Úgy tűnik végre sikerült megtalálni annak a hatalmas perzsa hadseregnek a maradványait, amit 2500 évvel ezelőtt nyelt el Nyugat-Egyiptom sivatagja, megoldva ezzel a régészet egyik legnagyobb rejtélyét, állítja egy olasz kutatópáros.
Hirdetés
Bronz fegyverek, ezüst karperecek, egy fülbevaló és emberi csontok százai kerültek elő a Szahara kietlen pusztaságából, alátámasztva II. Kambüszész perzsa király elveszett hadseregének a felfedezését. Az ötvenezer harcost egy hatalmas homokvihar temette be i. e. 525-ben. "Megtaláltuk Hérodotosz történetének első régészeti bizonyítékát" - nyilatkozott a Discovery Newsnak az expedícióban résztvevő Dario Del Bufalo, a Lecce Egyetem archeológusa.
Az ókori görög történetíró szerint az Akhaimenida-dinasztiához tartozó Kambüszész, Kürosz fia ötvenezer katonát küldött Thébából a Szíva-oázis megtámadására, hogy megsemmisítsék Ámon templomának jósdáját, miután az ottani papok nem voltak hajlandók elismerni Egyiptom uralkodójaként. Hétnapnyi utazás után a sivatagban a sereg elért egy oázist, ami a történészek szerint El-Kharga lehetett, azonban az oázis elhagyása után nyomuk veszett. "Szél támadt délről, erős és halálos, hatalmas örvénylő homokoszlopokat hozva, ami teljes egészében beborította a katonákat" - írta Hérodotosz.
Az elveszett sereg tagjai
Kambüszész elveszett hadseregének a történetét - miután semmi nyomát nem lelték a szerencsétlenül járt harcosoknak - a tudósok egyszerű mesének kezdték minősíteni. Két olasz régész azonban azt állítja, hogy az eset megtörtént, a perzsákat valóban elnyelte egy homokvihar és ezt végre többszörösen is bizonyítani tudják. Angelo és Alfredo Castiglioni 20 évvel ezelőtt már felhívta magára a világ figyelmét, amikor megtalálták az egyiptomi "aranyvárost", Bereniké Pankhrüszoszt. Mostani felfedezésük 13 év kutatómunka eredménye, amiből 5 év sivatagi terepmunka volt. "Az egész 1996-ban kezdődött, egy vasmeteoritokat kutató expedícióval, ami Bahrinban, egy kis oázisban nem messze Szívától zajlott" - nyilatkozott a Discoverynek Alfredo Castiglioni, a varesei Keleti Sivatagi Kutató Központ (CeRDO) igazgatója.
A területen zajló munkálatok során a kutatók egy félig betemetett edényt és emberi maradványokat találtak. A helyszín egyik jellegzetessége egy természetes menedékhely, egy 35 méter hosszú, 1,8 méter magas és 3 méter széles szikla volt. A sivatagban előfordulnak hasonló természeti képződmények, a helyszíntől közel-távol azonban ez az egy ilyen hatalmas kőzet volt. "Méretével és alakjával tökéletes menedék egy homokviharban" - mondta Castiglioni.
A célpont, Ámon templomának maradványai
A sziklánál Aly Barakat az egyiptomi Kairói Egyetem geológusa fémdetektorával több ősi fegyverre, egy bronz tőrre és számos nyílhegyre bukkant. "Kis tárgyakról beszélünk, azonban ezek rendkívül fontosak, mivel ezek az első Szíva közelében fellelt Akhaimenida tárgyak, amik így Kambüszész idejére datálhatók" - magyarázta Castiglioni.
A természetes menedéktől körülbelül negyedmérföldnyire a Castiglioni-csapat egy ezüst karperecet, egy fülbevalót és néhány gömböcskét talált, utóbbiak valószínűleg egy nyaklánchoz tartoztak. "A fülbevaló elemzéséből kiderült, hogy az egyértelműen az Akhaimenida időszakból származik. Mind a fülbevaló, mind a gömbök ezüstnek tűnnek. Nagyon hasonló fülbevalót találtak egy törökországi ásatáson, ami az időszámítás előtti ötödik századból származik" - taglalta Andrea Cagnetti, az ősi ékszerek egyik vezető szakértője.
