Tesztelték a világ legerősebb ionhajtóművét
2009. október 8. 00:49, Csütörtök
Újabb lépést tett előre az ionhajtómű koncepció, egy kicsinyített prototípus elérte a 200 kilowattos határt. A hajtómű fejlesztője szerint, ha sikerül tökéletesíteniük a technikát, egy Mars-utazás 39 napra rövidülne le. Ennél azonban vannak jóval közelebbi tervek is, ugyanis ha minden a tervek szerint halad, öt éven belül ionhajtóművek tartják majd pályán a Nemzetközi Űrállomást (ISS), ami jó alap lenne az emberi Mars-expedíciókhoz.

Hirdetés

A texasi Ad Astra Rocket Company 2005 óta tökéletesítgeti VASIMR (Változtatható Impulzussűrűségű Mágnesplazma Rakéta) elnevezésű hajtóművét, ami rádióhullámokkal hevíti, vagyis ionizálja az üzemanyagául szolgáló argongázt, melynek hatására forró plazma keletkezik. Ezt mágneses mezők lövellik ki a hajtóműből, tolóerőt generálva az ellenkező irányba. A hajtóanyag kilövellése jóval nagyobb sebességgel történik, mint a hagyományos hajtóműveknél, ami nagyobb gyorsulást eredményez az elfogyasztott üzemanyag kilogrammjaira levetítve.


A cég tervei szerint az űrállomást egy 200 kilowattos VASIMR hajtóművel látnák el, ami időnként begyújtva visszaterelné az ISS-t meghatározott pályájára. (Az állomás magassága a légköri súrlódás hatására fokozatosan csökken.) Az Ad Astra először üzemeltette a fenti hajtómű egy kicsinyített prototípusát maximális teljesítményen. A VX-200 hajtómű 201 kilowatton működött egy vákuumkamrában, első alkalommal lépve át a 200 kilowattos határt.

"Jelenleg ez a világ legerősebb plazmarakétája" - mondta Franklin Chang-Diaz, egykori NASA-asztronauta, a cég vezetője. A versenytársak elég messze vannak, a sorban a NASA 50 kilowattos Hall segédrakétája következik, ami elektromosan töltött atomok, azaz ionok gyorsításán alapul, viszont az űrügynökség a költségvetési megszorítások miatt 2005 óta nem fejleszti.

Az Ad Astra és a NASA között nemrég egyesség született egy 200 kilowattos VASIMR hajtómű tesztelési lehetőségéről az űrállomáson 2013-ban. A cég két űrvállalkozással, a SpaceX-szel és az Orbital Scienceszel is kapcsolatban áll a hajtómű feljuttatását illetően. Ha a teszt sikerrel zárul, akkor 2014-től a hajtóművet rendszeresen használhatják az ISS pályakorrekcióihoz, amit jelenleg az állomáshoz csatlakozó űrhajók, köztük az orosz és európai teherhajók hajtóműveinek beindításával oldanak meg.

A hagyományos hajtóművekkel azonban ezekhez a manőverekhez évente 7,5 tonna hajtóanyagra van szükség, míg a VASIMR ugyanerre a feladatra mindössze 0,3 tonna argont használna el, tette hozzá Chang-Diaz. Hangsúlyozta, hogy megoldásukkal több millió dollárt spórolhatnának az űrügynökségek évente, tekintve egy-egy tonna anyag űrbe juttatásának költségeit. Az ISS-en végzett szolgálataikért járó díjazást hajtómű technológiájuk fejlesztésére fordítanák, amivel egy napon lehetővé válna egy emberi Mars-expedíció kiszolgálása, nyilatkozta a veterán űrhajós a New Scientistnek.


Egy 10-20 megawattos VASIMR hajtómű 39 nap alatt juttatna el egy űrhajót a vörös bolygóhoz. Ez jelentős előrelépés a hagyományos hajtóművekkel szerelt rakéták által elérhető hat hónapos menetidőhöz viszonyítva. A rövidebb utazás lecsökkentené az űrhajósok sugárterhelését, ami a jelenlegi kutatások szerint a legnagyobb gátja egy bolygóközi utazásnak, különös tekintettel arra, hogy a jelek szerint az elkövetkező évtizedekben ez a sugárzási szint kifejezetten magasnak ígérkezik.
Megosztás |
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés




Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2009. okt. 11. 20:43 | galéria | válasz erre | #164
Little is known about the effect of microgravitation placental development. Data from COSMOS flight 1541 indicated that placental growth and development is modified by exposure to microgravity from pregnancy days 13-18; although, fetal development was not affected. The NIH-R.1 payload onboard STS66 exposed the developing conceptus to microgravity beginning immediately prior to placental development and terminated after formation of the definitive layers of the placenta; the labyrinth, junctional zone, and trophospongium. Placental development involves the vectoral movement of cells to achieve the final anatomical form, and the role of gravity in this process has not been evaluated. Adequate placental development is critical to reproductive success in mammals, including humans, and successful human colonization of space or establishment of rodent colonies in space for further scientific studies of all types are dependent upon a thorough understanding of the affect of space flight on reproduction and development. The objective of the proposed studies was to access the effect of microgravity on placental growth and development. Accordingly, the PI is requested placental/implantation site tissues recovered from pregnant rats returning from the space mission, and from asynchronous, and vivarium control groups. The first specific aim of these studies was to determine the morphology of the placenta and decidua, and their organizational relationship immediately upon return from space (G17-G20) and at the time of caesarean-section (G23) or delivery. Tissues from all animal groups were prepared for light microscopic examination and their morphology compared. The second specific aim was to assess the functional differentiation of trophoblast cells of the labyrinth and trophospongial regions of the placenta by evaluating the expression of specific developmentally expressed proteins, placental lactogens, and glucose transporters, and making comparison among groups." (Innen)
2009. okt. 11. 20:36 | galéria | válasz erre | #163
Ne butáskodj!
Az ISS-en van mikrogravitáció.
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 11. 14:53 | galéria | válasz erre | #162
Légkörben még a földi gravitáció sem nagyon akadályozza meg az apró porszemek lebegését a levegőben (súly, felület és Brown-mozgás). Egy aszteroida felszínén a több nagyságrenddel kisebb gravitáció még kevésbé. A légszűrés sokkal hatékonyabb.
NEXUS6  
2009. okt. 11. 13:05 | galéria | válasz erre | #161
Szerintem meg nem csak a Holdon nem jártunk, hanem még az ISS-re sem tette ember a lábát. És néha a földi életet is megkérdőjelezem, hétköznap 10 után pl tökre kihalt a város.
Anyám szerint meg egyáltalán, nz nem is élet, ami itt van!

