MP3 kontra audio CD - minőségben nincs különbség
2009. november 23. 10:19, hétfő
Audio CD, MP3-as vagy AAC fájl. Úgy tűnik, hogy a lényeget tekintve teljesen mindegy, melyiket használják a felhasználók.

Hirdetés

Bebizonyosodott, hogy a technikai fejlődés miatt az emberek már nem igazán tudnak különbséget tenni az audiominőségben. A Trusted Reviews portál szerkesztője ugyanis arra volt kíváncsi, vajon különbséget lehet-e tenni a különböző formátumok minősége között. Nos, kiderült, hogy még a vájtfülű hallgatók sem igazán tudták megkülönböztetni egymástól az MP3-as és az AAC-fájlokat, valamint az audio CD-kről lejátszott felvételeket. A nem mindennapi teszt érdekes végeredménnyel zárult: a megkeresett személyek közül pont a HiFi-rajongók ismerték fel a legkevesebb zeneszám formátumát.

"Az eredmény nem lepett meg, mivel mi korábban, a belső vizsgálataink során hasonló következtetésre jutottunk. A kódolási technológiák napjainkban annyira kifinomultak, hogy a legtöbb ember már a legkisebb különbségeket sem tudja felfedezni. Egy megfelelően kódolt, 192 kbit/s-os AAC-fájl jobb alternatívát jelent egy audio CD-nél. A különösen érzékeny személyeknek pedig a 256 kbit/s-os AAC és a 320 kbit/s-os MP3-as fájlok használatát javasolom" - jelentette ki Bernhard Grill, a Fraunhofer IIS Intézet MP3-szakértője.

A kutató elmondta, hogy az audiokódolásnál két fő fejlesztési irány figyelhető meg. Az egyik célja, hogy még kisebb fájlokat lehessen létrehozni a jelenlegieknél is kisebb minőségromlás mellett. Ezt az irányt - a streaming-szolgáltatások miatt - elsősorban a mobil ipar támogatja, mivel az UMTS ellenére még mindig kicsik a sávszélességek és a legtöbb országban még sokba kerül a nagyobb adatcsomagok letöltése. Ezen a területen a legnagyobb jövőt a HE-AAC vagy más néven AAC+ formátumnak jósolják.

A másik irány a még tökéletesebb zenei hangzás és minőség elérését célozza meg. A fejlesztők be akarják bizonyítani, hogy megfelelő kódolási technológiákkal végképp megelőzhetővé válik a minőség tekintetében etalonnak számító audio-CD. "Mivel a zenei kiadók és a hangmérnökök is megértették, hogy a kiváló minőség eléréséhez hogyan kell kódolni a zenei anyagokat. Az MP3-nak vagy az AAC-nek pont az az előnye, hogy a mögöttük lévő eljárásokat mindig javítani lehet. Egy mai 128 kbit/s-os MP3-szám biztosan jobban szól, mint egy 15 évvel ezelőtt kódolt, hasonló felvétel" - tette hozzá Grill.

A szakértő szerint azonban hiába kiváló minőségű egy zeneszám, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen készüléken és milyen hangszórókból szólal meg. A nem megfelelő minőségű hangszórók felelősek ugyanis a legnagyobb torzulásokért.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2009. nov. 27. 16:54 | galéria | válasz | #153
akik megköveznének, valszeg cd-n nőttek fel
ugyanis rajtuk kívül minden hi-fi fan tudja: a krómos szalag biza oda tud vágni egynémely cd-nek is, ha mondjuk éppen mondjuk vinyl volt a forrás..
egyszóval zsoltival és veled is egyet értek ebben
2009. nov. 26. 21:18 | válasz | #152
Elhiszem, hogy jó azzal a szallagal egy ilyen felvétel. (deck nekem is volt hasonló etalon, frankó) csak nem mertem beírni mert megköveznek...
2009. nov. 26. 15:24 | válasz | #151
Sok függ a lemezjátszótól és a lemeztől is, de elmondható, hogy egy jó minőségű lemezjátszó frekvenciaátvitele 20-17 000 Hz-ig terjed.

Vannak ettől jobb paraméterekkel rendelkezők is. Például egy direkt meghajtású, quartz-vezérelt lemezjátszó 1,5 grammos tűnyomással egy Shure M97xE gyémánttűs hangszedővel 20 - 22 000 Hz-ig visz... Magáért beszél a dolog. 1,5 grammos tűnyomáshoz viszont lemez is kell (nem Hungaroton, bár 1-1,2 grammnál az is elfogadhatóan tud szólni újanan)

Nekem egy Pioneer nagy nyomatékú DC motorral ellátott direkt hajtású, quartz-vezérelt, gyémánttűsöm van. Eredeti gyári tűvel 20 Hz - 19 kHz-ig teljesen flat a frekiátvitele. Erre egy nagynyomású (kemény) Holland Philips lemezt felteszek (pl Dire Straits) eszméletlen hangzás jön róla. Megvan ugyan ez az album gyári CD-n is de az elbújhat mellette. Ezután már csak azt kell eldöntenem, hogy átveszem egy 3 fejes Technics deck-el egy 70 bias-os CrO2-es szalagra vagy DVD-Audiónak...
Elmondanám, hogy az előbb említett szalag is jócskán veri a CD-t.
2009. nov. 26. 13:35 | galéria | válasz | #150
..nyáron néha előfodul hogy kicuccolok az udvarra..általában csak a vermonákat és a regenteket dobom ki (hiába én már csak ilyen régimódi vaok)természetesen hangfalankéni vermona erősítéssel, de néhanapján ha kerti partyzunk megesik, hogy a profibb dobozokat is kiteszem és pörgetjük a régebbi hanglemezeket..
egyik ilyen alkalommal figyeltem meg, hogy lucy kutyám meghallja azokat a hangokat, amiket én nem
mi ezzel a gond
azt inkább már nem is említeném, hogy bizonyos növények is fizikailag reagálnak bizonyos hangokra, mert akkor azt gondolnád, hogy valami science fiction fan vaok ..pedig hidd el, rühellem a sci-fiket..
2009. nov. 26. 12:41 | válasz | #149
Nem ismerem az olcsóbb lejátszók lelkivilágát, szerencsére nálam ezek jól szólnak. Végülis szerintem a bakelit is azért szól jobban mert elég széles tartományt át tud adni amit a cd nem képes. Számokban kifejezve ez nem tudom hogy néz ki, mindenesetre a cd kitalálásánál ugye pont a fület vették alapul, de nem jött be.
2009. nov. 25. 21:57 | válasz | #148
Na álljunk csak meg egy szóra.

"a CD-t is azért találták ki igy 44.1Khz mert a fül úgysem hallja"
A 44,1 kHz nem a CD átviteli frekijének maximuma, hanem a mintavételezés frekvenciája a DAC-nál...

