Hatalmas "szellemgyűrűt" észleltek a Szaturnusz körül
2009. október 9. 01:51, péntek
Egy rendkívül halvány, ám annál nagyobb kiterjedésű gyűrűvel bővült a Szaturnusz gyűrűrendszere. Az új gyűrű több millió kilométeren terül el az űrben, egyáltalán nem hasonlít kisebb, jól kivehető társaira. A Phoebe hold pályáját követő gyűrű vastagabb és szélesebb, a bolygóhoz viszonyított dőlésszöge is jelentősen eltér a többiekétől.

Hirdetés

A szaturnuszi gyűrűkről először 1655-ben Christiaan Huygens holland csillagász és matematikus tett említést. Azóta a csillagásztársadalom számos új részletet derített ki a gyűrűk számáról és összetételéről, amiben nagy segítséget jelentett a NASA Cassini-Huygens expedíciója. Mindeddig a Szaturnusz legtávolabbi, egyben a Naprendszer legnagyobb ismert gyűrűjének a jeges Enceladus hold aktív gejzírjei által táplált E gyűrűt tekintették, ami 3 Rs-től (az Rs a Szaturnusz sugarát jelzi, ami 60 330 kilométernek felel meg) 8 Rs távolságig terjed.


A 128-207 Rs között elterülő új gyűrű mellett azonban még ez is eltörpül, nem is szólva 40 Rs vastagságáról. "Ez egy rendkívül híg gyűrű, optikai mélysége mindössze 2 x 10-8, ami köbcentiméterenként 20 anyagszemcsének felel meg" - tette hozzá Michael Skrutskie, a charlottesville-i Virginia Egyetem kutatója, a Nature szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője.

A gyűrű rendkívül szórványos természete miatt egészen minimális fényt ver vissza, gyakorlatilag láthatatlan, ezért is kerülte el mindeddig a kutatók figyelmét, akik más holdakhoz kapcsolódó gyűrűkből, mint a 2006-ban észlelt Janus-Epimetheus gyűrűből sejtették a létezését. "A Cassini küldetés előtt nem gyanítottunk ilyesmit" - mondta Carl Murray, a Cassini képfeldolgozó csapatának tagja. "Azóta viszont arra a következtetésre jutottunk, hogy a Szaturnusz belső gyűrűinek többsége a holdaktól eredeztethető. Természetesen ezek optikailag alig észlelhető gyűrűk, amiknek semmi közük az általánosan a Szaturnusz gyűrűiként emlegetett látványos gyűrűrendszerhez."

Az új Phoebe-gyűrű névre keresztelt objektum a Phoebe hold külső határait körvonalazza, a többi gyűrűhöz viszonyítva 27 fokos szögben döntött. A Phoebe hold társainak többségével ellentétes irányba halad. A gyűrűt hőkibocsátásból észlelte a Spitzer Űrtávcső Többsávos Leképező Fotométere, amit egy kriogén rendszer hűt, hogy képes legyen látni a gyenge infravörös jeleket. Skrutskie és csapata a Spitzer archívumának felvételeivel erősítette meg a megfigyelést.

Mindezeken túl a kutatócsapat úgy véli, fényt derítettek egy csillagászati rejtélyre is. A Phoebe-vel szomszédos Iapetus hold egyik féltekéje sokkal sötétebb színű, mint a másik, amire mindeddig a csillagászoknak nem sikerült egyértelmű választ adniuk. A csapat szerint a Phoebe-gyűrű lehet a sötétebb anyag hiányzó forrása, illetve ugyanez felel egy másik szaturnuszi hold, a Hyperion vöröses üledékéért is.