2009. okt. 11. 12:40 | válasz erre | #160
Attól még, hogy az ISS-en nem tudnak létrehozni (mikro)gravitációt (és nem is akarnak, mert az ISS pont azért van, hogy súlytalanságban tudjanak kísérleteket végrehajtani), nem jelenti azt, hogy nem jelentene könnyebbséget az űrhajósoknak, ha tudnának.
De egy hosszan tartó utazásnál talán jól jöhetne. (Csak tippelek )
2009. okt. 11. 00:03 | galéria | válasz erre | #159
Nem, nem jelent. Gondolj csak az ISS-re.
physis  
2009. okt. 10. 23:46 | válasz erre | #158
Kedves KillerBee,

Nagyon köszönöm a tömör és lényegi magyarázatot, és a tradeoff-ok pontos kiemelését is.

Ez egyben megvilágította a két gondolatkísérlet kontextusát is:

* az első esetén a reaktív anyaggal való gazdálkodás volt rögzítve (metronómütésekre azonos ütemben kilőtt szabványos próbatestek), míg az energiával való gazdálkodást változtattuk (hiszen az azonos ütemű anyagkibocsátás kétszeres kilövési sebesség mellett egyben nagyobb össz-energiakincset is feltételez),

* a másodikban éppen fordítva: az össz-energiakincs volt azonos (azonosan töltött kondenzátorok), míg a reaktív anyaggal való gazdálkodás volt változó (a fotonrakéta épp ennek szélsőségesen elfajuló példája, elenyésző anyagkibocsátással).
2009. okt. 10. 22:13 | válasz erre | #157
Imre? Őt nem ismerem... Nem (Rácz) Károlyra gondoltál?
2009. okt. 10. 22:06 | válasz erre | #156
Igen, tudom, hogy gyakorlatilag mikrogravitáció van az ilyen kis kavicsokon... De legalább lefelé esik a kolbászos zsömle, és nem marad lebegve a levegőben
Tényleg, a mikrogravitáció nem jelent valamiféle "segítséget"? Úgy értem, hogy pl a por, a bőrfelületről (emberi testről) leváló részecskék stb lefelé hullanának, és kisebb eséllyel lélegeznék be az űrhajósok. (Persze, a legapróbb mozdulatra is felkavarodna ez az "üledék". )
2009. okt. 10. 21:38 | válasz erre | #155
A sorszámozás egy tekercsen belül nyilván időrendi sorrend, de mivel mindkét űrhajósnak volt fotómasinája, így a különböző tekercsek egyes képei közötti sorrendet már nem olyan egyszerű megadni. Lehet, hogy amíg az egyikük egy tekercset nyomkodott el, addig a másik hármat, aztán fordítva. Persze biztos össze lehetne legózni a pontos sorrendet, ha akarnánk, és akkor rekonstruálhatnánk minden egyes lépést.
De 2200 képet elemezzen végig az, akinek Imre az édesanyja.
2009. okt. 10. 21:20 | galéria | válasz erre | #154
Erről van szó, öreg.
A gravitációt meg felejtsd el.
2009. okt. 10. 21:11 | válasz erre | #153
OK, elfogadom. De azt gondoltam, hogy a sorszámozás valamiképpen időrendiséget is jelent.
Részemről nem "kötözködöm" tovább
kamov  
2009. okt. 10. 20:30 | galéria | válasz erre | #152
"nem volt helyes részemről a hatásfok szó használata, inkább az energia és a reaktív anyag minél hatékonyabb felhasználását kellett volna írnom."

Igen valóban erre utaltam. Így már kerek.
2009. okt. 10. 18:33 | válasz erre | #151
iskolapélda
2009. okt. 10. 18:31 | válasz erre | #150
nem igazán szeretnék már azzal foglalkozni, hogy mivel jönnek, tekintve hogy az állításaik általában félinformációkon és a saját prekoncepcióikon alapulnak, a saját kitalációkból levont következtetésekkel, és még ezzel együtt sem konzisztensek önmagukkal sem.
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 10. 18:15 | galéria | válasz erre | #149
Ha időkódolták volna őket, akkor jönne az, hogy az időkódot is ráhamisították a képekre.
2009. okt. 10. 18:04 | válasz erre | #148
sajnos akkor még nem volt divat időkódolni a fotókat, szóval nem igazán tudjuk hogy a két felvétel között mennyi idő telt el és közben mi mindent csináltak. akármit.
az apollo 17 -hasselblad-készletében 3584 fotó van, ebből 2200-körüli készült a hold felszínén. lehet keresni a magyarázatot az "anomáliákra" (hova tűnt a keréknyom)
2009. okt. 10. 17:26 | válasz erre | #147
Hacsak nem fordult meg visszaérkezése után (és a szerelés előtt) félkörben...
2009. okt. 10. 17:20 | válasz erre | #146
Én is gondoltam erre, hiszen a keréknyomok nyilazása alapján a járműnek a képhez képest szemből kellett volna érkeznie, és a fotós háta mögötti irányban távoznia.
De ez esetben a jármű jobb hátsó "sárvédőjét" nem szerelhették, hiszen a Nap ezen a képen is "jobbról" süt, ugyanúgy, mint ezen a képen.
Kicsit bonyolultan fogalmaztam, de talán értitek. Nem kötözködni akarok, csak tényleg nem értem.
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 10. 17:07 | galéria | válasz erre | #145
"Ez egy nagyenergiaju plazma hajtomu. Jo lenne a relativisztikus kepletekkel szamolni, mert a kiaramlo plazma sebessege es viselkedese eseten mar erzekelhetoek a relativisztikus korlatok hatasai."

