 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Az előbb a környezetszennyezésre értettem, mielőtt valaki írná, hogy a szénerőmű nem aluval megy! C:
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Lásd #128!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Biztos jó is nekünk!
Persze ameddig csak ilyen ritkán használják, addig a hagyományos sem jelentősen szennyez, a többi szennyezőforráshoz képest (pl.:szénerőművekhez képest). De ha kikiáltják ezt környezetbarátnak és nagyobb lesz a felhasználási aránya mint a jelenleginek, (amitől nem félek, hiszen igen drága játék) akkor bizony már okozhatna problémákat.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Kár, hogy nem vetted észre az iróniát toto66 hozzászólásában, pedig nagyon egyértelmű volt.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
A napelemmel aztán lehet aluminiumot elő állítani. Tudod hogy százezer amper kell hozzá? És az nem eshet le semmit mert rögtön fellép az anódeffektus. Inotán még a harmincezer amperes technológiát használták.És a porítás is óriási energiát emészt fel.
|
A Shuttle SRB üzemanyagának 16°%-a már most is alumíniumpor.
|
Az előbbihez: a Sirius nevű alupor még csak nem is nano, de a belégzése elég veszélyes.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Előbb elnézést kérek, mert nem olvasom el végig a hozzászólásokat, és lehet, hogy már írták!
"nano-alumíniumporból és fagyasztott vízből álló keverék azonban környezetbarátabbá teheti a rakéta kilövéseket,"
Szóval az alumíniumot elő kell állítani, ami iszonyat sok energia, sokkal több mint ami egy kilövéshez kell. Ebből az energiából nyerünk vissza valamennyit ha alut használunk. Szóval kissé necces a "környezetbarátság" (ja majd napelemről fedezzük az alumínium gyártás energiáját C:) A nano méretű alu por, vagy alumíniumhidroxid sem egy jó dolog ám, ha belélegzed.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Na, ne akarom tovább húzni az idegeket. szóval a mosogatóm alatti szifonnak kb. annyi köze van a Venturi csőhöz, mint egy rakátahajtóműnek.
Vagy mint a trikónak a télikabáthoz... ennek is és annak is van eleje, meg hátulja, meg két ujja. A télikabát tulajdonképpen egy igen vastag anyagú és hosszúra szabott trikó, ja.
Szóval: ha megkérdezel 100 műszakilag valamilyen szinten képzett embert, hogy mi az a Venturi cső, akkor eljuthattok az egyketted-ró-szor-vénégyzet-plussz-ró-szor-gé-szer-há-plussz-pé-egyenlő-konstans képletig is.
Esetleg még az is szóba kerül, hogy mindez a nem összenyomható közegek áramlására érvényes.
Lehetne persze a közeg lassú (izoterm) térfogatváltozását is figyelembe venni, sőt a nagyon elszántak akár adiabatikusan is vizsgálhatják, esetleg majdnem reális (Van der Waals erők figyelembevételével)
A rakétahajtóműben nem ennyire "konszolidáltak" a folyamatok. A fúvóka egy részében hangsebesség alatti az áramlás, más részében hangsebesség feletti, közben az égéstérre jellemző 50-100 bar nyomás lecsökken 1 bar körülire, és a hőmérséklet is jelentősen változik.
Az égéstér hőmérsékletén a vízmolekulák (H2+O2 üzemanyag esetén) NEM elhanyagolható %-ban felbomlott állapotban vannak, a közeg hűlésekor a dinamikus egyensúly a H2O molekulák felé tolódik el, vagyis energia szabadul fel. Emiatt még az adiabatikus reális gázokhoz képest is bonyolódik a helyzet.
Összefoglalva: a KÖZISMERT Venturi cső annyiban hasonlít a rakétahajtóműhöz, mint a kismadár a B747-hez vagy a kabát a trikóhoz. Attól, hogy valahol egy cső-SZERŰ valami szűkül vagy tágul s valami áramlik benne, attól még lefolyószifon is lehet vagy rakétahajtómű.
Tisztelettel: egy atyafi.  |
Hogyaaaan? A vékony csőben lassabban folyik a víz, mint a vastagban? Akkor valahol feltorlódik, nem?
Bagy felfedeztük (mi keten együtt!) hogy a víz összenyomható! 
|
A Venturi csőnek van egy jellegzetes alakja azért tud benne a nyomás sebességgé alakulni kis veszteséggel. A te csövedben a gravitáció dolgozik. Abban a csöben ami 40-es a folyadék a falhoz körben ér ezért a turbolencia miatt lassabban folyik a lé mint a nagy átmérőnél.
|
Hmm... nehézfejű gatyafiként hadd kérdezzek már....
Van a konyhánkban a lefolyó folytatásaként egy csőszakasz, ami az elején 40-es (átmérő, mm-ben) aztán 50-es, a végül pedig 110-es.
ÁÁÁRAMLIK BENNE a közeg! Mindig a nagyobb nyomású hely felől a kisebb nyomású felé. Változik a sebessége is
Akkor ez most Venturi cső?
|
Az nem felkészítés kérdése volt. Ez olyan mint a katonaságnál a parancs, azt is vissza lehet utasítani.
|
"Mert az Al-t el lehet égetni klorát nélkül is egyszer."
Lehet. De ha egyszer ott van az a fránya klorát???
Hadd utaljak kissé módosítva a #112-ben írt mondatodra: kémiában nincs olyan, hogy nem feltételezted. :) Vagy tudtad, vagy nem tudtad.
