Verne Gyula után szabadon - óriáságyúval a világűrbe
2009. október 13. 02:58, kedd
John Hunter amerikai fizikus, a kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratory egykori munkatársa megvalósítaná a népszerű író álmát.

Hirdetés

A szakember a bostoni Space Investment Summit kiállításon egy olyan óriási fegyver modelljét mutatta be, amely képes lehet akár műholdakat is az űrbe juttatni. A modell alapján bárki képet kaphat a tervezett ágyúról, amelynek csöve 1,1 kilométer hosszú lenne, és képes legfeljebb 450 kilogramm súlyt hat km/s-os sebességgel a világűrbe kilőni. A fizikus a valódi ágyút két másik tudóssal együtt a Quicklaunch cég segítségével hozná létre. Kollégáival egyébként korábban együtt dolgozott a Super High Altitude Research nevű projekten.

Az eszköz Hunter egy az 1990-es évekből származó találmányán alapul. Az akkori ágyú csöve több mint 47 méter hosszú volt és sűrített hidrogént használt a néhány kilogrammos töltetek 3 km/s-os sebességgel való kilövéséhez. Az alapötlet Verne Gyula Utazás a Holdba című művéből származik.

Hunter hangsúlyozta, hogy az óriáságyúnak köszönhető gyorsulási erő egyaránt végzetes lenne mind az emberek, mind a hagyományos műholdak számára, ugyanakkor a segítségével biztonsággal lehetne továbbítani például rakétahajtóanyagokat. Így a jelenleginél könnyebben, biztonságosabban és egyszerűbben lehetne üzemanyaggal ellátni mondjuk a Nemzetközi Űrállomást (ISS) vagy biztosítani lehetne a jövőbeni Mars-expedíciók üzemanyag-ellátását. A tudós elmondta, hogy az ágyú megépítéséhez 500 millió dollárra lenne szükség. Egy kilövés ára ugyanakkor csak az egytizedét tenné ki bármely mostani Föld körüli pályára állítási módszer költségeinek.

Franklin Chang-Diaz, az ISS új ionhajtóművén dolgozó egykori űrhajós és az Ad Astra Rocket Company cég fizikusa szerint a Verne Gyula-koncepció jóval hatékonyabb lenne, ha a Holdon valósulna meg, mivel ott nincs légkör és így nagyobb súlyt is ki lehetne lőni. Hunter ennek ellenére úgy gondolja, hogy az ágyú lövedékei a Földről kilőve is hatásosak, akár 100 másodperc alatt elérhetik a világűrt és egy megfelelő hőálló borításnak köszönhetően nem fognak elégni.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Tetsuo  
2009. okt. 18. 18:33 | válasz | #68
A tungsten es a wolfram ugyan az.
Magyar ceg kezdte eloszor alkalmazni izzoszalkent.
Hamarosan az EU betiltja/megszunteti otthoni hasznalatat.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 16. 18:32 | galéria | válasz | #67
Te sem olvastad el a cikket, igaz?

"Hunter hangsúlyozta, hogy az óriáságyúnak köszönhető gyorsulási erő egyaránt végzetes lenne mind az emberek, mind a hagyományos műholdak számára, ugyanakkor a segítségével biztonsággal lehetne továbbítani például rakétahajtóanyagokat."
hol9672   "Rest in Peace hol9672" 
2009. okt. 16. 17:49 | válasz | #66
"...és képes legfeljebb 450 kilogramm súlyt hat km/s-os sebességgel a világűrbe kilőni."