A már belinkelt dokumentációk szerint a plazma kiáramlási sebessége jóval 1000km/s alatt van, ami nem indokolja a relativisztikus hatások figyelembe vételét.
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 10. 16:56 | galéria | válasz erre | #144
A hozzászólásodban utolsóként megadott képet már én is ajánlottam neki megtekintésre, mivel azon látható mind az eltaposás, mind a keréknyom, ám ő valami zavaros megjegyzést tett a vizuális feldolgozó képességemre...
2009. okt. 10. 16:54 | válasz erre | #143
a fotós háta mögött.
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 10. 16:52 | galéria | válasz erre | #142
Pedig nincs itt semmi látszólagos ellentmondás. Azonos mennyiségű energia felhasználásával kétszeres sebességre csak negyedannyi tömegű reaktív anyagot tudsz felgyorsítani, ami az impulzusmegmaradás törvénye szerint csak fele akkora sebességet (kétszeres sebesség osztva a néggyel) ad az űrhajónak, mint ha ugyanannyi energiával négyszeres tömegű reaktív anyagot fele sebességre gyorsítanál.

Az optimum megtalálásánál figyelembe kell venni a reaktív anyag arányát a teljes tömeghez és a rendelkezésre álló teljesítményt ill. összenergiát. Erre utaltam korábban, amikor optimális kompromisszumről írtam.

Abban igaza van kamovnak, hogy nem volt helyes részemről a hatásfok szó használata, inkább az energia és a reaktív anyag minél hatékonyabb felhasználását kellett volna írnom.
2009. okt. 10. 16:36 | válasz erre | #141
Esetleg arra lenne még jó egy kis égitest, hogy valamilyen utánpótlást oldana meg (pl. víz), vagy valamicske gravitációval segítené az űrhajósokat, hogy ne teljes súlytalanságban kelljen megtenniük az utat.
2009. okt. 10. 16:27 | galéria | válasz erre | #140
Viszont csatlakoztunk már rá üstökösre (valami Deep Space projekt), tehát ez a része annyira nem zűrös. A stoppos megoldás lényege, szerintem, hogy ott van egy jó kis égitest, és azt csinálsz rajta/vele, amit akarsz.
2009. okt. 10. 16:24 | válasz erre | #139
Nem akarok kukacoskodni, mert már van itt egy "kukacos", de meg tudja valaki mondani, hogy hová lett a képről a jármű...?
2009. okt. 10. 15:00 | válasz erre | #138
pedig egyszerű. megnézed a többi képet is.

"pl. itt van az a bizonyos kép amin a leszálló egydég alatt nincs elfújva a por:AS11-40-5926.jpg"
itt meg az, amelyiken szét van. hát igen. a hajtómű alatt szét van, a talpak alatt meg nem. mostakkor?

ez az a kép amin nincs keréknyoma a rovernek, holott már mentek vele (lásd a kerekére feltapadt hold port) AS17-137-20979.jpg
ez meg a kép két kockával odébbról, ahol az látszik, hogy összerugdalták a port, amíg "sárhányót" kendácsolták.
NEXUS6  
2009. okt. 10. 12:43 | galéria | válasz erre | #137
Az ötlet elő pillanatban jobbnak hangzik, mint amilyen valójában.

Mert milyen is az autóstopp. Állsz az út mentén, integetsz, erre a kocsi leáll, dumcsiztok, beszállsz, elindultok, odaértek, megint megáll, aztán kiszállsz.

Nos egy aszteroida nem lassít nem áll meg! Ha ugyan ez lenne a helyzet az autóstoppnál is, akkor 100-150-nel kéne tudnod rohangálni, hogy felvegyenek. De ha ilyet tudnál, akkor lehet, hogy autóstoppra sem lenne szükséged.

Itt is olyan sebességre kéne felgyorsítani az űrhajót, ami nem sokban térne el az aszteroidáétól, mert tekintve annak nem túl nagy tömegét, jelentős pályaeltérések esetén nem tudná befogni az űrhajót.
2009. okt. 10. 11:37 | galéria | válasz erre | #136
Egy hétköznapi megoldás. :-)
kvp  
2009. okt. 10. 09:49 | válasz erre | #135
"nem lenne egyszerűbb építeni egy gyorsító bizbaszt, ami felgyorsítja a zűrhajót szép lassan jó gyorsra (körbe körbe pörgeti)"

Mivel jelen esetben akkorat kellene epiteni, ami a Fold atmerojenel egy picivel nagyobb, ezert ez nem tunik tul jo otletnek. Meg Pestrol Becsig sem tudunk igy eldobni egy autot, viszont altalaban a sajat kerekein siman elmegy odaig.

"Ilyen értelemben tényleg lehetne mondani, hogy éppen a nagykilövelésű megoldás bizonyult ,,kevésbé hatékony''-nak."

A raketatechnologiaban a lenyeg az, hogy minel nagyobb energiaval lokjuk ki a gyorsitasra szolgalo tomeget. Vagy a tomeget noveljuk vagy az energiat. Mivel a tomeg novelese miatt tobb lenne a gyositando maradek tomeg, ezert ez rossz otlet. Az energia novelesenel pedig a plusz energia johet a jarmuvon kivulrol is, de johet olyan energiaforrasbol amit csak lassan szabad energiava alakitani, mert kulonben a gyorsulas megolne a szemelyzetet. Tobbek kozott ezert sem hasznalunk fuzious impulzus detonacios hajtomuveket. Nagyon hatekony, de akkora lokest nem elne tul a szemelyzet. A mikrofuzios kutatasok meg meg nincsennek ott hogy kis meretben is mukodjon a megoldas, pedig a plazmahajtomuveknek ez egy eletkepes jovobeni tovabbfejlesztese lenne. (a Bussard ramjet is egy folyamatos uzemu fuzios plazma hajtomu, kulso uzemanyagforrassal, ami elmeletileg fel tud gyorsulni akar a fenysebesseg kozelebe is)

"Úgy tűnik, ettől még a számításba nem ment át a hiba, mert automatikusan ezzel a képlettel számoltam."

Ez egy nagyenergiaju plazma hajtomu. Jo lenne a relativisztikus kepletekkel szamolni, mert a kiaramlo plazma sebessege es viselkedese eseten mar erzekelhetoek a relativisztikus korlatok hatasai.
physis  
2009. okt. 09. 15:05 | válasz erre | #134
A képlet javítása:

E = ½ × m × v².

