 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Ámen!
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Majd integetek neked egy ilyen hajóból, oksi?
(te meg azt hiszed, hogy ufó vagyok :-D)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Én is láttam a fissziós-fúziós csodát, de direkt nem szóltam.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ez naggyon fájdalmas volt!
A Blikkben található cikkektől csak a hossza különbözteti meg, abban feleekkora terjedelemben elintézik az ilyet.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Indexről tudományt ne! 
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Az űrprogramok éppen arról szólnak, hogy hatalmas ráfordítással ugyan, de célirányosan fejlesztenek bizonyos technológiákat.
Jelenleg nem fordítanak jelentős forrásokat ilyen áttörés jellegű űrtechnológiákra. Pl ennek a jelenlegi új szállító rendszernek a hozadéka technológiai szempontból majdnem zéro!
Lehet persze várni arra, hogy majd a civilszektor kifejleszt valamit. Csak éppen senki nem fog milliárdokat fordítani pl. egy új hajtóműre. Arra várni, hogy ezek a technológiák a civil szektor fejlesztéseinek melléktermékeként jelenjenek meg kb a lottó 5-ösre várással egyenértékű.
Az civil űriparba rengeteg állami befektetés és megrendelés szükséges, mint ahogy az atomipar esetén is csak így jöhetett létre az a technológia, ami manapság az atomerőművekben ölt testet.
Nem bármi áron kel a Marsra menni, csak azért mert megtehetjük, és mint az 2000X már meg lett tárgyalva egyszerűen nem igaz, hogy nincsenek források.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
 |
#50: Nem mondhatom, hogy meggyőztek volna az érvek, én negyven, több évig tartó, részben egymás eredményeire épülő küldetést hatékonyabbnak és nagyobb területet lefedőnek gondolok, mint egy emberes küldetést. Persze, az volna a jó, ha menne a sok szonda, és végül ahová szükséges, oda az ember is, de utóbbival talán szerencsés volna addig várni, amíg egy vagy több nagyságrenddel csökken a hasznos teher pályára állítási költsége mondjuk pl. a nanotechnológia gyakorlati alkalmazásainak köszönhetően, másrészt a gyors - néhány hetes vagy egy-két hónapos - utazást biztosító hajtóműtecchnológiák kipróbált gyakorlatnak számítanak a több tíz vagy több száz tonnás emberes űrhajók vonatkozásában. Az eddigi tapasztalatok alapján viszont a becsült költséget lehet parasztvakításnak tekinteni, lévén az emberes űrprogramok költségkeretei ritkán maradnak módosítatlanok. A wiki szerint a Mars Direct egy éves összrepülési és másfél éves felszini idővel számol. A két és fél éves időtartamból fakadó műszaki és emberi oldalon fellépő rengeteg probléma miatt ez már csak ebből a szempontból sem tűnik túl ígéretesnek.
#51: Azt gondolom, logikusan nem lehet arra számítani, hogy a Mars-kutatásból valamilyen rövidtávú és jelentős haszna lesz az emberiségnek. Ez egy szükséges, hosszú távon beláthatatlan hozadékú tevékenység, de pillanatnyilag nincs miért bármi áron odarohanjunk. Lehet, hogy volt rajta élet, lehet, hogy van is. De, erről ráérünk bizonyosságot szerezni két évtized vagy akár két évszázad múlva.
Ha már annyira eröltetni akarunk valamilyen űrprogramot, neki lehet feküdni az ütközéssel veszélyeztető kavicsok keresgélésének illetve az egyenlőre a koncepció szintjén létező eltérítési eljárások gyakorlatba ültetésének.
Nem vagyok lelkesedéshiányos fatuskó, csak szűkös erőforrások esetén fontossági sorrendet kell felállítani, és a Mars-kutatás, de főleg az emberes Mars repülés előtt még jópár dolog szerepel a listában. |
Miért muszáj megmászni a Mounteverestet, miért muszáj F1-es kocsikat vezetni, vagy nézni, miért muszáj űrtúristáskodni, miért muszáj kutatóbázisokat fenntartani az Antarktiszon, miért muszáj gyereket nemzeni és szülni egy olyan világra, ahol a gyerek biztos, hogy végigxopja az életét, miért érdemes minden nap felkelni?
