Miért nem beszélnek a csimpánzok?
2009. november 13. 00:42, péntek
A beszéd az egyik legegyedibb emberi tulajdonság. Egy kutatócsoport megpróbálja felderíteni azt a génhalmazt, ami létrehozhatta számunkra ezt a képességet.

Hirdetés

A beszéd főkapcsolója elvileg a FOXP2 elnevezésű gén, ami ha nem aktív, súlyos beszéd- és nyelvi problémákhoz vezet az embereknél. 2002-ben egy német tudóscsoport két apró módosulást fedezett fel az emberi FOXP2-nél legközelebbi rokonunkéhoz, a csimpánzéhoz viszonyítva, amiből azt a következtetést vonták le, hogy az emberi FOXP2 másként funkcionál, egyben nyelvi képességeink kulcsaként kezdték kezelni az amúgy más fajoknál is megtalálható gént.

Az idei év elején a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet részéről Wolfgang Enard és csapata egy érdekes kísérletet hajtott végre. Egerekbe plántálták a gén emberi változatát, és bár a rágcsálók nem kezdtek beszélni, szubszonikus hangképzésük megváltozott és agyukban is olyan változásokat észleltek, amik az emberi beszédhez, illetve a vele kapcsolatos rendellenességekhez köthetők.

Hogy megállapítsák mit csinál másként az embereknél a FOXP2, Genevieive Konopka és Daniel Geschwind, a kaliforniai UCLA kutatói FOXP2 nélküli emberi agysejteket tenyésztettek, majd egyes tenyészetekhez emberi FOXP2-t, másokhoz a csimpánz változatot adták hozzá. Ezután feljegyezték az összes olyan FOXP2 által vezérelt gént, ami másként viselkedett az emberi változattal megspékelt agysejteknél. Összesen 116-ot azonosítottak be, melyek jól mutatják a FOXP2 feltételezett szerepét a beszéd és a nyelv evolúciójában, nyilatkozott Konopka. A megjelölt gének többsége az agy fejlődését kontrollálja, vagy az észleléshez társítható, de akadtak olyanok is, amik a test mozgásának irányításában működnek közre, vagy az artikulációhoz elengedhetetlen arc- és a gégeszövetek fejlődését vezérlik.

A FOXP2 evolúciós tanulmányai arra utalnak, hogy az emberre jellemző változások evolúciónk utolsó félmillió évében, nagyjából a beszéd kifejlődésnek kezdetétől eredeztethetők. Geschwind előzetes tanulmányokat végzett a 116 gén fejlődéséről, melyek azt sugallják, hogy ezek a gének nagyon hasonló történelemmel rendelkezhetnek. "Felvetődik a lehetőség, ami nem is túl merész, hogy ezek a gének egymással összhangban fejlődhettek" - mondta, hozzátéve, hogy ez akár más nyelvvel kapcsolatos génekre is igaz lehet.

Bár az eredmények azt mutatják, hogy a FOXP2 központi szerepet játszott a nyelv kifejlődésében, Geschwind nem szívesen használja a sokak által alkalmazott "nyelvi gén" kifejezést. "Könnyen lehet hogy a FOXP2 átkozottul fontos, de az sem kizárt, hogy egy szabályozási körforgás része, amit egy olyasvalami irányít, amire még senkinek sem sikerült rábukkannia" - mondta. Geschwind csapata által elvégzett további kísérletek meglepő módon azt bizonyítják, hogy a csimpánzok és az emberek között kialakult viszonylag nagy szakadékért a két gén közötti két kis különbség a felelős, ahhoz azonban hogy tisztán lássanak mind a 116 gént alaposan tanulmányozniuk kell.

Faraneh Vargha-Khadem, a University College London idegtudósa, jónak tartja Konopka és Geschwind kutatási irányát, azonban akárcsak Geschwing, ő is elhamarkodottnak tartja a nyelv kifejlődésének leszűkítését egyetlen génre. "Szinte varázsütésre ezek az izmok úgy kezdtek mozogni, hogy olyan hangsorozatokat állítsanak el, amit megért a hallgató" - mondta, hozzátéve, hogy a tudománynak igen hosszú utat kell még megtennie, hogy megértse ennek a gondolatok kifejezését lehetővé tevő, komplex mechanizmusnak a működését.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2009. nov. 19. 16:28 | válasz | #122
Ez az "elraktározunk valamennyit magunkból későbbre" a "sziget" c. filmre emlékeztet. nemtom látta-e valaki. Egy hálivúdi film, de attól még a témája érdekes.
kow83  
2009. nov. 17. 23:02 | válasz | #121
Ajánlom figyelmetekbe ezt a doksi filmet:



6 részes és pont az ellenkezője a kérdés: Mi miért beszélünk?
2009. nov. 17. 22:17 | galéria | válasz | #120
"Például: miért kopnak le a porcok az életkor előrehaladtával és hogyan lehetne azokat visszanöveszteni?"

