900 000 dollárt nyert egy "űrfelvonó"
2009. november 8. 09:01, vasárnap
Pénzdíjjal térhetett haza egy seattle-i csapat a NASA által szponzorált Space Elevator Games (Űrfelvonó Játékok) idei felvonásáról. A versenyben olyan gépeket kell építeni, ami egy lézer segítségével minél magasabbra mászik egy égbe nyúló kábelen.

Hirdetés

A legjobb eredménnyel a LaserMotive csapat rukkolt elő, házi készítésű robotjuk a rajta elhelyezett napelemek és egy infravörös lézer alkalmazásával 3,7-3,9 m/s átlagsebességgel mászta meg a 900 méteres kábelt, amit egy helikopterből lógattak ki. A szerdán kezdődött háromnapos eseményen a robot szerdán és csütörtökön összesen négyszer tette meg a távot, legjobb ideje 3 perc 48 másodperc volt. Miután két vetélytársa pénteken sem tudta legyőzni, a LaserMotive megkapta a 2 milliós összdíjazású verseny azon porcióját, amit a NASA a 2 m/s átlagsebességet elérők számára különített el, 900 000 dollárt. A fennmaradt 1,1 milliót az kaphatja meg, aki átlépi az 5 m/s sebességet, erre azonban úgy tűnik még várnunk kell egy évet.

A másik két nevező mind tempóban, mind megbízhatóságban alulmaradt a seattle-i csapattal szemben. A Kansas City Space Pirates szerdán a megkövetelt sebességgel maradt adós, pénteken pedig a teljes táv megtétele okozott gondot. A Saskatchewan Egyetem csapata a három nap alatt egyszer sem tudott végigmenni a kötélpályán különböző műszaki problémák miatt.


A győztes szerkezet

A 2009-es év ennek ellenére egyfajta áttörést jelent az űrfelvonó kutatásban. Ez volt az első alkalom, hogy sikerült pénzdíjat elhódítani, a NASA magánfejlesztéseket támogató Centennial Challenges kezdeményezésének igazgatója, Andy Petro szerint egy rendkívül sikeres versenyen vannak túl, különösen hogy az energiasugárzás egy ízig-vérig 21. századi technológia. A LaserMotive sikere azonban még nem jogosít fel túlzott reményekre, igen messzinek tűnik még az az idő, amikor ezzel a módszerrel embereket vagy akár nagyobb rakományokat juttathatunk az űrbe.

Maga az ötlet Arthur C. Clarke 1970-es évekbeli tudományos fantasztikus regényei nyomán lépett be a köztudatba, a világűr egyik rakéta nélküli elérési módjaként. A dolognak jelenleg számos buktatója van, kell ugyebár egy rendkívül erős, ugyanakkor könnyű anyag a kábelhez, majd valami jó megoldás az űrben való rögzítéséhez, végül pedig egy szerkezet, ami képes ezen a kábelen feljutni.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2009. nov. 16. 12:02 | válasz | #87
Ha tudom hogy ennyit fizetnek raszerelek a kabel vegere egy turbos hayabusa motort :P
2009. nov. 12. 13:43 | galéria | válasz | #86
Hát építettem egypár erősítőt tápegységet meg egyébb nyalánkságokat. A PC-met is midíg magam állítom össze vagy javítom ha szükséges. Elmondom nehogy tájékozatlan légy a szoftverhez nem értek, nem is érdekel különösebben csak felhasználói szinten.
2009. nov. 12. 12:30 | galéria | válasz | #85
Uh te már eletróhoz is értesz. Dejóó!

Mentve. :D
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. nov. 12. 12:29 | galéria | válasz | #84
Ezt hívják álokoskodásnak :D
Tudod ha elég közel van a radarhoz egy lopakodó bizony megelenik rajta, úgy hogy már érzékelni is tudja. Ezért is jobb inkább csökkent láthatóságúnak nevezni mint lopakodónak, mert nem láthatatlan teljesen a radarnak sem.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. nov. 12. 12:26 | galéria | válasz | #83
nemnem, álokoskodásnak azt hívják amit te csinálsz ;)
2009. nov. 11. 16:26 | galéria | válasz | #82
"Minden repülő látszik a radaron, csak valamelyiket könnyű összetéveszteni egy madárral ;)"

Annyit tudhatná má hogy végtelen érzékenysége semillen szerkezetnek nincs. A TV re is hiába adsz egy bizonyos jelfeszütség alatt abból semilyen kép nem lesz. Ez a legszuperebb radarra is érvényes. Én építettem elektronikai szerkezetet van fingalmam ezekről.
2009. nov. 11. 16:16 | galéria | válasz | #81
"Akkor ami fényt bocsájt ki azt sem látni, ha nem verődik vissza róla a fény"

Ezt hívják álokoskodásnak.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. nov. 11. 16:13 | galéria | válasz | #80
"A fény észlelése is a visszaverődésen alapul ami nem verődik vissza azt nem lehet látni."