Úgy tűnik, ettől még a számításba nem ment át a hiba, mert automatikusan ezzel a képlettel számoltam.
Sir Ny  
2009. okt. 09. 14:40 | válasz erre | #133
nem lenne egyszerűbb építeni egy gyorsító bizbaszt, ami felgyorsítja a zűrhajót szép lassan jó gyorsra (körbe körbe pörgeti), és elengedi, és akkor a zűrhajó elszáll a csába jó gyorsan, és akkor már csak fékezni kell, és így az üzemanyag felét ki lehetne tölteni hasznos cuccokkal (pl ember, kaja, pia)
2009. okt. 09. 13:29 | galéria | válasz erre | #132
Ha már a Hold is szóbakerült:

http://www.nasa.gov/multimedia/nasatv/index.html

Most megy a becsapódás közvetítése.
physis  
2009. okt. 09. 13:15 | válasz erre | #131
Egész éjjel ezen gondolkodtam, mrt korábban erre soha nem is gondoltam, és a mindkét választ igaznak éreztem, kettő közti paradoxont pedig soká nem tudtam feloldani. A linkelt cikket még nem olvastam el, helyette idealizált kísérleteket képzeltem el. Lehet, hogy félreértettem a kontextust, sőt akár a gondolatmenetem is lehet hibás.

Szóval eddig erre jutottam:

Képzeljünk el egy kiskocsit, amely másodpercenként egykilogrammos testeket lő ki 1 m/s sebességgel. Minden másodpercben éppen egységnyi erőlökés éri. (Ha folyamatosan bocsát ki folyamatos anyagot magából ugyanekkora sebességgel és ütemben, akkor pedig folyamatosan 1 Newton tolóerő hat rá). A másodperecenkénti energiaigény: 1 kg tömeg 1m/s-ra gyorsítása, ami az E = m × v² képlet alapján 1/2 joule, tehát a kívánt teljesítmény 1/2 W.

Változtassunk: a kibocsátás üteme továbbra másodpercenként 1 kilogramm, de immár 2 m/s sebességgel. Ekkor a kocsit minden másodpercben két egységnyi erőlökés éri, vagy folyamatos kibocsátás esetén az impulzusváltozás másodpercenként két egység, amely, egy másodpercre elosztva, 2 newton tolóerőt eredményez.

Mivel azonban 1 kg tömeg 2 m/s-ra gyorsítása (1 helyett) nem kétszeres, hanem négyszeres energiát igényel (az E = m × v² képlet alapján), ezért itt az energiaigény 2 J, és a megkívánt teljesítmény is 2 W.

Cserébe mit kapunk? Az kiskocsi mozgási energiája csak kétszeres lesz-e (ugyanannyi menetidőt feltételezve), vagy pedig ,,igazságosan megkapjuk a pénzünkkért'' a mozgási négyszeres energiát az ,,űrhajónkra''?

A tolóerő kétszeres, és a menetidőt ugyanannyinak vesszük. A két ,,űrhajó'' tömege is ugyanannyi minden másodpercben, hiszen a hajtóanyagot (vagy az 1 kg-os próbatesteket) ugyanolyan ütemben lőjük ki. A másodpercenkénti impulzusváltozás (vagy a másodpercenként ütemezett erőlökés) is éppen kétszeres. Kétszeres erő hat rendre ugyanakkora tömegekre. Ezért szerintem - de mg nem gondoltam át -- a sebesség is rendre kétszeres lesz, minden másodpercben (vagy minden löket végén).

A teljes menetidő után tehát a kétszer gyorsabb próbatesteket kilövő (de azokat ugyanolyan ütemben ,,fogyasztó'') űrhajó sebessége kétszeres lesz, mozgási energiája pedig négyszeres. Tehát a kétszeres energia (teljesítmény)igényért cserébe meg is kaptuk a kétszeres mozgási energiát az űrhajónkra.

Azonban mégis, valahol igaznak kell lennie ennek a hatásfok-romlási gondolatmenetnek is. Mert a kérdés tulajdonképpen egészen más kontextusban is felmerülhet a gyakorlatban, ami egész más, mint a fenti idealizált kísérleti elrendezésem. Erre is próbálok idealizált példát mondani.

Ha van egy elemem (vagy még inkább, egy jól feltöltött, gyorsan kisüthető, nagy kapacitású kondenzátorom), azzal kétféleképp készíthetek űrhajót.

Az egyik esetben beleteszem egy kiskocsiba, amelynek szellemes szerkezete a kondenzátor elektromos energiáját elektromágnesek segítségével mozgási energiává alakítja. A mozgást úgy használjuk fel, hogy éppen magát az immár kimerült, felesleges kondenzátort a kiskocsiból hátrafelé kilőjük. Az eredmény látványos, átlagember is azonnal érzékelheti: a kiskocsi jól láthatóan elindul ellenkező irányba: Több kondenzátor alkalmazása esetén komoly végsebességet érhet el ,,űrhajónk''.

A másik idealizált mód a kondenzátor rakétaelvű felhasználására: olyan kiskocsiba tesszük, amely a kondenzátor elektromos energiáját fény- és hősugarakká alakítja, és azokat egy parabolatükörrel hátrafelé terelve, fotonrakétaként működik.

Az eredmény nem látványos, legfeljebb vákuumban, súlytalanságban lehet egyáltalán észlelni, és akkor is csak nagyon hosszú idő múlva, vagy gyorsított filmen, vagy finom mérőberendezéssel.

Ilyen értelemben tényleg lehetne mondani, hogy éppen a nagykilövelésű megoldás bizonyult ,,kevésbé hatékony''-nak. Elvesztegettük a kondenzátor teljes energiáját, szinte a semmiért, miközben a jóval szerényebb elektromágneses ágyús megoldás látványos eredményt hozott. Igaz, hogy az utóbbi esetben magát a kondenzátort is elvesztettük, nemcsak az energiatartalmát, de az gyakorlati szempontból, (legalábbis ebben a kísérleti elrendezésben) nem hátrány.

Egyelőre eddig jutottam a kérdéssel, mert csak így tudtam magam számára egyáltalán megfoghatóvá tenni. Ennek talán az az oka, hogy a matematikai analízis nyelvén nem tudom a kérdést a maga teljes precizitásában megvizsgálni, ez sohasem ment túl jól nekem.
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 13:14 | galéria | válasz erre | #130
Gratulálok! Először észrevetted, hogy a http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a17/AS17-137-20979.jpg azonos önmagával. Aztán már arra is rájöttél, hogy hogy a rovert ábrázoló kép nem azonos azzal, amelyen már csak a hűlt helye látható, és ezt még büszkén közlöd is velem, az alábbi megjegyzéssel:

"ami meg az érveidet illeti: azok után, hogy számodra a két kép teljesen azonos, nem hinném, hogy komolyan kellene foglakoznom az érveiddel. (arról nem is beszélve, hogy még 1 mondtattal sem utaltál arra, hogy azok a képek azért nem lehtnek kamuk mert....)
Tudod van erre egy régi mondás: ne néz, hanem láss..."