Az elméletek alátámasztásához pontosan meg kellene határozni a gyűrű szerkezetét vagy összetételét, azonban erre jelenleg nincs mód a Spitzer kriogén rendszerének lemerülése miatt. A további megfigyelésekkel Skrutskie és kollégái kénytelenek lesznek megvárni a James Webb Űrtávcső üzembe helyezését, ami csak 2014-re tervezett kilövése után várható.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2010. feb. 13. 18:07 | galéria | válasz | #204
Nem megyünk.
2010. feb. 12. 21:32 | válasz | #203
Tiszta szégyen, hogy így beszéltek egymással... menjetek a chatre és gyilkoljátok ott egymást egy zárt szobában.
Sok fröcsögés miatt veszik el a tartalom, az angol szöveg linkelésektől meg a falra mászok. Én megértem de SOKAN NEM!
Kíváncsi lennék mit szólnátok ha mandarin nyelven dobálnák be idézeteket...
2009. okt. 21. 17:04 | válasz | #202
a simlis és a szende...
2009. okt. 19. 23:58 | galéria | válasz | #201
nem.
Sir Ny  
2009. okt. 19. 20:01 | válasz | #200
ja, hogy a plazmává alakulás nem halmazállapot változás? így már majdnem oké.
de akkor a kritikus pont az miért nem 100 Celsius? az fölött sincsen már halmazállapot változása a víznek, nem?
Sir Ny  
2009. okt. 19. 19:57 | válasz | #199
nem hiszem.
2009. okt. 19. 01:26 | galéria | válasz | #198
Ja, hogy neked referencia - ahogy az itteniek mondják: linket! - kellene?
Miért nem szóltál.
Ajánlom alássan gróf Spanyol Zoltán vízautó prodzsektjét. :-)
Amúgy, lehet vihorászni, de az a ruszki vízplazmás hegesztőpisztoly tényleg müxik.
A 2500 celziusz fokra nem vennék mérget, mert ahhoz, hogy ekkora hőn tartsd a vizet, bazi nagy nyomást kellene kibírnia az edénynek, és a vízgőz az tud nagyokat repeszteni, de lehet hogy kis ideig létrejön a dolog.

Ha nem hiszed, járj utána!
2009. okt. 19. 01:16 | galéria | válasz | #197
ill.

...between gáz and plazma...

de majdnem ua.
2009. okt. 19. 01:16 | galéria | válasz | #196
373,946 Celsius / 217,7 atm:
"In any system containing liquid and gaseous phases, there exists a special combination of pressure and temperature, known as the critical point, at which the transition between folyadék and gáz becomes a second-order transition. Near the critical point, the fluid is sufficiently hot and compressed that the distinction between the liquid and gaseous phases is almost non-existent.
This is associated with the phenomenon of critical opalescence, a milky appearance of the liquid, due to density fluctuations at all possible wavelengths (including those of visible light)."

Amiről én regéltem az "between gáz and gáz", és kb. 2500 celziusz, de az atm-jét nemtom.
Tetsuo  
2009. okt. 19. 00:16 | válasz | #195
Azt jelenti, hogy nem hihetsz el mindent, csak ugy..
Sir Ny  
2009. okt. 18. 21:08 | válasz | #194
ömm. Epikurosz szerint (#132) a víz 2500 hőn plazma lesz. én ezt elhiszem neki. ha jól értem, babajaga azt írta (#130|#134), hogy a víz 374,2 hő fölött már nem változik halmazt. ezt szintén elhiszem. szerintem ez a kettő üti egymást, vagyis nem lehet mindkettő igaz. valaki elmagyarázná nekem kocsmanyelven, hogy hogy is van ez?
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 13. 10:24 | galéria | válasz | #193
Epikurosz védelmében meg kell jegyeznem, tudtommal ő soha nem állította, hogy tanult hőtant, azt meg végképp nem, hogy sikeresen vizsgázott volna belőle.

Felmerülhet a kérdés, vajon akkor miért oktat itt hőtant (is), na de az adatlapja szerint ő alapvetően gondolkodásra tanít. Kár, hogy a mostani hozzászólásaiból is nyilvánvaló, hogy az iskolában józan észből is fel volt mentve.

#190: A kritikus nyomás és a kritikus hőmérséklet metszéspontjáig még nem jutott el. Ezt majd a stand-up comedy sorozatának következő évadjában.
2009. okt. 13. 08:41 | galéria | válasz | #192
Várjunk csak? Repedések terjedésnél is van kritikus pont. Attól, hogy a mechanikai értelemben kritikus pont semmi köze a termodinamikahoz. Tényleg megáll az eszem, hogy mit maszatolsz össze.

A "nekem kritikus pont" szöveg tényleg viszi a pálmát. Kit érdekel, hogy te minek hívod. A tehenet is hívhatod versenylónak, attól nem lesz az... Erről egy vicc jut eszembe.

