Először figyelték meg a "magnetromosságot"
2009. október 19. 22:53, hétfő
Először demonstrálták az elektromosság mágneses megfelelőjét. Ahogy az elektronok áramlása elektromos áramot hoz létre, az északi és déli mágneses pólusok szabad barangolása mágneses "áramot" generál. Az eredmény elvezethet a "magnetronikához", amiből egy napon nanoméretű számítógép-memóriák születhetnek, írja a New Scientist.

Hirdetés

A mágneseknek alapesetben két pólusuk van, melyek szétválaszthatatlanok. Ha félbevágunk egy mágnest, mindkét darabnál megmarad az északi és a déli pólus, ami akkor is igaz, ha valaki megpróbál atomjaira szétbontani egy mágnest. Ezek mindegyike egy-egy parányi mágnesként fog viselkedni, megtartva mindkét pólusát.

A fizikusok elméletei szerint azonban egy kristályos anyag, az úgynevezett spinjég belsejében létrehozhatók mágneses monopólusok. A különálló atomok továbbra is kétpólusúak, a spinjégben a mágneses ionok, mint a holmium általában két-két befelé mutató északi és déli pólusú elrendezésben található meg a kristályszerkezet tetraéder alakú egységeiben. A hőmérséklet növelésével a holmiumion átbillenti perdületének (spin) irányát, ami két azonos típusú, szomszédos pólust eredményez. Egy kis többletenergiával az átbillent mágnes átbillenti szomszédját is, dominóhatást hozva létre, ami végig fut az anyagon. Az eredmény egy északi vagy egy déli pólus, ami szabadon vándorol a spinjégben.

A spinjégben található monopólusok nem azonosak a kozmikus monopólusokkal, azokkal az alapvető mágneses részecskékkel, amik elméletileg az ősrobbanásban születtek, észlelni azonban még nem sikerült őket.

A spinjég monopólusainak létezését már szeptemberben sikerült bizonyítani. amikor két fizikus csapat is neutronokkal bombázott egy titánium tartalmú összetevőkből álló, az abszolút nulla fok közeli hőmérsékletre lehűtött spinjeget. A neutronok viselkedése arra utalt, hogy a monopólusok jelen vannak az anyagban. Egy harmadik kutatócsoport újabb lépést tett előre: sikerült megmérniük a monopólusok mágneses "töltését", illetve első alkalommal mérték az elektromos áram mágneses megfelelőjét. A csapat a monopólusok mozgását és kölcsönhatását "magnetromosságnak" nevezte el.


A Nature szaklapban tálalt kísérletet a Londoni Nanotechnológiai Központ tudósa, Steven Bramwell professzor vezette, aki részt vett az egyik szeptemberi neutron kísérletben is, Tom Fennell, a Grenoble-i Laue-Langevin Intézet munkatársának csapatában. Bramwell csapata müonokat, az elektronok rövid életű rokonait injektálta a spinjégbe. A müonok bomlásukkor pozitronokat bocsátanak ki, melyek irányát befolyásolták a spinjégben jelen levő mágneses mezők. A müonok, illetve pozitronjaik változásai elárulták, hogy a monopólusok nem csupán jelen vannak, de mozognak is, mágneses áramot állítva elő.