Ha egy áramköröm nem működik, mindig azt a régi mondást idézem fel magamban, hogy az elektronok tudják a fizikát, legföljebb én tudom azt rosszul. A vegyszerek is jól tudják a kémiát, legföljebb vannak emberek, akik nem (egészen) jól tudják azt.
Tényleg nem akarok a lelkedbe taposni és azt sem vonom kétségbe, hogy nálam ezerszer jobban tudod a kémiát. De ha egyszer valamiben tévedsz, nem lenne korrektebb elismerni a tévedésedet ahelyett, hogy kifogásokat keresel?
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
persze, a baj csak annyi, hogy mindennek egyszer végeszakad.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
A beosztottad nem készítetted fel megfelelően. gondolom furdal azóta is a lelkiismeret.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"még azt sem tudtad, Al2O3 vagy AlCl3 keletkezik."
Mert az Al-t el lehet égetni klorát nélkül is egyszer. Én nem feltételeztem a kollegákról az ilyen környezetszennyező megoldást.
Másodszor a sósav mellett Al oxidból nagy valószínűséggel klorid keletkezik hacsak nem kötöttek megnemtámadási szerződést A kémia a szőrszálhasogatás tudománya a lezserség életveszélyes.Említettem volt hogy meghalt egy beosztottam mikor én Leverkusenben tanulmányúton jártam mert egy Okostóni olyan utasítást adott neki ami robbanáshoz vezetett. Amire nemet kellett volna mondania.
|
Egyébként, kedves babajaga, nekem valahol szimpatikus ez a bestia.
Mert én évekig ezen az Sg-n a logikus, következetes gondolkodásról papoltam, persze magam sem tartottam be ezt mindig, és erre idejön ez a pimasz, pszichopata, szkizoid bestia, és ő tényleg olyan. Amúgy, alvállalkozásba szívesen kiadnék neki munkákat, de csak úgy, hogy személyesen ne is lássuk egymást, mert elviselhetetlen lenne.
Te is így vagy ezzel?
.-)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Még többet is elolvastam annál, amit belinkeltem, persze, hogy észrevettem.
Most már tényleg abbahagyhatnád a terelést! Megint csak szőrszálhasogatsz, ez egy abstract, nem a teljes dokumentum. A sósav és az Al2O3 ott van, te meg a sósav keletkezését vontad kétségbe. Sőt a #45-ben még azt sem tudtad, Al2O3 vagy AlCl3 keletkezik.
Ne azon lovagolj, hogy nem részletezik az egyéb anyagokat egy abstractban, hanem azon, hogy egyértelműen tagadtad a sósav keletkezését, pedig itt van rá a bizonyíték. A viselkedésed tökéletes példája annak, hogy más szemében a (nem is létező) szálkát is észreveszed, a magadében pedig még a gerendát sem.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
"Space Shuttle launches produce a cloud containing hydrochloric acid (HCl), aluminum oxide (Al203), and other substances."
Nem vetted észre az utolsó két szót? Én igen! Pontosan tudják? Kémiában ilyen nincs hogy más! Rajtam kéred számon amit azok se tudnak akik vele dolgoznak? Hová lett a nitrogén? Az oxigén egy része? Megfújták?
|
A Solid Rocket Booster 2 percig ill. 45 km magasságig üzemel, nem tudom, ebből mennyi lehet az az idő, ami alatt a sósav még eléri a kilövőhelyet és közeli környékét. A 230 tonna talán kis túlzás, de a 100 tonnát ex has egészen reálisnak érzem.
Ha úgy gondolod, kíváncsian várom a magyarázatodat, hogy lehetséges az, ami szerinted nem lehetséges.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
babajaga #43: "Fel tudod fogni azt hogyha sósav hullana az égből az milyen borzalmas károkat okozna, és a nézők hogy maradnának életben? A kilövőpad környékén levő növényzetnek épületeknek semmi baja. Ez hogy a fenébe lehetséges?"
Ha te nem is tudod, mások tudják:
Results of measurements indicate that, under certain meteorological conditions, as much as 7.1 x 10 exp 3 kg of particulates and 3.4 x 10 exp 3 kg HCL can be deposited to the near-field environment beyond the launch pad perimeter fence during one STS launch.
És ez a 3.4 tonna HCl csak a kerítésen túl és csak a talajon.
Space Shuttle launches produce a cloud containing hydrochloric acid (HCl), aluminum oxide (Al203), and other substances.
each time the Space Shuttle is launched, 13 tons of hydrochloric acid is generated, corroding the launch pad
Not only is the natural environment highly corrosive, but the Solid Rocket Boosters dump tons of hydrochloric acid at the pad during launch.
Talán észreveszed, hogy mindegyik NASA-forrás, ők talán már tudják.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Nagyon tévedsz ha azt hiszed hogy abban a csatornában amit a sikló csinál olyan hamar kihül az anyag. Leírtam már elég világosan hogy milyen anyag keletkezik és abból mennyi azt nem én de senki nem tudja megmondani.Ugyanis abban a csatornában nem szobahőmérséklet van és egymással reagáló anyagok is vannak.
|
OFF
Kár, hogy nem védettem le az "atyafi"-t. :-)
Ja, és a józan (magyar) paraszti észen való rúgózásom. Mert például Orbán Viktor legutóbbi, nagytétényi beszédének ez adta a vezérfonalát. amúgy, mindig is tudtam, hogy olvasnak engem, és koppintják az ötleteim, a fordulataim stb.
Amikor Gyurcsánylopics, és úgy általában a szoclib bagázs tette, nagyon dühös voltam, rájuk továbbra is vonatkozik a moratórium, a tilalom.