"azonban mégis lehet a dologban (hallásban) máskülönben nem szólna lényegesen jobban egy DVDA vagy egy SACD"
Itt is arról van szó, hogy magasabb a mintavételezés. DVD-Audionál 96 vagy 192 kHz amihez 24 bit társul. Itt sem hallasz többet a füled limitjénél, ami nagyon jó esetben kb 19-20 kHz közt lehet (-9; -12 dB környékén, ha egy studifejes FLAT response 0 dB-re tegyük fel 5-28 000 Hz-ig).
A magas mintavétel miatt az alharmonikusokat fogod sokkal tisztábban, sokkal többet hallani és ez fogja nagyban megdobni a térérzetedet és a hang"áttetszőségét". Ehhez tartozik az előbb említett 24 bit, ami dinamikában dob óriásit.

Ha már előbbiekben a Jittert is belevesszük a dologba ahhoz, hogy 20kHz-en 16-bit clean legyél, tehát meglegyen a 98.5dB-es rendszerdinamikád, nos ahhoz 5ps pontos időalap kell (ennyit lehet amit a kvarc téved + a jitter).
16 bitesnek ígért olcsóbb DAC bontása 20kHz-en roszabb mint 12bit. 96kHz-en már 2ps kéne, 192kHz-en meg 1ps... Ezért sok olcsóbb DVD-Audio lejátszására alkalmas lejátszó/hangkártya még rosszabbul is szólhat bizonyos esetekben mert az előbb említett pusztán fizikai okokból "elkenődik" a hang. Van mikor a jó kid Burr Brown DAC-ok is így járnak (pedig az nem a tré szint).

Pl az én hangkártyámban (TC Electronic Desktop konnekt 6) egy úgynevezett DICE™ (digital interface chip with JetPLL™ jitter elimination technology) van beépítve, ami nagymértékben csökkenti az alapból profi DAC és ADC jitterét és a interface jittert is... Itt elég tiszta képet kapok a DVD-Audio lejátszásánál.
2009. nov. 25. 20:35 | válasz | #147
Hát ugye a CD-t is azért találták ki igy 44.1Khz mert a fül úgysem hallja. Valami azonban mégis lehet a dologban (hallásban) máskülönben nem szólna lényegesen jobban egy DVDA vagy egy SACD. Lehet hogy csak indirekt módon halljuk ezeket a hangokat. Ergo mondjuk zene közben hiányzik ha nincs ott.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 25. 20:22 | galéria | válasz | #146
High-End hifit a kutyáknak! Hajrá!
2009. nov. 25. 20:12 | galéria | válasz | #145
én ismerek olyan személyt, aki a 21 khz-et is képes érzékelni
a 22 khz és az feletti hangokat egynémely kutya is érzékeli a denevérek mellett de ezek naon ritka esetek..mondhatni csodák.
..és csodák, márpedig vannak
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. nov. 25. 19:55 | galéria | válasz | #144
"hogy a 22000 hz feletti hangokat szinte csak pár szerencsésebb emberke hallja,"
Hát nézőpont kérdése. Én az elmebetegeket inkább szerencsétlennek hívom :) ugyanis az ember 20 khz fölött akkor hall, ha az apja nem az volt akit hisz, hanem egy denevér :D
2009. nov. 25. 19:21 | válasz | #143
Fene tudja én hallom azt a csillingelést gyári CD -ken is.
Az mp3 lossy tömörítéseknél is hallani a külömséget csak nehezebb megkülömböztetni, függ a tesztelt zene részletességétől/hangszerek mennyiségétől tempójától stb. az mp3 szerűekben nincs annyi élet, kicsit tompában szól szerintem, persze ehhez le kell ülni, megfelelő lelkiállapot kelletik.
2009. nov. 25. 18:31 | galéria | válasz | #142
úgy van kolléga ..azaz majdnem úgy van.
vegyünk alapul egy igazán profi fejhallgatót. mondjuk egy 200.000 forint körülit. szerintem az pont megfelel nekünk. nézzük, mit is tud a frekvenciaátvitel terén ..hoppá, annyira nem is rossz: 5-45000 hz ig van a skála.. no igen, milyen kár, hogy a 22000 hz feletti hangokat szinte csak pár szerencsésebb emberke hallja, de a többség semmiképpen no mindegy, a lényeg, hogy naon profin szól, és jár hozzá egy 108 dB-es 1khz-en mért érzékenység, ami pont elég is lesz ahhoz, hogy a dobhártyánkat végleg taccsra vágjuk. igaz, az ultramély hang tartományban volna még mit javítani sebaj, majd máskor..vagy épp soha napján
evezzünk át a high-end hangfalak világába. nézzünk itt is egy 200.000 körüli dobozkát. az én brigmtonom éppen megfelel eme nemes célra..
lássuk a paramétereket: ...hoppá, 83 hz-en kezdünk és eljutunk egészen a több, mint elegendő 26000 hz-es álomhatárig..
hogy miért is kell egy hangfalnak a 83 hz-es ultramélyhang tartomány ..jah, megvan tudom már: hogy a basszus úgy verje a mellünket, mintha bottal csapkodnák így élve át a zene erejét és varázsát, amit bizony soha a büdös életben nem fog pótolni semmilyen fejhallgató sem s mindezt a kellemes 88 dB-es érzékenységen
ha továbbra is úgy gondolod, hogy a fejhallgató jobb választás, mint a high-end hangfal, akkor legyen én biza nem foglak győzködni..inkább hallgatom tovább a brigmtonaimon a jó kis italodiscókat a 80-as évekből természetesen vinylről...
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. nov. 25. 16:02 | galéria | válasz | #141
"nem természetes szintetizátor szerű csilinegelést ad ki ott,"

Ez pontosan illik az mp3 tipikus kódolási hibájára, én csicsergésnek hívom. De nem mp3-ból kiírt cd-nél ilyen nincs, mert nincs is tömörítve.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 25. 15:06 | galéria | válasz | #140
Én nem mondtam egy szóval sem, hogy te azt mondtad, hogy hiányos a magas a CD-k hangzásában, álljunk meg. :D

"Azért van jó profi lemezjátszók amiknél nem hallód szinte a tű hangzát a barázdákon"

Ehhez azért megfelelő lemez is kell.

"valjuk meg őszintén, mondjuk nem olcsó kategória."

Ugyanez megvan CD-ben és CD-lejátszóban is. A kiemelkedő minőség ált. árban is az.
2009. nov. 25. 14:55 | válasz | #139
Én nem mondtam egy szóval sem hogy hiányos a magas a CD lemezek hangzásában, álljunk meg. Azt állítottam, hogy nem természetes szintetizátor szerű csilinegelést ad ki ott, azaz torzít, szerintem...
Azért van jó profi lemezjátszók amiknél nem hallód szinte a tű hangzát a barázdákon, valjuk meg őszintén, mondjuk nem olcsó kategória.
2009. nov. 25. 09:26 | válasz | #138
Lenne egy kérdésem.
Nem tudom, hogy a régi LP lejátszók is ilyenek voltak, de ami a régi "music center"-em piköpjéből olyan hangosan hallani a cincogást, hogy a ketyere mellet nem élvezetes az LP hallgatás.