Ezzel kapcsolatban elég reménykeltő kutatások zajlanak.
Egyrészt az implantátumok is fejlődnek, és ma gyakorlatilag olyan protézisek vannak, amelyeket 20-30 évig lehet használni, ha nem tovább, ráadásul nagyon öregekbe is be leeht őket ültetni. Erzsébet anyakirálynőnek pl. csípőprotézise van, és jócskán több, mint 90 éves. Én remélem, hogy amennyiben vénségemre ilyen gondom lesz, már nagyon olcsón, akciós áron adnak majd ilyeneket.

A másik út a teljes szervek rekonstruálása in-vitro vagy gazdaszervezetben őssejtekből, vagy az őssejtkezelés, őssejtbeültetés. Ez egyébként már most is elérhető, nem is olyan drágán, mint ahogy azt híresztelik. A kockázat persze még megvan, de szerintem csökkenni fog.

Nekem az őssejtterápiával kapcsolatban van egy régebbi emlékem. 1993-ban koronát kellett tetetnem egy-két fogamra. A Fogászati Egyetem egyik akkori adjunktusa végezte a kezelést, és a szünetekben kérdezősködtem tőle, mint ahogy szokásom. Megkérdeztem tőle, hogy miért nem lehet megismételtetni a szervezettel azt a bravúrt, amit a tejfogak elveszítése után elkövet, hogy ti. képes újranöveszteni a fogakat. Akkor azt válaszolta, hogy az nem olyan egyszerű, és egy nagy fúróval befogta a szám.
Utána még el-elgondolkodtam ezen, és picinyke ebbéli tudásommal én magam is eljutottam az őssejtekig, de úgy képzeltem el a dolgot, hogy azokból a sejtekből, amelyekből kinőnek a végleges fogak, fiatalkorban mintát kell félretenni, mélyhűtve tárolni, és felnőttkorban, amikor szükség van rá, kiengedni egy-egy ilyen sejtcsoportot, és azzal rekonstruálni a fogat. Elkönyveltem, hogy én erről a vonatról lekéstem, de gondoltam, ha ygerekem lesz, mindenképp gondoskodom, hogy az ő ilyen sejtjeit konzerváltassuk. Amúgy ezt az ötletet mind a mai napig nem tartom hülyeségnek, ez lényegében a spermabank továbbgondolása.

Szóval, akkor nem tudtam, hogy az őssejtek az emberi szervezetben felnőtt korban is ott vannak, bár úgy sejtem, hogy a fiatalkori őssejtek minősége jobb lehet.
2009. nov. 17. 20:43 | válasz | #119
Igen, de vannak abszolút igazságok, mint például a fény sebessége vagy neton első törvénye. Ami nem viszonyítás kérdése, mert akárhogy fejezed ki, hogy 300'000km/s, az annyi és kész...
2009. nov. 17. 11:43 | galéria | válasz | #118
Az ember se tanul meg beszélni ha nem tanítják.
physis  
2009. nov. 17. 11:33 | válasz | #117
Köszönöm sok új témakört. A környezet és a gének egymásra hatása témájában eddig csak a Baldwin effektusról hallottam. A környezet, viselkedés, genetika közti kapcsolat egy sajátos, első hallásra különös megnyilvánulása. Úgy tudom, ez a hatás segít megérteni, hogy hogyan is képes a vak, szűklátókörűen ööszegződő evolúció ,,megmászni'' olyan magasságokat is, amikről nem is képzelnénk. Szóval ,,szelídebb, lankás dombokat'' varázsol a genetikai terepasztalra ott is, ahol egyébként tűszerűen kiugró magányos csúcsokat várnánk.

Miért épít várat a hód? Hogyan lehet ilyen komplex viselkedésminta genetikailag kódolva? Hogyan alakulhatott ki ez fokozatosan? Hiszen ha a várépítés genetikai behuzalozottságának akár csak egyetlen eleme is hiányzik, a vár nem lesz kész. Ebből azt hihetnénk, hogy a vak evolúció képtelen ilyet kialakítani, intelligens tervezés kell hozzá.

Ha viszont feltételezzük, hogy a hód tanulni is képes a várépítést, meg véletlenszerűen fel is fedezhetiti, és a genetikai behuzalozottság pedig egyszerűen csak rásegít arra, hogy gyorsabban megtanulja/felfedezze a várépítést, akkor már elképzelhető, hogy ilyen bonyolult viselkedések genetikai behuzalozottsága is kialakulhat fokozatos, vak, szűklátókörű, összegződő evolúcióval.