Orbánnak legalább örülök, hogy ő vagy szövegírói merítettek tőlem. Csak így tovább!
Csak tiszta forrásból! Hajrá magyarok!
:-))
 
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Okfejtésedben van egy lényeges hiba: az anyagok hőmérséklete nem marad meg 374 C fok fölött, mert lehűlnek a környezeti hőmérsékletre.
Na de mindegy, látom, hogy csak belekötsz dolgokba, de kerülöd a válaszadást. Kár, de akkor sem hiszem el, hogy egy több évtizede sikeres vegyész nem tudja megmondani, milyen végtermékek keletkeznek az ammónium-perklorát és az alumínium reakciójából.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
#105 A rakéták általában Laval fúvókát használnak. Ritkán előfordul Prandtl fúvóka is.
#104 A gázkiáramlási sebességet a legegyszerűbb fékpadi tolóerőből számolni, mivel számszerűen megegyezik a fajlagos tolóerővel.
|
Atyafi! Minden szerkentyű ami gáz vagy gőzáramlás sebességét használja az Venturi csövet használ fúvókaként. A sugárhajtású gépek is.Ha meg folyadékot akarnak gyorsítani akkor de Laval fúvókát használnak.(tűzoltás pld)
|
Nincs biztos infóm erről, talán kamov meg tudja mondani.
Ha a logikára támaszkodok, akkor 99% valószínűséggel a felhasznált üzemanyag és a tolóerő alapján határozzák meg.
Egy nagy sebességgel mozgó gázsugár pontos sebességviszonyait meghatározni nem egyszerű feladat. Ha vékony pálcikán egy műszert teszünk bele, azzal nem lehet pontosan mérni, mert ismerni kellene a gáz sűrűségét és egyéb jellemzőit is, ráadásul a több ezer fokon a pálcika elolvad, meggörbül, a műszerecske tönkremehet, megaztán a bedugott műszer meg is változtatja ott a mérendő viszonyokat.
Ha nekem kellene csinálnom (például azért, mert a gázsugár sebességprofilját kell meghatározni, hogyan változik a sebesség a sugár keresztmetszetének egyes pontjain)
akkor nagyon pici de még éppen fényképezhető szemcséket kevernék az üzemanyagba (pl tóriumoxidot, ami erősen világit) és nagysebességű filmeket vennék fel az égésről.
Nem tudom biztosan, hogyan csinálják, de érzésem szerint van pár ilyen filmfelvevő a rakétakisérleteknél. |
Okfejtésedben van egy lényeges hiba a víz a krtikus hőmérséklet fölött (374,2 Celsius) nem viselkedhet vízként. Ezért egyetlen reakcióban se vehet részt mert inert gázként viselkedik.
|
Nem, továbbra sem tudom. Az egy dolog, hogy 3000 fok körül/fölött nem jönnek létre stabil vegyületek, ám a reakcióban részt vevő anyagok elég hamar lehűlnek a légkörben a környezeti hőmérsékletre és akkor bizony már stabilabb végtermékek keletkeznek. Én éppen ezek összetételét szerettem volna tőled megtudni.
Igaz ugyan, mint írod is a #94-ben, hogy az Al2O3 reakcióba lép a sósavval, csak hát van ott víz is jócskán, na meg még jóval 1000 fok fölötti hőmérséklet. Szerintem víz jelenlétében az Al2O3 és az AlCl3 közötti dinamikus egyensúly (vagy aminek nevezed) alaposan eltolódik az Al2O3 javára és további lehűlés után akkor bizony megmarad a sósav.
Mivel te biztos sokkal jobban értesz a kémiához, kíváncsi lettem volna a szakvéleményedre. Sajnos azt nem tudom elhinni, hogy nem lehet válaszolni rá.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
"Az az érzésem, hogy keletkeznek itt nitrogén-oxidok is"
Na legalább az érzéseid jók! Most már tudod miért nem válaszoltam a perklorátra, mert nem lehet rá.3000 fok felett hogy képződne 4 natúr anyag.Ráadásul olyanok amelyek egymással reakcióba is léphetnek könnyedén.
|
"Szerintem a MgCl2-t tartalmazó tengeri sót is tisztítják"
Ha meg tisztítják ott vagyunk a vákuumosnál. Miért lehet ilyen egyszerű dologgal becsapni embereket?
|
A só pedig az emberek becsapása. Egészséges jelszóval tengeri sót árulnak több mint kétszerannyiért mint a vákuumtisztított. Csak egy apró baj van, minden só tengeri só, a sóbányában bányászott is.A tiszta só egészségesebb vagy a szennyezett? Ez itt a kérdés. De ez nem kérdés.
|
Hiába nézek én mint Jenő. Az égéshez elsősorban O kell minden csak az után. Az is egy borzalmas ostoba dolog amikor ajtók ablakok szigeteléséről beszélnek. Hogyan akar egy szigetelt szobában valaki lélegzeni? A fűtőkészülékekről nem is beszélek.
|
Kedves galléros pávián és lomposfarkú kismókus mutációja! 