Vagy csak azért hallom mert full gagyi az egész ketyere?
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 25. 09:17 | galéria | válasz | #137
"hosszaba meg nem akarok belemenni"

Kérlek szépen, magyarázd el hosszabban, vagy legalább pontosabban, mire gondolsz.

"Persze kalsszikus értelemben nincs tömörítés de valamilyen kódolásban van rajta ami nem tartalmaz minden részletet"

Ha így nézzük, akkor az LP túl sok részletet tartalmaz, azaz olyanokat is, amelyek nincsenek benne a zenében: a lejátszótű messze nem képes hibátlanul követni a barázdát, főképp a magasabb hangoknál, ezért torzítást visz be.

Most már viccesen hangzik, de a CD-korszak elején sokak azért (is) hallották magashiányosnak a CD hangját, mert hiányzott belőle az alapzaj.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 25. 09:15 | galéria | válasz | #136
Először reméltem, hogy nem erre gondolsz, de sajnos mégis. Ezek az erősítők papíron jók, meghallgatva kevésbé - legalábbis a tesztek szerint, mert személyesen nem volt még hozzájuk szerencsém. De gondolj bele abba, hogy itt lényegében a D/A konverzió után egy újabb A/D konverziót hajtasz végre, és ehhez képzeld el, milyen ezeknek a FET-eknek a kimeneti jelalakja 3GHz-en. Márpedig a jelalak ilyenkor is számít, mert hiába négyszögjel, az ilyen frekvencián baromira messze lesz az ideálistól, akkor pedig a hangszórón máris nem egészen az jelenik meg, aminek kellene. Vagyis végrehajtasz egy ilyen-olyan D/A konverziót, majd utána egy igencsak tökéletlen A/D konverziót.
2009. nov. 25. 09:03 | válasz | #135
"Mármint ebbe az erősítőt is beleérted? Mert én kurvasok erősítőt hallottam már, de ennyi pénzért még nem hallottam normálisat, nemhogy a kvázi pcvel együtt ennyibe kerülőt."

Egyetértek. Régi zenéssztori, még a 80-as évek legelején vagyonért behozott tenegerentúltól egy magyar gitáros egy Ampeg erősítőt. Imádta, csodás hangja volt, szétszedte, pucolgatta. Szemet szúrt neki, hogy belül a kábelek rendetlenül mennek össze vissza, egy rövid, másik hosszú. Fogta, rendet csinált benne, elrendezgette, ami hosszú volt levágta, visszaforrasztotta. A cuccnak meg elment a hangja, nem szólt úgy már soha többet. Döbbenet, végül nem volt mit tenni, eladta.

Az erősítőépítésben sok dolog van az itt leírtakon kívül is ami számít.
2009. nov. 25. 08:17 | válasz | #134
Hogy téveszteném már össze? Persze kalsszikus értelemben nincs tömörítés de valamilyen kódolásban van rajta ami nem tartalmaz minden részletet, számomra ua, és ilyen a hangja ha nem is tökéletes a magyarázatom (hosszaba meg nem akarok belemenni)
Hogy ne lenne már kevés az alacsony nézd meg pl a LP nek mennyi és a CD -nél mennyi aztán rágyüsz, hogy számít -é.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. nov. 25. 02:11 | galéria | válasz | #133
"A másik a magas tartományban a CD köztudottan csilingelő valamiféle szintetizátor hangokat ad, a tömörítés miatt"

erősen összetéveszted az mp3-mal :) cd-n nincs semmiféle tömörítés, sőt pazarlás van. Alacsony frekvencia is van. Ami 44,1 khz 16bitbe befér, az megvan, PONT. A szar mastert meg nem kell a cd-re kenni.
2009. nov. 24. 22:54 | válasz | #132
Na ezaz voltak ezek a T-amp erősítők, és ahogy jöttek úgy tüntek el utána. Volt nálam is egy, de egy lapon sem lehet említeni a mostani erősítőmmel. Persze az ára is valami tizenikszezer volt, szóval mondjuk számítógépre meg egy olcsó monitor hangfalra rádugni lehet, hogy jó lehet csak ne várjunk tőle highend hangzást. (Mondjuk egy Sonic Impact T-AMP 2-t kipróbálnék, ha valakinek van ilyen jelentkezzen)

ebayen kilóra? :D Annyira azért nem szoktam belemerülni, de most éppen DAC-okat nézek mert vettem egy ilyen mindenjátszó játékost és gondolom az analog kimenete jó szar lesz (bár még nem jött meg). Az a baj, hogy most szar a forint.
2009. nov. 24. 22:46 | válasz | #131
sokan csinálják ezt (TDA154x mánia, fúj) , csak ez igy pl. annyit ér amennyibe kerül . Szerintem a Logitech 44ezerért pl jobb vétel, annak az a hátránya hogy max 48kiló megy át.

"Na mesélj mit látsz ebayen? (vettem már ott pár jó dolgot érdemes sűrűn böngészni)"

Nekem értesitő van beállitva és kb kilóra szoktam megvenni dolgokat,nyersanyagárban .
2009. nov. 24. 22:37 | válasz | #130
Én nem értek az építős részéhez de ha ilyen "egyszerű" lenne akkor miért nem csinálja ezt senki? Még tisztes haszonnal is sokat el lehetne belőle adni.
2009. nov. 24. 22:13 | válasz | #129
"2 hagyomanyos letras dac chip atalakitja kisfeszultsegu, kisaramu analog jelle"

ajjaj "can of worms"
2009. nov. 24. 22:11 | válasz | #128
class-d erősitőknél arra is van ott a kimeneti szűrő hogy az "alacsony" kapcs. frekit simitsa ugye.
kvp  
2009. nov. 24. 22:11 | válasz | #127
"Mármint ebbe az erősítőt is beleérted? Mert én kurvasok erősítőt hallottam már, de ennyi pénzért még nem hallottam normálisat, nemhogy a kvázi pcvel együtt ennyibe kerülőt."

