Felbontás: 12.1 megapixel (4000x3000 pixel) Optikai zoom: 20x (28-560 mm) Videorögzítés: 720p HD, 30 fps, sztereó hanggal LCD kijelzõ: 2,5", 270 000 pixel Memóriakártya: SD/MMC Energiaellátás: 4db AA Aktuális bruttó kisker. ára: kb. 100 000 Ft

Az ultrazoom gépeket lényegében a kompromisszumok kategóriájába sorohatjuk. Extrém nagyítási lehetőség, jó képminőség, funkciók széles palettája és elérhető vételár: ez az amit megkövetelünk tőlük. Mégis nagyon népszerűek, és fontos helyet foglalnak el a gyártók termékskáláján. A Canon új gépe képviseli ennek a kategóriának az aktuális technikai csúcsát.

Hirdetés

Kívülről

Külsejét tekintve a fejlesztők egyáltalán nem csináltak semmit, mivel teszgépünk szinte teljesen megegyezik elődjével. Azért csak "szinte", mert egyetlen különbség azért mégis van: kicsit nagyobb a gép jobb oldalán lévő csatlakozóajtó, mivel ez esetben HDMI aljzat van alatta, ami kicsit több helyet foglalt el a korábbinál.

Űgy tűnik tehát, hogy igen elégedettek lehettek a külcsínnel és az ergonómiával a tervezők. A gép valóban szép, szinte szemet gyönyörködtető, az összhatás éppen súrolja a jóizlés határait. Formavilága az SLR gépeket idézi, még egy objektív-kioldógomb imitáció is megtalálható a megfelelő helyen. A fekete és szürke szín jól harmonizál, a feliratozás sokszínűsége már egy kicsit sok. Ez persze ízlés dolga, és mivel nem profi gépről van szó, az ilyesminek végül is lehet létjogosultsága.


A külső borítás teljes egészében műanyag, az oldalsó részek része festve vannak. Ez önmagában olcsóságot sugall, ráadásul a festett részek kopásra hajlamosak, ami miatt az ilyen felépítésű gépeken bizony jócskán megmarad néhány év múlva a használat nyoma. Ettől eltekintve a kidolgozottság jó, a külső felépítésbe nem lehet belekötni.

A gép fogása viszonylag kellemes és stabil, mivel a markolat elég vaskos. Belső oldalán van ugyan gumiborítás, ami nagyon dícséretes, viszont nagyon sima a felülete és nemigen tapad: alig lehet észrevenni hogy ez valójában gumi. Ráadásul a hüvelykujj felőli részen semmilyen borítás nincs: ezek, és a sima, csúszós felületek miatt késztetést érez az ember arra, hogy megszorítsa a gépet annak érdekében, hogy ki ne csússzon a kézből.

A gép kezelőszerveinek kiosztása viszont valóban remek. A szuper tervezésnek köszönhetően a módtárcsát még egykezes fogásnál is lehet tekergetni. A profi Canon gépeihez hasonló tárcsa jól kézre esik, ráadásul egybe van építve az iránygombokkal, és a többi kezelőszerv kiosztása is kiváló. A középső "Func. Set" a legfontosabb funciókat teszi elérhatővé, melyek között a tárcsa segítségével nagyon egyszerű navigálni.

Menürendszer, üzemmódok

Miközben a kezelőszervek kívülről nagyon hasonítanak a Canon EOS gépekére, a menüszerkezet megjelenése és logikája inkább a Canon kompaktokéhoz igazodik. Használata egyértelmű, intuitív módon lényegében minden szükséges funkciót meg lehet találni.

Nem csak kívülről, hanem tudásban is nagyon hasonlít elődjére a PowerShot SX-20 IS. Az automata funkciók mellett a szokásos manuális (P, S, A, M) módok is megtalálhatóak a módtárcsán. Emellett az automata módok teljes palettája is a rendelkezésünkre áll: a kiindulópont a módtárcsa, mivel a lényeges funkciók ide csoportosulnak. Az automata témaválasztási mód, melyet a Canon "SmartAuto"-nak nevezett el, a "látottak" kielemzése után 22 eltárolt beállítás közül választja ki a szerinte legmegfelelőbbet. Természetesen kézzel is választhatunk a témamódok közül, összesen 16 féle áll rendelkezésünkre.

A gép továbbfejlesztett TTL rendszerű autofókusza a márkától megszokott módon - főleg nagylátószögben - gyors és pontos. Zoomoláskor, extrém állásban viszont érezhetően lassul, bár ilyenkor is pontos marad. Kevés fényben nagyon jól működik a fókuszlámpa, persze igen korlátozott távolságon belül, lényegében beltéren.