Úgy lehet leképzelni, hogy a folyamat legelején még csak tanulás meg próbálgatás meg szerencse van, genetikai rásegítés nélkül, de a hód fajfeljődése során fokról fokra egyre több viselkedéselem került át a behuzalozott tartományba, végül pedig az egész viselkedés behuzalozottá vált. Minden egyes részlépés szűk, rövidlátó értelemben is előnyös volt, mert az elején teljesen a vakszerencsének volt kiszolgáltatva az egyes egyed (próbálkozás, tanulás), a folyamat végén pedig genetikai garanciát kapott, és a vakszerencsének már nincs szerepe. Így sejteni lehet, hogyan mászhatta meg a genetikai terepasztal immár lankásnak képzelt dombját a hód a fajfejlődés során.

A nyelv, modell, struktúra funkció ezek témája szintén szerteágazó, még akkor is, ha csak a matematika logika témakörére szorítkoznánk is. Szinte minden fontosabb metamatematikai tétel épít ezekre.

Az eredeti kérdés: miért is jó, hogy ilyen bonyolult, elve megfoghatatlanul szerteágazó témakört választottak kisebb részproblémák helyett. Nem tudom, mi lenne a jó tudománypolitika. Egyelőre úgy képzelem, hogy ha a tudósok azzal foglalkoznak, amivel akarnak, szóval ami amúgy is érdekli őket, akkor legalábbis hosszú távon éppen a maximális mérvű előrehaladást érjük el (a látszólag távol eső, gyakorlati területeken is). Ez persze paradoxonként hangzik.

Én azt remélem, hogy a valahogy a természet egyelőre részben ismeretlen belső összefüggés-hálózata épp olyan szerkezetű, hogy a ,,liberális'' tudománypolitikák hatékonyabban göngyölítik fel őket, mint a ,,megtervezettebb'' finanszírozási rendszerek. Úgyis mindig nyílnak meg ott is új kapcsolatok, összefüggések, ahol épp nem várnánk. Valamiért a természet ilyen. De ezt nem tudom bizonyítani, csak egyelőre így képzelem.
2009. nov. 17. 09:57 | válasz | #116
A beszéd képessége nem csupán genetikai kérdés, hanem az élőlény környezete is meghatározó. Környezet alatt itt NEM azt értem, amit msotanában a sajtó hatására értünk, hanem az élőlényt körülvevő valamit. Pl. a csimpánz számára "környezeti" tényező a másik csimpánz is.

Ha egy szigeten egyedül van egy majom, az nem fog soha beszélni akkor sem, ha genetikailag alkalmasabb lenne rá, mit mi.

A beszéd kialakulása olyan környezetben zajlott le kitudjahány évezreddel ezelőtt, aemlyről semmit sem tudunk.
2009. nov. 17. 09:51 | válasz | #115
Egy picit bonyolultnak tűnik a dolog. Talán mindjárt a kezdetekkor túl összetett jelenséget próbálnak meg kutatni, ez így aligha vezet majd sikerhez.

A beszéd összefügg a gondolkodással, az elvonatkoztatási képességgel, a jelképrendszer használatával is. A jelképrendszer működési mechanizmusa sem teljesen érthető (számomra), nehéz meghatározni, hogy hol a határ a jelképrendszer, a modell és a valóság között. Az információ, amint a nevében is bennevan: in-formáció, amit anyagi testek hordoznak, a lényege mégsem annyira anyagi.

Vagyis a beszéd csupa olyan dologgal függ össze szorosan, ami még filozófiai szinten sem teljesen tiszta.
physis  
2009. nov. 17. 09:47 | válasz | #114
Ilyen folyamatokra gondolok, mint a génszabályzás, meg a bootstrapping (a morfogenezis mögött meghúzódó ,,programbehúzási'' folyamatok). Vagyis hogy milyen ,,belső nyelvezeteket'' fedezünk még fel mindezek mögött.
physis  
2009. nov. 17. 09:40 | válasz | #113
Nem értek e területekhez, ezért csak olyan példákat tudok mondani, amik szó szerinti értelemeben valószínűleg nem igazak. Inkább a dolog jellege miatt említem.

A beszd képességének kutatása, úgy tűnik, felveti azt a kérdést, hogy kb. száz különböző gén hatása miként fonódik össze úgy, hat egymása úgy, hogy végül a felszínen egyetlen olyan egységes hétköznpi tulajdonságban nyilvánuljanak meg, mint a beszéd.