Akkor ami fényt bocsájt ki azt sem látni, ha nem verődik vissza róla a fény :D

"Amellik röpcsiről nem verődik visznya aradar az lopakodik!"

Olyan nincs hogy nem verődik vissza, max olyan hogy kevéssé. Minden repülő látszik a radaron, csak valamelyiket könnyű összetéveszteni egy madárral ;)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. nov. 11. 16:04 | galéria | válasz | #79
Csak nem gond, hogy énis azt csinálom amit kivétel nélkül te csinálsz? Mindenbe belekötsz. A pl ha leírják nagyjából hogy működik egy tv úgy nagyvonalakban, te elkezded mondani, hogy hülye mert kihagyta az így meg úgy kapcsolt kondenzátorokat, és ellenállásokat, na meg a tranyókat, és még a képcső kialakítási mechanizmusáról sem beszélt (pl az üveg formázása stb) :D .
2009. nov. 11. 08:53 | galéria | válasz | #78
Kb. olyan eltérés van az említett két dolog között, mint egy Opel és egy F1 autó motorja között. Jobb hasonlat nem jut eszembe.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 10. 22:31 | galéria | válasz | #77
Mondtam már: elektret mikrofon! A működési elve azonos ugyan a kondenzátormikrofonéval, de állandó elektromos erőteret adó anyagba (dielektrikumba) van ágyazva a kondenzátor és beépített előerősítőt tartalmaz, ezért is van a kis kimeneti impedancia. A beépített előerősítő egyben alaposan korlátozza is a minőséget, mert nem cserélhető. Lehetne akár egészen jó is, de nem az, mert olcsó tömegtermék. Vannak jobbak is, nem olcsón.
2009. nov. 10. 20:00 | galéria | válasz | #76
GA-55040 Kondenzátor mikrofon Érzékenység: -46 ± 2dBImpedancia: 2,2 kOhm Ár36 Ft

Ez egy árjegyzékben van.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 10. 13:31 | galéria | válasz | #75
"Azért vannak párszáz Ft-os panelbe ültethető kondenzátormikrofonok is. Zajra reagáló kapcsolókban is ilyenek vannak."

Azok elektretmikrofonok, nem egy ligában játszanak a kondenzátormikrofonokkal. A kapcsolástechnikájuk is más, pl. nem kell nekik phantom power (nagy impedanciás egyenfeszültség, ált. 48V).

