Méter és fényméter, vagy hüvelyk és fényhüvelyk....
Esetleg, ha az kellemesebb az ember intuíciójának, akkor fénymásodperc és másodperc, fényóra és óra stb.
Nem foglalkoztam a mértékegyég (méter) hivatalos definíciójával, mert az témánk szempontjából mellékes. Bármilyen standard jó, akár a francia ősméter is, sőt tetszőleges egység is (hüvelyk). Ha valaki jobban szereti, hogy az ,,időalapú'' egységekből induljunk ki, és abból definiáljuk a hosszegységeket is, az is jó (fénymásodperc hosszegység, másodperc időegység).
Egyszerűen csak a Wheeler által leírt ,,órák és méterrudak rendszere'' leírása volt a célom...
|
Kíváncsi vagyok, hogy kedvenc fizikatanárunk erre mit válaszol. :) De megkérdezheted a saját fizikatanárodat is, hogy mi az idő definíciója. Az időnek nem is lehet más definíciója, mert nem létezik. Kitalált fizikai mennyiség, ninsc olyan jeleség, amivel közvetlenül lehetne mérni. Az időt az ember alkotta meg, hogy megmagyarázza az egymásutániságot. Majd később (talán) tanulni fogod, hogy a legtöbb dolgot a fizikában idő szerint deriválunk. A legtöbb dolognak az idő szerinti változását vizsgáljuk. Ez az események egymás utáni kategorizálása. Emiatt szokták ezt negyedik dimenziónek hívni, mert 4 koordinátával tudok leírni egy dolog mozgását: a három dimenziós koordinátarendszeremben hol helyezkedik el, de mikor vizsgálom: éppen hol tart a mozgásban, hol tart éppen a dolog a változásban? Mikor van fenn a Nap, és mikor esik a hó? Pont a relativitás elmélet és az egymásnak fordított zseblámpák mutatták meg, hogy abszolút idő nem létezik: a mozgó óra mást mutat, mint az álló, és a mozgó órájához képest az álló is ugynúgy mást mutat. Akkor mi az idő? Van egy órám az egyik testen, és van egy órám a másikon. Az idő az, amit az óra mér. Más testen van, mást mér, másképp telik az idő. Ennyire egyszerű.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
A Föld ugyan így periódikus, ismétlődő mozgást végez. Ez megszámolható, ezzel mértéket adhatunk az időnek.
|
"Az óra az nem az időt, hanem magát méri."
Az óra periódikus mozgást végez, amit mi megszámolunk.
Ez az idő mértéke.
Ezért helyes az a megfogalmazás is, hogy az idő az, amit az óra mér.
Ez ugyan az, amit én mondok, csak egy másik nézőpontból.
|
"Tehát összehozzuk az összes órát egy terembe,"
Ezzel egy gond van, ha a más sebbességgel mozgó órák más ütemben járnak, akkor mozgatás közben elállítódnak. Ezért kötötte ki Einstein a fényjeles szinkronizációt. Nem unalmában tette, hanem ez az egyetlen járható út.
Márpedig a mozgó órák más ütemben járnak.
|
Nagyon jókat írsz és igazad van.
Egyben nem értek egyet. Az abszolút jelenben.
|
Órákat csak fényjelekkel lehet szinkronizálni. Minden más módszer ellentétben áll a relativitás mérési utasításával.
|
Ez a méterköves dolog nagyon bukás.
"A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-od része alatt megtett út hossza."
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9ter
Találj ki valami mást. xd
|
"Ez így tiszta bonyi, hogy az órákat különböző időre állítjuk be, majd a fény indítja. Nem egyszerűbb az órákat egy ugyanolyan időre beállítani, és meghatározni az indítás időpontját? Tehát összehozzuk az összes órát egy terembe, minden 0 időt állítunk be, és megbeszéljük az órakezelőkkel, hogy mondjuk 15 idő múlva robbantsák a bombát?"
próbáld megérteni, hogy ami másként mozog annak másképp telik az idő.
pont ezért nem lehet őket egy teremeben "behangolni". vagyis lehet, de mire kiviszed a helyükre őket már mást fognak mutatni.
példa: reptér két atomórát összehangolnak, egyiket felteszik egy gépre másik marad a reptéren. a gép megy egy kört a Föld körül, majd visszajön. az az óra ami a gépen volt kevesebbet mutat, mint ami ott maradt. pedig bazi pontos órák voltak, ez nem mérési hiba, reprodukálható, sőt a mért különbség a relativitás elméletéből előre számolható. (ne tessék belekötni, valóban borzasztóan kicsi a repülős példánál az eltérés, de minél közelebb járunk a fénysebességhez, annál erősebben jelentkezik)
Elösször lőjünk rájuk atomot, aztán valami DURVÁT!
|
"Az idő az, amit az óra mér."