Gondolom mert emberek vagyunk!
Csak ennyi!
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
A SEI 400 milliárdos adata alapvetően a nyolcvanas években keletkezett. Azóta történt egy pár dolog (Mars Direct, Mars for Less) ami levitte az árat.
Negyven olyan szonda amely a korlátozott méret és tömeg miatt soha nem lesz képes azt a műszerezettséget felvonultatni mint ami egy több tíz tonnás leszállóegységbe az embereken felül befér.
A szondák arra valók amire általában a robotok, elvégezni a monoton felderítést, hogy az emberi munkaerőt a megfelelő pontokon lehessen felhasználni (mélyfúrások, élet utáni kutatás és az ehhez kapcsolódó bonyolultabb biolabor).
|
Emékeim szerint a Nasa Express szondáinak darabja 250 millió dollár volt, a folyamatosan harminc évre lévő Mars-utazásra pedig 300 milliárdos költségvetésről tudok. De legyenek az általad hozott számok, ez így is negyven szondát jelent, amelyek küldetési ideje picit könnyebben hosszabbítható - látsd roverek - mint az emberesé. Ettől kezdve nem egészen értem, miért parasztvakítás kimondani azt, hogy a szondás feltárás hatékonyabb, de ha vannak érveid, szívesen meghallgatom őket.
#46: Ha kifejtenéd, miért muszáj, azt megköszönném.
|
Persze hogy nem Magyarország. Az USA-nak sokkal több pénze van a "mutyikra" és sokkal hitelesebb politikusaik annak megmagyarázására.
Amit NEXUS6 #44-ben leírt, kiegészíteném:
Amennyit az USA a NASA-n keresztül a meglévő partnercégek (kik lehetnek a nagyobb részvényesek?) meglévő technikáinak módosítására költ (nem eddig - hanem amit össz. a rakétára szán), annyi pénzből:
1: a ruszkik egy teljes, minden igényt lefedő hordozórakéta családot fejlesztettek volna...
2: talán az ESA is fejlesztett volna egy alapjaiban új rakétát...
|
Ennek a nagyon népszerű parasztvakításnak egy nagy hibája van. Mégpedig az hogy nem igaz. A felszíni egységek nagyon drágák. A Mars Science Laboratory 2,5 milliárd dollárnál fog megállni. Ez az ISS egyéves üzemeltetési költsége. Egy ilyen méretű szonda 10 év alatt valósul meg épül. És még mindig csak a felszín geológiáját kapirgáljuk.
Ezt kell összevetni egy 100 miliárdos Mars utazással.
|
Jelenleg minekután nemzetközi egyezmények kifejezetten tiltják az űrbe és a Holdra fegyver telepítését, az államoknak nem érdeke az emberes űrrepülés erőltetése. Másrészt egyedül az államoknak van akkora pénzügyi, technológiai lehetősége, hogy megteremtsék az emberek folyamatos űrbeli tevékenységének hátterét, kiépítsék egy űripar/űrgazdaság infrastruktúráját.
Nem azért kell az űrbe menni, mert jelenleg marhára megéri, hanem mert eccerűen muszáj!
:)
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Hát, legyen mutyi, legyen lobby, mint ahogyan minden másban is, én nagyobb bajnak látom azt, hogy alapvetően nincs elképzelés arra nézve, minek is ez az egész emberes ürrepülés. Csinálgatják, mert megörökölték, de perpillanat a szorosan vett humánbiológiai kutatásokon kívül nem sok mindenhez kell emberi jelenlét az űrben, s az automatizálás fejlődésével ez egyre inkább így lesz. Amerikában a NASA-n kívül a hadsereg is foglalkozik űrtevékenységgel, nincs saját emberes rendszerük, a költségvetésük viszont egy nagyságrenddel nagyobb a civil szervezeténél. Orbitális pályán keringeni minek, drága pénzen a Holdra menni a porban kotorászni megintcsak minek, a Marsra vinni embert a homokot túrni ismét felesleges. Egy emberes marsrepülés árából az űrszonda felszereltségétől függően több száz, vagy akár másfélezer automata küldetés bonyolítható le, amíg húszezer dollág egy kg hasznos teher orbitális pályára állítása, addig eszetlen pazarlás emberrel repülni.
|
Az, hogy mennyi érvet sorakoztatnak fel valami mellett sajna semmit nem bizonyít, ha ott van a mutyi.