Légy szíves, olvasd el, mit írtál a #90-ben. Aztán azt, mit válaszoltam erre a #92-ben.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Ha én ilyen forrás lennék? Ez egy elképzelés de rossz elképzelés! Az hogy itt mi és mennyi keletkezik csak analízissel lehet megnézni. Hogy a fenébe képzeli valaki hogy a N 3000 fok felett natúr szabadul fel. És mit csinál a sósav meg az aluminiumoxid, integetnek egymásnak?
|
"A tökéletlen égéstől még nem halt meg senki"
Galléros pávián és lomposfarkú kismókus mutációja legyek ha értem! Egy cöhöz kett o kell.Mert ha nem akkor lesz csak co.
|
Esetleg nem gondolnád hogy az aluminiumoxid reakcióba lép a sósavval?
|
Kicsit túloztam, amikor azt írtam, hogy én ezt nem tudom, régebben tanultam kémiát - azért köszönöm, hogy kikerested. :) Ha pár hozzászólást visszaolvasol, akkor kiderül, miért kérdeztem többször is babajagától.
Az az érzésem, hogy keletkeznek itt nitrogén-oxidok is (nem csak a légkör miatt), de azt már nem tudom, meg is maradnak-e.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Én a kéménnyel kapcsolatban nem félrevezető, hanem inkább nem teljeskörű információkról beszélnék. Életvédelmi szempontból ui. a jó kémény fontosabb, mint az égéstér jó oxigénellátása. A tökéletlen égéstől még nem halt meg senki, de a kéményből visszatorlódó égésterméktől már igen, nem is kevesen. Extrém esetben (légmentesen szigetelt kazánhelyiség) nyilván a jó huzatú kémény sem segít, de ehhez már bűnös szándékosság kell.
Olyat még nem olvastam, hogy valaki a finomított konyhasót egészségtelennek mondta volna, de talán csak nem olvasok elég bulvárt és női magazint (utálom őket). Szerintem a MgCl2-t tartalmazó tengeri sót is tisztítják, mert hát a bányászott konyhasó sem annyira tiszta. Baj inkább akkor lehet, ha nem adnak hozzá jódot.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
más az eszét használja, én meg a keresőt. Ammónium-perklorát és alumínium reakciója (forrás):
6 NH4ClO4 + 10 Al = 5 Al2O3 + 6 HCl + 3N2 + 9 H2O
ha jól veszem ki nem túl nagy kémiai képességeimmel, akkor 6 mólnyi sósav jön létre itt is. kérdés, hogy ez a képlet az-e amit keresünk, és hogy a mostani szilárd hajtóanyagú rakétáknál mennyi keletkezik ehhez képest.
"The voices are back... Excellent."
|
Tudod dühít hogy állandóan nap mint nap általános iskolás kémia szintjén félrevezető információk jelennek meg mindenhol. CO a kéményekről pofáznak állandóan holott hiába a világ legjobb kéménye ha nem adunk elég oxigént az égéshez. Megépítenek egy házat ahol a kazánhoz nem jut elég oxigén hiába a jó kémény. Hány ember követ el hülyeséget holott mindegyik rendelkezik általános iskolai bizonyhitvánnyal. Ha ez nem analfabetizmus akkor mi?Bedumálják az embereknek hogy a 4% MgCl-ot tartalmazó tengeri só egészséges a tisztított NaCl meg nem? Mi ez ha nem analfabetizmus? Mellesleg a tengeri só rengeteg egyébb szennyeződést is tartalmaz, ugyanis oda élőlények is ürítenek.Egészséges?
|
POntosan, én sem akartam nyelvészeti irányba elmenni, csak jeleztem, hogy nemrég én is pontosan ezt a hibát követtem el. A probléma attól még természetesen fennmarad.
Amúgy köszönöm a válaszaidat a korábban feltett kérdéseimre, hasznosak voltak. Hadd kérdezzek még egy dolgot, amit megkérdeztem már a #79-ben is. Mivel a fúvókában változó a gáz kiáramlási sebessége, nem lehetséges, hogy az effektív kilépési sebességet lényegében a kiáramlott anyagmennyiségből és az elért tolóerőből számolják vissza? Vagy erről nincs pontos infód?
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Egy nyelvet ne ítélj meg a formális logika szerint. Ez alapján lehetne alázni a németeket is, miért Sauerstoffnak hívják az oxigént, amikor ez a név inkább illenék a hidrogénre. Vagy mit keres a higany német nevében az ezüst (Quecksilber)?
Ettől azért meg lehetne adni a tiszteletet a felfedezőnek, de a nyelvfejlődés sajnos nem erről szól. A franciák és a németek háborúi sem azért törtek ki, mert a németek a szifiliszt régebben francia betegségnek (Franzosenkrankheit), a gumióvszert meg még ma is párizsinak (Präservativ -> Präser -> Pariser) nevezik.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
"Atyafi!"
Nézted már a reglapomat? Nem kérem, hogy hölgyemnek vagy kisasszonynak szólíts, de atyafinak talán mégsem kellene, ha van benned egy szemernyi jómodor.
#38: "És honnan a búgattyús vérveres kutyafaszából kerül klór (Cl) a sikló működésének mégcsak a közelébe is? Folyékony O-t H-t és pirofóros Al-t használ! Hol a Cl kérdezem én? Ennyire azért már nem kellene analfabétának lenni, ez általános iskolai tananyag!"
Attól, hogy nem tudod a felszálláskori tolóerő legnagyobb részét adó szilárd hajtóanyag összetételét, még nem kellene ilyen hangnemben írnod és analfabétának nevezned másokat.