A kísérletben a kutatóknak sikerült megmérni a mágneses töltés nagyságát is, eredmények szerint ez az érték angströmönként 5 Bohr-magneton, ami jól fedi az elmélet 4,6-es értékét. Az elektromos töltéssel ellentétben a monopólusok mágneses töltése változik a spinjég hőmérséklete és nyomása függvényében. Bramwell szerint egy nap a monopólusokkal a ma létező memóriáknál sokkal kompaktabbak állíthatók majd elő, akár atomi méretekig is eljuthatunk. "Még a korai szakaszokban járunk, de ki tudja milyen alkalmazásai lehetnek a magnetromosságnak 100 év múlva" - mondta.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2009. okt. 29. 11:35 | válasz | #27
Én már régebben is olvastam mágneses monopólusokról Égely Györgytől.
Bár nem vagyok fizikus.....
2009. okt. 26. 19:01 | válasz | #26
Ezt nem tudtam, boccs! Köszi az infót.
2009. okt. 25. 10:44 | galéria | válasz | #25
Ja és a magyarázat hogy miért van ez, Nobel halála idején Svédország és Norvégia perszonálúnióban élt és a norvégok voltak felelősek a politikáért a svédek a gazdaságért.
2009. okt. 25. 10:36 | galéria | válasz | #24
A Béke Nobel díj norvég alapítású és oslóban adják át.
2009. okt. 25. 10:15 | válasz | #23
Norwegian? Lehet félreértelmezem, de a nobel-díj nem svéd?
2009. okt. 21. 21:28 | galéria | válasz | #22
Nem vagy egyedül, de azért szórakoztató volt elolvasni.:D:D

NEXUS6  
2009. okt. 21. 00:31 | galéria | válasz | #21
Na most már értem, hogy miért ő kapta!

2009. okt. 20. 23:15 | válasz | #20
na csak nektek
NEXUS6  
2009. okt. 20. 22:37 | galéria | válasz | #19
Én felzaklatott, végső elkeseredésükben bármire képes utcai pantomim művészekre gondoltam.

NEXUS6  
2009. okt. 20. 22:35 | galéria | válasz | #18
100 év szerintem hülyeség.

Monnyuk én csak úgy 2-3 évente szoktam PC-t frissíteni, szal szerintem nekem ezek a memória generációk kimaradnak.

Majd valszeg olyan alaplapot veszek, ami a DDR10-et támogatja, az már valszeg a kvark-plazma kvantumszámaiba kódolja az infót köbnanométerenként kb 40-50 YB (yottabyte - 10 a huszonnegyediken bájt)sűrűséggel.

2009. okt. 20. 22:19 | válasz | #17
Erről már volt egy vitánk ismerősökkel, és ott is az vetődött fel, hogy a div B = 0 valószínűleg nem sérül, nekem is egyre inkább ez tűnik az egyetlen érthető magyarázatnak. Azóta sikerült megszerezni a Nature cikket is, de sajnos még nem jutottam hozzá, hogy elolvassam, remélem, attól majd okosabb leszek.

Viszont szerintem itt nem mágneses doménekről van szó. A cikkekben egyértelműen spin-jégről van szó, ami az atomi mágneses momentumok rendeződésére utal. Illetve az is az én értelmezésemet erősíti meg, hogy ha jól tudom, neutron szórás az anyag atomi szintű szerkezetének vizsgálatára alkalmas módszer. Illetve az ábrán is a spin-jégben lévő ponthiba párt láthatunk, az az egyes ponthibák testesítik meg a monopólusokat. A mágneses doménfal, az két dimenziós, vagyis felületi rácshiba lenne. Egyébként az a doménfal mozgás, is létezik, amit te leírtál, de az egy másik jelenség, ferromágneses anyagok fel/le/átmágnesezésénél ez az egyik lehetséges végbemenő folyamat, de ez már viszonylag régóta ismert jelenség, és már csak azért sem hinném, hogy a mágneses monopólusokhoz köze lenne, mert mint említettem, a mágneses doménfal nem ponszerű rácshiba.

johnsmithegernek: Így az is érthetőbb, hogy miért juthatunk el atomi szintig. Egyébként egészen pontosan a ferromégnesség az, ami a domén tulajdonsága, ez az, amit a hétköznapi nyelvben mágneseknek nevezünk, mert ezeknek az anyagoknak a legerősebbek a mágneses tulajdonságaik, de ennél jóval gyengébb mágneses tulajdonsága minden anyagnak van (para-, illetve diamágnesség), amely már atomi szinten is megnyílvánul.