Egy nagyfrekvencias mosfet-es erositot, persze hangfalak nelkul. Ez sztereo kivitelben kb. 10 ezer forint anyagkoltseg. (hazilag osszerakva, tehat az ember tervezi es gyartja le az aramkort, munkadij ezert nincs) Pc-nek manapsag jo egy intel embedded alaplap, 64 bites core2solo-val, passziv hutessel 14 ezerert. Ehhez kell meg tap es par aprosag (cd olvaso, ram, ssd, stb.). A megvasarolt halom nyak-bol es chip-bol viszont a lelkes amatornek kell mukodo rendszert keszitenie, majd azt felprogramoznia. (a szoftver meg vagy ingyen leesik az egbol vagy real time linux kerul a gepre)

Az erosito mukodese:
-tomoritetlen 16 vagy 24 bites spdif-jel be
-egy par dollaros kis mikrovezerlo dekodolja, buffereli, sajat referencia orajelen kiadja (pontos orajel kristaly kell bele)
-2 hagyomanyos letras dac chip atalakitja kisfeszultsegu, kisaramu analog jelle
-2 aktiv fpc-s nagyfrekvencias mosfet-es erosito koveti a kisfeszes analog jelet es allit elo nagyefeszultsegu, nagy aramerossegu jelet (minel nagyobb a kapcsolasi frekvencia, annal pontosabb a kimeno jel, a pc-s tapokban ez altalaban par 100 hz, ide legalabb 3 ghz-es digitalis komparator kell)
-a mosfet technologia miatt az erosito tranzisztoroknak nincs linearis tartomanyuk, kapcsolouzemben mukodnek, a tobb ghz-es kapcsolasi zajt egy buffer kondenzator szuri (nem mintha barki is meghallhatna, de eloidezhet heterodyne interferenciat egy mikrohullamu radioadoval)
-az erositot arnyekolni kell, ezert idealis esetben a hangfalban van, ami szinten arnyekolva van (masik elony: a melle tett mobil sem fog belecsipogni)
-a hangfalba csak a digitalis jel es a simitott dc tap megy be

ps: Ha nagyon nagy teljesitmeny kell, akkor a japanok gyartanak tobb megawattos igbt tranzisztorokat is, persze azok mar eleg dragak.
2009. nov. 24. 22:10 | válasz | #126
3ghz-es powerdac :D (400-800 ksps reális ,power kimenetnél, a hangerőállitás kritériumát elfelejtetted kivesézni)

alaplapi hangkártya két dologra jó:
-ha tudod hogy totál jittereldobós a láncod többi része akkor szódával elmegy, feltéve hogy az a lánc tényleg vérbeli jittergyilkos ( kernel streaming driverek, asrc D/A)
-mikrofonos mérésekre, sok átlagolással


2009. nov. 24. 21:48 | válasz | #125
"A vicces, hogy akarmilyen olcso tobb mint 4-szeres cd olvaso, akarmilyen 24 bites tomoritetlen spdif-es alaplapi hangkartya es egy nagyon pontos mosfet-es erosito tokeletes minoseget tud adni, raadasul amig az erosito tiszta szurt dc tapot kap, addig semmilyen kulso zavarforras vagy jitter nem tud bekeverni. Egy ilyen high-end hifi rendszer ara a cel pc-vel egyutt akar 40-50 ezer forint is lehet. (hazilag megepitve, boltban ugyanez tobb szazezer)"

Szakszerű amit írsz, de ez nekem is meredek. Egy filléres mosfetes erősítő egyenértékű lenne egy 30 kilós komoly cuccal? Aligha.
2009. nov. 24. 21:41 | válasz | #124
"Egy ilyen high-end hifi rendszer ara a cel pc-vel egyutt akar 40-50 ezer forint is lehet. (hazilag megepitve, boltban ugyanez tobb szazezer)"

Mármint ebbe az erősítőt is beleérted? Mert én kurvasok erősítőt hallottam már, de ennyi pénzért még nem hallottam normálisat, nemhogy a kvázi pcvel együtt ennyibe kerülőt.
2009. nov. 24. 21:36 | válasz | #123
Azé messze van ez az 50-es évek erősítőitől. :)
Na mesélj mit látsz ebayen? (vettem már ott pár jó dolgot érdemes sűrűn böngészni)
kvp  
2009. nov. 24. 21:23 | válasz | #122
Olvasom a hozzaszolasokat, eleg sok koztuk a tevhit. Par megjegyzesem azert lenne:
-a cd-k minosege 16 bit, 44100 hz, amin sokat tud segiteni egy megfelelo interpolacios rutin, tovabba a kieso felharmonikusokat potlo algoritmus
-az audio cd-k masolasakor ha megfelelo technikval masolunk, akkor bitrol bitre egyforma cd-t fogunk kapni, ami megfelelo buffer-eles es iro mellett akar jitter mentes is lehet
-az audio cd-k lejatszasakor csak arra kell odafigyelni, hogy a lejatszo digitalisan olvassa a jelet (pc-k kozzul eloszor az os/2 v3-as volt erre kepes, 1994-ben), tobbszoros bufferelt mintavetelezessel es lehetoleg digitalis formaban kuldje ki az erosito fele (pl. tomoritetlen spdif stream-kent, kabelnek az rca dugos rez is jo)
-az erositoknel a legjobb ha digitalisan kapjak a jelet, majd a sajat belso orajeluk szerinti buffereles utan adjak ki, fix utemmel (igy eltunik mindenfele jitter)
-a cd-rol szarmazo anyagot fel lehet skalazni 16-rol 20, 24 vagy akar 32 bitre, 44100 hz-rol pl. 88200 hz-re (barmi jo, csak egesz szamu tobbszoros legyen, lehetoleg 2 hatvanya szerint) ez sokat javit a digitalis lepcsok kisimitasanal (lasd full scene antialiasing, csak hangban)

Mas: A csoves erositok lehetnek jok, de hangminosegben egy digialis bemenetu tobb ghz-es kapcsolasi frekvenciaju mosfet erosito sokkal jobban koveti le a bemeno hang mintajat, mint egy lassu analog rendszer. 44100 hz-hez 16 bites melyseg es digitalis 1 bites ramdac eseten 2.89 Ghz-es (~3 Ghz) kapcsolasi frekvencia kell. Az olcsobb megoldas a ramdac-ot ic-be integralt letras dac-al megvalositani es ekkor csak a vegfok megy a nagy frekvencian. (mikrohullamu rendszerekben ez a kapcsolasi frekvencia megszokott, pl. egy kis koromnyi blutooth dongle is 2.4Ghz-es)