Szóval egyfajta ,,testbeli nyelv'' kutatásáról van itt szó: az egyes gének különálló hatása miképp lép kapcsolatba egymással, amit mi végül egyetlen jól megragadható viselkedésben látunk megnyilvánulva. ,,Nyelvet'' mondok hasonlatképp, mert a nyelv lényege is az, hogy önmagában véve értelmetlen / behatárolt értelmű szavak olyan rendszert tudnak alkotni, amely révén meglepően bonyolult dolgok is kifejezhetőek, ráadásul meglepően nyitott módon (a nyelv kifejezőerje szinte korlátlan).

Szóval itt is afféle testbeli, biokémiai nyelvről lehet szó: az egyes gének leszűkült szerepe miképp fonódik össze egymással úgy, hogy a gének egyelőre ismeretlen egymásra hatása eredményeképp egész bonyolult tulajdonágok is ,,kifejezhetőek'', radásul -- úgy tűnik -- egész nyitott módon (annyira gazdag az élővilág alakváltozatossága).

Szóval milyen szintjei vannak ennek a ,,hatás-összeszövődési'' ,,nyelvezetnek''. Lehet, hogy nem is egyetlen szinten zajlik ez az ,,egymásra hatási'' folyamat, hanem ez is több szintre bomlik, vagy valami bonyolultabb ismeretlen szerveződési módja van ennek is.

Ha meg legalább a legfontosabb elveket sikerülne megfejteni (mindegy, minek ürügyén, akár a csimpánz beszéde, akár más apropó alapján), akkor ez hirtelen rengeteg betegség oki kezeléséhez nyitna utat. Mert ha már egyszer megfejtettük a ,,test nyelvét'', akkor onnan kezdve Pandora szelencéje nyílnék meg a gyógyításban is (jó értelemben). Sok betegséget ma még nem tudunk oki módon kezelni, csak tünetileg, és akkor most ez hirtelen megváltoznék.
2009. nov. 16. 23:47 | galéria | válasz | #112
2009. nov. 16. 22:57 | válasz | #111
Vagy éppenséggel regenerálni azokat a szöveteket, amik nem regenerálódnak, pl. idegszövet és fogzománc.
2009. nov. 16. 14:48 | válasz | #110
Annál a problémánál, hogy miért nem beszélnek a csimpánzok, sokkal fontosabb problémákra kellene fordítani a nagy pénzeket.
Például: miért kopnak le a porcok az életkor előrehaladtával és hogyan lehetne azokat visszanöveszteni?
Vagy: a gyulladásos folyamatok alapos tanulmányozása és célzott, HATÉKONY megszüntetése a jelenlegi, gyomorkilyukasztó non-szteroid kőbalta helyett
2009. nov. 16. 14:42 | válasz | #109
De hogy ne menjünk messze: itt minálunk is "sikeresebbek" (egyelőre legalábbis)
azok, akik ütnek a fárasztó beszéd helyett....
Na, szebb napokat
2009. nov. 16. 14:39 | válasz | #108
Érdekes a címbeli kérdés. Beszélniii???
Amikor ütni is lehet? Uggyan...
Aki csak beszél, az így jár
2009. nov. 16. 14:10 | válasz | #107
Szal ha betanítom neked egy japán szó kiejtését, és te azt visszaadod, akkor már érteni fogod a szó jelentését? Vagy esetleg nem vagy homo sapiens?
MrImy  
2009. nov. 16. 12:03 | válasz | #106
Az emberek sírtak, segítségért rimánkodtak, Noé pedig megtörölte a seggét a bárkában...
Ez volt és hasonló lesz.
Egyszerűen a Bibliai próféciák beteljesedése megkérdőjelezhetetlen. Nem hiszek a véletlen egybeesésekben, csak az Isteni gondviselésben.
2009. nov. 16. 01:32 | galéria | válasz | #105
Ez már régen lógott a levegőben. Mármint, hogy több van ott, mint első látásra tűnik. Még én is írtam ezzel kapcsolatos hírről évekkel ezelőtt itt a segén. Persze, a fraktálos módszer új, erre senki sem gondolt idáig, legalábbis infóim szerint, amelyek csak egy jól tájékozott laikuséi.
Lmntal  
2009. nov. 15. 15:00 | válasz | #104
OFF: Verjedmáá csimpifon!!