Másrészt az az egészben az ismeretlen tényező, hogy amikor kifejlesztenek egy új cuccost az minimum 3 lehetséges módon hat a dolgokra.
1. Nem hozza a várt paramétereket, bármilyen ocsónak és ésszerűnek tűnt. lásd pl Űrsikló
2, Az új cuccos bizonyos tulajdonságainak köszönhetően beláthatatlan lehetőségeket nyit meg, amiket érdemes kihasználni. Lásd Pl Internet.
3. Az új fejlesztés kb. azt hozza amire tervezték. Lásd pl Apollo projekt, (leszámítva persze a járulékos technikai fejlődésbeli hozadékot, ami nagyobb jelentőségű volt, mint hogy hoznak néhány kg követ, meg kitűzik az amcsi zászlót).
Mondják persze, hogy a siker záloga, a célok helyes kiválasztása.:) Ami ugye lehetőséget ad arra, amikor elindul egy fejlesztés alapvetően rossz irányba, akkor ne abba hagyják, hanem a hibás technológiához igazítsák az elvárásokat. Megint csak az Űrrepülőgép, vagy éppeb ez a jelenleg fejlesztés alatt álló űrszállító rendszer a példa erre.
Szal télleg nem Mo. Amikor a kormány megrendel egy jelentést, akkor nem pancser cégek dobnak össze egy 20 oldalas firkálmányt 20 millióért pár óra alatt. Hanem nagyon okos ember csinálják ugyan ezt általában sokkal több pénzért.
Azt viszont kötve hiszem, hogy valahogy ne kerülne bele az az opció, rengeteg sok érvvel megtámasztva, amit végül is a politika megrendelt.
Amikor elindította Bush 2004-ben a SEI programot akkor az Aldridge bizottság 17 területben foglalta össze, hogy mit kell fejleszteni, ekkor még mindenki szabadon járatta a fantáziáját.
A jurney to Inspire, Innovate, and Discover
Az első volt az olcsó nehéz-szállító képesség kialakítása. Aztán jöttek olyan apróságok, mint fejlett, nagyméretű, könnyűsúlyú, moduláris struktúrák kifejlesztése, nukleáris meghajtás fejlesztése, nagy gyorsulást biztosító, hosszú élettartamú, űrben alkalmazott hajtóművek fejlesztése, .... űrbeli erőforrások felhasználása - gyak függetlenítés a földi ellátástól.
Ezer egy perspektivikus projekttel pályáztak a NASA-nál a cégek. És hogy hogy nem a jelenlegi beszállítók, a jelenlegi technológiával kapták meg pl. a szállító képesség űreszközök kialakítására vonatkozó megrendelést.
Az összes többi 16 pont megvalósítása viszont sehol se nincsen úgy najából. Erre is 5 év után fellőttek egy ilyen rakétát, ami hát a messze nem a végleges verzió volt. Csak a booster elejére ráraktak valami makettet és csókolom.
Kb ennyi a nagy elnöki program hozadéka 5 év után, ehhez képest tényleg sokba kerül.
Az Augustine bizottság meg átfutva a jelentést tényleg szép munkát végzett, egy könyvelői precizitású felmérés a jelenlegi helyzetről és arról, hogy a jelenlegi illetve éppen fejlesztés alatt álló eszközökből a legolcsóbban mit lehet kihozni.
És ennek megfelelően kb annyira perspektivikus is, mint egy cég pénzügyi mérlege.
