Obamánál a döntés az amerikai űrrepülés jövőjéről
2009. október 24. 10:08, szombat
A napokban az Ares 1 tesztkilövésével kapcsolatban már cikkeztünk az Obama elnök által az amerikai emberi űrrepülés lehetőségeit felülvizsgáló bizottság várható jelentéséről. Csütörtökön elkészült a jelentés, és ahogy az várható volt, egyáltalán nem kedvez a jelenlegi Ares-programnak.

A Northrop Grumman egykori elnöke, Norm Augustine által vezetett bizottság jelentése szerint az Egyesült Államok olcsóbban és gyorsabban is megtalálhatná az űrsikló utódját, méghozzá a magánszektorban, ugyanakkor nem mondta ki az Ares-program halálos ítéletét sem. Összesen öt alternatívát vázoltak fel, amiből Obama elnöknek kell kiválasztani a legmegfelelőbbet, a jelentéssel kapcsolatos sajtótájékoztató hangvételéből azonban sejteni lehet, milyen utat sugalltak az elnöknek.

Mindenek előtt, a bizottság véleménye szerint a NASA által fejlesztett két rakéta és a legénységi kapszula már nem felel meg az USA közvetlen szükségleteinek. A sajtókonferencián Augustine kifejtette, amennyiben a legénység szállításának feladatait átadnák a magánszektornak, felszabadíthatnák a NASA amúgy is véges erőforrásait, amit a bonyolultabb, izgalmasabb célkitűzések megvalósítására fordíthatnának.

"Úgy véljük, itt az ideje piacot teremteni a kereskedelmi cégek számára mind a teher-, mind a személyszállításra a Föld és az alacsony földkörüli pálya között" - emelte ki Norm Augustine. "Tudjuk hogy ez nem egyszerű, mégis sokkal könnyebb, mint eljutni a Marsra. Úgy véljük, a NASA-nak jobb lenne, ha a pénzét és képességeit - melyek rendkívüliek - az alacsony földkörüli pályán túli célpontokra összpontosítaná, ahelyett hogy az alacsony földkörüli pályán való furikázásra használja." A bizottság előzetes megállapításai már szeptemberben napvilágot láttak, a teljes jelentés azonban igen fontos részletekkel egészíti ki a kialakuló képet, amit Obama elnök, tudományos főtanácsadója, dr. John Holdren és az új NASA igazgató, Charles Bolden fog felhasználni, hogy az űrügynökséget stabil pályára állítsák a jövőben.

A NASA-hoz közeli hangok már jó ideje panaszkodnak, hogy a szervezettől túl sokat követelnek, miközben a finanszírozás számos kívánni valót hagy maga után, ráadásul az Augustine-bizottság is megállapította, hogy csak további évi 3 milliárd dollárral lenne lehetséges bármilyen értelmes, alacsony földkörüli pályán túlra irányuló űrkutatási program kivitelezése. Ez egyébként a bizottság egyik opciója, a jókora összeg odaítéléséhez azonban szükség van a Kongresszus jóváhagyására, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben elég kétséges.

A NASA jelenleg nagy erőkkel dolgozik az űrsikló-rendszer utódjának szánt Ares 1 és 5 rakétákon, valamint az Orion kapszulán, ami a bizottság szerint bár jól menedzselt és műszakilag is megállja a helyét, de nem illeszkedik az ütemtervekhez és a költségvetéséhez sem. A bizottság felhívja a figyelmet egy paradoxonra, mely szerint az Ares 1 és az Orion 2017-ben, több évvel az űrállomás tervezett megszüntetése után áll majd csak szolgálatba, és mivel ekkor még semmilyen holdraszállási képességgel nem fog rendelkezni, az Orionnak gyakorlatilag nincs egyetlen célpontja sem, ahová eljuthatna. Tegyük fel, hogy kitolják az űrállomás élettartamát 2020-ig - amit a bizottság is támogat egy újabb opcióként -, azonban ennek a költségei további késéseket eredményeznének az Orion és az Ares 1 indításában, ami 2018-19-re tolódhat. Ez sem túl biztató.


Egy újabb lehetőség egy, az Orionnál egyszerűbb kapszula kifejlesztése, ami a meglévő, továbbfejlesztett rakétákkal is pályára állítható. Ez a rendszer 2015-ben állhatna szolgálatba, kifejlesztése 5 milliárd dollárba kerülne az adófizetőknek, ami nem sokkal kevesebb, mint az Ares 1 kifejlesztésének költsége, az üzemeltetési költségek azonban jóval kedvezőbbek lesznek a NASA számára.

Ed Crawley bizottsági tag, az MIT professzora elmondása szerint egy újfajta üzleti szemléletet is felvázoltak, amiben a NASA vevője lenne ennek a szolgáltatásnak, az ellenértékkel ösztönözve a további fejlesztéseket, versenyhelyzetet teremtve a magáncégek között, miközben felügyelné a szolgáltatás és az alkalmazott technikák minőséget. Crawley professzor megjegyezte, hogy ha az adófizetők felvállalják a fejlesztés pénzügyi kockázatát, akkor a kereskedelmi szereplők más nemzetek űrhajósai, vagy akár az űrturisták feljuttatásából profitot szerezhetnek a szállítási szolgáltatás értékesítéséből, aminek egy része adó formájában visszafolyik az állami kasszába.

A Crawley és Augustine által felvázolt álláspont lehetővé tenné az űrügynökségnek, hogy a nagytömegű rakományokat feljuttató rakéták és egy bolygóközi utazásokra alkalmazható specifikus legénységi kapszula kifejlesztésére koncentráljon, egy olyan időskálán, ami idomul a rendelkezésre álló költségvetéshez. A két férfi fő prioritásként egy úgynevezett "rugalmas utat" is felvázolt, aminek a végcélja az emberek eljuttatása a Marsra. A "rugalmas út" lényege, hogy a NASA az újabb és újabb rendelkezésre álló technikákkal és felszerelésekkel fokozatosan jusson el egyre érdekesebb és egyre nagyobb kihívást jelentő célpontokhoz, többek közt az aszteroidákra, a Marsra vagy éppen a vörös bolygó egyik kis holdjára.

"A rugalmas út lehetővé teszi számunkra, hogy elindítsuk a felderítést azokkal az eszközökkel, amiket úgyis meg kellene építeni, miközben elkészítjük a leszálló rendszert és a felszíni rendszert, így amikor ezek is elérhetővé válnak eljuthatunk a Holdra" - mondta Crawley. "A jelentésben leírtak szerint a 2020-as évek elején vagy közepén hagyhatjuk el az alacsony földkörüli pályát." Ahogy korábban írtuk, a NASA kilövőállásra állította az Ares 1 rakéta próbaváltozatát, melynek repülése jövő héten várható. Ezt a kilövést Augustine és Crawley is támogatja, a teszt ugyanis értékes adatokkal szolgál a mérnökök számára, akárhogy alakuljon is a program. A bizottság jelentésére az elkövetkező hetekben reagál Obama.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 29. 20:46 | galéria | válasz | #130
Úgy látszik, csak találós kérdésnek szánta, a válasz már nem is érdekli.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 29. 00:31 | galéria | válasz | #129
A szökőkútból kilövellt víz egyenes vonalú és egyenletes mozgást végez az űrhajó ugyancsak egyenes vonalú és egyenletes mozgást végző forgásközéppontjához képest (vagyis az űrhajó nem gyorsul), de nem az űrhajó falához képest. Ezért az esetek túlnyomó többségében a víz nem oda fog visszaesni, ahonnan kilövellt. A vízcseppekre semmilyen erő nem hat a kilövellés és az űrhajó falához csapódás közötti idő alatt (tekintsünk el a levegő közegellenállásától) - de ez a földi gravitációban is így van. Ha pl. felugrasz a földről, akkor a súlytalanság állapotában (tehát szabadesésben) vagy az elrugaszkodás pillanatától a földet érésig (vagyis már akkor is, amikor még lassulva felfelé mozogsz), azaz semmilyen erő nem hat rád. Első pillanatra furcsának tűnik, hogy nem hat rád semmilyen erő, de ha belegondolsz, a Föld gravitációját épp akkor érzed, amikor nem vagy szabadesésben.

A vízrészecskék közötti vonzóerő szerepe a forgó űrhajón éppúgy elhanyagolható, mint a Föld felszínén. Az űrhajón tapasztalt gravitációs erő (elég nagy, mondjuk 10km-es kerület esetén) majdnem pontosan megegyezik azzal, amit a Földön vagy a világűrben egy egyenletesen gyorsuló, de nem forgó űrhajóban éreznél és pl. egy szobába bezárva nem tudod megállapítani, vajon a Földön, egy forgó vagy egy egyenletesen gyorsuló, de nem forgó űrhajóban vagy.

