Siker és csalódás is egyben a holdkráterbe csapódás
2009. október 10. 09:09, szombat
Pénteken becsapódott a Holdba a NASA LCROSS küldetése, hatalmas mennyiségű adattal látva el a víz után kutató tudósokat. Maga a becsapódás alig volt észlelhető.

Az eseménybe az amerikai űrügynökség a nyilvánosságot is megpróbálta bevonni, rendkívüli látványosságként harangozva be a becsapódást, az LCROSS Centaur rakétája azonban csak egy halvány fényvillanást produkált, a várt űrtűzijáték elmaradt, még a nagy Keck és Gemini obszervatóriumok sem észlelték egyértelműen a becsapódás vizuális jeleit, pedig a várakozások szerint 350 tonna anyagnak kellett volna kilökődnie 10 kilométeres magasságba. **** Sokan csalódottan vették tudomásul az események alakulását, a NASA szakemberei azonban elégedettek a becsapódás végkimenetelével. "Megszereztük a szükséges adatokat a megválaszolásra váró kérdéshez, és ez a lényeg" - mondta Tony Colaprete, az LCROSS (Hold Kráter Megfigyelő és Érzékelő Műhold) főfelügyelője.


Az LCROSS hőkamerájának képén látható a parányi villanás

A Centaur fokozat, illetve az azt követő LCROSS egy 100 kilométer széles kráterbe, a Cabeusba csapódott be, ahol a korábbi és a jelenlegi Hold-expedíciók adatai szerint fokozott hidrogén koncentrációnak kell lennie. A becsapódást négy perc intenzív adatgyűjtés követte - ennyi idő alatt érte utól a Centaurt az LCROSS - és a színképelemzési adatok előzetes eredményei biztatónak tűnnek. "Ez önmagában elég információt hordozhat több alapvető kérdés megválaszolásához is" - mondta Colaprete.

Az LCROSS fedélzetén elhelyezett három spektrométer rengeteg információt rögzített, a tudósok azonban nem biztosak benne, hogy ezek egy kilökődési felhő, párák vagy felszíni anyagok közvetlen mérései. A spektrométereket úgy tervezték, hogy a fény által megvilágított ásványok kémiai jeleit észleljék, természetesen a tudósokat leginkább a víz vagy más hidrogént hordozó vegyületek spektrális ujjlenyomatai érdeklik.


Eleinte kétséges volt, hogy a szinte láthatatlan becsapódás produkált-e egyáltalán valamilyen törmelékfelhőt, azonban hamarosan a jóval nagyobb teljesítményű műszerekkel ellátott Lunar Reconnaissance Orbiter LAMP ultraibolya spektrométere megerősítette a felhő létezését, illetve az LCROSS felvételein is észlelték a becsapódási krátert. A tudósok most már biztosak abban, hogy sikerült némi port felkavarniuk, az azonban még mindig kérdéses számukra, vajon az anyagkilökődés miért nem volt olyan látványos, mint amire sokan számítottak. A NASA számára viszont az a legfontosabb, hogy összességében elegendőnek ítélték meg a begyűjtött adatmennyiséget a 79 millió dolláros küldetés elsődleges célkitűzéseinek teljesítéséhez. "Vannak fényképeink, van videónk, vannak grafikonjaink tekergő vonalakkal, amit imádnak a tudósok" - mondta Jennifer Heldmann, az LCROSS megfigyelési művelet koordinátora.

Az adatokról készült első grafikonokat már a pénteki sajtótájékoztatón bemutatták, arra azonban, hogy pontosan tudjuk, mit is látunk valójában, még napokat kell várnunk, sőt a végeredmény bejelentéséig akár két hónap is eltelhet, tette hozzá Colaprete. Az LCROSS színkép információit több földi obszervatórium és a Hubble Űrtávcső átfogó mérései egészítik ki.
Kapcsolódó linkek
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Bandew  
2009. okt. 26. 18:53 | válasz | #26
"A vörös színt a légkör széndiokszid, por és egyéb szennyező anyag tartalma adja."
Öööö... azért ez nem igaz. Lehet, hogy a por okoz némi elszíneződést (inkább "sötétítést"), de a szén-dioxid színtelen. Egyébként az atmoszféra miatt van, ami megtöri a fényt és sokkal több infravörös jut el hozzánk ilyenkor. Tudod, mint a Napnál. :)
Pares  
2009. okt. 12. 20:42 | válasz | #25
Köszi, ezek szerint lemaradtam. Így már érthető.
2009. okt. 12. 09:55 | galéria | válasz | #24
Kevés jogi szerződést olvasol.
2009. okt. 12. 09:51 | válasz | #23
Roger6  
2009. okt. 12. 09:31 | válasz | #22
Gratulálok a cikk írójának a gyönyörű, 5 soros első mondatért. Valami fantasztikus, hogy nem taglalja külön.
2009. okt. 12. 06:48 | válasz | #21
Off:
Azért érdemes megnézni a vörös holdat. Borzasztóan szép látvány!
2009. okt. 11. 12:13 | galéria | válasz | #20
értem, köszönöm szépen :)
Balu0  
2009. okt. 11. 11:42 | galéria | válasz | #19
Dehogy.

A becsapódás a Hold szempontjából annyira pici volt hogy semmit az ég világon nem okozott ami a Földről látható.