2009. okt. 09. 12:53 | válasz erre | #129
lehet már kezdek fáradni, de most képzavar lett.
Én 106-ba betettem pár liknet te a 111-be kettőt.
111-ben megjegyezted, hogy azért hiányozhat a kerényom mert eltaposták. Na én arra a képre hivatkozva írtam, hogy az két különböző.
Ui. betettél egy képet is.

a srácédővel mit vitatkozén, hiszen az ua.
2009. okt. 09. 12:49 | galéria | válasz erre | #128
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1117973040

Mellesleg mi értelme lett volna ennak a logikának? Ott voltunk, de nem csinálunk fotót, de élő TV közvetítést meg igen. Ne itt válaszolj, a linkhez tartozó topikban.
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 12:47 | galéria | válasz erre | #127
Istenem, kicsit unalmas mindig ugyanazokat az "érveket" olvasni. Olvass utána, segítek:

Ha utánajársz, megtudhatod, hogy a földetérés előtt pár másodperccel kikapcsolták a hajtóművet. A holdkomp vízszintes mozgást végzett, jól látható a talpnál a holdporba vájt csík, ahogy még csúszott a holdkomp. Vagyis a leszállási hely fölött soha nem üzemelt a hajtómű, nem volt gázsugár. Továbbá vákuumban nem egészen úgy áramlik ki a gáz a fúvókán, mint a légkörben.

Hány kép van még a tarsolyodban, amelyeket hamisnak tartasz? Végigzongorázod a teljes repertoárt?
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 12:40 | galéria | válasz erre | #126
Jaj nekem! Te erre a képre hivatkoztál: http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a17/AS17-137-20979.jpg

Én meg a #111-ben megadott linken lévő dokumentumban egyanerre a képre, csak ott a képre mutató link alatt ott van a magyarázat is, amelyet a kedvedért be is másoltam!

Te pedig most diadalittasan hangoztatod, hogy az ellenpéldaként felhozott http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a17/AS17-137-20981HR.jpg nem azonos azzal, amire a bemásolt magyarázó szöveg vonatkozik.

Szövegértés? Ismerős a szó? Ugye nem?
2009. okt. 09. 12:35 | válasz erre | #125
ezen a képen frankón látható az összes nyom. A gond ismét a porral van: mit keres a leszálló egyság lábánál?
http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a11/AS11-40-5902.jpg
2009. okt. 09. 12:32 | válasz erre | #124
"Na igen, te nem vagy moonhoaxer, mert nem tagadod a holdraszállást tényét, csak az azt bizonyító fényképek valódiságát'"

bocsi, mi összefüggés van a kettő közt? Semmi! Ha nem lett volna Holdraszállás, akkor min. a szovijetek verték volna a tamtamot, hogy a jenkik hazudnak. A fél világ a Holdat bámúlta + a rádióamatörök is fogták a kommunikációjukat. Voltak a Holdon. Ez még nem jelenti azt, hogy kamu az amit írtam. A bib ott van, hogy
abból indúltok ki: ha ott volt akkor csinált képeket és akkor ezt közzé is tette. Ha nem ott készűltek a képek akkor nem voltak ott. Ez pedig nem igaz.
2009. okt. 09. 12:28 | válasz erre | #123
KillerBee:
"Mi az, hogy az a kép nem ugyanaz? Hasonlítsd már össze a kettőt! Nézd meg őket egymás mellett. "
megnéztem, ezek szerint ez:
http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a17/AS17-137-20981HR.jpg

pontosan ugyan az mint ez:
http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a17/AS17-137-20979.jpg

ui. én ez utóbbit tettem be... érdekes egy vizuális feldogozó képességed van.

"De értelek, a képek egy része szerinted nem ott készült. Ha már egyszer ott voltak, akkor biztos plusz munkával létrehozták a holdi felszín itteni mását, hogy hamis képeket készítsenek. "
jesszusom... szóval ott is készűltek, de nem kötik az orrárra az embernek, mert esetleg haditikok lehetnek rajta. Kell a népnek a néphülyítés, hogy nekik készűltek a publikus képek. A roveres képet egy 30 évvel ezelött sehol nem találtad volna meg, pont a kereke miatt. Viszont kellett a népnek a vakítás.
És nem tereltem, csak példát mondtam arra, hogy most is megy a hülyítés.


ami meg az érveidet illeti: azok után, hogy számodra a két kép teljesen azonos, nem hinném, hogy komolyan kellene foglakoznom az érveiddel. (arról nem is beszélve, hogy még 1 mondtattal sem utaltál arra, hogy azok a képek azért nem lehtnek kamuk mert....)
Tudod van erre egy régi mondás: ne néz, hanem láss...


KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 12:23 | galéria | válasz erre | #122
"Esetleg még az lehet, hogy a nyílvánosságra hozott fotók mindegyike kamu. (ami szintén nem azt jelenti, hogy nem jártak a Holdon)."

Na igen, te nem vagy moonhoaxer, mert nem tagadod a holdraszállást tényét, csak az azt bizonyító fényképek valódiságát.
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 12:21 | galéria | válasz erre | #121
Valóban zsír, én is izgatottan várom kamov magyarázatát. Erős a gyanúm, hogy csak az általa belinkelt fórum hozzászólásait olvasta, a dokumentumot már nem. Amikor is felmerül a kérdés, vajon az egyik laikus fórumban beírt hozzászólások mennyiben tekinthetők érvnek egy másik laikus fórumban.

Én is az általad elsőként belinkelt szövegben találtam a diagramot, a kamov belinkelte topicban hivatkoznak rá. Szerintem hatásfokon a plazmának átadott elektromos energia és az összes befektetett energia arányát érti. Vagyis energetikai hatásfokról van szó, ám egy hajtóműnél ez csak a történet egyik része, mert az űrhajó nem sokat halad előre, ha az elektromos energiából előállított mozgási energia egyre nagyobb hányadát a kiáramló plazma (reaktív anyag) viszi el magával. A #86-ban részletesebben írtam róla.