Embert, állatot nem, mert a gyorsulás mértéke szétszakitaná. Lehet, hogy a mühold is összetörne.
2009. okt. 16. 10:23 | galéria | válasz | #65
Te se olvastad el a topikot igaz?
Crane  
2009. okt. 16. 10:19 | válasz | #64
Érdekes megoldás lenne az is, ha egy köralakú maglev pályát építenének, amin kisebb, és túlélhető gyorsulással is elérhető lenne ez a sebesség, majd ezután egy "váltóval" átvezetnék az járművet az űrbe irányuló kilövőpályára.
Bár mondjuk hülyeség, mert a körpálya miatt óriási gravitáció alakulna ki a járműben.
2009. okt. 16. 09:19 | galéria | válasz | #63
Amikor szóba jött a téma, bőszen követelted a linket, halvány fogalmad sem volt semmiről, te senkiházi szemét, KillerBee stricije.
2009. okt. 16. 08:35 | galéria | válasz | #62
Kisfiacskám, az írtam, hogy nem reagálok rá. Most kivételt teszek. Olvasni olvasom őket. Itt is én említetetm először, nem szóltál te arról semmit és már kb. 10 éve ismerem ezt a nevet.

Akarsz még másegyébről hazudozni te szarházi?
toto66  
2009. okt. 15. 23:23 | válasz | #61
Biztos, hogy nem hallotak róla?
Mert például én is hallottam, bár a nevére nem emlékeztem, de a történetre igen...
2009. okt. 15. 19:50 | galéria | válasz | #60
Molnibalázs azt mondja, hogy nem olvassa a trollkodásaim, de ez a Gerad Bull a bizonyíték arra, hogy mégis - persze veled együtt - mert soha a büdös életben nem hallottatok volna róla, ha én nem szólok. Na, mindegy, úgyis le fogjátok tagadni.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 15. 09:47 | galéria | válasz | #59
Valóban a 2006-os verziót szedtem le, kicsit csodálkoztam is, hogy azóta nincs semmi új verzió. Köszönöm a linket!
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. okt. 14. 20:48 | galéria | válasz | #58
orbiter béták

Mint látható a legújabb verzióhoz először a 090331-es verziót is fel kell tenni.
2009. okt. 14. 19:51 | válasz | #57
Gerald Bull hülye volt. Azt sem lehet tudni, hogy ki ölte meg. Gyanúsítanak szinte minden érintett titkosszolgálatot, iráni fanatikusokat, de még Szaddamot is.

Itt egy rövid összefoglaló.
BENCŐ  
2009. okt. 14. 18:24 | válasz | #56
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. okt. 14. 16:41 | galéria | válasz | #55
hát ha nem fizeted a számlát kikapcsolják a gravitációt is... legalábbis a susogós mackók szerint :D
2009. okt. 14. 14:12 | válasz | #54
A gravitációt kéne kikapcsolni.
2009. okt. 14. 13:02 | galéria | válasz | #53
Én 2006 táján töltöttem le, de azóta sem volt bennem elég elszántság foglalkozni vele. Talán most Karácsonykor. :)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. okt. 14. 12:31 | galéria | válasz | #52
Gondolom az eredeti oldalról töltöd a 2006-os verziót. Azóta vannak újabb béták(jól elrejtve), amikbe olyasmik kerültek be mint a napszél nyomás szimulációja, új légköri modell a földhöz ami 0-tól 2000km-es magasságig működik és részletesebb is, új pályaszámítás, meg persze egy két grafikai tuning, de nemsok, a fejlesztőnek kb az az utolsó dolog amivel foglalkozni szeret. Viszont a linkjét csak otthonról tudom megadni a bétáknak, munka után.

Mindenkinek ajánlom a kipróbálást akit érdekel az űrutazás, über grafikát ne várjon senki, mert az a fejlesztőnél sokadlagos szempont (bár a bétákban szétszedte a grafikus motort, és a program többi részét, így lehetővé vált plugines grafikus motorok csatlakoztatása, van is egy ogla nevezetű 3rd party grafikus motor, ahol a csicsák mellett pl már domborzat is van azokra az égitestekre amiről létezik domborzati adatbázis (föld, hold, mars) viszont az nagyon béta, és hát nem túl stabil :D).
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 14. 11:59 | galéria | válasz | #51
Nem ismerem az Orbitert, de már töltődik le a gépemre, köszönöm a tippet.