Pontosabb mérésekkel azért van két kis különbség. A Földön tapasztalható egy igen kis mértékű gravitációs gradiens (a fejed messzebb van a Föld tömegközéppontjától, mint a lábad, ráadásul a Föld tengely körüli forgásából eredő erő is erősebben csökkenti a fejedre ható gravitációs erőt, továbbá a Föld forgása miatt igen gyenge Coriolis-erőt is kimérhetsz. A forgó űrhajón a földinél jóval erősebb gravitációs gradienst (hiszen a fejed közelebb van a forgás középpontjához) és Coriolis-erőt tapasztalhatsz. Az egyenes vonalú pályán egyenletesen gyorsuló, de nem forgó űrhajóban sem gravitációs gradienst, sem Coriolis-erőt nem mérhetsz.
kamov  
2009. okt. 28. 13:41 | galéria | válasz | #128
Nem erről van szó.
A tartály hableválása jelen esetben elsősorban a felhordás minőségén múlik (légbuborékok).

Egy festékréteg a kisebb darabokat (pár cm-ig) tarthatná meg de ezek kevésbé veszélyesek. A végzetesen nagy (>10cm)daraboknál a festékréteg csak rontana a helyzeten, ha meg jégképződés is van akkor meg végképp mindegy.

Maga a festék tömege egyébként csak 270kg volt. A többi 300kg tehercsökkenés a festés által megnövekedett keresztmetszetből adódó légellenállás növekedés, illetve az ennek elkerülése érdekében módosuló repülési profil miatt van.
2009. okt. 28. 11:09 | galéria | válasz | #127
Űrkutatás topik van az sg-n.

Kérdezz bátran.

Sajnos az űrmechanika nem az erősségem. Gravitációt meg csak akkor érzel, ha kapcsolatban vagy a állomással, ha elengeded akkor szerintem zéró g-ben vagy csak éppen az állomás kerületi sebességével rendelkezel.

A gravitációs tér egy matemtatikai értelemben vett konzervatív erőtér, ami a Föld tömege miatt létezik, mai ismereteink szerint. Azért érzed, mert az adott távolságon belül minden testre hat. Az állomáson viszont olyan úton állítasz elő gravitációt, mintha egy testet forgatnál ide lent. Az csak plusz erőt jelent idelent az 1G-hez képest, amit a Föld belseje felé mutat.

A kérdésednek nincs igazán értelme. Newtoni értelemben persze van két test között vonzóerő, de ez lényegtelen ilyen léptékben. Mi az, hogy visszaesik? Egy forgó rendszerből elindítasz valamit és repül egy utána zéró G-s környezetben. Nincs olyan, hogy visszaesik, mert nem hat rá gravitáció.
2009. okt. 28. 11:02 | galéria | válasz | #126
Plusz munka. Megáll az ész. Dolgoznik kell pluszba azért, hogy ne vesszen oda egy dollármilliárdot erő cucc és emberéletek? És mindezért csak festegetni kell? Hát ez droidzóna a javából...
2009. okt. 28. 10:41 | válasz | #125
Hello , lenne egy kicsit OFF kérdésem.

A világűrben van egy űrhajó, aminek a mesterséges gravitációja az űrhajó forgásából ered. A kérdés pedig, ha azon van egy szökőkút, akkor a kilökött víz, elrepül a szökőkúttól, vagy a vízrészecskék közti vonzóerő erősebb és visszaesik ?

( a mesterséges gravitáció ereje megegyezik a Földivel )
kamov  
2009. okt. 28. 01:31 | galéria | válasz | #124
Elsősorban mert a tartályoknak csereszabatosnak kell lenni (többször kellett cserélni is meg ugrani is a gyártási sorban), másodsorban pluszmunka.
2009. okt. 28. 00:07 | galéria | válasz | #123
De nem mind. Mégis mindig mellőzték. Egyszerűen nem értem.
kamov  
2009. okt. 27. 18:31 | galéria | válasz | #122
Idén az STS-119-nél.
ISS S6 rácselem + utánpótlás 15.7 tonna. A Shuttle teherbírása az ISS-hez 16.8 tonna, ebből lejön a 0.9 tonnás dokkolózsilip. Nem sok marad.
Előtte volt három hasonlóan kihegyezett ISS építő repülés (STS-97, 115,117).
Az ISS előtt is volt pár telepakolt repülés.
2009. okt. 27. 15:47 | galéria | válasz | #121
Tudom. De mikor múlt ezen utoljára bármi feljuttatása?
kamov  
2009. okt. 27. 15:25 | galéria | válasz | #120
A festék elhagyása 600kg-mal növelte a hasznos teher tömegét.
kamov  
2009. okt. 27. 15:24 | galéria | válasz | #119
Kettő katapultülés volt beszerelve a Columbia űrrepülőbe az első négy indításon.

A nevezett orosz rulettes kijelentés John Young-tól származik és arra vonatkozott hogy az eső repülést eredetileg RTLS-tesztnek szánták amit ő mint az űrsikló parancsnoka és mint űrhajós iroda főnöke is nem hagyott jóvá.
2009. okt. 27. 13:25 | galéria | válasz | #118
Nem értem, hogy most miért nem festve küldik fel. Nem visz fel annyi dolgot, hogy lent kellene valamit hagyni a festés miatt. Mellesleg szebb is szerintem szürkés tankkal. :)
kvp  
2009. okt. 27. 12:11 | válasz | #117
"Úgy tűnik minden meghibásodás aránya magasabba tervezettnél, de a fatális pláne. Sajna tényleg nagyban lekorlátozná egy normális mentőrendszer a lehetséges szállítandó személyek számát. Ez valszeg olyan kis jóindulatú adminisztrációs hiba a tervben, ami miatt 14 ember halt meg. De ha eleve 3-4 személyesre tervezik, akkor talán át se megy a kongresszusi szavazáson."

A siklokon eredetileg volt normalis mentorendszer. Az elso ami e nelkul repult az a challenger volt. Eredetileg 4 ember szamara volt beszerelve hangebesseg folott is hasznalhato magaslegkori katapultules (lasd: sr71-es). A columbia volt az elso gep, ezzel vegeztek a berepulest is. Ennek ellenere az elso uton majdnem ategett az egyik futomu akna ajtaja. Jopar evvel kesobb vegul a masik szarnyon ugyanott serult meg ami miatt vegul elveszett. A fo uzemanyagtartaly eredetileg feherre volt festve. A muanyag alapu festek a szinezesen kivul a hab rogzitesere is szolgalt. Aztan ugy dontottek, hogy tul nagy a festek tomege es a masodik kilovestol mar festetlen tartallyal repulnek a siklok. Az eredeti indokrol meg mindenki megfeletkezett.

Csak annyit tudok mondani a siklokrol amit a berepulest vegzo apollo asztronauta mondott az eredeti repulesi terv lattan: Ne jatszunk orosz rulettet!
NEXUS6  
2009. okt. 27. 11:13 | galéria | válasz | #116
Úgy tűnik minden meghibásodás aránya magasabba tervezettnél, de a fatális pláne. Sajna tényleg nagyban lekorlátozná egy normális mentőrendszer a lehetséges szállítandó személyek számát. Ez valszeg olyan kis jóindulatú adminisztrációs hiba a tervben, ami miatt 14 ember halt meg. De ha eleve 3-4 személyesre tervezik, akkor talán át se megy a kongresszusi szavazáson.

Hát a Szojúz eccerű mint a faék, ez ad némi biztonságot, hogy nem fog szétesni. Azonban ugye Komarov rögtön az első úton összetörte a verdát. Azt írja a viki, hogy amellett, hogy szinte minden elromlott az űrhajón, még a vészernyő sem nyílt ki. Amúgy terv szerint indítottak volna egy másik Szojuzt is, hogy összekapcsolódjon vele. De lefújták szerencsére, mert annak is hibás volt az ernyője.
Hát nem volt egy jó év az űrhajózásnak az a '67 az biztos. Kb akkor lett vége a nagy álmoknak, de talán az űrkorszaknak is.

Nem önálló repülést inkább automatikusat kellett volna írni, ahogy a Buran is repült.

Amúgy a Shuttle-C által felvitt rész gyakorlatilag az amcsi űrállomás alapja lett volna, valszeg előbb el is készülnek, meg nagyobb is lehetett volna mint a mostani ISS.


Az astronautix-on egész jó kis cikk van a Shuttle-ról. Két dolgot emelnék ki. Az egyik, hogy eredetileg a gyorsító fokozat is folyékony hajtóanyagú lett volna (ezzel valszeg elkerülhető lett volna a challenger katasztrófa). Meg hogy eredetileg '75 és '85 között a rendszernek 546 küldetést kellett volna teljesítenie. Ekkor még űrbázissal, Hold körüli bázissal és Hold felszíni bázissal és azok ellátásával is számoltak.

Minek után szinte semmi nem épült meg az űrsiklón kívül ezekből, így az is vagy 2 évtizedig szinte felesleges volt.
2009. okt. 26. 16:38 | galéria | válasz | #115
Jelen ismereteink szerint 0 vagy mikorgravitációs környezetben 1 évet sem bír ki leépülés nélkül az emberi szervezet. A humá reprodukció több, mint kérdőjeles. Nem igaz, hogy ezeket képtelen vagy belátni, meg azt sem, hogy 30 év alatt mit kell odavinni.