Én kérek elnézést, csak ez most úgy beugrott.
Lmntal  
2009. nov. 15. 14:16 | válasz | #103
Ja és a link...
Lmntal  
2009. nov. 15. 14:15 | válasz | #102
Én ezt nem értem... A genetikusok nem szoktak egymással találkozni?? Nem ártana néhanapján pedig : akinek van türelme és feldolgozókája hozzá (Epikurosz, KillerBee, BOnFire, Nexus ... rátok gondolok alapvetően)

Erről miért nem esik több szó? Vagy én tartom túlságosan a tapasztalatok szinte gyökeres megváltoztatójának eme felfedezést?
2009. nov. 15. 12:06 | galéria | válasz | #101
A Homo Sapiens az mindíg érti a kimondott szót, ahogy azt elképzeled. Mellesleg meg a topik éppen majomról szól. Ezt a steril izolációt meg nem értem, amit megkövetelnek, néha.
andersh   "Rest in Peace andersh" 
2009. nov. 15. 11:23 | válasz | #100
nem értem hogy jön ide a lexikális tudás, eléggé el vagy tévedve.
mellesleg rohadtul nem érdekel még mindig Kokó, mert papagájról volt szó, hogy érti e a visszamondott szót amit kimond, és nagyon beégtél a teóriáddal, szóval ne próbáld terelni a szót.
2009. nov. 15. 11:02 | galéria | válasz | #99
Ez a trollozás meg túlmegy a gyengeelméjűség szintjén.Miért van az hogy gyenge képességű emberek le próbálják húzni azt magukhoz aki szignifikánsan többet tud náluk? És a nemtudás nem függ iskolai végzettségtől! TV vetélkedőben 40-50 év körüli tanárnő és egyetemista fia nem tudja ki volt Szemirámisz, sőt azt se tudja férni vagy nő volt e? És tízezrével mondhatnám a példákat.
2009. nov. 15. 10:55 | galéria | válasz | #98
Te tényleg nem láttad Kokót? Az meg nem összehasonlítási alap hogy valaki hány éves. 30 éves emberek értelmi szintje óriási különbségeket mutat.De minden életkorban óriásiak a különbségek. 2 éves gyerek nem tud önállóan enni sem. Én pld nem jártam óvodába és mégis napok alatt lehagytam tanulásban azokat akik jártak.
2009. nov. 15. 10:10 | galéria | válasz | #97
3-5 éves gyerek szintjén....
Ez azért sok. A legokosabb majmok talán 2 éves gyerek értelmi szintjén vannak.

Az 5 éves gyerek az már óvodás, nagyon okos. Én legalábbis egy zseni voltam 5 évesen.
Doktor Kotász     A felhasználó átmenetileg ki van tiltva. 
2009. nov. 15. 03:07 | válasz | #96
A cikkre visszatérve:

Egy főemlős a 3-5 éves gyerek szintjén képes lenne a beszéd értelmezésére, elvileg a süketnéma jelbeszéddel, de mivel nincs olyan gégéje, hangszála, mint az ember, nem képes a hangképzésre. Tehát értelmileg alkalmas rá, hangképzésileg nem.
Doktor Kotász     A felhasználó átmenetileg ki van tiltva. 
2009. nov. 15. 03:02 | válasz | #95
"Azért Jammal sem gyenge Prodigy utánzásban."

Ez az a gyerek, aki benne volt a csillag születikben?
Botrány, hogy ilyen nyóckeres kapuljaban szotyizós gettó hobbit értékel egy zsűri... :-(
Erre maximum niggeres kézrepacsizni lehet, hogy ki a király, de azt is a saját szubkultúrájában, és nem hétvégi főműsoridőben. :-(
Doktor Kotász     A felhasználó átmenetileg ki van tiltva. 
2009. nov. 15. 02:49 | válasz | #94
"Ha az ember nem érti, joggal feltételezi, hogy nincs logika a Bibliában."

Ezt bárki viszont mondhatja neked a görög/római, egyiptomi, germán, hindu, stb mitológiára.

Ha győzködnélek Thor szekeréről, Poszeidón vasvillájáról, Ámor nyiláról, Ré szeméről, akkor gondolom hasonlatosan lennék komolyan véve a részedről, mint ahogyan én veszem komolyan a zsidó majd az onnan lopott keresztény mondakört.

Soha nem értettem, hogy a vallásos emberek miért nézik tudatlanoknak az ateistákat. Örüljél a saját lelki békédnek, éld le úgy az életed, ha te attól boldog vagy, de ki lehet vele törölni a segged, ha olyan embereket piszkálsz, akik egyszerűen nem lesznek boldogok a hitedtől.
andersh   "Rest in Peace andersh" 
2009. nov. 15. 02:40 | válasz | #93
egy gorilla nem papagáj.
de ennek ellenére se értené meg a humánerőforrás management-et
baba te vagy egy epikus troll vagy, vagy istenverte primitív, sajnálom h személyeskedek, de én bízom benne h csak troll vagy.
bár az h katona vagy az sejtet valamit...
2009. nov. 15. 01:11 | válasz | #92
Azért eléggé sejthető, hogy nem egy gén felelős a beszédért, hanem ahoz több gén kell. Másrészt a beszéd a tudati sémák átviteléhez kell, ami a majmoknál alacsony szintű, tehát úgysem tudnának mit kezdeni a beszéddel. AMit már itt korábban leírtak, ha megbuherálnának egy majmot, akkor max jól tudna utánozni beszédet és semmi több.
Mardel  
2009. nov. 14. 23:42 | galéria | válasz | #91
Mardel  
2009. nov. 14. 23:41 | galéria | válasz | #90
Azért Jammal sem gyenge Prodigy utánzásban.
Mardel  
2009. nov. 14. 23:24 | galéria | válasz | #89
Láncfűrészes rész odabasz.
Mardel  
2009. nov. 14. 23:11 | galéria | válasz | #88
Szerintem börtönlázadások ellen inkább Kiszel Tünci, az kevésbé idegesítő, mint a "Madam X-otic". És az előzőt kommentet is arra írta.
Mardel  
2009. nov. 14. 23:04 | galéria | válasz | #87
Jah tényleg vallatni lehet vele, de nem csak a hangjával...
2009. nov. 14. 07:16 | válasz | #86
Pontosan.