Szerintem.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Szerencsére az USA nem Magyarország. Elképzelhető, hogy van némi mutyi, de koránt sem annyi, mint itt. Nagyon durván szakmailag vannak ott alátámasztva az érvek, és nagyon durván dokumentálnak. Egyébiránt érdemes végiglapozgatni az Augustine bizottság végleges jelentését. Gyönyörűen összefoglal mindent, a javaslattétel összesen 1 oldal belőle. Ugyanígy meg volt alapozva a Constellation program útvonala is. A NASA egy nagyon nyílt, a nyilvánosság által állandóan átvilágított szervezet, nagyon nehéz lenne holmi politikai mutyikat végrehajtani. Az más kérdés, hogy a lobbitevékenység természetesen erős, de ha a végeredménye hulladék abból nagyon nagy botrány kerekedik. (Nem úgy mint Magyarországon ugye)
|
Szerintem meg Fotosopp. 
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
|
Általánosságban azt nem értem, hogy gondolhatják: hogy ha ezek maximálisan specializált rendszereket, amelyek ráadásul szélsőséges körülmények között között kell, hogy működjenek, egy teljesen más konfigurációban rakják össze, akkor is maximális, optimális, de akár csak elégséges teljesítményt fognak nyújtani.
Persze lehet egy dízelmotoros buszból is sportkocsit építeni, de lehet, hogy mire eléri egy Ferrári teljesítményét, már régen többe is került és a nevén kívül már nem is ugyan az benne semmilyen alkatrész.
Gombhoz a kabátot tipikus esete.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
És egy tomcat-nál :)
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
Az egyik probléma, hogy NASA területen csak a két 39-es indítóállás van. Az összes többi a légierő "felségterületén" van. Valamiért soha nem szerettek közösködni...
Szerintem annak, hogy az STS rendszer elemeire építenek és annak kiszolgáló létesítményeit használják, sokkal inkább politikai oka van, nem műszaki és pénzügyi... Ugyanazokat a cégeket "alkalmazzák" tovább, akik az STS projektben is részt vettek (kb. mint nálunk: mindíg ugyanazok férhetnek oda a húsos fazékhoz). Nem kis népharagot váltana ki az USA-ban az sem, ha az STS "kukázása" miatt sok ezer embertől válnának meg a NASA beszállítói... Ráadásul így a nép egyik "státusszimbólumának" elemei (látszólag) tovább élhetnek az új projektben... A műszaki és pénzügyi okok kivételével minden a korábbi rendszer felhasználása mellett szól...
|
Ares I a szélcsatornában, megfigyelhetőek ennek a ránézésre egyszerű formának a távolról sem egyszerű lökéshullámrendszere, amely ráadásul folyamatosan mozgásban van.
Ares I szélcsatorna
|
A gyűrűk a hangsebességnél gyorsabban repülő rakéta körül alakultak ki, a lökéshullámfrontok váltak láthatóvá azokban a tartományokban, ahol légnyomás lecsökkenése miatt a pára kicsapódik. A cikk képe kevéssel, a kommentben beidézett pedig a hangsebesség átlépését követően későbbi állapotot mutat, ahol már a felső rész minden gyűrűje indukálta lökéshullám látszik.
Ugyanez a jelenség a Saturn VB esetében:
Saturn VB
Illetve az űrsikló rendszernél:
STS
|
A Delta-IV-et függőlegesen szerelik össze, mind az LC-37-es álláson Cape Canaveralon, mind az LC-6-os álláson Vandenbergen.
Annyiba került volna az egész mint amit a 398B-re költöttek tavaly.
|
Amikor az új rakéták mellett döntöttek valószínüleg figyelembe vették az összes tényezőt. Jelenleg a NASA a 38a és 38b jelű indítóállásokat használja emberes kilövésekhez, és a VAB-ban állítja össze függőlegesen a gépeket. A Delta rakétákat vízszintesen szerelik, és a 37-es indítópadon emelik rájuk a terhet. Gondolom többe kerülne az infrastruktúra megépítése egy Delta rakétához, mint a jelenlegi infrastruktúrához fejleszteni egy rakétát. Lásd Ares-I építés, szállítás, kilövés képei - gyakorlatilag a Space Shuttle infrastruktúrájával építették, szállították ki, és indították.
|
A súly miatt valóban. Igaz.
|
kerozin olcsóbb mint a h, és könnyebb kordában tartani (gyak a h mindig szivárog).