Azért egy kérdés felmerültekor először a meglévő ismereteim alapján próbálom megtalálni a választ, az Orbitert is inkább akkor használom majd, ha nagyon megakadok. Érdekesebb, ha az ember magától jön rá valamire.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. okt. 14. 11:14 | galéria | válasz | #50
Tuti téved. Mondtam már 20x, az orbiter nevű űrhajózási szimulátor kipróbálása, és már minden tiszta. (bármit ki lehet próbálni, pályára állás, módosítás, légkörbe lépés, hintamanőver, légköri fékezés, mivel elképesztően pontos szimuláció)

akár 50 méteren felszínnel párhuzamosan gyorsítva is lehet 50000km magas pályát csinálni. (persze nem a földön, hanem inkább légkör nélküli égitesten)
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 14. 09:27 | galéria | válasz | #49
Kisebb mértékben az is számít(ana), kelet-nyugati vagy nyugat-keleti irányban lövik ki, mert a Föld forgásából adódó kerületi sebesség vagy hozzáadódik, vagy kivonódik (vagy vhol a kettő között, az iránytól függően) a kilövési sebességhez. De a légköri súrlódás ezt a módszert a Földön alkalmatlanná teszi.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 14. 09:22 | galéria | válasz | #48
Azt hiszem, tévedsz. Ha az adott magasságra érvényes keringési sebességnél (ez, ha jól tudom, a földfelszínen kb. 8km/s) gyorsabban lép ki a "gyorsítóból", akkor simán kirepülhet.

Ui. ha a Föld felszínével párhuzamosan lép ki a csőből, akkor lényegében a Földhöz a kilépés pontján húzott érintő mentén lesz a kezdeti mozgásvektora, ami a Földtől fokozatosan távolodik.

Csak nagyon nem célszerű így kilőni valamit, mert a lassú emelkedés miatt sokáig marad az alsó légkörben, ami úgyis le fogja fékezni.
Kornan  
2009. okt. 14. 09:20 | válasz | #47
Körpálya + egy nagy hosszú szakasz már kiküszöböli ezeket a problémákat talán, elején körpálya, majd ha nagy a sebesség akkor rámegy a hosszú szakaszra. Így csökkenteni lehetne az egyenes pálya hosszát.

Egy másik hülye 5let: Mi lenne ha az állomásról lelógatnának egy madzagot és azon húznák fel a terheket. Persze nem a föld szintjéről, hanem vagy űrfelvonóval felvinnék olyan magasságba amilyet még most is lehetne építeni. Vagy kilőnék abba a magasságba,pont hogy beleessen a madzag végére kötött kosárba.Így nem kéne olyan nagy sebességgel lőni.
2009. okt. 14. 09:19 | galéria | válasz | #46
Az a gond, hogy ez nagyon speicális valami. Az első fokozat eszméletlen rövid ideig működött. Ezalatt is olyan távolságot járt be a rakéta, hogy a levegő sűrűsége erősen változik. Én csak tippeltem, de az átlagos gyorsulás is azért elég jó képet ad a cuccról. :)
2009. okt. 14. 08:37 | válasz | #45
A Discovery-n Jövő fegyvereiben volt egyszer szó egy új tüzérségi gránátról. Excalibur a neve ha jól emlékszem. Az volt a lényege, hogy van benne egy gps így pontosan lehet a célra irányítani. A lényeg itt jön. A projekt felelős azt mondta, hogy nehéz volt olyan szerkezetet építeni ami kibírja a kezdeti 25000 G-s gyorsulást.
2009. okt. 13. 22:33 | galéria | válasz | #44
Atyafi! Ahhoz hogy ilyen ún gyorsítóból a világűrbe röpítsenek ki valamit a körpálya nem lehet a föld síkjában mert a körből csak érintőlegesen repül ki bármi. Hogyan állítasz ekkora bazi dolgot fel?
2009. okt. 13. 21:39 | galéria | válasz | #43
khm... olvasol is vagy csak írsz?
2009. okt. 13. 21:28 | válasz | #42
és mi lenne ha egy baromi nagy mágneses gyorsító lenne körben és egy heleyen, vagy többön kilövőpontok lennének, akkor nem kell hirtelen erőhatásokkal számolni, szép lassan türelmesen fel lehet gyorsítani olyan sebességre ami már elegendő a kilövéshez.. tudok sok energia, és sok pénz felépíteni, de sztem elsőre belegondolva működhet.. nemde?
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 13. 21:10 | galéria | válasz | #41
Tényleg nem bírsz magaddal, te idióta, gyengeelméjű bolond? Csak az imént égetted magad porig a termodinamikai kritikus ponttal és már megint neked áll feljebb?