A vicces, hogy akarmilyen olcso tobb mint 4-szeres cd olvaso, akarmilyen 24 bites tomoritetlen spdif-es alaplapi hangkartya es egy nagyon pontos mosfet-es erosito tokeletes minoseget tud adni, raadasul amig az erosito tiszta szurt dc tapot kap, addig semmilyen kulso zavarforras vagy jitter nem tud bekeverni. Egy ilyen high-end hifi rendszer ara a cel pc-vel egyutt akar 40-50 ezer forint is lehet. (hazilag megepitve, boltban ugyanez tobb szazezer)

ps: A mai zenei anyagok rossz dinamikaja a dinamikai tomoritestol van, amit mar sokan leirtak. Egy jo zenei anyag, amit egy jol beallitott adc-vel vettek fel es semmilyen keveresen vagy utofeldologzason nem esett at nagyon jol tud szolni cd-rol is, de persze a legjobb az eredeti frekvencian minel nagyobb bitmelyseggel felvett, legfeljebb csak vesztesegmentes tomoritesen atesett zene. Ha mindenkeppen modositani kell a felvett zenehez kepest a cd eloallitasakor, akkor erdemes jol megvalasztani az algoritmust, pl. a frekvenciat csak 2 hatvanyaval osztani, a dinamikanal csak shift + mask operatort hasznalni a szabad downscale helyett es csak egy teljesen cd-re vonatkozo maximum alapu szethuzast, azt is csak a maximalis dinamikatol fuggo adaptiv bitmelyseg levagassal, skalazas nelkul. A gaz, hogy a legtobb hangmernok nem tud annyira progamozni, hogy ezeket a fogalmakat megertse es a studio keveropultjahoz (pc-jehez) megadja az adott albumhoz valo garantaltan torzulasmentes parametereket. (lasd mosott textura, tueles textura kulonbseg a jatekokban, ahol ugyanezek az algoritmusok kellenek csak a grafikahoz)
2009. nov. 24. 20:47 | válasz | #121
Látjátok milyen érdekes? Ő 21szd-i hangfalat használ 50es évekbeli erősitővel, én pedig 1976-os hangfalat 70-es félvezetős erősitővel. Ez a szép ebben a hobbiban , és még az anyagi vonzata is azonos ütemben csökken a hozzáértéssel.
Nagy poénokat nem akarok lelőni mert én is stirolom az ebayt azé
2009. nov. 24. 20:29 | válasz | #120
Most mondja valaki hogy nem gyönyörű?:

Yaqin MS-300B csöves
2009. nov. 24. 20:27 | válasz | #119
Ööö ezt most nem vágom. Azért a mai "modern" csöves erősítőkkel nincsenek ilyen szívások. A csövet kell néha cserélni (ez jópár évet jelent, csőtől függően) és ennyi. Modern csatik vannak rajta, és esztétikailag meg gyönyörűek. A meleg hangzás és az iszonyatos nagy tér amivel zenél az meg össze sem hasonlítható csak a legjobb erősítőkével.
Én most egy Yaqin MS-300B erősítőt hajtok JMLab Focal 928 hangfalakkal.
2009. nov. 24. 20:14 | válasz | #118
hát ha már témánál vagyunk , én úgy tudom hogy a csöveshang 95%-a trafóhang.
ESL-eknek olyan erősitő kell amire ha rákötsz 2uF film kondit a'la natúr , nem oszcillál be és leheli ki a lelkét valami. PL. Marshall Leach Low TIM .
ESL57nek konkrétan bemeneti trafója van, szerintem az jobban szinez mint bármi ami előtte lehet. Esetleg AC bias jót tenne neki.
2009. nov. 24. 20:13 | válasz | #117
Na lemaradtam.

"Amit írsz, az valóban létező jelenség, szerintem vastagon benne van a pszichoakusztika is.""Pl. a vinyl alapzaja is okozhatja a nagyobb dinamikaérzetet: amikor halljuk a tűzajt, akkor tudjuk, hogy halk a zene és az agyunk talán ezt is figyelembe veszi. Amikor aztán eltűnik a zaj, akkor meg azt tudjuk, hogy hangos."

Számomra a pszihoakkusztika létezése éppen azt bizonyítja, hogy a digitális hanngal kapcsolatos jó paraméterek, a károsnak ítélt zaj és egyebek kiküszöbölése valójában rosszat tett a hangnak. A technika kipucolásával kidobták a fürdővízzel együtt a gyereket is, mivel az emberi fül nem műszer, és teljesen más kritériumok alapján érzékeli a hangot. Ahogy írod, a hangmérnökök tudják ezt, és az analóg hangrögzítés erre nagyon alkalmas volt, és megvoltak-vannak a trükkjei. A digitális közel sem ilyen. Ez már köztudott, ezért léteznek mindenféle analóg hangot szimuláló pluginok a stúdiótechnikában pl. Pro Toolshoz. Persze ez halottnak a csók és a csúcshangminőséget a mai napig analóg stúdiókban produkálják. Olyan módszer is van, hogy kész digitális anyagot felvesznek szalagra, majd vissza digit-re hogy jobban szóljon a végső verzió.

Különben nem csak a stúdió vagy audiofil világban, hanem diszkókban is köztudott, hogy a vinil jobban, dögösebben szól.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 24. 20:08 | galéria | válasz | #116
Hát, akinek van kedve szarakodni a csövek folytonos jusztírozásával (öregedés) és méregdrágán kimenőtrafót venni, annak minden jót kívánok. Ugyanezt egy jó FET-es erősítő is tudja, kimenőtrafó sem kell hozzá. Persze akinek elektrosztatikus hangszórói vannak, annak jól jöhet a csöves erősítő, de ahhoz meg a csöves erősítők kimeneti feszültsége rendszerint túl kicsi.
2009. nov. 24. 19:54 | válasz | #115
Ebben elképzelhető, hogy van valami. Valamint a szakik, meg a fanatikusok azt mondják azért jobb a csöves erősítő CD (és hasonlóhoz) mert lágyítja a hangzását és ezáltal kicsit olyan "természetesebbé" teszi a hangzását valamint annak jó aki megszokta a csöves hangzást. (amúgy van ilyen hangprocesszor is ami megcsinálja ezt a hangzást, de drága cucc és ritka)
2009. nov. 24. 19:50 | válasz | #114
csőbe meg mégcsak nem is réz van , én nyertem
2009. nov. 24. 19:47 | válasz | #113
Jelzem nekem csöves erősítőm van bebebeeee :P
2009. nov. 24. 19:47 | válasz | #112
hát igen, aki a véreshurkát szokta meg, annak hiába adsz szárazkolbászt :D
Eddig csak szalagról meg vinylről volt szó, na a cső az igazi tatár bifsztek :D
Piel  
2009. nov. 24. 19:37 | válasz | #111
Látom, hogy ezen a fórumon sokan vannak akik a digitális hangtechnikáról tudnak néhány dolgot. De azt tudjátok-e, hogy a régi csöves (analóg) erősítők sokkal szebben szóltak a tranzisztoros erősítőinknél, annak ellenére, hogy magasabb a zajszintjük? Azt elfelejtettétek, hogy egy tranzisztornak is van zaja? Hát még soknak!
Mondhatja azt valaki, hogy a digitális az azt adja amit rögzítettek, de ez sokszor nem így van. Sok eszköz (alkatrész) van a jel forrása és az emberi fül között és mind hozzátesz valamit vagy elvesz! Hát ezért nem mindegy!
2009. nov. 24. 19:32 | válasz | #110
Szerintem meg ilyen zenéhez már egy-kétszázezerért is bőven jót lehet összerakni.
blaze  
2009. nov. 24. 19:07 | válasz | #109
Szerintem pl. ilyen józenéhez kötelező egy jó hangcucc, mély-ládával természetesen.
2009. nov. 24. 18:59 | válasz | #108
Angliában szokott lenni jó áron ESL57 , szerintem jobb bolt mint egy stax fejhallgató. Csakhát gondját kell viselni. Közeljövőben úgyse gyártanak ilyet egyhamar :)