#85:
Ezt ne nekem mondd, ezt én is tudom, többször meg is írtam neki, hogy aztán később újra leírja ugyanazt. De ezt ne bolygassuk, mert csak a párhuzam kedvéért hoztam fel.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Az angolok logikája nem éri el az éticsigáét! Ők is wolfnak mondják a farkast akkor honnan az anyjuk kínjából vették a tungstent? Jellemző rájuk hogy a farkascápát meg fox fishnek mondják, a marhák!
|
"a tungsten és a wolfram egymáshoz viszonyított előnyei és hátrányai az izzólámpagyártásban? (kvp többször írta, hogy a két fémet eltérő tulajdonságaik miatt más-más típusú izzólámpákban használják"
Most már tényleg lepisálom a lábam szárát! Itt nincs két fém! Egy a kettő! Scheele fedezte fel és a szürke színe miatt a farkasról nevezte el. A bunkó angolok annyi tiszteletet nem adtak a felfedezőnek hogy úgy nevezzék el.
|
Atyafi! Én arra mondtam hogy nem képződhet sósav amikor az oxigénnel égették az aluminiumot, mert ez így volt. A fütyülőm se gondolta hogy azóta ráhajtottak a környezetkíméletlen megoldásra.Szégyellhetik a pofájukat hogy ezt tették.
|
Lehetséges, hogy nem helyes a "hatásfok" szó használata, ha a szót szűkebb értelemben használjuk (visszakapott energia/befektetett energia = dimenzió nélküli szám)
Itt már átnyúlunk a nyelvészet (mint jelképrendszer-tudomány) témakörébe. Tágabb értelemben lehet beszélni hatásfokról, az általános "nyereség"/"ráfordítás" (NEM pénzügyi értelemben, hanem általánosan) arányt valahogyan meghatározva. (Bár ezt lehetne "hatékonyság"-nak is nevezni, csak én nem szeretem ezt a szót, mert a mai hétköznapokban nagyon lejáratták.)
Ezen el lehetne filozofálni, ám a probléma akkor is megmarad: adott egy űrhajó rendelkezésére álló energia-készlet (pl. az atomreaktorából kinyerhető energia)
és ezt kell a lehető leghatékonyabban felhasználni, vagyis az űrhajó lehető legnagyobb impulzus-változását létrehozni. (az űrhajó teljes útja során az összes impulzusváltozások abszolút értékének az összege a legnagyobb legyen, vagyis gyorsítás-fékezés-pályamódosítás)
Ilyesmire gondoltam a "hatásfok" alatt, bár ez valóban NEM azonos a fizikában és a műszaki tudományokban használt hatásfokkal. |
Bocsáss meg, hogy már megint erre kérlek, de leírnád végre az ammónium-perklorát és az alumínium magas hőmérsékletű reakcióját és a képződött végtermékeket? Csak mert a topicban nemrég azt írtad, hogy nem keletkezhet sósav. Én ezt nem tudom, de szívesen megtudnám, ha elárulnád.
Vagy erre is akkor kapok választ tőled, amikor kvp-től arra, melyek a tungsten és a wolfram egymáshoz viszonyított előnyei és hátrányai az izzólámpagyártásban? (kvp többször írta, hogy a két fémet eltérő tulajdonságaik miatt más-más típusú izzólámpákban használják, de sokszori kérdésemre sem fejtette ki, ahogy a tungsten és a wolfram - nyilván eltérő :D - vegyjelét sem adta meg.)
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Tudod mit? Legyen igazad! Legyen Venturi cső
A B747 pedig egy olyan kismadár, ami fémből készült és naaagy....
|
Nemrég egy másik topicban (azt hiszem, a VASIMR-ről volt szó benne) én is épp erről "értekeztem" (az eltérő kilépési sebességgel kapcsolatban írtam hatásfokról) és kamov figyelmeztetett, hogy itt nem helyes a hatásfok szó használata - és energetikai értelemben igaza is van, el kellett ismernem.
A koordinátarendszer megválasztása is trükkös dolog, ahogy írod. Ha pl. olyan koordinátarendszert választok, amely együtt mozog a példádban kidobott 10 kg-os anyaggal, akkor a "hatásfok" 100%-ra jön ki. Igaz, ez csak egyszeri alkalommal megy, folyamatos üzemnél már gyorsuló koordinátarendszert kellene választani. Aztán abbahagytam a számolgatást, mert rájöttem, ennek így nincs értelme, a gyakorlat nagyban függ a rendelkezésre álló energiamennyiségtől és a meghajtás energiasűrűségtől.
#67:
Lehet, hogy az effektív kilépési sebességet lényegében a kiáramlott anyagmennyiségből és az elért tolóerőből számolják vissza?
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
A kiáramlási sebesség minden hajtóműnél más és nem függ az újraindíthatóságtól.
A 4100m/s a Saturn-V J2-es hajtóművének 4080m/s adatából származhat.
A Shuttle SSME vákuumban 4430m/s-ot tud, nem újraindítható.
Az Atlas-V rakéták Centaur második fokozatának újraindítható RL-10-A-4 hajtóműve 4410m/s-ra képes.
A Delta-IV rakéták szintén Centaur második fokozatának szintén újraindítható RL-10-B-2 hajtómúve a fúvócsőtoldatnak köszönhetően 4530m/s kiáramlási sebességet produkál vákuumban.
|
"ammónium-perklorát (oxidálószer), finom alumínium por (üzemanyag), amit polibutadién-akrilnitril-kopolimer (PBAN) vagy terminált hidroxi-polibutadién (HTPB) (ezek gumiszerű anyagok) tart össze,"
Minden fém pirofóros finom eloszlásban és az Al-nak az égési hőmérséklete sokkal magasabb a vasénál.Azért tömör állapotban nem gyullad mag a levegőn csak ha szórják, vagy iniciálják.
|
Rögtön behúgyozok! Neked mindegy sima cső vagy venturi cső? Az ürrepülőgép összes fúvókája Venturi cső.A rakéták végén levő fúvóka Venturi cső!
|
Az, hogy egy cső közepében nagyobb az áramlási sebesség, mint a cső szélén, nos ez tény. (nem muszály elhinni)
Turbulencia pedig van. Nem akkora, hogy a szerkezetet szétverje, de van.