A rákövetkező években a testvérpár ősi térképeket tanulmányozott és arra a következtetésre jutott, hogy Kambüszész serege nem a köztudatban keringő Dakhla és Farafra oázisokon keresztül vezető karavánútvonalat tette meg. "A 19. század óta számos régész és felfedező kereste az elveszett sereget ezen az útvonalon, de semmit sem találtak. Mi egy másik útirányt képzeltünk el, ami délről indult és felfedeztük, hogy valóban létezett egy ilyen útvonal már a 18. dinasztia idején" - magyarázta Castiglioni, aki szerint El Kharga után a sereg egy nyugati útvonalon Gilf El Kebir felé tartott, áthaladva Wadi Abd el Meliken, majd északnak fordultak Szíva irányába. "Ennek az útnak az volt az előnye, hogy kikerülhették az ellenséget, a sereg zavartalanul haladhatott előre. Ezzel szemben a másik útvonal oázisait az egyiptomiak tartották fennhatóságuk alatt, így a seregnek minden egyes oázisért meg kellett volna küzdenie" - folytatta Castiglioni.
Edények az olasz régészek által felvázolt útvonal mentén
Elméletük kipróbálására a Castiglioni testvérek földtani méréseket végeztek az általuk preferált útvonal mentén, ami során kiszáradt vízforrásokra és mesterséges kutakra, mellettük számos edényre bukkantak, tehát ezen az útvonalon is át lehetett kelni a sivatagon. "Az edények kormeghatározásából kiderült, hogy azok 2500 évesek, ami egybeesik Kambüszész idejével" - tette hozzá.
Legutóbbi, 2002-es expedíciójuk alkalmával a testvérpár visszatért az első felfedezés helyszínére, Szívától körülbelül 100 kilométerre, pontosan oda ahová - mint azóta kiderült - az ősi térképek tévesen elhelyezték Ámon templomát. A katonák azt hitték elérték a célpontot, ehelyett azonban a khamsinnal, a forró, kegyetlen, kiszámíthatatlan délkeleti sivatagi széllel találták szembe magukat. "Több katona menedéket talált a hatalmas szikla alatt, sokan azonban különböző irányokba szétszéledtek. Bizonyára voltak olyanok, akik eljutottak a Szitra-tóig, túlélve a természet tombolását" - mondta Castiglioni.
Expedíciójuk végén a csapat elhatározta, hogy megvizsgálják a fehér csontok ezreiről szóló beduin történeteket, ami alapján el is jutottak egy tömegsírig, több száz csonttal és koponyával. A csontok között perzsa nyílhegyeket és egy zablát találtak, utóbbi megegyezik egy ősi perzsa ábrázoláson látható lószerszámmal. "A sivatag elszigetelt pusztaságában megtaláltuk a tragédia bekövetkezésének pontos helyszínét" - mondta Del Bufalo. "Biztos vagyok benne, hogy az elveszett hadsereg tagjai ott pihennek valahol az általunk feltárt terület körül, feltehetőleg 5 méteres homoktakaró alatt."
@Adenoma: Képzeld néztem hétfőn este a Retken a Showder Klubot, tudod klasszikus stand-up comedy - ezt mondják ők. Gyatra az egész, minden második szavuk az volt, hogy "szar", másként nem tudták megkacagtatni a közönséget. Valahogy így vagyok véled is.
Gondolkozzatok mán! Amikor Rommelék kimentek a sivatagba, sokat szenvedtek a homok miatt. A modern német technika, az orosz tél mellett, a szaharai homokkal sem tudott megbírkózni. Több ezer km-re a hazától, nem lehetett vajmi könnyű. Képzeld el ezt, i.e. a VI. században, amikor az embereknek a hátukon elfért minden málhájuk. Volt még az elitnek néhány harckocsija, oszt kifújt. Bocsika, talán tevét már akkor alkalmaztak, gondolom már meg volt szelidítve.
Szerintem a Föld felszínének töredékén van elérhető mélységben épen maradt történelmi tömegsír. De ez ellen szól, hogy nagyon, nagyon sok hulla keletkezett a beszámítható ~20ezer éves történelmünkben...
Azért nemtom, de ezek a feltárások olyan költségesek, hogy borzasztó, de azért "tejelnek" is rendesen... :P Én is fel akarok tárni valamit, megyek ásni a kertbe hátha kapok egy mamutot.... =))
Egy expedíció kurva drága. Nem leeht mindenféle elméleten alapulva kutatni. Nem tudom mennyire ritkák a tömegsírok arra fele, de nehezen észrevehetőek. Képzeld e azóta mi minden történt.
Android fan: nyííít (sose volt, max a felh. segge), gyóóós (jah, csak nincs olyan droidos cucc, amin ne szaggatna az OS), biztonságóós (ja, ellenőrzést most vezetik be, a kártevők melegágya az OS).