Az óra az nem az időt, hanem magát méri.
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
Ez így tiszta bonyi, hogy az órákat különböző időre állítjuk be, majd a fény indítja. Nem egyszerűbb az órákat egy ugyanolyan időre beállítani, és meghatározni az indítás időpontját? Tehát összehozzuk az összes órát egy terembe, minden 0 időt állítunk be, és megbeszéljük az órakezelőkkel, hogy mondjuk 15 idő múlva robbantsák a bombát?
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
Ha kikérted a véleményemet, bár tudom magamról, hogy a témában pici vagyok, mivel nem fizikusnak készülök, de szerintem nincs abszolút jelen, hiszen nincs abszolút idő. Az idő az, amit az óra mér. Nincs időutazás és satöbbi. Csak hogy egy okos ember gondolatát idézzem, az ember időfogalma elég lassan alakul ki gyermekkorában, hiszen számára kézenfekvő, hogy ez közel van, az távol, ez nagyobb, mint a másik, de az időt csak az órán keresztül ismerehti meg. Az embereknek van egy belenevelt időfogalma, ezért tűnik úgy, hogy most csordogál az idő. Csak arra használjuk az időt, hogy le tudjuk írni az eseméynek egymásutániságát. Nem létezik egy idő nevezetű dolog, ami folyamatosan telik, csak az órakészülék kihasznál különböző fizikai, kémiai, anyagtudományi jelenségeet, hogy abból mutasson egy értéket. Az idő az, amit az óra mér, de ahogy írtad, a mozgó óra mást mér, mint egy másik, álló. Következésképpn (szerntem) nincs abszolút idő sem. Így nincs abszolút jelen, bár nem tudom pontosan, hogy mit értesz ez alatt.
#146. természetesen eljön mindennek a halála, a görögök is teljesen másképp gondolkodtak a tudományról, ők filozófiai módszerekkel akartak megismerkedni vele, hittek a számok szépségében, satöbb, az egy másik megközelítési mód, de úgy érzem, a mai pozitivista fizika a legtisztább, legpotosabb módja a környezetünk megismerésének, ahogy maga Feynman (Nobel-díj: 1965) írta, egy 1974-es előadásában, aminek A "mintha-tudomány" címet adta, hogy mire van szüksége a jövő nemzedékének? "- a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban". És akkor nincsen Tisza Tamás, Egely György, csakra, gyógyító kristályok, biolabor, sarlatánkodás, és meg lehet bízni a tudományban, és a tudomány segítségével nem fogunk kiszolgáltatódni a pénzhajhász kuruzslóknak, és pont ez a pozitivista fizika lényege: van tudomány, az van, van marhaság, ami nincs. És elhelyezhető a hit, amit a tudomány senem igazol, senem cáfol, de a hit nem használható fel emberek kiszipolyozására. Nem helyetesítheti a hit a természettudományt. Mert a természettudomány van, a hit lehet. Persze, aki hisz, annak ugyanolyan valóságos az, mint a tudomány. Ez örök vita marad.
Ó igen, a pozitivista fizika leáldozóban van, és sok ember fog szopni emiatt.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Az origóból indított indító fényfelvillanás után követő egy év múlva a koordinátatengely 1 fényéves hossza mentén össze lesznek hangolva az órák, precízen lehet egyidejűségről beszélni, sőt regisztrálni is. Szerencsére az ollós gondolatkísérlet nem követeli meg második referencia-rendszer bevezetését, így egyértelmű, melyik referencia-rendszerre vonatkozóan értjük az egyidejűséget.
|
Az általam megadott kísérletben a referencia-rendszer pontosan megadható, és nincs szükség második referencia-renndszer bevezetésére, ezért itt lehet egyidejűségről beszélni (automatikusan az adott referencia-rendszerre vonatkozóan értjük azt).