Az optikai képstabilizálás a megszokott módon kiválóan működik - a Canon esetében a rendszer az egyik lencsetag elmozdításával kompenzálja kezünk remegését. Erre ekkora zoomteljesítmény mellett szükség is van: tele állásban a legtöbb esetben nélküle csak állvánnyal tudnánk éles képeket készíteni. Ehhez alkalmazhatjuk a "Motion Detection Technology" nevezetű funkciót is, mely a mozgó témák kimerevítését szolgálja. Tudni kell azonban, hogy szükség esetében nem tesz mást, mint jócskán felemeli az ISO érzékenységet, ami nagyon nem tesz jót a képminőségnek, de erről később. Az érzékenységet egyébként ISO 80 és 3200 között válaszhatjuk ki, utóbbi esetében csökkentett felbontás mellett.

HD (720p) videó: a felvételt bármilyen pillanatban elindíthatjuk a hátlapon található dedikált gombbal. Jó hír, hogy felvétel közben lehet zoomolni. Akár a digitális videokameráknál, fotókat is készíthetünk felvétel közben, ilyenkor a kimerevített kép a videofelvételen is látható lesz. A 720p minőséget 30 fps sebességgel rögzíti a gép, de használhatjuk a 640x480 vagy 320x240 pixeles felbontást is. A felvételek hosszát a memóriakártya mérete határolja be, illetve az elkészített videofájl maximum 4 GB lehet. A felvételek minősége jobb mint az átlag, a hang pedig sztereó. Jó lenne egy mikrofonbemenet is az ilyen gépekre, mert a hangminőség hagy némi kívánnivalót maga után.

i-Contrast: a Canon így nevezi a dinamikatartományt növelő funkciót. Ennek lényege, hogy a gép megvizsgálja, mennyire növelhető az expozíció információvesztés nélkül, majd a világos részeket "visszasötétíti", így visszaállítva az eredeti expozíciót. A dolog tulajdonképpen a digitális fotózás egyik legkritikusabb pontjára próbál valamiféle megoldást nyújtani. Az eredmény így néz ki:


i-Contrast be/ki
Látható tehát, hogy a dolog valóban hatásos, azonban a két kép között van egy lényeges különbség: i-Contrast esetében ISO 80 helyett ISO 160-as értéket alkalmazott a gép, ami persze logikus. Ez a funkció tehát szintén a képzaj növekedésével jár kéz a kézben. Amennyiben ez esetleg gondot okoz, az automata mód mellett ki is kapcsolharjuk az i-Contrast-ot.

Hat féle fehéregyensúly program van a gépben, plusz az automata és a kézi mód is rendelkezésre áll. Automata módban a rendszer nagyon jól működik, még vegyes fényben is igen jól megtalálja a helyét. A fénymérés a szokásos három féle módban történik: kiértékelő, középre súlyozott és szpot. A exponálási időt 15 és 1/3200 másodperc között alkalmazhatjuk. Természetesen arcfelismerés és arc-exponálás is van a gépben, ehhez további megjegyzést nem fűzök.

Kijelző, kereső

A 2.5 collos, 230 ezer pixeles "Pure Color II" nevezetű LCD kijelző képminősége normál használat mellett megfelelő, manuális élességállítási módban viszont már nem elég a felbontás. A fényerő öt fokozatban állítható. A képernyő mérete kicsit alulmarad a mai átlaghoz képest, nagy előny viszont, hogy kihajtható:
Alapállásból bal oldalra lehet kihajtani, ahol tengelye körül 270 fokban forgathatjuk el. Ez nagy előny, kiváltképp ha a fotós hozzá van szokva a mozgatható kijelzőhöz, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy ennél jobb az olyasmi fel-le mozgatási lehetőség, melyet a Nikon és a Sony alkalmaz néhány típusnál. Az átnézeti kereső 0.44 collos, 235 ezer pixeles felbontásával lényegében csak keretezésre alkalmas, mivel a képminőség és színvilág nem alkalmas precíz beállítások elvégzésére.

Optika, érzékelő

A Canon optika tehát nem kevesebb mint 20-szoros zoom teljesítménnyel rendelkezik. Ennek gyújtótávolsága 35 mm-es ekvivalenciában 28-560 mm-t jelent, ami normál használat mellett több, mint elég kell hogy legyen. Különösen a nagylátószög örvendetes, amire például beltéri fotózásnál nagy szükség szokott lenni. A zoomolást USM motor végzi, az exponálógomb köré helyezett zoomgyűrű két fokozatban teszi számunkra lehetővé a műveletet. Ezek közül a lassú fokozat is kicsit gyorsnak tűnik, ami miatt nem lehet abszolút precíz beállítást elvégezni.