Az igaz, hogy azért vannak jóval olcsóbb kondenzátormikrofonok is, ezeket komoly minőségi felvevőkbe építik be. Ám ezek már igénylik a phantom powert, mr csak azért sem az olcsóbb vackokban vannak.
2009. nov. 10. 13:10 | galéria | válasz | #74
Pm-be légyszíves küldd el, ne tartsd vissza ezeket!
2009. nov. 10. 12:44 | galéria | válasz | #73
Mondjad csak, eddig 10 aranyköpésedet mentem ki. Igaz néha akkorát "ütnek" egymáson, hogy alig lehet röhögés nélkül kibírni, de azért hajrá!
2009. nov. 10. 12:38 | galéria | válasz | #72
Közgazdaságtanhoz nem értek, de nem is szeretem.Viszont van egy tény. A vállalati részvénycsomagból a száz dolgozóból én csináltam legtöbb pénzt, majdnem kétszerannyit mint bárki más.
2009. nov. 10. 12:32 | galéria | válasz | #71
Azért vannak párszáz Ft-os panelbe ültethető kondenzátormikrofonok is. Zajra reagáló kapcsolókban is ilyenek vannak. De a mobilokban is ilyenek vannak.
2009. nov. 10. 12:26 | galéria | válasz | #70
Adsz nekem annyi ezrest ahány pártitkárt elküldtem a búsba? Már a katonaidőm alatt annyiszor voltam fogdában ami országosan is rekord volt.Akár hifed akár nem az igazságtalanságot meg a szemétkedést sose tűrtem el.
2009. nov. 10. 11:45 | galéria | válasz | #69
Dolgoztam kondenzátor mikrofonnal. 500'000 ft táján kezdődnek asszem az áraik. Az a "szutyok" kategória még. A karakterszitikája valami döbbenetes volt. A freki felbontó képessége és irányérzékenysége is elég zsír volt.
2009. nov. 10. 11:38 | galéria | válasz | #68
Egy dolgot nem tudsz. Ő olyan mint nandusz volt. Kiváló eredménnyel diplomázott kémiából/gépészetből/polihisztorságból...endless, orvosként is tudna dolgozni (ha akarna), plusz rádiós szakemberként, volt év vegyipari dolgozója kádárék alatt (hiába öreg már mint az országút), sőt párttitkárokat küldött el a búsba, (hiába keményebb volt, mint Hofi) volt érdemes művész fotós, nem mellesleg ért MINDENHEZ! Szerintem ne kötözködj vele. A zseni (Ő) nem lehet tekintettel az egyszerű emberekre (rád). :D
gemihu  
2009. nov. 10. 10:03 | válasz | #67
Szerintem se lesz ebből űrfelvonó ebben a formában, de lehet ,hogy alapja lesz egy hatékonyabb darunak , vagy más jó dolgot találnak fel a fejlesztés közbe.
2009. nov. 10. 09:47 | galéria | válasz | #66
A fény észlelése is a visszaverődésen alapul ami nem verődik vissza azt nem lehet látni. Amellik röpcsiről nem verődik visznya aradar az lopakodik! A ganaj!
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 10. 09:24 | galéria | válasz | #65
ismeretterjesztő :D

djhambi: Ha kéred, még részletesebben is elmondhatom a kondenzátormikrofon működését. :)
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 10. 08:54 | galéria | válasz | #64
"Szóval te belekiáltasz a kondenzátorba és áram indukálódik, megáll a józan eszem!"

Ha nem is indukálódik, de egyenfeszültségre ültetett váltófeszültség, avagy kondenzátoros leválasztás után közönséges váltófeszültség keletkezik. Ezen az elven működik a kondenzátormikrofon és az elekretmikrofon is, ezt jól írta babajaga.

Hangrezgések hatására a kondenzátor fegyverzetei rezegni kezdenek, ettől a rezgés ütemében változik a kondenzátor kapacitása. Mivel elég nagy belső ellenállású állandó egyenfeszültség (ált. 48V) van a kondenzátorra kötve, a változó kapacitás hatására modulálódik a kondenzátoron lévő egyenfeszültség, azaz váltakozó (hangfrekvenciás) áram folyik át a kondenzátoron. Persze az erősítő a nagyimpedanciás váltófeszültséget fogja erősíteni.

A legjobb minőségű stúdió- és egyéb mikrofonok rendszerint kondenzátormikrofonok.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 10. 08:44 | galéria | válasz | #63
"Miféle elvről beszélsz? Az ultrahang 20 ezer Hz-től 50 ezerig terjed. A radarhullámok egész máshol vannak!"

Jaj, te szegény, tudod, milyen elven működik mind a radar, mind az ultrahangos vizsgálat? Mindkettő a visszavert hullámok észlelésén alapul, ez a közös bennük, függetlenül az alkalmazott hullámok fajtájától és hullámhosszától ill. a terjedés közegétől.

Akkor minek nevezed a 60kHz-es vagy 160kHz-es hangot? Szuperhangnak vagy hiperhangnak? Bizony az is ultrahang, ne gyere a 40 évvel ezelőtti ismereterjesztő könyvek definicióival, amikor még nem tudtak magasabb frekvenciájú ultrahangot gerjeszteni.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 10. 08:38 | galéria | válasz | #62
"Szerintem elírtad, mert a legkisebb frekvenciájú, alias legnagyobb hullámhosszú."