Úgy értettem, ahogy Wheeler Téridőfizika c. könyvében összehangolták az órákat a Wheeler által érzékletesen leírt referencia-rendszerben.
Referencia-rendszer
Tegyük fel, hogy van egy koordinátatengelyem (elég egy, most nem kell a másik), ezt méterenként beosztjuk (kilométerkövek helyett méterkövek vannak).
Minden egyes méterkőnél egyben van egy-egy óra is.
Tehát méterkövek és a hozzájuk tartozó órák hálózatából áll referencia-rendszerünk, ez alkalmas arra, hogy eseményeket regisztráljunk, és a relativitáselmélettel kapcsolatos kísérletekről, törvényszerűségekről beszélhessünk.
Az órák nem másodpercben, nem órában, nem napban mérik az időt, kényelmesebb egységet választunk az idő regisztrálására. Az idő egysége legyen a fényméter, az szükséges idő, amennyi alatt a fény egy méter távolságot megtesz.
Az órákat a következőképp hangoljuk be:
- először álló helyzetben előhangoljuk őket
- az indítást későbbre halasztjuk: külön egy indító fényjel fogja az indítást végezni
Előhangolás
Az origónál lévő órát 0 fényméter időpontra állítjuk be.
Az első méterkőnél lévő órát 1 fényméter időpontra állítjuk be
...
minden egyes órát épp annyi fénymásodperces időpontra állítunk be, ahányas méterkőnél az óra elhelyezkedik.
Indítás
Most jön az indítás. Az origóban nagyon erős fényt villantunk fel. Ez az időzítő fény eléri az egyes órákat, az órák fotocellájuk révén ezt észlelik, és az észlelés pillanatában elindulnak.
Wheeler ezt a keretet használta referencia-rendszerként, én is erre gondolok.
Egyidejűség
Ha pontosan adott a leírásoknak alapjául szolgálóreferenciarendszer, akkor nyugodtan beszélhetünk egyidejűség fogalmáról, hiszen az pontosan definiálható az adott referenciarendszerben.
Az én ollóm nem mozog gyorsan (1 mm/s-os sebességgel bőven elég összehúzni az olló pengéit, hogy a vágáspont látszólagos fénysebeség-feletti mozgása előálljon), szóval nincs szükség külön referencia-rendszer bevezetésére. |
" De ez igazából csak szőrszálhasogatás."
Nem, ez a jelenleg uralkodó pozitivista fizika. De mindennek eljön a halála.
|
Legyenek egy adott pillanatban t1=0 egy sor mozgó óra koordinátái
x1=-10-tól 10-ig
t1=0
t2=(t1-v*x1/(c*c))/gyök(1-v*v/(c*c))
A t2 a Lorentz transzformáció idő komponensét számolja. Az eredmény magáért beszél. A mozgó órák sora menetirányban késik. Ennek az okát leírtam, a bolygóknál eljátszott szinkronizáció nem más, mint a relativitás fényjelekkel történő óraszinkronizációja.
Azért késnek menetirányban az órák, mert a jelek valójában c+v c-v sebességgel mennek.
Na most lehet anyázni..
|
A holdakkal akartam az elején a lassult periódikus mozgást bemutatni, de erre nincs szükség.
|
Ott jártam, hogy a fény az éterben 300000 km/s sebességgel mozog. A Nap nagy valószínűséggel a valóságban is mozog az éterhez képest /már ha van éter./.
A következő kérdés az lehetne, hogy miért nem tudjuk kimutatni a fény c+v c-v sebességét, hiszen mi mozgunk az éterben v sebességgel.
Ennek három oka van.
Az első, hogy számunkra ez a v-sebesség nem létezik. Önmagunkhoz képest nem mozgunk.
A második ok, hogy minden periódikus mozgás lelassult, pont amiatt, hogy a fény meg minden az éter rezgései.
A harmadik kicsit bonyolultabb.
Ehhez a Naprendszeren belül kell 3 bolygó 3 saját holddal. Ezek most ne keringjenek a Nap körül, csak álljanak egy helyben. Mozognak a Naprendszerrel együtt, és mindegyik bolygó körül keringjel a saját holdja.