"Peter Walker (the founder of Quad) said that it is easy to build a single speaker which sounds fantastic. The real difficulty is to employ unskilled labourers to build 100,000 ESL-57 and ESL-63 speakers over a 40-year period, and have each one sound excellent."
2009. nov. 24. 18:45 | válasz | #107
Amúgynagy badarság, hogy a hangafal a legkényesebb pont, mondjuk inkább kevesen hajlandók áldozni rá valamint jófajta "madzagokra". A lánc minden láncszeme egyformán nyom a latba az összképnél, rgo ha egy is gyengébb cseszheted.
2009. nov. 24. 18:35 | válasz | #106
Ami gyönyörű, az gyönyörű mindenhogy: bár a nagyon vájtfülűek ebbe is beleköthetnek
2009. nov. 24. 18:18 | válasz | #105
Multi-bit with integrated SC-filtering for very low jitter sensitivity in the
discrete-to-continuous time interface (-121dB distortion with 200ps jitter).

erről beszéltem, na ez az amit high end-ben kerülnek . SC - filtering - switched capacitor. Horror:D


1 bites D/A konverterek : ez a legfontosabb aspektus is, ugyanis ha jó 1bites kovnertered van, akkor erősitőd is van (direct digital input class-D). Persze a hangerőállitást még el kell találni. Ehhez nem 100ps kell hanem 1-5 ... :)
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 24. 17:40 | galéria | válasz | #104
Igen, nagyjából helytálló. :)
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 24. 17:37 | galéria | válasz | #103
Na, elolvastamn a cikket és közben jót kuncogtam magamban, mert én épp annak a Robert Harley-nak a cikkeit ismerem jobban, akit a te cikked bevezetőjében kritizálnak. Azért tanultam is a cikkből és köszönet érte, eddig nem tudtam, hogy a különböző típusú D/A konverterek jitter-érzékenysége ennyire eltérő. Pl. az olcsóbb eszközökben elterjedt 1 bites D/A konverterek épp a legérzékenyebbek.

Azért olvasd el ezt az írást is, bár elég nehéz és a matekját én sem értem. Ebből kiderül, hogy nagy frekvencián már a 100ps alatti jitter is hallható, márpedig ennyi simán összejöhet Adams eszközével is.

Érdemes ezt is elolvasni, erre is sok helyen hivatkoznak.
2009. nov. 24. 17:28 | válasz | #102
Persze, csak szerintem pont hogy fejhallgatón hallatszanak ki jobban a felvétel hibái, és itt ez volt a kérdés.
2009. nov. 24. 17:12 | válasz | #101
De a fejhallgatóval meg nincs akusztika hiába a programozott DSP az nem az igazi, ha éppen arra "vetemedünk".
2009. nov. 24. 17:00 | válasz | #100
Hát azért egy profi fejhallgató (nem az agybadugósak, hanem a rendesek) pont hogy részletesebb hangot ad, több minden kihallatszik, mivel kevesebb a levegő a hangszóró és a füled között, így kevesebb részlet veszik el.
2009. nov. 24. 16:58 | válasz | #99
Szerintem pont ez lenne a cikk lényege, csak elveszik a sok mellékkörülmény között...
2009. nov. 24. 16:51 | válasz | #98
hazugságok ...
2009. nov. 24. 15:37 | galéria | válasz | #97
üdv. ez a cikk nem teljes. többek között az sem derül ki belőle, hogy a teszt milyen hangrendszeren is zajlott. ezért csak az utolsó mondatára érdemes odafigyelni..ha ugyanis füllhallgatón hallgatjuk, valóban nem sok különbség hallható. normális profi hangfalakon igenis van különbség. itt a pont.
2009. nov. 24. 15:05 | galéria | válasz | #96
Mert a kommentelők tudása sokszor (vagy kevesebbszer) magasan a cikk szerzője / fordítója felett áll.
2009. nov. 24. 14:55 | válasz | #95
Lehet többszörösen tömörített alapanyagból ráadásul sokféle eltérő eljárással készültből nyerted tesz azt az eltérő hangzású mp3 -at Athlon. Csak a jóisten tudja milyen részlet veszett el torzult...
2009. nov. 24. 14:48 | válasz | #94
Én nem is tudom így hirtelen melyik a rosszabb, az ha egy hang elveszik vagy ha van de torzul.
Nekem vannak olyan 128kbps -es mp3-aim amiknél a magas hangok (pl. cintányér) úgy hangzanak mintha vízbe mártott cintányér lenne.
Viszont vannak olyanok is amik meg ilyen szempontból teljesen jók.
Szóval két ugyanolyan paraméterekkel rendelkező mp3 között is ég és föld a különbség.
2009. nov. 24. 14:44 | válasz | #93
Nemtudom aki nem halja a CD hibáit meg is érdemli (az mp3 ról direkt nem szólok semmit, annyira gyenge minőség) persze 25 évvel ezelött nagy szó volt a CD a sok gyengeminőségű másolt kazik, kopott lemezek után.
A CD hangzásban aki hal dinamikát az még nem hallott élő koncertet sem...

A másik a magas tartományban a CD köztudottan csilingelő valamiféle szintetizátor hangokat ad, a tömörítés miatt (ezt lehet hangszínszabályzóval mérsékelni, ezt a torzítást, de elveszik egy részlet) A másik nem ad elég mélyet, hiába rakod rá EQ -n hiányzik az a freki és kész.
2009. nov. 24. 14:44 | válasz | #92
Mert ennek a jitter cuccnak félig belelóg a lába az audiofiliába... :D

1egyetlenegy eset van ahol a jitter játék vérre megy, akit érdekel itt olvashat róla:


jó cikk
2009. nov. 24. 14:41 | válasz | #91
Tök érdekes dolgokat lehet megtudni ezekből a kommentekből. Az SG miért nem ír ilyesmiről cikkeket?
2009. nov. 24. 14:22 | válasz | #90
jitter manapság nem gond... Eleve úgy csinálják a chipeket hogy tudnak róla hogy be fog kerülni jitter, szóval már a tervezőasztalon eldől hogy ennek x jitterel igy meg úgy kell szerepelni. Ez tényleg igy van.
A high-end ott kezdődik ahol nincsenek ilyen jellegű kompromisszumok vagy eleve drága alkatrészeket választanak hozzá.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 24. 14:17 | galéria | válasz | #89
"világos, értem mire gondolsz, de ha a hibajavító nem képes kijavítani a jitter okozta hibát, akkor az hibás, nem pedig rosszabb minőségű."

Dehogy érted, csak azt hiszed, hogy érted, ez kiderült abból, amit írtál.

