Csapdába ejtették a szivárványt
2009. november 29. 09:39, vasárnap
Egy lencse és egy üveglap alkalmazásával sikerült foglyul ejteni egy szivárványt. A technika a fénnyel történő adattárolásban lehet hasznos.

Hirdetés

Az optikai számítástechnikai alkalmazások elvileg gyorsabbak és hatékonyabbak lesznek, mint a jelenlegi megoldások, a legnagyobb problémájuk azonban, hogy a jeleket oda-vissza kell alakítani optikaiból elektromossá. A fény "lelassításának", vagy akár foglyul ejtésének képessége nagy segítség lenne a fényben található információ közvetlen manipulálásához.

2007-ben Ortwin Hess, a brit Surrey Egyetemen kollégáival felvázolt egy technikát a fény csapdába ejtésére egy elvékonyodó hullámvezető alkalmazásával, ami metaanyagokat, a fény negatív törésére képes egzotikus anyagokat használna. Az elv szerint ahogy a fény hullámait vezető szerkezet vékonyodásával az egyre keskenyebb pontok megállásra kényszerítik a fény elemeit. Ez annak köszönhető, hogy a fény bármely adott komponense nem képes áthaladni egy a hullámhosszánál keskenyebb nyíláson. Így jutunk el az elfogott szivárványhoz.

A numerikus modellek szerint elméletben működnének ezek a hullámvezetők, a metaanyagokból való elkészítésük azonban csak álom maradt. Most a baltimore-i Towson Egyetem csapata Vera Smolyaninova vezetésével egy gyűjtőlencse alkalmazásával elkészített egy elvékonyodó hullámvezetőt és foglyul ejtették a hőn áhított szivárványt.

Ehhez egy 4,5 milliméter átmérőjű lencse egyik oldalát egy 30 nanométer vastagságú aranyréteggel vonták be, majd az aranyozott oldalával egy sík üveglapra helyezték, amit szintén arannyal vontak be. A domború lencse és a sík lap között egy levegőréteg van, ami egyre vékonyodik, ahogy a lencse érintkezik a lappal, gyakorlatilag egy elvékonyodó hullámvezetőt alkotva. Amikor több hullámhosszú lézersugárral világították meg az aranyozott hullámvezetőt, egy szivárvány keletkezett benne, ami mikroszkóp alatt felülről nézve parányi színes körök sorozataként látható.

A rövidebb hullámhosszal rendelkező zöld fényt azon a ponton sikerült elcsípni, ahol a levegőréteg túl vékonnyá vált hogy a hullám áthatoljon a hullámvezetőn. A hosszabb hullámhosszú vörös fény valamivel kijjebb helyezkedik el, ahol a levegőréteg vastagabb, köztük pedig a közbeeső hullámhosszok találhatók. "Szerintem csodálatos, hogy egy ilyen összetett jelenséget elő tudtunk állítani egy ennyire egyszerű konfigurációval" - mondta Smolyaninova."

Hess osztozik a baltimore-i csapat örömében, különösen, hogy ezáltal igazolást nyert az elmélete.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
toto66  
2009. dec. 01. 23:02 | válasz | #44
"They coated one side of a 4.5-millimetre-diameter lens with a gold film 30 nanometre thick, and laid the lens – gold-side down – on a flat glass slide which was also coated with film of gold. Viewed side-on, the space between the curved lens and the flat slide was a layer of air that narrowed to zero thickness where the lens touched the slide – essentially a tapered waveguide."