Az egyik a Naprenszer közepén legyen, a másik a szélén mozgásirányában, a harmadik is szélen, de a mozgási ránnyal ellentétesen.
A középső küld két radarjelet a szélső bolygókra. A radarjelek elektromágneses hullámok, mint a fény. Az éterben fénysebességgel terjednek. Mivel a Naprendszer mozog, a jelek a bolygóhoz képest c+v c-v sebességgel terjednek.
Az elöl levő bolygóhoz később fog a jel elérni, mert mozgunk az éterben. A hátsóhoz hamarabb. De ha vissza kell jelezniük a bolygóknak, akkor a visszafele tartó jelekkel pont fordított lesz a helyzet. A futásidő kiegyenlítődik, és a jelek EGYSZERRE fognak visszaérkezni a középső bolygóra.
Ha ehhez hozzáveszem, hogy a közös mozgás miatt a bolygók távolsága egymástól nem változik, már meg is van az állandó fénysebesség.
A középső bolygó azt hiszi, hogy a két szélső bolygó egyforma távolságra van tőle. Mivel a jelek egyszerre érkeztek vissza hozzá, meg van arról győződve, hogy a két bolygóra az általa kiküldött jelek EGYSZERRE értek oda. Pedig nem.
Az egyidejűség relatív. A mozgó renszer a két szélső bolygón az órákat a fényjelek megérkezési pillanatában EGYFORMA időpontra fogja állítani. A mozgó rendszer órái menetirányban késnek.
Ez a harmadik ok.
Az utóbbit majd a relativitás egyenleteivel is bemutatom.
|
Most a relativitás a téma, itt nem számítanak az érzelmek.
|
Én nem így érzem.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
És ekkor Einstein elmélete uralkodna, hiszen amit nem tudunk kimutatni, az nincs.
/vagy van? xd/
|
Vajon ha mozogna a Nap-Föld rendszer az éterben, és egy év sokkal lassabban telne, mint amíg nem mozgott az egész, észrevennénk ezt a lassulást?
Ha az atomok, kvarkok, elektronok és a fotonok is ilyen éterhullámok lennének, akkor soha semmilyen kisérlettel nem tudnánk ezt a lassulást kimutatni, mert MINDENFÉLE periódikus mozgás ugyan úgy lelassulna, mint a Föld Nap körüli mozgása.
Na ez a relativitás lényege.
|
Nem kell mellébeszélni, nincs szó a függésről.
Itt és most én egyetlen jelenben érzem magam. Emlékszem a múltra, de nincs jelen a "múlt". A jövő pláne nincs a jelenemben. Joggal feltételezem, hogy a Földön lévő összes ember ugyan így érzi.
Ez vajon nem egy abszolút jelen?
|
Hogyan lehet az, hogy a fény sebessége független a forrás sebességétől?
Gondoljunk csak bele, megy a nagy semmiben egy tárgy, és egy fotont lő ki, ami most legyen egy golyó.Ki lehet találni olyan elrendezést, ahol a golyó sebessége mindig állandó lesz, függetlenül a forrás sebességétől? Nem. Vagy legalábbis bonyolult vezérlő elektronika nélkül nehezen.
De ismert egy olyan természeti jelenség, ahol ez a feltétel automatikusan teljesül. Ilyen mondjuk a vízben terjedő rezgés. Tudom, a fény nem lehet az éter rezgése, hiszen ezt végérvényesen "megcáfolta" a Michelson-Morley kisérlet./Csak halkan megjegyzzem, annakidelyén Newton korpuszkuláris fényelméletét is megcáfolta "véglegesen" a hullámelmélet. Aztán jött a foton. www.termeszetvilaga.hu/tv100/tv898/foton1.html /
Ennek ellenére, ha a fény az éter rezgése, akkor a mozgó testekben az 'idő' lassabb múlása és megérthető.
Mert mi az idő?
Periódikus, ismétlődő jelenségekhez hasonlítunk mozgásokat. A sebességet, mint a mozgás mennyiségét ezzel mérjük. Az év a Föld keringési periódusa, egy nap a forgási periódusa. A 'modern' másodperc a cézium atom egy energia-átmenetével definiált. Ez is egy periódikus mozgásból ered.