A jitter (időalap-hiba) nem okozza a bitek megváltozását, tehát szó sincs hibajavításról vagy interpolálásról. Az audio információ bitről bitre tökéletesen hibátlan marad, csak éppen grízesen, zavarosan vagy érdesen fog szólni a zene és nem tudod, mitől, de fárasztónak is fogod érezni.

A D/A konverternek szüksége van egy pontos időalapra, órajelre. Ezt a lejátszáskor többnyire a bejövő jelből állítják elő, mert különben nem lenne garantálható, hogy ne torlódjon fel vagy ne fogyjon el az adat. Ha a bejövő jel jitteres, akkor az órajel állandóan rezegni, zizegni fog, mégpedig a hallható tartományba eső frekvenciával, akár egyszerre többel is - ez hasonlít ahhoz, mint amikor frekvenciamodulációt végzel a jelen. Ez természetesen torzítást jelent a D/A konverter kimenetén, a fülünk pedig igen érzékeny rá.

A jó drága lejátszók pufferelnek és mindenféle módokon, FIFO-val és saját stabil órajellel stabilizálni próbálják az órajelet, ezért (is) szólnak jobban. A hordozható CD-játszókban vagy mp3 lejátszókban eleve van memória, ott az alkatrészek gyengébb minősége és pl. az egyéb áramkörökből kiszivárgó zaj okoz jittert és más bajokat. A nem High-End lejátszók ellenben ki vannak téve a CD-n már eleve meglévő, plusz a nem egészen egyenletes forgásból, plusz az adatátvitel okozta jitternek, ezek nyilván inkább erősítik, mintsem kioltják egymást. Az eredmény az a szar digitális hang lesz, amit sokan ismertek, de ez NEM a digitális technika elkerülhetetlen tulajdonsága.
2009. nov. 24. 14:15 | válasz | #88
Ha már A->D átalakítás. Szoktam nézni koncertfelvételeket, amiken az énekesek drót nélküli mikrofonba énekelnek. Na most gondolom ezek digitálisan viszik át a hangot, csak azon gondolkoztam, hogy ez ront-e valamit a hangminőségen (mármint hogy a mikrofonban alakítják át digitálisra).
Egyébként ezek a cuccok milyen minőségben dolgoznak ?

Általában a DVD koncertek hangja nekem jobban szokott tetszeni, mint a stúdióban felvett számoké. Ez nem tudom, hogy most az élő koncert sajátosságai miatt van így, vagy a CD ennyivel rosszabb (mondjuk inkább az előbbire tippelnék).


2009. nov. 24. 14:07 | válasz | #87
80as években állitólag még olyan hiedelem is volt, hogy ha valaki digitális forrásból hallgat valamit egy rendszeren, akkor az a rendszer onnantól kezdve digitalizálódik ,menthetetlenül hallgathatatlan lessz.
2009. nov. 24. 14:00 | válasz | #86
nem kéne jitterezni ha nem értünmk hozzá :D

jitter csak konverziókor számit , A->D , D->A .

D->D jittert gyakorlatilag nem jitter, ha mégis úgy akarod hivni akkor "interface jitter" -nek lehet hivni, nagyon nem ugyanaz mint amikor a konverzióba kerül bele.

Mint mondtam a Logitech féle squeezeboxok jó transportnak tekinthetőek mert van egy szép nagy buffer benne amiben kipárolog a jitter.
G0blin  
2009. nov. 24. 13:33 | válasz | #85
világos, értem mire gondolsz, de ha a hibajavító nem képes kijavítani a jitter okozta hibát (ami nem vagyok benne biztos hogy gyakoribb mint a karcolódásból és szennyeződésekből eredő olvasási hiba), akkor az hibás, nem pedig rosszabb minőségű. Ha ezt a lejátszó lekezeli úgy, hogy interpolálással helyettesíti a hiányzó mintát a két szomszédból, akkor kevésbbé zavaró, mint ha kiadná a hibás mintát. Így tényleg más fog szólni, de ez akkor is egy statisztikus hiba, ami a jitter okozta hibaarányal van kapcsolatban, nem pedig egy állandóan jelen lévő folyamatos minőségvesztés. Bár talán felfogható minőségromlásnak is, és amit leírtál igaz, nem belekötni akartam. De én sem azt mondtam hogy fizikailag bitről bitre meg fog egyezni...
MsUser  
2009. nov. 24. 13:01 | válasz | #84
Jók a hozzászólások és meglátások, nekem csak annyi a véleményem hogy lehet Mp3 ban is elég jó tömörítést elérni és így szinte az eredetivel megegyező minőséget produkálni. De ez az egész cikk olyan reklám szagú, kis frissítés hogy tudják az emberek hogy próbálják fejleszteni nem ált meg az évekkel ezelötti szinten. Persze ezért nem fog minden studio és minőségre igényes zene halgató átálni a tömörített formátumokra. Főleg a térleképzés romlik a tömörítésnél vagy csak változik, ez elég ahhoz hogy a zenészek által létrehozott zene már ne olyan legyen mint ahogy azt megalkották.
2009. nov. 24. 12:50 | válasz | #83
" minőség területén van különbség de az emberi fül nem nagyon tud különbséget tenni, ha jó megvan szólaltatva!"

Pedig minél jobb a cucc annál nagyobb a különbség.
2009. nov. 24. 12:33 | válasz | #82
Pc-vel és teloval(nokia5800) hallgatok zenét.Teloval 1bajom van alapból szépen lejátssza a zenét(5.1 házimozin,genius fadobozos)de füles kifejezetten elcseszték a nokia mérnökök(vagy csak spóroltak amit adtak ehhez)tudtok vmi jót javasolni mit vegyek helyette,árban barátit:Delőre is kösz!

PC-USB creative-al X-fi 5.1 számomra tökéletes,24bit,96000Hz megy
320 vbr Kbps mp3 általkábban(mélyek szépen szolnak(nem szöglestesik jel/ek;közép,magas jó) itunes-szal halgatom(szépen szól +IDtag-kezelése/szerkesztése)

filmre powerDVD (DTS)
nagy élmény tud nyújtani ha film hang effektei jók!
Szerintem AudiCD már mint formátum kihalóban van:
* keveset vesznek az emberek
* hordozhatóság téren is nem a legideálisabb(nem sok embert látni discman-nel:D)
* inkább most tömörített formátumokat töltik le az emberek(vásárolják),most 1track érdekli az embereket nem az egész album.
* én otthon tudom még elképzelni mint, klasszikus albumok.
* minőség területén van különbség de az emberi fül nem nagyon tud különbséget tenni, ha jó megvan szólaltatva!HI-FI 16bit-19Khz ez már alap szerintem.
bocs a hosszú kommentért:D
2009. nov. 24. 12:28 | válasz | #81
Hát nekem pl Allegri Miserereje 320kbites mp3-ban b.ssza a fülem...
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 24. 12:11 | galéria | válasz | #80
"Látom otthon vagy a témában. Arról mit gondolsz, hogy a számokon és a technikai specifikációkon túl a fül ellentmondásos dolgokat érzékel? Például azt, hogy a vinil/szalag (analóg) valahogy sokkal dinamikusabban hallatszik mint a digitális formátumok, miközben ez ellentmond a paramétereknek?"