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
és ez repülőknél is előfordul hangsebesség közelében, vagy akár az alatt is erős manővereknél látható a szárnyvégeken.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
Furcsa, hidrogén jobb mint a kerozin nem?
diablo3: BATTLETAG: emre#2266
http://www.youtube.com/user/nagyimre1980
|
Mind az Atlas-V Heavy 25,4 tonnás mind a Delta-4 Heavy 26,8 tonnás teherbírása lehetővé tenné hogy az Ares-I gyengesége miatt teljesen kispórolt 607. Orion változatról visszatérjenek az erősebb 606. számú változatra.
Üzemeltetési költségben a legjobbak az Atlas alapú változatok lennének a kerozinos első fokozat meg az ebből adódó kisebb méret és könnyebb kezelhetőség miatt.
2004-ben az OSP program során ezeket már részletesen kielemezték.
|
Ahogy a rakéta hasítja a levegőt, alacsonyabb nyomású területek keletkeznek, ahol a levegőben lévő vízpára kicsapódik.
|
Egy:
orion nagy átmérője miatt az említett rakéták nem alkalmasak. (6 személy)
Másrészt a súly miatt kell új rakéta.
És még nem beszéltünk arról hogy melyik rakéta üzemeltetése (nem a kifejlesztése) olcsóbb
diablo3: BATTLETAG: emre#2266
http://www.youtube.com/user/nagyimre1980
|
ez a gyűrű miért keletkezett? mi ez oka?
diablo3: BATTLETAG: emre#2266
http://www.youtube.com/user/nagyimre1980
|
Nem vinné fel. Még a sokkal erősebb Proton sem.
|
Hadd éhezzenek. Eddig is éheztek és senkit sem zavart, ezután sem fog. Plusz ha pár százezren éhenhalnak, a többieknek talán elég lesz a helyi kaja. Túlnépesedést népességcsökkentéssel kell megoldani, nem külső segítséggel (honnan szednének kaját, ha mindenki éhezne az egész Földön? Rossz a jelenlegi gondolkodásuk).
|
"Márpedig láthatóan versenyeznek az idővel: többek között azért forgatják az SRB-t, hogy minél gyorsabban tudják gyújtani a 2. fokozatot (akármilyen ritka a légkör 40km-en, azért fékez még rendesen)."
Orosz megoldas: Akkor kell gyujtani amikor meg ossze vannak kapcsolva. Ezert racsos sok orosz raketanal a csatlakozasi felulet ket fokozat kozott. Igy a kovetkezo fokozat elloki magatol az elozot es a toloero sem csokken a szetkapcsolas idejere. Egyszeru es olcso megoldas.
|
Mondok egy csúnyát: egy Szojuz rakéta is felvinné...
|
Ez a gyűrű tényleg jól néz ki:
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
"A helyzet mindent figyelembe véve is szar."
Ez tény. Ha rajtam múlna, én sem SRB tetejére ültetnék embert. Ott a Delta 4 heavy. De nem rajtam múlik. Ugyanakkor az SRB-t sem tartom teljességgel alkalmatlannak erre a célra.
A max. aerodinamikai terhelés egy "karcsú" rakétánál közel sem akkora probléma, mint az STS-nél. A Challenger esetén egy erős magaslégköri szél is "megcsavargatta" a rendszert, olyan hatásokat fejtett ki rá, amivel tervezéskor nem számoltak, erre szintén kevésbé érzékeny egy "soros" építésű rakéta. Ez mind hozzájárult a katasztrófához, de nem ezek adták a fő okot, hanem alapvetően az SRB "szivárgása". Az Ares1 esetén ez sem lenne végzetes. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a Challenger robbanását pont a két SRB élte túl, gyakorlatilag a robbanás után is üzemképesek maradtak, a "hibás" is.