De hagyjuk a témát, még belegondolni is rossz. Evvel tönkre tesznek egy embert. (Ilyenkor azt kívánom, hogy a megbolondult elítélt rendezzen egy jó kis vérfürdőt kínzói közt.)
2009. nov. 14. 02:41 | válasz | #85
Nem tudjátok ti mi az a fájdalom!
Ezt kevésbé fejlett országokban börtönlázadások elfojtására használják
Obama beiktatása óta pedig
ezzel csikarnak ki vallomást a terroristáktól!!!
2009. nov. 14. 02:25 | válasz | #84
A vizeskínzásra gondol:

"A leborotvált fejre csöpögtetett hideg víz alkalmazása:

Az áldozatot egy sötét lyukban felkötözték, majd a fejére általában egy pár másodperc gyakorisággal jéghideg vizet csepegtettek. A monoton módon, rendszeresen cseppenő hideg víz súlyát az elítélt egyre nehezebbnek vélte, és rettegéssel várta a következő csepp hideg vizet. Hosszabb ideig tartó alkalmazása után a fogoly megbolondult."
2009. nov. 14. 00:41 | galéria | válasz | #83
"A csöpögő csap az szellemi kínzás"

Mi?
2009. nov. 13. 22:50 | galéria | válasz | #82
Mert nincs mit mondaniuk.
2009. nov. 13. 22:41 | válasz | #81
De most miről is beszélünk? SAS kommandóban a gyakorlaton csak szellemi kínzás van, testi nem. Persze élesben bármi lehet.

A csöpögő csap az szellemi kínzás. Belezavarodik az ember.
2009. nov. 13. 21:59 | galéria | válasz | #80
Nem kell keverni a fizikai kínzást a szellemi ráhatással.
2009. nov. 13. 21:36 | válasz | #79
Amit Te mondasz, azt tudod kik tudják megcsinálni? SAS kommandósok. Akik arra alkalmasak.