Bemegy a Rabbi a henteshez, és rámutat az egyik csinos füstölt csülökre, és kérdezi:
- Menniybe kerül az a hal?
Mire a hentes rosszallóan válaszolja:
- De Rabbi, az disznóhús!
Erre a Rabbi:
- A hal árát kérdeztem, nem a fajtáját!!!
2009. okt. 13. 08:30 | galéria | válasz | #191
Ja. A régen ilyen hülyeség leírása után még alapfokú hőtanból sem ment volna át...
2009. okt. 13. 08:27 | galéria | válasz | #190
Pont a linkelt diagram muatja, hogy nem. Akkor a vonalaknak folyamatosan kritikus pontnak kellene lenni.
Tetsuo  
2009. okt. 13. 02:06 | válasz | #189
Epikurosz mindig mindent tud. Meg azt is, amit nem.
2009. okt. 12. 23:04 | galéria | válasz | #188
Nem kell nyugtatót bevennem, mert nem vagyok ideges.
egyszerűen elegem lett belőled, unom a kötekedéseid, te kis lotyó.
Olyan lettél te is, mint a terroristázás: unalmas.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 12. 23:00 | galéria | válasz | #187
De nem vagy az, szóval itt el is dugulhatsz, édes. Inkább nyugodj le, vegyél be egy nyugtatót, akár kettőt is: nem tesz jót a közérzetednek a hatalom nélküli harag.

Amúgy helyesen: arról koldulnál.
2009. okt. 12. 22:22 | galéria | válasz | #186
ha moderátor lennék, úgy rúgnálak p..án, hogy abból koldulnál. A sok személyeskedésed miatt.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 12. 22:11 | galéria | válasz | #185
Hagyd már édes, idáig szaglik, mekkorát égtél. A szánalmas fölényeskedésed csak még nevetségesebbé tesz téged.
2009. okt. 12. 18:56 | galéria | válasz | #184
OFF
Ne hisztizz, mert beszélek a gyámoddal és a nevelőtiszteddel.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 12. 15:19 | galéria | válasz | #183
Egy frászt, drága Fütyike. Ne feledd, hogy utána lehet olvasni, nem törlődtek a hozzászólásaid.
2009. okt. 12. 14:35 | galéria | válasz | #182
Ne hazudozz összevissza.
Én a nyomásra gondoltam, de véletlenül gravitációt írtam.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 12. 14:00 | galéria | válasz | #181
Már érti. Tegnap még nem értette.

Epibéby, meséld már el, hogy is volt az a humorested, amikor azt bizonygattad, hogy minél mélyebbre fúrunk a Föld felszíne alá, annál nagyobb gravitációs erő hat a mélyben lévő testre? Az is szép teljesítmény volt, amikor azt bizonygattad, hogy egy Föld körüli pályán keringő test nincs szabadesésben.
ge3lan  
2009. okt. 12. 12:53 | válasz | #180
Jó, most már engem is meggyőztél, hogy pontosan érted te miről van szó, csak szórakozol.
De ez a hozzáállás nem túl termékeny. Gondolom ha megkérdezték tőled fizika órán, hogy mi az a munka, akkor nem a közgazdasági kislexikonban írottakhoz hasonlót válaszoltál. Szintén senkit sem érdekel az infláció közgazdaságtani jelentése, ha kozmológia a tárgy.
Hát itt sem kéne mindenféle szöveget beidézned, amiben szerepel a kritikus pont kifejezés. A téma termodinamika, fázisátalakulások voltak.

Most idézz még be egy (esetleg szexterápiás) szöveget amiben szintén szerepel a fekete lyuk kifejezés és gondold azt, hogy ugyanazt a dolgot nevezik mindkettőben fekete lyuknak. De én nem fogom ezt gondolni, és mások sem nagyon.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 12. 12:32 | galéria | válasz | #179
Már hogyne lehetnél? Épp az imént bizonyítottad be, mennyi minden lehet egy kritikus pont (szerinted). Nehogy már kevesebb legyél egy nyamvadt kritikus pontnál!
2009. okt. 12. 12:21 | galéria | válasz | #178
És most akkor ki a troll?
Mert én egyszerre annyi minden nem lehetek.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 12. 12:07 | galéria | válasz | #177
Drága Fütyike AKA Fütty Imre, az a nagy baj, hogy te nem játszod az idiótát, hanem az is vagy.
2009. okt. 12. 11:28 | galéria | válasz | #176
What if Black Holes collided?
Question
August 20, 2006
can black holes be destroyed? if they can't be destroyed, wouldn't our universe one day become one giant black hole? and also don't black holes have infinite mass? if one huge black hole and a black hole ten times smaller than that one meet, wouldn't the small black hole not be able to be sucked in by the huge black hole because they have the same density?