A venturi cső pedig nem rakétahajtómű, már az áramlási sebességek miatt sem.
A fzikai modellek szépek, és segítik a megértést, de a valóság ennél mindig bonyolultabb.
|
Lehet, hogy félreérthetően írtam valamit, de nem egészen azt értetted, amit leírtam vagy leírni akartam.
Képzeld el a rakétát lerőgzítve, "fékpadon". Elég benne X kg H2+O2 és kijön belőle egy 4100 m/s gázsugár. Ebből számoltam a hatásfokot.
Ugyanez játszódik le a világűrben is, azzal a különbséggel, hogy ott a vákum miatt nagyobb lesz a kiáramlási sebesség, mint a földfelszíni 1 bar nyomáson. (úgy tudom, hogy a 4100 m/s a vákumra érvényes, de most nem akartam ennyire részletezni.)
|
Ezt nem egészen értem.
Pirofóros vasról hallottam (vas-oxalát felhevítés után visszamaradó, nagyon finom eloszlású vas, ami a szabad levegőn meggyullad)
De pirofóros alumínuimról még nem hallottam (nem vagyok vegyész)
A szilárd rakéta üzemanyagba bekeverve hogyan akadályozható meg, hogy a pirofóros alumínium meggyulladjon?
|
Azt ami a fúvókák fölött van.
|
"ugyanis az áramló gázsugár középvonala nagyobb sebességgel mozog, mint a fúvóka falán csúszó réteg"
Pontosan azért van a Venturi alakja hogy ne így legyen.Hiszen akkor óriási turbolencia lenne.
|
Miluen "szerkezetet" kell felgyorsítani?
|
Ha már a hatásfoknál tartunk, akkor egy másik hatásfok-szerű mennyiség lehet a teljes űrhajó-rendszer hatásfoka. Ez azonban erősen függ a koordinátarendszer megválasztásától, szóval nem lehet abszolút értelemben hatásfoknak nevezni, de mégis fontos mennyiség.
Miről van szó?
Képzeljünk el egy 100 tonna tömegű űrhajót, amint a Mars felé "hasítja az űrt"
Van benne két különböző hajtómű.
Az egyik kidob hátrafelé (az űrhajóhoz képest) 100 km/s sebességgel 1 kg tömeget,
a másik pedig 10 km/s sebességgel 10 kg tömeget.
IMPULZUS szempontjából a két hajtómű egyenértékű. (Szándékosan választottam olyan adatokat, hogy az űrhajó tömegének a megváltozását elhanyagoljuk)
FELHASZNÁLT ENERGIA szempontjából viszont nagy különbség van a két hajtómű között. Az elsőző 10-szer akkora energiát használt el az űrhajó készletéből, mint a második. Vagyis a "hatásfoka" , amit úgy is értelmezhetünk, hogy az egységnyi impulzusra eső felhasznált energia, ez 10 szer kisebb, mint a második hajtómű esetében.
Következő hatásfok-értelmezés a teljes űrhajó-rendszer "hatásfoka", ez azonban teljesen koordinátarendszer-függő.
Tegyük fel, hogy a hajtómű az előbbi űrhajóból kidob 10 kg anyagot, 100 km/s sebességgel. ("hátra"-felé)
Ekkor az űrhajó megmaradó (továbbra is kb. 100t) tömege 10 m/s sebességgel gyorsul. Mennyi a hatásfok?
Első pillanatban az űrhajó sebességénem növekedését úgy vesszük, mintha állóhelyből gyorsult volna 10 m/s-ra. Ekkor a hatásfok kb 1/10ezer. (eléggé alacsony)
Ha viszont a Naprendszerhez rögzített koordinátarendszerben számolunk, akkor (a sebességgel arányosan) nagyobb hatásfok jön ki. |
Nagyjából jól írod le a Venturi cső működését csak az félreértelmezhető hogy hangsebesség feletti áramlás van, mert hogy mennyi a kilépő sebesség az a belépő nyomástól függ. Sokszorosa az a hangsebességnek hiszen fel kell gyorsítani a szerkezetet nem állandó sebességgel mozgatni.
|
Hogy pontosan hol ér véget a fúvóka? Nos, ez igen jó kérdés:-))) (amit nem sokan tettek fel eddig, pedig cseppet sem nyilvánvaló)
Nem pontosan ott, ahol a pereme van, hanem egy kicsivel hátrébb.
Én valamikor azt tanultam, hogy a rakétahajtóműben a fúvóka legszűkebb keresztmetszetéig hangsebesség alatti áramlás van, a szűkületnél éri el a (az adott nyomású és hőmérsékletű és anyagi összetételű gázra jellemző) hangsebességet, és a fúvóka táguló szakaszában már hangsebesség feletti az áramlás.
Itt azonban felvetődik bennem, hogy a hangsebességet mihez képest kell viszonyítani. Első pillanatban nyilván a fúvóka-égéstér rendszerhez, de ha töprengek rajta, akkor ez a nyilvánvaló mivolta egyre csökken...
(ugyanis az áramló gázsugár középvonala nagyobb sebességgel mozog, mint a fúvóka falán csúszó réteg, egyrészt a belső gáztömegek a kivülebb levőkel vannak érintkzésben, másrészt a szűk fúvókanyakban sem azonos az áramlási sebesség)
Asszem, hogy az áramlástani gépekhez hasonlóan itt is elég nehéz a pontos működési mechanizmust megérteni, őszinte legyek, én sem értem abszolút pontosan.