Az optika fényereje f/2.8 - f/5.7, nagylátószögben tehát gyors az optika, tele állásban viszont már egyálatlán nem. Ennek sajnos nincs jó hatása a képminőségre, mert a gép kénytelen magas ISO érzékenységhez folyamodni, ez pedig erősen befolyásolja a képminőséget. A 12.1 megapixeles CCD érzékelő 2 megapixellel nagyobb felbontású mint az elődmodell. Kár, hogy a gyártók még mindig ott tartanak, hogy a felbontás növelésével szeretnék indikálni a fejlődést, mert ez képminőség szempontjából valójában visszafejlődés. Az érzékelőhoz - akárcsak az elődmodell esetében - Digic IV képfeldolgozó áramkör párosul.

Képminőség

A manapság a kisszenzoros gépeknél szokásos problémák mellett az átlagnál jobb képminőséget produkál az SX-20 IS , és a hatalmas zoom átfogáshoz képest moderáltan hozza az optikai hibákat is. Nagylátószögben látható a hordósodás, de láttunk már ennél sokkal rosszabbat is. Zoomoláskor javul a helyzet. A képszélek felé található torítások is átlag alatt vannak, ahogy a kromatikus aberráció is.


Klikk a képekre a nagyobb változathoz!
A probléma az, hogy miközben nagyjából átlagos (vagy inkább az átlagnál hajszálnyival kevesebb) a képzaj, nagyon meglátszik a zajcsökkentés. Ismét azt kell mondanunk, hogy nagyítás nélkül megtévesztően szép a kép, a színvilág túlzásoktól mentes, minimum realisztikus, talán kicsit visszafogott. Nagyításkor viszont előbukkan a mosottság és életlenség. Mivel az optika tele állásban igen lassú, még viszonylag erős fényben is magasabb ISO érzékenységhez kell folyamodnia a gépnek, ami a szokásos problémákhoz vezet. Ezzel csak verőfényes napsütésben, minimális ISO érzékenység mellett nem lesz probléma.


Klikk a képekre a nagyobb változathoz!

Látszik tehát, hogy Canon gép lévén a fejlesztők nagy hangsúlyt tettek az optikára, de a magas felbontással és a kis szenzorral, a fizikai törvényekkel ők sem tudtak mit kezdeni. Csak ismételni tudom magam: nagyon jót tenne fele ekkora felbontás ennek a kisgépnek.


ISO 80, 100, 200, 400, 800, 1600
Vaku

A vaku jobb lett a korábbi modellhez képest: feltöltése a gyári adat szerint is 12 helyett 7 másodperc alatt történik meg. A valóságban ez persze erősen függ a beállításoktól, tehát ezt az értéket inkább fogjuk fel átlagnak: tág rekesz esetében ennél gyorsabb, szűk rekesz esetében pedig lassabb a vakufeltöltés ideje. Eközben a gép nem enged exponálni. A gépen van vakupapucs, ami nagyon jelentős pozitívum: A géppel használhatjuk a Canon Speedlight vakukat.

Áramellátás, memória

A gép ceruzaelemekkel működik, ami sokak kedvenc megoldása. Az bizonyos, hogy lemerülés esetében valóban előnyös, hogy lényegében a világ minden pontján lehet kapni ceruzaelemet. A gyári adatok szerint alkáli elemekkel 340, MiM elemekkel pedig 600 képet tudunk készíteni, ami igen jó érték. A gép SDHC/SD/MMC/MMC Plus kártyákat fogad, belső memória létezéséről nincs információ.

Összegzés

Ismét vegyes érzelmekkel búcsúztam mostani teszgépünktől, mivel nagyon szimpatikus, szerethető szerkezet. Mérete, fogása és tudása meggyőző, ebben a kategóriában az élvonalhoz tartozik. Ami választáskor döntő lehet, az a vakupapucs megléte, ami lehetővé teszi az amatőrnek a professzionális irányba való kacsintgatást, és az igényesebb vakuzást, valamint igény esetén a HD videózást.

A gép gyors, az optika szép képet produkál, azonban a hatalmas felbontás ismét beleköp a levesbe. Erre a problémára egyszerűen nincs megoldás. Még nemrégen úgy hirdették a gyártók az új típusokat, hogy az új képfeldolgozó áramköröknek köszönhetően megoldódott ez a probléma, miközben a valóságban nem látunk mást, mint mosott, zajszűrött képeket. Ez jelen esetben is így van, és emiatt jó lett volna ha legalább a korábbi típushoz képest nem növelték volna tovább a felbontást. Azonban ez van, ezt kell szeretni - kell, mert aki ultazoom gépet szeretne, jelenleg ennél jobbat nemigen talál.

A fényképezõgépet az FotoMarket bocsátotta rendelkezésünkre.

Népszerű videókamerák Már 19 900 Ft-tól!	Tükörreflexes fényképezőgépek Már 99 900 Ft-tól!
részletek »	részletek »