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodperc
Na és akkor hol itt a magyarázat? Képzeljük el, hogy a Föld nem atomokból áll, hanem kis hullámokból. Ezek az éterhez képest állandó sebességgel haladnak. Ha a Nap áll az éterben, akkor a Föld egyszerű körpályán mozog körülötte. /valójában ez nem teljesen kör, de most ez lényegtelen./
Ha mozog a Nap, akkor a körpályákból egy spirál lesz, ami ugyanannyi fordulatra hosszabb utat jelent, a Földnek hosszabb utat kell megtennie ahhoz, hogy ugyanannyiszor megkerülje a Napot. Mivel a fény az éterhez képest mindig állandó sebességgel halad, ezért hosszabb út megtételéhez több időre lesz szükség.
Ha mi továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy 1 év az az idő, amig a Föld egyszer megkerüli a Napot, akkor ez az idő függeni fog a Nap éterbeli mozgásától.
|
Mi értesz abszolút jelen alatt?
Olyant, ami nem függ a múlttól? Vagy amitől nem függ a jövő?
Hát olyan nincs, miszter.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
" jelterjedés nélkül a rakéták egyszerre gyakorolnak nyomást a pengére, annak teljes hosszában."
Nincs olyan, hogy egyszerre. Helyesebben relatív. Ki szerint egyszerre?
|
"Szerinted van "abszolút jelen"? "
Kerülöd az igazi kérdést. Ez az igazi kérdés. Ennek mellékesen az a vonzata, hogy ha igaz, akkor abszolút tér is van.
Nos?
|
"Nincs abszolút tér? Szerintem csak nem kimutatható."
Amit nem lehet mérni, az nincs. Mert ha lenne, és bámilyen módon hatna ránk, vagy olyan dologra hatna, aminek a változása hatna valamilyen formában ránk, akkor lehetne mérni is. De ez igazából csak szőrszálhasogatás. 
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
Igazad, van, ne haragudj, nem figyeltem. Az olló száraiban nem haladhat az információ a fény sebességénél gyorsabban.
Az alábbi linkből kiderül, hogy az ollós példa ennek ellenére javítható, menthető. Nem szabad úgy használni az ollót, hogy egyszerűen csak összenyomom a szárait a fogóknál a kezemmel, és elvárom, hogy a nyomóhatás végigterjedjen az ollón.
Az ollót gondosan elő kell készíteni. Tízméterenként egy-egy rakétát teszek a pengére (a penge teljes, fényévnyi hossza mentén), és a rakétákat előre időzítem. Az időzítés következtében egymástól függetlenül, jelterjedés nélkül a rakéták egyszerre gyakorolnak nyomást a pengére, annak teljes hosszában.
|
Nagyon tetszett a kísérlet (megfigyelés). Ebből az látszik számomra most, hogy egy valós fizikai tartalommal rendelkező jelenséghez érdekes fizikai kísérletek sokasága társítható,amelyek tartalommal töltik fel az adott jelenséget. A dolog száz meg száz különböző arcal megmutatja a saját önálló fizikai érdekességét (jelen esetben eltolódások, autó példája esetében virtuális erők, indukció, mindkét példánál Doppler hatás). Egymástól függetlenül jelenségek sokasága ösztönöz arra, hogy elismerjük a fogalom fizikai jelentőségét, érdekességét. A motiváció egy idő múlva már szinte vitathatatlanná válik.
A virtuális objektumok fénysebesség feletti mozgását el lehet ismerni, de ezt a formális keretet nem töltik fel valós fizikai tartalommal érdekes kísérletek és jelenségek százai.
|
Javítás:
Igazából azt kellene értenem, hogy hogyan születnek a fizikai fogalmak, miért tekintek a lehetséges elképzelhető matematikai menyiségek tömkelege közül egyeseket fizikai fogalmaknak, vagyis olyan fogalmaknak, amiknek valami közvetlen fizikai jelentése, jelentősége, érdekessége van.
...
Az autó esetében a sebességnek van valami fizikai jelentése. Úgy értem, hogy jelenségek köthetők hozzá, fizikai érdekessége van, fizikai témák és jelenségek százai köthetők hozzá.
|
Sajnos, a kérdésekre nem tudok válaszolni, ahhoz ismernem kellene a relativitáselméletet.
1
"És tényleg, a két foton ,,közti térrész'' ,,valóban'' két fénysebességgel ,,dagad'' (a mi saját vonatkoztatási rendszerünkből nézve)."