Nem értem: "Expedíciójuk végén a csapat elhatározta, hogy megvizsgálják a fehér csontok ezreiről szóló beduin történeteket, ami alapján el is jutottak egy tömegsírig, több száz csonttal és koponyával. A csontok között perzsa nyílhegyeket és egy zablát találtak, utóbbi megegyezik egy ősi perzsa ábrázoláson látható lószerszámmal." Miért nem ezzel kezdték? Olyan gyakoriak a sivatagban a tömegsírok arrafelé?
Köcike! És jó! Ha Björk énekelné már ott lenne a Billboardon. Amúgy, tényleg köci, mert én mostanában már csak Karádi Katát hallgattam, kezdtem lemaradni. :-)
Az ilyen fórumoknak az is volna célja hogy valódi ismereteket és tényeket közöljön mert ami a valótlanságok terjesztéséban az utóbbi időben pont magyarországon van az elképesztő.
Helyesen Újházi tyúkleves, mert ellentétben a húslevesekkel ebben egész tyúknak kell főni minden alkatrészével együtt. Ede barátunktól megkérdezte a pincér hogy a szárnyas melyik részét óhajtja a levesbe, mire Ede azt mondta az egész tyúkot egybe. Megcsinálták neki. Ugyanis Ede mindíg előző nap rendelte meg hogy másnap mit akar enni.
Ez a trollozás valami új betegség? Mert értelme nincs macskafingnyi sem. Mikor valaki pld azt állította hogy magyarország a II. világháború után megválaszthatta volna hogy melyik hatalom szállja meg és nem hallott a teheráni meg jaltai konferenciáról, és az ilyen trollozza a másikat, akkor megáll az ész! És vissza se néz!
No, megvol az ebéd: újházy tyúkhúsleves és narancsos-hagymás csirkemell galuskával. Plusz 2 szetelt kenyér. Üdítőt most nem vevék, mert van itthon jófajta ananász szörpöm, és az segít a fejérjék megeméstésében. Állesz cuzámmen 2040 forintba fájt, ilyent sem eszek én mindennap, az hótziher, mert így is magas a koleszterinem meg a hármasgliceridem.
Azóta megvolt a toielette és a fogmosás (Grrr-grrrr--putty! grrr-grrr-pttyű!) is, de a kávét e fórum utánra tartogatom. Nem jó egyszerre annyi élvezetet halmozni.
Na, megyek ebédelni, és valamiféle testi örömérzés fogott el emiatt, következésképp megsajnáltalak titeket, és írok ide vami érdemit is, de Kékpáfrányak megtiltom, hogy elolvassa. Kékpáfrány, te egy Feketepáfrány vagy, és ha elolvasod az alábbiakat, kibelezlek. Világos?
A sívai oázis baromira fontos volt az egyiptomi kultúrában. Ez volt Egyiptom Sztónhendzse, Delfi jósdája, vagy Athosz-hegye, ha érted mire gondolok... Az itteni szerzetesek nem fogadták el az Egyiptomot leigázó perzsák uralmát, amiért csak gratulálni tudok nekik. Kapnak így tőlem, utólag, egy cuppanóst. :-)) Hát csoda-é, hogy amikor Nagy Sanyi megérkezett hadaival Egyiptomba, felszabadítóként ürvözölték, és gyorsított eljárásban istennek ismerték el. naná, hogy a makedón világhódító végrendelétben azt akarta, hogy ippeg a sívai oázisban temessék el hamvait! Azóta is keresik N. Sándor sírját, amúgy párszor megtalálni vélték. Ehhez a rejtélyhez már csak Attila hun királyUNK sírja mérhető, akit a korabeli történetírók nem véletlenül állítottak párhuzamba Nagy Sándorral. Értettem?!
Csocsó, lehet, bizony lehet. Lazarustól várom a cuppanóst. :-) Kékpáfránynak meg azt üzenem, hogy nálam ez tudatos. Nem adok meg forrásokat, hogy bosszantsam a lusta dög fórumleecheket. Nézz utána! Mi vagyok én, a te csicskásod, hogy mindent dokumentáljak? Na, ne!
Igen valoszínű,hogy a perzsáknak nem jelentett nagyon sokat 50000 ember abban korban,amikor többször is sok százezres sereggel sőt volt amikor közel 1 millás sereggel támadtak:D:D
Regota nezegetem az sgt, es szomoruan veszem tudomasul, hogy a Te kommentjeidben semmi saját nincsen - de folyamatosan irsz. Vagy leszolod a cikket, vagy belekotsz a masik kommentjebe. Minek irsz annyit, ha nincs mit mondanod? Cikkhez erve: eleg sokat olvastam a perzsakrol, es errol eddig nem sok informacio volt. Tudnal adni infot adni arrol amit lattal?