Szóval nem akartam kötekedni, de a hullámvezető a fény esetében egy nagy szamárság, ugyan is vákumban is terjed. Sőt a levegő nem hogy vezeti, inkább gátolja a fény terjedését, még ha kismértékben is.
Szóval régen ismert dolog kóklerséggel megfűszerezve.
toto66  
2009. dec. 01. 22:48 | válasz | #43
Hogy mennyire régen ismert dolog:
Jedlik Ányos is kísérletezett az optikai rács fénybontó képességével
toto66  
2009. dec. 01. 22:45 | válasz | #42
Bocs de még egyszer:A fénynek csak akkor van komponense ha kevert, de abban az esetben ez azt jelenti, hogy többféle fény van ugyanabban a "fényben". És mi azon a meglepő, hogy az amelyiknél kisebb a rácstávolság nem engedi át, amelyiknél nagyobb azt meg igen? Az lenne a furcsa ha nem így lenne.
Egyébként bár a kevert fény együtt haladhat, nincs semmilyen kölcsönhatás közöttük. Tehát tekinthető minden komponens önálló fénynek.
2009. dec. 01. 22:43 | galéria | válasz | #41
Ezt a lencsés dolgot még én sem értem teljesen, de helyette, kedves Nobel-díjasjelöltek ajánlok egy egyszerű kísérletet.
Helyezd szembe egymással a hüvelyk és a mutatóujjadnak a begyét, és nyisd ki résnyire. A résen át kukucskálj egy fényforrás felé, majd lassan közelítsd a két ujjbegyed egymáshoz.
Még mielőtt a két ujjbegy egymáshoz érne, középen egy látszólagos híd alakul ki, amely összeköti a két ujjbegyet. Tartsd így sokáig. Kukucskálj!
toto66  
2009. dec. 01. 22:38 | válasz | #40
A komponenst értelmezed rosszul.
A fény fotonokból áll, amelyek elektromágneses hullámok, és mint ilyennek hullámhossza van. Amikor a fény komponenseiről beszélünk,csak az azonos hullámhosszúak alkotnak azonos komponenst. Tehát amikor szétbontjuk akkor ez hullámhossz szerint történik. Az optikai ráccsal való szétbontás pedig olyan mintha eltérő méretű golyókat válogatnánk eltérő lyukméretű sablonokkal.
Tehát amelyik hullámhosszúságú fény nem megy át az optikai rácson az árnyékolva van.
A cikkből:"a fény bármely adott komponense nem képes áthaladni egy a hullámhosszánál keskenyebb nyíláson."
Ez azért félrevezető, mert csak fényt ír, és nem összetett fényt, és nem az összetett fény hullámhosszáról, hanem a komponense hullámhosszáról van szó, amely mint már írtam szintén fény, csak azonos hullámhosszúságú minden fotonja.
Egyébként a folytatásból kiderül: "Amikor több hullámhosszú lézersugárral világították meg"
Az egészet pedig azért írtam, mert nem a fény csapdába ejtéséről van itt szó, mint ahogy a cím sugallja, hanem leárnyékolásról. Ami pedig nem új dolog mert a monitorok is így működnek mostanság.
Létezik a fény csapdába ejtése. Ennek nézz utána: Mindentudás Egyeteme Kroó Norbert fizikus előadásában szerepel, hogy miként!
Tehát ezért írtam Felfedezték a spanyolviaszt, és vagy a fordítás hibás, vagy az eredeti cikk is csak hatásvadász....
Tovább nem minősítem.
Bandew  
2009. dec. 01. 21:22 | válasz | #39
Én most nem egészen értem, hogy mire akarsz kilyukadni.
Az oké, hogy az optikai rács KISZŰRI a különböző hullámhosszú fénysugarakat, de az nem ugyanaz, amikor komponensekre lebontva kapod ugyanezt, főleg, hogy a többit továbbengedi.
Vagy most én nem értem amit mondasz?
Egyáltalán mire akarsz kilyukadni?
toto66  
2009. dec. 01. 16:42 | válasz | #38
A fehér fény nem más mint többféle hullámhosszúságú fény keveréke.
A lézer irányított fénysugár, amelynek az azonos hullámhosszúságú elektromágneses hullámai azonos fázisban vannak, ezért lehet vele interferrenciát létrehozni. De ebből a szempontból mind az irányítottsága és mind az utóbbi tulajdonsága lényegtelen. Itt arról van szó, hogy kevert hullámhosszúságú a fény aminek a komponenseit lehet egymás után leszűrni, méghozzá azért mert a domború lencse miatt az optikai rács rácstávolsága változik. Így minden pontján más hullámhosszúságú fényt nem enged tovább.
toto66  
2009. dec. 01. 16:30 | válasz | #37
Nem értetted meg a fehér fény csak példa.
A cikkben így van: "több hullámhosszú lézersugárral világították meg"
Ez a lényegen nem változtat.
Mit írtam?
"eltérő hullámhosszúságú elektromágneses hullámok (konyhanyelven ezek a színek)"