A hatásfok igen érdekes kérdés, amit érdemes kicsit számolgatni.
Többféle hatásfokot is lehetne értelmezni, szerintem kezdjük a rakátahajtómű hatásfokával, ez a legtisztább és leg-egyértelműbb.
Vegyük pl. a H2 + O2 hajtóművet (ezt a legegyszerűbb számolni:-))
A víz képződéshője GÁZ ÁLLAPOTBAN 242 kJ/mól, ami azt jelenti, hogy 1 kg gázállapotú víz keletkezése (888,9 gramm O2 + 111,1 gramm H2) 13444 kJ energiát szabadít fel.
Ez a hőenergia alakul át mozgó gázsugárrá, amelynek sebessége (valahol olvastam) 4100 m/s. (ez a maximális elérhető sebesség, nem biztos, hogy a többször újragyújtható és változtatható tolóerejű hajtóművek is tudják ezt az értéket!)
1 kg tömeg, ami 4100 m/s sebességgel mozog, 8405 J energiát képvisel.
Ha elosztjuk a 8405-öt az előbbi 13444-el, akkor 62,5% hatásfokot kapunk, ami meglepően jó. (Sok földfelszíni hőerőgép megirigyelhetné... bár a hajtómű élettartamát már nem irigyelnék:-) |
Miket meg nem tud az ember. Nem ismerem eléggé a Star Trek univerzumot ezek szerint. Abban a hitben voltam, hogy csak energia kell az impulzusmeghajtáshoz. De ezek szerint több tudomány van benne, mint kitaláció. (Megyek megnézek pár részt az eredeti sorozatból... :)
|
""Egyébként impulzus szerű meghajtással miért nem próbálkoznak?"
Tuti a Star Trek-es impulzushajtóműre gondolsz. Ott nem rakéták vannak, hanem valamiféle 'gyorsulás generátorok' amik mozgási energiát generálnak."
A startrek-ben az impulzus hajtomuvek Bussard ramjet-ek. A 60-as evekben ez volt a legmodernebb technologia. Egyebkent a Bussard ramjet gyorsito fokozatat manapsag vasimir hajtomunek hivjak. (a filmekben tobbszor is emlegetik a plazma vezeto magneseket) Az impulzus a nevben azt jelenti, hogy reaktiv elvu, reszecskek tomeget es mozgasi energiajat hasznalo rendszerrol van szo. Az uzemanyag ott is a reaktorbol jon, a reaktiv gaz bedig az urbeli hidrogen, amit a Bussard kollektorokkal gyujtenek. (voros foltok elol) Gyorsitas utan a plazma pedig hatul tavozik (kek foltok hatul). Vicces, de pont igy nez ki egy valodi plazmahajtomu mukodes kozben. :-)
"Tudod van egy baj a jég kása és hideg, de nem ez a baj hanem ahhoz hogy az alu oxidálódjon a víznek fel kell bomlania először H-re és O-ra ami akár hiszed akár nem energiát emészt fel. Akkor meg hogy lesz ebből üzemanyag? Megmondom ugyanúgy mint a vízzel hajtott autónál!"
Az otlet az mint a termit eseteben. Ott a vasoxid es az aluminumoxid kevereke alakul at. A lenyeg, hogy az egyik oxidhoz kepes a masik alacsonyabb energiaszinten van, ezert a folos energia felszabadul. Itt az a helyzet, hogy az aluminium oxid alacsonyabb energiaszinten van, mint a hidrogenoxid, ezert ha felbontjuk a vizet, majd aluminiumoxidda alakitjuk a felszabadulo oxigent, akkor tobb energiank marad mint amennyi a folyamat elinditasahoz kellett. Ezt kiegeszitve meg tobb tiszta oxigennel meg jobb toloerot kapunk. Egyebkent az eredeti nyilatkozatbol vilagos, hogy nem az aluminiumoxid adja a fo hajtoerot, hanem ezt csak arra hasznaljak, hogy a hidrogengazt kinyerjek a vizbol, mivel a folyekony oxigent es fagyott vizet konnyebb tarolni mint a folyekony hidrogent. Az aluminium oxidacioja ellen pedig a legjobb megoldas, ha kulon taroljak por formajaban es csak a begyujtas elott keverik ossze a jegdaraval, majd begyujtas utan az utanegetoben kerul a keverekhez az oxigen. (kis magassagban a legkorbol, urben tartalybol) |
Ne csúsztass, egy szóval írtam, hogy CSAK az alacsony hőmérséklet játszik szerepet. Ha az alu elégetésekor több energia keletkezik, mint ami víz bontásához kell, akkor mi is a problémád?
Ha nem tiszta oxigént használsz oxidálószerként, akkor a legtöbb esetben energiát kell befektetned a vegyületben lekötött oxigén felszabadításához. Ez van a víz esetén is, bár a bontáshoz valóban több energia kell, mint általában az oxidálószereknél szokásos.
"Pirofóros fém."
Köszönöm, én is tudom. Lenne időd az ammónium-perklorát + alu reakciójának leírásához is, vagy csak a kákán keresed a csomót?