Vince - USA
11737
Answer
As a star gains more and more matter, its gravity increases. At a certain critical point, the gravity becomes so great that it compresses the matter into a small volume. Since the force of gravity is reduced as the square of the distance from the center, this gravity is much greater than that of the normal sized star and prevents light from escaping.

If two Black Holes would collide, the result would be the same as if two normal stars collided. The collision could either combine both into a stronger Black Hole or it might jar the contents apart and spread the material such that it became several normal stars."

Csak egy példa volt a kismillió közül.

(Azt már csak érdekességként írom, hogy egy szerződésnek is lehet kritikus pontja, sőt, egy ember életének is, vagy egy nép történelmének is (nekünk pld. Mohács), de még a szexterápiában is vannak kritikus pontok. )
2009. okt. 12. 11:21 | galéria | válasz | #175
Munculi-Punculi!

Nekem a kritikus pont - a fizikában - az anyagállapotok közötti átmenet. Mert így logikus. Nevezhettem volna jelelgzetes/sajátos pontoknak is, de minek.
Ha ez neked nem tetszik, akkor jelents fel az MTA-nál, vagy az ügyészségen.

ge3lan: Minden olyan regény, amelynek központi témája a háború - háborús regény. Hú, de megleptelek!
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 12. 11:02 | galéria | válasz | #174
Kár magyaráznod neki, ő is tisztában van mindezzel. A fogalmakat csak azért zagyválja össze, hogy ne kelljen elismernie, hogy az elején fogalma sem volt, mi az a kritikus pont. Aztán persze utánaolvasott és most a kritikus pont definíciójának "kiterjesztésével" akarja eltitkolni tudatlanságát.

Ebben persze nem az a szégyen, hogy nem tudott valamit, ez mindenkivel megesik nap mint nap: egyőnk sem szakember minden területen. Az a szégyen, hogy képtelen elismerni, hogy valamit nem tudott, helyette vagdalkozik és átdefiniálja a fizikai terminológiát...
2009. okt. 12. 10:20 | galéria | válasz | #173
Lobbanáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet melyen a folyadékoknak minimális éghető gőze keletkezik. Gyulladáspont az a hőmérséklet melyen a folyadékoknak olyan mennyiségű éghető gőze keletkezik hogy az égés önfenntartóvá válik.Pld az alkoholt szobahőmérsákleten azért lehet meggyújtani mert rég túllépte a gyulladáspontot is és fölötte folyamatos égéshez elegendő gőz van. A 96%-os ecetsavat vajon meg lehet gyújtani?
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 12. 10:16 | galéria | válasz | #172
Egyetlen célja van: trollkodni. Mitagadás, igen jól csinálja.
ge3lan  
2009. okt. 12. 10:16 | válasz | #171
Vagy ennyi erővel minden könyv Háború és béke, amiben történik háború meg béke is?
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 12. 10:16 | galéria | válasz | #170
Hülye vagy te, mint a segg, és még dicsekszel is vele...

babajaga #168:
Ezt már más is beírta (talán éppen te), de Epikének (alias Fütty Imre) mindez tökmindegy, ő újradefiniálja az egész fizikát.

Ez az ember mazochista, élvezi, hogy nap mint nap újra égeti magát.
ge3lan  
2009. okt. 12. 10:05 | válasz | #169
Most neked mi a célod tulajdonképpen?
Ne erőltesd már ezt, én sem veszem be.

Töriórán ha azt mondják kiegyezés, akkor az 1867-es dologra gondol mindenki.
Akkor is ha még 20 másik esemény volt abban az évtizedben, amiben szintén kiegyeztek valakik valamiben.
Ezt értsd meg, termodinamikában is egy konkrét dolgot jelöl a kritikus pont elnevezés. Hiába tűnik ez egy leíró, általános elnevezésnek, egy valamit jelöl.
Te magadnak szórakozásból átnevethetsz bármit, de ne várd, hogy ebben követni fognak.

"There are multiple types of critical points such as vapor-liquid critical points and liquid-liquid critical points"
De nem egy anyagnak van több kritikus pontja! Hanem különböző anyagoknál más más fázisok között jelenik meg.
És ha már a wikit nézed, láthatod a táblázatot is, amiben anyagok kritikus pontjai szerepelnek. Egyiknek sincs több.
2009. okt. 12. 10:04 | galéria | válasz | #168
A kritikus pontban a folyadék sűrűsége egyenlővé váli telített gőzének sűrűségével.
(E fölött az adott anyag akármilyen nagy nyomáson sem cseppfolyósítható.)