"Most képzelj el egymás után több redőnyt, olyanokat amelyek mindegyike csak egy bizonyos színt nem enged át"

"Az optikai rács az ami a fény hullámhosszával összemérhető távolságú elemekből áll"
Na most megint a a cikk:
"fény bármely adott komponense nem képes áthaladni egy a hullámhosszánál keskenyebb nyíláson"
Én írtam:
"a komponensek eltérő hullámhosszúságú elektromágneses hullámok"
"Ha két ilyen rácsot egymásra és a fényre is merőlegesen elhelyezünk akkor azon nem jut át a fény"

Szóval szövegértelmezés?
Ha valami nem igaz abból amit írtam, akkor azt írd le melyik!


Bandew  
2009. dec. 01. 15:15 | válasz | #36
Az a baj, hogy te "a fény"-ben gondolkozol. Itt most nem erről van szó.
Képzelj el egy szivárványt, amiből hiányzik pl. a vörös szín.
Lmntal  
2009. dec. 01. 13:15 | válasz | #35
Lehet ,hogy én keverek össze valamit, de ha jól értem szó sincs "fehér" fényről hanem 2 fajta lézerfénnyel csinálják - így mindjárt más megvilágításba kerül ez a prizmás dolog
toto66  
2009. dec. 01. 11:29 | válasz | #34
A szivárvány miért lehet látni?
Hasonlat képzelj el egy redőnyt ami nem engedi át a fényt, akkor a redőny egyik oldala világos a másik sötét. Most képzelj el egymás után több redőnyt, olyanokat amelyek mindegyike csak egy bizonyos színt nem enged át, akkor a megvilágított oldal felől nézve a szivárvány színeiben fogod látni a redőnyöket.
Egyébként a színszűrőkkel lehet hasonlót játszani.
toto66  
2009. dec. 01. 11:19 | válasz | #33
Szerinted milyen komponensekről?
Például a fehér fénynek vannak komponensei, de ezek a komponensek eltérő hullámhosszúságú elektromágneses hullámok (konyhanyelven ezek a színek). Tehát a fehér fény nem egy "fény". Ha valamelyik komponensét nem ereszti át akkor azt árnyékolja. Pontosan ezt írtam. Az optikai rács az ami a fény hullámhosszával összemérhető távolságú elemekből áll. Ha két ilyen rácsot egymásra és a fényre is merőlegesen elhelyezünk akkor azon nem jut át a fény, Holott külön külön átlátszóak. Az viszont igaz, hogy egy rács is polarizálja a fényt.
Hogy azt mondhassuk csapdába ejtettük a fényt, az kell, hogy azt később tovább tudjuk engedni.Itt erről szó sincs, tehát árnyékolja a fehér fényben lévő bizonyos hullámhosszúságú fényt, és nem több.
n3whous3   "Rest in Peace n3whous3" 
2009. dec. 01. 10:13 | galéria | válasz | #32
kapsz is érte büntetőpontot
Lmntal  
2009. dec. 01. 09:25 | válasz | #31
Áááhh, messze van még ez a fénykardtól...