Nem igazán vagyok otthon a témában, csak hobbyszinten érdekel.
Amit írsz, az valóban létező jelenség, szerintem vastagon benne van a pszichoakusztika is. Sokféle oka lehet, nem is mernék tippelni, melyik lényegesebb és biztos nem is ismerem az összeset.

Pl. a vinyl alapzaja is okozhatja a nagyobb dinamikaérzetet: amikor halljuk a tűzajt, akkor tudjuk, hogy halk a zene és az agyunk talán ezt is figyelembe veszi. Amikor aztán eltűnik a zaj, akkor meg azt tudjuk, hogy hangos. A hangerővel megnövekvő (de nem durva) torzításnak is lehet hasonló hatása, hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy a nagyobb hangerő nagyobb torzítással jár, egészen nagy hangerőn már a fülünk is erősen torzít. Ez lényegében összefügg azzal, amit te is írtál, vagyis a felhangokkal.

Az is benne lehet, hogy az akkori hangmérnökök - legalábbis a jobbak - tisztában voltak a vinyl képességeivel és tudatosan tettek ellene. A hangfelvételeket (most komolyzenéről beszélek) pl. partitúrával a kézben rögzítették, mert már a stúdiómagnónak is megvoltak a korlátai. Amikor látták, hogy mindjárt jön egy crescendo, akkor lassan visszavették a kivezérlést, hogy a crescendo jobban kifuthassa magát.
2009. nov. 24. 11:55 | válasz | #79
Ráhibáztál, Rudy van Gelder lemez volt. Nem tudom, lehet hogy nem csak a loudness war. Az Oscar Peterson Night Train megvan eredeti vinilen és CD-n is, a CD hallgathatalan, mert a felső tartomány szinte recseg, sziszeg. Műhang az egész, pedig Peterson keze alatt a Steinway csodásan szól. A CD-n ebből semmi nem jön át. Igaz, egy noname kiadású CD-ről van szó.

Talán nem mítosz, tapasztalatom szerint összességébe véve az összes analóg jelforrás (nem csak vinil, pl. mesterszalagok, de még jó minőségű kazetták is is) emberibbek, hallgathatóak, a digitális sokkal ritkábban. Biztos meg lehetne csinálni jól, de nem ez történik a legnagyobb részben. Az mp3 és a sok olcsó lejátszó és hangkártya pedig tovább rongálja az emberek fülét ami szerintem nagy baj.
2009. nov. 24. 11:54 | galéria | válasz | #78
Hú, ezt kicsit nehéz volt értelmezni. Úgy látom arról van szó, hogy az egyes frekvencia sávok hangerejeim mennyire térhetnek el az időbeli átlagától és fő frekvencia komponenseknek. Ez kb. helytálló? Alapvetően az a gond ma, hogy ma azt nevetik sonak "zenének", hogy csak egymásra hánynak valamit, jó hangos azt menjen.

Sok "koncerten" (vicc ez a szó) is jól felnyomják a hengerőt, a zene meg egy nagy recsegés és az énekhang - ha egyáltalán van - meg elveszik a zajban...

A klasszikus zenénél mintha alapból jobban adnának a dinamikára és mintha maga a zene is kedvezne a követelményeknek.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 24. 11:42 | galéria | válasz | #77
"ezt ugye most nem mondod komolyan... cd-ről másolt cd alatt minőségromlás.... Ezzel gyakorlatilag azt mondtad, hogy ha adatot írsz ki vinyóról vagy egy másik cd-ről, az akkor ott már nem ugyanaz lesz mint az eredeti cd-n volt, vagy a hdd-n, pl mer némlyik textfileban az "o" helyén Ł lett."

Ha már arról írsz, kinek mi esett le híradástechnika órán, akkor te mire emlékszel ezekből? Jeltorzulások, jelvisszaverődés, csoportfutási idő, jitter és hasonlók - nem dereng valami? Ezek a digitális technikában is játszanak. És akkor még szó sem volt arról, hogy az audio CD olvasásakor nem ritka az sem, hogy egy-egy sample értéke bizony megváltozik, mert nem elég a hibajavító kód - igaz, ez többnyire csak durva esetekben hallható.

Ha a másolt CD jitteresebb, mint az eredeti, akkor bizony hiába azonos bitről bitre az eredetivel, mégis rosszabbul fog szólni. Nincs ebben semmi ördöngösség, csak nem árt tudni, mi az a digitális technika, ha már arról van szó.
2009. nov. 24. 11:36 | válasz | #76
de azt tudod hogy a cdp-kben, kbyte méretű buffer van, addig egy Logitech cuccban több másodperc :)

Hát , az én DA-m , elvileg, valódi 22.5 bitet tud. El is szoktam belőle dobálni 3-at 4-et és nem hallok különbséget.
Evaluation kitnek hivják :D
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 24. 11:33 | galéria | válasz | #75
Csak nem Rudy van Gelder???
Nekem van sok olyan jazz-CD-m (term. FLAC-ban, korrekt EAC loggal), amelyeknek az analóg mesterszalagjait ő keverte újra CD-re, és ezek közül jópár megvan más hangmérnök remasterjében is. Tapasztalatom szerint Rudy van Gelder remasterjei észrevehetően kisebb dinamikájúak, valószínűleg az életkora miatt a füle már nem a régi. De érdekes módon van olyan is, ahol az ő remasterje sokkal jobban tetszik, mint más, szintén jó hangmérnöké.

Más: A vinyl melegsége szerintem mítosz, de ezen nem érdemes vitatkozni, ízlés dolga. A vinyl belevisz a zenében egy a fülnek többnyire kellemes torzítást (harmonikusok), ami hiányzik a CD-ből, de csak azért, mert az eredeti felvételben sincs benne. Persze egyes, főleg korábbi CD-k hangja valóban gyakran kemény, érdes, talán azért, mert a felső sávhatároló szűrő nem volt az igazi, akkor még csak tanulták a digitális technikát.

A régi jazz-lemezek CD-kiadásaiban meg sajnos megint csak játszik a loudness war, még ha nem is olyan durván, mint a popzenében. Ha erre gondoltál, akkor teljesen egyetértek veled. Sok jazz-albumom megvan többféle kiadásban, igen eltérőek a jelszintek és a dinamika.
2009. nov. 24. 11:30 | válasz | #74
Igen ezt irtam én is hogy EAC-al le, utána normális iróval normális alapanyagra kiirni és az úgy tisztességes lesz. Viszont utána ha ezt a lemezt rippeled le akkor nembiztos hogy ugyanazt kapod vissza.
Milyen DACod van egyébként? (buffer sok cd játszóban is van csak szart sem ér)