A vibrációs probléma jelen van ez tény...
A kényszerű "fogyókúra" után már egy Delta 4 heavy is felvinné. Az Atlas 5 heavy-hez nem kellene ekkora súlycsökkentés viszont olyan még nem repült, gyakorlatilag csak papíron létezik.
De szerintem politika és üzlet, ami miatt az SRB-hez ragaszkodnak. A Delta és Atlas indítóállások nem a NASA területén vannak... Munkát kell adni a régi partner cégeknek is (gondolom ezekben sok politikus is részvényes)... stb... |
Ez így nagyon pongyola és tutira téves szerintem.
A hadsereg = US ARMY. Te gondolom a telejes DoD költségvetésre célzol. A NASA költségvetése 16 milliárd körül van most évente. Ennél biztos többet költenek egészségügyre, közlekedés támogatásra stb.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Az USA ott kefélte el, hogy a '80-as évektől a világ legnagyobb hitelezőjéből a legnagyobb hitelfelvevőjel lett mára, aztán csodálkoznak, hogy hol a pénz: nos, akkor meg a költségvetést kell megcsonkítani. De mivel a NASA zabálja el a hadsereg után a legtöbbet, és inkább az űrpresztizst csökkentik, mint az amcsi "békefenntartó" presztizst, ezért a NASA-t faragják le. Most Reagan hibájának levét isszák meg. Persze, mint Magyarországnál, ott is lehetetlen lenne az adófizetőkre hárítani a túltermett életszínonaluk terhét.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
"Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy"
A helyzet mindent figyelembe véve is szar.
A szilárd hajtóanyagú rakéta leállíthatatlansága miatt a mentőrakétát az Ares-1-nél erősebbre kellett méretezni ami plusz 2G gyorsulással jár (10 helyett 12 G), a mentőrakéta tömegét a több hajtóanyag növeli ami a hasznos teherből jön le. Az Ares-1 például jelenleg teljesítményhiányban szenved.
És igen, egy mentőrakétát a szerencsétlen véletlenekre szokás méretezni. Ezért nem karácsonyfadísz.
Az állítólagos "nem veszélyes" tartományban van (60s)a maximális aerodinamikai terhelés pontja is. A Challenger felrobbanásában is számított.
Mivel a teljes belső tere nagynyomású égéstér, ezért szilárd hajtóanyagú fokozatok meghibásodása mindig végzetes az adott rakétafokozatra és a tapasztalatok szerint az egész adott rakétára is.
A nagyméretű szilárd hajtóanyagú rakéták vibrációs problémákkal küzdenek. A folyékony hajtóanyagú rakétáknál ez ellen az üzemagyag betáplálásba való aktív beavatkozással lehet segíteni. Az Ares-1 SRB-nél a vibrációk 100 és 115 másodperc között olyan szintűek, hogy több tonnás vibrációelnyelő berendezések beépítésére kényszerítik a tervezőket. Plusz mindig módosítani kell emiatt az Orion űrhajó terveit ami a költségek további megfutását okozta. Mellesleg ezért van az is hogy az előrejelzett 26,8 tonna teher helyett a teherbírás 23 tonna alá esett. A Delta-2 rakéta legutólsó balesete pontosan bizonyította hogy a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta meghibásodása bármikor bekövetkezhet (a rakétatest gyártási hibája volt a bűnös).
|
Mnden tiszteletema gondolatodé, de az is igaz, hogy a más pénzét könnyebb elajándékozni, mint a sajátodat. 
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!”
IV. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
|
A biatorbágyi első Magyar űrkilövő ilyen síremlékekkel lesz majd körül véve, terveink szerint!
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Azért ez már a hülyeség csúcsa. Egyszer azért rinyál valaki, hogy az USA fegyverekre költi a pénzét. Aztán azon, hogy nem avatkozik be xy helyen. Aztán az a baj, hogy nem költ űrkutatásra, aszeroida figyelésre, stb. Most meg az a baj, hogy igen.