Istenem, már te is kezded? A bolondok napja már elmúlt, nem?
Melyik a rövidebb hullámhosszú (azaz magasabb frekvenciájú): a közvetlenül a vörös alatti infravörös vagy a vöröstől távolabbi, mondjuk a 30 Celsius fokos feketetest sugárzási maximumának hullámhossza? Olvasd már el és értelmezd a hozzászólásaomat, amelyre válaszoltál, megáll az eszem, hogy ilyen dedós dolgokat hogyan lehet félreérteni!
2009. nov. 10. 00:06 | galéria | válasz | #61
Te nem hallottál kondenzátormikrofonról? A kicsik mind azok!Nem áram indukálódik a mirofonban hanem szaggatott áram lesz a sima egyenáramból!
2009. nov. 09. 23:31 | válasz | #60
Ja, és minden terrorista láma! Csak kerülnének a kezeim közé...!
2009. nov. 09. 23:28 | válasz | #59
Szerintem elírtad, mert a legkisebb frekvenciájú, alias legnagyobb hullámhosszú. Persze alatta van még rádióhullám és kozmikus sugárzás.
2009. nov. 09. 23:27 | válasz | #58
Nem értem, hogy mit vagytok oda, mert a hang közegben terjedő mechanikai rezgés, az elektromágneses hullám pedig a mágneses és elektromos tér egymásba alakulásának terjedése. Az előbbivel senki se fog félvezető szilíciumokban elektronokat gerjesztgetni, okés? Szóval te belekiáltasz a kondenzátorba és áram indukálódik, megáll a józan eszem!
2009. nov. 09. 22:44 | galéria | válasz | #57
Szopta a nílusi krokodil!
2009. nov. 09. 22:42 | galéria | válasz | #56
Te nem tudod miről van szó! Itt a különböző frekvenciájú rezgésekről van szó ha nem vetted volna észre!
2009. nov. 09. 22:38 | galéria | válasz | #55
Miféle elvről beszélsz? Az ultrahang 20 ezer Hz-től 50 ezerig terjed. A radarhullámok egész máshol vannak!
2009. nov. 09. 20:55 | galéria | válasz | #54
Ugyanazok az egyenletek írják le őket. Pont. A frekvenica más, az anyag máshogy vezei őket. Javaslom tanulj és ne trollkodj főleg, ha te vagy a tudtalan gyökér és még pofázol is.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 09. 20:49 | galéria | válasz | #53
Az UH vizsgálat elve persze inkább a radaréra hasonlít, de hanggal csinálják és diagnosztikai eljárás, szóval csak ne pityukázzál.

Inkább pihenj le egy kicsit. Holnap máris szebb színben látod a világot és nem hordasz össze butaságokat.
2009. nov. 09. 20:10 | válasz | #52
Én nem hallom, de a kutyám igen. Ezt beszoptad... :)))
2009. nov. 09. 20:00 | válasz | #51


Ez egy kicsit sok, nem?
Egyébként meg melyik okos keverte be a fényhez meg a rádióhoz a hangot?
Koherencia, ész <=0
2009. nov. 09. 19:16 | válasz | #50
"Hú baz'meg Bob! Ezek az SG fórumon nem is hülyék, ezt elszámoltuk ez meg eszünkbe se futott!"

Sztem biztos ezt gondolják a NASA-nál a sok okos láttán
2009. nov. 09. 19:05 | galéria | válasz | #49
"Lényegében igen, ezt hívják ultrahangos vizsgálatnak"

Ahogy Pityu elképzeli.
2009. nov. 09. 19:03 | galéria | válasz | #48
Neked az UH meg a hallható ugyanaz? az előbbi is neked szól.
2009. nov. 09. 19:00 | galéria | válasz | #47
Ha neked az UH meg a hallható ugyanaz akkor neked csak törjék azzal. És UH-n beszéljen hozzád mindenki.
2009. nov. 09. 18:52 | galéria | válasz | #46
Egszerű. Mi nyelődik el jobban a légkörben. A hang vagy a rádióhullám? Milyen erősítéssel kellene üvölteni, hogy 6000 km-re halljad? Közben mi nem semmisülne mega közleben?

A hangot meg mindenki hallja. A rádióadás vétele meg célzott dolog, az adtott frekire kell hangolni.

Szreintem mielőtt ilyen alapvető dolgot kérdezel kicsit gondolkodj vagy olvass.
2009. nov. 09. 18:51 | galéria | válasz | #45
Nem is értem az, hogy miért írta le, amit írt. Nem is a témához kapcsolódik. Leírom, hogy mi a terminológia, aztán megkérdezni, hogy mivel rádiózunk.
2009. nov. 09. 18:38 | válasz | #44
" Ippeg elektronikáztam egy kicsit ott nem lehet mellébeszélni."