Na de igaza van Molnibalage-nak, mi a fenének reagálok egy hozzád hasonló agyhalott provokációira...
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 13. 21:08 | galéria | válasz | #40
Vagyis hát dehogy, csak ahogy egy buta kis méhecske elképzeli.

A te szakterületed, ha jól tudom: hangsebesség felett, sok-sok Machnál hogyan változik a közegellenállás a sebesség függvényében? Változatlan légnyomásnál, mert ahogy elnéztem a videót, nem repült a rakéta sok kilométer magasra.

Van itt is ahhoz hasonló, mint folyadékokban a kavitáció?
2009. okt. 13. 20:59 | galéria | válasz | #39
OFF
Nem érdemes válaszolnod ennek a tébolyult lotyónak a provokációira.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 13. 20:19 | galéria | válasz | #38
Nem tudom. Rakétameghajtás lévén az is lehet, hogy épp az elején volt kisebb a gyorsulás, aztán ahogy fogyott az üzemagyag, a gyorsulás egyre nőtt.
2009. okt. 13. 19:00 | galéria | válasz | #37
Ez átlagos gyorsulás. Az elején nagyobb volt szerintem, aztán egyre kisebb.
hol9672   "Rest in Peace hol9672" 
2009. okt. 13. 17:47 | válasz | #36
Ilyesmi volt ez is
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 13. 17:19 | galéria | válasz | #35
Én inkább ennek hiszek: "From an old head who remembers the program and the missile: At 14 feet above the pad, the missile was moving at the muzzle velocity of a .45 caliber bullet. 5 seconds after launch it had reached Mach 10."

5 másodperc alatt felgyorsulni 3,300m/s-ra "csak" 660g, ami jóval kisebb gyorsulás, mint egy pisztolylövedéké.
2009. okt. 13. 17:11 | galéria | válasz | #34
Még. :)
2009. okt. 13. 17:09 | galéria | válasz | #33
Más is említi a 25'000 G-t. Lehet, hogy mégsem kamu?
2009. okt. 13. 17:08 | galéria | válasz | #32
Nagyobb szerkezetből amit láttam ez e legdurvább. 100G gyorulás körül ment, de gondolom maga a rakéta bírt volna ennél többet is. (A Haditechnika újsában 25 ezer (!) G-t írtak, de szerintem az valami elítás lehetett. Inkább 250.)

Talán érzékelhető az elején a gyorsulás.

KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 13. 16:55 | galéria | válasz | #31
Itt azt írják, hogy:

"Due to magnetic field limitations on existing superconducting technology, the system presently favors the light propellants; however, the helicon, as a stand-alone plasma generator can efficiently ionize heavier gases such as Ar and Xe, as well as mixtures of various gases."
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 13. 16:45 | galéria | válasz | #30
A tolóerő növelésének nem a kifújási sebesség növelése a legjobb módja, főképp akkor nem, ha a reaktív anyag bőségesen rendelekzésre áll (légkör).