A Hubble-n 10 év alatt gyakorlatilag mi nem ment tönkre? A Hubble meg csak egy teleszkóp, nem egy komplett állomás.
Sir Ny  
2009. okt. 26. 16:12 | válasz | #114
jó, a személyzetet cserélni kéne, ezt elismerem. 30 évente oda kéne küldeni 5 embert.
kamov  
2009. okt. 26. 13:49 | galéria | válasz | #113
1.Mind a Buránnak mind a Shuttle-nak kb. 600m/s sebességváltoztatásra volt lehetősége.
Az eredeti Buránon (OK-1.01) nem voltak légköri sugárhajtóművek. Erre külön tesztrepülő épült (OK-GLI).

2. A 75 tonnás Skylab egyben ment fel.

3. Az Ares-V mostani változata 165 tonnát vihetne, a valószínűbb Ares-v lite 140 tonnát fog tudni.
A teherszállító tervek a Shuttle-C és a Shuttle-Z tervek voltak. Jelenleg a NASA féle SD-HLLV is ilyen.





2009. okt. 26. 13:28 | galéria | válasz | #112
A meghibásodások aránya jóval nagyobb a tervezetnél, ráadásul a kilövés, visszatérés esetében minimális a lehetőség a mentésre! Nincsenek beépített mentő rendszerek.

Ez alatt a fatálisat érted, vagy a csak kisebb nagyobb kellemetlenségeket okozókat?

Ha kevesebb ember menne fel, akkor lehetséges lett volna mentő rendszert kidolgozni, de erről letettek, mert akkor csak 3 vagy 4 (?) embert vihetett volna fel.

Halkan kérdezem meg, hogy a Szojuz vagy más estében visszatéréskor milyen olyan mentőrendszer van, ami sikló esetén nincs?

A tervezett 2 hetes újraindítási idő közelében sincs, a karbantartási igénye jelentősen nagyobb a tervezettnél.

Az egy hurráoptimista becslés volt. Tudod, mint a kommunizmus győzelmének kittűzött időpontja. Nem szabadott volna soha komolyan venni.

Nem képes önálló repülésre!!!?? Azért ez elég furcsa, a Buran is simán repült magától, ezt hogy nem tudták megoldani!?

Márminthogy légkörben. Igen, kapott de csak teszteléshez emlékeim szerint hajtóműveket. Mikor felzavarták nem volt rajta. Az alsó légkörben tudott repülni a Buran így a siklási tesztekhez. Ezen kívül semmire nem volt jó. Semmi értelme nincs. A visszatérési biztosnásgot gyakorlatilag alig növeli, de iszonyatos plusz tömeg a hajtóművek + hajtóanyag miatt.

Viszont a Burannak nincs saját főhajtóműve. Hoppá... A hordozórakéta vitte fel tisztán. Azért ez elég nagy difi. Odafent nem tudott komoly pályamódosítást csinálni.


Van ugyan a Shuttle rendszernek egy teherszállító változata, de azt soha nem építették meg.Az kb pár éven belül mehetne, de már évek óta szóba sem kerül.

Ezt a részt nem értem. A sikló moduláris. Vihet fel kutató modult és terhet is. Mi az, hogy teherszállító változat? Mikor a Hubble-t vitte fel
NEXUS6  
2009. okt. 26. 13:14 | galéria | válasz | #111
Hát igen ez így van, a pénztelenség nyomja rá az egész űrhajózásra a bélyeget és nem a technológia hiánya.

Amúgy az űrsiklónál vegyük figyelembe azokat a paramétereket is amiket nem hoz.
A meghibásodások aránya jóval nagyobb a tervezetnél, ráadásul a kilövés, visszatérés esetében minimális a lehetőség a mentésre! Nincsenek beépített mentő rendszerek. Kb Titanic mentőcsónakok nélkül. Az is biztonságos mert rekeszekre van osztva meg ilyenek, de ha nincs mentőcsónak, akkor nincs mentőcsónak!

A tervezett 2 hetes újraindítási idő közelében sincs, a karbantartási igénye jelentősen nagyobb a tervezettnél.

Nem képes önálló repülésre!!!??
Azért ez elég furcsa, a Buran is simán repült magától, ezt hogy nem tudták megoldani!?
Persze felesleges is lenne, mert mire egy fél év alatt újra működőképes állapotba hozzák, addigra az emberek sorban állnak hogy mennének az űrbe tudományoskodni, meg ilyenek.
Van ugyan a Shuttle rendszernek egy teherszállító változata, de azt soha nem építették meg.
Az kb pár éven belül mehetne, de már évek óta szóba sem kerül.
NEXUS6  
2009. okt. 26. 13:02 | galéria | válasz | #110
"Elolvastam. Meg is néztem a képeket. Ha ez edzett acél ez szerinted akkor mivel nyúlt hozzá a régi ember? Csak nem a már meglevő vasszerszámaival? Ezt is meg kellett olvasztani. Általános iskolában meg nem tanultam ilyet."

Gondolom fogja a kovácsmester az isteni égből hullott fémet és berakja a tűzbe. Ha nem sikerül elsőre felolvasztania, akkor valamit kitalál. Aztán egyszercsak sikerül. Ez nem ugyan az mint kohót építeni, tudni hogy milyen kövek reakciók kellenek a vasgyártáshoz.

Amúgy hol van az megírva, hogy csak 60 t-ás darabok eshetnek az űrből, ez az ismert legnagyobb, a nemismert legnagyobbak, meg a Föld magjában vannak. A kisebbeket simán felolvaszthatták, anélkül, hogy darabolni kellett volna.
NEXUS6  
2009. okt. 26. 12:55 | galéria | válasz | #109
"Ez nem csata barátom..."

Tudom, már vége

Végül is fontos, hogy milyen egy rakéta aerodinamikája, és egy nagy gombócot nem lehet egy rakéta orrára rakni, de azért vannak lehetőségek. A Skylab hatalmas belső térrel rendelkezett, kb 3-4 ISS modult tenne ki minden szempontból és azért nem okozott nehézséget, hogy a 80t-ját felvisgye egy Saturn V. Az Ares V még nagyobb darabokat fel tud majd vinni külső méret szempontjából is.

"Tehát nem tudják felvinni, mert nincs olyan rakéta ami egyben képes lenne felvinni. Pont. Még a nem létező Ares sem tudná."

Miért is nem????
2009. okt. 26. 12:52 | galéria | válasz | #108
Magyarán arról van szó, amit eddig szajkóztam. Nincs $, nem lesz semmi nagy dolog. Ez van.

A megbízhatóság kérdése meg érdekes. Az űrsikló ugye felmegy és lejön. Felemelkedéskor van cirka 3 fő eleme. Saját hajtóműve, két gyorsító rakéta és az üzemanyagtartály.

Egy úton van két kritikus szakasz. Eddig volt 12x küldetés és kettő nem sikerült. Az kb. 2/250. A rakétaindítások hány százaléka sikeretelen? Érdemes lenne összevetni és lehet, hogy érdekes ereményt kapunk. A rakéta az igaz, hogy többfokozatú, de relatíve talán egyszerűbb rendszer.
NEXUS6  
2009. okt. 26. 12:41 | galéria | válasz | #107
Amúgy a másik fórumból belinkelt hsz-ekhez csak azt tenném hozzá, hogy a '70-es években, amikor már látszott, hogy a NASA költségvetését csökkentik, a vezetőség válaszút elé állt, vagy beterjesztenek egy tervet, amiben 2 szállítóeszköz van, egy kisebb személy és egy nagyobb teherszállító rendszerre vonatkozóan. Amivel az a gond, hogy a 2 rendszer kifejlesztése nagyobb költség és ha a nagytudású politikusok a kongresszusban csak az egyiket hagyják jóvá, akkor ott vannak, ahol a part szakad.

Illetve másik opció, hogy a kettőt egybegyúrják és valami univerzális eszközt próbálnak kifejleszteni. Ez utóbbi mellett döntöttek. Sajnos.
Az űrrepülő azonban zsákutcának bizonyult. Nem azért mert újrafelhasználható, mert légköri repülésre alkalmas, mert teherszállításra, és utasszállításra is jó. Hanem mert semmire nem használható igazából, és messze nem olyan megbízható mint gondolták.

Másrészt még mindíg többet jelent, mint amire más rendszerek képesek.
Azonban pl. az oroszok olcsóbb megoldásokkal 20 éven keresztül űrállomásokat építgettek, így elmondható, hogy évtizedek óta egy nyamvadt orosz mindig ott kuksol az űrben, amit viszont az amcsik nem jelenthetnek ki magukról.

Az oroszok kifejlesztették az Enyergia rendszert, vagy 20 éve, kb 90t teherbírással. A lehetőség gyakorlatilag 40 éve folyamatosan adott az emberiség számára, hogy egy a jelenlkegi ISS-nél nagyobb volumenű űrálomást építsenek, akár rövidebb idő alatt.

Hogy a jelenlegi űrállomás mégis miért ilyen, ekkora, és így került kiépítésre ahogy, azt egyértelműen, az űrsikló, egy olyan rendszer paraméterei határozták meg, aminek elsődleges szempont az volt, hogy beleférjen a NASA csökkentett költségvetésébe.
2009. okt. 26. 12:24 | galéria | válasz | #106
Összevisszacsapkodsz! Ez már a vereség jele szerintem.