Az ilyen barmokat elásnám fél méter mélyre...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Olvastam ott is, illetve korábban máshol is hasonlókat. Van benne igazság. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a mentőrakéta rövid működése alatt többszörös gyorsulást produkál, mint az űrhajó terhe nélküli rakéta, így biztosított a gyors eltávolodás a rakéta leállása nélkül is, ráadásul nem is az eredeti haladási irányba, hanem attól eltérő szögbe repíti. Illetve az ejtőernyőket nem azonnal, hanem a leválasztás után több másodperccel nyitják, így az esetleg keletkező törmelékekkel is nagyon kicsi valószínüséggel találkozhat.
A rakéta meghibásodásán kívül még szerencsétlen véletlenek sorozata is kell ahhoz, hogy a mentés sikertelen legyen. Az egyik ilyen helyzet, amikor nagyon kockázatos a mentés, az indítóálláson és a start utáni néhány másodpercben bekövetkező meghibásodás. Nagyobb veszélyt a gyútás után a rakétán végigfutó lökéshullám okozhat és rögzízések elengedése utáni stabilizáslás is problémás lehet az első néhányszor 10 méteren. A második probléma folyékony hajtóanyagnál is adott, az első viszont könnyebben mérsékelhető. A repülés ezt követő szakasza sziárd hajtóannyaggal viszonylag hosszú ideig biztonságos, talán biztonságosabb, mint folyákony hajtóanyaggal. A következő problémás szakasz, amikor kezd nagyon vékony lenni a hajtóanyag réteg, emiatt és az eltelt idő miatt is kezd átmelegedni a rakétatest külső burkolata a kiszolgáló egységekkel együtt, ami növeli a meghibásodás kockázatát. Robbanás nagyobb kockázatával csak ekkor és gyújtáskor lehet számolni. |
Az űrkutatás topikban kimerítően lett taglalva. hogy mi a probléma a szilárd hajtóanyaggal.
|
Soros felépítés és mentőrakéta mellett szerintem elég biztonságos a szilárd hajtóanyag is.
Az STS SRB-iből közel 260 példány repült, abból is egy esetben volt súlyosabb probléma (Challenger), de az is a párhuzamos felépítés miatt vezetett hatasztófához. Ha nagyobb átalakítás nélkül akarnák felhasználni, akkor azt lehetne mondani, hogy az egyik legbiztonságosabb. Viszont 5 szegmensesre bővítve már olyan terheléseket kap, amit eddig nem kapott az STS rendszer oldalán.
Ha nagyon el akarnák kerülni a szilárd hajtóanyagot, akkor ott lenne nekik a Delta 4, abból összeállítható lenne olyan konfig, ami pályára állíthatná az Orion-t...
Ez a történet is olyan lesz (vagy már most is az), hogy a végén kiderül, olcsóbb lett volna az alapoktól egy új rendszert tervezni, mint a korábbi elemeket felhasználni (amiből a végén semmi nem marad, 4 vs. 5 szegmens).
|
Azért vicces, hogy az új rakétánál szempont volt, hogy SRB-t kell használni... Von Braun embert nem ültetett volna ilyen rakétára, mondván, hogy nem biztonságos.
Igaz, a tolóereje nem kicsi, de az energiasűrűsége igen és sok üzemanyagot használ.
Ha komolyan vennék a dolgot, akkor valami rendes alsó fokozatott fejlesztettek volna ki, folyékony hajtóanyaggal.
De azért jó, hogy lett valami előrelépés legalább.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Azért érdekes ez a kísérlet... Igazából annyi történt, hogy elindítottak egy saját irányítórendszerrel ellátott űrrepülő SRB-t némi formatervezett súllyal a tetején...
Akkor lett volna érdekes, ha már az 5 szegmenses ( már készült olyanteszt , illetve a Thiokol már 2003-ban is tesztelt ilyet) vátozatot indítják , mivel annak nagyobb tolóerőt kell kifejtenie, illetve nagyobb magasságból és nagyobb sebességgel kell épségben visszaérkeznie az óceánba... Így igazából olyan problémák nem derülhettek ki, amik majd a végleges változatnál jelentkezheznek...