OFF: olyan régen láttam már leírva: csak nehogy terroristák kezébe kerüljön...
endyxx  
2009. dec. 01. 08:09 | galéria | válasz | #30
"A csatornához értek. A csatorna hosszú volt, egyenes és hűvös, és az éjszakát tükrözte.
- Mindig szerettem volna látni a Mars-lakókat - mondta Michael. - Hol vannak, papa? Megígérted…
- Ott vannak - mondta a papa, és áttette Michaelt a vállán, és lefelé mutatott. Ott voltak a Mars-lakók. Timothy megremegett. Ott voltak a Mars-lakók a csatornában - a víz sima tükrében. Timothy és Michael és Robert és a mama és a papa.
A Mars-lakók hosszan, némán visszanéztek rájuk a fodrozódó víztükörből…"
2009. dec. 01. 01:52 | válasz | #29
2009. dec. 01. 01:51 | válasz | #28
a kurva annyukat
Bandew  
2009. nov. 30. 23:38 | válasz | #27
Khm...
Itt most komponensekről van szó.
toto66  
2009. nov. 30. 22:38 | válasz | #26
Spanyolviasz!
Az optikai rács már ott van az orrod előtt!
Az LCD vagy TFT monitorodban. Ja kérem hogy csapdába ejtik a szivárványt? Az csak bulváros cím. Ezzel az erővel egy dobozzal letakarom a lámpát és már csapdába ejtettem a fényt. Tehát ha egy optikai rácson nem halad keresztül az adott hullámhosszú fény akkor árnyékolva van.
Nézd meg Kroó Norbert M.E. előadását, ott tényleg csapdába ejtik a fényt, de nem így ahogy itt írják. Ott ugyanis később mikor a fényforrás már nem üzemel tovább tudják engedni.
Bandew  
2009. nov. 30. 21:30 | válasz | #25
Ha látod a fényt, akkor az azt jelenti, hogy nincs csapdában. :)
n3whous3   "Rest in Peace n3whous3" 
2009. nov. 30. 20:33 | galéria | válasz | #24
jaok király
2009. nov. 30. 20:32 | válasz | #23
Azért, mert a fény egy bizonyos komponensét ejtik csapdába. A csapdába ejtett komponensek nem jutnak el a szemünkig, azok valóban nem láthatók. Viszont a többi igen, és tulajdonképpen azokat látjuk. Szóval nem a csapdába ejtett fényt látjuk, hanem a visszamaradó komponenseket, és az színes.
2009. nov. 30. 11:47 | válasz | #22
Megint egy bulváros című cikk, amiben nem is teljesen arról van szó, mint hinné az ember...
n3whous3   "Rest in Peace n3whous3" 
2009. nov. 30. 11:19 | galéria | válasz | #21
#18..............
2009. nov. 30. 08:27 | válasz | #20
A Legényanyában zsákot használtak. Ugyanakkor ezt a cikket könyvjelzőzöm. Jó lesz válasznak, ha valakitől megint megkapom a "ha megfoghatnék egy szivárványt"-kezdetű nyúlósnyálas lánclevelet.
T0nk  
2009. nov. 30. 08:26 | válasz | #19
Nem, az örökmozgó, ingyenergia, stb.
2009. nov. 30. 07:12 | válasz | #18
Fénycsapdát eyféle képpen tudom elképzelni. Valamibe belevilágítok, lepapcsolom a fényforrást, és a valamibe amibe belevilágítottam továbbra is világos van. Na szerintem ez a fénycsapda, a többi csak smafu
n3whous3   "Rest in Peace n3whous3" 
2009. nov. 29. 23:27 | galéria | válasz | #17
valószínűleg igen, bár az az érdekes, hogy ha azok a fotonok ott el vannak tárolva, illetve csapdában vannak... akkor hogy a faszba látjuk őket. ergo kiszabadultak a csapdából és azért látjuk őket, mert ha csapdában lenne, akkor nem látnánk, hisz el se jutna a szemünkig :D
Ruley  
2009. nov. 29. 23:15 | válasz | #16
Egyszer volt is egy hasonló című film, nem?