Ez nem csata barátom...


Mert miről volt szó? Háthogy bizonygatod, hogy sok mindent nem lehet összeszerelni, mert egybe kell felvinni és ehhez az Ares is kevés. Erre írom, hogy az ISS csak 300 tonna meddig tököltek vele, de ezt 1-2 részletben fel tudná vinni egy Ares V képességű rakéta. Erre jössz, hogy nananana!!!!

Látom az átlagsűrűség fogalma ismeretlen számodra. A modulok nagy térfogatúak, de belül nagyrészt üresek. Gyakorlatilag levegőt szállítasz fel a hasznos térfogat kárára. Az ISS egyben nem vihető fel. Nézd már meg, hogy hogyan állnak a modulok...


Gondolom, hogy ha tudják, hogy egyben fel lehet vinni, akkor nem ilyenre csinálják. A jelenlegi modulok méretét az űrrepülő raktere, meg ilyenek határozzák meg.

Tehát nem tudják felvinni, mert nincs olyan rakéta ami egyben képes lenne felvinni. Pont. Még a nem létező Ares sem tudná.


A meteoros témánál gondolom a linket sem nézted meg és írsz itt ökörségeket. Az kb elfogadott nézet, hogy az első vaseszközök ilyen meteorokból lettek legyártva, asszem általános iskolás tananyag, de mindegy.

Elolvastam. Meg is néztem a képeket. Ha ez edzett acél ez szerinted akkor mivel nyúlt hozzá a régi ember? Csak nem a már meglevő vasszerszámaival? Ezt is meg kellett olvasztani. Általános iskolában meg nem tanultam ilyet.


Mint látod a linkből (ha vetted volna a fáradtságot, hogy egy egérkattintást megengedj magadnak) ez a nagy vasdarab jól egybemaradt, nem kellett tisztíthatni, feldolgozni, max felolvasztani, ezért készülhettek az első vaseszközök meteoritból.

Megint vádaskodsz. Elolvastam Pont. Kődarabok is maradnak egyben. Mellesleg honnan tudod, hogy mekkora volt az eredeti? Ez maradt, de miből?
NEXUS6  
2009. okt. 26. 12:04 | galéria | válasz | #105
Összevisszacsapkodsz! Ez már a vereség jele szerintem.


Mert miről volt szó? Háthogy bizonygatod, hogy sok mindent nem lehet összeszerelni, mert egybe kell felvinni és ehhez az Ares is kevés. Erre írom, hogy az ISS csak 300 tonna meddig tököltek vele, de ezt 1-2 részletben fel tudná vinni egy Ares V képességű rakéta. Erre jössz, hogy nananana!!!! Azt össze is kell ám szerelni, meg be kell üzemelni.

Gondolom, hogy ha tudják, hogy egyben fel lehet vinni, akkor nem ilyenre csinálják. A jelenlegi modulok méretét az űrrepülő raktere, meg ilyenek határozzák meg. Így viszont több modult tudnának egybe építeni, ami sokkal nagyobb belső teret eredményezne. Egy 10 m átmérőjű ilyen állomást már lehetne forgatni, hogy valami mesterséges gravitáció keletkezzen. Az egészet szobákra lehetne osztani, azok berendezését változtatni. Sokkal több lehetőség lenne, mint most.

Szal böntsd már el, hogy mi az álláspontod!
Mert olyan vagy mint id. Bush elnök, akit megvádoltak, hogy semmiről nincs határozott álláspontja. Erre mondta a szóvivője, hogy ezt cáfolja, mert ez annyira nem igaz, hogy az Elnök úrnak egy témáról több határozott álláspontja is van!!!

Amúgy persze nem létező dolgokról beszélünk, hanem elvekről, hogy egy ilyen nagyságú rakétával egyáltalán érdemes-e nagyobb bázis kiépítését elkezdeni, vagy sem.
Kérlek erősíts meg, hogy neked az eddigiek alapján az az álláspontod, hogy nem, mert most már teljesen konfjúz vagyok!

A meteoros témánál gondolom a linket sem nézted meg és írsz itt ökörségeket. Az kb elfogadott nézet, hogy az első vaseszközök ilyen meteorokból lettek legyártva, asszem általános iskolás tananyag, de mindegy.
Az hogy most mennyire ideális ötvözetről van szó és mennyire lesz jó mondjuk egy sugárhajtóműben turbinalapátoknak, az szerintem ezeket az embereket nem nagyon izgatta. Az égből hullott kőből csináltak egy "exkaliburt", ami szétcsapott minden akkori fegyvert és ez volt a lényeg.

Mint látod a linkből (ha vetted volna a fáradtságot, hogy egy egérkattintást megengedj magadnak) ez a nagy vasdarab jól egybemaradt, nem kellett tisztíthatni, feldolgozni, max felolvasztani, ezért készülhettek az első vaseszközök meteoritból. (Ha nálunk esik le persze már széthordták volna a színesek, hogy eladják a méhbe, de Afrikában ugye a kutya sem törődött vele, túl nagy, nehéz volt és túl macerás lett volna bármit is csinálni vele, így viszont szerencsére megmaradt).
2009. okt. 26. 10:53 | galéria | válasz | #104
Azért 100-200 t, amit az Ares V fel tud emelni az nem kevés ám!
Az ISS jelenleg olyan 300 t-nál tart. Azért mennyivel elegánsabb lett volna 2 részben felvinni. És nem tartott volna 10 évbe a felépítése! Gyak az első fellövés után már használható lehetett volna tudományos célokra.


530 és 531-es hozzászólás. Ezek szerint semmi értelme nem lett volna. A modoulokat egyesével kellett összeilleszteni nem kevés munkaórával. Aztán be is kell üzemelni őket.

Addig mit csinálsz a felküldött cuccal? Csak ott lebeg a semmiben? Ismételten felhívom figyelmedet arra, hogy nem csak tömeg, a térfogat is számít. Lehet, hogy tömegre elbítná, de nézd meg két modul hosszanti méretét. Hogyan férne el benne?

Továbbá te egy nem létező valamiről beszész. Azt sem tudni, hogy mikor lesz belőle valamit és tényleg tud ennyit. Az ISS építése 2000-ben kezdődött, de te egy olyan dolgot számolsz hozzá, ami talán 2018 vagy 2020-ra meglesz. Szerintem ennek az égvilágon semmi értelme.

Kiindulva, hogy a földre lehullott meteoritok nagy része szinte tiszta vas-nikkel ötvözet, azért elképzelhető hogy találunk nagyobb testeket is. A Hoba-meteorit 60 t tömegű és szinte tökéletes tisztaságú ötvözet.


Mit értesz tökéletes tisztaságú alatt? Mert ebben erősen kételkedem. Mellesleg kizártnak tartom, hogy pont a megfelelő ötvözet arány van benne. A nikkel csak egy ötvöző a sok közül és nagyon precíz adagolás van a mai minőségi acéloknál. Természetben fel nem fogható tisztasáú fémek vannak ezrelékes adagolási pontossággal.

Elfelejted azt az alapvető tényt, hogy az acéloknál a kémiai összetétel nem determinálja a végeredményt, mert az olvadás - szildárdulás folyamata határozza meg a kialakuló szövetszerkezetet. A képen nem éppen acél kinézetű valamit látok finoman szólva.


Valszeg az ember először ilyen eredetű vasat használt először a kohászat csak később jött.

Ezt sem értem. Ha egy ilyen lezuhnan és lezuhanás után a földi kőzettel keveredik és nem éppen olyan sebességgel ütközik, mint amikor Tutira nem lesz tiszta.
NEXUS6  
2009. okt. 26. 10:33 | galéria | válasz | #103
Azért 100-200 t, amit az Ares V fel tud emelni az nem kevés ám!
Az ISS jelenleg olyan 300 t-nál tart. Azért mennyivel elegánsabb lett volna 2 részben felvinni. És nem tartott volna 10 évbe a felépítése! Gyak az első fellövés után már használható lehetett volna tudományos célokra.

Kiindulva, hogy a földre lehullott meteoritok nagy része szinte tiszta vas-nikkel ötvözet, azért elképzelhető hogy találunk nagyobb testeket is. A Hoba-meteorit 60 t tömegű és szinte tökéletes tisztaságú ötvözet.

Valszeg az ember először ilyen eredetű vasat használt először a kohászat csak később jött.

Persze talán nem is a Földön kéne az ilyen vasat hasznosítani, hanem az űrben lehetne belőle további eszközöket építeni.
2009. okt. 26. 10:19 | galéria | válasz | #102
El kell fogadni a tényt, amíg kémiai rakétákkal dolgozunk, nincs értelme a Föld körüli pályán kívüli térségbe emberes expedíciókat küldeni, mert horribilis összegekbe kerül. Az nem buli, hogy a hasznos teher egy amcsi zászló, pár szeizmográf meg néhány pár kilós vacak kütyü, és a földről indított többezer tonnából csak egy 10 tonnás kapszula ér vissza. EZ PAZARLÁS. Ez nem hozza el a várva várt IGAZI űrkutatást.

