Ötödik születésnapját ünnepli a népszerű böngésző, amelynek fejlesztői aligha gondolták, hogy a szoftver ennyire sikeres lesz.

Hirdetés

A Firefox 1.0-s verziója 2004. november 9-én jelent meg és ezzel egy valódi sikertörténet vette kezdetét. Miközben az Internet Explorer folyamatosan veszít a népszerűségéből, a Mozilla Alapítvány programja fokozatosan növeli a piaci részesedését, ami napjainkban már 25 és 35 százalék közötti értékre tehető. "Utólag visszatekintve egy kis nonprofit szervezetként a Microsoft ellen fellépni őrültségnek tűnik. De éppen ezért tesz annyira büszkévé a Firefox mostani sikere. Már elértük két fő célunkat: választási lehetőséget adtunk a felhasználóknak és hozzájárultunk a webes innováció támogatásához. - jelentette ki Tristan Nitot, a Mozilla Europe elnöke.

"Az erős verseny természetesen nem teszi egyszerűbbé az életünket. Ráadásul a Chrome mögött álló Google - a Microsofttal ellentétben - egy olyan vállalkozás, ami teljesen a webbel együtt nőtt fel. Ugyanakkor olyan fejlődésről van szó, amit mi mindig is akartunk és amiből elsősorban a felhasználók profitálnak. Mi a folyamatra reagálva először is tovább fogjuk csökkenteni az egyes verziók kiadása közötti időt. A Google-lel kötött együttműködési szerződésünket tavaly három évvel meghosszabbítottuk. De felkészültünk arra az esetre is, ha ez a kooperáció hirtelen véget érne. Erről azonban egyelőre szó sincs, a Google is profitál a forgalmunkból és ennek köszönhetően még több forrást fordíthatunk a Firefox fejlesztésével kapcsolatos projektekre" - tette hozzá.

Nitat szerint az egyik leglényegesebb különbség, hogy minden vetélytársuk a tőzsdéken bejegyzett cég, ők pedig egy nonprofit szervezet. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztéseknél elsősorban a felhasználókra és a web nyitottságára támaszkodnak és nincsenek egyéb stratégiai érdekeik. Figyelembe veszik ugyanakkor az internetezők véleményét és érdekeit. Jól példázza ezt a Mozilla Weave technológia, amely lehetővé teszi, hogy a bizalmas és személyes adatok a mobiltelefon, a notebook és a PC szinkronizációjakor is védettek legyenek.

Nitat az interjúban kitért a várható megjelenésekre és újdonságokra is: "A Fennec egy teljes értékű Firefox-adaptáció, ami a következő 3.6-os Firefox változat motorjára épül és amit egy érintőképernyős funkcióval egészítenek ki. Ezenkívül a Firefoxban megszokott kiegészítések is használhatóak lesznek benne. Szóba került, hogy az 1.0-s verzióba integráljuk a Weave-technológiát, amely teljesen új lehetőségeket kínál a böngészőszinkronizációban. A mobil Firefox-kliens 1.0-s kiadása ez év végén jelenik meg és először a Maemo linuxos platformon lesz elérhető. Ilyet használ például a Nokia Internet Tablet N900. Ezzel párhuzamosan dolgozunk az Android és a Windows Mobile rendszerekkel kompatibilis változatain is."

Nitat leszögezte: a jövő sikeres böngészője mindenképpen kapu marad a világhálóhoz és ezzel a legfontosabb szoftver lesz egy számítógépben. Éppen ezért használatának egyszerűnek kell lennie és örömet kell okoznia. Ugyanakkor a felhasználók azt akarják érezni, hogy a böngésző az övék és az ő igényeiknek megfelelően személyre szabható - függetlenül attól, hogy a funkciókról vagy a kinézetről van szó. A Firefox fejlesztői ezért az új verziók kifejlesztésekor továbbra is ezeket a szempontokat fogják szem előtt tartani.

A StatCounter adatai szerint a Firefoxnak Európában már közel 40 százalékos piaci részesedése van. Németországban már a felhasználók kétharmada Firefoxot használ. A böngésző jelenleg 1,12 milliárd letöltésnél és 330 millió rendszeres használónál tart. A Net Applications felmérése szerint a szoftver globális piaci részesedése jelenleg 24,07 százalék, míg az Internet Exploreré 64,64 százalék. A harmadik a Safari 4,42, a negyedik a Chrome 3,58, míg az ötödik az Opera 2,17 százalékkal.

"A Mozilla sikere azért meglepő, mert a megjelenésekor az Internet Explorernek közel 100 százalékos piaci részesedése volt, és megvolt az az előnye is, hogy szabvány böngészőként előre volt telepítve minden Windowst futtató PC-n. A Safarira ugyanez volt igaz az Apple készülékeinek esetében, az Operának pedig innovációs előnye volt" - jegyezte meg Vince Vizzaccaro, a Net Applications alelnöke. A Firefox azonban jött és meggyőzött. Egyelőre még nem mindenkit, de az öt év alatt elért teljesítményre a fejlesztők így is méltán büszkék lehetnek.