"A kritikus hőmérséklet és a kritikus nyomás az anyagi minőségre (adott anyagra) jellemző értékek.

A víz esetén
tkritikus = 374°C
pkritikus = 2,21 x 107 Pa"

Ez az egyetemi tananyagból van. A kazán és gőzturbina üzemben nem volna lehetséges az áramtermelés a kritikus pont ismerete nélkül.


2009. okt. 12. 09:59 | galéria | válasz | #167
(Ne szégyelld. Magolónak már kiváló vagy. Lehet, hogy a te kedvedért csinálok majd egy külön Szajkólistát.)
2009. okt. 12. 09:53 | galéria | válasz | #166
OK, legyen ahogy mondod, de nekem az is egy kritikus pont. Nem mondom mégegyszer!
2009. okt. 12. 09:52 | galéria | válasz | #165
Kutyafarkát! Lobbanáspontja csak folyadékoknak van! A mi laborunkban mértek lobbanáspontot az egész ország megrendelői részére!!!
2009. okt. 12. 09:45 | galéria | válasz | #164
íme az anyagállapotok jó kis felsorolása, energiaszintek szerint.
2009. okt. 12. 09:36 | galéria | válasz | #163
A hármaspont is egy kritikus pont.
2009. okt. 12. 09:31 | galéria | válasz | #162
Különben ez az ábra teljesen világos: ott van rajta a szilárd halmazállapot is. Tehát, a Wikipédia angol szócikke sem pontos. A kritikus pont halmazállapotváltási pont. Punktum.

2009. okt. 12. 09:28 | galéria | válasz | #161
Én tovább fejlesztettem a fogalmat, és nálam a kritikus pont értelmezése átfogóbb: fémesedési pont, cseppfolyósodási pont, megszilárdulási pont, forráspont, plazmásodási pont.

Nincs pont, mert lehet több is.
Például, éghető gőzöknél van olyan, hogy lobbanáspont, vagy egyéb éghető anyagoknál van gyulladáspont.

Ezek mind kritikus pontok.
2009. okt. 12. 09:22 | galéria | válasz | #160
"In physical chemistry, thermodynamics, chemistry and condensed matter physics, a critical point, also called a critical state, specifies the conditions (temperature, pressure and sometimes composition) at which a phase boundary ceases to exist. There are multiple types of critical points such as vapor-liquid critical points and liquid-liquid critical points."

Beeee!
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 11. 23:42 | galéria | válasz | #159
"kritikus pont = kritikus hőmérséklet, amikor egy anyag halmazállapotot vált"

Nem éppen, sőt bizonyos szempontból épp az ellenkezője. A kritikus pont azt a hőmérsékletet (kritikus hőmérséklet) ÉS nyomást (kritikus nyomás) jelenti, amelyek együttes fennállása esetén (ill. ezek fölött) megszűnik a folyadék és gáz halmazállapotok közötti különbség.

Tanulj még egy kicsit, de addig is mellőzd a marhaságaid terjesztését.

(Remélem, ezáltal előkelőbb helyre kerülök a feketelistádon, kicsit szégyellem, hogy az utolsó vagyok rajta.)
2009. okt. 11. 20:33 | galéria | válasz | #158
kritikus pont = kritikus hőmérséklet, amikor egy anyag halmazállapotot vált
2009. okt. 11. 20:32 | galéria | válasz | #157
Csupa szem és fül vagyok:
ge3lan  
2009. okt. 11. 17:23 | válasz | #156
Akkor keletkezik BEC, ha elfajul az anyag (amit a Bose-Einstein eloszlás ír le).
Tehát ha több részecske lesz egy térfogategységben, mint a betölthető kvantumcellák száma. Alacsony hőmérsékleten vagy nagy sűrűségen történhet ilyen.

Pontosabban lásd itt
A kritikus sűrűség a hőmérséklet 3/2 hatványával nő. Ennek megfelelően az emberek hideg BEC-et szoktak készíteni, a "csillagok" meg meleget.
KillerBee   "Rest in Peace KillerBee" 
2009. okt. 11. 15:33 | galéria | válasz | #155
"A víznek közvélekedés szerint két kritikus pontja van: 0 és 100 fok Celsius."

Attól tartok, neked a kritikus pont fogalmának értelmezésével van gondod.
2009. okt. 11. 12:39 | galéria | válasz | #154
"elég nagy sűrűség esetén ezek a neutronok párokba rendeződnek és Bose-kondenzáció lesz belőlük. Ez is stabil, és nem is alacsony hőmérsékletű!"