Kissé másabb lenne a helyzet, ha lenne scramjet-es meghajtású, többször felhasználható eszközünk, amellyel a kilógrammonkénti hasznos teher pályáraállítási költsége 1000 USD alá esne ( a mostani 15-20.000 USD helyett), akkor már perspektíva lenne a folyamatosan lakható Hold bázis.

Ha netalántán a Marsra is szeretnénk eljutni, már nagyobb kraftra lenne szükség, ide már jól jönne egy nukleáris erőforrással üzemelő VASMIR meghajtású űreszköz. DE még ekkor sem tartanánk a Földön kívüli kolóniák korszakában. Ahhoz már több tucat GW-os erőforrás kell, amivel az üzemanyagot mázsaszámra gyorsíthatjuk olyan 100km/s-os sebességre, és amivel legyőzhetjük a Földi gravitációt, és tisztességes többszáz tonnás terheket juttathatunk akár a Jupiter valamelyik holdjára.
2009. okt. 26. 09:33 | galéria | válasz | #101
A Merkúron nem járt, én nem találok róla semmit. A közelében járt, de nem szállt le.

A Plútón sem járt, persza az már nem bolygó, de akkor sem volt. Sőt, annak asszem még talán a közelében sem, nemhogy leszállt volna.

Vannak alkalmas holdak is, ahova lehetne küldeni szondát.

Attól, hogy járt szonda rajta miért nem kellene többet küldeni? Minden eddigi szondta új és meglepő adatokkal szolgált eddig. Költséghatékonyabbak, mint az ember és nincs vele annyi baj. Ha balul üt ki, 'csak' péznben esik kár, nem hal bele senki.

Akkor ennyi erővel minek embert küldeni? 100 milliárd dollár azért, hogy ott valóban lengjen a csillagos sávos lobogó? Ma már majdnem minden elvégezhető szondával is, csak kicsit lasabban. És? Kit zavar ez? Ráérünk nem? A Mars nem változik emberi léptékben mérve.
2009. okt. 26. 09:27 | galéria | válasz | #100
Igaz, de látom nem veszed figyelembe azt, amit leírtam.

- Ma is csak azzal, vagy egy másik éppenhogycsak létező rendszerrel lehertne és a fajlagos költség nem hiszem, hogy sokkal jobb lenne. Van erről adat?

- 40 év alatt ezen a téren alig volt fejlődés, mert igény sem volt rá. Hiába lenne rá tudományos igény, nem adnak rá pénzt.

- A Saturn V sem 100 tonnát vitt még LEO-ra sem. LEO pályára is "csak" két részletben ment fel a Skylab.

Innentől fogva miről beszélünk?
2009. okt. 26. 09:22 | galéria | válasz | #99
Már mitől lenne el jól? A személyzete cserélni kell időnként. Öneállátó sem lenne.
Sir Ny  
2009. okt. 26. 09:16 | válasz | #98
"Vagy csak szimplán akkor nagyobb szondát."

szondák már voltak ott. a Naprencer minden bolygóján járt már szonda.
Sir Ny  
2009. okt. 26. 09:13 | válasz | #97
"Ha 100 tonnát vihetnél oda a LEO pálya költségének 1/10-ért akkor is a dolog kivitelezhetetlen."

Egészen 1969. július 19-éig a Holdraszállás kivitelezhetetlen volt.
Sir Ny  
2009. okt. 26. 09:11 | válasz | #96
NEM. egy nyavajás kutatólabor odacipelése dollármilliárdokba kerül, viszont utána le lehet szarni, az ott jól el van magában.
Pares  
2009. okt. 26. 08:36 | válasz | #95
LOL! Terroristák az űrben? Az USA erre olyan hisztéria-rohamot kapna, hogy 5 éven belül már a Halálcsillagot építenék a Föld körüli pályán pár Csillagromboló védelmében...
2009. okt. 26. 08:18 | galéria | válasz | #94
A hold porából kinyerhető Helium 3 kurva jó fúziós üzemanyag. azt hallottam anno egy műsorban hogy sacc 20 tonna ebből egy évig fedezné az usa energiaszükségletét. Bár lehet nem ez a pontos időtartam de minden képen évek.

Jelenleg nincs működő fúziós rekator és nem bizonyított tény, hogy lehet ilyet csinálni. Még, ha technikailag lehetséges is, akkor is képbe jön az, hogy mennyiért fog üzemelni.

Ha valóban 20 tonna, akkor felejtős. 1961-es dollárárfolyamon volt kb. 400 kg kőzet visszahozása 24 milliárd dollár. A 40 kg az a 20 tonna 2%-a (!). Számold ki a költségeket. Ennyi pénzből a hány tucat tenyésztőrekatoros atomerőművet építhesz? Annak az üzemanyaga meg bizonyítottan millió éves nagyságrendben áll rendelkezésre.

A másik. Aszteroida bányászat. Ez már tényleg a nem túl közeli jövő de nem régen volt a Discovery Science-n egy műsor erről. Egy 3 km átmérőjű aszteroida talán 10 évig fedezné a föld acél szükségletét. Jó pár évig a nikkelt.

Ezt szintén nem értem. 14130000000m3 térfogata lenne egy tökéletes gömbnek a fenti paraméterekkel. Ennek átlagos sűrűságe legyen 5000 kg /m3. 70650000000000 kg a tömegevagyis 7,065 * 10^10 tonna. Ennek hány százaléke lehet vasérc? Az sem tisza, ott helyben kellene tisztítani. Ez még nagyságrendekkel kisebb. Milyen áron lehetne haza hozni? Még az a technika és ár sincs láthatáron, amivel azt megérné 'bányászni', hogy egy bányász sétálna és 99,99% tisztaságú gyémántot szedegetne.

Mellesleg minek kell vas máshonnan? A Földin iszonyatos mennyiségben van és gyakorlatilag a fémek 80-99%-ban újrahasznosíthatóak. Még szuperacélok is készülhetnek úgy, hogy 80%-uk hulladék vas.
2009. okt. 26. 08:06 | galéria | válasz | #93
#88: Igen, de egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazok a kihívások előjönnek ha célzottan adod oda a pénzt valamire. Az űrhajózásnál biztosan előjönnek, mert ez egy kellően bonyolult rendszer.

És éppen ez a baj. A Mars utazásban az a nehéz, hogy olyan problémák jönnek elő, ami idelent nem probléma. Az Apollo ideján az általános technikai szint alacsonyabb volt, ezért tényleg sokat segíett. Most a magasabb technikai szint mellett is a marsutazás mellett nagy kérdőjel van. Miért? Mert egyszerűen a probléma az, hogy túl messze van. Az embem fiziológiája a korlát inkább, meg az összezártság. Komolyan mondom, lehet hogy egyszerűbb lenne humanoid robotokat küldeni, mert ott nincs időfaktor. Vizsgálta ezt már valaki? Vagy csak szimplán akkor nagyobb szondát.

#89: 100 tonnát már két Saturn-V is képes lett volna a Holdra juttatni, az Ares-V pedig sokkal többet el tud majd vinni (persze ha nem törlik).

Két Staurn V. A LEO pálya kb. 10-15 ezer $ / kg. Szerinted akkor ez mennyibe fájna? Nem csak a tömeg a gond. A térfogat is. Most egy sarkított példa jön. Pl. ha kell odafent egy bulldózer, akkor nem viheted oda 80 darabra szétszedve, mert soha a büdös életben nem rakják össze. Nagyjából minden pár darabban kell odvanni. Ezért hiába jön ki papíron az, hogy elbírja az rakéta, ez nem ér semmit. Egy C-130 elvisz 10 tonnát. Akkor 6 db elvisz egy szétszedett 55 tonnás harckocsit? Természetes nem.

És azért 100 tonna nem olyan kevés. Persze nem építőanyagot kell cipelni, azt mindenképpen helyben kell beszerezni. Volt egy ilyen ötlet is, hogy cipeljenek homokzsákokat, és töltsék meg holdporral. Ebből persze 10 m védelmet csinálni elég nehéz, de alapnak megteszi.

Ahhoz képest amit a teljes önellátáshoz kellene vinni az.

Meg aztán nem kell lemenni a földi sugárzási szintekig. Vannak itt is olyan helyek, ahol az emberek simán kapnak 10x-es vagy akár 100x-os sugárterhelést a természetből (a 2.4 mSv/évhez képest).A kockázat-dózis függvény pedig ismert, valamilyen vállalható szintet kell beállítani.

Persze. A hosszútávú járatokon szolgáló repülőszemélyzet is odafent 10-szeres sugárterhelést kap a lentiekhez képest. Aki 20-30 évig napi 8-10 órát van odafent, azért ez már gáz lehet. És még a Földről sem mozdultál ki...