Továbbá érdekes számomra a második fokozat AZONNALI bukdácsolása. Ha az kész fokozat lenne, arra sem lenne idő, hogy begyújtsák, így nem tudnák stabilizálni sem. Sok ezer munkaóra vár még itt a mérnökökre...
Bukdácsolásra van egy teóriám: ugyanakkor választották le az SRB-t, mint az űrrepülőről. Ekkor még egy nagyon minimális tolóerőt kifejt (ez az űrrepülőnél szükséges a biztonságos leválasztáshoz), illetve túl hamar gyújtották az elforgatást végző motorokat. Még azelőtt elkezdődött az elforgatás, mielőtt teljesen megszakadt volna a mechanikus kapcsolat. Ehhez várni kellett volna még 2-3 másodpercet a tolóerő teljes megszűnéséig, illetve az elforgatást csak egy minimális eltávolodás után kellene kezdeni. Ez 4-5 sec csúszást jelentene a 2. fokozat gyújtásánál. Ami nem is lenne gond, ha mindez 10-20km-el magasabban történne... Márpedig láthatóan versenyeznek az idővel: többek között azért forgatják az SRB-t, hogy minél gyorsabban tudják gyújtani a 2. fokozatot (akármilyen ritka a légkör 40km-en, azért fékez még rendesen). |
A NASA dolga lenne az afrikai éhezőket etetni??? Vagy talán az USA kormányáé??? Nem is tudtam... Én élelem mellett/helyett óvszert és fogamzásgátlót küldenék nekik...
|
Nem kötözködésképp, de jövőképe (a jövőről alkotott képe, elképzelése) csak értelmes lénynek lehet. Egy műszaki eszköznek csak jövője lehet (vagy nem lehet).
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
A múlt héten még nem 350 miillió volt a költség?
Link
Ez a fránya infláció!
Afrikában meg éheznek!
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Videjó itt
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Kilövés? Rakétát indítanak, nem kilőnek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
"A kilövés időzítése és 445 millió dollárra rúgó költségei ugyancsak nagy vihart kavartak, a NASA vezetői azonban számos fórumon hangsúlyozták a küldetés fontosságát. "Ez a teszt bármilyen jövőbeli döntéstől függetlenül értékes lesz. Igazolhatjuk az aero-akusztikával és a terhelésekkel kapcsolatos matematikai modelljeinket" - magyarázta Doug Cooke, az űrügynökség űrkutatási rendszerek direktorátusának helyettes vezetője."
Ennek annyi...Nemhiszem, hogy Augustint a matematikai elméletek igazolása fogja izgatni, pont most. Inkább az egésznek az árát fogja nézni. Merthogy a zűrkutatástól sajnálunk minden pénzt, ugyebár, bezzeg a... de had ne kezdjem el...
Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek.
A programozó csak egy eszköz, ami a koffeint kódra alakítja át.
|
|
Az elemzés befejezése még hónapokba telik a mérnököknek, akiket leginkább a maximális aerodinamikai nyomás alatti vibrációs és akusztikus terhelések érdekelnek, de alaposan megvizsgálják a rakéta dőlésre való hajlamosságát is. A karcsú Ares 1-X ugyanis a repülés első másodperceiben megbillent, bár Ess szerint számítottak erre a mozzanatra. A földi irányítás szerint mindenesetre minden terv szerint zajlott, egyedül a leválás dinamikája lepte meg egy kicsit a mérnököket. 
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Lezajlott az első Ares 1 repülés
Lyukas az aszteroida védelem pajzsa
Újabb figyelmeztetés a bioüzemanyagokkal kapcsolatban
Kielemezték Mona Lisa mosolyát
Obamánál a döntés az amerikai űrrepülés jövőjéről
Jég és fém keverékéből készül az új rakéta-üzemanyag
Okosabb patkány génmanipulációval
Kigördül az Ares 1 demonstrátora