Az egész akkor válik érdekessé, ha tudjuk, hogy atomreaktor vagy napelem esetén a leadott elektromos teljesítmény sokkal lényegesebb, mint az összenergia, hiszen mindkettő energiaforrás hosszú ideig képes működni. Ezért nem probléma, ha nagyobb kiáramlási sebességnél romlik a meghajtás hatásfoka (többet visz el a plazmának átadott mozgási energia), mert ettől még nő a tolóerő, idő meg van. Viszont szükség van arra az optimális kompromisszumra, amit a #65-ben említettem, mert nagyobb teljesítményű energiaforrásnak a tömege is rendszerint nagyobb.
2009. okt. 09. 12:19 | válasz erre | #120
"Akkor viszont hogy lehetnek annyira egyformák a körülmények, ha az egyik valóban fent készült a másik meg nem? "
sztem az egy szériából származó képek egy helyen is készűltek.

Esetleg még az lehet, hogy a nyílvánosságra hozott fotók mindegyike kamu. (ami szintén nem azt jelenti, hogy nem jártak a Holdon).
Csak felhívnám a figyelmet a rover kerekére, ui. a rover kerekei hosszú ideik haditiok ként volt aposztrofálva, ennyire közelitt nem nagyon lehetett találni róla. Namármost feltelezhető, hogy ezen kívűl más is volt titok. Viszont a népnek fotó kell. Mert ugye azt nehéz elhinni, hogy csak a szovijetek játszották el azt, hogy átdobják a népet (pl. Gagarin fellövését akkor mondták be amikor visszajött, hogy már visszajött). Eléggé kemény volt az űrverseny és hát domborítani kellett. És ezek egyike sem cáfolja azt a tényt, hogy leszáltak a Holdon.

KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 12:18 | galéria | válasz erre | #119
Az agyatlant nem konkrétan rád értettem, elnézést, ha így lehetett érteni.
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 12:17 | galéria | válasz erre | #118
Ne terelj, nem a kínaiakról beszélünk.
Mi az, hogy az a kép nem ugyanaz? Hasonlítsd már össze a kettőt! Nézd meg őket egymás mellett.

De értelek, a képek egy része szerinted nem ott készült. Ha már egyszer ott voltak, akkor biztos plusz munkával létrehozták a holdi felszín itteni mását, hogy hamis képeket készítsenek. Csak azért, hogy csámcsoghassatok rajtuk.

Hát bejött, amit az előbb írtam. Ha az érvek elfogynak, akkor jön a "csakazértsem ott készült", csak mert nem...
2009. okt. 09. 12:14 | válasz erre | #117
"Nem is tudom, miért válaszolok ezeknek az agyatlan moonhoaxereknek."
KillerBee: nem kellene személyeskedni. Én nem állítottam olyat ami nagy hoax lenne. Csak annyit, hogy szerintem a képek egy része nem ott és akkor készűlt.


2009. okt. 09. 12:10 | válasz erre | #116
egyenlőre ott tartunk, hogy én csak annyit állítottam, hogy amiért a Holdon voltak még nem jelenti azt, hogy a képek is ott készűltek.
Aha... de amikor a kerák tövében sincs nyom... gondolom az tis széttaposták direkt. Meg egyáltalán mit keres a leszálló egycsák környezetében por miután leszált?

Szóval én azt állítom, hogy a fotók egy jó része nem ott készűlt. Ami nem zájra azt ki, hogy nem voltak a Holdon.

Mert gondolom azt is elhitte mindenki, hogy a Kínaik kint voltak. Hát kint is voltak, csak speciel a felvételek nem ott készűltek (pontosabban azok a felvéetlek amiket a nagyközönség is láthatott), ui. az egyik űrhajós sisakjának a pereme alól egy kis buborék indúl felfelé... tiszta ciki, de ez lement élő adásban. (1x láttam, és a liveleak-n meg fent is van....)

Megnéztem. De ez nem az a kép. Amit énkűldtem azon egy darab még csak eltaposottat sem lehet látni. Egyébként ez a kéé is érdekes... mert az addíg okés, hogy eltaposták, de a kép bal alsó sarkában azért mindha kevesebb lábnyom lenne (mondjuk azt, hogy semmi) és nyom nincs.
De ez egy örök vita. Én azt mondom, hogy voltak, de a fotók egy része nem ott készűlt, az ok akármi is lehet.
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 11:55 | galéria | válasz erre | #115
Nem is tudom, miért válaszolok ezeknek az agyatlan moonhoaxereknek. Ha képes lenne önálló gondolkodásra, eleve utánajárt volna ő is, mielőtt kritikátlanul hülyeségeket szajkózik.

Nekem 3 percembe került utánajárnom, nem mintha kételkedtem volna a kép valódiságában. Ha egy "érvüket" megcáfolod, ha egy szerinte hamis képről bebizonyítod, hogy valódi, jönnek 10 másikkal és az ember főmunkaidőben cáfolhatná a marhaságaikat. Amikor aztán már nem képesek tartani az állításaikat, akkor kijelentik, hogy mindez nem bizonyíték és más fórumban kezdik elölről.

Elnézést, de kicsit felment a pumpa.
2009. okt. 09. 11:46 | galéria | válasz erre | #114
Menjetek már a ... Ott a Holdraszállás topic, menjetek oda, és tartsátok ébren gerrobot a régi/új vitával.
2009. okt. 09. 11:45 | galéria | válasz erre | #113
Valami nem kerek ebben a diagramban. Minél kisebb a hatásfok, annál nagyobb a tolóerő? Zsííír :)

Ahogy olvastam (gyenge vagyok angolból) az adatok egy 1 MW-os energiaforrásra vonatkoznak, az üzemanyag mennyiség állandó, csak semleges/plazma arány változik. Ez magyarázat arra, hogy miért nem nő a tolóerő a kiáramlási sebesség növekedésével, viszont még mindig nem értem, mit ért a hatásfok alatt?

Egyébként itt van részletesen, bár a diagramot nem nagyon magyarázzák

Itt ugyanaz, kissé másképp.
2009. okt. 09. 11:45 | galéria | válasz erre | #112
Én is az eltaposára gondoltam meg arra, hogy a pozícióba kanyarodva állt be. Ez eltakarja a nyomok egy részét, a többit meg szépen "szétcsoszogták". A Hold körüli szonda képein is láthatóak a "csoszogások" nyomait.
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 11:38 | galéria | válasz erre | #111
Nagyon érdekes dolgokat írsz, de érdemesebb lenne tájékozódnod, mielőtt a hoaxerek "érveit" szajkózod. Én kb. 3 perc alatt találtam meg az ide vonatkozó anyagokat.