A gond az, hogy nincs elfogadott elmélet, hogy mikortól véletlenszerű adott dózis hatására a tartós vagy ideiglenes egészségkárosodás és mikortól determinisztikus,
2009. okt. 26. 07:46 | válasz | #92
Tudom én, hogy mi kell ahhoz, hogy a Holdra vagy éppen a Marsra menjen az USA: Ha Irán meghirdeti a saját űrprogramját. Akkor mondván "Ne hogy a terroristák kezébe kerüljön" címszó alatt azonnal belekezdenek a projekt tervezésébe és mielőbbi kivitelezésébe.
Ez kell az USAnak. Lehetséges Al-Kaida bázis a holdon! :D
2009. okt. 26. 07:42 | válasz | #91
Holdra költözésnek és bányászatnak igen is lenne haszna. Na nem most konkrétan de nemsokára. A hold porából kinyerhető Helium 3 kurva jó fúziós üzemanyag. azt hallottam anno egy műsorban hogy sacc 20 tonna ebből egy évig fedezné az usa energiaszükségletét. Bár lehet nem ez a pontos időtartam de minden képen évek.
A másik. Aszteroida bányászat. Ez már tényleg a nem túl közeli jövő de nem régen volt a Discovery Science-n egy műsor erről. Egy 3 km átmérőjű aszteroida talán 10 évig fedezné a föld acél szükségletét. Jó pár évig a nikkelt.
Caro  
2009. okt. 26. 06:29 | válasz | #90
#88: Igen, de egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazok a kihívások előjönnek ha célzottan adod oda a pénzt valamire. Az űrhajózásnál biztosan előjönnek, mert ez egy kellően bonyolult rendszer.
#89: 100 tonnát már két Saturn-V is képes lett volna a Holdra juttatni, az Ares-V pedig sokkal többet el tud majd vinni (persze ha nem törlik).
És azért 100 tonna nem olyan kevés. Persze nem építőanyagot kell cipelni, azt mindenképpen helyben kell beszerezni. Volt egy ilyen ötlet is, hogy cipeljenek homokzsákokat, és töltsék meg holdporral. Ebből persze 10 m védelmet csinálni elég nehéz, de alapnak megteszi.
Meg aztán nem kell lemenni a földi sugárzási szintekig. Vannak itt is olyan helyek, ahol az emberek simán kapnak 10x-es vagy akár 100x-os sugárterhelést a természetből (a 2.4 mSv/évhez képest).
A kockázat-dózis függvény pedig ismert, valamilyen vállalható szintet kell beállítani.
2009. okt. 25. 22:30 | galéria | válasz | #89
10 méter mélyen? Még a Földön is elég vicces ilyen mélyre építeni bármit. Most meg a Holdról beszélnük. Oda ahova azon lamentáltak anno, hogy a kemarák plusz súlyával mit csináljanak... Ha 100 tonnát vihetnél oda a LEO pálya költségének 1/10-ért akkor is a dolog kivitelezhetetlen. És ettől is fényévekre vagyunk.
2009. okt. 25. 22:26 | galéria | válasz | #88
Mindenki ezzel a fejlődés boommal jön. Akkor nem lenne okosobb célzottan elkölteni fejlesztésre a pénzt és nem reménykedi abbban, hogy valami használható is lesz belőle egyszer talán?
2009. okt. 25. 22:23 | galéria | válasz | #87
Te tényleg nem figyelsz. Egy nyavajás kutatólabor odacipelése és üzemeltetése dollármilliárdokba kerül és a Földről kell supportálni. Egy 20 fős közösség életben tartásának költséges szerinted mennyi lenne? Akkor képzelj el legalább 2000 főt, mert ez alatt nem életképes egy közösség. Ennek minden szükségletét ott kellene biztosítani. Tisza sor? Tudod, az ami itt zajlik a Földön 1G mellett és nem 1/6 gravitációban.

Tényleg nehéz felfogni azt, hogy ez a fennálló probléma léptékében nem megoldható és értelme sincs?
Caro  
2009. okt. 25. 22:20 | válasz | #86
Ha ott akarnak maradni (márpedig azért előbb-utóbb akarnak), akkor mindenképpen valamilyen mikroipart kell telepíteniük a Holdra, a cél pedig az lenne, hogy önellátó legyen.
Ha van nyersanyag, akkor elég vinni olyan dolgokat, amiből minden más legyártható.
A kozmikus sugárzás ellen meg be lehet költözni a talajba, 10 m mélyen már kb. olyan mintha a Földön lennének.
Persze hogy a nyersanyagokat hogyan termelnék ki, az megint egy probléma. Űrruhában csákánnyal biztosan nem :D
De ez is egy olyan dolog lenne, amit meg kellene oldani, és biztos vagyok benne, hogy lenne rá megoldás, amiből a földi bányászat is profitálhatna.
Ameddig viszont nem csináljuk, sose tudjuk meg, hogy lehet-e vagy sem.
Caro  
2009. okt. 25. 22:14 | válasz | #85
Meg ott volt a politikai nyomás, az szerintem sokkal fontosabb volt. Az USA elvesztette az első ember az űrben címért folyó csatát, ezt csak úgy tudták helyrehozni, hogy valami olyasmit kellett véghezvinniük, amire a szovjetek nem voltak képesek.
Ők akkor történelmet írtak.
Gondoljatok bele: Gagarin 1961 ápr. 12-én repült. Alan Shepard máj. 5.-én, rá 23 napra!
És nem azért, mert úgy álltak, hanem valamit nagyon gyorsan lépni kellett. Shepard űrhajója nem is állt pályára, csak el lehetett adni a nagyközönségnek, hogy amerikai is járt az űrben.
Erre a repülésre 10 napra Kennedy bejelentette, hogy még az évtizedben a Holdon lesznek.
1961-ben az akkori technológia még alkalmatlan lett volna erre a feladatra. Nem csak a tapasztalatok és a fejlesztések hiányoztak, úgy álltak neki, hogy voltak olyan dolgok, amikről fogalmuk sem volt hogy hogyan fogják megcsinálni.
De megcsinálták, és ez a kor óriási fejlődést hozott, sok más területen is.
Ezért fontos az űrkutatás, mert azt meg lehet kérdőjelezni, hogy önmagában hasznos-e, de mindenképpen húzóágazat, mert mindig a csúcstechnológiát képviseli, és annak fejlődését hozza magával.
A Marsra sem azért kell menni, hogy köveket hozzunk vissza, hanem azért, hogy tudjuk, valóban képesek vagyunk-e rá? Ha pedig nem, akkor dolgozzunk addig, ameddig ez nem sikerül. Nem tudni milyen hasznunk lesz belőle, de hogy nem lenne haszontalan, az egészen biztos.
Természetesen a politikusokat a tudomány vagy a technika fejlődésével nehezen lehet megfogni, '61-ben sem ez volt a szempont.
Ha most fennállna a veszély, hogy Kína vagy India előbb küld embert a Holdra, mint az USA (újra), akkor természetesen sokkal több pénzzel gazdálkodhatna a NASA.
Más kérdés, hogy bár '68-ban is sejtették, hogy az oroszok is a Holdra készülnek, sokan támadták az űrprogramot, és a leállítását követelték, pont a pénz miatt.
Volt, aki még az oroszok N-1 rakétáját is először James Webb kitalációjának minősítette, hogy ezzel akar több pénzt szerezni a NASA számára, és csak a SZU felbomlása után derült ki, hogy az N-1 tényleg létezett, más kérdés, hogy csak sikertelen kilövése volt.
Ezen kívül még akkor került jelentősebb pénz az űrkutatásba, amikor annak katonai vonzatai kerültek kilátásba. Sajnos ilyen világban élünk. Amivel nem lehet valamit felrobbantani, arra nem jár sok pénz :(
Phacer  
2009. okt. 25. 22:02 | válasz | #84
A mi életünkben már nem lesz igazi űrutazás..Addig Babylon 5 :D
Sir Ny  
2009. okt. 25. 21:58 | válasz | #83
mennyi embernek? lényegtelen. milyen áron? gyakorlatilag egyszeri áron, tehát egyszer x összeg, aztán le van tudva a dolog.
gyakorlati haszna a sok-sok tapasztalat.
2009. okt. 25. 21:52 | galéria | válasz | #82
És mennyi embernek és milyen áron? Annak a költségén hányszor hatékonyabban lehetne a pusztítás megfékezni idelent? A Holdnak nincs igazán légkörbe, hosszú távon semmi nem véd a káros kozmikus sugárzástól és még egyebektől. Gravitáció 1/6. Stb.

Egy idő után minden elhasználódik. Alig várom, hogy valami kohászati tevékenységet folytassál a Holdon vagy gyártsál bármit... A holdi élet, ha lenne odafent az idelent levő utánpótlástólé függene ugyanaugy.