Én erről még nem hallottam. A Bose-Einstein kondenzátum 0 K fokhoz közeli hőmérsékleten keletkezik.
ge3lan  
2009. okt. 11. 11:57 | válasz | #153
Attól, hogy a kis laborodban egy anyag nem stabil már nem is érdekes? Sok helyen meg pl az ammónia nem stabil.
Nem csak a PV=NkT állapotegyenlet létezik.
A neutronok szabadon elbomlanak, de elég nagy hőmérsékleten egyensúlyba kerül a béta és inverz béta bomlás. Nahát, stabil. Sőt, elég nagy sűrűség esetén ezek a neutronok párokba rendeződnek és Bose-kondenzáció lesz belőlük. Ez is stabil, és nem is alacsony hőmérsékletű!
De ilyet sem tudsz otthon csinálni.

"A kritikus pont átlépése azt jelenti hogy utána semilyen energia bevitellel nem lehet halmazállapotváltozást elérni."
Dehogynem: plazma.
2009. okt. 10. 22:15 | válasz | #152
Igen, ott van. Gondoltam, a cikk többi része is érdekelhet
2009. okt. 10. 22:02 | galéria | válasz | #151
"a Jupiter még mindig több hőt sugároz, mint amennyit a Naptól kap. A bolygó által termelt hő, majdnem egyenlő a kapott napsugárzással.[11] Ezt a hősugárzást Kelvin-Helmholtz folyamat hozza létre adiabatikus összehúzódással. A folyamat eredményeként a bolygó körülbelül 2 cm-t húzódik össze minden évben.[12] Kialakulásakor a Jupiter kétszer nagyobb átmérőjű és sokkal melegebb volt mint most.[13]"
2009. okt. 10. 21:59 | galéria | válasz | #150
Hát, nagyon megerőltetted magad. Hol van a kérdéses mondat?
2009. okt. 10. 21:57 | válasz | #149
Na, sejtettem: itt a forrás.
2009. okt. 10. 21:56 | galéria | válasz | #148
Ja, és ne várd azt, hogy majd egy szatyorban hazaviheted, megszagolhatod, és a kémcsövedben elemezheted. A magfizika nem erről szól. Le vagy maradva!
2009. okt. 10. 21:54 | galéria | válasz | #147
"Kémiailag átalakított, más anyag."

Nem kémiailag átalakított és nem más anyag. A többi sem stimmel.
Itt nem vegyi reakciók zajlanak, hanem fizikaiak. Ha ezt nem érted meg, akkor nem tudok segíteni rajtad. Reménytelen eset vagy.
Más anyagnak meg nem más anyag, hanem tök normális anyag: nem sötét anyag, nem sötét energia, még csak nem is antianyag. Az Ántimindenit!

Szerinted azok a nagyfejű magfizikusok mit csináltak itt az utóbbi 100 évben? Ha azt sem tudjuk mi történik a hidrogénnel ahogy nő a nyomás, akkor megette a fene az egész tudományt. De, tudjuk. Kérdezd csak meg KillerBeet, hátha neked válaszol, mert rám megorrolt és duzzog.
2009. okt. 10. 21:53 | válasz | #146
Ahogy olvastam, a sok hőt a bolygó összehúzódásából származik. Keletkezésekor kb. 2x ekkora volt (nem tömegre!!!) a Jupiter, mint most. Mindjárt megkeresem az infó forrását
2009. okt. 10. 21:42 | galéria | válasz | #145
Azt úgy mondjuk, hogy "stabil", -is nélkül.
Ne kekeckedj feleslegesen. Józan paraszti ész is van a világon.
Ha nem érted a fémes hidrogént miért nem kérdezel?
A gázóriásokban van akkora nyomás és ezzel együtt hőmérséklet, amely a hidrogénatomokról lemorzsolja az elektronokat, és egymáshoz passzírozza az atommagokat, de ahhoz nem elegendő, hogy beinduljon a magfúzió. Úgyhogy, ami ott van az hidrogén, testvérek között is.
("A hőmérséklet a mag felszínén 36 000 K, a belső nyomás pedig nagyjából 3000-4500 GPa." )

Ami érdekes, hogy a Jupiter több hőt bocsát ki, mint amennyit kap a Naptól, de ez a pluszhő nem magfúzióból származik, a fent említett okok miatt (nem elég a nyomás és a hő), hanem a gravitációs súrlódás - vagy mi a fene - az oka.