A zárójeles részt kifejtenéd egy kicsit bővebben? A két foton közti térrész miért viselkedik másképpen, ha innen nézzük, meg ha onnan?
El tudom képzelni, hogy függ a vonatkoztatási rendszertől, hogyan érzékelem a távolságrész dagadását.
Ha állok, és én indítom a fotonokat jobbra meg balra, akkor két fénysebességű dagadásra következtetek, úgy, ahogy írtad.
Ha fotonok helyett kocsikat tekintek, amik háromnegyed fénysebességgel haladnak jobbra meg balra, és én nem állok a kocsikhoz képest, hanem az egyik után rohanok, akkor szerintem mindenféle köztes eredményeket kapok a kocsik közti távolság ,,dagadási'' ,,sebességére'', attól függően, milyen gyorsan rohanok.
De ezt nem tudom igazán, csak sejtem. Semmi elképzelhetetlent nem látok abban sem, hogy a távolságokat másképp mérem (pl. rövidebbnek), ha rohanok a tájhoz képest.
2
"Viszont a kétzseblámpás példa esetén meg volt egy olyan fogalom, amihez nem tartozott kísérlet, mérés, hanem külön matematikai absztrakcióval kellett megalkotni."
Melyik az? Az időt tudjuk mérni, a távolságot (az anyagtalan gumiszalagot) is. (Megmérjük, hogy milyen távol vannak egymástól a fotonok.)
Erre nem tudom a választ, pedig lehet, hogy tényleg itt húzódik a lényeg. Igazából azt kellene értelenem, hogy hogyan születnek a fizikai fogalmak, miért tekintek a lehetséges elképzelhető matematikai menyiségek tömkelege közül egyeseket fizikai fogalmaknak, vagyis olyan fogalmaknak, amiknek valami közvetlen fizikai jelentése, jelentősége, érdekessége van.
Úgy érzem, a Te gondolat kísérleted éppen ezt a témát domborítja ki (ezért is tetszett meg): megjelenik itt egy olyan fogalom, aminek -- valamilyen értelemben, de nem tudom megfogalmazni miért -- hiányzik a belső, önálló fizikai érdekessége.
Ha egy kocsiban ülök, akkor annak a sebességét nemcsak úgy mérhetem, hogy figyelem a kilométerköveket és az órámat, grafikont rajzolok, deriválok és meredekséget számítok minden egyes másodpercben. Hanem mérhetem a sebességet közvetlenül is: a kocsi sebességmérője bonyolult differenciálszámítási műveletek nélkül, valami elektromágneses indukció jelenségét felhasználva, automatikusan elém varázsolja a kocsi mindenkori pillanatnyi sebességét.
A rendőr nem kénytelen úgy mérni a gyorshajtó kocsi sebességét, hogy távcsővel leolvassa, mely kilométerórák mellett halad el a gyorshajtó, aztán azt a saját óráján leolvasott időpontokhoz társítva, grafikont rajzol, derivál, s ha a meredekség bármely pontján nagyobb, mint a sebességkorlát, akkor büntet. A rendőr e fáradságos módszer helyett radart használ, a Doppler hatás szellemes kihasználásával.
Ha az autó körben kanyarodik, vagy egy forgó tárcsán halad egyenesen, akkor virtuális erők ébrednek benne (centrifugális erő, Coriolis erő), ezek nagysága a sebességtől függ. Ezeket akár közvetlen sebességmérésre is lehetne használni.
Az autó esetében a sebességnek valami fizikai jelentése. Úgy értelem, hogy jelenségek köthetők hozzá, fizikai érdekessége van, fizikai témák és jelenségek százai köthetők hozzá.
Viszont a két foton közti térrész dagadásához nem kötődnek jelenségek. Sem Doppler-hatás, sem elektromágneses indukció, sem más jelenség nem képes közvetlenül megmérni. Nincs oksági kapcsolat a táguló térrész között. A jelenség vizsgálata valahogy kívül esik a kísérleti fizika mezsgyéjén.