Annál nagyobb szégyen amit most üvöltözöl a számodra.
2009. nov. 09. 18:36 | válasz | #43
Sőt, ha eléggé hangosan rákiabálsz valakire akár a veseköveit is összetörheted. Így szokták megszabadítani mostanában az embereket a vesekőtől műtét nélkül.

Az elektromágneses spektrum egészét használják, attól függ, hogy mire. A nagyon hosszú-hullámtól a gamma-sugárzásig.
AzUs  
2009. nov. 09. 18:27 | válasz | #42
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 09. 16:56 | galéria | válasz | #41
"Akkor kiabálással is meg lehet röntgenezni valakit"

Lényegében igen, ezt hívják ultrahangos vizsgálatnak.
2009. nov. 09. 16:06 | galéria | válasz | #40
Még véletlenül se használják a Röntgenoldalt rádiózásra!
2009. nov. 09. 15:26 | galéria | válasz | #39
De frankó hogy bele lehet kötni! Mintha a rádió meg a telefon (GHz) ott volna egy csomóban, még véletlenül hsználják a Röntgenoldalt! Ippeg elektronikáztam egy kicsit ott nem lehet mellébeszélni.( egy triakos szabályzót javítottam meg)itt nincs laca faca.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. nov. 09. 14:32 | galéria | válasz | #38
Árult el, hogy honnan vetted hogy urh-val rádióznak csak? :)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. nov. 09. 14:27 | galéria | válasz | #37
ne hülyeségezz amíg fogalmad sincs a fizikáról.
2009. nov. 09. 14:26 | galéria | válasz | #36
Ej-ej doktorúr, csak nem érvek helyett szitkozódunk. :D
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. nov. 09. 14:26 | galéria | válasz | #35
és szerinted 45 percenként körbe fogja tekerni a földet a kábellel? :D merthogy az ISS földfelszínhez képesti sebessége, laza ~7,6 km/sec :)
2009. nov. 09. 14:06 | válasz | #34
mi ez a köpködés?
valószínűleg azért választottak infravörös lézert az energia továbbítására, mert mondjuk nagyobb hatékonysággal tudják újra árammá alakítani, valami okuk biztos volt. a közeli infravörös tartományban vannak elég nagy lyukak, amiket nem nyel el a légkör. valószínűleg arra is gondoltak, hogyha 30ezer kilométerre kell átlőni, akkor minél kevésbé kopjon a légkörben. szvsz.
2009. nov. 09. 13:33 | galéria | válasz | #33
Akkor áruldd el mi a kutyékfaszénak URH-val rádióznak ha bármellik hullámhossz bármire alkalmas? Akkor kiabálással is meg lehet röntgenezni valakit! A pecsem se érti ezt a keverést kavarást.
2009. nov. 09. 13:13 | galéria | válasz | #32
A megvilágítás, csak ez szójáték igazából. Mellesleg radarokra is azt szokták írni, hogy megvilágítja a célt. A látható fény is infra között csak hullámhosszbeli eltérések vannak. Magyarán, ha ez egyikre alkalmazod a megvilágít szót, akkor a másikra is helyes. Az más tészte, hogy az emberei szem nem látja, de más igen...
2009. nov. 09. 12:42 | galéria | válasz | #31
Igen távoli nem lehet mert az már nem infra.Habár sose lehet tudni még utóbb elérik hogy a hanghullámokra is áramot termelnek. Már látom is az asszony szól este: Géza menj ki és kiabálj a tetőre, mert mosni akarok!
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 09. 12:30 | galéria | válasz | #30
Látom, mégsem sikerült értelmezned. :( Akkor most segítek:

"A legtöbb napelemtípus a vöröshöz közeli infravörösre is érzékeny."

Vagyis a vöröshöz közeli, tehát legrövidebb hullámhosszú infravörösre érzékeny a mai napelemek többsége is. Ha nem hiszed, olvass utána, tényekkel kár vitatkoznod.