2009. okt. 10. 17:27 | galéria | válasz | #144
Kémiailag átalakított, más anyag.Azt miért nem írja le senki hogy hány proton van egy molekulában? Talán azért mert nem is lehet megállapítani? Mennyi a molekulasúlya, sűrűsége? Vagy csak valamit észlelek de azt se tudom mi az? Mivel nem stabilis nekem macskafingot se ér.Én stabilis vegyületeket szoktam előállítani.
2009. okt. 10. 16:24 | galéria | válasz | #143
Hát akkor mi a szösz?
2009. okt. 10. 12:31 | galéria | válasz | #142
"A fémes hidrogén "

Azt kéne csak megérteni hogy ha protonok fémrácsba rendeződnek az már nem H gáz hanem egy nem stabilis más anyag.Az már nem a H2
2009. okt. 10. 12:15 | válasz | #141
Nem hiszem. De miért? Most azzal akarsz jönni, hogy vegyületekben ezeknek az elemeknek változatos színeik lehetnek? Öregem...
2009. okt. 10. 12:02 | válasz | #140
Persze. De hol mondtam ennek ellent? A Jupiter belsejében is állandóak a feltételek, szobahőmérsékleten is.
2009. okt. 10. 11:12 | galéria | válasz | #139
Ne kekckedj, mert többet nem fordítok le neked angol wikis szócikkeket!
2009. okt. 10. 10:58 | galéria | válasz | #138
Amikor a Bayernél voltam Leverkusenben tanulmányúton az egyik beosztottam meghalt mert féleszű helyettesem feltételezett egy műveletet és arra utasította szerencsétlent.
2009. okt. 10. 10:53 | galéria | válasz | #137
" feltételezések szerint "

Ja ha feltételezés, az más.
2009. okt. 10. 10:49 | galéria | válasz | #136
Na, de térjünk vissza a témánkhoz.

Beidézem a wiki angol szócikkrészletét, és mivel aranylelkem van, megadom a magyar fordítását is:

"Metallic hydrogen is thought to be present in tremendous amounts in the gravitationally compressed interiors of Jupiter, Saturn, and some of the newly discovered extrasolar planets. Because previous predictions of the nature of those interiors had taken for granted metallization at a higher pressure than the one at which we now know it to happen, those predictions must now be adjusted. The new data indicate much more metallic hydrogen must exist inside Jupiter than previously thought, that it comes closer to the surface, and that therefore, Jupiter's tremendous magnetic field, the strongest of any planet in the solar system is, in turn, produced closer to the surface."

"A fémes hidrogén – feltételezések szerint - hatalmas mennyiségben van jelen a Jupiter, Szaturnusz, és néhány újonnan felfedezett exobolygó gravitáció által összenyomott belsejében. Mivel az említett égitestek belső szerkezetére vonatkozó korábbi előrejelzések a fémesedést nagyobb nyomáson képzelték el, mint amelyről ma tudunk, módosítani kell az elméleteket. Az új adatok szerint a Jupiter belsejében sokkal több fémes hidrogén van, mint amennyire korábban számítottak, tehát a felszínhez közelebb van ilyen anyag, és emiatt a Jupiter hatalmas mágneses mezeje is, amely a naprendszer bolygói közül a legerősebb, a felszínhez közelebb keletkezik."

Reklamációkat elfogadok.
:-)
2009. okt. 10. 10:35 | galéria | válasz | #135
Egyébként, kedves babajaga, nem kell szégyenkezned, mert te vegyész vagy, ez pedig már bőven atomfizika.
2009. okt. 10. 10:33 | galéria | válasz | #134
" víznek közvélekedés szerint két kritikus pontja van"

Mióta közvélekedés a fizikai kémiai törvény? A víz kritikus pontja pld 374,2 Celsius fok. Elég világosan leírtam Pkr-t átlépve semilyen energia behatással nem lehet halmazállapotváltozást elérni.
2009. okt. 10. 10:32 | galéria | válasz | #133
"Normálállapotban a hélium egyatomos gáz. Kizárólag nagy nyomáson szilárdul meg – eközben a sűrűsége jelentősen megnő. 4,21 kelvines forráspontja alatt, de a lambda pontnak nevezett 2,1768 kelvin fölött a hélium-4 izotóp normális folyékony állapotban van, amit hélium I-nek neveznek. A lambda pont alatt furcsán kezd viselkedni, és egy hélium II-nek nevezett állapotba kerül. A hélium-3 izotóp viselkedéséről kevesebbet tudunk."

