Jövőre újra próbálkoznak a napvitorlák
2009. november 16. 22:53, hétfő
2010 rekordévnek ígérkezik a napvitorlázás szempontjából, mivel legalább két kísérleti repülést is végrehajtanak az eddig balszerencse sújtotta technika elkötelezettjei, hogy végre demonstrálják a napmeghajtás ezen új formáját.

Az első próbálkozó Japán lesz a jövő májusban induló bolygóközi Ikaros napvitorla küldetésével, amit az év vége felé követ a Planetary Society demonstrátora. Utóbbiról a múlt héten tettek írásos bejelentést. A nagyobb űrügynökségek világszerte tanulmányozzák a napvitorlákat, az eddigi gyakorlati kísérletek azonban csak az űrben történő beüzemelést célozták, az alkalmazásig még nem sikerült eljutni.

Az Ikaros név azon túl, hogy a görög Ikaroszra utal, egy mozaik szó, az Interplanetary Kite-craft Accelerated by Radiation Of Sun, avagy "a Nap sugárzása által gyorsított bolygóközi sárkányrepülőt" takarja. Ez a küldetés egy japán H-2A rakétával hagyja el a Földet a Vénuszra irányuló Akatsuki expedícióval együtt, olvasható a japán űrügynökség, a JAXA közleményében. A 20 méteres átlójú négyszögvitorlát vékony napelemhártya borítja, elektromos áramot termelve. A vitorla a stabilitás érdekében forgó mozgást végez, percenként 20 fordulatot téve meg.

Japán az elmúlt években vezető szerephez jutott a napvitorla kutatásban. 2004-ben egy kisméretű tükröt küldtek fel egy szuborbitális rakétával, majd 2006-ban egy nagyobb vitorlával próbálkoztak, ami azonban csak részben nyílt ki, így az orbitális teszt kudarccal zárult.

A Planetary Society kísérlete, a LightSail 1 öt évvel követi első napvitorlájuk, a Cosmos 1 fellövését, aminek azonban nem sikerült pályára állnia a kilövéshez használt orosz Volna rakéta hibája miatt. A Cosmos 1-et egy orosz alvállalkozóval építtették, a LightSail 1 azonban CubeSat platformon alapul, amit a Kalifornia Állami Műszaki Egyetem biztosít. Arról még nincsenek információk, hogy ez a projekt mennyibe került a Planetary Society-nek, csupán annyi szivárgott ki, hogy nemrég a finanszírozáshoz szükséges összeg háromnegyedével rendelkező társaságnak az egyik tag 1 millió dollárt adományozott, miközben a társaság további adományokat gyűjtene a költségek fedezésére.

A napvitorlák a mélyűr utazás egy olcsó és hatékony módját jelentik, mellyel akár a közeli csillagrendszerekbe is eljuthatunk majd. A koncepció szerint hatalmas, vékony szerkezetekkel ejtik foglyul a fotonok energiáját, ami fokozatosan gyorsítaná a vitorlával ellátott űrjárművet, szükségtelenné téve a hagyományos kémiai hajtóanyagok alkalmazását. "Egy vitorla, amit kizárólag a napfény hajt, nem lesz képes önmagában elérni a csillagokat" - írta Luois Friedman múlt heti közleményében. "Egy ilyen utazáshoz hatalmas, napenergiával működő lézerekre lesz szükség, amik koncentrált fényt sugároznak a csillagközi utak alatt. A napvitorlázás - a napfénnyel való repülés - azonban lehetővé teszi számunkra, hogy üzemanyag nélkül bejárjuk a Naprendszert."

A LightSail program három küldetésből áll, melyek először a koncepciót, majd az alkalmazásait szándékoznak egyre mélyrehatóbban demonstrálni. Az alkalmazások között szerepel egy korai figyelmeztető rendszer is, ami a közeledő napviharokat jelezné a Föld számára. Ezekhez azonban először egy nagyméretű napvitorla teljes telepítését kell tesztelni, majd bizonyítani kell a napfény nyomásának meghajtásként történő alkalmazhatóságát.

A Planetary Societynek tartania kell az ütemtervét, hogy elkészüljenek 2010 végére. A kilövési eszközről még nem született döntés. A lehetőségek sora viszonylag hosszú, a listán szerepel az Atlas 5, Falcon, Kozmos 3M és Szojuz rakéta is. A küldetés három CubeSatból álló egységet alkalmaz, aminek egyik része az elektronikát hordozza, míg a másik két rész a napvitorla anyagait tartalmazza.