A - hipotetikus - Bussard ramjet lényege épp az, hogy a csillagközi térből gyűjti össze a fúzióhoz szükséges hidrogént. Ezért nekem nem világos, mint értesz azon, hogy "egy Bussard ramjet-hez nem kell feltetlenul fuzios reaktor, barmilyen aramforras jo, pl. hagyomanyos reaktor vagy napelem".

OFF:
Már többször kérdeztelek, de még egyszer sem válaszoltál, noha jópárszor tettél említést róla: melyek a tungsten és a wolfram előnyei ill. hátrányai egymással szemben az izzólámpagyártásban, melyik fémet milyen fajta izzókban alkalmazzák izzószálként?
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. okt. 13. 16:42 | galéria | válasz | #29
áruld már el, napszélben mióta van urán vagy plutonium? Akkor tehát minek bussard kollektor?

Bussard ramjethez hogy ne kéne fúzió amikor azon alapszik hogy az űrből összeszedett hidrogént fuzionálja és úgy mozog?

Bármilyen áramforrás + hidrogén az sima ionhajtómű vagy vasimr.

a vasimr lényege nem az hogy felmelegíti a gázt, és kifújja, hanem felmelegíti azért hogy plazmává váljon töltése legyen, és így fel lehessen gyorsítani mágnesekkel. Érdekes lenne levegőt használni meghajtásra úgy hogy egy rakás különböző gáz alkotja, aminek különböző erősségű töltése van.
kvp  
2009. okt. 13. 16:29 | válasz | #28
"VASIMR-t pedig nem lehetne használni egyáltalán légkörben, ahhoz jóval nagyobb tolóerő kell. Scramjet égő üzemanyaggal működik."

A mikrohullammal melegitett forro levego nagyon jo lenne toloero generalasara. Marpedig a vasimir mikrohullammal melegit gazogat. Az egyetlen kulonbseg, hogy a legkorbol venne a gazt es ionizalt formaban fujna ki. Ez pont ugyanaz, mint a general electric file fisszios sugarhajtomu volt az 50-es evekben, csak a reaktor nem kozvetlenul, hanem kozvetett modon melegitene a levegot, ami miatt sokkal kisebb lenne a kijuto radioaktivitas es a nagyobb hofok miatt jobb lenne a hatekonysag.

"A bussard kollektor meg nehezen tud fisszió mellett működni, mivel az űrben hidrogén fordul elő, nem pedig urán, vagy plutonium, és a hidrogént ugye nehéz kettéhasítani"

Ezert kell vinni egy fisszios reaktort. Ekkor csak a hajtomubol kifujt plazmahoz kell a gazt tartalyok helyett mashonnan (pl. a napszelbol) beszerezni. A vasimir rendszer egyebkent szereti a hidrogent reaktiv gaznak. Egy Bussard ramjet-hez nem kell feltetlenul fuzios reaktor, barmilyen aramforras jo, pl. hagyomanyos reaktor vagy napelem.
2009. okt. 13. 15:34 | galéria | válasz | #27
Elsősorban ezért írtam szerkezetet és nem pusztán anyagot.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 13. 15:01 | galéria | válasz | #26
Anyag biztosan, egy fegyverből kilőtt lövedék ennek a sokszorosát viseli el.

Pár hónapja volt egy cikk egy olyan fegyverről, amelynek lövedékében elektronika robbantja fel a robbanóanyagot az előre meghatározott távolságban. Egy tekerccsel közvetlenül kilövés után méri a lövedék fordulatszámát a földmágnesség alapján, ebből kiszámítja a torkolati sebességet (a huzagolás menetemelkedése alapján) és eszerint detonálja a robbanóanyagot. (Ez azért jobb a sima időzítőnél, mert kiesik a torkolati sebesség szórása.) Ha abból indulok ki, hogy 1m hosszú a cső és 200m/s a torkolati sebesség, akkor az kb. 2000g.