A maga nemében tényleg jó cikknek tűnik, csak így tovább!
qetuol  
2009. okt. 20. 19:58 | galéria | válasz | #16
mágnesesen.
2009. okt. 20. 16:11 | válasz | #15
Lehet, hogy elértettem, de akkor most dipólus elektromosan vagy dipólus mágnesesen?
qetuol  
2009. okt. 20. 15:03 | galéria | válasz | #14
az atom dipólusként viselkedik mágneses térben.
JL666  
2009. okt. 20. 14:56 | válasz | #13
és ez mire lesz jó?

@Nexus6:
uniu  
2009. okt. 20. 13:11 | válasz | #12
táltosok vagy terepmunkások ? :)
2009. okt. 20. 12:48 | válasz | #11
.atm vagy .mgs domént regeltek csak úgy fértek hozzá spec DNS szerveren keresztül. Nézd meg a képet ott kotornak a bitek jobbra-balra :D
2009. okt. 20. 12:26 | válasz | #10
Hogyan tudnak lemenni atomi szintig, ha a mágnesesség egy csoport (domén) tulajdonsága? Pici doménke? :)
Tetsuo  
2009. okt. 20. 11:27 | válasz | #9
Viszont nagyon erzekeny lesz a memoria, hiszen fix homersekleten kell tartani..
2009. okt. 20. 10:39 | galéria | válasz | #8
Nem értem az egészet. :(
2009. okt. 20. 10:35 | galéria | válasz | #7
Ha 100év, akkor a DDR4-ben, meg a GDDR6-ban még nem ez lesz?!
Mcsiv  
2009. okt. 20. 08:38 | válasz | #6
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 20. 02:38 | galéria | válasz | #5
A kép nem az SG-t dicséri, mert az írásban is hivatkozott New Scientist cikkében található.

A bulvárstílus kerülése ellenben az SG javára válik, remélhetően marad a trend.
NEXUS6  
2009. okt. 20. 00:55 | galéria | válasz | #4
De ez egy roppant veszélyes dolog nem?
Mondjuk ha teszem azt valahogy esetleg "illetéktelenek" kezébe kerül!

2009. okt. 19. 23:57 | válasz | #3
"A bulvár tudományt nagyon uálom, az nem tudomány: csak rossz dolgok és csak félreértések vannak: egy hamis kép sokkal károsabb az ember fejében, mintha nincs kép." - egy híres szkeptikus

Az SG cikke a lgjobb a hasonló témák közül, mert nem szenzációhajhász módon "létrehoztat mágneses monopólust címmel jelentették meg, hanem egséz normálisan leírták.

Nem fogják átírni a Maxwell egyenleteket: (zárt felületre) ∫EdA=1/ε∑'q és a (zárt felületre) ∫BdA=0 , melyek közül az első azt mondja ki, hogy léteznek elektromos monopólusok, míg a második, hogy nem léteznek mágneses monopólusok. Egyrészt, mert atomi szinten van monopólus-utánzás, és a felületet nem fogom atom közepén átvinni (makrofizika, nem mikrofizika), másrészt, mert a töltésvándorlás mintájára létrehoztak modern technikákkal dipólus-megcserélődések láncolatát, még nem jelenti azt, hogy létrehoztak mágneses monopólusokat. (Grat a képért az SG-nek, tök jól elmagyarázza.) Egyszerűen arról van szó, hogy egy ferromágnes anyagban mágneses mező hatására a mágneses doménok nem megfordulnak, hanem a megfelelő irányúak híznak, a többiek zsugorodnak. A Maxwell törvény szoménszinten mondja, hogy nincsen mágneses monopólus, molekulaszinten persze technikákal csinálhatok olyan kollektív viselkedést, mintha a monopólus vándorolna, de valójában nem egy darab mágneses monopólus lóg a levegőben.

5 csillag a cikk írójának, mert nem értelmezte félre szándékosan a tartalmat, mint sok más ezen témájú cikk.
NEXUS6  
2009. okt. 19. 23:28 | galéria | válasz | #2
Roger Moore?

Hegi90  
2009. okt. 19. 23:24 | galéria | válasz | #1
pár hónapja még a moore szabály bukásáról rebesgettek