Tulajdonképpen nem is lehet igazán beszélgetni róla: meg lehet említeni, de nem lehet előadások százait tartani róla. Az autó sebességéről lehet fizikai előadásait ezreit tartani (Doppler hatás, elektromágneses indukció, Coriolis erő, stb.) Ezért gondoltam, hogy sz autó sebességének közvetlen fizikai érdekessége van, a dagadó térrész esetében viszont csak valamiféle absztrakt virtuális mintázatról van szó, mint az fénynél sebesebb árnyékok esetében.
Egyébként nem tudok válaszolni a kérdésre, érzem, hogy alapvetően nem tudom a választ. |
Nem, a zsinórban meg a csőben azért nem haladhat fénynél gyorsabban az információ, mert mindenképpen az anyag rugalmassága közvetíti a nyomást -- vagy húzást -- márpedig az anyag ellenállása az tulajdonképpen nem más, mint a szomszédos atomok elektronhéjainak taszítása. Elektromos erőhatásról van sz végső soron, az pedig nem haladhat a fénynél sebesebben.
Zsinórral (vagy csővel) lehetne üzeneteket küldeni. A cső (zsinór) igenis képes oksági kapcsolatot létesíteni az Univerzum két része között. Itt igenis érvényes a korlát: nem haladhatunk a fénynél sebesebben.
Az olló esete más, a vágási pont csak virtuális objektum, olyasmi, mint az árnyék. Nem közöl információt, nincs rá sebességi korlát. Egymástól független események olyan véletlen sorozata, amely egy látszólagos mintázat illúzióját kelti.
Magának az olló szárainak nem kell a fénynél sebesebben mozognia. Ugyanis a vágási pont terjedése valójában nem más, mint a szomszédos papírrészecskét egymást követő elhasadása. Ez pedig történhet egymástól független események sorozataként is. Nem azért hasad el a következő papírrészecske, memintha az előző papírrészeckéről odaérkezett volna egy jel. Hanem azért hasad el egy papírrészecske, mert az olló pengéje véletlenül épp úgy időzíti az elhasadás idejét. Az egyes papírrészecskék között nincsen jelterjedés, oksági kapcsolat. Tulajdonképpen itt is pici időzített bombákról van szó, amiket úgy időzítettek jóelőre, hogy épp látszólag egy fénynél sebesebb mintázatot adjanak.
Elmondom érzékletesebb példával. A Hold és a Föld között kifeszítek egy sima papírlapot. A papírlap fölé teszek egy pengét (mint egy guillotine-penge). A penge álljon teljesen vízszintesen a papír fölött. Lecsapok a guillotine-nal, mi történik? A papír elhasad, egyszerre, teljes hosszában.
Most picit ferdén állítom be a pengét. Az egyik vége 1 milliméterrel lejjebb van, mint a másik. Lecsapok vele. A picit lejjebb levő végen ey tizedmásodperccel előbb fog lehasadni a papír, mint a magasabbik pengevégen. Ha úgy tetszik, tekinthetem úgy, hgy a vágási pont egy tizedmásodperc alatt rohanta végig a Föld--Hold távolságot, tehát több mint tízszeres fénysebességgel. Azonban -- érezni -- itt sincs valódi jelterjedés, mert ez csak egy véletlen időzítés, nem pedig valódi oksági kapcsolat. Információküldésre sem használható. |
Jóvanna, kaptok egy kis offocskás rágnivaló csontot addig is.
Jó étvágyat!
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Várd meg az ünnepeket, mert most sok a dolgom, mert hanem az Angyal néninek üres lesz a zsebe. Majd akkor írok okosságokat, vegyítve sok butasággal is, hogy megtévesszem az ellenséget. 
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ezt te dobtad be? Te nem a másikat írtad, hogy fogok egy zseblámpát, és örökké élek?
oly világosan mutattál meg mindent, hogy ha nem állna ezzel szemben Aristoteles szövege, mely világosan azt mondja, hogy az idegek kiindulópontja a szív, kénytelen lennék elismerni, hogy igazad van
|
Ja, hogy konkrét dolgokról nem tárgyaltok.
Én ráérek.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Csúcson az LHC
Föld körüli útra indulhat a Solar Impulse
Csapdába ejtették a szivárványt
Ökorobotok és a többiek
Nem kell nagy agy a tudat kialakulásához
Megdőlhet a szárazföldi sebességrekord
Baktériumoktól hemzsegnek a cigaretták
Ismét működik az LHC