Na persze itt bejön az, hogy a tartályfal teherbírása a mérettel négyzetesen, az össztömeg meg a köbével arányos.

Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. okt. 13. 14:41 | galéria | válasz | #25
De a földet is említi... egyébként nem megoldható a hővédelem a földről, ez egy marhaság. Egy űrsikló 7 km-seccel éri el a jóval ritkább nagyon magas légkört, és már ott is az elégés határon szambáznak 1500 fokra hevülő hővédő csempékkel. Alacsony légkörben egy ágyúból kilőni valami 6km/seccel kb olyan mintha betonfalnak lőnék.

VASIMR-t pedig nem lehetne használni egyáltalán légkörben, ahhoz jóval nagyobb tolóerő kell. Scramjet égő üzemanyaggal működik.
A bussard kollektor meg nehezen tud fisszió mellett működni, mivel az űrben hidrogén fordul elő, nem pedig urán, vagy plutonium, és a hidrogént ugye nehéz kettéhasítani :)
2009. okt. 13. 14:08 | galéria | válasz | #24
Egyáltalán létezik e olyan szerkezet(+anyag), ami kibírja a saját súlyának 1800 szorosát, nem beszélve a benne elhelyezett teher súlyának 1800 szorosáról?
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 13. 13:54 | galéria | válasz | #23
Igaz, itt nem vettem figyelembe azt, hogy a kiáramló lőporgázok is nyomást gyakorolnak a tartályfalra.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 13. 13:52 | galéria | válasz | #22
Én csak azon gondolkodom, milyen anyagból készítenék a tartályt. Ha folyékony üzemanyagot lőnek ki, akkor óriási erők hatnak oldalirányban a tartály falára (6km/s-os végsebességet és 1km hosszú csövet feltételezve 1800g: a=v^2/2s). Ha a tartályfal a sokkal szilárdabb kilövőcső falának szorul, akkor megnő a súrlódás, ha viszont légrést hagynak, akkor csak a tartályfalnak kell megtartania a gyorsuló folyadék nyomását.
2009. okt. 13. 13:35 | galéria | válasz | #21
Ráérek :-), így a további elvetemült ötletek megelőzésére összedobtam egy kis xls-t, amivel könnyen (középiskolás módszerekkel) kiszámítható, hogy adott sugarú körpályán adott tangenciális gyorsítással adott sebességig gyorsítva hogy változik a G értéke. NAGYON!
gyorsitas.xls
Aki akar találjon benne hibát.
Frayer   "Rest in Peace Frayer" 
2009. okt. 13. 13:16 | galéria | válasz | #20
Ahogy mondja papírzacsi, a centrifugális erő ezen a körpályán olyan szinten jelentkezne, hogy beszarnál, aztán a vérpocsolya hulláddal együtt az űrhajó átütné a titánpajzsot amiből a köralakú pálya fala készül, és a hajóddal együtt kilométer mélyen belefúródnátok a talajba, miközben molekuláitok szétválnának egymástól.
De legalább stílusosan halnál meg. Ez sem elhanyagolható dolog.
2009. okt. 13. 13:14 | galéria | válasz | #19
da/dt? :-)
2009. okt. 13. 12:58 | válasz | #18
Meg lehetne oldani a lassabb gyorsulást, ha az ágyú golyó kilövés után egy naaagy és hosszú tejgumit rántana tovább, aminek a másik végén várna az űrhajós. Így a durva kilővés energiáját egy tejgumis lassítással oldhqatnánk meg. Bakker picit közben változik a gyorsulás is, de mi a gyorsulás változása magyarul (fizikai jelölése)???? delta a? :)
2009. okt. 13. 12:55 | galéria | válasz | #17
Gondolom utánnaszámoltál ennek. 6km/s körpályán, maximum 4G (csak centripetális) terhelést feltételezve (ezt még talán kibírja az ember viszonylag sokáig), 900km-es sugarú pálya kell. Ez több mint nagy.
10G esetén is 360km.
2009. okt. 13. 12:35 | válasz | #16
Nem kell olyan hosszú pálya, ha feltekerik, azaz körbe-körbe megy, s csak a megfelelő sebesség elérésekor térítik le a körpályáról.
2009. okt. 13. 11:23 | galéria | válasz | #15
Az első könyvek között volt amit életemben olvastam! Utalva egy másik könyvre: Nem lehet hogy a ficko elesett a táblánál miközben számolgatta az erőket? (És esés közben letörölt pár nullát? ;) )
Frayer   "Rest in Peace Frayer" 
2009. okt. 13. 09:54 | galéria | válasz | #14
Én korábban már gondoltam erre.
Mert ez tényleg nem lenne hülyeség. A legolcsóbb módja lenne nagy tömegek űrbe való juttatásának.
Csak én emberesre képzeltem akkoriban.
Gyorsítás kérdése a dolog.
Ha csak 1 kilóméter lenne a cső hossza, akkor is meg lehetne oldani, de csak folyadékok, vagy olyan anyagok számára amik bírják a szélsőségesen magas gyorsulást.