Azért volt vörös a hold mert a föld légkörén keresztül látod mikor feljön. Ugye ha "alacsonyan" (a horizonthoz közel) van akkor "sok" légkörön nézel át, ha már fent van "magasabban" akkor kevesebben.

A vörös színt a légkör széndiokszid, por és egyéb szennyező anyag tartalma adja. Mostanában jó sok van belőle :D
2009. okt. 11. 11:35 | galéria | válasz | #18
ezen az estén a feljövő hold olyan vörös volt mint egy égő cigi vége...
sosem láttam még ilyet, rohantam az összes fellelhető fényképező után.
ez a robbanás miatt volt?
djw  
2009. okt. 11. 00:30 | válasz | #17
hát a 180 tonnányi szemetet széjjel szóró szomszédokat nem nevezném rendesnek ;) de tényleg nyugis kis hely lehet az, ha éppen nem robbantgatnak a szomszédok :)
2009. okt. 10. 21:23 | galéria | válasz | #16
A lényeg a szomszédokon van.
Balu0  
2009. okt. 10. 18:22 | galéria | válasz | #15
Lemaradtál... elég nagy szenzáció volt hogy úgy néz ki sokkal több a víz mint gondolták. Az egész hold felszinén megtalálható sőt elég dinaikus is , azaz vándorol, és ha az elméletek igazak akkor a vándorlás a hideg nap által nem ért területek felé halad. Jó esély van rá hogy ezekben a kráterekben elég jelentős mennyiség halmozódott fel az évmilliók alatt ahhoz hogy egy jövőbeli holdbázis vígan gyártsa belőle a rakéta üzemanyagot az oxigént és vizet magának.

Ezek a területek ahogy pl ez a szonda becsapódott azért is előnyösek egy bázis számára mert nem csak folyamatosan sötétben, hanem folyamatosan napsütésben lévő területek is vannak (kráter peremének teteje)

Ha ide raknak bázist akkor a napos részen mehet a napenergia termelés a sötét részen a hőleadó rendszerek + a vízbányászat. + van folyamatos a rádió kapcsolat a földe, nem kellenek átjátszó műholdak stb. Ha most az az eredmény hogy tényleg van ott sok víz, gyakorlatilag meg is van a jövőbeli holdbázis helye.

Tök jó kis környék és a szomszédok is rendesek :D

Igy világosabb ?
2009. okt. 10. 17:32 | galéria | válasz | #14
És a csillagok mennyivel nagyobb és egyenletesebb spektrumot adnak egy olyan jelenségnél ami nem évmillió óta állandó, hanem eltart néhány percig vagy másodpercig? A csillagoknál lehet átlagoni. A felbontás kérdése még akkor is kérdőjeles.
2009. okt. 10. 16:22 | galéria | válasz | #13
Akkor a csillagok színképét miként határozzák meg. Gondolkozz!
Pares  
2009. okt. 10. 16:08 | válasz | #12
Most mi is ez a nagy vízkeresés a Holdon? Lehet, hogy lemaradtam valamiről, de nem értem. Földünk dugig van vízzel, minek keresünk a Holdon vizet? A majdani Holdbázisnak úgyse lesz elég az a vízjég, amit ott találnak (ha egyáltalán találnak értelmesebb mennyiségben...). Szóval nem értem.
2009. okt. 10. 15:47 | válasz | #11
fúrórobot esetleg, avgy pár olyan kis okosság mint a marson szaladgáló kis terminátorok? :D
2009. okt. 10. 12:48 | galéria | válasz | #10
Ami ráadásul a Hold körül kering és nem cirka 300 ezer km-ről kell próbálkozni + légkör hatása. Szerintem ez ma sem menne. Erre nem gondoltál?
2009. okt. 10. 12:46 | galéria | válasz | #9
Vagy csak talén nem volt olyan érzékeny és jó felbontású spektrométer?
2009. okt. 10. 12:24 | válasz | #8
persze. Arra volt válasz hogy "most már van szemetünk a holdon is". Szóval nem "most már", és eddig összesen közel 180 tonnányi "szemétről" van szó.
2009. okt. 10. 12:04 | galéria | válasz | #7
a LISTÁN RENGETEG BECSAPÓDOTT szonda van. persze régen nem elemezték a kilökött anyagot, mert lököttek voltak az űrkutatók.
2009. okt. 10. 11:51 | galéria | válasz | #6
Bocsi: MIP

Az EU-s SMART-1-et is odacsapták a Holdhoz.
2009. okt. 10. 11:43 | galéria | válasz | #5
És ugye ennek a kísérletnek voltak előzményei is, például az indiai MIR-szonda.
Crane  
2009. okt. 10. 11:39 | válasz | #4
Amúgy mit vártak most komolyan? Atomvillanást? Gombafelhőt? Kettészakad a Hold? Vagy mi? :D
2009. okt. 10. 11:34 | válasz | #3
Most már? Több is mint hinnéd.
2009. okt. 10. 11:34 | galéria | válasz | #2
"vannak grafikonjaink tekergő vonalakkal, amit imádnak a tudósok" - mondta Jennifer Heldmann"
Lmntal  
2009. okt. 10. 09:59 | válasz | #1
Most már van szemetünk a holdon is... ez ám a fejlődés :)
Egyébként grat.