Az alumíniumborítású polietlilén vitorla kibontáskor négy, háromszög alakú részre nyílik egy 32 négyzetméteres négyszögvitorlát alkotva, ami megközelítőleg 6,5 mikro-g gyorsulást biztosít. A 800 kilométeres magasságban keringő LightSail 1-et gyorsulásmérőkkel látják el, hogy a napvitorla legkisebb sebességváltozásait is észlelni tudják, alátámasztandó a koncepció működőképességét.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. máj. 26. 16:13 | válasz | #24
http://e-drexler.com/d/06/00/EOC/EOC_Chapter_6.html

Akit érdekel itt talál leírást a napvitorláról, és hogy miért jó, és mik a hátrányai mert vannak. De ha ez felgyorsul kb 1 év múlva már igen durva sebeséggel fog közlekedni. A mai leggyorsabb rakéták is csigalassúak hozzá képest.
2010. máj. 25. 22:03 | válasz | #23
Nahjó, de ha nem próbálkoznának semmivel, akk nem haladna semerre sem a tudomány... szal mi itt okoskodhatunk innen, h a napvitorla ezért meg azért szar.
Gondolom azoknak a tudósoknak akik ezzel foglalkoznak, vannak elképzeléseik, csak ahhoz h tovább tudjanak lépni ki kell próbálni...
2009. nov. 18. 23:41 | galéria | válasz | #22
Ezt magyarázd meg, te nagyeszű.
2009. nov. 18. 23:38 | válasz | #21
Pláne, hogy a Naptól távolodva a fotonok sűrűségével a gyorsulás is exponenciálisan csökken.
2009. nov. 18. 22:50 | válasz | #20
"A napvitorlák a mélyűr utazás egy olcsó és hatékony módját jelentik"
namármost
1. olcsó húsnak híg a leve
2. hatékony??? jó tudom, kevés energia vesz kárba, csak kár h szinte nulla energiáról beszélünk
2009. nov. 18. 00:46 | válasz | #18
nekem így fejben napi 5,5 m/s sebességnövekedés jön ki.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 17. 18:52 | galéria | válasz | #17
:D Akkor még azt sem tudtam, hogy létezik az SG.
2009. nov. 17. 15:32 | válasz | #16
ok, másfél évvel korábban volt az a cikk... :D
2009. nov. 17. 15:25 | válasz | #15
Pár héttel korábban volt már egy cikk napvitorlásokról, ott eléggé ki lett tárgyalva a dolog, ha valakit nagyon érdekel :)
Szerintem kidobni pár szondát bőven jó (olcsó) megoldás, annál több értelmét én sem látom :(
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 17. 15:20 | galéria | válasz | #14
A vitorlának is van tömege, na meg valami kis merevítésre még forgatás esetén is szüksége van, azaz nem pusztán a vitorla tömegével kell számolni. Játszadozásnak jó meg érdekes, de gyakorlati alkalmazhatósága nulla, max. pár proof of concept lehet belőle és annyi.

A lézeres rávilágítást meg el lehet felejteni, két okból is. Az egyik ok az, hogy energetikailag nagyon nem nyerő a módszer, mert a fotonok energiájának csak
minimális töredéke alakul át tolóerővé. A másik pedig az, hogy már néhány millió kilométer távolságon akkora területre oszlik szét a legjobb lézersugár is, hogy a vitorlának csak elenyésző töredékét fogja megvilágítani. Bolygóméretű lencsékkel lehet ezen javítani, de ki fog minden egyes jármű részére bolygóméretű lencséket gyártani?
neoG  
2009. nov. 17. 15:11 | válasz | #13
ilyen király névvel nincs félnivalód szerintem
2009. nov. 17. 14:20 | válasz | #12
és ne tartsunk most nyelvtanórát, tudom, utólag elolvastam, aki akarja megérti így is :D
2009. nov. 17. 14:19 | válasz | #11
ha van egy 100000x-es felületed, viszont csak 5x akkora tömeged, akkor a gyorsulás az elég sok nagyságrenndel nagyobbra jön ki, számolni nem merek, mert rettegek a többiektől :D
2009. nov. 17. 14:17 | válasz | #10
Gondolom nagyobb felületü vitorlával, mondjuk nem 20m2 hanem, amit terveztek több km2-es fólia esetén sokkal nagyobb több foton fogja pofozgatni, ergó jobba fog gyorsulni, míg a tömege nem nő számottevően, a vitorla könnyű anyag elvileg. Szerintem a felülettel majdnem lineárisan függ össze a gyorsulása, a majdnem meg csak a tömegtöbblet miatt.
GerY5  
2009. nov. 17. 13:52 | válasz | #9
Ez most csak csipkelődés, komolyan ne vegyetek, de:

Ha jól számolom, akkor a szerkentyű ilyen gyorsulás mellett kb. 1nap és 18óra alatt eléri a sétáló ember sebességét (1 m/s), 23 nappal később a lakott területi sebességhatárt (50 km/h), majd újabb 20 nap elteltével a 90 km/h-t. Kerek 401 nappal később már egy utasszállító sebességével fog tépni a drága. Ha valaki pedig feltalálja az örökélet-elixírt, akkor 14 625 év és 3 hónap múlva "megpillanthatja" a fény sebességének 1%-val suhanó különös építményt... már ha ellát 73 fényév távolába.

De szerintem addigra lesz már megfelelő távcső, sőt odamehet egy sokkal jobb hajóval is, megnézni a kicsikét. :)))
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2009. nov. 17. 11:04 | válasz | #8
Hát, zamek, tényleg sokkal egyszerűbb lenne, persze... :P
2009. nov. 17. 10:20 | válasz | #7
Na, mindjárt jön és belédköt valami okostojás, hogy a mozgási energiáját ejti csapdába és lesz megint egy 20 hozzászólásos anyázás :D
#4: Ha ezt szétlyuggatnák, akkor szerintem a többi műholdalt meg szondát is már megbántották volna szerintem.. De gondolom lehet úgy rétegelni/szőni az anyagot, hogy lyukadás esetén sem hasad tovább, abban az esetben viszont a lyukadás miatta felületvesztés elég minimális, bár sok kicsi sokra megy. Nem tudom, mennyi ámokfutó meteorit meg űrszemét rohangál fent áldozatra várva, de szerintem eléggé nagy térrész felett osztozkodnak, szvsz elég kicsi az esélye egy személyes találkozásnak...
#5: Ja, az is ikaros volt, meg a sunshine-ban is ikaros volt a hajó, és még vlt valamilyen ikaros..
2009. nov. 17. 10:02 | válasz | #6
Aranyos megfogalmazás: "hatalmas, vékony szerkezetekkel ejtik foglyul a fotonok energiáját..."

A fotonok IMPULZUSÁT használják ki. És nem jó ha "csapdába ejtik", mert egy fényvisszaverő felületre 2-szer akkora a fény-nyomás, mint egy feketére.

A kisérlet eredményére egyébként kíváncsi vagyok.
2009. nov. 17. 09:39 | válasz | #5
Nem Ikaros-nak hívták valamelyik James Bond filmben a szuperfegyvert amivel Dél-Kóreát akarták megperzselni?
Csak nehogy terroristák...

2009. nov. 17. 08:41 | válasz | #4
A kisebb meteoritok nem lyuggatják ezt szét, vagy az űrszemét odafönt egy föld, vagy más bolygóközeli pályán?
T0nk  
2009. nov. 17. 05:59 | válasz | #3
"a Nap sugárzása által gyorsított bolygóközi kite-repülőt"

A kite fordítása sárkány. Mint a papírsárkány. Grr. Amúgy.
2009. nov. 17. 01:02 | válasz | #2
OFF
A második hozzászólónak meg az elsőt kellene fikáznia nem?

Szerintem korrekt ötlet a napvitorla abból a szempontból, hogy gyakorlatilag haladáshoz és nagyon nagyon lassú gyorsuláshoz nem igényel hajtó/üzemanyagot, viszont szvsz a manőverezhetőség hiánya elég nagy hátrány. Lehetne rá rakni persze valamilyen manőverezőegységet, viszont az meg feleslegesen növelné a tömeget, és visszavenne a gyorsulásból. Bár az eddigi kicsúzlizott szondákkal se voltak bajok...
De cáfoljatok meg, ha tévedek
2009. nov. 16. 23:18 | válasz | #1
Egyszerűbbépíteni egy Dyson-gömbrészletet, nem? Persze, tudom, az első hozzászóló mindig fiklázza a cikket. :P
Minden új technológia alapja pár a Naprendszer szélére küldött szemét.