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Adott hogy csakis vákuumban.
|
"nagyon finom alumínium port használnak"
Pirofóros fém.
|
Tévedsz a jég hidegségét csak megemlítettem nem az a lényeg hanem a víz bontása nyeli az energiát. A folyékony hidrogénnek meg oxigénnek nem kell felmelegednie először ahhoz hogy vegyüljön akár egymással akár az aluval. Erre van az égéstér amit először begyújtanak és az égés utána önfenntartóvá válik.
|
Jajj. (bocs, lesz még ilyen beszólás)
Gondolom a termit működését ismered. Képzeld el, ami ott történik. Az új módszer lényege, hogy vasoxid helyett 'vízbüll veszi ki a zoxigént', és hidrogén szabadul fel. Le is írják, hogy ez úgy lehetséges, hogy nagyon finom alumínium port használnak, egyébként nem is működne.
Űrsikló.
Két fajta (valójában 3, de az orbitális hajtóművek nem játszanak a pályára álláskor) hajtómű típus van az űrsiklón. A főhajtóművek, amik a gép seggén vannak, 3 darab, és kifelé állnak, azok oxigén-hidrogén hajtóművek az oxigén és a hidrogén két külön tartályban van abban a nagy narancssárga basszban. Tehát itt el van választva az üzemanyag. Ezen kívül van rajta induláskor két fehér rakéta oldalt ezek az SRB-k (Solid Rocket Booster - Szilárd hajtóanyagú gyorsító). Ezekben van ammónium perklorát. És nem szétválasztva, hanem keverve. Bemásolom az előbb általam bemásolt linken lévő szöveget.
"The propellant mixture in each SRB motor consists of ammonium perchlorate (oxidizer, 69.6% by weight), aluminum (fuel, 16%), iron oxide (a catalyst, 0.4%), a polymer (such as PBAN or HTPB, serving as a binder that holds the mixture together and acting as secondary fuel, 12.04%), and an epoxy curing agent (1.96%). This propellant is commonly referred to as Ammonium Perchlorate Composite Propellant, or simply APCP. This mixture develops a specific impulse of 242 seconds at sea level or 268 seconds in a vacuum."
Tehát jelenleg ezt az APCP-t használják mint üzemanyagot. És igen, az a randa valóság, hogy minden fellövéskor telefingják Florida gyönyörű trópusi egét 230 tonna sósavval. Szerencsére a kilövés az óceán fölé történik, úgyhogy kevés jut a nézőkre. |
Na meg a nanoméretű aluszemcsék felületén már a gyártásuk során képződhet oxidréteg. Bár gyanítom, hogy nem levegőben készítik.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Ismerem Naudin bácsit. :))
Elég ötletszerűen rak össze valamit, amit nem ért, aztán próbál rá valami magyarázatot keresni. Van pár cucca amit nem igazán sikerült még reprodukálnia senkinek.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
|
Elhiszem, hogy sikeres vagy a kémiában, semmi okom kételkedni benne. De épp ezért ugye le tudod írni az ammónium-perklorát és az alumínium magas hőmérsékletű reakcióját és ennek végtermékeit?
#55:
A víz disszociációjáról biztos hallottál már. Ezt megkönnyíti a jégkása amorf szerkezete, a reakciót meg elősegíti a nanoméretű aluszemcsék igen nagy felülete.
Továbbá a folyékony üzemanyagokat is erősen lehűtve töltik a rakétába, felmelegítésükhöz energia kell, valahogy mégis felszállnak azok a rakéták.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Tudod leírtam már többször a kémia nekem több évtizede szakmám ha feltételezgetnék dolgokat akkor nem tudom hogy lennék sikeres benne.
|
Tudod van egy baj a jég kása és hideg, de nem ez a baj hanem ahhoz hogy az alu oxidálódjon a víznek fel kell bomlania először H-re és O-ra ami akár hiszed akár nem energiát emészt fel. Akkor meg hogy lesz ebből üzemanyag? Megmondom ugyanúgy mint a vízzel hajtott autónál!
|
Max. anyafi vagyok. :)
Légy szíves, próbáld már értelmezni, amit írtam. Nem azt írtam, hogy a rakétánál robbanás van, hanem azt, hogy a robbanás eléréséhez szükséges az alkotórészek minél nagyobb felülete.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
Atyafi! Robbanás csak akkor történik ha az oxidálószer összekeveredik az éghető anyaggal robbanóképes eleggyé.A rakétánál folyamatosan adagolva van. Ha összekeveredik akkor Challenger van.
|
OK, de akkor kérlek, írd le, milyen végtermék keletkezik a szilárd üzemanyag elégésekor (ammónium-perklorát + alumínium).
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869
"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it." (The Pirate Party)
|
|
Az egyik elv szerint a nanoalumíniumot nagyobb alumíniumrészecskékkel kellene keverni, így hatékonyabbá válna az alumínium alkalmazása, és csökkenne az alumínium-oxid képződése. Ugyanakkor a kutatók egy erőteljesebb alumínium-víz keveréken is dolgoznak, amiben több a jég, ezt a koncepciót azonban feláldozták a biztonság érdekében. Az óvatosság csökkentette a kilövéskor távozó gázok hőmérsékletét is, ami alacsonyabb teljesítményt és hidrogén képződést jelentett. Pourpoint szeretne egy módosított keverékekkel is kilövést végrehajtani, hogy igazolja a teljesítmény növelhetőségét.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Jég és fém keverékéből készül az új rakéta-üzemanyag
Okosabb patkány génmanipulációval
Kigördül az Ares 1 demonstrátora
Először figyelték meg a "magnetromosságot"
Nanoantennák a nagy sávszélességű hálózatokért
Kékebb lesz a Föld
SzenCsou: a kínai Szojuz, ami több, mint a Szojuz
8 év után újabb orosz modullal bővül az ISS