"a legújabb fejlesztések a hosszú infravörös hullámokat is hasznosítják. Ezek a napelemek éjjel is termelnek valamennyi áramot a Föld hosszú infravörös sugárzásából"

A hosszú infravörös hullámok a vöröstől távoli, akár igen távoli hullámok. Ebben a tartományban van a környező tárgyak hőmérsékleti sugárzása is. Ezt érzed akkor is, ha egy nyári estén elmégy egy felhevült fal előtt, érezni a belőle kisugárzó meleget. Ennek hasznosítására folyan jelenleg próbálkozások.

Magyarázzam még dedósabban?




2009. nov. 09. 12:01 | galéria | válasz | #29
A láma köpköd. Konkrét dolgot nem kell értelmezni.Az infra az 1 felől a leghossabb majd a vörös felé rövidül, majd a látható folyamatosan rövidül az ibolyáig és jön az UV és így tovább.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 09. 11:41 | galéria | válasz | #28
Hadd találgassak: Elismeri, hogy hülyeséget írt?

Na nem, te nem vagy láma...

#27: Kavarodás csak a te fejedben van. Próbáld értelmezni, amit írtam.
2009. nov. 09. 11:39 | galéria | válasz | #27
Van itt egy kicsi kavarodás. Az infravörös hullámok hosszabbik része ippeg a vöröstől távolabb van.
2009. nov. 09. 11:39 | válasz | #26
A röhej az hogy a probléma egy része meg is van oldva, mivel a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. Valamint az űrlifthez kb 36ezer km kábel kell, a Föld-Hold lifthez meg ennek csak a 10-szerese kéne. Nehézség, hogy a Föld forog a Holdhoz képest, tehát mindig más oldalát mutatja meg, valamint a Föld-Hold távolság változó: 350ezer és 400ezer km között ingadozik.

Amúgy az űrliftet lehet hogy a Holdon kéne inkább alkalmazni, nem a Földön. Jóval kisebb kábel kell hozzá, valamint a lézerrel való energiatovábbítást sem zavarja a légkör. Rendszeres Hold-bázishoz pont passzolna.
2009. nov. 09. 11:26 | galéria | válasz | #25
Na, nem véletlen tetted oda a lámát!Tudod mit csinál a láma a legváratlanabb pillanatban?
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 09. 11:21 | galéria | válasz | #24
"A napelemeket azért nevezik napelemeknek mert a nap látható sugárzására termelnek áramot."

Szerintem olvass kicsit utána. A legtöbb napelemtípus a vöröshöz közeli infravörösre is érzékeny.

"Vagy éjjel is termel a napelem? Nem tudok róla!"

Éjjel szerinted mennyi infravörös fény éri a Napból a felszínt?

Amúgy meg fogsz lepődni, a legújabb fejlesztések a hosszú infravörös hullámokat is hasznosítják. Ezek a napelemek éjjel is termelnek valamennyi áramot a Föld hosszú infravörös sugárzásából, de persze még csak kísérleti stádiumról van szó.
2009. nov. 09. 11:21 | galéria | válasz | #23
Hát sok dolgok vannak égen és földön Horatio mikről nem írtak csak szimplán kitalálták felfedezték őket.
2009. nov. 09. 11:20 | galéria | válasz | #22
babajaga sztárfotós/vegyész/orvos/gépész öregúr megint professzorkodik.(?)
2009. nov. 09. 11:18 | galéria | válasz | #21
"ha ezt nem mindenki érti"

Ó! Én a csekélyértelmű!
Mcsiv  
2009. nov. 09. 10:39 | válasz | #20
Nemtudom ki mondta, de ha már ennyire elborult elméleteket gyártunk, akkor én is ráteszek egy lapáttal. Állítsuk meg a holdat, húzzunk ki közötte egy kábelt és megvan oldva. Ott a megfelelő ellensúly, a többi meg már részletkérdés:D (és ne kössetek bele, tudom hogy ezer meg egy ponton vérzik;])
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 09. 10:26 | galéria | válasz | #19
Miért baj ez? Attól, hogy valami (még) nem létezik, nyugodtan lehet róla írni és olvasni.

Tudod, még ma sem lennének pl. űrhajók, ha nem írtak volna róluk még azelőtt, hogy léteztek volna. Sőt a legtöbb dolog ilyen. A fejlődés igen gyakran épp így működik, még akkor is, ha ezt nem mindenki érti.