De például elég egy csöpögő csap a megőrüléshez is (homlokra csöpögtetik).
2009. nov. 13. 21:34 | válasz | #78
Húha, itt aztán vannak érdekes emberek. Persze kivételek vannak, de látom van Rambo, van sose felejtő, van Csernus. Szép!
2009. nov. 13. 21:34 | galéria | válasz | #77
Az látszik nem voltál katona.Ellenállni ésszel kell. Tudod katonaságnál a parancsot nem megtagadni kell, hanem úgy végrehajtani hogy az essen pofára aki kiadta.
2009. nov. 13. 21:22 | galéria | válasz | #76
Te olvastad. Én meg tapasztaltam.
uniu  
2009. nov. 13. 20:48 | válasz | #75
De az vagy. Ugyanis amikor kinyitották a cellaajtót, hogy kijöhetsz, Te hallgattál rájuk és kimentél. Bent kellett volna maradnod, hogy lássák, "hogy ki az úr ":)) Azért se jössz ki :))
uniu  
2009. nov. 13. 20:46 | válasz | #74
:)) Olvastam olyan kisérletekröl is, hogy homogén ingerkörnyezetben tartottak halálra ítélt rabokat(kivégzés helyett). Állando fény, ugyan az az étel, ugyan abban az időben, egyszínű falak stb. 2 hét alatt mindenki +halt.
2009. nov. 13. 19:48 | galéria | válasz | #73
Teljesen összezavarni egy embert körülbelül 2 napba telik. Egy kis fehér zaj, lekötött szemek, szomjaztatás, alvásmegvonás, lelki terror, és még nem is bántottak fizikailag, de már időzavarban szenvedsz, rövid időn belül, (bekötött szemmel, fehér zajjal kb. 1 óra) hallucinálsz. Ez egy szakma, az eredmény nem emberfüggő, az eredmény garantált. (a zavar)
De ha te mégis úgy gondolod, hogy egy kis fogdával már tudod is hol vannak a határaid, akkor nem szóltam, mert Rambo akkor hozzád képest egy kiscserkész.
2009. nov. 13. 19:39 | galéria | válasz | #72
Egyet kurvára kifelejtettél.Nem tudok megzavarodni. Nem vagyok befolyásolható.Ha engem valaki bazergál akkor attól azt se fogadom el hogy ott van.Tudod te hogy a katonaidőm alatt hányszor voltam fogdában? Többször mint reggeliztem.Leszerelés elött megkérdezte Gál alhdgy aki először akart betörni hogy még mindíg olyan kezelhetetlen vagyok? Mondtam még inkább!
2009. nov. 13. 19:27 | galéria | válasz | #71
Annyit már igazán megtanulhattál volna fél évszázad alatt, hogy az igazság relatív és semmi köze az eszedhez.
Egy borzasztó egyszerű példán keresztül elmondom. Bezárlak mind a sok nagy tudásoddal egy ablaktalan szobába és időnként bemegyek, nem hagylak aludni, rendszertelenül kapsz enni, inni......, majd egy hét után bár valószínű elég lesz 2 nap is, úgy köszönök neked, hogy jó reggelt. Igaz valójában este 6 van, de te meg vagy zavarodva, a kialvatlanság, és a stressz miatt, így elfogadod igaznak amit, mondok, de ha ne adj isten azt mondom jó estét, akkor te azt érzed majd igaznak. Bármit mondok egy idő után elfogadod, hogy legyen viszonyítási alapod. Így neked az lesz a reggel, az igaz amit én mondok. Az igazságnak semmi köze az eszedhez, az IQ-hoz, a logikádhoz. Az igazság relatív.
2009. nov. 13. 19:16 | válasz | #70
Honnan szedtek emberi agysejtet?
2009. nov. 13. 19:06 | galéria | válasz | #69
Belemagyarázni a lószarba is lehet hogy csokoládépuding ,

Te élsz is ezzel a nagyszerű képességeddel, amit valószínű a helyszínelőkből vagy széfből merítetted. Sajnos nem ütöd meg egy 5.-es szintjét sem!
2009. nov. 13. 18:34 | galéria | válasz | #68
Te aztán jól megaszontad! Tudod az orángutánt minek nevezik a benszülöttek? Már ők is tudták.
2009. nov. 13. 18:32 | galéria | válasz | #67
Belemagyarázni a lószarba is lehet hogy csokoládépuding , csak az ember eszétől függ hogy tudja e az igazságot.
2009. nov. 13. 17:55 | válasz | #66
:D
djw  
2009. nov. 13. 17:31 | válasz | #65
ez is egy fizett hirdetés-e vajon?
2009. nov. 13. 16:59 | válasz | #64
Lehet, hogy tudna beszélni csak direkt hallgat. Pisztoly a fejéhez és : BESZÉLJ BAZZEEEEEG! Vagy a holnapi adag banánodat letolom a retyóba! Ha erre sem szólal meg, akkor
B-terv: FOXP3 vagy FOXP4-et kell neki beadni. A sima FOXP2 talán kevés :D

Első szava: b ....b .....b .....baanáán.
2009. nov. 13. 16:55 | válasz | #63
Jóságos ég, neked aztán halvány fingod nincs az emberről. De semmi. Akkora hülyeségeket mondasz. Retardált vagy? Vagy sose mozdultál ki otthonról? Esetleg nem rég olvasztottak fel a hibernálásból? Vagy ufó vagy?