Az ember nem ilyen. Itt pedig tartósan kell bírni, az egész gyorsítási kilövés alatt. Ember esetében, az ember szövetei egy véres plecsnivé válna az űrhajó falán, ami ha mezei űrhajó valószínűleg begyűrődne a hatalmas gyorsítás során.

Ezt úgy lehet kivédeni, hogy a csövet hosszabra kell megépíteni. Mondjuk olyan 100 kilométeresre, aminek lenne egy kis íve, hogy a vége minél magasabbra nézzen az ég felé.
Ebben a csőben egyenletesen, elviselhető gyorsítással lehetne, gazdaságosan gyorsítani az emberes hajót, hogy elérje az első szökési kozmikus sebességet.
Majd miután kilépett a csőből, a vezérlő síkokkal, nagyon enyhén kormányozva amíg van légkör egyenesbe hozza magát, a közel a földre merőlegesen, hogy minél előbb el tudja hagyni a hatalmas közeg ellenállást jelentő légkört.
A nem teljesen merőleges pálya még jól is jön a légkörből való kilépés után, az orbitális pályára állás során. Segéd rakétákkal már csak el kell laposítani a pályát, és szépen beállítani a föld körüli pályát, sebességet.
stukov  
2009. okt. 13. 09:45 | válasz | #13
Helo!
Gyorsítás megoldható, nézz utánna a Gauss-ágyúnak. Ez egy cső (pl több km hosszú), a benne lévő lövedéket jól időzített mágnesek gyorsítják.
A németek csináltak ilyet a II.vh-ban, csak a gyorsítást a cső mentén elhelyezkedő robbanótöltetek adták.
Az egész olyan mint egy túlméretezett részecskegyorsító. Ezért kell a nagy hosszúság.
Egyébként az egyik predator könyvben is ilyennel lötték ki az emberek a láthatatlan predator úrhajót. Valami több tonnás vasdarabot löttek bele.

Kis méretben pedig: http://en.wikipedia.org/wiki/Coilgun
Kornan  
2009. okt. 13. 09:45 | válasz | #12
Nem az ágyús megoldásra gondoltam konkrétan, hanem a kilövésesre. Nem csak ágyúból lehet kilőni dolgokat, én vmi mágnesvasút szerűre gondoltam. Szerintem ezen az alapon is létre lehetne hozni egy olyan szerkezetet, amely az ágyúshoz hasonló hatást ér el. Mondjuk gyanítom sokkal drágább lenne.
2009. okt. 13. 09:38 | válasz | #11
1,1 KM alatt 6 km/másodperces sebességre történő gyorsulást szerinted ki bírná ki? Én tutira belehalnék, és a lassulás már annyira nem is érdekelne :D
2009. okt. 13. 09:37 | galéria | válasz | #10
És arról nem is beszélve hogy a légkör a belecsapódó lövedékre ható ütésének hatását mivel akarják semlegesíteni.
kvp  
2009. okt. 13. 09:25 | válasz | #9
"az alsó légkörből indulva egyrészt elég bármi ... Holdon lehetne használható."