Amúgy légy szíves, mutasd meg, hol és kik tálalják az űrliftet tényként...
2009. nov. 09. 10:15 | galéria | válasz | #18
"Az infravörös lézerrel a cuccosra szerelt napelemeket világították meg."

Infravörössel hogy lehet megvilágítani bármit? Az nem látható sugárzás! A napelemeket azért nevezik napelemeknek mert a nap látható sugárzására termelnek áramot. Vagy éjjel is termel a napelem? Nem tudok róla!
2009. nov. 09. 10:05 | galéria | válasz | #17
"Az rendben van, hogy valaki nem olvasott még az űrliftről"

Miért, létezik olyan? Mert elképzelésekkel tele a padlás. Kezd szokássá válni manapság hogy elképzeléseket tényként tálalnak, olyanokat amiket nem is lehet megvalósítani.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. nov. 09. 09:27 | galéria | válasz | #16
Már azért megérte felkelnem ma reggel, hogy jót mulassak HM hozzászólásain. :D Az rendben van, hogy valaki nem olvasott még az űrliftről, de akkor miért nem olvas utána, mielőtt marhaságokat kezd beírni?

teddybear:
Az űrlift valóban Clarke vesszőparipája volt, az Űrodüsszeia 3001-ben is van róla szó, amikor Poole a gravitációból próbálja - sikertelenül - kitalálni, hol van. Igaz, itt már továbbfejlesztette az elképzelését és hatalmas tornyokat építettek a kábel köré.

NullZ3r0:
Ez a nyertes kütyü nem fénynyomáson alapul, az nagyon nem lenne gazdaságos, legalábbis a Földről üzemeltetve. Az infravörös lézerrel a cuccosra szerelt napelemeket világították meg.
2009. nov. 09. 08:57 | válasz | #15
legyél szíves végigolvasni a fórumot. alig egy tucat hozzászólás. a 7. hozzászólásban linkeltem az űrfelvonóra vonatkozó wikipedia linket. de akkor újra: Space Elevator wiki. 40ezer kilométer huzal még talán súllyal is kevés lenne.
HM  
2009. nov. 09. 02:58 | galéria | válasz | #14
Most minek linkelgetsz hülyeséget?
"űrfelvonó" pont arra szogál, hogy felvigyünk valamit. Ezzel meg is van oldava a pályán tartás...
Persze egy szóval sem mondtam, hogy pont 360km magasan kell lennie az űrfelvonó végének.
De akkor legyen már 400000km szebben hangzik..és a akkor már a Holdra is egyből fellehet jutni. Áh akkor már 1millió km ..az mégjobb.
csibra  
2009. nov. 08. 23:21 | válasz | #13
Hallottál-e már a geostacionárius pályáról? Azért kell olyan hosszú kábel, mert olyan távolságban lehet elhelyezni megfelelő műholdat, amihez a másik végét hozzárögzítik. Ugyanis az ilyen pályán mozgó műholdat nem kell állandóan emelni hajtóművel. Viszont ha az a kábel fémből van, akkor komoly áram indukálódik benne, így legalább az energiaellátása meg van oldva :)
HM  
2009. nov. 08. 21:08 | galéria | válasz | #12
Te is szépen a vakvilágba dobálózol a számokkal...
minimum 40e km ? még a nemzetközi űrállomás is csak 360km magasan van.
2009. nov. 08. 17:24 | válasz | #11
Ha elolvassátok Clarke-tól Az Éden szökőkútjait, pontosan megtudjátok, hogyan épül fel, és működik egy ilyen űrfelvonó. Mellesleg jó könyv is, tudott az öreg.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. nov. 08. 16:29 | galéria | válasz | #10
picit tévesztettél :D 80km helyett, minimum 40000 km hosszú huzal kéne hogy fel is lehessen vinni valami nagyobb tömeget :)
2009. nov. 08. 15:45 | válasz | #9
az űrliftről már tényleg jó ideje fantáziálnak a tudósok, szóval biztosan lehetséges lesz majd idővel, csak ahhoz kutatások kellenek
"szén nanocsöveg...mm-es nagyságoknál tartunk" nagyon bírom az ilyen önjelölt tudósokat akik itt a sg-n előfordulnak nem semmi számban:))
2009. nov. 08. 13:12 | válasz | #8
És ha nagyon vékony szénszál burkolatú dobokat töltenek meg héliummal?
Naaa..naaa..van itt tüdő. :DDD