2009. nov. 13. 16:28 | válasz | #62
Én inkább arra lennék kíváncsi, miért nem találják meg azt a gén amitől telepatikus úton tudnánk beszélni, így még a szánkat se kellene mozdítani, ha már járni szinte képtelenek vagyunk kocsi nélkül.
Amúgy meg minden élőlény másképp kommunikál, gondolom azért is más más gén felelős!
gosub  
2009. nov. 13. 16:20 | válasz | #61
"Felvetődik a lehetőség, ami nem is túl merész, hogy ezek a gének egymással összhangban fejlődhettek" Hát ez kész! Nemsoká lesz tudatos mutáció!
uniu  
2009. nov. 13. 16:18 | válasz | #60
Sztem az emberhez a bonobók állnak legközelebb. A csimpik max a cigányokhoz hasonlítanak. Legfelső kép: a fül jellegzetes állása, fejforma, bőrszín és hajszín.
2009. nov. 13. 16:16 | galéria | válasz | #59
"alakul ki növekedés során" mindenesetre jól szórakozom A nagy ujjam is a növekedésem során alakult ki
2009. nov. 13. 16:15 | galéria | válasz | #58
Nehéz olyanról beszélni, amiről azt se tudod, hogy mi..igaz?Legalábbis értékelhetőt, mert a hülyeség az megy.
2009. nov. 13. 16:11 | válasz | #57
Ha én betanítok neked egy japán szót, hogy el tudd ismételni, akkor azt meg fogod érteni? Bakker, te már egy szinten vagy arrakistorral.
2009. nov. 13. 16:10 | válasz | #56
Valójában a majom sem beszél, mert bár meg lehet neki tanítani hangokat, azokat nem valaminek a kifejezésérefogja használni. Nem lehet megtanítani, hogy "grrr" = CW-zni kell (ha betanítod, nem intuitív módon fogja azt használni, ezért nem beszéd). Az emberek mg azért tudnak beszélni, mert nekünk ez teljesen természetesen alakul ki növekedés során.
2009. nov. 13. 16:06 | válasz | #55
Az átlagemberek érdekében atálták ki a rendszert. Ha nem lenne pénz, nem mennél el dolgozni és éhenhalnál. Ha nem lennének törvények, az emberek gond nélkül gyilkolnák egymást. (Még a tolvajok között is van törvény, "mert valaminek lenni kell"). Ne érezd, hogy az emberek rá kényszerítik, mert atz sem kényszerítik rád, hogy fiú vagy-e, vagy lány, vagy hogy osztódással vagy ivarsejtekkel szaporodj, egyszerűen ez a természetes. Olyan természetes, minthogy a c = 3*10^8 (m/s).
2009. nov. 13. 16:04 | galéria | válasz | #54
Nem megy ez neked.
2009. nov. 13. 16:01 | válasz | #53
Bizonyított tény, hogy az intelligencia nem fejleszthető. Így az állam semmit sem tud tenn az eintelligencia ellen. Az isolázottság pedig nem azért fontos, hogytudjam, hogy az ATP az adenozin trifoszfát és 1526. a Mohácsi vész, hanem hogy járassam az agyam és gondolkodjak,és a számonkérésere való elkészléssel, és ezáltal a világra való pontosabb rálátással és logika fejlesztésével önmagáan nemesebb emberré váljak.
calen  
2009. nov. 13. 15:50 | válasz | #52
Kokóval most jól belenyúltál. Annak ellenére, hogy "csak" egy gorillalány volt, kézjelekkel tényleg lehetett beszélgetni vele. Voltak érzései, egyszerű gondolatai, vágyai.
A hangképzés persze reménytelen dolog a főemlősöknél, de a süketnémák jelbeszéde kiváló lehetőséget nyújt a velük való kommunikációra.
Tsol  
2009. nov. 13. 15:47 | galéria | válasz | #51
Szerintem azért nem beszélnek a csimpánzok mert nem tudnak.
Mi a véleményetek a teóriámról?
MrImy  
2009. nov. 13. 15:44 | válasz | #50
Ha az ember nem érti, joggal feltételezi, hogy nincs logika a Bibliában.
2009. nov. 13. 15:05 | galéria | válasz | #49
Nekem meg ne mutasd!
Amikor Kokónak elütötte a macskabarátját az autó és szomorú volt az is ösztönös volt? Amikor több mint száz kifejezést ismert és alkalmazott az is értelem nélküli volt?
2009. nov. 13. 14:53 | galéria | válasz | #48
:D :D :D :D mutasd meg neki, és utána már érteni fogja, hogy miaz.. :D baba nem igazán tudja felfogni, mi a tudat/gondolkodás és az ösztönös cselekvés közti különbség :) Lehet ő is PAPAGÁJ?
2009. nov. 13. 14:18 | válasz | #47
Azt nem vágom, hogy miért nem beszélnek, gondolom másra kell az erőforrás, mint jelfeldolgozásra és jelformálásra, meg egyébként sem hiszem, hogy szükséges lenne az életbenmaradáshoz az ő viszonyaik között egy többezer vagy akár csak többszáz szavas szókincs.

Azt nem értem, hogy ha nem beszélgetnek, minek írogatnak ennyit sg-re :D
2009. nov. 13. 14:17 | galéria | válasz | #46
Hogyne. Értelmes papagály elküld a picsába.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2009. nov. 13. 14:12 | válasz | #45
A madár kurvára nem _érti_ meg, amit hall. Ne erőltesd már ezt a faszságot! Ezt most buktad, majd legközelebb.
2009. nov. 13. 14:10 | galéria | válasz | #44
Van otthon egy papagájom. Megtanítok neki egy egyszerű szót. Mondjuk, humánerőforrás menedzsment. Biztos érteni is fogja. :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
2009. nov. 13. 14:09 | galéria | válasz | #43
:D S aki utánozni tudja egy macska hangját az tud macskául mi? :DDDDDDDDDDDDDDDD