Egyesek tényleg túl sok scf-fit olvasnak, de azt amit idelent természetesnek vesznek elfelejtik, hogy odafent mind oda kell vinni, vagy le kell gyártani.
Sir Ny  
2009. okt. 25. 21:30 | válasz | #81
nem értek egyet. szerintem egy mesterséges ökobiszbasz fenntartásához elég az energia. az a Holdon meg annyi van, mint a tenger, hiszen süti a napocska.
Phacer  
2009. okt. 25. 20:02 | válasz | #80
Tény, hogy a világot olyan érdekcsoportok, emberek irányítják, akiknek nem érdekük a Marsra jutni. A 60-as években volt valami amit nemzeti büszkeségnek hívtak,és ez hajtotta az űrprogramot.Amíg nem látnak az emberes repülésekben hasznot,addig nem fogják ezeket a programokat támogatni a kellő képpen.
Ez van...
2009. okt. 25. 19:34 | válasz | #79
Ez a baj! Hogy mindig az a kurva pénz. Ez nem éri meg ebbe nem fektetünk. Pedig a haladás áldozatokat követel.
Vhol olvastam, hogy átlag amcsi 130 m2 házikó meg 2 autó. Húúú ha nem lesz csak 100m2 házam meg 1,5 autóm - egy amcsi meg egy japcsi :) - akkor juj de fájni fog.
Egy amcsi putri vagy éppen egy az ő szemükkel mérve csóró lehet jobb mint egy átlag magyar lakás vagy egy átlag magyar életkörülménye. Nem kibírnák! DE!
2009. okt. 25. 19:29 | válasz | #78
Pedig azért Kína is tör előre ezerrel.
Minek hozzam fel a többi országot. A cikk nem említi. Plusz ők azért nem költenek űrkutatásra mert van ezerszerte égetőbb problémájuk is. Nem hinném, hogy Kínában mindenki kurva jól él! Előbb foglalkozzanak a néppel. Aztán jöhet a többi. De az usaban nem nagyon van ilyen gond. Vagy legalább is 28szor jobb az élet. Nem napi 2 dollárról élnek az emberek.
2009. okt. 25. 19:26 | válasz | #77
Nem az a baj, hogy költenek rá. Költsenek arra amire akarnak miután arra is költöttek aminek tényleg van értelme.
Azzal meg nincs bajom ha az usa megy vhova baszakodni. Menjen csak! Legalább lesz vmi érdekes hír a híradóban. És talán nem kerül be ilyesmi, hogy Clinton a kutyáját sétáltatta mikor elbukott benne és majdnem el is esett. Meg nem lesz egy kompletten kommentálva hogy hogyan mászott egy pók végig a pápán.
Kicsit eltértem a tárgytól. Sorry
2009. okt. 25. 19:12 | galéria | válasz | #76
Naná, hogy nincs. De neki érdekes módon utólag nem róják fel, hogy miért nem költött többet ilyesmire.

Az meg különösen bicskanyitógató, hogy az érdemeket nem soroljátok, csak külpoliktika hibákkal doblázótok egy űrkutatási cikkben. Hát azért ez komoly.
2009. okt. 25. 19:05 | galéria | válasz | #75
Az az 50 inkább 40. 25%-ot azért ne hazudjunk már be. Kíváncsi lennék, hogy ha a fizetésed lenne a tét, akkor is ilyen nagyvonalúan kerekítenél. :)

Le lett már írva, hogy technikailag nem gond. Egyszerűen nem akarnak erre pénzt adni. Miért? Mert nem éri meg. Nincs hozadéka, csak viszi a pénzt. A munkahelyek megtartására lehet, hogy fajlagosan van olcsóbb dolog is.
Pares  
2009. okt. 25. 19:01 | válasz | #74
SzU tudtommal már egy ideje nem létezik (hál' Istennek), a kínaiak meg egyenlőre nem indítanak hadjáratokat mindenféle "terrorista" országra (csak otthon tesznek "rendet")... Oroszország más tészta, ők "háborúznak(tak)", de nemhiszem (sőt, biztosan nem), hogy képesek lennének véghezvinni bármilyen komolyabb űrprogramot...
Phacer  
2009. okt. 25. 18:31 | válasz | #73
Sok mindenen lehet vitázni, és sok mindenkit lehet szapulni. Sok érvet fel lehetne hozni az űrkutatás fontossága, és létjogosultsága ellen. Az szégyen, hogy 50 évvel a holdra szállás után gondot okoz az emberi űrrepülés kivitelezése. Nem gondolom, hogy Mars kolóniákban kellene gondolkodnunk, de az évszázad közepére illene eljutni a Marsra. Ennek ellenére, a mi életünkben már nem nagyon fog véleményem szerint ez megtörténni, és én 24 éves vagyok. De az biztos, hogy az emberiség jelenlegi életvitelét 80-100 évnél hosszabb ideig nem lehet fenntartani.
2009. okt. 25. 16:32 | galéria | válasz | #72
Az én mániám? Ti szapuljátok állandóan. Bezzeg a SZU-t nem szapuljátok mi? Az orszok és kínaiak is a védelmi költségvetést bővítik ezerrel és nem az űrkutatásra szánt pénzt.

Honnan jön ennyi vak ember? Vagy szelektíven vagytok vakok?
2009. okt. 25. 16:30 | galéria | válasz | #71
Komolyan mondom ez már a hülyeség csúcsa amit előadtok. Ha valahova nem megy rendet csinálni az USA, az baj. Ha megy, az baj. Ha van miből és költenek rá, az a baj.
2009. okt. 25. 16:29 | válasz | #70
Itt a pont! :D
Pares  
2009. okt. 25. 16:19 | válasz | #69
Egyet értek a hozzászólásaiddal.

Molnibalage: nem érted a lényeget. Nem arról van szó, hogy nekünk mennyi jogunk van eldönteni, hogy azok a szegény amerikaiak mire költik a kevíske pínzecskéjüket. Semmi jogunk nincs rá. De nem is döntjük el. Csak kritizáljuk. Arról van szó, hogy jobb dologra is költhetnék, ami az egész emberiségnek hozna hasznot, nem pedig a kibaszott háborúikra. Nekik telik rá, akár mennyi, már be is bizonyították 50 évvel ezelőtt, hogyha akarnak, akkor meg tudják csinálni. Nem értem, hogyan hozod ide a világ többi országát, akik majdhogynem a saját lakosságukat nem tudják eltartani, nemhogy űrprogramot indítani... Az amcsiknak telne rá, de nem teszik, helyette háborúra költik. Az egyetlen szánalmas dolog pedig a te rosszul leplezett amerika-mániád, már megbocsáss...
2009. okt. 25. 15:49 | válasz | #68
Az adófizetőknek megfelel. Ezek amcsik! A fele ostoba a másik fele meg mexikói bevándorló. Le se szarják az űrkutatást. Pedig az igazán nagy felfedezések ott várnak ránk. De ezeket csak az érdekli, hogy megvehessék a két emeletes házukat a 2 kocsit és bele az évi 5 000 liter benzint.
Meg be vannak szarva, hogy megbassza őket Irán vagy É-Korea de a fele azt sem tudja, hogy hol van ez a két ország.

Láttam még régen egy videót. Egy riporter mászkált az utcán és kérdezte a járókelőket, hogy most, hogy legyőzték Irakot kit üssenek meg. Az egyik monda É-Korea. Riporter elő a térkép: Az hol van? A fickó meg csak a fejét vakarta.
2009. okt. 25. 15:47 | galéria | válasz | #67
Nosza, akkor tedd. Bárki létrehozhat alapítványt.
2009. okt. 25. 15:44 | válasz | #66
Mert gazdaságilag az USA viszi a topot. Bár lehet Kína. De mindegy is. Az usanak van midből. Lehet ha Európának is lenne miből akkor lehet ő is fordítana ennyit rá.
Védelmi költségvetésből űrkutatásra. Előző bekezdés. Az usa megteheti mert van akkora gazdasági ereje. Más nem nagyon. Amúgy meg mi a jó halál faszának költenek még ennyit hadi kiadásokra? Ki fogja őket megtámadni? Egy-egy ellen így is bárkinek szétrúgnák a seggét. Ha meg mégsem hát azért van a NATO.
É-Koreától félnek ennyire? Irántól? Nem ellenfél! Kína megy nekik és/vagy a ruszkik? Miért? A hidegháborúnak még qurva rég vége van!
14 000 milliárd dollár körül van az USA GDPje. Ezzel az EU után a 2. Már ha hihetünk a wikinek. Ehhez képest az a 18 milliárd nevetséges.
Azt usa lakossága 300 millió körül van. Adózzon ebből csak 50 millió. Az a 18 milliárd 360 dollár/fő. Sacc 110 000 Ft. Földhöz baszna ez egy amcsit is egy év alatt? Nem hinném. Feltéve ha adóemelésből akarnák fedezni. De ha csak átcsoportosítanak. Még nem is azt mondom, hogy csak a védelmi kiadásokból. Mindenből lecsípnek egy picit aztán meg is van.
2009. okt. 25. 15:38 | válasz | #65
Ne tévesszük össze a teljes súlytalanságot a Marsi csökkent gravitációval.
Azt nem mondom, hogy egészséges, de nincs bebizonyítva, hogy a Marson fogant és felnövő gyermek beteg lenne.
Ha mégis, akkor ugrott a Mars, és távolabbi (nagyobb tömegű) cél után kell nézni. (Persze, tudom: nem egyszerű, nincs MÉG elég infónk pl. a Jupiter holdak talajáról, van-e benne urán, stb)

Miért kéne az egész bolygóra 1g nehézkedést csinálni?
Nem tudjuk, hogy napi (hasamraütök:) fél óra centrifuga + egész napos Marsi nehézkedés káros-e, és HA káros, akkor mennyire, és van-e valamilen orvosi eljárás a kiküszöbölésére. HA most nincs, akkor belátható időn belül lesz-e?
Stb.