Itt keress rá a file nevére és megtalálod a vele kapcsolatos leírást. Azért a kedvedért idemásolom, talán megérted a szöveget:

"AS17-137-20979 (OF300) ( 204k or 1100k )

Picture of the replacement fender taken at about 143:46:34 by Gene Cernan, just before driving off from Station 2. Jack Schmitt is already seated. The dust-coated- originally-blue Traverse Gravimeter is mounted on the back of the Rover just above the replacement fender. Gene took this photo, in part, to document its condition after the 9.1 kilometer drive out from the LM and, in part, to document his handiwork. At the end of EVA-3 Gene decided to bring the fender back to Earth and, as of the late 1990s, it was still on display at the National Air & Space Museum in Washington D.C. Ron Creel has provided a summary ( 1.3 Mb PDF ) of the fender extension losses that occurred on all three Rover missions."

Vagyis épp a 2. állomásról való indulás előtt készült a kép, az állomáson tartózkodás közben nyilván alaposan körbejárkálták a rovert (és eltaposták a keréknyomokat), mert pl. "sárhányót" (inkább holdporhányót?) kellett cserélni, ami odafenn nem kis munka lehetett.

Nézd már meg ezt a képet is, ezen látszanak a keréknyomok, de az is, ahol teljesen eltaposták őket. Csak ezt már nem mutatják a hoaxerek, mert nem illik bele az idióta szövegükbe.

2009. okt. 09. 11:22 | galéria | válasz erre | #110
Akkor viszont hogy lehetnek annyira egyformák a körülmények, ha az egyik valóban fent készült a másik meg nem?
2009. okt. 09. 11:02 | válasz erre | #109
nem a Holdraszállást cáfoltam ezzel, hanem azt, hogy a képek egy jó része biztosan nem ott készűlt.
De sztem ez tis írtam lejjebb. Amiért leszáltak még nem biztos, hogy a képek is ott készűáltek. A kettő nem zárja ki egymást.

Logikusnak logikus következtetés szerintem.


2009. okt. 09. 10:53 | galéria | válasz erre | #108
Ezeket nem tudom megválaszolni bevalom, csak tippeim vannak, de elég nevetséges dolog, hogy 3 kép amire én nem tudok magyarázatot adni cáfolja a holdraszállást. A többi bizonyíték meg alátámasztja. Tehát, ha va 100000 bizonyítékod és 3 nem odaillő, akkror nem volt holdraszállás? Érdekes logika.
2009. okt. 09. 10:53 | galéria | válasz erre | #107
Nem minden fényképezőgép működik az űrben.
A probléma a mozgó alkatrészekkel van. Mínusz jó sok fokon a legtöbb földi körülmények között használt szerkezet felmondja a szolgálatot.
2009. okt. 09. 10:31 | válasz erre | #106
akkor félreértettél... :)
én azokra a képekre gondoltam a mit a NASA (szerint) a Holdon készltek és nagyfelbontásúak. A NASA oldalán meg lehet találni őket.
pl. itt van az a bizonyos kép amin a leszálló egydég alatt nincs elfújva a por:
http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a11/AS11-40-5926.jpg

ez az a kép amin nincs keréknyoma a rovernek, holott már mentek vele (lásd a kerekére feltapadt hold port)
http://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/alsj/a17/AS17-137-20979.jpg

ezek csak elég jó felbontásuak, amennyiben jobbat szeretnél:
http://www.apolloarchive.com/apg_thumbnail.php?ptr=622&imageID=AS11-40-5926
http://www.apolloarchive.com/apg_thumbnail.php?ptr=382&%20imageID=AS17-137-20979

KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 10:25 | galéria | válasz erre | #105
Olyannyira, hogy komolyabb tesztekben meg szokták adni, hány fokos hőmérsékleten készültek a tesztképek, mert a képzaj (főleg RAW) megítélésénél ez lényeges.
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 10:16 | galéria | válasz erre | #104
A hőmérséklet-ingadozások számítanak igazán, mert bár a CCD-nek annál jobb, minél hidegebb van (zajszint), az akkuk kevésbé szeretik a hideget. De a hőmérséklet könnyen kézben tartható. A meleg még rosszabb, de erre már a Földön is ügyelni kell.

http://www.hasselblad.co.uk/about-hasselblad/hasselblad-in-space/space-cameras.aspx
2009. okt. 09. 10:06 | galéria | válasz erre | #103
Ne vedd sértésnek, a Holdraszállás alatt is olyan felbontású képek készültek, hogy beszarsz. Az más tészta, hogy a sok hoaxszer a 53-szor újratömörített 20k-s jpg-t tolja oda, mint bizonyítékot. Tessék felmenni a NASA honlapjára és olyan felbontású képeket tölthetsz le, ami 8 éve a nethozzáférésedet megfektette vola, mert 4000x3000 meg, hasonló felbontású nem degradált szar minőségű jpg-ről van szó.

Túl sok ilyen hoaxer oldalt láttam már. Egyik hülyébb, mint a másik.
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 09:54 | galéria | válasz erre | #102
Ez a szép benne, hogy ez valami új, nem az untig ismert régi "érveket" hozza. Fejlődnek a fiúk. :D

#91:
Te állítottad előbb, hogy nem létezik űrben működő fényképezőgép, bizonyítsd előbb te az állításodat.