"A hélium II viselkedését leginkább két, különböző tulajdonságú folyadék elegyeként írhatjuk le. Szuperfolyékony: nincs belső súrlódása, gyorsan folyik keresztül akár a legkisebb átmérőjű csöveken, és úgy mászik fel a tárolóedény falán – ez a szökőkút-effektus – mintha a gravitáció nem is hatna rá. Hővezető képessége nagyobb bármilyen ismert anyagénál. Ha hőt közlünk vele, a hő igen gyorsan, hőmérsékleti hullámokban (más terminológiával: második hangként) terjed benne."

Angolul folytatom:
"Unlike any other element, helium will remain liquid down to absolute zero at normal pressures. This is a direct effect of quantum mechanics: specifically, the zero point energy of the system is too high to allow freezing. Solid helium requires a temperature of 1–1.5 K (about –272 °C or –457 °F) and about 25 bar (2.5 MPa) of pressure. It is often hard to distinguish solid from liquid helium since the refractive index of the two phases are nearly the same. The solid has a sharp melting point and has a crystalline structure, but it is highly compressible; applying pressure in a laboratory can decrease its volume by more than 30%. With a bulk modulus on the order of 5×107 Pa it is 50 times more compressible than water. Solid helium has a density of 0.214 ± 0.006 g/ml at 1.15 K and 66 atm; the projected density at 0 K and 25 bar is 0.187 ± 0.009 g/ml."

Ennyit a héliumról!

Találtam azonban egy jó kis wikis szócikket a fémhidrogénről, és ezzel megadom néked a kegyelemdöfést!

"Metallic hydrogen results when hydrogen is sufficiently compressed and undergoes a phase change; it is an example of degenerate matter. Solid metallic hydrogen consists of a crystal lattice of atomic nuclei (namely, protons), with a spacing which is significantly smaller than a Bohr radius. Indeed, the spacing is more comparable with an electron wavelength (see De Broglie wavelength). The electrons are unbound and behave like the conduction electrons in a metal. As is the dihydrogen molecule H2, metallic hydrogen is an allotrope. In liquid metallic hydrogen protons do not have lattice ordering i.e. the system is a liquid of protons and electrons."

2009. okt. 10. 10:15 | galéria | válasz | #132
"A kritikus pont átlépése azt jelenti hogy utána semilyen energia bevitellel nem lehet halmazállapotváltozást elérni. "

A víznek közvélekedés szerint két kritikus pontja van: 0 és 100 fok Celsius. De emellett kb. 2500 fokon plazmaállapotú lesz, ezt sokan elfelejtik. 0 foknál a cseppfolyós állapotból átmegy szilárdba.

A folyékony (!) He/H is, ha tovább növeled a nyomást "kikristályosodik", fémesedik, szilárd halmazállapotba vált. Nos, ez lehet, hogy nem így van, csak gondolom, logikusan.
2009. okt. 10. 10:12 | galéria | válasz | #131
Arra gondoltam, hogy a cseppfolyós H/He ha nagyobb nyomást kap, akkor fémessé válik. Erről szól a történet, nem?
2009. okt. 10. 09:52 | galéria | válasz | #130
A kritikus pont átlépése azt jelenti hogy utána semilyen energia bevitellel nem lehet halmazállapotváltozást elérni. A cseppfolyósodott hidrogén nem lesz szilárd és a víz gázállapotát nem lehet cseppfolyóssá tenni. Bármelyik mérnöki kézikönyvben benne vannak ezek az állandók.
2009. okt. 10. 09:41 | galéria | válasz | #129
Ne viccelj! Csak egy kritikus pont van egy anyagnál.
2009. okt. 10. 09:39 | galéria | válasz | #128
Láttál egyáltalán olyan kísérletet mint a kalomel próba vagy a pirofóros vas előállítása?
2009. okt. 10. 09:35 | galéria | válasz | #127
Cseppfolyóssá válik?

Na, de ha a folyamat (a nyomásnövekedés) folytatódik, lesz egy újabb kritikus pont, nemde?
2009. okt. 10. 09:10 | galéria | válasz | #126
Ha értenél a kémiához akkor tudnád hogy ez az állítás igaz egy adott fizikai kémiai állapotban.
2009. okt. 10. 02:18 | válasz | #125
Nédmá, menstruálsz? Kicsit művelődj:

http://en.wikipedia.org/wiki/Compton_scatter