2009. nov. 29. 19:58 | válasz | #15
Nem magát a szívárványt ejtik foglyul, hanem a fény egy bizonyos komponensét, ezzel nem fehéren látjuk az átjövő fényt, hanem valamilyen színben.
A prizmával szét lehet bontani a fényt komponenseire, de nem lehet játszadozni azzal, hogy esetleg valamelyik komponenst nem engedik át rajta. Szóval azért az nem ugyanaz.
2009. nov. 29. 19:51 | válasz | #14
Szemetek!
Egyszer énis elkaptam egy szivárványt. Három napig fostam tőle.
2009. nov. 29. 18:25 | válasz | #13
Nekem van humorom, de az ilyen ékezetes akadékoskodás mindig felbasz, ez van.

De hogy on is legyek: ez a cikk ebben a formában valóban nem nyújt teljes körű tájékoztatást, kissé összecsapott.
Bandew  
2009. nov. 29. 18:19 | válasz | #12
Egy kis irónia, egy kis önkritika és máris lesz humorod az élethez.
További minden jót!
2009. nov. 29. 18:06 | válasz | #11
Azért Lost Lont rátapintott a lényegre, az ember nem a tárgyakat látja hanem a visszaverödö fényt, de ha az ottmarad.... azért szerintem jópofa cikk ,1 büdös kukott nemnagyon értek a legtöbb részéből(tán nem is nekem kell) de annyira jól hangzik a dolog hogy hajrá ! xD viszont willcox irta hogy lehet csinálni ,hát szerintem nem arról van szó hogy csinálni akarnak szimplán 1 szivárványt,hanem arról hogy az ott is maradjon :) de akkor meg még mindig ott tartunk hogy miért látszik.....Hiszen a már emlitett fekete lyukak csak a filmekbe látszanak ,az egész valszeg sok matematikai számitás eredménye, hogy ugy gondolják ott "valami" olyannak kell lennie,ami ilyet csinál a környezetével. Amugy meg a ZUFOK müve ezis... :)
2009. nov. 29. 18:03 | válasz | #10
Szerintem tanulj meg te is szöveget értelmezni.
Bandew  
2009. nov. 29. 17:54 | válasz | #9
Most magadról beszélsz?
2009. nov. 29. 17:38 | válasz | #8
Mintha nem tudnád, h miről beszél.
"Imádom" az ilyen akadékoskodó pöcsöket.
2009. nov. 29. 16:30 | válasz | #7
Jó kérdés. Így ékezet nélkül én sem tudom mit jelent...
2009. nov. 29. 15:39 | válasz | #6
ez tök jó mer csak le kell rakni és megkeresni a két végét és akk megvan a manók aranya
2009. nov. 29. 15:31 | válasz | #5
Na ja, ha valaki elmagyarazna, hogy mi a tetves menyetgecit jelent a "szivarvany elfogasa", az sokat segitene a cikken.
2009. nov. 29. 15:27 | válasz | #4
Hát..nekem is ez jutott az eszembe.
Hogy egy mezei 3szög alakú prizma is tudja ezt a fícsört.

Lehet, hogy ezek megint brit tudósok?
2009. nov. 29. 14:28 | galéria | válasz | #3
Nem is lehet itt semmit érteni mert nincs mit érteni az egész egy hadova.
2009. nov. 29. 14:04 | válasz | #2
Arról nincs egy sor sem írva, hogy ha a fényforrást lekapcsolják, akkor is ott marad a szivárvány, ugyanis a fogvatartásnak ez lenne a lényege.
Szivárványt egyébként egy sima prizmával is lehet csinálni.
2009. nov. 29. 13:02 | válasz | #1
Igazából azt nem értem, hogy ha bent kellene maradnia a fénynek, akkor hogy lehet látni? Tehát mint a fekete lyukaknál, hogy azért nem látjuk, mert nem jön ki belőle a fény, ha viszont ezt látni lehet, akkor... szivárog? :)