Erdemes lenne write only modbol atkapcsolni vagy legalabb a cikket vegigolvasni. Benne van, hogy egyreszt megoldhato a hovedelem, masreszt az egyik tudos is a holdat emlegeti.

Masreszt szerintem a legkori ram/scram jet technologia jobb az also legkorre, majd annak a felso hataratol lehet raketakat hasznalni. Egyebkent az Ad Astra fele plazmahajtomuves rendszer nagyon szimpatikus, legkorben akar scramjethez is lehetne hasznalni, ami az urben is mukodne, ha van a hajon egy Bussard kollektor. (gyakorlatilag fisszios energiaforrasu Bussard ramjet-kent mukodne)
2009. okt. 13. 09:18 | válasz | #8
"gyorsítás szerintem megoldható egyenletesen és lassan" - és ezt hogyan gondolod? Az ágyús megoldás pont arra hajaz, hogy az elején megkapja az adott valami (lövedék, szállítóeszköz, ...) a megfelelő sebességet, és utána már nem tud gyorsulni. Viszont ennek az erőnek olyannak kell lennie, hogy a sebessége elég legyen több 100kg orbitális pályára állításhoz. Most számolj utána, hogy mekkora gyorsító erő kell, majd hasonlítsd össze, hogy az ember mennyit bír. Ha ezek után is azt mondod, hogy megoldható, akkor vagy összekevered a folyamatosan gyorsítható rakétákkal a lövedékeket; vagy szívesen megnézném, hogy hogyan élsz túl egy ilyen próbakilövést (a temetésedre -természetesen- viszek virágot :) ).
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2009. okt. 13. 09:03 | galéria | válasz | #7
6km/sec édeskevés... 7,4 kell minimum. De amúgy is 6km/s-el is, az alsó légkörből indulva egyrészt elég bármi, másrészt ha nem akkor a sebessége sem 6km/sec lesz, hanem mondjuk 1km/sec. Holdon lehetne használható.
csiber  
2009. okt. 13. 08:49 | válasz | #6
Ja, majd a holdbázis felé "megküldik" a rakományt csak legyen aki el is kapja
2009. okt. 13. 08:35 | galéria | válasz | #5
Gerald Vincent Bullra gondoltok? Nem tudom, hogy mennyi volt a valóság abból, ami az Isten Ökle című könyvben volt.
Kornan  
2009. okt. 13. 08:29 | válasz | #4
Ez már nekem is eszembe jutott egy korábbi űrfelvonós cikknél :P Mondjuk a korlátokkal nem voltam tisztában azt elismerem, emberre szerettem volna használni + rakományra és műholdakra, de fel is világosítottak,hogy az nem olyan egyszerű(sosem az, ezt tudom). Nem emlékszem már mitől halna meg, lassulástól talán(?), gyorsítás szerintem megoldható egyenletesen és lassan. Azért jó látni, hogy rakományra szerintük is lehetne használni. Valamilyen elkapó állomásra vagy modulra lesz szükség még plusszban.
2009. okt. 13. 08:26 | válasz | #3
Arra az ágyúra gondolsz, amit az az amerikai mérnök vezetésével építgettek?

Mert annak csak egy kísérleti modellje épült meg, de azzal csak a zsidókra akart lövöldözni Szaddam.
2009. okt. 13. 07:53 | válasz | #2
szaddam is ilyennel akart szatelitekre vadászni , le is radirozták kommandósokkal szemetek...
2009. okt. 13. 07:03 | válasz | #1