Pont olyan vagy, mint Csacsikám, aki ír egy megalapozatlan marhaságot, amire én válaszolom, hogy téved. Erre ő követel tőlem bizonyítékot...
2009. okt. 09. 09:50 | válasz erre | #101
véleményem szerint voltak, túl sok szem figyelte akkortájt a Holdat. De ez nem jelenti azt, hogyx a fotók is (amiket a nagyközönség láthatott eddíg) ott készűltek. A kettő nem zárja ki egymást.
Mostanság amikor a NASA nagyfelbontású képekkel pakolja tele a Holdról szóló oldalati érdemes nézegetni azokat. Nem egy olyan van amin még egy laikus is köbőki pl. a rover után/elött hiányzó keréknyomokat pl.... Esetleg azt, hogy a leszálló egység alatt nincs elfújva a por meg ilyesmi. :)
ajánlom figyelmedbe a http://www.marsanomalyresearch.com/... csak érdekesség képen nézd meg a holdról szóló bejegyzéseket. Érdekesek.
2009. okt. 09. 09:50 | válasz erre | #100
Hát igen. A Star Trek-ben is a térhajtóműveket megelőzte az ionhajtómű. :D

2009. okt. 09. 09:44 | válasz erre | #99
""Azért nem gyorsítják jobban a rakétát mert az ember nem bírná v. mert nem tudják?"
ember nem bírná? mondd, mikor tanultál te fizikát? "
nos, ugye azért el kell érni valamennyi idő alatt azt a közel 85ekm/h-t. A lenti kommentekből kb. egyetértés adódik abban, hogy az út feléig érdemes csak gyorsítani utánna fékezni kell. Tehát ha én dubla ekkora sebességre akarom gyorsítani akkor értelem szerüen a gyorsulással/lassulással járó g is nagyobb ráadásúl ameddíg gyorsúl/lassúl az űrhajós le van szíjjazvakölünben a hajó hátsó falára/homlokfalára lenne tapadva (ne kérdezz vissza, hogy mért, gondolkodjál) És én ezért kérdeztem.
Amúgy tanúltam fizikát. Gondolom te is. CSak kettőnk közűl de nem értetted, hogy mioért kérdeztem és ennyi.
NEXUS6  
2009. okt. 09. 09:24 | galéria | válasz erre | #98
Mert mi az akadálya, hogy egy fényképezőgép az űrben működjön????

Ez új pedig én is szeretem ezeket az összesesküvődéses sztorikat.
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 09:17 | galéria | válasz erre | #97
Azért elárulnád, mi más hajtja előre, ha nem a tolóerő?
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 09:16 | galéria | válasz erre | #96
Azt hittem, az űrhajót a tolóerő hajtja előre. Bocs, ezek szerint tévedtem.
2009. okt. 09. 09:09 | válasz erre | #95
agyaltam sokat, és arra jutottam, hogyha az én digitális kiskompaktom kibírná, hogy a légköri nyomásból átkerül az űr vákuumába, valamint hogyha az elektronika elég érzéketlen lenne a kozmikus sugárzásra, akkor nincs akadálya, hogy én a marson használjam :)
nemrég egy héliumos lufira felkötöttek egy fényképezős telefont. 30 kilométer magasan a föld görbületéről küldött képeket. tehát az első probléma biztosan áthidalható.
2009. okt. 09. 08:49 | válasz erre | #94
Ja, tuti a Hubble is kamu, igazából innen a Földről készítik a fotókat egy bazi nagy teleszkóppal.
2009. okt. 09. 08:45 | galéria | válasz erre | #93
Értem. Szóval az összes eddigi felvétel akkor hamisítvány? Nem volt se Viking, se Luna, se Venyera-program, de a Hubble a Voyager 1/2 stb. is csak vicc.

kamov  
2009. okt. 09. 07:32 | galéria | válasz erre | #92
Nem értem félre. Energetikailag kell nézni.
A tólóerő változását teljesen feleslegesen kevered ide.
Poncho  
2009. okt. 09. 02:06 | válasz erre | #91
Nem, biztos volt holdraszállás, azért nem tudtak azóta se eljutni oda és 2020-ban vagy mikor mennek legközelebb...

Miért, mi van a Hasselbladdal? Azt vittek magukkal? Van bizonyíték?
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 01:56 | galéria | válasz erre | #90
Oppardon, ha NEM létezik az űrben működő...
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 01:56 | galéria | válasz erre | #89
Újabb moonhoaxer? Nyilván, mivel ha létezik az űrben működő fényképezőgép, akkor az Apollo küldetések fényképei is hamisítványok, tehát nem volt hordraszállás. A televíziós közvetítésekről nem is beszélve.

Hasselblad? Biztos az is csak kamu volt, mi?
2009. okt. 09. 01:46 | galéria | válasz erre | #88
OFF
BillerKee, te tudsz ugye németül?
Poncho  
2009. okt. 09. 01:24 | válasz erre | #87
Na és ha átlagpolgár elmegy a Marsra, mégis mi a faszt fog ott csinálni? Elkezd kapálni vagy elmegy kocogni, mégis mit? Még fényképezni se tud majd szerencsétlen, mert nincs olyan fényképező, ami működne az űrben.
KillerBee   1 db büntetőpont 
2009. okt. 09. 00:19 | galéria | válasz erre | #86
Azt hiszem, félreérted az ábrát. A hatékonyság (kis eta az ábrán) az elektromos energia átalakításának (energiaátadás a plazmának, szerintem beleértve az ionizáláshoz szükséges energiát is, mert anyagonként más-más görbét ad meg) hatékonyságát jelenti, az összes fokozat eredő hatásfokát. Érthető módon az egészen kicsi kiáramlási sebességek esetén a reaktív anyagnak átadott energia nagyobb részét teszi ki az ionizálási energia, amiből nem lesz tolóerő. Amint azonban a kiáramlási sebesség növelésére fordított energia nagysága nő, az ionizálási energia részaránya egyre csökken. Ez látható abból is, hogy a piros görbék a nagyobb Isp értékek felé haladva egymásba simulnak. Maga az energiaátalkító rendszer hatásfoka is változhat a teljesítmény függvényében.

Amit nem veszel észre, az a tolóerő csökkenése a kiáramlási sebesség növekedésével, a példában 1MW befektetett teljesítményt feltételezve, pedig ez is szépen látható az ábrából. A lítiumot érdemes nézni, mert arányaiban ott a legkisebb az ionizálási energia egységnyi tömegre.

Ez nem is csoda, hiszen a tolóerő - azonos mennyiségű anyag kiáramlása esetén - a kiáramlási sebességgel arányos, míg a reaktív anyag gyorsításához a kiáramlási sebesség négyzetével arányos mennyiségű energia kell. Magyarul a tolóerő az impulzussal (kiáramlási sebesség első hatványa), az energiaszükséglet viszont a mozgási energiával (kiáramlási sebesség négyzete) arányos. Ezt az összefüggést semmilyen trükkel nem tudod megkerülni!
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2009. okt. 08. 23:15 | válasz erre | #85
na ja, allitolag vmi satrat akrnak kinyitni, amivel felfogjak a Napbol aramlo ionokat es azt tukrozik ugy, h halad tole a hajo.. napkozelben.