NEM azt írom, hogy ez egyszerű. Csak annyit, hogy kutatni kellene, és próbálkozni.
Ha a NASA költségvetése mondjuk 28milliárd dollár, akkor 1 amerikaira 100 dollár jut egy évben. (Egy 4tagú családra 400dollár) Ennyit én is befizetnék akár a magyar fizetésből is, ha cserébe haladna előre a tudomány és a civilizáció.
2009. okt. 25. 15:30 | galéria | válasz | #64
És ennek még mindig mi köze ahhoz, hogy ki mire költi a pénzét? Az, hogy kinek milyen hatalmi eszközei vannak jelent témában irreleváns. Mellesleg nagyon azt hidd már, hogy ezt csak jenkik csinálják.

Nem védem őlet, de ez a fajta "utáljuk USA-t" mozgalom egyszerűen már szánalmas.
2009. okt. 25. 15:29 | galéria | válasz | #63
Ez kicsit sántít. Azok népesítették be a világot, akik kapzsik voltak és aranyra és pénzre vágyotak. A telepesek egy része meg bűnöző volt. Lásd Ausztrália.
NEXUS6  
2009. okt. 25. 15:25 | galéria | válasz | #62
Talán maradjunk annyiban, hogy zéró gravitációs körülmények nem kedveznek az ember szaporodásának, és talán hogy ezért valszeg ugyan nem földi gravitációra, de gravitációra van szükség.

Egyelőre a Földből gyüvő életerő magzatok fejlődését serkentő hatását még nem bizonyították tudományosan, bár én azért hiszek az ilyen dolgokban is!


2009. okt. 25. 15:24 | galéria | válasz | #61
Csak a lépések nagyságával van a baj. Még az odajutás is gázos. Egész bolygóra kiterjedő mesterséges gravitáció növelésre meg várom a javaslatokat. Anélkül az egész dolog halott.
NEXUS6  
2009. okt. 25. 15:20 | galéria | válasz | #60
Most lehet, hogy egy totál újdonságot mondok!

Szal nem tudom hallottad-e már azt a kifejezést, hogy GLOBALIZÁCIÓ!?


Ha nem elmagyarázom mit is jelent.

Reggel lemész, hogy bemenj a hivatalba és látod, hogy kevés a benzin a kocsiba, hát nosza, elugrasz a benzinkútra. Közben hallgatod a rádiót mondjuk a híreket, bemondják hogy Amcsi mondjuk megtámadta Venezuellát, mert annyira geci egy kommunisták. Hmm gondolod OK.
Aztán gazdasági hírek, megint emelkedett a nyersolaj ára az olajmultik megint X százmilliárdos extra haszonnal zárják az évet, hmm hát igen van ilyen.

Odaérsz a benzinkúthoz látod, hogy 10%-kal emelték azt a benzint amit elvileg még az olcsóbb kőolajból csináltak.

Nos ha nem jut eszedbe a kérdés, hogy hogy is van ez, meg mi köze a kis pár ezer forintodnak, amit otthagysz a a benzinkúton az amcsi költségvetéshez, akkor szólj és elmagyarázom.

előzetesen, az hogy az amcsik ilyen okosak ügyesek kb azon múlik, hogy te, én meg a többi balfax milyen szegények vagyunk.
2009. okt. 25. 14:20 | válasz | #59
nagyon félreérthetően fogalmaztam. "az ő szorgalmuk" kezdetű mondet NEM az előző folytatása!
2009. okt. 25. 14:16 | válasz | #58
Az emberek nagyon különböznek. Vannak, akik abszolút biztonságot akarnak mindig (ami a valóságban nem létezik, maximum jogilag) én ezeket amerikai-ügyvéd-gondolkodású embereknek tartom.
Vannak olyan emberek is, akik újra és újra benépesítik a nemrég kitört vulkánok jól termő lejtőit, szerintem a civilizációt ők jobban viszik előre.
Amerikát sem azok népesíteték be, akik a hazájukban az adott helyzetben kiválóan érezték magukat. Az ő szorgalmuk, munkabírásuk, célorientáltságuk, álmaik és terveik, amiket meg akartak valósítani, tette naggyá Amerikát, és szerintem az, hogy az USA most világelső, ezekben az emberekben gyökeredzik.

Ezek azok a tulajdonságok, amelyek a mostanában lerohasztásra itélt középosztályt kiemelik a társadalom egészéből.
Ha egyszer meghirdetnének egy expediciót, nagyon sok lenne a jelentkező.
2009. okt. 25. 14:16 | válasz | #57
Én egyetértek Hawkinggal. Nem azért, mert nagy fizikus, hanem mert amit mond.
Kihagytál egy szót, hadd javítsak:
"életben tartása a Marson is meghaladja JELENLEGI a képességeinket.."
Épp azon kellene dolgozni, hogy a jövőbeli képességeinket ne haladja meg.

Az, hogy most oda kell vinni az embereket, aztán visszahozni... igen, az első út valószínűleg így fog működni. Lehet, hogy a második már nem.

Sokan vannak, akik szívesen jelentkeznének egy ilyen expedícióra, akkor is, ha nem 100% a siker. Például én is.
2009. okt. 25. 14:09 | galéria | válasz | #56
Azért nagyon bírom az ilyen álszent dumát.

Vajon hány ország költ egszerűen űrkutatásara ennyi pénzt abszolút értékben? Egy sem szerintem, de egész Európa sem talán. Vagy csak az arányokat nézzük. A magyar védelmi költségvetéshez képest hány % az űrkutatásra költött pénz? Vagy másol?

Az amerikai adófizető meg úgy tűnik, hogy elégedett ezzel. Fel nem fogom, hogy milyen jogon szólsz bele és háborodsz fel, mikor nem vagy jenki állapolgár szerintem. A USA költségvetése a jenkik dolga. Ha ez nem tetszik legyél amerikai és tüntess ellene. Akkor ezentúl én is felháborítónak találom, hogy te nem finanszírozod az én ambícióimat?

Komolyan mondon, hogy megáll az eszem ilyen posztokat olvasva. Nem azt mondom, hogy ez nagyon jó, de a katonai költségvetés részben a gazdaságot erősíti és külpolitikai haszna is van. Az űrkutatás haszne eddig elég nehezen igazolható, ha az elköltött pénzt és a hasznos egymás mellé állítod. Azt meg nem fogadom el érvként, hogy sokmindent feltaláltak miatta. Anélkül is feltalálték volna őket.
2009. okt. 25. 14:05 | válasz | #55
Hadd tegyek 2 apró megjegyzést.

-- Nem a "republikánusok" vs. "demokraták" kérdése ez. Tökmindegy hogy milyen a kormány, mert ezek csak paprikajancsik, akiket a háttérből irányítanak.

-- Miből gondolod, hogyha lemond az emberiség az űrkutatásról, akkor nem "csesszük szét a Földet" ?
Sajnos, azt észre kell(ene) vennie mindenkinek, hogy az ilyen "szétcsesszük a Földet" duma manapság a civilizáció visszafejlesztéséhez és a középosztály lerohasztásához szolgál ideológiai municióval.
És ez a tendencia nem kötődik sem országokhoz, sem választási ciklusokhoz, hanem időben is és térben is sokkal széleskörűbb.

Azok az erők (szándékosan nem az "emberek" szót használtam) amelyek a "szétcsesszük a Földet" dumát nyomják a sajtóban orrba-szájba, nos ezek szinte semmivel sem járultak hozzá a civilizációnk szükséges átalakításához: vagyis az olajra alapozott energiarendszer teljes átalakítása, a nyersanyagok és újrafeldolgozás kérdéskörének rendbetétele... az a néhány fóliázott alapú szemétdomb eléggé csekélyke "eredmény"
2009. okt. 25. 14:04 | galéria | válasz | #54
Mert IT-ban könnyebb fejlődni. Ennyi.
Pares  
2009. okt. 25. 13:44 | válasz | #53
Kéremszépen, többek közt azért van az, hogy majdnem minden programot leállítanak a befejezés előtti fázisban, mert az egyik elnök színrelépésekor elindítja, letelik a 4 éve, az utánna következő elnök meg a stábja fölülvizsgálja az egészet, eltörlik a fejlesztést külömböző okok, miatt, majd indítanak egy újat, és 4 év után megint kezdődik előlről. Többek közt...
Pares  
2009. okt. 25. 13:41 | válasz | #52
Nem érted, de neked is leírom külön: Nem úgy értettem, hogy az IT-vel jutnak fel a világűrbe, hanem hogy az IT és űrtechnológiák közt mekkora a fejlődési külömbség, ha azt a 60-as évektől számítjuk.
2009. okt. 25. 13:17 | válasz | #51
Olyat ami nem hibásodik meg, soha. De redukálni a hibák számát, az lehetséges. Ha több van pénz, akkor több ember, jobb eszközökkel, tovább dolgozhat a fejlesztéseken, többször, jobb körülmények között tesztelhetik. Ergo valószínüleg csökkenni fog a hibák száma.